Észak-Magyarország, 1958. május (14. évfolyam, 102-127. szám)
1958-05-28 / 124. szám
Szerda, 1958. május 28. ESM&MAüYAROItöZAli 3 A szabadságért haltak meg {A figyelés és üzenés mesterei DCüzéleiliíik élharcosul Rudolf János elvíárs .Sí É lete olyan, mint egy regény... Tokaji kőbányász gyermekeként született Rakamazon. A kőbányász mind az öt gyermekét tisztességgel felnevelte, s kenyeret adott a kezükbe. Rudolf János először a kőbányában dolgozott, Diósgyőrbe került, ahol géplakatos lett belőle. 1944-ben katonának vitték a fiatal fiút és egy élelmezési oszlopnál dolgoztatták lakatosként. 1945 április 6-án az egész hadosztály átállt a szovjet csapatokhoz — megalakult a demokratikus hadsereg — és V. hadosztály néven harcolt a németek ellen a háború befejezéséig. A hadosztály Felső-Morváig jutott el, ott érte őket május 9-e, a háború befejezésének napja. Öt, mint családfenntartót, leszerelték. 1945-ben belépett a Magyar Kommunista Pártba és a tokaji hídépítőknél dolgozott. Itt MADISZ körzeti titkár lett. 1947-ben visszajött Diósgyőrbe és a húzóműhelyben dolgozott, mint lakatos. 1950-ben a párt jó munkájáért, kommunista példamutatásáért 6 hetes pártiskolára küldte Ózdra. Itt is megállta a helyét. A tanulás egyre inkább szívügye lett. A felső vezetés is felfigyelt rá. 1951-ben 5 hónapos pártiskolára került, majd visszatérve a megyei tanács osztályvezetője lett. 1953-ban újból a Lenin Kohászati Művekben találjuk, ugyancsak felelős beosztásban. Később a nagyolvasztóhoz került propagandistának s itt lett belőle párttitkár. Azóta is itt dolgozik. Nevét egy országos mozgalommái hozták összefüggésbe. ■— A mozgalom elindításának egyik oka az volt — mondja szerényen —, hogy mint párttitkár, egyre több fegyelmi tárgyaláson vettem teszt. Itt éreztem, hogy az emberek megbotlásáért mi is felelősek vagyunk. Akkor született meg bennünk az elhatározás. Rendkívüli taggyűlést hívtunk össze. Erre a gyűlésre 40 pártonkívüli dolgozói is meghívtunk. Itt határoztuk el, hogy a gyár üzemeit felszólítjuk a társadalmi tulajdon fokozottabb védelmére. A többit már tudják. A mozgalom országos jelentőségű lett. Azóta egyik legfontosabb teendőnek tartjuk a politikai nevelőmunkát: felvilágosítani a dolgozókat, hogy magukat károsítsak meg, ha a társadalmi tulajdon ellen vétenek. £ Jő érzés a re- t piilés — csak nem l olyan egyszerű do- l Ipg, mint ahogy l gondoljuk. Fenn a l magasban a pilóta í »a földiekre« tá- l maszkodik: me► teorológusokra, rá- l diósokra. Milyen ► időjárás várható? í — Jó! — feleli : VISSY IMRE. a l fiatal melcoroló! gus.;* ► ► ► ► A felszabadulás óta ezévben nyaraltat legtöbb gyereket a Bcxrsod- nádasdi Lemezgyár szakszervezete és' vállalatvezetősége a lemezgyár szilvásvárad! gyermeküdülőiében. Eredetileg 150 gyermek üdültetését tervezték, de a nagy érdeklődésre való tekintettel ez a szám 175-re emelkedett. A gyermeküdülőt az üzemi nőtanács és KISZ-szervezet tagjai nagyrészt társadalmi munkában rendbehozták, s az első 50 főből álló Hogyan lehet a Bükk dolomitkincsének felhasználásával milliókat megtakarítani? Tervezet a diósgyőri kohás zat dolomitbányájának és zsug orító művének fejlesztésére a borsodi kohászati üzemek dolomit szükségletének biztosítására Ipari termelésünk együk csücskén« íőése, hogy a külföldről behozott úgynevezett import anyagokat az ésszerűség és lehetőség határain belül hazaiakkal pótoljuk; Ennek a célnak elérésére ki kell használnunk adottságainkat, értékesítenünk kell minden épkézláb elgondolást, tervet* különösképpen pedig azokat az előírásokat, amelyeket a gyakorlat már kétségtelenül igazolt; Ezek az általános érvényű közhelyszámba menő gondolatok kívánkoztak tolira, amikor Weigl Ernőnek, a diósgyőri kohászat főm etallurgusá- nak a Lenin Kohászati Művek dolomit bányájáról és zsugorító művéről tszóló fejlesztési tervét olvastuk; Olcsóbb, jobb, nagyobb tartósságú a hazai anyag Elöljáróban el kell mondanunk, hogy kohászati üzemeimikban ezidő szerint tekintélyes mennyiségű külföldi magnezitet használnak — szemcsés magnezitként javítóanyagul, tégla formájában pedig, az acélgyártó és egyéb ipari kemencék bélelésére. A külföldi magnezit-behozatal évenként súlyos milliókat jelent a népgazdaság mérlegének tartozik oldalán. A szemcsés magnezit részbeni helyettesítésére már régebben rátértek a hazai előfordulású dolomitból készített úgynevezett, szemcsés, zsugorított dolomit használatára — azonban — nem olyan mértékben, amint ez kívánatos és lehető volna. Weigl Ernő főmetallurgus és Faur Ferenc tervező év^Mkel ezelőtt lefolytatott sikeres kísérleteikkel — már jóval túlhaladták a dolomit fél- ■használásának ezt a lehetőségét. Ök ugyanis zsugorított dolomitból olyan tömböket, téglákat, falazóanyagokat állítottak elő, amelyek a martin és ívfényes kemencék oldalfalának és fenekének bélelésére tökéletesen beválnak, sok tekintetben felülmúlják a magnezitkészítmények tartósságát — és ami igen lényeges — feleany- nyiba kerülnek. A kísérletek és résziben mái’ üzemszerűen alkalmazott gyakorlat egyaránt bebizonyították: az import magnezit helyettesítése hazai dolomit készítményekkel célszerű, gazdaságos, sokmilláó forintot jelentő megoldás. A Bükk nyers-dolomit kincse szinte felmérhetetlen gazdagságban rendelkezésünkre áll, Ugyancsak rendelkezünk — a diósgyőri műszakiak kutatómunkájának eredményeként — annak tág, gyakorlati hasznosítási lehetőségeivel. 12 millió forint befektetés Weigl Ernő főmetallurgus néhány hete készített újabb tervezete szerint a diósgyőri, ózdi és borsod- nádásdi kohászati üzemek részére évente 140.000, illetve naponként 550 tonna nyersdolomitot kellene kibányászni. A diósgyőri kohászat jelenleg is üzemelő szomorúvölgyi és a •nemrégi feltárású újmassai bányájában napi 200 tonna kitermelése lehetséges, — a mai adottságok* mellett. A becslések szerinti több millió tonna dolomitvagy ont rejtő újmassai bánya további fejlesztésével megvan a lehetőség a napi 550 tonna dolomit kibányászására. A tervezet a bánya- művelés ilyencélú bővítésére — gépiberendezésekkel, siklópály ákk al, épületekkel, szociális létesítményeikkel együtt — kereken 6 millió forintos beruházást irányoz elő. A kibányászott dolomitnak a LÄEV keskenynyomtáv ú vasúti án történő szállítása, önürítős kocsik beállítása, átrakó állomás létesítése egy millió 150.000 forintot igényel. A jelenlegi zsugorító mű napi 70 tonna teljesítményűre történő felfejlesztése, osztályozóberendezés és a szükséges szociális létesítmények két és félmillió forintba kerülne. Az acélgyártó kemencék bélelésére jól bevált előregyártott dolomit-tömbök gépi úton történő előállítására szolgáló üzem a dolomit-tégla gyártására is alkalmas berendezéssel együtt két millió 300.000 forint kiadást igényelne. így tehát a dolomit bányászására, feldolgozására, szállítására kereken 12 millió forint kellene. 17 millió forint megtakarítás A beruházás összege nem kevés; Ha azonban a jövedelmezőségi számítást nézzük, másként tárul elénk. A' zsugorítómű félfejlesztésével ugyanis 25.000 tonna zsugorított dologit előállítása lehetséges. Ennek felet, kemencejavításra használnák fel, másak feléből dolomit tömbök készülnének. Tekintve, hogy a tömbgyártó üzem gépesítésével egy tonna dolomittömb ára csak 800 forint lesz, míg az import magnezit- tégla egy tonnájáé legalább kétszerese, már csak ennél évi 10 millió forint megtakarítás jelentkezik. Mégpedig deviza-forintban. A szállítás korszerűsítésére, átrakó állomás létesítésére fordított összeg is célirányosnak bizonyult: 2,250.000 forint a várható megtakarítás. Ózdra például eddig a dunántúli Aranyos pusztáról szállítottak dolomitot, aminek tonnánkénti szállítási költsége kereken 67 forint volt. Az újmassai bányából ennek éppen a felébe kerül majd. Ez maga több mint 1 millió 600.000 forinttal kevesebb költséget jelent. Mindhárom borsodi kohászati üzemnél a várható megtakarítás eléri a 17 millió forintot. Ami milliókkal tenné még olcsóbbá a dolomitüzem fejlesztését A dolomitgyártó üzem fejlesztésének még gazdaságosabb, olcsóbb megoldását, tenné lehetővé, ha az illetékes szervek a Hejőcsabai Mészmű egyik üzemrészének átadása ügyében megegyezésre jutnának. A Hejőcsa- bai Mészmű egyik forgódobos kemencéjét ugyanis áprilisban leállították. Az Építési Minisztérium a berendezést kohászati célokra ajánlotta fel. Műszaki -megállapítás szerint a használaton kívüli kemence és a hozzátartozó berendezés kiválóan alkalmas — megfelelő átalakításokkal zsugorított dolomit és az abból készülő tömbök gyártására. A műszakiak azonban azt is megállapították, hogyha a berendezést a jelenlegi helyéről el kellene szállítani, azok iórésze tönkremenne, pótlásuk jelentős kiadásokkal járna. így tehát — miként a tervezet is megállapítja — az lenne célszerű megoldás, ha ezt az üzemrészt a Lenin Kohászati Művekhez csatolnák. Annál is inkább mert a kohászat területén nem áií rendelkezésre megfelelő hely, s azonfelül az áttelepítés, a berendezés le- és felszerelése, az abból adódó károk több-millió forintos kiadást okoznának. Ugyanakkor a dolomit-gyártó üzemet a mészmű leállított üzemrészében a jelenlegi helyén rendezik be, s a számítások szerint csaknem 3 millió forinttal kerülne kevesebbe, így még 10 millió forintot sem igényelne a dolomit kitermelés és a korszerű dolomit-gyártó üzem létesí-» tése. S ez a beruházás is háromnegyed év alatt megtérülne. A tervezet azt javasolja, hogy a két minisztérium illetékesei sürgősen tárgyaljanak és egyezzenek meg a berendezésnek az épületekkel együtt a Lenin Kohászati Művek tulajdonába történő átadására. A népgazdasági érdekek is emellett érvelnek; Cy. a felé. Először a máspdik világháborúban itt meghalt hős szovjet katonák sírja mellett állt meg a gyászmenet. A virágok és a koszorúk elhelyezése után Pavlánszki János elvtárs mondott beszédet. Megemlékezett a szov► jet katonák bátor, önfeláldozó maga♦ tartásáról, majd így folytatta: I — A magyar és orosz munkái lelete egyformán rossz, elviselhető!- t Ißtt volt. Berniünket épp úgy Mzsák- t Hiányolt és tönkretett az osztrák - I magyar monarchia, mint az orosz X dolgozókat a cári uralom önkénye. i Ti, akik itt porladtok magyar föld - t ben, emléketek, hősi példátok örökké | élni fog! 5 A temető szélén, .közvetlen a hegy í aljában van a 19-es magyar vörös♦ katonák közös sírja, ötvenhat név- É télén hős fekszik benne. A tömeg J körülvette a szépen rend behozott sír* hantot és a Himnusz elhangzása után \Benyák Béla elvtárs, az MSZMP ► megyei bizottságának tagja megtar► tóttá ünnepi gyászbeszédét. Beszéd ► közben megeleveaiedtek az emlékek. ► a harcok, küzdelmek, amelyeket a ► munkások vívtak az intervenció, a l Horthy-íasizmus kegyetlen erőivel I szemben. * — Azzal búcsúzunk Tőletek — ► mondotta befejezésül Benyák elvtárs ; —, hogy azt az eszmét, amiért meg► haltatok, győzelemre visszük. ; Mély, megrázó hangon játszotta a! ; gyásziindulót a Lenin Kohászati Mű-I ; vek fúvószenekara, mialatt a sírt el-! borította a sok virágkoszorú. A hegy! oldalából a munkásőrség díszraja! sortüzet adott. ; Máj* mindenki elvonult a temető-] bői, csak egy asszony nem: Bölkény] Mátyásné. ö ottmaradt, rendezgette] a virágokat, koszorúkat. Huszonhat] éve ő gondozza a sírt, ő visz rá min-< dig friss virágot, mert mint mondja: < munkástestvérek fekszenek ott. ; A gyászünnepség után közös ebé-] den vették részt a volt vöröskatonák, * a meghívott vendégekkel együtt. < Ebéd közben beszélgettek és az ern- * lékezetes bélapátfalvi ütközetről Is* szó esett. Kakulák István, a diós- * győri papírgyár munkása így emlé-< kezett vissza: — Reggel öt órakor a Szarvaskő-* nél indítottuk meg a támadást. Rö-J vid harc után Bélapátfalvát vissza-1 foglaltuk és tovább űztük a csehi intervenciósokat, akik eszeveszetten ] futottak. Muníciónk azonban már! alig volt. Egymástól kértünk golyót, J Ezt látta a helyi molnár, Beles La-3 jós is, és elárult 'bennünket a csehek-] mek. (Meg is lakolt érte. Fel akasztót- < ták, akik újra ellentámadásba jöt-< tek.) Áz utcai harcokban nem lövői-] döztünk feleslegesen; Mindén go- * lyónk biztos találat volt. EJe nemi bírtuk a harcot. Utánpótlást nem \ kaptunk, parancsnokaink is elszök- * döstek, így hát megadtuk' magunkat. J ; Ekkor történt aztán, hogy a csehek; ;az elfogott vöröskatonákat levetkőz-; ; tették és sorba tarkón lövöldözték.; ; Már majdnem rámkerült a sor, ami-; ; kor az egyik cseh futár megérkezett; ;és megakadályozta a kivégzésünket.; ; Hosszan, sokáig, beszélgettek még; ; az öregek, akiknek ez a találkozás; ;oly jóleső megkönnyebbülést jelen-; : tett; ; TÖRÖK ALFRÉD: Ózdról. Borsod nád asdról, Egerből és más környékbeli falvakból is a veteránok,* akik együtt harcoltak az elesettekkel. •Tíz óra volt, amikor a közel kétezres tömeg megindult a temető Tasámap több mint 200 miskolci 'és diósgyőri munkás utazott el Bélapátfalvára, hogy lerój ja kegyeletét az 1919-es dicső harcokban elesett névtelen hősök emléke előtt. A jól előkészített gyászünnepségre eljöttek Egy újítás - egymillió forint megtakarítás szítésénél is. A néhány hónapja bevezetett újítás igen jól bevált: az új módszer szerinti bélelésű üstökből tizennégyszer öntenek acélt. így az újítással egy évben több mint egymillió forintot takarítanak meg. A Lenin Kohászati Művek martin- fezemében az acélöntőüstök bélése korán, átlagosan tizenegy öntés után elhasználódott. A kemenceépítő gyár- részleg egy újítóesoportja a bélelőtéglák méretét módosította és új eljárást vezetett be a bélésanyag ké... amit azután a rádiósok, HAJ NAL ANDRÁS cs RÄCZ ISTVÁN (balról jobbra) továbbit a pilótákn ak, egyéb szaküzenetek kíséretében, (Martinecz Gy. felv.) 175 gyermeket üdültet az idén a Borsod nádasdi Lemezgyár csoport június 1-én kezdi meg 14 napos üdülését. A MISKOLCI RADIO ♦ MAI MŰSORA; ♦ 18.00: Munkatársaink jelentkeznek, J 18.12: Öt perc sport. ♦ 18.17: Beszélgetés a legöregebb telkiXbányai aranyásóval. j 18.20: Daloló ifjúság. ♦ 18.42: Szülők iskolája. A hazudós gyer: *mek. 18.47: Boldog gyermekeinkért. X 18.52: Uj kincsek nyomában Hegyalján.
