Észak-Magyarország, 1958. május (14. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-07 / 106. szám

Szerda, 1958. május % ESZAKMAGYARORSZÄG 3 BÉKÉS DOMB KOSZORÚK öie lésé­ben fekszik Bor­sod megye legköl- toibb névvel ál­dott faluja: Bükk­aranyos, Csendjét ritkán. zavarja autó robaja, ál­mát nem nyugtala­nítja gyárak, üze­mek dobogása. Még csak villainy sincs a faluban. A dombok titkolják a környező világot, kedveskednek a bükikaranyosi em­bereknek : nézzétek ti jó emberek! A nap minden suga­rát a hátunkra hív­juk, s ha a hátunkról lecsúszik, a falutok háztetőiül, virágos kis kert,jel­iekben áll meg. Búzát termünk nek­tek, asztalaitokra felwlö kenyeret, kancsóitokba bort, vöröséül csobogót. Nektek adjuk mindezt, hogy élvez­zétek az életet, neveljétek gyerme­keiteket — békében. Itt Bükkaranyoson 1958 március 21-én este beverték G. Szabó Ferenc párttitkár — iskolaigazgató — abla­kát és lövöldöztek a háza előtt.. j Mondom, Borsod megye legköl- toibb hangulatú faluja fekszik a Bükkhegység déli nyúlványaiban M iskolához közel, a Avastól nem messze. Nyugodt időben tisztavizű patak csörgedezik végig a falun, pon­tosan kettészelve azt, rajta híddal, karcsún ívelő híddal a faiu közepén; A hídon túl jó sáros utca fogad — esős időben igencsak durván vendég­marasztal az ős természet. Emiatt lel­kére is kötöm minden halandónak, akit a mostoha sol's valaha Bükkara­nyosra vet — csizmában menjen, fel­tétlen csizmában, ha nem alkarja ott­hagyni a cipőjét a Báthory-uteábam. De —1 legyünk igazságosak, nocsak a Bátihory-utcát bántsuk — a kato­likus templom előtt, a temető felé vivő út se sokkal járhatóbb, csak annyival jobb, hogy az emelkedőn van, míg az előbbi a mélyben. Ila már a temetőig jutottunk, nézzünk túl azon. Arrébb, fönt szép kerek domb, hátán egy magányos fával. Itt, ennél a magányos fánál gyil­koltak. meg a bükkiaranyosiak egy kerülőt az 1920-as években.;. A kerülőt Bajnak Imrének hívták, lencsezsiványok ölték meg. A csend­őrök (kutattak a tettesek után — nem találták meg. A falu hallgatott. Ár­tatlanok lakottak az igazi bűnösök helyett. Akkor tudódott ki a gyilkos kiléte, mikor már az meghalt. Kutat­juk az okát a konok hallgatásnak, a réginek, a mostaninak. Érdeklődünk « mostani március 21-i lövöldözésről. — Öh, kedvesem nem hallottunk mi semmilyen lövöldözést; II II p &o | fi D II U K mi be a faluba, ntm jHitunn nem tudunk semmiről semmit. — Egyszóval, ha Bükkaranyoson valakinek a rend­őrséggel akad dolga, ne tartson attól, hogy bükkarasnyosi rátanuskodna. — Nem. Az aranyosiak egy része — nem lehet egy kalap alá fogni az egész falut — nem hajlandó hata­lomra segíteni az igazságot, s akik akarnák, szeretnék is, még nem ta­lálták meg az igazság hatalomra se­gítésének módját. Magukba zárkóz­nak. nem szólnak, mintha bizony a természet odapingálta volna Bükk­aranyos fölé az égboltra égő betűk­kel, hogy »Ne szólj ember, mert ha szólsz, bajod támad!« Pedig nagyon jól mondja Gaál András elvtárs, a járási pártbizottság instruktora: — Ha egy kosár almában csak egy-kettő is megromlik, az tovább- rontja a többit is, ha nem emeljük ki. — Bükkaranyoson még nem kez­dődött meg ez az egészséges szelek­tálódás, vagy ha igen: még az igen kezdeti stádiumban Van és nem is az aranyosiak segédletével történt. A józan gondolkodású emberek még — akarva, akaratlan — fedezik a köz­tük élő romlottakat. És mint mind­ennek az égvilágon, ennek is anyagi okok a mozgatói. A falut erdő veszi körül és a falu szegény. Ott helyben nem igen kínál­kozik munkaalkalom, csak a föld. — Ez még a mai kisparcellás gazdálko­dás mellett nem elég a falunak. — Messzibbre meg nem mindenkinek akaródzik menni. Munkaalkalom nem mutatkozik? Kihalja magát az erdő. A gyengejellemű emberek meg kísértésbe esnek: a könnyebb végé­nél fogják meg a munkát. Csakhogy a szólás-mondás szériáit addig jár a korsó a kútra, míg el nem törik, a fatolvaj meg addig jár az erdőre, míg el nem fogják. Most rajtakaptak egyeseket és most remény van arra, hogy megindul a faluban egy egész­séges tisztulás. Korábban is megindulhatott volna! Nem indult, mert annyian lopták a fát. Az ellenforradalom alatt 1500 köbmétert lopták el az erdőből, ami­ből sok új házra került tető Ernődön is. Aranyosan is. Nemcsak a falopás dívik ám a faluban. Nyáron a határ­ból eltynik egv-egy búzakereszt, té­len megdézsmálják a pincéket. S ha szőj valaki? Bükkaranyoson gyorsan ß ércén a gyufa, könnyen lángralob­józan számítás sze­rint azt gondolhat­nánk. hogy Hor- fchyék ellenzéke .«agára talált. Nem, nem talált magiára. Az 1947- es választáson pél­dául a Pfeiffer- párt kapta a leg­több szavazatot. Igaz, utána a kom­munista párt kö­vetkezett, és ezt nem szabad lebe­csülni. A kommu­nista párt jelen­tős szavazatszáma azt bizonyítja, hogy okszerű »fa­ápolással« egészsé­gessé lehetett vol­na formálni a falu légkörét. Ez elmaradt'. Ehelyett az ismeretes jobb- és baloldali torzítást látták a bükkiaranyosiak, főleg a kamrájukban látták ezt. ILYEN ÖSSZEKUSZÁLQDOTT; vieszonyok közt érte a falut az 1956- os elleni orradalom. A falu nem szállt szembe a lövöldöző, gyújtogató gazemberekkel. Bükkaranyoson azo­kon az estéken veszélyes volt köz­lekedni. Ekkor, az ellenforradalom, alatt gyújtották fel Balázs Gyula szalmakazlát. Ez közönséges bűntett, bárki tette, bármi vezette. Senkinek J sincs joga ahhoz, sem Bükkaranyo­son. sem másutt, hogy kárt tegyen egy állampolgár vagyonában. Ám Balázs Gyula személyével szalmája felgyújtásától függetlenül is érdemes foglalkoznunk. Balázs Gyula a fel- szabadulás elölt a Magyar Elet Párt­nak volt filléres szervezője. 1945 után látván, hogy más szelek fújnak — igen ügyes és tapasztalt ember, jobban tudja a törvényeket, ami. őt érinti, minit egyes tanácsbeliek ’—, föl csapott parasztpártot szervezni. Földet is osztott ez az ember, de úgy , osztotta, hogy — Aranyoson tudják, miért — a falubeliek ezért nem dt- , csérik őt. 1948-ban úgy gondolta, neki, tágabb teret követel »forradalmi«, múltja, ezért átvedlett kommunista- , vá. De kommunistává lett-e Balázs’ azáltal, hogy belépett a pártba? Nem, nem lett azzá. Nagyszerűen értett ahhoz, hogy saját érdekeit mindig csépelt frázisok alá tjÉí j lassa. Az önző érdekhaj hász embereknek semmi közük sincs a kommunistákhoz. Ba­lázs Gyula ügyével kapcsolatban az a sajnálatos, hogy Bükkaranyos egyébként józanul gondolkodó pa­rasztjai összekeverték a kommunis­tát a saját érdekeit hajszoló ember­BALÁZS CVULflltf^t lom előtt kizárták a pártból. Az el­lenforradalom után a politikai légkör tisztázódása nyomán joggal remél­hetnénk, hogy megváltozott Bükk­aranyos. Nem, még ez a változás nem kielégítő. Sőt mintha misem történt volna. Nem sikerült leszerel­ni a tolvajokat, a felelőtlen lövöldö­ző gazembereket. Most talán már sikerül. Ebben hibás a pártszervezet, is. Tapasztalatunk szerint a bükk­aranyosa kommunisták nem találták meg a falu egészséges részéhez való közelebb kerülés módszerét. Frisseb­bem kell dolgozniok az aranyosi elv­társaknak, közvetlenebb kapcsolatot kell teremtendők a pártankívüli be­csületes emberekkel, mert szeren­csére ők, a becsületesek vannak töb- iégben Aranyoson. Csak egy példát: egyik este bevetődtünk a legeltetési bizottság ülésére., A faluról beszél­gettünk, a faló pásról, az ablakbe- verésről. Ezek az emberek bizakodón beszéltek. Most már erős a karhata­lom, nem olyan határozatlan, mint 56 előtt, most már nem lehet csak úgy kukoricázni, — mondták. És még vala­mi jelzi Bükkaranyoson az egészséges- irányú változást. Ez az új tanács­elnök, Darák Lajos elvtárs személye. Határozott, de megértő egyéniségéről több bükkaranyosi rokonszenwel beszélt nekünk. Bíró Péter — Nagy Zoltán Egy traktorista panasza n Felvinczy Takács Zoltán Miskolcon A Társadalom- és Természettudo­mányi Ismeretterjesztő Társulat mű­vészeti szakosztályának meghívására városunkba érkezett dr. Felvinczy Takáts Zoltán professzor, világhírű Kína-kutató. Felvinczy Takáts Zol­tán évtizedeken keresztül tanulmá­nyozta Kína népeinek életét, művé­szetét s erről május 7-én és 8*án es­te 7 órai kezdettel »Kína élete és mű­vészete« címmel tart reprezentatív színes velítettképes nagyelőadást a SZOT Művelődési Házban (Kossuth u. 11. sz.). Az előadásra jegyek 3 fo­rintos árban korlátolt mennyiségben még kaphatok a TTIT megyei titkár­ságán (Miskolc, Széchenyi u. 16. Te­lefon: 15-492.) és a SZOT székhazában. üoo-------------------------­m egyei A diósgyőri Kilián-gimnáziurn egy előadásra kibérelte a budapesti operát Egyedülálló kezdeményezés szüle­tett a diósgyőri Kilián György gim­náziumban. A tanári kar és a szülői munkaközösség elhatározta, hogy a fiatalok részére kirándulást szervez Budapestre és az Operaházban kö­zösen megtekintik a Bánk bán elő­adását. Az elhatározás most valósággá vált. A „Kilián-csaiád” — ahogy Miskolcon nevezik az iskolát =■= a pedagógus napra egy előadásra ki­bérelte az Operaházat. Június 1-én 30 nevelő és 600 szülő kíséretében 600 diák utazik különvonattal a fő­városba a Bánk bán előadására. A munkás gimnáziumot a pályaud­varon az Operaház vezetői fogadják és a fiatalok szüleik és tanáraik kí­séretében zárt sorokban vonulnak fel az Operáig. lyoman MÁR JÓ HETE ALJNAK, hogy Ernődön találkoztunk Matisz Já­nossal, a hejőpapi gépállomás kiváló traktorosával. Matisz elvtárs pa­naszkodott a kevés muriba és az alacsony kereset miatt. Dolgozna ő, na­gyon szívesen, szívvel-lelekkel dolgozna, de mit kezdjen igy a traktorá­val. Igaz, azóta az ültetés és egyéb tavaszi munkák valamivel több mun­kát biztosítanak Matisz Jánosnak és traktorista társainak. És mégis — úgy véljük — a panasz, pontosabban Matisz János kérdése még mindig időszerű. Ezzel a tudattal érdeklődtünk Perlaki Albin elvtársnál, a hejőpapi gépállomás fömezőgazdászánál, a gépállomás tavaszi munkájáról. Az ál­lomás központ jában szintén nehéz dolguk van a vezetőknek. Harminc éve nem volt ilyen tavaszunk, mint az idei. Emellett, a mezőgazdaság hasz­nára, de a■ traktoristák tavaszi munkájának „kárára”, az őszön majd mindenütt elvégezték a mélyszántást, igy tavaszra nem igen maradt szántani való. Egyébként ez évben 25 ezer normálholdas munlcaterve van a gépállomásnak. Tízezret kötöttek le a termelőszövetkezetek, ötezer nor­málholdat tesz ki a cséplés és tízezer normálholdas munka vár leszel- ződésre a földművesszövetkezeteknél. A szerződéseket részben már meg­kötötték a tavaszi munkákra, nagyobbrészt azonban még ezután kötik meg. ELEINTE SOKALLOTTÁK a hejőpapi gépállomás körzetébe tar­tozó földművesszövetkezetek a tízezer normálholdat, végül mégis vállal­ták és azóta eredményesen munkához is kezdtek. A gépállomás körze­tében a hejőbábai földművesszövetkezet foglalkozik a legjobban a. gép- szerződtetéssel. A bábái szövetkezet körzetében is Iván József csinálja a legügyesebben a gépi munlzára. való szerződtetéseket. Az ő falujában, Bábán, alig akad öt gazda, aki nem végeztet gépi munkát, A földmiivesszövetkezetek számára lényegében még új feladat a gépállomási gépek munkára szerződtetése és kezdetben ez sem megy minden zökkenő nélkül. Kazai Ferenc hejőbábai ügyvezető elnök véle­ménye szerint például egyszerűsíteni lehetne az adminisztrációt — ez is könnyítené a szövetkezet munkáját. Most a parasztnak többször is föl. kell keresni a szántásfelelőst, vagy annak a munkát végeztető gaz­dái. Tavaly, amikor még sa ját módszer szerint dolgoztak, egyszeri beszél­getéssel elintézték egy gazda gépi munkáját. A tapasztalat még mást is bizonyít. Megnövelné a parasztság kö­rében a gépi munkára jelentkező igényt, ha a földművesszövetkezetek, rövidle:járatú hitelt tudnának biztosítani számukra. Csak egy-két hét­ről, legföljebb egy hónapról volna szó. így vélekedik erről a földműves- szövetkezet ügyvezetője és a gépállomás agronómusa is. Például Nagyc.sé- cscn negyven hold legelőt kellett volna, boronáim a. hejőpapi gépállo­másnak, ezzel szemben csak tizet tudta.k magdolgozni, mert a legelte­tési bizottságnak pillanatnyilag nem volt többre pénze. VISSZATÉRVE MATISZ JÁNOS PANASZÁRA, meg kelt mon­dani, hogy a jelenlegi munkalehetőségek miatt, igaza van, különösen Ernődön akad kevés munkája a traktornak, hisz az ottani, tsz saját gé­peivel dolgozza meg a földet. Azonban — a traktorosok munkája idény­munka. Most a tavaszon még nem adódik annyi, de majd utána, üttetik csépléskor és az őszön. A tavalyi év azt mutatja, hogy igen szépen dol­goztak és kerestek a hejőpapi traktoristák. Nemréct osztották ki a nye­reségrészesedést. ami százszázalékos volt, Matisz János például 1690 fo­rintot kapott kézhez, ami azt jelenti, hogy ennyi volt a tavalyi havon­kénti átlagkeresete. Nagyobb kár Dem érte a szőlőket Az MSZMP Borsod megyei Párt- bizottság felvételi pályázatot hirdet a marxizmus-leninizmus esti egyetemének 1958/59-es tanévére Az egyetem célja, hogy párt-, állami-, tömegszervezeti funkcionáriusok, ér­telmiségi dolgozók, vezető propagan­disták szervezett marxista-leninista oktatását egyetemi színvonalon biz­tosítsa. A tanulmányi idő 3 év, A hallga­tók az első évfolyamon filozófiát, a második évfolyamon politikai gazdaságtant, a harmadik évfolyamon a nemzetközi és a magyar mun­kásmozgalom történetét tanulják. A tárgyakból minden félévben vizsgát tesznek. A tanulmányi ered­ményekről, illetve az egyetem elvég­zéséről bizonyítványt kapnak. Az egyetemen hetenként egyszer, meg­határozott napon kötött foglalkozás van (előadás, osztályfoglalkozás), melyen a részvétel kötelező. A tan­díj 1 évre 170.— Ft, mely féléven* ként fizethető. Az egyetem hallga­tóinak a magyar forradalmi munkás­paraszt kormány 1088/1957. (XI. 21.) határozata alapján a félévi vizsgák előtt 6 nap, az évvégi vizsgák előtt 12 nap tanulmányi szabadság jár. Az esti egyetem székhelye Miskolc. Ezen kívül ózdi cs szerencsi székhely­ivel egy-egy tagozat indul. Az özdról és Szerencsről jelentkezők felvételi kérelmüket az ózdi, illetve a szeren­csi járási pártbizotiságnoz juttassák elt Az egyetemre való felvétel feltéte­lei: Felvételüket kérhetik akik érett­ségivel, vagy ennek megfelelő álta­lános műveltséggel rendelkeznek és a tanuláshoz szükséges marxista ismereteket már megszerezték. Az egyetemre pártomkívüliek is kérhetik felvételüket. Nem kérheti felvételét, aki más egyetem, iskola, stb. hallga­tója. A pályázat a megyei pártbizottság ágit, prop. osztályán, az ózdi és sze­rencsi járási pártbizottságon besze­rezhető (kérdőív alapján történik. A pályázatot a kérdőívet kiadó párt- bizottságra kell küldeni június 15-ig. A pályázók felvételi vizsgát tesz­nek. Mellékelni kell: 1. Részletes Ön­életrajzot, 2. az illetékes pártszerve­zet ajánlását, 3. a vállalat, intézmény igazolását jelenlegi munkaköréről, A Magyar Szocialista Munkáspárt Borsod megyei bizottsága. Párthír Értesítjük Miskolc város párt- alapszervezeteit — a nagyüzemeket is —, hogy az április 25-re hirde­tett, de elhalasztott politikai aka­démiai előadás május 10-én, szom­baton délelőtt 9 órakor lesz meg­tartva a Béke moziban. A megkül­dött meghívók érvényesek. Belépés csak meghívóval. Miskolc városi párt vb. ágit. prop osztálya, ban a kazal és csörömpölve törik az ablak — tégla hull a szobába. A bosszút itt nem a rokoni civó- dás, szerelmi tragédiák táplálják, ha­nem egyedül és kizárólag,az embe­rek. anyagi érdeke, az anyagi önzés. Bár nem ritka a rokoni civódás sem. azonban annak is öröklés, miegymás a kiváltója. Egyelőre azt bizonyítja a látszat, hogy igaza van annak, aki azt tartja az aranyosiakról, hogy csak a saját hasznuk érdekli őket és aki a közért emel szót. az kitagadott a faluban. 3 ami a politikai nézetei­ket, véleményüket illeti? Nem kell itt se párt, se isten — jegyezte meg keserűen egy elvtárs. EZ SÚLYOS VÁD. ítélve igaznak is látszik, de csak lát-, szik. Ez a megállapítás csak a fel­színre illik rá. A felszín alatt véle­ményünk szerint olyan egészséges erők szunnyadnak, melyek ha moz­gásba jönnek, ha mozgásba hoz­zák őket, képesek megváltoztatni a falu mai erkölcsi és politi­kai arculatát. Az egészséges ei'ők aktivizálásához első lépés, hogy fel­mérjük: milyen okai vannak a mai bajoknak. Ezeket a bajokat már érin­tettem: március 21-én beverték G. Szabó Ferenc párttitkár ablakát, lö­völdöztek a háza előtt, az ellenforra­dalom alatt, fölgyújtották Balázs Gyula szalmakazlát, lopták az erdőt, lopták egymást, a falu jelentékeny része passzív szemlélője a politikai helyzet alakulásainak, konokul hall­gat. a lopásáéi, gyújtogatásról, lövöl­dözésről. Mindenek előtt meg kell állapíta­nunk: aki beveri a kommunista párí- titkór ablakát és lövöldöz, az ellen- forradalmai' és börtönben a helye, aki lopja a közöst, vagy más ember vagyonát, aki fölgyújtja egy állam­polgár szalmáját — annak börtönben, a helye. Ezt szükségesnek tartottuk előre megmondani, mert t'zen nincs vita, hiába akarnak erről vitatkozni egyesek. Nem, ebben nincs enged­mény. Történt, hogy egy aranyosi fiatalember egy pár hete fegyverrel hőzöngött az emődi kocsmában, mun­kásőrök előtt. Ma börtönben van. Az eset után a fiatalember édesapja siránkozva jött a pártbizottságra. A pártnak jó szíve van, bocsásson meg az ő fiának — mondta. Igen, a párt­nak jó szíve van. Minden becsületes ember iránt jó szíve van, de aki ma jogtalanul fegyvert tart magánál, függetlenül attól, hogy kocsmában hőzöng-e vagy sem — az nem becsü­letes ember, az megérdemelten ül börtönben. Hát mire kell neki az a fegyver? Azonban ezek a felsoroltak csak kisebbsége Bükkaranyosnak. A falu többsége nem bűnös emiatt. Nem, nem bűnös, csak hibás. Hibás, mert nem tudja, nem akarja kidobni ön­magából a férgeseket. Meg aztán úgy van az valahogy, hogy jólápolt, egészséges fának egészséges a gyü­mölcse is. Szóval valami baj van a »fa« egészsége és az ápolás körül. Menjünk _ vissza egy kicsit a régi időkbe. Úgy mondják, hogy Bükk­aranyos afféle ellenzéki falu volt akkoriban. Jött a felszabadulás. A földosztás, meg a többi. A három földbirtok és földbirtokos eltűnt. A Országszerte most fejezik be a sző­lő tavaszi munkáit, a nyitást és a metszést. A legutóbbi jelentések sze­rint a szőlők általában jól teleltek, s csupán a Duna-Tisza közén tapasz­talható számottevő károsodás. Csong- rád megye egyes vidékein a rügyek 8—12 százalékos fagykárt szenvedtek, egyes Szeged-környéki községek ha­tárában a 20—25 százalékot is eléri az elhalt rügyek aránya, Kecskemét környékén pedig a betakart, s időben, ki nem nyitott szőlőtőkék rügyei ki­pállottak. Hegyenként 20—25 száza­léknyi a kipállás okozta kár. Teljes tőkeíefagyás sehol sem volt. Borbás Lajos a földművelésügyi mi­nisztérium szőlő- és gyümölcsterme­lési igazgatóságának vezetője tájékoz­tatóul elmondotta, hogy a szőlők kö­rülbelül egy hónapot késtek a nor­mális esztendőkhöz képest. A szőlő- termelők általában jól alkalmazkod­tak a rendkívüli időjárás hozta hely­zethez s a legtöbbjük megvárta, míg mozdul a rügy, s ahhoz mérten nem 2—4 szemre, hanem — ha a fagy vagy a pállás szükségessé tette --------------------------o( — 4—6 szemre vágták a csapokat. Az idei terméskilátásokról szólva hangsúlyozta, hogy egyedül a késés a termés mennyiségét nem befolyásol­ja károsan, különösen, ha a »mozdu­lás« után, s csak az egészséges rü­gyekre alapozva végezték a met­szést, a minőség azonban az idén fo­kozottan megköveteli, hogy az ápo­lási és védekező munkákat idején végezzék el. Különösen nagy a jelentősége a jó talajmunkáknak és a peronoszpóra elleni védekezésnek. A peronoszpóra azért veszedelme­sebb az idén a rendesnél is, mivel a szőlő hajtásait már zsenge korában meglepheti. Lehetséges, sőt valószí­nű, hogy már az ujjnyi hajtásokat permetezni kell, tehát az első alka­lommal legfeljebb félszázalékos bor­dói levet szabad használni a szokásos egyszázalékos helyett. A megrövidült tenyészidő, s a napfényenergia telje­sebb kihasználása érdekében ugyan­csak fokozott .gonddal kell kötözni és ritkítani is. (MTI) )0-----------------*-------­P ályázati felhívás az MSZMP Borsod megyei Pártbizottság marxizmus-leninizmus esti egyetemére

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom