Észak-Magyarország, 1958. május (14. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-04 / 104. szám

Világ proletárjai egresüljetek l A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XIV. évfolyam 104. szám Ára: 60 fillér 1958 má'us 4, vasárnap '•••••••••••••••••«•• MIMI mitmi rfin népi iido fiaiét a a édesanyáknak Hazánkban már kedves Hagyomány, hogy május első va­sárnapján az anyákat üdvözöljük. A Hazafias Népfront városi bi­zottsága is az üdvözlök sorába áll és forró szeretettel kíván min­den anyának jó erőt, egészséget, sok boldogságot és gyümölcsöző sikereket anyai hivatásuk teljesítéséhez. Hazafias Népfront városi bizottsága. D Köszöntjük az édesanyákat! rw avasz van és annak is a legszebb hónapja, a sokat ígérő gyö- J nyörű májas. A hosszú tél után megindult az élet a természet­ben is, kipattant a rügy, kifestik az első virág a kertekben. és körös-körül kitárja szépségeit a természet, ilyenkor az emberi szív is ki­tárul, mélyebbek, emberibbek az érzések, nagyobb a serkentő erő, mint bármikor. A fiatal szívekben is, mint tavaszi zsongás, úgy jön elő a ked­ves vendég, a szirmait még alig bontogató, első szerelem, a maga csodá­latos varázsával. Az édesanyjukat mélyen szerető emberek az emberi szíveket is nyitogató, ezer színben pompázó májusban ünneplik meg az anyák nap­ját. Ezzel is kifejezik azt, hogy a legszebb hónapban van a legszebb ün­nep. Ezen a kedves napon — május 4-én — az anyák napján az elevenen lüktető, rohanó életben megállunk egy pillanatra, hogy szívünk minden melegével, a gyermeki szeretet és hála tüzével titeket köszöntsünk, drága, életadó édesanyák. Ezen a napon megkülönböztetett tisztelettel adózunk nektek, legyetek bár őszhajú nagymamák, vagy ifjú édesanyák, ezen a napon forróbban ölelünk keblünkre benneteket. Vannak gyermekek, akikre már nem mosolyog vissza az édesanyjuk. Elporladt a sírhant alatt. Ezek a gyermekek is az anyára gondolnak meleg szeretettel és fájó szívvel. Drága édesanyák! Nektek nyíljon ma minden virág, és illatában legyen ott a tisztelet, hála, s a megbecsülés számotokra. Nektek nyíljon minden virág és titeket köszöntsön mindenki, titeket, akik üzemekben, hullámzó búzaföldeken, vidám gyermeki kacagástól hangos iskolákban, a családi teendők ellátása közben, munkában és pihenésben szövögeti­tek a legmerészebb, legszebb álmaitolzat, gyermekeitek jövőjére és bol­dogsága ra. Milyen csodálatos és gazdag világot foglal magában e szó: édes­anya! Az emberi társadalomban a nőnek jutott az a szerep, hogy testé­ből fakassza, véréből táplálja és fájdalommal hozza világra a jövő embe­rét. ö az, aki az első gyámoltalan lépésekre, az első szóra, az első mo­solyra. csilingelő kacajra méntanítja a kicsi emberpalántát és ő az, aki az első iskolai napon vezeti kézenfogva a tudás várába, az iskolába. Az anya védi, gyámolítja, babusgatja, óvja, tanítja, neveli, formálja mind­addig, míg önálló emberré lesz. De akkor és azután is mindig és min­denkor gondot visel oyérmékévé. Mennyi sok áldozatot, a kicsiny ágyak fölött átvirrasztott, aggo­dalommal töltött éjszakát, örömet és reményt, a nevelés sok-sok küzdel­mét és hosszú évek munkáját foglalja mo.gába e szó: édesanya! Mégis minden anya örömmel, szeretettel és nany felelősséggel vállalja e meg­tisztelő, magasztos feladatot. Panasz nélkül teljesíti legszentebb hivatá­sát, a gyermek nevelését, a meleg, kedves otthon megteremtését. *ága édesanyák! Mély gyermeki szeretettel üdvözlünk és kö­szöntünk benneteket, akik akkor is szelídkezű és megbocsátó szerető édesanyák vagytok, amikor gyermekeiteket megfedi­tek, büntetitek, hiszen az is az ő érdekükben van. Az anyák napján nemcsak a gyermekek gondolnak az édesanyára, hanem az édesanyák is megállnak egy pillanatra az életben és végig­gondolják gyermekük, gyermekeik életútját, emlékeznek nehéz, küzdel­mes éveikre, s emlékeznek arra, hogy ők is gyermekek voltak, vagy még ma is azok és nekik is van. kinek mondani ezt a drága szót: anyám! Szomorú, de vannak olyan anyák is, akik szeretétük helyébe nem kapnak szeretetet. Talán nem kapnak egy hálateli pillantást sem, s bár ezek az anyák is szomorúak, azért mégsem teljesen boldogtalanok, mert az igazi anyai szeretet önzetlen és jólesik látni, hogy gyermeke boldogul az életben. E szép napon vessünk számot lelkiismeretünkkel. Emlékezzen minden ayermek hálatelt szívvel az édesanyára, aki vigyázta, öt az élet útjain. Ott áll az édesanya a pályaválasztásnál, ott állt fia mellett, ami­kor első sérelem érte a kizsákmányolóktól, ott állt a sztrájkolok mellett, amikor t.Öbb kenyérért emelték fel szavukat, s ott harcolt fiaival egy sor­ban és harcol ma is a békéért. Fogadjuk men, hogy az anyák gondos­kodásának, szeretetének legalább egy részét viszonozzuk. Törődjünk mi is többet mindennapi gondjaikkal, osztozzunk örömükben és bánatuk­ban, hogy érezzék: nem volt hiábavaló küzdelmes életük. Érezzék, hogy nemcsak ez a minden eddigi társadalomnál emberibb társadalom be­csüli és tiszteli őket, hanem e társadalom nevelte emberek is sokkal, de sokkal jobban szeretik az édesanyát, megértik gondját-baját. Aranyoz­zuk be az édesanyák, s a fehérhajú drága nagymamák életét apró gyer­meki 4^élelmességekkel. hogy örömökben gazdagabb legyen életük. mai navon gondoljunk azokra az édesanyákra is. akiket gyer­meküktől és minden anyai örömtől megfosztott a háború bor­zalma, vagu az ellenforradalom gyilkos vérvihara. Ezek az anyák ezen a napon nem érzik gyermekük ölelését, az anyának szóló mosolyt. Ezek az anyák könnyel fátyolozott szemmel, csak megfakult fénykév- r'T :'16”hetik maguk elé a meghal' ár finn nvarmeket, akit a szívük alatt hordtak. Az édesanyákat most is fenyegeti egv veszély, és fenyegetni is fonja, amin tőkés államok lesznek a világon: a háború. Az édesanyák azonban tudiák, hogy szavuk ma már sok millió ember szívén bebocsátásra talált, s békevágyuk tettre készteti az embereket. Az édesanyák most már tud­ják. ha a világon minden anya összefog, akkor nem lehet és nem is lesz háború. Az anyák milliói mamikévá tették a Moszkvából viláagá kiáltott jelszót: békét a világnak! Az anyák békét akarnak! Ezért kevesek bár­milyen nagy áldozatra is. Erejüket megsokszorozza az a tudat, hogy egyre nő a békét akaró embermilliók száma, egyre többen ismerik fel. hogy csak békében teljesülhet az emberiség nany terveinek valóra vál­tása, a. boldog jövő megteremtése. Ezért harcolnak a mi dráaa hazánk asszonyai és szerte a világon sok-sok millió édesanya. S mindaddig nem hallgatnak el tiltakozó szavukkal, míg el nem érünk odáig, hogy a pusz­tító háborúknak még az emléke is eltűnjék. Drága édesanyák! Amikor e szép navon ünnepelve mariatokhoz ölelitek gyermeketeket, unokátokat, az ükunokákat, úgy nézzetek csil­logó szemükbe, hogy villantásotok a béke édes érzését, a biztonságot vigye kicsiny szivükbe. Drága édesanyák! Az anyák napja alkalmából szeretettel köszön- j tünk benneteket, kívánunk nektek sok-sok boldogságot, boldogító gyer­mekünneplést. Jenovai Miklósné. a megyei nőtanács munkatársa. Ha mindkét fél akarja, a békéhez szabad az át A. A. Szoboljcv felszólalása a Biztonsági Tanáé* ülésén A New Yank (TASZSZ) S zabol jev. a Szovjet unió képvise­lője május 2-án felszólalt; a Bizton­sági Tanács délelőtti ülésén. Az ülés az atom- és hidrogénbombával fel­szerelt amerikai katonai repülőgé­peknek a szovjet határok irányában végzett kihívó repüléseivel foglalko­zott. A szovjet képviselő utalt arra, hogy a Biztonsági Tanács vitája nem ad alapot a szovjet álláspont bármi­lyen módosítására. Ellenkezőleg, csak megerősítette a szovjet kormány tiltakozásának megalapozottságát és bebizonyította* a Biztonsági Tanács­nak hatékony intézkedéseket kell tennie, hogy véget vessenek a tűzzel való veszélyes játéknak, amelyet a mértéktelenül buzgó amerikai kato­nák folytatnak. Az Egyesült Államok kormánya látva, hogy szovjet részről az ameri­kai légierő akciói ellen emelt vádak miatt az Egyesült Államok rendkívül kedvezőtlen helyzetbe jutott, a leg­utóbbi napokban manőverezni kez­dett. Az Egyesült Államok kormánya ahelyett, hogy abbahagyta volna az atombombával felszerelt ame­rikai bombázók provokációs re­püléseit, igyekszik elterelni a fi­gyelmet a szovjet (kormány fel­vetette kérdés lényegéről, és ezért javaslatot terjesztett a Biz­tonsági Tanács elé az északi sarkvi­déki ellenőrzési Övezet megteremté­séről. Ez a fogás távolról sem új. A hidegháború követői mindig is ilyen trükkökhpz folyamodnak, ha falhoz szorítják őket. A. A. Szóból jev sorra cáfolta az Egyesült Államok érvéit, leleplezte az azok mögött rejlő manővereket, majd így folytatta beszédét: Meg kell mondani, hogy az ameri­kai határozati javaslathoz beterjesz­tett svéd módosítás nem változtatja meg a tervvel szemben elfoglalt el­utasító álláspontunkat, mert a svéd kiegészítés az amerikai javaslatinak egyetlen szavát sem változtatja meg és nincs hatással elfogadhatatlan propagandisztikus lényegére. Az Egyesült Államok javaslatát a ta­nácsban a NATO-hoz és más ame,ri- kai veztés alatt álló katonai tömbök­höz tartozó államok képviselőinek baráti kara támogatta Ezen senki sem csodálkozhat. Semmi mást nem lehet várni olyan országoktól, ame­lyeket katonai egyezmények szálai fűznek az Egyesült Államokhoz és katonai pénzügyi és más egyéb se­gélyt kapnak tőle. Nehezebben volt érthető, hogy az ENSZ főtitkára támogatta az ameri­kai javaslatot. Lodge úr a Biztonsági Tanács április 29-i ülésén, elhangzott felszólalásában sok erőfeszítést pa­zarolt arra hogy elhitesse az ameri­kai javaslat komoly és előrevivő jel­legét. Dulles úr pedig egész sajtó- értekezletet szentelt ennek a témá­nak. De a komoly szándékokról foly­tatott minden fecsegés igen naiv és hiszékeny embereknek szól. Ele­gendő felhívni a figyelmet a követ­kezőkre, hogy feltárjuk mindezeknek a fecsegéseknek a kétszínűségét. A Szovjetunió már régen kije­lentette és szilárdan ragaszkodik ahhoz az állásponthoz, ihogy csak olyan leszerelési albizottságok­ban, vagy bizottságokban vesz részt, amelyekben legalább a ta­gok fele a szocialista államok és a hatalmak katonai csoportosulá­saihoz nem tartozó országokból ikerül ki. A jelenlegi amerikai javaslat szerint az északi-sarki ellenőrzés megvitatá­sára a Szovjetunióból és hat NATO tagállamból álló csoportot kell alakí­taná. Hol van itt a komoly és építő tárgyalási szándék. Ha Önök uraim valóban komolyan meg akarják vitatan a meglepetés- szerű támadás elhárítására szolgáló intézkedéseket (természetesen nem­csak az, északi sarkvidéken), úgy az erre vezető út szabad és azt meg­mutatta a szovjet határozati javas­lat. Ez az út — a kormányfők rész­vételével tartandó legfelsőbb szintű tanácskozás sürgős összehívása és ott az említett kérdés napirendre tűzése. Lodge úr felszólalásában a szovjet ’kormány tiltakozására hivatkozva kijelentette: »Repüléseink védelmi intézkedések a meglepetésszerű tö­meges támadás ellen .. .« De Lodge úr nem határozta meg pontosan, hogy ki is támadt, vagy tá­mad az Egyesült Államokra ... Vi­lágos, hogy ez hajánál íogva eiörán- cigált magyarázat, mert az Egyesült Államokat senki sem támadta meg és senki sem szándékozik megtá­madni. ön »ésszerűnek és szüksé­gesnek« nevezte az atom- és hidro- génbombával felszerelt amerikai bombázóknak a Szovjetunió felé irár nyúló repüléseit. A valóságban ezek provokációs cselekmények, amelyek az atomháború váratlan kirobbaná­séinak veszélyét idézik fel. Minden józanul gondolkodó ember számára érthető, hogy ebben az esetben vi­szont a radar-ernyőkön nem valami­lyen homályos foltok, hanem katonai repülőgépek képei jelennének meg, s a Szovjetunió és az Egyesült Álla­mok azt látná, hogj' határai felé a másik fél aíombambázói közeledné­nek. Milyen következtetést kellene levonnia aldkor minőikét félnek? Va­jon ilyen helyzetiben lehetséges lenne kideríteni, hogy jó, vagy rossz szán­dékkal repülnek-e a másik fél bom­bázói? Akkor nem lenne idő a diplomá­ciai tárgyalásokra sem. Nagy bizton­sággal lehet állítani, hogy ebben az esetben a repülőgépek nem fordulná­nak vissza és a világ katasztrófába zuhanna. Gondolkozzék el Lodge úr azon, ami itt elhangzott és legközelebb, amikor az atombombával ellátott amerikai bombázók téves rádió­jelre a szovjet határok felé in­dulnak, gondoljon arra is, hogy elmúlt az idő, amikor az Egye­sült Államok területe kívül ma­radt a háború tüzéből. A szovjet kormány felhívta az Egyesült Államok kormányának fi­gyelmét arra a komoly felelősségre* amely az amerikai légierő kihívó ak­cióinak esetleges következményei miatt rá hárul. A szovjet kormány nem veszti el a reményt arra, hogy az Egyesült Államok kormánya józant ságot fog tanúsítani és a béke érde­kében megszünteti az atom és hidró- génbombákkal ellátott amerikai re­pülőgépek oktalan és megengedhe­tetlen repüléseit a szovjet határok felé. (MTI) Szavazott a Biztonsági Tanács Newyork (TASZSZ) Az ENSZ Biztonsági Tanácsának péntek délutáni ülésén szavazásra tették fel az amerikai határozati ja­vaslatot, amely úgynevezett felügye­letet irányoz elő az Északi-Sarkvidé­ken. A Szovjetunió képviselője a javaslat ellen szavazott és így az egyhangúság elve alapján, amelynek értelmében a tanács valamennyi ál­landó tagjának hozzájárulása szük­-----------------——ooo s éges valamely javaslat elfogadásá­hoz, az amerikai javaslatot nem fo­gadták el. A szovjet határozati javas­latot, amely azt követelte, hogy az amerikai katonai repülőgépek szün­tessék be provokációs repüléseiket a Szovjetunió határai felé 9 szavazat­tal elutasították. Svédország megbí­zottja tartózkodott a szavazástól. (MTI) A Pravda bírálata Hammarskjöld beszédéről JÓZSEF ATTILA: MAMA Már egy hete csak a mamára gondolok mindig, meg-megállva. Nyikorgó kosárral, ölében, ment a padlásra, ment serényen. Én meg őszinte ember voltam, ordítottam, toporzékoltam. Hagyja a dagadt ruhát másra. Engem vigyen föl a padlásra. Moszkva (TASZSZ) A Pravda megjegyzést fűz Ham­marskjöld ENSZ-főtitkárnak a Biz­tonsági Tanácsban mondott beszédé­hez. Ez a beszéd akkor hangzott el, amikor a szovjet küldöttség kéré­sére megvitatták az atom- és hidro­génbombákkal megrakott amerikai repülőgépeknek a Szovjetunió hatá­rai irányában végrehajtott kihívó re­püléseit. A Pravda cikke megállapítja, hogy a Szovjetunió vádjait senki sem tud­ta és nem is tudhatta megcáfolni és az amerikai diplomaták sietve el­telető manőverekhez folyamodtak. Segítségükre sietett az ENSZ főtit­kára: védelmébe vette azt az ame­rikai javaslatot, hogy úgynevezett felügyeleti rendszert létesítsenek az Északi Sarkvidéken. »Érthetetlen az a példátlan tény, hogy az ENSZ hivatalos képviselője, akit a szervezet alapokmánya teljes tárgyilagosságra és pártatlanságra kötelez, nemzetközi ügyek megvita­tásakor az Egyesült Államok diplo­máciai lépései védelmezőjének telje­sen hozzá nem illő szerepében lép fel« — írja a Pravda cikke. (MTI) Amerikai rakétát lőttek ki Tajvanon Peking (Üj Kína) Amerikai hírügynökségek jelentése szerint az Egyesült Államok légi- ereje pénteken Tajvanon kilőtt egy »Matador-« típusú távirányítású löve­déket. Ez volt az első alkalom, hogy az amerikaiak Távol-Keleten ilyen rakétát lőttek ki. A rakéta kilövésénél jelen volt. Austin Doyle, a Tajvanon állomásozó amerikai agresszió® csapatok pa­rancsnoka is. (MTI)-CrOO­Felrobbant egy légitámadást végrehajtó repülőgép Indonéziában Djakarta (Reuter) Az Antara indonéz hírügynökség jelenti, hogy Makasszar dél-celebeszi város ellen végrehajtott légitámadás­nál felrobbant a lázadók egyik repü­lőgépe. A robbanás következtében a gép két amerikai pilótája és kínai nacionalista legénysége életét vesz­tette. A jelentés szerint a gép fel­robbanását szabotázs okozta. (MTI) Pleven nem tudta összehozni az új francia kormányt A »ős Párizs (MTI) Francia Szocialista Párt orszá- tanácsa pénteken este meg­tagadta a Pleven-kormányban való részvételét. Az országos tanácsülés vitájában utolsónak felszólalt Guy Mollet. A párt főtitkára némi meg­lepetésre* maga is úgy nyilatkozott, hogy a párt adja meg szavazatait Plevennek, de nem adja embereit a Plev em-kormán yba. René Pleven a szocialisták rész­vételétől tette függővé kormányának: megalakítását. A szocialisták negatív válaszának ismeretében felkérte a köztársasági elnököt, hogy vegye vissza tőle a megbízást. Coty elnök kormányalakítási kísérletének foly­tatását. kérte Pleventől. A köztársa­sági elnök szombaton újra tanácsko­zott a nagyobb politikai pártok veze­tőivel. Guy Mollet tői Pinay-ig. Csak ment és teregetett némán, nem szidott, nem. -ft nézett énrám, jS a ruhák fényesen, suhogva, keringtek, szálltak a magosba. Nem nyafognék, de most már késő. most látom, milyen óriás ő — szürke haja lebben az égen, kékítőt old az ég vizében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom