Észak-Magyarország, 1958. május (14. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-30 / 126. szám

4 eszakmagyarország Péntek, 1958. május 50. Szakmák birodalmában A brigádvezető kőműves tűző naptól forró a levegő. Olvad az aszfalt. Szellő sem mozdul, mégis fojtogató« kering a téglapor. A barna felsőtesteken ter­mészetellenes csíkokat hagy a le- cfturgó izzadság. Kövéren cs urnán a szürke, híg malter, súlyosan simul egymáshoz a növekedő téglarakás. Bent elbontott emeletek marad­ványai meredeznek. Ódon falak és friss vakol ás ú mennyezet iilatjr'ke- veredik; Ide már csak megszűrve ét­el a forróság. Az ajtóknak hagyott réseken közlekedve minden pillanat veszélyes az ismeretlen számára. Ki tudja, hova lép a szűk, világítás nélküli, semmi küszöbén keresztül? Lőhet, hogy földet ér a Iáiba, lehel, hogy zuhan, zuhan... Aztán átérve a szűk folyosón, is­mét emberi hangok ütik meg a fü­lét. Hatalmas állványok tetején, ki­ugró párkányok megformálásán munkálkodnak itt. A huzat egyszer, i'e mellbe vág. Mint a színpadon Rómeó hívja Júliáját, az erkély alatt vágyakozva a magasból jövő emberi 6zóra — megállunk mi is. Az állvány telő csúcsán nagynehe­ze n megérti ezt a hívást Újvári Gyula, a miskolci Déryné Színiház átépítésén dolgozó brigádvezetö kő­műves és lassan leereszkedik hoz-- zárnk. Tizenkét tagú brigádjával már második éve dolgozik a sok gond­dal épülő színházon. Fiatalok, öre­gek, vegyesen. Van köztük olyan, akivel nyolc éve összekapcsolta a munka — nyolc éve egymást segít­ve érték el eredményeiket. Újvári Gyula tizeinkét éves kora óta maga keresi meg a kenyerét. Először segédmunkás, víahordó, majd tanulóként az öreg Andrási kőműves vállalkozóhoz kerül. Első munkáját a vasgyári kórház és a perecest vasútvonal menten azóta sűrű«lakott bér házak őrzik. Alig szabadult, sok ezer társával együU. háborúba küldték, idegen országba, idegen érdekekért. Nem sokáig harcolt Fogságba esett. Mint mindig az ember életében, most is váltakozik a szerencsétlenség a sze­rencsével. Szakma jában tovább kép­zi magát, az épülő Sztálingrádban. A földig lerombolt, városba milliók seregiét tok, hogy felépítsék modern, újszerű lakóházait, gyárait, Intéz­ményeit. Ive hazajön, már 1948-at írunk. Azonnal munkába áll, -a Miskolci Magasépítő Vállalat­nál. Azóta megszakítás nélkül bri­gádvezetőként dolgozik. Számos ki­tüntetés — sztahanovista, kiváló dolgozó, szakma kiválója — hirdeti munkáját. Ennyit mond magáról. Úgy érzi, ez is sok, hiszen sorsa csöppet sem egyedülálló. Egy azok közül, akik­nek összességét niunkásoöztálynak Annál szívesebben beszél a mun­kájáról, a körülményekről, az ered­ményekről, a csalódásokról. Egy kő­műves sok helyein megfordul, sokat tapasztal és nemcsak kezével épít. Gondolataiból felépíti magának vi­lágszemléletét. — A kezünk seré­nyen jár — folytatja gondolkozva — és agyunk 6em pihen. Az elfutó hetek, hónapok valóban unalmasak lennének, ha nem töltené iki őket a helyhez kötött munka örök emberi kísérője — a gondolatok csapongá- sa. Igen, így vissza tud kalandozni a njultba, eszébe jutnak a tanulóévek keserves emlékei. A 30-as években idénymunkásként .kezelték a kőmű­veseket. A tavaszi, nyári, koraőszi hónapokban annyit kellett keresni­ük. amiből télen megélhettek. A vál­lalkozók, akiknek egész évi ellátá­sukat fedezte az alárendeltek mun­kájának ára — így gond nélkül megéltek.«De azok, akik napi kele­se tűkből tengődtek, hogyan tudták fenntartani magukat a munkanél­küli hónapokban?! Újvári Gyula Krasanokvajdán, szülőfalujában fát irtott ilyenkor az erdőben. Elgémberedő ujjakkal, fé­lig megfagyva. Mikor már nem bír­ta, Miskolcon egy kőművesmester darálójában dolgozott látástól va- kulásig. — És még mindig van köztünk olyan, aki azt tartja, hogy jobb volt így, Legalább télen pihenhettünk, — mondogatják — meséli a brigád- vezető. majd keserűen hozzáteszi — én ilyenkor azt szoktam monda­ni, hogy csak felelőtlen ember tehet ilyen kijelentéseket... meg olyan ember, aki maga nem próbálta. A parázs vitáikból, amelyek az Ilyen kérdéseknél elkerülhetetlenek, — hisz mindenkinek megvan a maga véleménye — az Újvári Gyula-féle emberek kerülnek ki győztesen. Hát hogyne! És ezt ismét ö meséli cl. — Most a segédmunkás lányok is — a brigádban összeses« hatan vannak — megkeresik a havi 1000- 1100 forintot és ez egész évben ál­landó és biztos. Nem beszélve a balesetbiztosításról. Ezek reális té­nyek, Nagyon íxxssaiindulatúnaík kell annak lennie, aki mindezeket nem veszi észre. színház udvarára néző abla­kokon beszüremlik a napsu­gár. Az álmennyezet már készen van, a párkányok gipszburkolata nedvesen csillog. Nagyon sok mun­ka van ezen a nagy építkezésen. Két év lassan eltelik és még min­dig hátra van egy, hogy Újvári Gyula brigádjának tagjai, más kő­művesek, kubikosok, akik most az épület szépítésén dolgoznák, csupán látogatóba jöjjenek ide, egy-egy nagysikerű színdarab előadására. U. N.R. nevezzük.-ooo­KISZ-HIREK A KISZ megyei bizottsága a Gép­állomások Igazgatóságával közösen meghirdette az ifjú traktorosok ver­senyét. Eddig a 19 gépállomás kö­zül 13 nevezett be, 150 fiatallal és 3 ifjúsági brigáddal. Különösen jó munkát végeznek az ifjúsági brigá­dok Szerencsen és Mezőcsáton, ahol 120—150 százalék között teljesítik tervükét. A mezőkövesdi gépállomá-* *' son dolgozó KISZ-fiatalok is bene-| veztek a versenybe. Ök jelentős* üzemanyagmegtaikarítást értek el. | A Lenin Kohászati Művek KISZj és KISZ-en kívüli fiataljai a takaré-| kossági és társadalmi munka során* az első negyedévben 5.419.538 forin­tot takarítottak meg. Kiemelkedő eredményt ért cl a D.-hengerde 530.595 forint megtakarításával, az F.- hengerde, 711.228 forintot takarított meg. A kemence javító gyárrészleg 199.000 forint értékű megtakarítást, a csavargyár 75.472 forintot, a ko­vácsműhely pedig 44.821 forint meg­takarítást ért el. A KISZ megyei vb. határozata* alapján több KISZ-szervezet kap-J Csolódott be az ikersoros kukorica-* vetés terjesztésébe. Igriciben 10, a* lehi állami gazdaságban 50. Mező-X nagymihályon 20, a megy aszói tsz.X 3, Megyaszó község 8, a mezőcsátiX te-z 20 hold ikersoros kukorica veté-* sót vállalták, $ — Az egercsehi bányaüzem KISZ-* brigádja az ápidlis havi tervét 130* százalékra teljesítette. A kiváló mun-* ka elismeréseként a KISZ-vezetőség* Úgy határozott, hogy Nagy H. Pált, a* brigád vezetőjét kelet németországi* jutalom üdülésre javasolja. ; • — Kétmillió forint megtakarítást $ értek el a Dunai Vasműben és azj Ózdi Kohászati Művekben, a helyes $ technológia kidolgozásával, s az acél-} gyártás önköltségének jelentős csők-} kentésévek A KISZ-fiatAlok eddig 112.838 fa­csemetét, 20.828 suhángot ültettek el a megyében. Ezenkívül resztvettek az erdőtelepítésben is, különösen a sze­rencsi járásban kapcsolódott be sok fiatal az erdősítésbe. Jtt 1.408.350 esc«* metét ültették el a fiataloké CSERÉPVÁRALJA a Bükk-hogy- ség egy kis szűk völgyében fekvő, ezer lakosú kis község. A máit év novemberében a megyei művelődési osztály teljesítette a község régi kí­vánságát: a nevelők létszámát négy­re emelte. Azóta az iskola oktató- nevelő munkája ugrásszerűen emel­kedett. de még szembetűnőbben, lát­hatóbban a tanulók és nevelők társa­dalmi. kulturális, tevékenysége. A dolog úgy kezdődött, hogy a ta­nácselnök javaslatára a tanulókból gyermek-zenekart, szerveztünk/ Segí­tett a tanács, a szülői munkaközös­ség, meg a szövetkezet is. Néhány gyermeknek volt kis gombos harmo­nikája. S egy hónap múlva már mű­sorral léphetett fel az újdonsült kis együttes. Aztán jött még csak a munka nagy része. Márciusban már háromórás hangversenyt adott a zenekar, majd színdarabot tanultunk. Május 1-én a tanulók sajátkészítmé- nyű használati tárgyaikból kiállítást és vásárt rendeztek. Végre, május elején együtt volt a nagy kirándu­lásra elegendő összeg: 5500 forint. Sokat kellett érte fáradozni, de ér­demes volt. Hátra volt még a busz megszerzése. Az egri MÁVAUT régi ismerősünk volt, ebben az évben már háromízben vitt kocsiján hosz- szabb, egynapos útra. Kívánságunkat’ teljesítették. Vettünk három Pajtás fényképezőgépet, készen vártuk a nagy napot: május 8-át. A GYEREKEK kimondhatatlan boldogság lázában égtek Ilyen yi* A Sakk % TipuskorabinácSók A sakk rendkívül bonyolult játék. Leg­egyszerűbb állásokból is többszázféleként lehet kombinálni, Bonyolult állásokiban ez a szám megsokszorozódik. Versenyen — kötött gondolkodási idő mellett — képte­lenség ezt a hatalmas változathalmazt át­számítani. A versenyző Ilyenkor az úgy­nevezett sakkér?ékére hallgat, s amit az ,,súg”, azt a változatot játssza meg. Ter­mészetesen ilyenkor nem mindig a várt siker következik be, hanem igen gyak­ran csalódottan, kénytelenek vagyunk a Játszmát feladni. Ha tanulmányozzuk a versenyjátszmá- kat. tapasztalhatjuk, hogy sok játszmá­ban ugyanazok a motívumok fordulnak elő. Ezek a motívumok többnyire áldo­zati kombinációk és néhány lépés alatt eldöntjük a játszma sorsát. Azokat a kombinációkat, melyeket ugyanaz az ál­dozat vezet be, tipuskombinációknak ne­vezzük. A tipuskombináclók száma nem túlságosan nagy és így azok elég köny- nyen meg tanulhatók. Ezek ismerete rend­kívül megkönnyíti a versenyző dolgát, mert csak azt kell átszámítania, hogy az adott állásban megjátszható-e. vagy sem. Az alábbiakban bemutatunk néhány ti- puskombinációt a f7 pont ellen. Világos: Borges sötét Rocha (Rio de Ja- neiró 1933) l.cM d3 2. Hc3 c« 3. M de4 4. He4: Ff5 5. Hg3 Fg6 6. h4 h€ 7. Hf3 Hd7 8- Fc4 e€ 9. Ve2 Fd« 10. 0--0 Hgf« 11. Hej Fh7? (hiba. mely azonnali játszmavesz­téssel jár) 12. Hf7:! És sötét feladta, mert a király néhány lépése« matt miatt nem üthet. Világos: Junek, sötét: dr. Stickel (Prá­ga 1941) 1. e4 dó 2. edő Vdő: 3. Hc3 Va5, 4. Hf3 Ff5 5. d4 c6 0. Fd3 ülő 7. 0 0 e6 8. Bel Hbd7 9, He5 Fg6? (hiba, a helyes lépés a futócsere lett volna d3-on) 10. Vc2 Vd8 (újabb hiba, mire a játszma nem tartha­tó) 11. Fg€: hgő 12. Hf7:! világos nyer. Világos: van Stecnis, sötét: Hommee (Amszterdam, 1939) 1. el e6 2. d4 d3 3. Hd2 de4 4. He4: Hd7 5. Hf3 Hgf6 6. Fd3 b6 7. 0—0 Fb7 8. Ve2 Fen 9. Bel 0—0 10. Heg5 Be8? (erre a lépésre az f7 pont meggyen­gülése miatt, szép áldozati kombinációval nyer világos.) 11. Hf7:! F:f3: 12. gf3 sötét feladta, mert Kf7:ra Ve6:+ következik és Fc4 után a matt nem védhető. Fábián Béla. SAKKHIREK Gyöngyösön május 25-én a „Mátrai na­pok” keretében rendezett viUámver- senyt Bárczay László mester, a miskolci MTE versenyzője nyerte a budapesti részt­vevők előtt. Bokor István egyetemi bajnok június hó 1-én délelőtt 9 órakor az MMTE Szé­chenyi u. 26. sz. alatti helyiségében szi­multánt tart. A győztesek értékes könyv- jutalomban részesülnek. Május 25-én megtartott sakkszimultánon Bakos Sándor mesterjelölt 26 játszmából 24-et megnyert, egy döntetlenül végző­dött, egy játszmát pedig Blaha István ellen elvesztett. Befejeződtek az OBI küzdelmei. A DVTK a hatodik helyen végzett. A Budapesti Vasas és a Csepeli Vasas kiesett az OBI- böl. Helyükre a miskolci MMTE és a Bu­dapesti Gyapjufonó csapata került. SPORTHÍREK A Miskolci Erdész—BánszÁRá&i Bányász vasárnap délután fél 6 óra­kor a József-utcai pályán (Előre~ pálya) megyei I. osztályú bajnoki labdaxúgómérkőzést játszik. * Vasárnap, június J-én az 1BUS2I rendezésében különvonat indul Bu- dapestre az MVSC—Szállítók és aj MMTE—Egyetértés mérkőzésre. A résztvevők a délelőtt folyamán meg* tekintik az ipari vásárt. Részvételi díj: 50 forint. * Szombaton és vasárnap Budapes­ten rendezik meg a hagyományos Miskolc—Ózd—Egei-—Budapest kö­zépiskolás úszóversenyt. * Szombaton délelőtt 9 órakor kezdő­dik a DVTK-stadionban az általános iskolák atlétikai bajnoksága, 200 in­duló részvételével. Június 1-én délelőtt 19 órakor az MHS miskolci elnöksége területi bajnoki terepgyorsasági motoros ver­senyt rendez a Báhőnyi-bércen. A két és iélkilométeres pályán vala­mennyi kategóriában indulnak a versenyzők. Autóbuszok a Tanács- háztérről indulnak. Több&xáx dolgozó nevében Napjainkban, sajnos, elég gyakori a műszaki hibákból adódó közlekedé­si zavar. Május 23-án reggel a 4.50 órakor induló tatárdombi villamos már a Malinovszkij utcánál meghi­básodott. Azt gondoltuk, hogy megint gyalog kell megtennünk az utat a Tatárdombig — mint az már több­ször megtörtént. De nem ez történt. Barfcha István kalauz segítsé­gével a hátsó kocsiból vezetve sikerült a villamost a Tatár­dombra felvinni s bennünket meg­kíméltek a hosszú gyaloglástól. Gondoljuk, ezzel a tettével nemcsak nekünk, hanem a vállalatnak is se­gítséget nyújtott, hiszen a nagy for­galom idején egy elromlott kocsi nem akadályozta a műszakba menő dolgo­zók időbeni eljutását. Mégegyszer tolmácsolom többszáz ember nevében a köszönetnyilvánítá­sunkat. Somlyay István és az NSZG többszáz dolgozója. A borsodi fiatalok is résztvesznek a Hanság lecsapolásában A KISZ kezdeményezése — a Han­ság vízalatt álló területének lecsapo- lására — széles visszhangra talált Borsod megyében is. Az egyetemis­ták és a középiskolások jelenleg szorgalmasan készülnek a vizsgákra, de az óraközi szünetekben mór sok szó esik a jelentős nyári feladat el­végzéséről. Az iskolai KISZ-saerve­zetek a hét elején kezdték meg a hansági munkákra a toborzást és arre számos helyein már az előirány­zottnál jóval több fiatal jelentkezet« így például a diósgyőri Kilián Gim­náziumban 12 tanuló, a Miskolci Ne­hézipari Műszaki egyetemen pedig két nap alatt 30-an jelentkeztek ön­kéntes nyári munkára. A Hanság le­csapódását Borsod megyéből 200 if- kolás KISZ-fiatal segíti. TIT HÍREK „A táblai munka szerepe a gazdasági földrajz tanításában” címmel május 30-án délután 4 órai kezdettel dr. Udvartielyi Károly tanszékvezető főiskolai tanár tart földrajz-didaktikai előadást az Értelmi­ségi Klubban (Széchenyi utca 16.). Min­den földrajztanárt és érdeklődőt eaerebet- tel vár a rendézőség. Kína a világ legnépesebb őrszája cím­mel május 30-ón délután fél 3 órai kez­detted Marjalaki Kis® Iajos ny, tanár, tudományos kutató tart népszerű föld­rajzi előadásit a vasgyári kórház mo«he- lyiségében. ..Barátság, bizalom, féltékenység” cím­mel május 30-án este 7 órai kezdettel a pedagógiai szakosztály népszerű clöadáét rendez a sajősz entpéteri bányász kuHúr- otthonban. Előadó: Dr. Kiáéry LászSó gimn. tanár. „Ideges szülő — ideges gyermek” cím­mel május 30-án este « órai kezdettel a Lenin Kohászati Müvek vízmüvednél De­meter Gyula tanár, e«te 7 órai kezdette! a tapolcai Éjjeli Szanatóriumban Dr. Bog­nár József járásbíró tart előadást. Ab elő­adásokra minden érdeklődőt szerebattdl vár a rendezőség. Apróhirdetés Kiváncsi ember lé­vén elhatároztam, hogy szerencsét próbálok. Ne, nem világgá akar­tam menni, hanem a nőknél akartam sze­rencsét próbálni. Egy remek ötlet cikázott át az agyamon. Az ötle­tet tett követte. Óvato­san láttam a dologhoz. Elhatároztam, hogy apróhirdetek. A hirde­tésben tudtára adtam minden érdeklődőnek, hogy jól kereső szak­munkás vagyok — 26- os — keresem hozzám - való csinos nők isme­retségét — házasság céljából! Egy hét múlva két levelet kaptam, két ha­jadon hajlandó lett volna megismerkedni velem. Két levél? Na jó! Nézzük tovább. Üjabb apróhirdetést tettem közzé. Fiatal mérnök keresi csinos lányok ismerctíéfirét, házasság céljából. Izgatottan vártam a postást. Három nap alatt nyolc levelet kaptam, ami rövid egy hét alatt huszonhatra emelkedett. A grafikon tehát emelkedő tendenciát mutat! Aztán jött a harma­dik hirdetés. Fiatal orvos keresi szép és intelligens lá­nyok ismeretségét. Le­hetőleg fényképes vá­laszt kérek. A várt Ha­tás nem maradt el. Külön postást rendelt a posta részemre, aki csak nekem hordta a leveleket. Habzsoltam a sok levelet, melyek­ben minden lány di­csérte gyönyörű alak­ját, finom és megértő modorát és engem, az álmaik lovagját. ‘ Egy Erzsiké nevezetű eze­ket irta: »Mindig ilyen magafajta emberre vártam, úgy látom nem vártam hiába 88 évig.« Gondoltam, ha lúd, hát legyen kövér. Még egyet hirdettem. Film­rendező keresi nagyon csinos és intelligens nők ismeretségét. Jel­ige: »Filmszerep lehet­séges.« Kissé meglepődtem, amikor másnap egy postakocsi állt meg a házam előtt. Kipakol­tak egy nagy csomó aktaszerűséget, és a ka- púból még visszakiál- iott a postás: — Még \ letz vagy két-három forduló!... Akkor ér­tettem meg, hogy mi az a sok akta. Levelek voltak. Pár évre el va­gyok látva gyújtással — gondoltam. Folytatni nem foly­tatom, csak megjegy­zem: érdekes! Sosem hittem, hogu a szere­lemnek enny^sok köze van ahhoz a bizonyos kutyához, amelyik ugat. f—i S) A csui^/ácat{ai úttfc'ótc dóm, csiüogószemű gyerekeket én még nem láttam, pedig mái* nyolc éve ismerem őket közelebbről. Igaz, országjárásra készülő gyereke­ket még sosem láttam. Hadd jegyez­zem meg, hogy egykor ebből a köz­ségből is izgalommal készültek az emberek országjárásra, de nem örömmel. A summás élet vándorai voltak. Eljött a nagy nap gyönyörű reg­gele. Ilyen nagyszabású túrán még eddig ém sem vettem részt. Indulás előtt fél órával már boldogan helyez­kedtek el a gyermekek a feldíszített autóbuszban. És víg nótaszó közben kigördült az Ikarusz a Bükk keskeny kis völgyéből harminchat úttörővel. Délnek vettük az irányt. A Jász­ságon át haladtunk Szolnok felé. Ütünk első állomása Heves volt. A s*ép, nagy alföldi község már teljes tavaszi pompájában fogadott. Széles főterének tágas parkját, vadgeszte­nyével szegélyezett széles útjait első­nek örökítették meg fényképészeink. A széles, betonos utcák, parkokkal szegélyezett zöldelő utak a mi gyer­mekeinkre mély benyomást tettek, akik a keskeny utakhoz, a kopár falusi utcákhoz vannak szokva. Dél­ben a napfényben fürdő gyönyörű szolnoki tisaaparton sétálgattunk. DÉLUTÁN végigsuharáimk a Kis- ktaőág virágbabortilt akna- és ba­rack faerdőkkel szegélyezett pompás országútién. Cegléden csak addig áll­tunk, amíg megnéztük a város híres fő terét, s a Kossuth-szobrot. Aztán tovább csodáltuk az ezer tanya or­szágát, a hóhoz hasonló futóhomokot, a rengeteg szőlőt, a gyümölcstál. Mikor Kecskemét széles, sárga kera- mitkockás főúlján sétálgattunk és a sár gazold cifratetejü. freskókkal dí­szített, mézeskalácshoz hasonló épü­letekben gyönyörködtünk, már azt hittük, csak. álom az egész. Az első estét is a fulóhomok-arszág közepén, az izsákj szőlő- és. gyümölcstermelő állami gazdaságban töltött üli. A munkások szívesen fogadtak, s a gyerekek muzsikáltak, a dolgozók­kal hamar összebarátkoztak. A bol­dog izgalom gyermekeinket nem hagyta aludni. A nappal együtt kel­tek fel. Másnap délelőtt megnéztük Petőfi szülőházát, majd Dunaföld- várnál áthaladtunk a Duna felett. Délután már a Dunai Vasműben, a m.artinacélmű ben néztük az acél csa pofását. Tanulóink csodálkozva szemlélték a hatalmas dörgéssel járó tűzijátékot, mikor jó 30 tonna salak a tartályból egyszerre kizuhant. Az estét a pálpusztai állami gaz­daságban töltöttük. Itt is nagy öröm­mel fogadtak. Lányaink, fiaink azonnal összebarátkoztak a helybc-U gyerekekkel. Versenyeztek, ki ad nekik jobi> helyet éjszakára, »Zené­szeink« ezért hálából este tíz óráig muzsikáltak, s a helybeli felsotago- zatosok táncolták a mieinkkel. A BALATONT Siófok kikötőjében, gyönyörű napfényes időben pillan­tottuk meg. O is a legszebb ruháját, a kéket öltötte fel tiszteletünkre. A Szögliget hajón mentünk át Tihany­ba. Utolsó éjszakát az érdi Elvira- major állami gazdaságban töltöttük: A fiúknak itt már. nem jutott ágy, de volt szalmazsák és szalma, meg jóakarat a dolgozik részéről. Itt már talán azért, mert megszoktuk a ván­dorlást, az idegen helyet, jól alud­tunk, egész reggel 6 óráig. Délelőtt 9 órakor már az Allatkert előtt sora­koztunk. Délután pedig az indulásig a vasárnapi díszben és ünnepi, fény­ben fürdő Vidám Parkban önfeled­ten szórakoztunk. Éjjel 11 órakor nő- tázva, a várakozó szülők örömujjon­gása közben érkeztünk vissza kicsi falunkba, hogy másnap folytassuk a hétköznapi munkát. KIRÁNDULÁSUNK teljes sikerrel járt, mindenki jól érezte magát, so­kat látott, tapasztalt s szórakozott. Kilenc megyét, hatvan helységet láttunk, köztük tizenkét várost. Lát­tuk a Dunát, a Tiszát, a Balatont, a Velencei tavat s hazánk nyolc na­gyobb tájegységét. Tovább dolgo­zunk, hogy szocializmust építő ha­zánk minden táját lassan megismer­hessük; PETÉNYI IS TV Ál? iskolaigazgató, Cserépváralja

Next

/
Oldalképek
Tartalom