Észak-Magyarország, 1958. május (14. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-28 / 124. szám

Szerda, 1958. május 28. ESM&MAüYAROItöZAli 3 A szabadságért haltak meg {A figyelés és üzenés mesterei DCüzéleiliíik élharcosul Rudolf János elvíárs .Sí É lete olyan, mint egy regény... Tokaji kőbányász gyermekeként született Rakamazon. A kőbányász mind az öt gyermekét tisz­tességgel felnevelte, s kenyeret adott a kezükbe. Rudolf János először a kőbányában dolgozott, Diósgyőrbe került, ahol géplakatos lett belőle. 1944-ben katonának vitték a fiatal fiút és egy élelmezési oszlopnál dolgoztatták lakatosként. 1945 április 6-án az egész hadosztály átállt a szovjet csapatokhoz — megalakult a demokra­tikus hadsereg — és V. hadosztály néven harcolt a németek ellen a há­ború befejezéséig. A hadosztály Felső-Morváig jutott el, ott érte őket május 9-e, a háború befejezésének napja. Öt, mint családfenntartót, le­szerelték. 1945-ben belépett a Magyar Kommunista Pártba és a tokaji hídépítőknél dolgozott. Itt MADISZ körzeti titkár lett. 1947-ben visszajött Diósgyőrbe és a húzóműhelyben dolgozott, mint lakatos. 1950-ben a párt jó munkájáért, kommunista példamutatásá­ért 6 hetes pártiskolára küldte Ózdra. Itt is megállta a helyét. A tanulás egyre inkább szívügye lett. A felső vezetés is felfigyelt rá. 1951-ben 5 hónapos pártiskolára került, majd visszatérve a megyei tanács osz­tályvezetője lett. 1953-ban újból a Lenin Kohászati Művekben találjuk, ugyancsak felelős beosztásban. Később a nagyolvasztóhoz került propagandistának s itt lett belőle párttitkár. Azóta is itt dolgozik. Nevét egy országos moz­galommái hozták összefüggésbe. ■— A mozgalom elindításának egyik oka az volt — mondja szeré­nyen —, hogy mint párttitkár, egyre több fegyelmi tárgyaláson vettem teszt. Itt éreztem, hogy az emberek megbotlásáért mi is felelősek va­gyunk. Akkor született meg bennünk az elhatározás. Rendkívüli tag­gyűlést hívtunk össze. Erre a gyűlésre 40 pártonkívüli dolgozói is meg­hívtunk. Itt határoztuk el, hogy a gyár üzemeit felszólítjuk a társadalmi tulajdon fokozottabb védelmére. A többit már tudják. A mozgalom or­szágos jelentőségű lett. Azóta egyik legfontosabb teendőnek tartjuk a po­litikai nevelőmunkát: felvilágosítani a dolgozókat, hogy magukat károsít­sak meg, ha a társadalmi tulajdon ellen vétenek. £ Jő érzés a re- t piilés — csak nem l olyan egyszerű do- l Ipg, mint ahogy l gondoljuk. Fenn a l magasban a pilóta í »a földiekre« tá- l maszkodik: me­► teorológusokra, rá- l diósokra. Milyen ► időjárás várható? í — Jó! — feleli : VISSY IMRE. a l fiatal melcoroló­! gus.;* ► ► ► ► A felszabadulás óta ezévben nya­raltat legtöbb gyereket a Bcxrsod- nádasdi Lemezgyár szakszervezete és' vállalatvezetősége a lemezgyár szil­vásvárad! gyermeküdülőiében. Ere­detileg 150 gyermek üdültetését ter­vezték, de a nagy érdeklődésre való tekintettel ez a szám 175-re emelke­dett. A gyermeküdülőt az üzemi nő­tanács és KISZ-szervezet tagjai nagyrészt társadalmi munkában rendbehozták, s az első 50 főből álló Hogyan lehet a Bükk dolomitkincsének felhasználásával milliókat megtakarítani? Tervezet a diósgyőri kohás zat dolomitbányájának és zsug orító művének fejlesztésére a borsodi kohászati üzemek dolomit szükségletének biztosítására Ipari termelésünk együk csücskén« íőése, hogy a külföldről behozott úgynevezett import anyagokat az ésszerűség és lehetőség határain belül hazaiakkal pótoljuk; Ennek a célnak elérésére ki kell használnunk adottságainkat, értékesítenünk kell minden épkézláb elgondolást, tervet* különösképpen pedig azokat az el­őírásokat, amelyeket a gyakorlat már kétségtelenül igazolt; Ezek az általános érvényű közhely­számba menő gondolatok kívánkoz­tak tolira, amikor Weigl Ernőnek, a diósgyőri kohászat főm etallurgusá- nak a Lenin Kohászati Művek dolo­mit bányájáról és zsugorító művéről tszóló fejlesztési tervét olvastuk; Olcsóbb, jobb, nagyobb tartósságú a hazai anyag Elöljáróban el kell mondanunk, hogy kohászati üzemeimikban ezidő szerint tekintélyes mennyiségű kül­földi magnezitet használnak — szem­csés magnezitként javítóanyagul, tégla formájában pedig, az acél­gyártó és egyéb ipari kemencék béle­lésére. A külföldi magnezit-behozatal évenként súlyos milliókat jelent a népgazdaság mérlegének tartozik ol­dalán. A szemcsés magnezit részbeni helyettesítésére már régebben rátér­tek a hazai előfordulású dolomitból készített úgynevezett, szemcsés, zsu­gorított dolomit használatára — azonban — nem olyan mértékben, amint ez kívánatos és lehető volna. Weigl Ernő főmetallurgus és Faur Ferenc tervező év^Mkel ezelőtt le­folytatott sikeres kísérleteikkel — már jóval túlhaladták a dolomit fél- ■használásának ezt a lehetőségét. Ök ugyanis zsugorított dolomitból olyan tömböket, téglákat, falazóanyagokat állítottak elő, amelyek a martin és ívfényes kemencék oldalfalának és fenekének bélelésére tökéletesen be­válnak, sok tekintetben felülmúlják a magnezitkészítmények tartósságát — és ami igen lényeges — feleany- nyiba kerülnek. A kísérletek és résziben mái’ üzem­szerűen alkalmazott gyakorlat egy­aránt bebizonyították: az import magnezit helyettesítése hazai dolo­mit készítményekkel célszerű, gazda­ságos, sokmilláó forintot jelentő megoldás. A Bükk nyers-dolomit kincse szin­te felmérhetetlen gazdagságban ren­delkezésünkre áll, Ugyancsak ren­delkezünk — a diósgyőri műszakiak kutatómunkájának eredményeként — annak tág, gyakorlati hasznosítási lehetőségeivel. 12 millió forint befektetés Weigl Ernő főmetallurgus néhány hete készített újabb tervezete sze­rint a diósgyőri, ózdi és borsod- nádásdi kohászati üzemek részére évente 140.000, illetve naponként 550 tonna nyersdolomitot kellene ki­bányászni. A diósgyőri kohászat je­lenleg is üzemelő szomorúvölgyi és a •nemrégi feltárású újmassai bányá­jában napi 200 tonna kitermelése lehetséges, — a mai adottságok* mel­lett. A becslések szerinti több millió tonna dolomitvagy ont rejtő újmassai bánya további fejlesztésével megvan a lehetőség a napi 550 tonna dolomit kibányászására. A tervezet a bánya- művelés ilyencélú bővítésére — gépi­berendezésekkel, siklópály ákk al, épületekkel, szociális létesítményeik­kel együtt — kereken 6 millió forin­tos beruházást irányoz elő. A kibányászott dolomitnak a LÄEV keskenynyomtáv ú vasúti án történő szállítása, önürítős kocsik beállítása, átrakó állomás létesítése egy millió 150.000 forintot igényel. A jelenlegi zsugorító mű napi 70 tonna teljesít­ményűre történő felfejlesztése, osz­tályozóberendezés és a szükséges szociális létesítmények két és félmil­lió forintba kerülne. Az acélgyártó kemencék bélelésére jól bevált előre­gyártott dolomit-tömbök gépi úton történő előállítására szolgáló üzem a dolomit-tégla gyártására is alkal­mas berendezéssel együtt két millió 300.000 forint kiadást igényelne. így tehát a dolomit bányászására, feldol­gozására, szállítására kereken 12 millió forint kellene. 17 millió forint megtakarítás A beruházás összege nem kevés; Ha azonban a jövedelmezőségi szá­mítást nézzük, másként tárul elénk. A' zsugorítómű félfejlesztésével ugyanis 25.000 tonna zsugorított do­logit előállítása lehetséges. Ennek felet, kemencejavításra használnák fel, másak feléből dolomit tömbök készülnének. Tekintve, hogy a tömbgyártó üzem gépesítésével egy tonna dolomittömb ára csak 800 fo­rint lesz, míg az import magnezit- tégla egy tonnájáé legalább kétsze­rese, már csak ennél évi 10 millió fo­rint megtakarítás jelentkezik. Még­pedig deviza-forintban. A szállítás korszerűsítésére, átrakó állomás léte­sítésére fordított összeg is célirá­nyosnak bizonyult: 2,250.000 forint a várható megtakarítás. Ózdra pél­dául eddig a dunántúli Aranyos pusztáról szállítottak dolomitot, ami­nek tonnánkénti szállítási költsége kereken 67 forint volt. Az újmassai bányából ennek éppen a felébe kerül majd. Ez maga több mint 1 millió 600.000 forinttal kevesebb költséget jelent. Mindhárom borsodi kohászati üzemnél a várható megtakarítás el­éri a 17 millió forintot. Ami milliókkal tenné még olcsóbbá a dolomitüzem fejlesztését A dolomitgyártó üzem fejlesztésé­nek még gazdaságosabb, olcsóbb meg­oldását, tenné lehetővé, ha az illeté­kes szervek a Hejőcsabai Mészmű egyik üzemrészének átadása ügyében megegyezésre jutnának. A Hejőcsa- bai Mészmű egyik forgódobos ke­mencéjét ugyanis áprilisban leállí­tották. Az Építési Minisztérium a berendezést kohászati célokra aján­lotta fel. Műszaki -megállapítás sze­rint a használaton kívüli kemence és a hozzátartozó berendezés kiválóan alkalmas — megfelelő átalakítások­kal zsugorított dolomit és az abból készülő tömbök gyártására. A mű­szakiak azonban azt is megállapítot­ták, hogyha a berendezést a jelenlegi helyéről el kellene szállítani, azok iórésze tönkremenne, pótlásuk jelen­tős kiadásokkal járna. így tehát — miként a tervezet is megállapítja — az lenne célszerű megoldás, ha ezt az üzemrészt a Lenin Kohászati Mű­vekhez csatolnák. Annál is inkább mert a kohászat területén nem áií rendelkezésre megfelelő hely, s azon­felül az áttelepítés, a berendezés le- és felszerelése, az abból adódó károk több-millió forintos kiadást okozná­nak. Ugyanakkor a dolomit-gyártó üzemet a mészmű leállított üzem­részében a jelenlegi helyén rendezik be, s a számítások szerint csaknem 3 millió forinttal kerülne kevesebbe, így még 10 millió forintot sem igé­nyelne a dolomit kitermelés és a korszerű dolomit-gyártó üzem létesí-» tése. S ez a beruházás is három­negyed év alatt megtérülne. A tervezet azt javasolja, hogy a két minisztérium illetékesei sürgő­sen tárgyaljanak és egyezzenek meg a berendezésnek az épületekkel együtt a Lenin Kohászati Művek tulajdonába történő átadására. A népgazdasági érdekek is emellett ér­velnek; Cy. a felé. Először a máspdik világháború­ban itt meghalt hős szovjet katonák sírja mellett állt meg a gyászmenet. A virágok és a koszorúk elhelyezése után Pavlánszki János elvtárs mon­dott beszédet. Megemlékezett a szov­► jet katonák bátor, önfeláldozó maga­♦ tartásáról, majd így folytatta: I — A magyar és orosz munkái lelete egyformán rossz, elviselhető!- t Ißtt volt. Berniünket épp úgy Mzsák- t Hiányolt és tönkretett az osztrák - I magyar monarchia, mint az orosz X dolgozókat a cári uralom önkénye. i Ti, akik itt porladtok magyar föld - t ben, emléketek, hősi példátok örökké | élni fog! 5 A temető szélén, .közvetlen a hegy í aljában van a 19-es magyar vörös­♦ katonák közös sírja, ötvenhat név- É télén hős fekszik benne. A tömeg J körülvette a szépen rend behozott sír­* hantot és a Himnusz elhangzása után \Benyák Béla elvtárs, az MSZMP ► megyei bizottságának tagja megtar­► tóttá ünnepi gyászbeszédét. Beszéd ► közben megeleveaiedtek az emlékek. ► a harcok, küzdelmek, amelyeket a ► munkások vívtak az intervenció, a l Horthy-íasizmus kegyetlen erőivel I szemben. * — Azzal búcsúzunk Tőletek — ► mondotta befejezésül Benyák elvtárs ; —, hogy azt az eszmét, amiért meg­► haltatok, győzelemre visszük. ; Mély, megrázó hangon játszotta a! ; gyásziindulót a Lenin Kohászati Mű-I ; vek fúvószenekara, mialatt a sírt el-! borította a sok virágkoszorú. A hegy! oldalából a munkásőrség díszraja! sortüzet adott. ; Máj* mindenki elvonult a temető-] bői, csak egy asszony nem: Bölkény] Mátyásné. ö ottmaradt, rendezgette] a virágokat, koszorúkat. Huszonhat] éve ő gondozza a sírt, ő visz rá min-< dig friss virágot, mert mint mondja: < munkástestvérek fekszenek ott. ; A gyászünnepség után közös ebé-] den vették részt a volt vöröskatonák, * a meghívott vendégekkel együtt. < Ebéd közben beszélgettek és az ern- * lékezetes bélapátfalvi ütközetről Is* szó esett. Kakulák István, a diós- * győri papírgyár munkása így emlé-< kezett vissza: — Reggel öt órakor a Szarvaskő-* nél indítottuk meg a támadást. Rö-J vid harc után Bélapátfalvát vissza-1 foglaltuk és tovább űztük a csehi intervenciósokat, akik eszeveszetten ] futottak. Muníciónk azonban már! alig volt. Egymástól kértünk golyót, J Ezt látta a helyi molnár, Beles La-3 jós is, és elárult 'bennünket a csehek-] mek. (Meg is lakolt érte. Fel akasztót- < ták, akik újra ellentámadásba jöt-< tek.) Áz utcai harcokban nem lövői-] döztünk feleslegesen; Mindén go- * lyónk biztos találat volt. EJe nemi bírtuk a harcot. Utánpótlást nem \ kaptunk, parancsnokaink is elszök- * döstek, így hát megadtuk' magunkat. J ; Ekkor történt aztán, hogy a csehek; ;az elfogott vöröskatonákat levetkőz-; ; tették és sorba tarkón lövöldözték.; ; Már majdnem rámkerült a sor, ami-; ; kor az egyik cseh futár megérkezett; ;és megakadályozta a kivégzésünket.; ; Hosszan, sokáig, beszélgettek még; ; az öregek, akiknek ez a találkozás; ;oly jóleső megkönnyebbülést jelen-; : tett; ; TÖRÖK ALFRÉD: Ózdról. Borsod nád asdról, Egerből és más környékbeli falvakból is a vete­ránok,* akik együtt harcoltak az el­esettekkel. •Tíz óra volt, amikor a közel két­ezres tömeg megindult a temető Tasámap több mint 200 miskolci 'és diósgyőri munkás utazott el Bél­apátfalvára, hogy lerój ja kegyeletét az 1919-es dicső harcokban elesett névtelen hősök emléke előtt. A jól előkészített gyászünnepségre eljöttek Egy újítás - egymillió forint megtakarítás szítésénél is. A néhány hónapja be­vezetett újítás igen jól bevált: az új módszer szerinti bélelésű üstökből tizennégyszer öntenek acélt. így az újítással egy évben több mint egy­millió forintot takarítanak meg. A Lenin Kohászati Művek martin- fezemében az acélöntőüstök bélése korán, átlagosan tizenegy öntés után elhasználódott. A kemenceépítő gyár- részleg egy újítóesoportja a bélelő­téglák méretét módosította és új el­járást vezetett be a bélésanyag ké­... amit azután a rádiósok, HAJ NAL ANDRÁS cs RÄCZ ISTVÁN (balról jobbra) továbbit a pilótákn ak, egyéb szaküzenetek kíséretében, (Martinecz Gy. felv.) 175 gyermeket üdültet az idén a Borsod nádasdi Lemezgyár csoport június 1-én kezdi meg 14 na­pos üdülését. A MISKOLCI RADIO ♦ MAI MŰSORA; ♦ 18.00: Munkatársaink jelentkeznek, J 18.12: Öt perc sport. ♦ 18.17: Beszélgetés a legöregebb telki­Xbányai aranyásóval. j 18.20: Daloló ifjúság. ♦ 18.42: Szülők iskolája. A hazudós gyer­: *mek. 18.47: Boldog gyermekeinkért. X 18.52: Uj kincsek nyomában Hegyalján.

Next

/
Oldalképek
Tartalom