Észak-Magyarország, 1958. április (14. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-16 / 89. szám

Szerda, 1958, április 16. AUUUöZAG o O Azonnal metszeni l Befolyástólja-c uz időjárás a szőlő metszését? Több olvasónk kérdezte az elmúlt mpokban, hogy a késői tavasz, az éjszakánként előforduló fagyok be­folyásolják-e a szőlők metszését és helyes-e, ha a, gazdák megmetszik a pattanó vesszőkét? Kérdésükre Vá­laszt kérve felkértük a megyéi sző­lészeti felügyelőséget, ahonnan az alábbi választ kaptuk: 'A sfzölő, miét tamerelfö, lián ter­mészetű* kúszó növény, A termesz- •Lésbe való bevonása révén a met­széssel egy mestéméges farinát Hla- kíluinte ki, amely a különböző termé­szeti adöttságökinaik és tényezőknek megfelelőén számtalan változatban gördül elő. Hazánk sajátságos teriné- iszötű viszonyai következtében is ki­alakult a jellegzetes metszési módo­zat, amely formájában, cs időrendi eorre-ndjéb«» különbözik a többi or- -fezágokétól. • Miitor kell metszetni? Itt nem lehet egy naptári napot megjelölni, mert ez a szőlő termé­szete, dé különösen a szeszélyes idő­járás következtében teljesen lehetet­len. Megközelítőleg azonban még le­het állapi tani, hogy melyik az az idő- uzak, amikor a leggazdaságosabban, r legjobb eredményi, várhatóan el tudjuk végezni a metszést? A metszést évtizedek óta tavasszal •végzi, a szőlősgazda Vaníliák azonban kivéteti esetek: az őszi metszés. Ugyanis, a fiatal, 3—4 éves, Igen erős fejlődésül szőlőkben a vastág vessző­iket, ha tavasszal metszik, olyan erős köruiyezést végeznek, hogy a lefolyó nedvek a felső szemeket megvaJkít- £ják. Az ilyen természetű szőlőkben tehát, bevált a szőlő őszi metszése. Hegyvidékein, magasabb fekvése­ken az utóbbi évtizedekben, különö­sen az öregebb szőlőkben jelentős területeket találunk fedetlenül telel­tetve. Itt már az enyhébb tAVassi napokon meg lehet kezdeni a/ metszést. Megfigyeléseinik szerint ügy az fez- szol. mint a kora.tavasszal metszett szőlők ben a fakad ás nem késett, sőt : a hajtószemek kifejlődése tökélete­sebb lett. A korai metszés a metsz* lapok előbbi beszáradáisáf, eredmé­nyezi, a vegetáció megindulásával, nedv-túlfolyás, könny ezés nem áll be. A megindult nedvkeringés a hajtószemek duzzadását eredmé­nyezi. Tekintve, hogy a legtöbb szőlőt fedik, illetve be kellene fedni, mert a téli időjárás hőmérséklete gyakran alacsony, éppen ezért csak nyitás után lőhet és kell te metszést meg* kezdéni. Ha már a szőlő talaja meg­esik! i vad t, saroukövetkező munka a metszés. , Nyitás után közvetlenül könnyebb a metszést elvégezni, mint később, mert a fedés alatt átnyirkosodott csonkokat, elhalt részeket a metsző* olló könnyebben, vágja. A tőke meg* tisztogatása a felesleges csonkoktól, csapóktól is könnyebb. A metszést tehát meg lehet kez­deni, mert az időjárás felmele­gedésével a szőlő vessző felső ré­szébe vándorol <11 tápanyag; és a felsőrész fejlődik lká jobban, míg az alsó szemek visszamaradnak. Így, ha késlekedünk a metszéssel, sok tápanyag vész kárba. Máris el vagyunk maradva a szőlők metszé­sével; ÚJÍTÁSI JAVASLAT Biirokróciamentes dráma egy felvonásban, sok képben — Síin: az egyik nagy gyár — Idő: 1957, 1958 1957 december 17-én elindult útjára egy újítási javaslat. XII. 18. I, újítási előadó: Kérem szakvéleményezni. XII. 18. I. szakvéleményező: Nein hozzám tartozik. L I. újítási élőadó: Mivel nem hozzánk tartozik, irány a II. sz. újítási előadóhoz. I. 16. II. újítási előadó: Kérek szakvéleményt. I. 21. II. szakvéleményező: Nem tudjuk megoldani, mért nincs vá­gány. t 3ö. IL szak véleményező: A vágány építése tervbe van véve. XI. 10. II. újítási előadó: A javaslatot nem fogadjuk el. U. 14. Újító: Az elutasító határozat ellen fellebbezek. II. 17. II. újítási előadó: Kérem újból felülbírálni. . III. 10. I. véleményező: A javaslattal egyetértek. III. 12. II. újítási előadó: Kérem a cím részéről is kivizsfialhi a lava«. látót. Hí. 13. II. saakvéleményező: Az egyszemélyi felelős elfogadta, végre kell hajtani. III. 14. II. újítási előadó: Újabb véleményt kérők; III. 15. III. szakvéleményező: Végre kell hajtani. III. 15. II. újítási előadó: Kérem végrehajtani. III. 16. I. szakvéleményező: A rendeletet másnak kell végrehajtani. III. 17. II. újítási előadó: Szíveskedjék állástfoglalni. III. 24. IV. szakvéleményező: Elintézést lásd a betétlapon. IIL 24. II. újítási előadó: A IV. szakvéleményező észrevételéhez kérem a hozzászólást, újítás-e ez az újítás? III. 25. I. szakvéleményező: A javaslatot újításként kell kezelni. IV. 10. íí. újítási előadó: Kérem újból felülvizsgálni. IV. 11. IV. szakvéleményező: Az újítást be kell vezetni, a szükséges in­tézkedéseket kérem megtenni. Függöny? Áh, dehogy. Most jön a végrehajtás, legalább is az újító azt reméli. Hamar József Közéletünk élharcosai Az embertelenség tanított meg az emberiességre — mondja Váradi Ernő elvtárs így hívják ezt a íeketchajü, *barnuareu, tömött panasz l,us- bajszu zömök elvtársat, aki gyakran megjelenik a miskolci járás közsé- geiiben és még sűrűbben a bányász- lakta területeken. A párttagok és pártoükvvül'iek sokán tudják róla, ő a járási pártbizottság párt- és lö- megözervezeti osztályának vezetője. Azt is tudják, tapasztalják, ha ké- réssel, panasszal fordulnak hozzá, valamire észrevételt, tesznék, ameny- nyiVe az adót t körülmények és Illető­ségek engedik, ezt igyekszik is él- intézni. Azt is tudják róla, hogy te* vékenyeai rész iveit a járásban az MSZMP szervezésében és sokat dói- gozik e szervezetek megerősi téséért, a párt politikai irányvonalának meg- valfeltásáért. Ám ez kévés égy ve­zető megismeréséhez. Váradii élv társ a ri poü'l más szá­mára «nehéz-« em’ber. Nem szeret, be­szélni önmagáról, a munkájáról. Csak hosszas unszolásra árul el egyet s mást életéből. tóltság, á következetesség. Téldft té­té mindig derűs és nyugodtan mond­ja el véleményét. — Ügy Van ez — mondja —, hogy éri mások hibájából szűrtem le a ta­pasztál atöt. Az emberekhez embersé­gesen, s meggyőzően kell -szólni. Ba­rátságos szóval mindig többre megy az ember, mint dühös kifa kádasok­kal, párán cső iga tásokkal. És engem az embertelenség tanított, meg az emberiességre... Még valami jellemzőt szerét­,Vi nék róla feljegyezni. Nem­csak mint a párt vb. tagja dolgozik. Tagja a Hazafias Népfront járási el­nökségének. beválasztották a KISZ járási bizottságába s a bányász dol­gozók küídöttéként tágja á járási tanácsnak is. Megbízatásainak igyek­szik eleget tenni. Munkáját nehéz lenne röviden summázni, dé tény az, hogy az ő mtiiikáját is dicséri az, bogy égyre erősödik és nő a járás­ban a párt tekintélye, s egyre job­ban dolgoznak ai>párt- és a tömeg- sZéfVfeeték. 1957-feién például a já­rás minden üzeme túlteljesítette ter­vét és 1958 első negyedében is több Üzeni dicsekedhetik azzal, hogy túl­teljesítetté a rászabott feladatokat. Igaz, Váradi elvtárs fizikailag nem vett részt a termelésben, de aZ ered­ményekben ott van az ő, a járás egyik pártvezetőjének jó munkája is. MAGÁNÉLETÉRŐL annyit: szere­ti családját, két kislányát. Jóaan- élétű, felesége csak égyet szökött a szemére Vetni, sók embernek elinté­zi a lakásproblémáját, dé kisujját sem mozdítja azért, hogy az ő Csa­ládja is rendesebb lakást kapjon, mint amilyenben lakik. És ezt a >,hibáját” a cikkíró erényként jegyzi fel, mért hiszen ez nagyon is szem­léltető bizonyítéka annak, hogy Vá­radi elvtárs önzetlenül szolgálja a népét. Gsörba Barna — 1926-ban születtem Ttezalökön. Nagyapám cipész, apám részesarató volt. Apám gyűlölte az elnyomó reufezért. 1917*,ben m iáit hadifogoly az orosz munkással és muzsikkal együtt fordította a fegyvert, a cár ellen, s hazatérte után mint, vörös- katona huö’coít a Tanácsköztárááság* ért. Hogy hogyan éltünk? Mit. mond­jak róla? Heten voltunk testvérek. Olyan «jól-« ment sorunk, hogy he* tünknek két pár lyukas cipőnk volt s igy csak felváltva járhattunk isko­lába. Hogy - milyen szakmám van? Géplakatos mesterséget tanultam az egyik miskolci kisiparosnál. 1943-bam szabadultam. Ott Voltom 1944-lg.; ? IQJl-ig E dátum kiejtésénél, a aa>lu44 hangárnyalatokon is érződik, hogy ebiben az évben szörnyű tragé­dia játszódott le életében; Mielőtt szűkszavúan valamit is mondana, fel­tűri ingét s az izmos bálikaron most is ott látható egy soha ki nem töröl­hető, lé nem mosható szám. A 1Ó710. Ez a hitleri fasizmus 'bélyege, amely bosszút állt a hajdani vöröskatónán és családján. Valámemiy'.lüket él* hurcolták a koncentrációs táborba. A fiatal lakatossegédéi, először a binkenaui (ia kiválogató) táborba viit» ték. A kiválogatás a következő mó­don folyt 'le: Ahogy a halálra ítéltek tömege megérkezett, val amenn y iü'ke t meztelenül vigy-ázzba állították a hi­deg térén s öttártóbt'ák őkét egész éjszaka. Utána négy napon át tartó vigyázztoan állás következett. Aki moccanni mert, véresre verték, aki összeesett, azt vitték a halálkamrá­ba. Enni és inni nem adtak nekik. Négy nap után Váradi Ernőt Aus- wi-tzíba vitték. -«Szerencséje« volt, mert őt munkára osztották bé. Egy táboron. kiVül-i gazdaságba járt so­kadmagával dolgozni. Napi táp­anyag: egy tányér lucernái eves. Éli- sógiükíben fagyökerét rágtok, lucer­natöVC'ket eltek én eldobott cso-uto* kon verekedtek. Az SS-ek szelne la* tára lövöldöztek agyőin szórakozás­ból embereket., élő embert tépettek szét kutyákkal, száz és ezer módot találtak ki a mindennapi kínzásra. A szenvedés 1945 tavaszán ért “véget. Szovjet harcosok men­tették meg őt és hasonlóan halálra ítélt társait a kínzástól, legyilkolájs- tól. A családból csak ő jött haza egyedül..; Hazatérte után rögtön bekiaipcso1- lódotit a tóoclalite'to hflza építésébe. A Lenin Kohászati Művekben előbb mint segédmunkás dolgozol.!, később pedig mint lakatos. Még 1945-ben bekapcsolódott a pár lm unkába. Be­csületesen, szorgalmasan végezte el a rábízott feladatokat. A felsőbb párt.szeívek 1950-ben elküldték párt- iskolára, s ettől kezdve függetlení­tett funkcionáriusként dolgozik. Elő­ször a mezőkövesdi pártbizottságon végzett pártmunkát, később a mis­kolci járáshoz került. Közben előbb 5 hónapos, majd egyéves pártiskó- lán vett részt. Április a tisztasáq hónapja italboltok, éttermek és üzemi konyhák Az edények öblítését foiy0viz.es tartály­ból kell végezni és meg kell szüntetni azt. at. állapotot, hogy vödörben állott, pisz­kos vízben mossák a poharakat. Ez. 0. inég sajnos több helyen található pohár öb­lítés szájon keresztüli fertőzésre vezet. Az asztalokat le kell sufölnl és tiszta abrosszal (a nyloft igen alkalmas, mért mosható) kell letéfitéhi s egy-két virág- szálat is kell az asztalra helyezni ízléses vázában. Ez legyen a tisztasági mozga­lom látható jelképe, ez egyszersmind dol­gozóink, a fogyasztók megbecsülését is jelenti. Az á<rnyékszékeík és vizeldék fo­lyamatos és rendszeres tisztántartása ezekben az üzemekben különösen néíkü- lözhététién. A kiszolgálók fehér munka­ruhája és a kezek tisztántartása szintén. Minden étkezőnek pohár és papír szal­véta. 111. rész. JL gazdag termés titka: « jó ^ erőben tévő termőtalaj. Hegy- fLlján évente mintegy 60Ö.Ö0Ó mázsa istállóttágyára lenne szükség. Ezt á mennyiséget csak részben pótolja á műtrágya. Az idén már örömmel le­hetett látni, hogy puttonyokkal ci­pelték a trágyát a magasabban fek­vő szőlőkbe. Hihetetlenül nehéz, vé- ritékeztetó ez a munka. De máskép­pen nem mégy — így kell végezni. Az úthálózat hiányzik Hégyalján — csak gyalogosán lehet közlekedni á dömboldáli szőlőkben. Szükség terme már, hogy mihama­rább alakuljanak meg a hegyközsé­gek:, S hassanak oda, högy rendbe­szedjék a szőlők közötti dűlőket. Az újratelepítés folytán Hegy alján egyre növekszik a nagyüzem. Álla­mi gazdaságok, tss-ek, szakcsopor­tok összefüggő, nagyüzemi táblákat telepítenék. Ezek gazdaságos műve­lése pedig elsősorban gépesítéssel érhető él. Már csak azért is, mert a mutikaérő égyre kevesebb lesz. Á fiatalok szívesebbén ménnek az ipar­ba dolgozni. „Könnyebb az a munka ~ mini a nyáron sokszor szikla,ke­mény hegyaljai szót ősdombokon kétágúzni”. Sajnos, a. gépi művelés *■— éppen a domborzati adottságok miatt ■— még mindig nincs megold­va. Aki Hegydiját járja, ánüdk feltű­nik, hogy „hordják a hegyet”. Nelii elég az erózió, a víz pusztító hatása hordja el a termőföldet, nem elég, hogy sok á ptcrldgtéfület, a fégi té­raszókon szőlő helyett vadrózsa te­nyészik — de azt is látni kell, hogy a hegyek oldalában, mint hatalmas sebek, tátonganak a kőbányák! tJgy is mondhatnánk, hogy ezek a kőbányák „rákos betegségéi.’ Hégy- áljáfíak,,, A felszdbádulás után fél­...HOQY TOKAJHEC/YALJA ISMÉT VILÁQHÍRÜ LEC/YEN... hagyott kőbányákat most újranyitó- gatják. Jó üzlet — inég az Alföldre is hordják iünen a követ. Kell a kő a kislakásépítkezésekhez. Azt azon­ban mégsem lehet megengedni, hogy az esztelen báhyászkodásSal termő- szőlőket tegyenek tönkre! (7jajon mikor kerül már arra sor, ^ hogy egy hálom határozatnak érvényt szerezve, a szőlőket rom­boló kőbányák ügyét véglege­sén rendezzék? Vajon mikor ér­tik már még végre, hogy van még Tokajhegyálján óit is kő, ahol nem művelnek szőlőt? Miért nem Ott nyitják hát a kőbányákat? Sürgősen telidőzni kell ezt a. régen vajúdó ügyet áz arra illetékeseknek. Mért egyszer csak azt vésszük észre, hogy addig fogyasztjuk a tokaji hegyek földalatti kincsét, míg nem lesz mód a kincset érő bor termesztésété! A bor zamatjának, izéitek ,.kiala­kítását'* á csodálatos hegyaljai nap­fény, d késői meleg, őszi napok, á drága hegyaljai föld csak egy részé­ben végzi el. A másik része — áz máf leüt d föld mélyén, a pincék­ben történik. Hegyalján jélénlég mintegy 3ÓÓ.Ö00 hektoliter bór befó- gádátsára alkalmas pince van, ott ját­szódik le az á folyamát, amit a bőrök iskoláztatásának neveznek, amíg az asztalra kerül a máshol fel nem lel­hető zaMdtü tokaji... Tokajhegyátján jelenleg mintegy 3ÖÖ.ÓÓ0 liter bor befogadására alkalmas pince van. Soknak tűnik. de ha meggondoljuk, hogy áz évjáratokat, az egyes fájta botokat iskolázás szerint szinte külön ágak­ban tárolnak, akkor már néni is Olyan sók a pince Hegyalján. Egy­szerre pedig kevés lesz, ha végre­hajtjuk a rekonstrukciót s 4—5000 holddal több szőlőről szüretelünk. Aki Tolcsváii járt, az emlékszik, hogy d község határában egymás mellett sorakoznak d beomlott pin­cék. Van, amit a természet, van olyan, amit az emberek nemtörő­dömsége tett tőnkre. S ezekért a bo­rospincékért — emeljük fel sza­vunkat! Ezekért a borospin­cékért, — mélyekre, ha ma nem, dé holnap szükség lesz! Akkor pedig majd milliókért kell úját ké­szíteni, ahelyett, amit most forin­tokért megmenthetnénk. Nem sze­rénytelen kérés tehát, mikor azt kér­jük, védjék, óvják meg ezeket, hasz­nosítsák, ne menjéiiek tölikte! A hegyaljai pincéket évszázados ^ ^ szokás alakította ki. Szűk já­ratnak — olyanok, hogy éppen á gönci hördófd méretezték. Hegyaljai vélemény szennt ugyanis legjobban beérik> legjobb aromát a bor a Í36 literes gönci hordóban kap. Azaz kapná — de gönci hordó még ma is csak elvétve vdn. Tavaly, amikor rekordtermés volt Hegyalján, de ta­valyelőtt is, kádakba, vedrekbe, csöbrökbe tárolták a miistot — mert nem volt elegendő hordó, a.mibe le­fejtsék. Ma már szinte anekdota, Hégyalján az á szomorú eset, hogy á sátoraljaújhelyi ktsz által gyártóit gönci hordókát nem á tarcali szőlé­szeti kutatóintézet kapta meg bor tá­rolásra — hanem Pestre szállították az ecetgyáfáknak. Most már jobb a helyzet — de nem megnyugtató. — Használjuk ki a sárospataki faipari vállalat, a sátoraljaújhelyi ktsz lehe­tőségeit és gyártassunk velük gönci hordót. Né feledkezzünk meg Gönc­ről sem — ahol már csak egy kádár él, aki még készített gönci hordót. Hegyálja. új virágkora előtt áll. Amerre csak jár áz ember, min­denütt a. pezsgő téniíiákarás feszíti az embereket. Többet, jobbat akar­nak — ezért szívesen tanulnak is. Most fejeződött be három ezüstkalá­szos tanfolyam-. Többen mint. hetve­nen végezték él. A szakelőadásokat újra meg újra még keltéit ismételni. Szívesen ismerkednek á régi szölő- művélők az új eljárásokkal, a bör- kézélcs törvényeivel, hogy többét, minőségileg jobbat termeljenek. Ami ébbeii a nagy tanulási Vágy­ban elgondolkoztató, az éppen az, hogy ezekét áZ előadásokat* tanfolya­mokat inkább á korosabb évjáratok látogatják. Fiatalokat csak élVétvé találni köztük. Meglépő, hogy a de- fésedő féjű szőlőművelők milyen Odaadással figyelik, tanulják, szív­ják magúkba az úját, a haladót. S fájó, hogy a fiatalok, akikre ezek á szőlők maradnak, akiknek az örégék ütáir rt sörök közé kell állni — néni érdeklődnek. Van értnek persze mélyebb Oká is. A legtöbb fiaiái ma már szűknek Üzemi konyhák. A há-fomfázisös moso­gatás, amiről a cukrászdákkal kapcsolat­ban máf sZ&ltünk itt is szigorúak meg­valósítandó. A nyári légy veszed elém ellen jó előre be kell szerezni a szúnyoghálót, felszerelni az ablakra s elő keli készíteni a DDT permetezést is. A szeméttárolók góhdosan fedVé tartamdők és környéküket sem szabad szetinyézüiök. kihoMásukról rendszeresen kell gondoskodni. Rendbe kell hózni a jégszekrényeket is.- Gondos­kodni kell a jégellátásról, ha nincs saját jégverem szerződéskötéssel, frigideteknél pedig a klónmétilgáz pótlásáról. A földes ániraktárakbain a krumplit és egyéb zöldségárut ki kell válogatni és csirátlanvtani kell. Az átválogatással nem­csak a további rothadást akadályozzuk meg, hanem a biológiai tápértékét is megóvjuk á további megcsappanástól. A hordós, télire eltett savanyúságot fedve kell tartani, hogy megakadályozzuk rom­lását, vigyázni kell, hógy a tabtöSitó ecet ki hé folyjék belőle. érzi a falut, á Hegy alján lévő üze­mek is jó kenyeret adiiak — s aki helyben ném tálal munkát, az hat­van—hetven kilométert is vonatozik, hogy az „iparban” dolgozzon. fiz éllén pedig tenni kelt vala­mit! Ném paragrafusokkal, nem megkötésekkel, mért áz nem sokát ér. A munkás-paraszt kormány rendelkezései jövedelmezővé tették a. szőlőtermesztést, biztos kény eret jelent a családnak. Gondoskodni kell, hogy a fiatalok ott étézzék ma­gukat Otthon a napfényes hegyolda­lakon, a bort rejtő hordók mellett —• még akkor is, ha ma talán ez a munka nehezebb, több verítékét is kíván. Vannak, akik a fiatalok „menekülé­séről” úgy beszélnek, mint egy újább fildkézéré vészről. Hd ez túlzás is, áz mindeneseire eigondoiköztátó, hogy égyre kevesebben tudnak met­szeni, egyre kevesebb az, aki első­osztályú /ás oltványt tud készíteni. A tárcáli állami gazdaság korszerű nagyüzemi oltvány éiöhajtátójábán 60—70 lány dolgozik — s alig égy néhány férfi. És á lányok sem évről- évre ugyanazok. Csak addig keres­nek elfoglaltságot, amíg összegyűj­tik a kelengyére vóJ,ót. Pedig vala­mikor híre volt a jő oltványkészítő­nek, messze földről mégkérésiék, s aki métézéhi tüd.ótí, annak tudását a szomszéd is szívéséii igénybe vet­te .4. Érdemes és el is kell gondolkozni izekről a dolgokról — mért végső soron mégis csák az ember áz, aki termőre fordítja a hegyaljai szőlő­ket, kezeli a. bort, hogy á világ minden tájára elvigye ennék á nép­nek szívós élniakárás&t, énűék a drága magydr földnek kincséit. KÖftMÖCZY LÁSZLÓ (Folyt, köv.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom