Észak-Magyarország, 1958. április (14. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-19 / 92. szám

2

ÉSZAKMAG r ARORSZAG

Szombat, 1858. iprfi&s t9

Kállai Gyula

elvtárs felszólalása az országgyűlés pénteki ülésén

(Folytatás az 1. oldalról.)

ben azonosak a mieinkkel — megértik, elfogadják s örömmel konstatálják, hogy végre a párt szakított a régebbi értelmiségi politika helytelen módszereivel. Ugyanakkor azonban nem értik meg és csodálkoznak azon, ha tévedéseiket, hibáikat, világnézetük reakciós vonásait bíráljuk. Ezt bizalmatlanságnak tekintik és erre a maguk részéről is holmi dacos bizalmatlansággal válaszolnak. Ügy látszik, hoigy a régebbi helyteLen módszerek nem is annyira minket, mint inkább őket kötik, mert az együttműködést nehezen tudják ösz- szeegyeztetni saját hibáik nyílt bírálatával, s egyesek már — hogy úgy mondjam — visszavágynak a régebbi időkhöz, amikor az együttműködés közben igen helytelenül, nem fordítottunk gondot hibáik, tévedéseik bírálatára. Mi mással, ha nem a dolgok ilyen félreértésével lelhet magyarázni például azt a tényt, hogy a mi igen tisztelt Veres Péter képviselőtársunk és barátunk az országgyűlés januári ülése után. — ahol Kádár elvtárs elmondotta, hogy a népgazdaság kollektivizálásában pártunk nem az általa ajánlott módszereket követi — azonnal kijelentette, bogy ezután már nem fog politizálni, csak írni, mert úgy látja, hogy akarva nem akarva minden politikai lépése ballépésnek minősül. (Derültség.) Persze számunkra — s azt hiszem Veres Péter számára is — világos dolog, hogy ha írásaival akarja népe javát szolgálni, álékor a »politizálás« ilyenfajta »felfüggesztése-« sem menti fél őt saját világnézetének beható elemzésétől, s attól, hogy annak rossz, helytelen, nacionalista, harmadikutas elemeit •— mint értéktelen lim-lomot — kivesse magából, s üíétségtelenül komoly írói alkotó erejét és képességeit; is megszaba-* dítsa ezektől a korlátoktól.

Sokan azt gondolják, hogy a leszámolás a régi helytelen módszerekkel egyben valamiféle elvtelen, általános bünbocsánatot jelent és a türelmet azonosítják a mindent eltűréssel.

Egyes — még igen tekintélyes •— értelmiségiek is abból a helyes elvből kiindulva, hogy népünk érdekében jobb becsukni néhány embert, mint veszélybe sodorni a dolgozó népet, továbbá, hogy keményen fellépünk az ellenséggel szemben, azt a helytelen következtetést vonják le, hogy visszatérnek a légi módszerek. Mi a törvényességet hetyreSUiitott.uk és éberen őrköd'ünk annak tisztaságán; ÍDe ez nem jelenti és nem jelentheti azt, hogy tétlenül nézzük az ellenséges elemek garázdálkodását, sőt — éppen a törvényesség tisztelete* államrendünk védelme — dolgozó népünk érdekei köteleznek bennünket arra, hogy adminisztratáv eszközökkel is harcoljunk azok ellen, akik állameUenes cselekedeteket követnek aL

Mi, az értelmiséggel alkotott viszonyunkban előre akarunk haladni a szocializmus felé, de tudatában vagyunk annak, hogy az értelmiség jelentős rétegei ma még — világnézetükben — ingadoznak a kapitalizmus és a szocializmus között, tehát segítségükre sietünk, hogy minél kevesebb megrázkódtatással térhessenek át a sizociializmusra. Az értelmiségnek döntenie kell arról, hogy hová áll: az épülő, fejlődő, erősödő, új szocialista társadalom mellé, a munkásosztály, a parasztság — a hatalomra jutott nép mellé, vagy a rothadó, romlófélben lévő, hazánkban már hatalmát vesztett burzsoázia és az általa képviselt,, szemünk láttára pusztuló kapitalista rendszer mellé? Innen az országgyűlés fórumáról is szeretném felhívni a magyar tudósokat, pedagógusokat, műszaki értelmiségieket, írókat és művészeket, álljanak bátran a nép mellé, a szocializmus ügye mellé. Biztosíthatjuk őket arról,

hogy népünk megbecsüli és nagyra értékeli alkotó munkájukat,

(Taps.)

A magyar értelmiség számára megkönnyítheti a döntést, ha az értelmiség elgondolkozna azon, mivel gazdagította hazánk kultúráját a kapitalizmus, az eUenforradalmi Horthy- karszak és mivel gazdagította a szocializmus az elmúlt 13 esztendőt? Elgondolkozhatna a magyar értelmiség azon is, mivel segítik most hazánk kultúráját a kapitalista hatalmak, és mivel sepítá a Szovjetunió? Nem érdektelen eltűnődni azon sem, hogy milyen perspektívát nyújt az értelmiség, a kultúra számára a szocialista Szovjetunió és a kapitalista Nyugat és a velük való kapcsolat?

A Szovjetunió a szocialista társadalmi rendszer felsőbbrendűségének eredményeként hétmér földes léptekkel haladt előre

—• A cári Oroszország — annak ellenére, hogy az orosz nép soraiból számos kiváló tudós és művész került ki — az akkori kapitalista államok között ipari, műszaki, tudományos téren az utolsó helyek egyikén kullogott. Alig telt el negyven év, a Szovjetunió a szocialista társadalmi rendszer felsőbbrendűségének eredményeként hétmérföldes léptekkel haladt előre. A szovjet tudomány alkotta meg a világ első atom-villanytelepeit, atommeghajtású jégtörő hajóját, birtokában van az interkontinentális rakétának, a Szovjetunió lőtte fel a világűrbe az első mesterséges égitesteket. Világos, hogy ezek a sorozatos, kimagasló eredmények nem véletlenül feltűnt zseninek az alkotásai, hanem annak a szakadatlan fejlődésnek, felfelé emelkedésnek törvényszerű eredményei, amelyet a szocialista társadalmi rendszer a tudomány és a kultúra számára biztosít. Nem véletlen, hanem előttünk, marxisták előtt teljesen törvényszerű fejlődés eredménye az, hogy most az „utolérni és elhagyni a Szovjetuniót” tudományra, oktatásra és kultúrára vonatkoztatott jelszavát az Amerikai Egyesült Államok adja ki. öröm és büszkeség a ml számunkra is, hogy a világnak negyven évvel ezelőtt még egyik legelmaradottabb országa a szocialista fejlődés útján ma a világ kultúrájának legmagasabb csúcsára emelkedett. (Taps.) Előttünk teljesen világos az is, hogy az „utolérni és elhagyni a Szovjetuniót” jelszót a kapitalizmus nem lesz képes megvalósítani, s a Szovjetunió az elkövetkező tíz—tizenöt évben a gazdasági tevékenység, a termelés összes területén maga mögött hagyja majd az Amerikai Egyesült Államokat;

— Mi persze nem mondjuk azt az értelmiségnek, hogy a kapitalista világ kultúrájától ^ és tudományától semmi tanulnivalónk nem lehet. Értékeljük és nagyrabecsüljük és igyekszünk fel Is használni a nyugati országok tudományának és kultúrájának minden eredményét.

De az értelmiségnek látni kell azt

is, hogy a tudományos eredmények felhasználása terén is gyökeres különbség van a kapitalista társadalom és a szocialista társadalom között. A szocialista tudomány és kultúra minden eredménye a népet, az emberi haladást és következésképpen a világ békéjét szolgálja. Innen adódik a szocialista tudomány és kultúra hatalmas erkölcsi fölénye a kapitalista országok tudománya és kultúrája felett — mondotta Kállai Gyula és utalt arra a gondolatra, amelyet a Magyar Tudományos Akadémián a szovjet párt- és kormány- küldöttség, valamint a magyar értelmiségiek találkozóján már kifejtett: Ha például az Amerikai Egyesült Államokban alkották volna meg először az interkontinentális rakétát és a szputnyikokat, ezek akkor is óriási jelentőségű tudományos eredményeik lettek volna. De egészein bizonyos, hogy ebben az esetben az egész emberiség retteghetett volna attól, hogy nem akadnak-e az imperialisták táborában olyan mindenre elszánt emberek, akik a rothadó kapitalista rendszert az atomháború segítségével óhajtják „fenntartani”? Ezzel ellentétben, a szovjet interkontinentális rakéta és a két szputnyik a legnagyobb megnyugvással töltötte el a haladó emberiséget, mert mindenki tudja, hogy ezek nem egy újabb katasztrófa rémei a fejünk felett, hanem az emberi haladás és a béke hírnökei. (Taps.) Mindenki tudja azt is, hogy ezek azt a hatalmas erőt jelképezik, amelyen megtörik a háborús uszítok minden próbálkozása.

Ezután Kállai Gyula rámutatott, hogy a békéért, az atom robbantások ellen folyó küzdelemben a nyugati világ értelmisége is mind erősebben szakítja szét azokat a láncszemeket, amelyek őt a burzsoáziához, az imperializmushoz kötik és erősebbre kovácsolja azokat, amelyek a munkásosztályhoz, az emberi haladás képviselőihez, a diadalmas szocializmushoz fűzik. A magyar tudomány és kultúra munkásai, a magyar értelmiség, amikor a szocializmusért küzd, nemcsak saját maga és népe érdekében cselekszik, de segítségére van a válaszút elé került

nyugati értelmiségnek is: küldetése abban áll, hogy saját példájával segítsen másnak is a szocializmusért folyó harc útját választani.

Az alkotó értelmiség soraiban megindult eszmei és politikai tisztázódás eredményeként — folytatta beszédét Kállai Gyula — az országgyűlés januári ülésszaka óta kultúrális életünk érezhetően javult. A meglévő helyzet azonban még nem elégíthet ki bennünket, s ezért

arra kell törekednünk, hogy elsősorban azokon a művészeti területeken, amelyek a legszélesebb tömegek kulturális igényeit vannak hivatva kielégíteni, a színház és a film területén, tovább erősítsük a szocialista realista tendenciákat,

támogassuk azokat a művészeiket, akik bátran hozzá mernek nyúlni mai életünk kérdéseihez, akik bátran színre merik hozni a Szovjetunió, s a szomszédos népi demokráciák népünket érdeklő színvonalas, szocialista szellemű kulturális termékeit. Itt mindjárt hozzá kell tenni, hogy ellentétben a régi időszakkal mi nem zárjuk el a közönség és az alkotó művészeik élői a kapitalista országok haladó kulturális alkotásait sem. Azt azonban nem helyeseljük, hogy vezető fővárosi színházaink, a mai életünkkel foglalkozó magyar dráma megteremtéséért, és színrehozásáért folytatott, sóikkal több fáradsággal, vesződsóggel és bizonyos mértékig

nagyobb kockázattal járó harc he*

lyett — a könnyebb ellenállás vonalán haladva, repertoárjaikat a művészileg és eszmeileg egyaránt alacsony színvonalú nyugati művekkel töltik meg, olyanokkal mint a »Családi ágy«, »Teaiház az Augusztusi Holdhoz-«, »Tojás« és társaik. Mi vezető színházainktól azt várjuk, hogy harcoljanak a szocialista-realista szín- mű’irodalcm megteremtéséért: ez nemcsak az irodalom, hanem a színház feladata is. Azt is elvárjuk, hogy segítsenek jóvátenni a szomszéd népekkel szemben elkövetett mulasztásokat, amelynek gyökere még a horthysta korszak ál-»kultúrfölényé- ben« és vad sovinizmusában rejlik. Dramaturgjaink, ahelyett, hogy a mai nyugati irodalom kispolgári szemléletét tükröző alkotásaiban kotorásznának, hogy felszínre hozzanak egy nem is egészen friss »Tojást-« — nézzék át és tanulmányozzák a szomszéd népek klasszikus és mai irodalmát, kultúráját, hozzák színre ezek legjobb alkotásait. Az »Optimista tragédia« és a »Svejk« példája bizonyítja, hogy az igazi művészi sikert, csak ezen az úton lehet elérni.

Üdvözöljük azokat a színházakat, amelyek nem riadtak vissza a nehézségektől és megtették az első lépéseket a mai magyar dráma színrehozataláhan, akik bátran színpadra merték hozni a Szovjetunió és a testvéri népi demokráciák színdarabjait.

A szoTjet párt- és kormányküldöttség látogatása még szorosabbra fűzte népeink barátságát

Kállai Gyula befejezésül a Szovjetunió párt- és komi ányküldöttségének magyarországi látogatásáról beszélt és a többi között megállapította, hogy ez a látogatás a proletárin- ternacionalizmus nagyszerű megnyilvánulása volt és még szorosabbra fűzte népeink barátságát.

Az ellenségnek sok olyan suttogó propagandistája van, aki azt terjeszti, hogy mi félünk a küszöbön álló csúcs- találkozótól, mert ott a nagyhatalmak tárgyalásai változtatásokat eredményezhetnek népköztársaságunk államrendjében .

Az ellenség szirénhangja megtéveszti a becsületes embereket, ingadozó embereket és akadályozhatja eszmei tisztánlátásukat.

A német kérdés és a kelet-európai népi demokráciák úgynevezett kérdésének előráncigálásával az Amerikai Egyesült Államok a csúcsértekezlet összehívását akarja megakadályozni; Előttünk is világos kell hogy legyen: a népi demokráciák belső államrendjének kérdése semmiféle nemzetközi tárgyalás napirendje nem lehet, mint ahogy a nyugati ^ államok sem egyeznének bele társadalmi rendjük problémáinak nyilvános, nemzetközi tárgyalásába; Ami a vitás nemzetközi kérdések megítélését illeti, a béke erői végül is diadalmaskodni fognak: ennek eredményeképpen elképzelhetők nemzetközi egyezmények a NATO és a varsói szerződés tagállamai között, sőt^ elképzelhető az is, hogy a béke és a

szocializmus erői elérik az összes háborús tömbök feloszlatását és az természetesen automatikusan magával hozná a védelmi jellegű varsói szerződés hatály onkívül helyezését is;

Tisztelt Országgyűlés! Mi gyakran teszünk olyan megállapítást, hogy a szocializmus, a kommunizmus erőinek győzelmes előrehaladását nem tartóztathatják fel az imperializmus erői. Gyakran hangoztatjuk azt is, hogy mi a szocializmus végső győzelmének biztos tudatában végezzük munkánkat, dolgozó népünk javára. Mindez igaz, de teljes igazsággá csak akkor válik, ha erősítjük és védjük a kommunisták pártját, a Magyar Szocialista Munkáspártot, amely nemcsak a kommunisták pártja, hanem pártja és vezető ereje a párton- .kívülieknek is, az egész dolgozó magyar népnek. Védjük és erősítjük proletárdiktatúránkat, . államhatalmunkat. Erősítjük és szélesítjük népünk forradalmi egységét, a városokban és falvakban, az üzentekben és termelőszövetkezetekben, az iskolákban, a tudományos és művészeti intézményekben is. Ez az összefor- rottság gazdag eredményekkel ajándékozhatja meg népünket. Pártunk és kormányunk a költségvetés tárgyalása alkalmából is azért hív fel munkára minden jószándékú embert, akinek szent az ország és a dolgozó nép ügye — fejezte be beszédét Kállai Gyűl a.Ezután még többen felszólaltak, majd 9z országgyűlés ülésszakát Rónai Sándor zárta be. (MTI)

cAz ÁSyghmaanarMUÚ<t HETI RÁDIÓMŰSORA K«lllll ÉS Petőfi Ä

—«——— -MŰN i\ni/l V/ lx 1958 április 21-tll április 27-ig

HÉTFŐ, április 21.

Kossuth-rádió: 8.10: Reggeli hang verseny. 9.10: Riportonüsor. 9.25: Népi muzsika. 10.10: Óvodások: műsora. 10.80: Szívesen hallgattuk ... 12.10: Népi zene. 13.00: Válaszolunk hallgatóinknak:. 13.15: Heti zenés kalendárium. 14.15: Részleteik Strauss operettjéből. 14.55: Napirenden... 45.00: A Gyermekrádió műsora. 15.40: Egy mépdalgyűjtő útinaplójából. 16.10: Lányok, asszonyok... 16.24: Schumann müvek. 17.00: Könnyelmű lányok — felelőtlen családapák. Előadás. 17.15: Tánczene. 18.10: A munkásosztály népdalköltészete. Előadás. 48.40: Brüsszeli tudósítónk jelenti. 18.50: Magyar táncdalok. 19.10: Zenés, mesés faluműsor. 20.00: Díszelőadás a Magyar Állami Operaházból. 22.20: Tánczene. 23.00: Menotti: Amelia a bálba megy. Egyfelvo- násos opera. 0.10: Kersics Anka és Szabó Tibor énekel.

Petőfi-rádió: 14.20: Ifjúsági műsor. 14.40: Zenekari hangverseny. 16.00: Könnyű fúvósmuzsika. 16.30: Riporter szemmel a világ körüL 16.40: Bemutatjuk német ajándék- operaíelvételeinket. 17.10: Wagner Richard Pesten. Előadás. 18.10: Külföldi népdalok. 18.45: Erenburg publicisztikájából. 19.05: Az Ifjúsági Rádió nyelvtanfolyama. 19.15: Benedikt Klára zongorázik. 19.45: Sporthíradó. 20.00: Itt a tavasz... Muzsikával köszöntjük. 21.05: Fúvószene. 21.30: Tánczene. 22.00: Verbunkosok, magyar nóták. 22.30: Vajda János versei. 22.35: Könnyű vxsae.

KEDD, április 22.

Kossuth-rádió: 8.10: Magyar tájak, magyar népdalok. 8.40: Kórusok. 9.00: Számoljunk, gyerekek. Pataki Ferenc fejszámoló művész a mikrofon előtt. 9.10: A Gyermekrádió műsora. 9.40: Szórakoztató trombita muzsika. 10.10: Válaszolunk hallgatóinknak. 10.25: Zenekari hangverseny.

11.00: Kutyaszorító. Regény folytatásokban. 11.20: Ajándékműsor háziasszonyoknak és nagymamáiknak. 12.10: Könnyű zene délidőben. 13.05: Operarészletek. 14.00: Szórakoztató muzsika. 14.45: A Gyermek- rádió műsora. 15.05: Régi orosz forradalmi- és katonadalok. 15.25: Napirenden.... 15.30: Egy falu — egy nóta. 16.10: Lenin ifjúkora. 16.30: Az Ifjúsági Rádió műsora. 17.00: A modem fizika úttörője. Előadás. 47.15: A fonogramtól a mükrolemezig. Előadás. 18.10: Szív küldi;;; 18.40: Gyári sziréna. 19.00: Népi zene 19.20: Magyar írók

halhatatlan műveiből. 20.30: Fejér.István szöveges tánczene műsora. 21.30: Mézeskalács — részletek Szirmai Albert operettjéből. 21.50: Milyen szépirodalmi müvek tetszettek Iljicsnek? 22.15: A Magyar Rádió énekkara énekel. 22.35: Költő és zenész. 23.05: Kamarazene. 23.52: Tinó Rossi énekel. 0.10: Farkas Ilonika és Béres Ferenc népdalokat énekek

Petőfi-rádió: 14.20: Mozart: B-dur fagottverseny. 14.40: Filmzene. 15.00: A Szent Lőrinc folyó éneke. Előadás. 15.15: Zenés műsor. 15.50: Nemzetközi kérdések. 16.00: Pique Dame, Részletek Csajkovszkij operájából. 16.45: Bécsi melódiák. 17.15: A bölcső. Elbeszélés. 17.30: Rádió szabad- egyetem. 18.00: Fúvószenekaraink műsorából. 18.30: A Nagyvilág c. világirodalmi folyóirat ismertetése. 18.40: Népi zene. 19.05: Az Ifjúsági Rádió nyelvtanfolyama. 19.15: Klasszikus operettek. 19.45: Tudósítás a Társadalmi Bíróság üléséről. 20.00: Banda Ede gordonkaestje. 21.06: Népi táncok és hangszerszólók. 21.30: Irodalmi kislexikon. 21.50: Tánczene.

SZERDA, április 23,

Kossuth-rádió: 8.10: Népszerű operarészletek. 9.00: Rádió szabadegyetem. 9.30: Népi zene. 10.10: Gyermekrádió műsora. 10.30: Zenekari hangverseny. 11.27: Látogatás rokon-népeknél. 12.10: Tánczene. 13.00: Lányok, asszonyok... 13.15: Operettdalok. 13.40: E. Kovács Kálmán írásai. 14.00: Népi zene. 14.45: Orosz nyelvlecke az általános iskolásoknak. 15.05: Ifjúsági műsor. 15.30: Mexikói dalok. 15.45: Válaszolunk hallgat óinknak. 16.10: Napirenden. 16.15: Szív küldi... 17.00: Községfejlesztési és társadalmi munka. 17.20: ,,Az operaszínpad csillagai”. Előadás. 18.10: Népi zene. 18.45: Anyagraktáros voltam. 19.00: A tengeren át... Zenés riport. 20.30: Köszöntjük a 60 éves Fodor Józsefet. 21.00: Európa hangversenytermeiből. 23.20: Népdalok. 0.10: Könnyű zene.

Petőfi-rádió: 14.20: A Gyermefcrádió

műsora. 14.40: Zenekari hangverseny. 16.00: A zeneszerző, a zongorista, az énekesnő: Lidia Ljadova. 16.30: Piros kenyér. Könyvismertetés. 16.50: Tánc zene. 17.20: Emlékezés Leninre. 17.38: Viharos alkonyat. Rahmanov színművének rádióváltozata. 19.05: Az Ifjúsági Rádió nyelvtanfolyama. 19.15: Az álruhás kertészlány. Készületek Mozart operájából. 19.«: Sporthíradó. 20.00: Régi magyar operettekből. 20.40: Falurádió. 21.05: Mai nótaszerzők dalaiból. 21.45: Színházi esték. 22.00: Te, az éj és a muzsika.

CSÜTÖRTÖK, április 24.

Kossuth-rádió: 8.10: Hanglemezek. 8.55: Édes anyanyelvűnk. 9.00: Szántó—Kovács János. Ifjúsági rádiójáték. 9.42: Indulók és dalok. 10.10: Uj hajtás, f 10.40: Kamarazene. 11.00: Kutyaszorító. Regény folytatásokban. 11.20: Népi zene. 12.10: Köny- nyű zene. 13.00: Versek. 13.10: Olasz operákból. 14.20: Egy falu — egy nóta. 14.50: Kodály művek. 15.10: Sakk-matt. 15.20: Ifjúsági világhiradó. 15.45: A ceglédi zeneiskola növendékeinek műsora. 16.10: Könnyű zene. 16.50: Gyári sziréna... — 17.10: Népek dalai. 17.30: Napirenden... 17.35: Legyen az öné. Részletek Yvadn— Berta operettjéből. 18.10: Tánczene. 18.45: A visszatért hang. Látogatás a prágai orvostudományi egyetemen, 19.00: Közvetítés a József Attila Színházból. „Bekötött szemmel.” 22.10: Külpolitikai kérdésekre válaszolunk. 22.20: Brahms: G-dur szonáta. 22.50: Ray Kinney énekel. 23.10: Zenekari hangverseny. 0.10: Verbunkosok, népdalok.

Petőfi-rádió: 14.20: Tánczene. 15.20: A külföldi sajtó hasábjairól. 15.30: Részletek mai operákból. 16.10: Gavallérok. Rádiójáték. 16.40: Az Ifjúsági Rádió műsora. 17.10: A történetírás régi magyar mesterei. 17.25: Csajkovszkij: VI. Szimfónia. — 18.10: A Gyermekrádió műsora. 18.30: Részletek Huszka Jenő: „Szabadság szerelem” c. daljátékából. 19.05: Az Ifjúsági Rádió nyelvtanfolyama. 19.15: Válaszolunk hallgatóinknak. 19.25: Részletek Duna jevszlkij filmzenéjéből. 19.45: Miért kaptak csak egy hét nyereségvisszatérítést? Előadás. 20.00: Részletek Gluck operájából. 20.40: Falurádió. 21.05: Magyar fúvószene. 21.39: Népi zene. 21.50: Hol tart a modem szívsebészet. Beszélgetés. 22.00: Köny- nyű zene. 22.45: A számkivetett siralma.

PÉNTEK, április 25.

Kossuth-rádió: 8.10: Kard és szerelem.

Operett-részletek. 8.50: Versek. 9.00: Népi zene. 9.39: Szórakoztató zene. 10.10: Óvodások műsora, 10.30: Fúvósáét»* 11,00: A

kozák és a lova. Elbeszélés. 11.30: Rakov: Hegedűszonáta. 12.10: Könnyű zene. 13.00: Merre tart a magyar mezőgazdaság? 13.15: Operarészletek. 14.10: Uttörő-hiradó. 14.35: Napirenden... 14.40: Magyar népi muzsika. 15.15: A Gyermekrádió műsora. 16.10: Szív küldi... 17.00: Egy műfaj történetéből. Előadás. 17.50: Béke és^ barátság. 18.10: Tánczene. 18.40: Ifjú Figyelő. 19.00: Operahangverseny. 20.30: Tánc dalok. 21.00: A Rádió világirodalmi folyóirata.' 21.45: Könnyű zene. 22.20: A Magyar Rádió szimfonikus zenekarának hangversenye.

0.10: Tánczene.

Petőfi-rádió: 14.20: Zenekari hangverseny. 15.00: Vidéki stúdiónk jelentkezik. 15.15: Könnyű dalok. 15.50: Filmgyártásunk kérdéseiről. 16.00: A Svitorka-zene- kar játszik. 16.20: Részlet az Udvardy Kamaraikórus hangversenyéből. 16.40: Babkávé. Elbeszélés. 17.00: Kállai Bertalan és zenekara játszik. 17.20: A magyar irodalom története. Előadás. 17.50: Művészlemezek. — 19.05: Tánczene. 19.46: Sport- hiradó. 20.00: Heti hangversenykalauz. 20.40: Falurádió. 21 .OS: Operett muzsika.'

21.50: Időszerű műsor. 22.00: Népi muzsika. 22.30: Magyar sanzonok.

SZOMBAT, április 2«.

Kossuth-rádió: 8.10: Zenekari hangverseny. 9.00: Úttörő híradó. 9.25: A Gyermekrádió műsora. 9.40: Magyar szerzők dalai. 10.10: Válaszolunk hallgatóinknak. 10.20: A Rádió operettjeiből. 11.00: Kutyaszorító. Regény folytatásokban. 11.20: A Zeneművészeti Főisk. hallgatóinak hangversenye. 12.10: Népi zene. 12.50: Mi van a könyvesboltokban? 13.06: Operarészletek. 13.50: Tánczene. 14.20: Ifjúsági műsor. 14.50: Gyermekzene Kabaievszkij műveiből. 15.00: Hirdetőoszlop. 15.10: A

nemzetközi munkásmozgalom időszerű kérdései. 15.28: Kórusok. 16.10: Elő szóval — muzsikával. 18.15: Magyar művészek népszerű opera- és operetthangversenye. 19.05: Szív küldi... 20.30: Zenés vélemény az operettről. 22.15: Sporthiradó. 22.35: Hanglemezek.

Petőfi-rádió: 14.20: Az opera mindenkié. 16.29: Táncaene. 15,35: Bélyeggyűjtők öt

perce. 16.00: Filharmónikus zene. 16.30: Zenekari hangverseny. 17.30: Az élet művészete. 17.50: Mozart: Esz-dur vonósnégyes. 18.15: Lányok, asszonyok. 18.30: Könnyű zene. 19.05: Közvetítés Monte- Cartóból. 20.18: Thomas Mann Richard Wagnerről.

VASÁRNAP, április 27.

Kossuth-rádió: 8.10: Falusi életilcépellt

8.20: Egy fald — egy nóta. 8.55: Édes anyanyelvűnk. 9.00: Uj Zenei Újság. 10.00: Vasárnapi versek. 10.10: A Gyermekrádió műsora. 11.00: Népszerű szimíónikus zene. 12.15: Jó ebédhez szól a nóta. 12.50: Hétvégi jegyzetek. 13.00: Szív küldi.. s. 14.10: Hanglemezparádé. 15.05: Hét nap a külpolitikában. 15.20: Off enbcaóh-han g- verseny. 16.00: Columbus partra száll; 16.20: Az Állami Népi Együttes műsorából. 16.45: A Danuvia-gyár Rultúrotthon- ban. 17.10: Ady Endre verseiből. 1746: Bemutatjuk új operafelvételeinket. 17.57: Sporteredmények. 18.00: Kincses Kalendárium. 18.50: A Magyar Rádió tánczenekara játszik 19.40: Brüsszeli tudósítónk jelenti. 20.10: A Rádiószínház bemutatója: Egy karrier története. 21.20: Szvjatoszlav Rjjhter Schubert—Liszt-estje. 23.58: Magyar nóták. 0.10: Könnyű zene.

Petőfi-rádió: 8.00: Orgonaművdk. 840: Az unitárius egyház félórája. 9.00: Kőny- nyű dalok. 9.30: Miska bácsi lemezesládája. 10.10: Szív küldi... 11.00: Szélrózsa; 11.30: Zenés vasárnap délelőtt. 12,25: Aia- lah sejk. Elbeszélés. 12.50: Művésxleme- zék. 14.10: A Gyermekrádió műsora. 15.40: Merre tart a magyar mezőgazdaság? 15.05: Opera- és hangversenyindulók. 15.20: Káé marazene. 16.00: Puccini a magyar sajtó tükrében. 17.00: Tánczene. 17.45: A legény fa kivirágzik. Elbeszélés. 18.05: Zenés műsor. 18.50: A szakma művészete. 19.00: Gioconda mosolya. Rádiójáték. 19.50: Fúvószene. 20.00: Zenekart hangverseny. 20.50: Szovjet filmzene. 21.20: Csokonai Vitéz Mihály versei és dalai. 21.40: Verbunkosok. 22.2S: Operettrészletek.

(A m fis árváltoztatás jogát a rádté igazgatósága fenntartja.)