Észak-Magyarország, 1958. május (14. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-08 / 107. szám

Csütörtök, 1958, május 8« 3 ESZAKM AGYA ROSSZAG Hozzászólás az Északmagyarország cikkéhez ÍKépek a sajószentpéteii ünnepségről MILYEN LEGYEN MISKOLC FŐTERE? ' Kukucska János, az MSZMP megyei pártbizottságának titkára be­szédét tartja. AZ ÉSZAKMAGYARORSZÁG 1958 április 16-i száma közölte dr. Kalas Imre építészmérnöknek a Szemere kert városközponttá való kialakítására tett javaslatát. Két­ségtelen, hogy Miskolc 20 kilomé­ter hosszú, keskeny alakja több vá­rosiközpont (Belváros, Diósgyőr, He­il őcsaba) létesítését kívánja, de ezen kívül a fejlődő automobilizmus is számos parkírozó tér biztosítását te­szi szükségessé. Forgalmi szempont­ból vizsgálva a cikkíró javaslatát el­fogadhatónak tartom, azonban a megvalósítás időpontját illetően sze­rintem sokkal fontosabb Miskolc két legjelentősebb műemlékének, az avasi templom és a diósgyőri vár ki­szabadítása mai elzárt, elhanyagolt környezetéből. Mindkettőt méltó mó­don kell megjelentetni a városkép­ben. Az avasi templomdomb oly előnyös helyzetű, hogy az előtte el­helyezhető nagyméretű térnek (..Avas alatti tér”) legfőbb ékessége lehetne. Ezzel az avasi emlékmű- komplexum méltó módon jelenhetne meg egy nagyszabású tér képében és ugyanakkor a város centrumában végre egy alkalmas fórumhoz juthat­nánk. Az 1953-ban meghirdetett pá­lyázatra számos mű érkezett, melyek közül az első díjat Virágh Pál és Bajnay László terve nyerte meg. Ha a számos pályázatot átvizsgáljuk, kétségtelenül a Virágh—Bajnay terv tekinthető a miskolci adottságokat legreálisabban figyelembevevő terv­nek. Teljes megoldást azonban, mint azt a bíráló bizottság is megállapí­totta, egyik terv sem nyújtott. Véleményem szerint a végleges megoldásnak abból a fontos alapból kell kiindulnia, hogy az avasi temp­lomra és harangtornyára a Dózsa György útról, pontosabban a me­gyei tanács épületének kapujából és a városi tanács épületének sarkáról (árkádosítandó) rá lehessen látni, ugyanakkor a tér tagolt is maradjon. Tehát először meg kell tervezni a látószög határsikjait (a mellékelt — általam tervezett — rajzon szagga­tott vonallal ábrázoltam) és a teret körülhatároló épületek ezeken kí­vül helyezendők el. Az épületsarkok csak érintsék a látsikhatárofcat, de ne nyúljanak bele. Miután egy ilyen téralak hosszan elnyúló lenne és ezért unalmas hatású, a teret az épü­letek tagolásával két részre kell osz­tani. Ezt a nyugati óldal kiugró épü­letszárnya biztosítaná. A terek kü­lönállóságát az is hangsúlyozhatná, ha a meglévő lejtős terepen a két tér között lépcsőzetes átmenettel szintkülönbséget képeznénk ki. A MÁSIK FONTOS SZEMPONT a Szánva leburkolása. Amennyiben a patak továbbra is nyitott árokban folyna — bárhogyan is lenne az sza­bályozva —, zavarólag hatna. Egy­részt azért, mert a közlekedés aka­dályozójává válna, másrészt, mert szennyes vize miatt a miskolciak a patak által keltett undortól még itt sem tudnának szabadulni. A tértől megkívánt hangulatkeltés feltétlenül indokolja, a Szinva eltüntetését, föld alá szorítását. A leboltozott patak fölött harmonikus téregységet lehet kialakítani. A Szinvát a Zeneisko­lától a Béke moziig kellene lebur­kolni. A leburkolás egyúttal a Szin- va-parti terelő út melletti járda ki- szélesítését is lehetővé tenné, amire szükség is lesz, mert a térrendezés után itt nagyforgalmú sétány (kor­zó) alakul majd ki. A fürdőépület­ből, a látsi'kon kívüli értékesebb ré­szek továbbra is meghagyhatok és megfelelő átalakítás és emeletráépí­tés után új funkciót. tölthet be. a te­ret lezáró épületcsoporthoz kapcso­lódva. A templomdomb oldalában lévő épületeket, a Toronyalja utca legtöbb házát szanálni kell. A fel­szabaduló rézsüt a lillafüredi függő­kerthez hasonlóan kellene tagolni. Ezzel nemcsak újabb művészi kikép­zést adunk az Avasnak, hanem a támfalak lehetővé tennék a nagyobb területű sétányok, pihenőhelyek, ro­zs akertek kiképzését, amire a tér­rendezés eredményeként megnöve­kedő érdeklődés miatt szükség is lesz. A támfala® kiképzés a Szinva- parti terelő út szélességét is növeli és kedvezőbb sugaru ívet. jobb átte­kintés] lehetőséget is biztosít a gép­kocsiközlekedés számára. Az Avas északi lejtőjét fenyővel kell fásíta­ni. Erre a célra a fekete és az erdei fenyő a legcélszerűbb, mert nen> tartozik a közkedvelt, karácsonyfa fenyőik közé és így remény van ar- ra, hogy meg is marad. A fenyő té­len is biztosítaná az üde. zöld színt és a fenyves sötétebb háttere a ’Vi­lágos színűre vakolt templomépüle­tet az eddiginél is jobban kihang­súlyozná. Az esti reflektoros megvi­lágítás páratlan élményben részesí­tené a szemlélőt. A tér közlekedésileg kedvező hely­zetű. m^rt minden irányból jól meg­közelíthető. Felvonulásokra, tömeg- gyűlésekre is alkalmas. 11.500 négy­Barta K. Gyula a Miskolc járási pártbizottság tit­kára átadja a zászlót Lőrinc elv­társnak, a miskol­ci járás miunkás- őrszázad mókának. parancs­AZ AVAS ALAT­TI TÉR megvalósí­tása Miskolc rep-i rezentatív építésze­ti alkotása lehet­ne, mely végié megteremtené a szétforgácsolt épít­kezések következ­ményeként a város 11 lakosaiból annyira l1 hiányzó városren-i' dezésá öntudatot ésl' érdeklődést, vala-r mint ország-világi1 előtt emelné Mis- 1' kolc tekintélyét. Ez a tér méltó ver­senytársa lehetne a szegedi vagy a pécsi Dómtórnek, és szabadtéri játé­kok rendezéséire is kiválóan alkal­mas lenne. Mis­kolc fontos ide­genforgalmi von­zóerővel gazda­godna. Az ország második városa végre megérde­melné, hogy mél­tó főtérhez jus­son. HÁBEL GYÖRGY MÁV főmérnök. r Horkai Erzsébet Vilii, osztályos út­törő Ksöget ver a zásizlórúdra, I-es számú ákate- nos iskola úttörői nevében. 300 ezer forint kulturális célokra sok értékes építési anyagot lehet a' kislakás építési akció részére hasz-1 nosítani. Ez sem lehet közömbös,* 1 különösen akkor, amikor ezt az épí-1 tési anyagot itt bent a városban új felhasználási helyének szomszédsá­gában lehet „kitermelni’4. A szaná­lástól való félelem a tervező kezét nagyon sok esetben megköti, és nem ad módot egészségles megoldásokra. Időbelileg azonban a szanálások sor-, rendjében lényeges osztályozást le-i hetne megvalósítani, figyelembevé-1 ve a megvalósítási lehetőségeket is ' és ez az intézkedés a távlati terve-, zést, is rugalmasabbá tehetné. Külö- < nősen Miskolc esetében, ahol a sza­nálás súlyos probléma, ezzel a kér-| déssel foglalkozni kellene. A belváros rekonstrukciója egyre1 sürgetőbbé válik, az sokáig halasz-' tani már nem ésszerű. A rekonstrük-1 ciónak az Avas alatti tér kialakítá-' sával szoros összhangban kell meg-1 történnie. Miután a tér kialakítását' egyszerre nem lehet megvalósítani,' több fázisra bontva kellene azt vég-' rehajtani. Szerencsére az itteni be-' építettség laza és ezért a nyugati ol-' dal kiképzése minimális értékű sza-j nálással már is megkezdhető lenne. Előbb azonban az új teret végleges* formájában meg kellene tervezni, elrendezési szempontból is és részle­teiben is. A tervezéshez a tér hatásá­nak valóságos érzékelése nélkülöz- hetetlen, mert az optimális megoldás kidolgozása csakis ez esetben remél- ( hető. Ezért javaslom, hogy a szaná- ( lást mielőbb kezdjük meg, a teret ( nyissuk ki, minimális igénnyel (gyep,, kisebb virágágyak) parkírozzuk és ( engedjük át a közérdeklődésnek., Ilyen megnyitott formában helyszi-, ni térhatás és rálátási vizsgálatokkal,, szakmai vitákon és a közvélemény, bevonásával történt megbeszélés, után kezdjünk csak a végleges terv, elkészítéséhez. j zetméternyi területén 46.000 ember férne el és a helyszinrajzon nyíllal jelölt épületsarok erkélyéről a szó­nok az egész teret áttekintheti, illet­ve a szónok a térről jól látható. A tér tagoltsága legalább 3 szobor el­helyezését teszi lehetővé. A teret le­záró épületéket célszerű lenne ár- kádosítani, annál is inkább, mert ez nagyobb tömeg befogadására teszi azt alkalmassá. A városi tanács ki­ugró épületsarka — a gyalogos át­kelés megkönnyítése végett — fel­tétlenül árkádosítandó. Erre külö­nösen akkor lesz szükség, ha a Roz­maring utca megnyílik a forgalom­nak. A helyszinrajzon 3. számmal jelzett tér árkádos átjáróval nyerne kapcsolatot a főtérrel, valamint a Rácz és Petőfi utcákkal. Ennek a belső térnek zártsága alkalmas kert­mozinak, szabadtéri előadásoknak, vagy egy szálloda kertjének. A fő­tér középpontját uraló épületeken létesítendő tetőterasz nagy vonzó­erőt jelentene. Helyesnek tartom, hogy a teret körülzáró épületekben múzeumot, kiállítási csarnokot, kul­túr- és hangversenytermet, irodahá­zat. szállodát létesítsünk. Az Állami Áruház itteni elhelyezésének ötletét azonban remélhetőleg az illetékesek már véglegesen elvetették. Állami áruház nem való erre a térre! A TÉR MEGÉPÍTÉSÉNEK a hi­teljegyzeten kívül egyik fő gátlója a szanálás problémája. A szanálások­tól az illetékesek, az eddigi tapasz­talatok szerint, a lakáshelyzet miatt nagyon félnek, ami szerintem nem indokolt. Először is nem mindegy, hogy milyen minőségű lakásokat tartunk fenn, másrészt a szanálással értékes, közművesített, közlekedési­leg kedvező helyzetű telkekhez ju­tunk, ahol sok esetben a szanált épület légköbméter tízszeresét is fel lehetne építeni. Végül figyelembe­veendő, hogy a szanált épületekből Kimagasló takarékossági eredmények Borsod nádasdon A borsodnádasdi hengerészek áp­rilisban kimagasló anyagtákarékos- sági eredményeket értek el: az egy tonna hengereltacélra eső felhaszná­lást — a multév második feléhez vi­szonyítva — több mint 11 kilogram­mal csökkentették. Ezzel 132 tonna alapanyagot takarítottak meg. Ennék pénzbeli értéke 152.000 forint. Emel­lett az úgynevezett hibás méretű lemezeknél több mint ezer mázsa csökkenést értek el, ami 32 ezer fo­rint értéket jelent. A hengerészek a kiváló eredmé­nyeket az április 4 és május 1. tiszteletére indított verseny­nek tulajdonítják s annak tapasztala­tait a továbbiakban is hasznosítják. A brüsszeli világkiállítás hírei Brüsszel (MTI) Hétfőn a világkiállítás keretében megkezdődött a kereskedelmi kama­rák nemzetközi hete. • Kedden tartották meg az osztrák nemzeti napot. Ebből az alkalomból Figl osztrák külügyminiszter és az osztrák kormány több más tagjának kíséretében hétfőn Brüsszelbe érke­zett Sehaerf osztrák államelnök. • A kiállítás forgalma vasárnap is­mét rekordot ért el. Több mint 600 ezer látogató lépte át a kapukat és ezzel a kiállítás eddigi látogatóinak száma elérte a 3 millió 300 ezret. • Hétfőn délelőtt a brüsszeli polgár- mester a kiállításon ünnepélyesen fogadta a brüsszeli asszonyok »Oyx Dovenne«-jét, a 103 éves Durez asz- szonyt, aki dédunokáinak kíséretében tekintette meg a kiállítást. • A május 31-én kezdődő brüsszeli filmfesztiválra eddig 31 ország és 3 nemzetközi szervezet jelentette be részvételét. A brüsszeli lapok sze­rint Magyarország az »Éjfélikor« cí­mű filmmel szerepel a fesztiválon. A műszaki intézkedési tervek megvalósításával 16 millió torint megtakarítás A Borsod megyei tanács végre­hajtóbizottsága az elmúlt napokban 300 ezer forintot biztosított kultúrá- lis célokra. Ezt az összeget a műve­lődési osztály a képzőművészet, a néprajzgyűjtés és a kprusmozgalom fejlesztésére fordítja. A tanács anya­gi segítségének hasznosításával ren­dezik meg — többek között — a borsodi zenei ünnepségeket. Ezeken a* dalos találkozókon a megye feözr ségeiből csaknem 100 énekkar véSz részt Az ünnepi napok kiemelkedő eseménye lesz: az ország legjobb kó­rusainak hangversenye a sárospata­ki Rákóczi vár parkjában. A borsodi zened ünnepségeket a népek barátsá­ga hónapja keretében tartják meg. A diósgyőri kohászatban az év el­ső negyedében a műszaki intézkedési tervek megvalósításával mintegy 14 millió forint megtakarítását hatá­rozták el. Az üzemek nagyrésze a kitűzött feladatokat nemcsak teljesí­tette, hanem túl is szárnyalta. így a megtakarítás elérte a 16 millió fo­rintot. Ennek az összegnek a felét á hengerművek adták. Különösen jó eredményről számolhatnak be a kö­zépsori hengerészek: az egy tonna hengereltacélra eső rezsiköltséget több mint ötszáz forinttal csökken- tették.- - - - -

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom