Észak-Magyarország, 1958. május (14. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-24 / 121. szám

Szombat, 1958. május 24. eszakmagyarország Pártfeladatot minden kommunistának A LENIN KOHÁSZATI MŰVEK kohórészilege csúcsvezetőségének munkatervében ilyen kitétel olvas­ható: A pártszervek minden erejük­kel munkálkodnak „a munkásosz­tály egységének megteremtéséért”. Ez a kitétel az első pillanatban fu­ráin hat. Hiányozna talán az egyse a kohó dolgozóiban? Széthúzás len­ne talán? Jó másfélheti ott tartóz­kodás, sok dolgozóval való beszélge­tés arról győzött meg, hogy a kohó dolgozói általában szilárd meggyő­ződéssel teszik magukévá a párt és a kormány politikáját és néhány személyi és helyi jellegű sérelemtől el tekintve, megelégedéssel nyilat­koznak az új vezetés nyomán ki­alakult politikai és gazdasági hely­zetről, s általában az életről. A ko­hó dolgozói becsülettel megállják helyüket a termelésben. Munkájuk eredményeként növekedett életszín­vonaluk is. Az 1956-os évi, 1344 fo­rintról 1958-ban 1575 forintra emel­kedett a fizikai dolgozók havi átlag­keresete. Hozzátehetjük, hogy 1957- ben 747.000 forintot fizették ki a fi­zikai és 120.000 forintot a műszaki dolgozók részére — nyereségrésze­sedésként. - * Ami a mtmkásegységet illeti, mé­gis van egy kis tennivaló. Nyilván­való, hogy a kohó dolgozói között van némi világnézeti, gondolkozás­beli és egyéb különbség, ami a kü­lönböző életikörülményekből adódik. Van itt sok dolgozó, aki városban lakik. Nagyobbak a fejlődési lehe­tőségeik, több idejük van politikai, szakmai' képzésre, művelődésre, színházba, moziba járni, könyvet olvasni. Ám a dolgozók 65—70 százaléké vidékről jár be. Sok közülük 3—5 órát zötyög naponta vonaton, „faka- ruszon", s hazatérte után nem pi­henés, szórakozás, hanem a kapa várja. Hozzávetőlegesen a vi­dékről bejáró dolgozók 40—45 szá­zaléka odahaza rendszeresen foglal­kozik mezőgazdasági munkával is. Hogy mi ennek a következménye? Nem egy dolgozó elmondta: alighogy hazáér, már szalad ki a határba, s ott is ledolgoz egy műszakravalót. Élet* ebből áll: munka a gyárban, munka otthon. Kevés alvás, kapko­dó evés, aminek következménye fá­radság, idegesség, ingerültség. A sta­tisztikai kimutatás szerint, a kohó­nál előforduló balesetek 85 százalé­ka á vidéki dolgozóknál fordul elő. -Ezek a dolgozók szakmai tudásban, műveltségben, politikai öntudatban kicsit hátrább vannak a városi, tör- zsokös munkásoktól. Ez a már nem falusi, de még nem városi lét, a két élet közötti vibrálás, rányomja a bé­lyegét az egész ember gondolkodá­sára. Nem véletlen, hogy az ellen­ség a vidéki dolgozókat tudja a leg­hamarabb megzavarni. Vannak vi­déki dolgozók, akik egész hetet már városon töltenek — munkásszállók­ban —nekik már több idejük van tanulásra, művelődésre, önnevelés­re. Egyszóval: a kétlaikiság igen sok gondot okoz a kohó pártszerveinek, a műszáki vezetésnek és a tömeg­szervezeteknek. Minél jobban bele­megyünk a tavaszba, a nyárba, an­nál inkább nő a fizetésnélküli sza­badságolások száma. Januárban még nem volt, februárban már tizenhá­rom, márciusban 19 és áprilisban 25 volt a fizetésnélküli szabadságo­lások száma. S mi lesz a legnagyobb munkaidőben?! NOS, EZ A NÉHÁNY GONDOLAT már megmutatja, hogy nem könnyű a kohó pártszerveimek munkája. A különböző életkörülmények között élő, gondolkodású és világnézetű emberek munkáját, életét, célját kell egybehangolni. A pártszerv munkatervében v®n egy igen dicséretremél tó és na­gyon komoly cél is. Két év alatt el akarják érni, ho-gy a nyersvasat ön­költségi áron állítsák elő, aimi ma még világviszonylatban is megol­datlan! Nos. ez ad magyarázatot arra, ho­gyan értelmezik a kohónál a mun­kásosztály egységét. A cél tehát a termelékenység fokozása, s e cél megoldásához akarják egységbe ko­vácsolni a kohó dolgozóit. Ám, ez nem könnyű dolog. Mi volt az első lépésük? A pártegysóg, a párt irányító és ellenőrző szerepének, tevékenységé­nek kell érvényt szerezni. Egy dolog már az első pillanat­ban meglepett. Beszéltem egy sajó- bábonyi emberrel. Október előtt párttag volt, ma nem az. Megkér­deztem, miért? — Hát azért, mert ma nem elég, hogy az ember zsebébe dugja a tag­sági könyvet. Megkövetelik, hogy pártmunkát végezzen. Én meg nem tudok pártmunkát végezni... Egy másik olvasztár, aki októ­berig szintén MDP tag volt, most pártooikívüli, őszintén elmondta a véleményét. — Október nagyon megrémített. Mikor láttam, hogy ölik, gyilkol­ják, hurcolják a kommunistákat — megriadtam. Nem érzek magamban Van pártmunka, amire senki nem ad és nem is adhat megbizatást amire csak egyedül az emberi tudat, a kommunista érzés inspirál. Az egyik elvtárs például észrevette, hogy egy dolgozó társa és egy nődol gozó között melegebb kapcsolat jön létre. A férfi is családos, a nő is családos. Mit tett? Beszélgetett a férfival egyszer, kétszer, ötször, s a beszélgetés azt eredményezte, hogy nem borult fel két család élete. Van itt egy dolgozó, nem éppen példa­mutató. Iszákos. Fizetését el itta és a hat gyermek nevelésére mindössze 250 forintot adott egy hónapban. A kommunisták nem hagyták annyi­ban a dolgot. Beszélgették az iszá­kos apával, majd összegyűjtöttek 1300 forintot. A nőtanács megláto­gatta a gyermekeket és e pénzből felöltöztette őket. Vajon nem párt- munka volt-e ez? Nagyon is szép pártmunka. Embernevelés. A szo­cialista erkölcs erősítése. A KOHÓNÁL DOLGOZÓ kommu­nisták — apróbb-oagyobb zökkenők­től eltekintve — becsülettel meg­állják a helyüket. Haladjanak bát­ran a megkezdett úton s a siker nem marad el. Csorba Barna Hány számban jelentkezik a tanulóifjúság a Hanság iecsapolására A KISZ a nyári szünidőben két nagyszabású társadalmi munkára hívja a tanulóifjúságot: a szigetközi Vének község melletti Duna-gát épí­tésénél, továbbá a Hanság lecsapolá- sánál 4100 fia tail munkájára van szükség. Az önkéntes társadalmi munkára, amelyet egy héttél ezelőtt hirdetett meg a KISZ, az egyetemeken, fő­iskolákon és a középiskoláikban megkezdődött a jelentkezés. A ne­héz feladat, amelynek végrehajtásá­hoz jó munkabírású, edzett ifjalkra van szükség, nem riasztja vissza a tettrekész, lelkes fiatalokat. Több iskolában és egyetemen máris több az ajánlkozó, mint ahány jelentkező­re számították. Az Eötvös gimná­zium diákjai az elsők között igen nagy számban akarnak részt venni a munkában. A III. és a IV. osz­tályból több mint százan, kiérték, hogy részt vehessenek a Hanság kö­rüli kéthetes táborozásban. Pedagó­gusaik közül is többen velük men­nék, együtt dolgoznak majd a csa­torna-építésen. Az egyetemeken és a főiskolákon például az Építőipari és Közleke­dési Műszaki Egyetemen, valamint az Állatorvosi Főiskolán — szintén sok ifjú jelentkezett a KlSZ-bizott- ságnál nyári munkára. A jelentke­zések lezárása után KlSZ-taggyűlé- seket tartanak, ott jelölik ki, hogy tanulmányi eredményeik és maga­tartásuk alapján kik mehetnék erre a munkára. (MTI) Egy a sok békeharcos közül BENKE ETELKA tanítónőt, Zsuj- ta község békeküldöttét lelkeshan­gú békegyűlésen választották meg a község dolgozói. Szeretettel és megbecsüléssel övezi a község min­den dolgozója. Szívvel-lélekkel irá­nyítja a kultúrmunkát, KISZ és út­törő kultúrcsoportjaival a legjobbak között végzett a járási ifjúsági se­regszemlén. Igazi pedagógus, jó népnevelő. Műsor tanácsadó füzetet kapnak a borsodi öntevékeny színjátszó csoportok Borsod megyében mintegy 400 ön­tevékeny színjátszó csoport dolgozik. Közülük az elmúlt években számo­sán tanultak be olyan színműveket és operetteket, amelyeknek bemutatását a tanács művelődési osztálya nem engedélyezte. Emiatt a csoportok és az osztály között gyakoriak voltak a nézeteltérések. Az öntevékeny szin­játszócsoportok helyes műsorpolitiká- jánák kialakítására az idén a műve­lődési osztály részletes műsor tanács­adó füzettel látja el a megye közsé­geit. A füzet 300 különböző műfajú színdarab rövid tartalmát és a sze­replők létszámát ismerteti. A füzet kiosztására rövidesen sor kerül.-ooo­Az idén megkezdik a sárospataki Bodrog-híd építését Sárospatakon, a Rákóczi-vár köze­lében lévő Bodrog-hidat még a máso­dik világháborúban a visszavonuló fasiszta német csapatok felrobban­tották. Azóta ideiglenes — fából ké­szült — hid kötötte össze a folyó két partját. A biztonságos közlekedés érdekében most a fahidat — új vas- betonhiddal cserélik ki. Építésére eb­ben az évben több mint 1 millió fo­rintot fordítanak. A munkákat mér megkezdték, s az új hid jövőre elké­szül.-ooo­üétszsiz technikus került ki a Jiósgyof-vasgyári Kohászati Technikumból A diósgyőrvasgyári Kohászati Technikumban 1949-ben kezdődött meg először a tanítás és 1953-ban kerültek ki az első technikusok az is­kolából. Azóta az idén végző 125 tech­nikussal hétszázra emelkedett a vég­zősök száma. A végzettek között van 19 koreai is, akik már hazájukban hasznosítják az iskolában szerzett tu­dásukat. Az első végzősök közül az idén hét technikus kapja meg a mér­nöki diplomát, közülök ketten a Szov­jetunióban. A végzettek valameny- nyien elhelyezkedtek s nem egy kö­zülök vezető állást tölt be. ünnepségek a népek barátsági hónapián Borsodnádasdon Borsodnádasdon a népek barátsági hónapja alkalmából számos ünnepsé­get rendeznek a tömegszervezetek. A gyermeknapon, szombaton gyermek­raj zkiállítás nyílik a művelődési otthonban. Az úttörők dolgozatokat írnak a barátság hónapja jelentősé­géről s a legjobbakat felküldik az Országos Béketanácshoz. Szombaton este a KISZ fiatalok lampionos felvonulással, tábortűzi műsorral és tűzi játékkal köszöntik a barátság hónapját. Csehszlovákiából néhány napra több fiatalt látnak vendégül. Az üzemi nőtanács — a legjobb nődolgozók részvételével — június 1-én bókelkirándulást rendez Lillafüredre. Az üzemben ünnepi műszakkal kö­szöntik a barátság hónapját. A má­jus 20-tól tartó műszakban a henge­részek eddig 100 tonna félkészárut, a kikészítő üzem dolgozói pedig 190 tonna készárú finomlemezt adtak ter­ven felül. A KÉPVISELŐNŐ törvényesség szellemében végezte. Képviselői beszámolóira, fogadó­óráira — melyet rendszeresen meg­tart — az embereket nem kell „kö­téllel” húzni. Meghallgatja őket, ta­nácsot ad nekik és amiben tud, in­tézkedik is. A vilyvitányzak szóvá- tették, hogy nincs szülésznőjük, csak egy röpke beszélgetésbe került és a járási tanács megoldotta a kér­dést. A rudabányácskai dolgozók sé­relmezték, hogy az építkezéshez nem kapnak elegendő faanyagot. Berki elvtársnő ezt is elintézte, az erdőigazgatóság kiutalta nekik a fát. így sorolhatnánk szinte végnélkül a példákat. Egyszerű „kis” ügyek ezek, amelyek a maguk nemében mégis nagyok, s megoldásuknak örülnek az emberek. E munkájáért Berki elvtársnőt tisztelik, becsülik is, amerre csak jár. Nemrégen az ózdi munkások között volt, akik egy sor hibára hívták fel a figyelmét. Sérelmezték, hogy rossz a vízellátásuk, a közvilágítás, bajok vannak az egészségüggyel, a kereskedelemmel.. Berki elvtársnő kérésére Tausz János belkereskedelmi miniszter személyesen utazott le Özdra, aki intézke­dett és azóta javult is a kereskedelem. Berki elvtársnő tagja az országgyűlés kereskedel­mi állandóbizottságának is. Javaslataival — amelye­ket az emberek körében szerzett tapasztalatok alapján állít össze •— számtalan esetben hozzájárul a törvény- hozáshoz. E nagy és felelősségteljes munkája mellett Berki elvtársnőt ott látjuk a békéért küzdő emberek első so­raiban is. Tagja az Országos Béketanácsnak és az ő vezetésével dolgozik a megyei békebizottság. Igazi har­cos asszony, akinek a cselekedeteiről a megbecsülés hangján kell szólnunk. Büszkék lehetünk rá, és el­mondhatjuk, jól választottak azok, akik őrá adták szavazatukat. TÖRÖK ALFRÉD ► Heves, Szabolcs, Hajdú megyé­> be átnyújtózkodó egyházi földbirto­► kon nevelkedett. Szülei cselédek vol­► tak; ő is fiatalon, már a hatodik ele- »mi elvégzése után munkához fogott. > Summás volt. A nehéz munkával * terhelt évek egyhangúan teltek és ; csak a felszabadulás hozta meg a ; változást az ő Számára is. ; Berki Mihályné ekkor egyszer- ; smindenkorra szakított a cselédélet- ; tel. Bekapcsolódott a munkásmoz- ; gólomba, s kezdettől fogva egyik ; fáradhatatlan terjesztője lett a pán ; politikájának. I Dolgozott, de emellett — idős ; fejjel is. — kitartó türelemmel ta­► nult, hogy pótolja azt, amit gyer­> mekkorában kénytelen volt elmu- \ lasztani. (Akkor pedig — mint a \ legtöbb gyermeknek — neki is az l volt a vágya, hogy tanulhasson \ Nem tehette. Apja keresetéből — > amit a kubikolásért kapott — csak \ nagyon szűkösen tudtak megélni.) És most örömmel, ; boldogan újságolja, hogy kezében van már az érettségi ; bizonyítvány ... ‘ Berki Mihályné egyszerű, szerény, kedvesszavú asz- í szony. Nem híve a hangoskodásnak. Amolyan szónél­* kuli, cselekvő embertípus. Talán ezért közvetlenek * hozzá, ezért hallgatnak rá... I Berki Mihályné helytállásával, munkájával bebi- » zonyította, hogy a nők is értenek a vezetéshez. Sok, 'aa- Igyon sok magát és képességét túlbecsülő embernek I „esett le az álla”, amikor megtudták, hogy őt válasz- Itották Zemplén vármegye főispánjának. Ebben a be- | osztásban azonban nem sokáig dolgozott. A három me- Xgye egyesülése után a Tolna megyei tanács elnöke lett. Berki elvtársnőt már az 1947-es választásokon fel- t vették a képviselőlistára, majd 1953-ban választották [ meg országgyűlési képviselőnek. Képviselői munkájá­éról hosszan lehetne írni, hiszen sok-sok ügyet, sérel­emét intézett el. Munkáját mindenkor a szocialista Z olyan erőt, hogy harcoljak s az éle- : tem kockáztatásával is kiállják a - párt mellett. EGYIK FŐMŰVEZETŐ így be­szélt: f — Nem vagyok a pártban, de so- ’ ha nem érzem, hogy emiatt a legki- 3 sebb hátrány ért volna. Nem egy­szer meghívnak pártrendezvények­re. A múltkor egy szabadpártnapon voltam. Ott volt Kukucska János * elvtárs, a megyei pártbizottság tit- ' kára is. Kicsit meg is lepődtem. I Előttünk, pártonlkívüliek előtt is, i őszintén elmondtak olyan problé­mákat — egy túlkapásról volt szó —, amelyék — úgy éreztem —, nem tartoznak rám. Utána Rudolf elvtárs, a kohó csúcsvezetőségének ' titkára megkérdezte, mit szólok a ; dologhoz. Elmondtam neki meglepő­désem okát. ö azt mondta: igaz, vannak a pártnak belső dolgai, ame­lyek csak a párttagokra tartoznak, de a minden dolgozót érintő gon­dunkat mi nem titkoljuk a párton- kívüliek előtt, inkább segítségüket kérjük hozzá. Ez a néhány idézet sokat mond. Azt mutatja, hogy a kohónál nem tö­rekednek a nagy taglétszámra. Nagy zömében olyan párttagokból áll a oá rtszervezet, akik nemcsak hord­ják a tagsági könyvet, hanem — kommunista szerénységgel és áldo­zatkészséggel — dolgoznak is a pártért, a párt politikájáért. Miért nem írjuk, hogy mindenki? Azért, mert a különféle környezetből jött emberek azzal, hogy párttagok, még nem lettek hiba nélküli kommunis­ták. Akarva, nem akarva, maguk­kal hozhatják esetleges hibás néze­teiket is. Van példa szerénytelen fellépésre, beosztással való hivalko­dásra, s van példa a revizionista nézetek terjesztésére is. Igen jellem­ző egyik párttag esete, akinek ügyét éppen most vizsgálja a nagyüzemi pártbizottság. Szenvedélyesen rá­galmazza némelyik vezetőt és olyan nézeteket vall, hogy ő csak azt is­meri el vezetőnek a gvárba<n és a megyében, aki a Rákosi-vezetés alatt börtönben ült; és szerinte egyetlen leninista van a gyárban és az — ő! Szerencsére az ilyen ember kevés, de így is kárt okozhat. MINT MONDOTTUK, a pártta­gok nagy zöme megállja a helyét. — Hány párttag végez pártmun­kát? — kérdezzük Rudolf elvtárs­tól. — A párttagságnak körülbelül 18 százaléka végez pártmunkát. A csúcsvezetőségben 11, az alapszer­vezetekben 36 elvtárs dolgozik, mint pártvezető. Van egy nyolctagú okta­tási bizottság, egy öttagú szervező bizottság — az utóbbi a pártonbe- lteli intrikák kivizsgálásával, fel­számolásával, különféle gyűlések szervezésével foglalkozik. Tíz elv­társ a KISZ-ben munkálkodik, töb­ben a szakszervezetben. Létrehoz­tunk egy 15 tagú társadalmi tulaj­dont ellenőrző bizottságot és ebbe több pártonkívülit is bevontunk. Munkájuk már eddig is szép ered­ményt hozott — de még- tapogatóz- , nak. Még nem tudnak megfelelő politikai, nevelő munkát (kifejteni. Működik egy sereg pártcsoportunk. Ügy szerveztük meg, hogy minden munkaegységnél, munkacsapatban* legyen két-három kommunista.* akiknek azt a megbizatást adjuk,* hogy neveljék, világosítsák fel ax dolgozókat, tájékoztassák őket ha-i marabb, mint az ellenség. A B. párt-X szervezettől például három párttagX dolgozik a bunkerban. Közülük azX egyik párfcbizalmi, a másik pártmeg-X bizatásként szakszervezeti bizalmi.! a harmadik pedig a termelés mene-X téért felelős. X1 A pártmunkát a vezetőség kezdi* komolyan venni. Legutóbb például* Pavlánszky László elvtárs számolt* be a taggyűlés előtt, hogy pártcso-t portja hogyan és milyen eredmé-j nyekkel dolgozik. * A PÁRTMUNKA, a pártmegbiza-| tás azonban egy kicsit itt is, ott ist sántikál még. Nem sikerült eddigi megtalálni a megfelelő hatásos* módszereket a vidéki dolgozók ne-i velőséhez, gondolkozásuk formálá-i sához. A pártszerv a közeljövőben* megbeszélésre hívja össze a vidéki* oárttag-dolgozókat. Azt akarják: hogvX közelebb kerüljenek az üzemhez és* ne ragaszkodjanak olyan görcsösen2 a földhöz. Ugyanezt megbeszélik* később — a szakszervezet és a KISZ* bevonásával — a pártonkívüli vidé-2 ki dolgozókkal is. * Több vidéki párttag arra hivatko- * zik, hogy ő nem tud megfelelő párt-* munkát végezni, mert megy a vonat.* az autó — sietnie kell. Ez a nézet pártmunka ferde értelmezéséből | származik. A kommunisták akkori végeznek igazán jó pártmunkát, hat a termelésben példát mutatnak és * másokat is erre ösztönöznek. Párt-* munka például az is, ha a párttag* hosszú hónanokon át szakszerveze­ti taggá, tagjelöltté neveli a mellet-X te dolgozót. És nártmunkát végez-X hét a vidéki dől sózó hazafelé meneti a vonaton, autóbuszon is. *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom