Észak-Magyarország, 1958. május (14. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-27 / 123. szám

KeiM, 1958; május 27, , BST^KTOAGYÁITOllSKAG 3 nek.« így beszél róluk az igazgató. S erre enged, következtetni Kósik Margit és Ilona, a két testvér fel­világosítása is. Reggelente -már négy órakor ott hajladoznak a sorok kö­zött, hogy lehetőleg a nagy, délkörüli hőségig elvégezzék a napi munka nagyobb részét. El is végzik és keres­nek szépen. Napi nyolcvan-kilencven forint a szorgosan dolgozó répaegye­lők, növényápolók munkabére. Természetesen megtették Rácz elvtársék a bajt megelőző intézkedé­seket a kalászosok védelmében is. A búza- és árpatáblákat árkokkal vet­ték körül, s az árkokat védőszerek­kel, agritoxal hintették be, hogy a kártevők ne közelíthessék meg, illetve ne lephessék el a véleményt. Mizscl Bertalan és segítőtársa gépi agritnx-porozással növényi kártevők ellen^ harcolnak a A kártevők elleni védekezés tehát — nyugodtan mondhatjuk — töké­letes ebben a két és félezer holdas gazdaságban. De ugyanilyen tökéle­tes a talajnedvesség megőrzése érde­kében végzett munka is. A 260 hol­das beltenyésztéses hibrid-kukorica­táblát kultivátorozták, hogy gyor­sabb, egyenletesebb legyen a fejlő­dés. Nem szeretnék ugyanis, ha ez esztendőben nem érnék el, illetve nem múlnák felül a tavalyi termés­átlagot. Annál is inkább, mert ex- portvetőmagtermelésről van szó. A lengyel mezőgazdaság részére ter­melnek, — hibridizálnak — vetőma­got, mintegy ötven holdnyi terüle­ten. Nem lesz hiba, csak eső legyen — ezt mondják a gazdaság vezetői. S a munka, a sürgés-forgás erre a legkézzelfoghatóbb bizonyíték. Per­Ez Rácz Imre igazgató első meg­állapítása, véleménye a gazdaság munkáját, életét illetően. Mert mint szerte a megyében, náluk is ez az idei különleges tavasz okozza a leg­nagyobb problémát, a szokatlan sür- gés-forgást. Márpedig, ha valakinek, akkor nekik van okuk tartani a szo­katlan időjárástól: ilyen időjárás-. viszonyok között a szokottnál két­szerié több a munka. Az emődi állami gazdaság nem nagyterületű mammutgazdaság, mindössze két és félezer hold. Ám olykor nem a méretek nagysága, ha­nem a végzett munka értéke szabja meg a fontossági sorrendet. S ha ná­luk ezt nézzük, akkor Rápz elvtársék *— a gazdaság közel négyszáz főt számláló kollektívája — megelőznek nagyobb területű gazdaságokat is* Mert az ő profiljuk nem az ellátást az élelmiszerek, gabona és más nö­vényféleségek termelése, hanem at vetőmagok biztosítása, kikísérlete­zése. Röviden: ok vetőmagtermelő állami gazdaság. S a vetőmagok közül is elsősorban a búza és bei­te nyésztés es hibrid-kukoricán e tőmag termelésére profilírozták magukat. Termelnek persze az idén is más nö­vény- és vetőmag féleségeket: lucer­namagot, exportborsót, cukorrépát, ami jelentős hasznot hoz a gazdaság­nak is, a népgazdaságnak is. Azon­ban a gazdaság dolgozóinak vezetői­nek szeme, gondja elsősorban a búza és kukorica. S hogy nem »kukoricáz- nak«, azt egyrészt az elmúlt eszten­dei szép eredmények, másrészt e különleges tavaszi időjárás ellen- súlyozására végzett munka bizo­nyítja. R ácz igazgató, Tóth párttitkár, Antal vezető-mezőgazdász — és külön-külön a gazdaság törzs”-dolgozói is büszkék eredmé­nyeikre. S bár e riport lényege, hogy a most végzett nagyszerű munkáról adjon hírt, azért szorítsunk néhány sornyi helyet a tavalyi tettek ecse­telésére is. A gazdaság az elmúlt esztendőben eredményekben gazdag a répasorokat — sűrű, fehér agritox- felhőt húzva maguk után. Porozzák a répát az elszaporodott répabolhák nagy »elkeseredésére«. Mert a poro­zás után elpusztul valamennyi egy- től-egyig. És erre igen nagy szükség van az idei termésátlag érdekében. A viszontagságos időjárás — első­sorban a hirtelen, esőnélküli nagy meleg — ugyanis a kártevők ked­vező időjárása. Egyik napról a má­sikra megjelent a határban vala­mennyi kártevő bogárfajta, a len- és sze ugyanilyen serényen dolgoznak a termelés minden ágazatában. Töb­bek között az idén szőlőt is telepíte­ned. Tizennégy hektáron már lerak­ták a különböző fajtájú csemege­oltványokat. A tervek szerint mint­egy kétszázholdnyi csemegeszőlőt te­lepítenek a közeljövőben, Miskolc Térdig ér már a búza, de eső kelle ne — ez az igazgató és a mezőgaz­dász leghőbb kívánsága, répabolhától a kotor ádóbogárig. A különböző kultúrnövények, a pár­napos gyors fejlődés után, nedvesség hiányában úgyis csökkentek fejlődé­sükben; s ha emellett a kártevő ro­varok is garázdálkodnának, csak­ugyan oda lenne a tervezett na­gyobb termésátlag. Ezért fordítanak most igen nagy gondot az emődi ál­lami gazdaság dolgozói a rovarok —» és emellett persze a gyomok irtására. csemegeszőlőellátása érdekében. S megvan a terület — ez is 200 hold­nyi — hatalmas gyümölcsös telepí­tésére is. Ahogy tervezik és szeret­nék a gazdaság dolgozói, második profilként a város gyümölcsellátá­sára rendezkednének be. Jó terv •— sok sikert hozzá. Miskolc várja a sokszor hiányzó gyümölcsfélesége­ket l A kereskedelem tervei szerint ebben az évben 140 uj üzlet nyílik az országban A Miniszter tanács egy korábbi ha­tározata értelmében azokban az új épületekben, vagy nagyobb lakóte­lepeken, ahol tíznél több lakás van, a belkereskedelem -kérheti az építte­tőt üzlethelyiség tervezésére. A ha­tározat értelmében az építtető köte­les a kereskedelem kívánságainak megfelelő boltot, éttermet terveztet­ni, illetve építtetni az új épületek földszintjén. A határozat igen eredményes volt, bár egyes helyeken, különösen a bányászlakta vidékeken az építte­tők nem minden esetben hajtották végre a határozatot. Ennek a visz- szás helyzetnek az illetékes minisz­tériumok közötti megállapodás ve­tett véget. A kereskedelem úgy tervezi, hogy az idén mintegy 140 bobot nyit az ország különböző részein épült új la­kótelepeken. A fejlesztés a bányász lakótelepeken lesz nagyobb méretű. Az üzletihelyiségeket a szocialista kereskedelem köve telmény einefe megfelelően a legkorszerűbben ren­dezik be. Az üzletek Baranyában. Borsod­ban, Tolnában, Vas és Zala megyé­ben épülnek, a nagyobb városok közül Győr, Pécs, Miskolc, Debrecen és Komló kap új üzleteket, Buda­pesten összesen 22 üzletet rendeznek be. Itt is természetesen az új lakó­negyedekben. Komlón, Borsodban, Edelényen, Nagybátonyban cuk­rászda, a miskolci Selyemréten kis­vendéglő és falatozó. Budapesten pedig a Fiastyuk utcában vendéglátó kombinát épül. ■OOO­Makkoshotyka vezet az iskolák takarékossági versenyében Áprilisban csaknem hárommillió forint értékű iskolai takarékbélye­get vásároltak a Borsod megyei diá­kok. Az eredmény elérésében külö­nösen sokat tettek az alábbi iskolák: A kisLétszámú iskolák csoportjá­ban a Klementina tanyai iskola vezet, 574,28 forint megtakarítása van egy-egy tanulónak. Szászfán 523,84, Simán 446,15, Upponyban 407,45, Szalonnán 245 forint az egy főre jutó átlagos megtakarítás. A középlétszámú iskolák csoport­jában az egész országban is a leg­jobb a makkoshotykai isikola, ahol egy-egy növendék 295,77 forintos megtakarítással dicsekedhet. Árok­tőn 184,30, Golopon 164. Sajóvelez­den 120,46 forint értékű takarekbé- lyeget yásárolt egy-egy tanuló. A nagylétszámú iskoláik között továbbra is megtartja az elsőséget a miskolci XXX. sz. általános iskola, itt a tanulók egyénenként már 80,61 forint értékű bélyeget ragasz­tottak fel a gyűjtőlapjukra. A sze­rencsi fiúiskolában 44,91, Abaúj- szántón, a központi iskolában 44,50, Ernődön 38.66, Mezőkövesden a III. számú iskolában 34,32 forint megta­karítása van egy-egy tanulónak. A megye középiskolái között áp­rilisiban is csak a miskolci Bánya­ipari Technikum növendékeinek eredménye jelentős, diákonként 91,49 forintos a meg takarítás.-ooo­Jílájus leíjyeti a qtjermzkt Az apák és anyák körében gyakran hall­ja az ember: A gyer­mekem legyen különb, mint én, amit nekem, nem adhattak meg szüleim, a gyerekem­nek előteremtem. És a szülők túlnyomó több­sége elő is teremti mindazt, amiben neki nem lehetett része: já­tékot, szép ruhát, a gyermek testi és szel­lemi fejlődéséhez szük­séges javakat. Régen, a felszabadu­lás előtt is megünne­pelték a gyermeknapot. Nagyúri dámák lepték el ezen a napon az ut­cákat és érzelgős han­gon kegyes ajándéko­zásra buzdították a já­rókelőket, hogy meg­vendégeljék, könyör- adományokkal »segít­sék« a szegénysorsú gyermekeket. Ez a fél- hivatalos koldulás a gyermeknap megcsú­folása volt. Ez a gyer­meknapi szokás telje­sen »kiment a divat­ból«, eltűnt, miként eltűntek a nagyúri dá­mák is. A gyermekek gyermeknapi megven­dégeléséről maguk a szülők gondoskodnak. Az iskolák szülői mun­kaközösségei és neve­lőtestülete fáradozik a gyermekek méltó meg­ünnepléséért. A Kossuth-utcai ál­talános iskola szülői munkaközössége köz­ismerten jó kapcsola­tokat épített ki az is­kola nevelőtestületé­vel. Nemcsak anya­giakkal, hanem neve­lési kérdések megoldá­sával is segíti a nevelő- testület munkáját. Az iskola és szülői munkaközösség közötti példás jóviszony egyik legszebb megnyilvánu­lása volt a május 24-én tartott gyermeknapi ünnepség, melyen 317 gyermeket vendégel­tek meg. A Szakszer­vezetek Megyei Taná­csa díszterme zsúfolá­sig megtelt ünnepei­tekkel. Háromszáz­tizenhét gyermek druk­kolta végig a kedves kis bábjátékokat, majd »Az eltűnt kapitány« című szovjet filmet. A Kossuth-utcai is­kola gyermeknapi ün­--------------ooo---------------­n épségének »kivitele­zésében« dicséret illeti a nevelőtestületet és a szülői munkaközösség minden egyes tagját. Kiemelkedően tevé­kenykedett • a szülői munkaközösség elnöke, a köztiszteletnek ör­vendő Stefi néni, akit minden gyermek is­mer és szeret. Stefi né­ninek (valódi nevén Adamovits Sándorné), hogy mai szóhasználat­tal éljünk, szakmája a gyermekekkel való tö­rődés, foglalkozása: szülésznő. Nem egy olyan gyerek van az iskolában, akit ő segí­tett világra. Drahos Irén elvtársnő, az SZMT kultúr felelőse is dicséretet érdemel, hozzájárult az ünnep­ség sikeréhez. Az ünnepeltek, a jö­vendő férfiak pedig roppant természetesen fogadták a mai felnőt* tek, a szülők áldozat* készségét — az uzson­nát. Úgy fogyasztották el az eléjük tálalt fi­nomságokat, mintha csak otthon lennének. Öröm bolt nézni őket.„ (g—m) F e 1 h í r ás Kósik Margit és testvére, Ilona, jól dolgoznak és sokat keresnek a répaegye léssel. őszt ért meg. Több mint nyolcezer mázsa fémzárolt búzavetőmagot, há­rom és félezer mázsányi árpát és nem sokkal kevesebb, mint húsz va­gon beltenyésztéses hibrid-kukorica- vetőmagot adott az állami gazdasá­goknak, termelőszövetkezeteknek és egyénileg dolgozó parasztoknak — a tervezettnél jóval többet! És ha va­laki, akkor ők igazán megmutatták, mennyivel többet termel soknövény­A z agritoxos Zetoron kívül több férfi és nő serénykedik a buja répasorok között. Egyelnek* Gyakorlatlan ember cso­dálkozva nézi a gyorsan mozgó fürge kezeket. A kis egyelőkapával jó ütemben haladnak előre, válogatják, melyik répaszál maradjon, melyik kerüljön a kapa éle alá. »Szorgos dolgozók, igazán dicséretet érdemel­Szép a határ ?— serény a munka. Mindent megtesznek, hogy — mint tavaly — az idén is túlszárnyalják a tervet, ami most természetesen na­gyobb az elmúlt évinél. Azonban ne higyje senki, hogy csupán magukra, a maguk belső életére van gondjuk Rácz elvtárséknak. Nem! Törődnek másokkal is. És elsősorban a kör­nyék termelőszövetkezeteivel. Az emődi Szabadságharcos Tsz tagsága igen sok jót tud mondani a gazdaság nagyszerű segítségéről. Gépi munká­ban, vetőmagban, tervezésben, ta­nácsadásban igazán sokat kapnak Rácz elvtárséktól, a gazdaság dolgo­zóitól. És ugyanezt elmondhatja egy másik, a hejőkeresztúri Béke Ter­melőszövetkezet tagsága is. Ezen a munkában bővelkedő tavaszon, a maguk nagy gondjai mellett mások boldogulására, tanítására is gondol­nak. E zt láttuk, tapasztaltuk az emődi állami gazdaságban. S a tapasztaltak után mit le­het mondani? Kívánjuk, hogy az idén is siker koronázza nagyszerű munkájukat. BARCSA SÁNDOR Az utóbbi évék egyik legveszedelme­sebb mezőgazdasági kártevője a burgo­nyabogán E veszedelmes rovarok ellen országszerte folyik a küzdelem. Az el­múlt években még csak az ország nyu­gati részein jelentkezett nagyobb mérték­ben. Ma már az ország más területein, köz­tük Borsod megye és Miskolc város terüle­tén is elszaporodott.. E növényi kártevők el­leni szervezett védekezés nemzetgazda­sági és egyéni érdek. Rendkívül fontos, hogy a tsz-ek, állami gazdaságok és egyé­ni termelők parcelláikon hathatósain irt­sák ezt a veszedelmes kártevőt. A bur­gonyabogár kötelező irtását rendelet is előírja, ezért mindenki saját maga köte­les elvégezni a burgonya bogár irtását. Hogyan védekezhetünk legeredménye­sebben a burgonyabogár ellen? Kétféle­képpen. Egyik módja, hogy kézzel össze­gyűjtjük a föld felszínén, vagy a burgo­nyán mászkáló bogarakat és a burgonya levél-fonákján lévő petéiket, azokat eléget­jük, vagy leforrázzuk. Másik módja a permetezéssel, illetve porozással való vé­dekezés. A növényvédelmi szakemberek tapasz­talatai szerint a burgonyabogarakat bi­zonyos időszakokban lehet igazán ered­ményesen pusztítani. A bogarak ugyanis ősszel földbe fúrják magukat, ott telel­nek át s ha a tél enyhe — amilyen az idén is volt —, tavasszal életerősen búj­nak elő. Az áttelelt bogarak rendkívül el- ’önállóak, még az erős permetező és po­rozó szerekkel szemben is. Ezért a tava­szi me°ielenésük idején az egyetlen biz­tos védekezési mód: kézzel összegyűjte­ni és megsemmisíteni őket. Ennek most van itt az ideje, mert még kicsi a burgo­nya, könnyen megtaláljuk a bogarakat a leveleken és a tövek körül. Május végére a burgonyabogaraik által lerakott peték lárvaállapotba kerülnek, ilyenkor nagyon érzékenyek a permetező és porozószerekre. Ezért olyankor érde­mes 50 százalékos DDT-vel, Pemittel vagy Holló 10-el permetezni, illetve a megfelelő erejű DDT-vel porozni. A lár­vából julius közepe táján ismét bogár lesz, s ezek a fiatal bogarak is érzéke­nyen reagálnak a vegyszerekre, vagyis ak­kor is hatásosan pusztíthatjuk őket per­metezéssel és porozással. Felhívjuk a termelők figyelmét, hogy a kötelező védekezési munkálatokat a leg­gondosabban hajtsák végre, hogy elke­rülhessük a burgonyabogár nagyobb- mérvű kártételét. Városi tanács vb. mezőgazdasági osztálya. •-----------o----------­T TIT HÍREK „A Békebarlang felfedezése” címmel május 27-én este 5 órai kezdettel a föld­rajzi szakosztály népszerű előadást ren­dez Bükkszentlászló község művelődési otthonában. Előadó: Szabó Gyula gimná­ziumi tanár. Hogyan viselkedjünk társaságban? Er­re a kérdésre ad választ dr. Kiséry Lász­ló gimnáziumi tanár május 27-én este 7 órakor, a perecesi kultur otthonban. Tapolcafürdőn, az Éjjeli Szanatórium kultúrtermében május 27-én délután 5 órai kezdettel „Anglia a II. világháború után” címmel népszerű történelmi elő­adást tart Deák Lajos tanár. Miért a Szovjetunió a népek barátsá­gának legfőbb őre? — címmel május 27-én délután 5 órai kezdettel Tóth Margit tart előadást, a MŰM. 116. sz. in­tézetben. féleségből a nagyüzemi gazdaság, mint az egyéniek. Búzából például 16 mázsát takarítottak be holdan­ként, míg árpából elérték a 23 má­zsát is. S hadd említsük meg: bár nem állattenyésztő gazdaság, 160 da­rabos tehénállományuknál ma is 10 literes a napi istállóátlag. Ha jobbra, ha balra néz az ember1 a gazdaság központjából, erre is, arra is gépek és emberek mozognak, dol­goznak. Jobbra a 118 holdas cukor­répatáblán. Mizsel Bertalan zetoros és fiatal segítőtársa járják gépükkel A z országutak mentén mozgal­mas a határ. De a Nyék- ládházától Mezőkövesdig hú­zódó budapesti műút mentén a legmozgalmasabb. S ott is azon a többkilométeres szakaszon, ahol az emődi állami gazdaság földtáblái zöldéinek. Jobbra-balra kövér búza­táblák, odébb cukorrépa, majd kuko- ricavetemények sorlanak. S jófor­mán nincs olyan tábla, amelyről hiányzana a gép, vagy a serényen hajladozó ember... — Még ilyen tavaszt nem értünk Tavasz az emődi állami gazdaságban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom