Észak-Magyarország, 1958. április (14. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-13 / 87. szám

13. 7 Vasárnap, 1958 esZAKMAGTAKOBSZÁG mhmmnminmnimm iimHiim lUHMIIIMMMMIl I ÚTIKALAUZ XVm. p J/tályinkai képek TÖBBRE 1$ KEPESEK LENNENEK... Jegyzetek a diósgyőri gépgyárak Szinvavölgyi Művészeti Együttesének munkájáról vcúcuíciv. x ugijuiy, míg/ cmicn. uicg­oldása nem mehet máról-holnapra, azonban a három és félszáz tagú együttes sorsa nem lehet közömbös városunknak, valamilyen módon se­gíteni kell elhelyezési nehézségeiken. Hiba, hogy nincsen minden szak­ágban megfelelő szakm vezető. Ma­gát a kultúrotthont is ideiglenesen megbízott vezető igazgatja. Az együt­tes tagjaival, vezetőivel folytatott be- zélgetésből úgy érzékeljük, hogy a megfelelő vezetők beállításának ne­hézségei részben anyagi, részben egyéni személyi okokra vezethetők vissza. Mindezek mellé bizonyos fokú ELKEDVETLENEDÉS IS JELENTKEZIK. Az együttesnek napvon sok régi, ve­terán tagja van: Andricsikó Lajos, Keimen Gviiw, Radóczi-csabW Radácsi Antal. TT ~ Imre. Demeter István. Láncki Pál. Varadi Mária. Tires Piro-1-*». Doma Ts+ván. Horváth István, Király Károly. Hegyesi Jó­zsef, Fógel Zoltán Katona Lajos Tranzik Zoltán. Ág Sándor Urban Rudolf és még sokan mások, akik mintegy hat éve dolgoznak szívvel - léle ekei az együttesben. Még azok­ban az időkben kezdték, amikor a mai együttesnek az őse kis ü.emi csoport volt,.majd üzemi átszervezések során nőtt, izmosodott, amíg végre 1957-ben mint nagy együttes lépett a közönség elé. A növekedéssel együtt nehéz­ségek is jelentkeztek, az egyes cső-, portokat az együtteshez tartozó kü­lönféle gyárak adták, sajnálatosan jelentkezett a vállalati sovinizmus is, a vezetőség tagjai között kisebbfokú személyi torzsalkodás is támadt. Az egyik alapító és a h..t éven át vezető Koltai Ferenc megvált az együttestől az utóbbi hetekben, az új vezetőség pedig még . m találta meg azt a fo­nalat. amelyet fogva az együttes lét­számához és korábbi hírnevéhez méltó útra vezethesse. Mindezek okozzák a tagoknak az elkedvetlene- dését, a kisebbfokú fegyelmezetlen­ségeket. Természetesen nehezítik a munkát az elhejvezési nehézségek is. A 350 tagú együttes, ha munkáját átszerveznék, sokkal többre lenne képes. A Vasas Szakszervezet, valá1 mint egyéb, elsősorban kultúrális szervek fordulianak nagyobb érdek­lődéssel. na^vobb segítő készséggel a Szinvavölgyi Együttes munkája felé. Érdemes lenne, megérné a fáradsá­got ... Benedek Miklós Tipikus mályinkai udvar, — házsorokkal. 1 beléjük téved. MI TESZI Mályinkát oly vonzóvá, kedvessé, szép fekvése mellett? A nép családias vendégbarátsága és friss kedélye. Itt jó szó, terített asz­tal, tele pohár jut annak, aki szere­tettel lépi át a ház küszöbét. A ke­resztelők, lakzik még hagyományos módon zajlanak. A fiatalság szabad idejében még eljár a fonóba, vagy társas tavaszi, nyári sétákon önti ki dalos kedvét: Már Mályinkáit végigsiitött a nap, Végigmuzsikáltatom magamat, Mégse látom a rózsámat sehol, Bánatában bujdosik valahol. Ucca, ucca, mályinkai ucca, Lábam többé saradat nem ússza, Azt is, amit úszta, mind köszönd meg, Kisangyalom, az isten áldjon meg... Mióta Dédestapolcsányon mozi működik, a mályinkaiak ide is gyak­ran lelátogatnak. A KÖZSÉGET .gyönyörű fekvése, egészséges, kitűnő vize, levegője el­sőrangú nyaralóhellyé teszi. Jármű­vel nemcsak a Bánvölgy felől köze­líthető meg. Beletartozik a Lillafü­reden, Garadnavölgyön, Ómassán, Nyárújhegyen átfutó tündérszép er­dei műút forgalmába is. A felszabadulás utáni évek sok újat hoztak a község életébe. A fér­fiak zöme, s a nők egy része ma már nagyüzemekben dolgozik. Munkás- aútók szállítják őket a bánfalvi. ki­HETI j i l m ] egy zetek . PATKÁNYFOQÓ Zola regényéből készült francia film A nagyhatású Zola-i témát: egy — a ^ múlt század derekán élő — mun­káscsalád tragédiáját, az alkohol pusztító hatását mesterien ültették át filmre Jean Aurenche és Pierre Bost forgatókönyv­írók. Egyszerűsítették a Zola-i fantaszti­kusan részletes leírásokat és a történet­ben adódó cselekményeket a főhősnő. Gervaise alakja köré tömöritették. A kissé bicegő kétgyermekes Gervaise már az első filmkockákon megnyeri a nézők rokonszenvét. Aggódó figyelemmel kísérjük szomorú sorsának alakulását at­tól a ponttól, amikor gyermekeinek atyja egy könnyű nőcske kedvéért elhagyja a boldognak induló, de teljesen megromlott második házasságán, utolsó szerelmi fel- lángolásán keresztül mindaddig, amíg mindenkitől elhagyva, a teljes züllésbe jut és csak az italban talál vigaszt. Kicsi lánya. Nana ekkor már az utcán kacér­kodik a kisfiúkkal, s mintegy előrevetíti saját életét, amelyet Zola a világhírű „Nana” című regényében dolgozott fel. Gervaise alakjának hiteles életrekelté- se, a Zola-i hősnő lelki vívódásainak, át­formálódásának ábrázolása kivételes te­hetségű művészt igényelt. Remek alakí­tóra talált ez a szerep Maxia Schell né­met színésznőben. Ahogyan reménykedve várja haza párját, ahogyan tragikus éle­tét kifejező arccal búcsúztatja elutazó szerelmesét, ahogyan örül apróságoknak, például egy születésnapi vacsorának, szinte mindegyik jelenete külön-külön olyan élményt jelent, amelynek emlékét a néző hosszú időre magával viszi. René Clement rendező mesterien válogatta ki és mozgatja a többi szereplőt is. Különö­sen kiemelkedik a kitűnő együttesből a deliriumos férjet alakító Francois Perien A kitűnő díszletek Zola párizsi külvárosát idézik: nyomorúságosán, hangosan, pisz­kosan. A filmben fel-fclbukkanó erősen naturalista részletek is Zola stílusát adják viasza. s ha egyes képek naturalizmusa nekünk szokatlan is, a film egészének művészi szépségéért ezt is megbocsáthat­juk. A Patkányfogó kitűnő film, remekbe si­került alkotás. Méltán nyerte el az 1956-os velencei filmfesztiválon a Nemzetközi Filmsajtó Szövetség díját, valamint a .legjobb női főszerep” nagydíját. AZ ÉJSZAKA SZÉPEI Francia film mulatságos és látványos film meséje érdekes alapötletből indul. Claude, a nehéz anyagi körülmények között élő kisvárosi zeneszerző, álmaiban fényes karriert fut be. Álmaiban visszapereg vele a történe­lem és hol mint híres operaszerző, hol mint az Algériát meghódító had­sereg tisztje, hol mint a francia forradalom harcosa szerepel, sőt az idö- óra egészen a vízözön előtti korig pereg vele vissza, amikor békésen sé­táló őshüllők társaságában, bunkókkal felfegyverzett ősemberek üldözik. Almaiban három gyönyörű nővel is találkozik: a gazdag márki lányával, a szép arab lánnyal és egy szépasszonnyal, akik mind nőismeröseinek arcvonásait viselik. Az álomképek és. valóságos életének képei erősen keverednek, csaknem az őrülésig kergetik. A groteszk ötletből fakadó filmtörténet sok módot nyújt a nevettetésre; a helyzetkomikumok kiéle­zésével olykor-olykor már a burleszk határait súrolja, más jelenetekben vedig életigazságok felmondásával elgondolkoztat. (Gondoljunk az egyes jelenetek végén jelentkező idősebb férfira, aki mindig azzal veszi el Claude életkedvét, hogy „bezzeg az én fiatalságom idején...” s a képek visszapergésekor kiderül, hogy abban a korábbi korban sem volt jobb, sőt sokkal rosszabb, tehát felesleges mindig a múltat visszasírni.) A film egyes vonásai erősen emlékeztetnek az Oké Néró című filmre. Kár volt a. filmtörténetet azzal a giccsel befejezni, hogy Claude az utolsó pil­lanatban értesítést kap operájának bemutatásáról. A férfi főszerepben Gerard Philippet látjuk, aki a tőle megszokott alakítást nyújtja. Gina Lollobrigida alakja szokatlanul szürke ebben a filmszerepben, a film más női főszereplői sokkal emlékezetesebb alakítást nyújtottak. A mulatságos ötletekért René Clair rendezőnek jár dicséret. A film — bár nem nyújt emlékezetes művészi élményt — azoknak, akik szórakozni, nevetni akarnak, könnyű, vidám szórakozást ad. (bm) Vállalatok! Közületek! *z MNOS7. 1600. ésMNOSZ 172. számú rendelet előírja a bizton­sági érintésvédelmi földelések 6 havonkénti- mérését. Érintésvé­delmi berendezések mérését, ja­vítását, felújítását vállalja a Mis­kolci Villamosipari Ktsz. Arany János u. 35. sz. Vidékiek figyelem ádióját visszautazásáig még aznap 6 hónapos garanciá­val megjavítja a Miskolci Villa­mosipari Ktsz. II. sz. gyors-ser­vice. Miskolc, Ady Endre u. sz. A Béke-tér sarkán. Telefon: 15-658. i Nehéz feladat az újságírónak egy olyan nagy együttesnek, mint a i Szinvavölgyi Művészeti Együttes, a munkájáról egy rövid újságcikkben i beszámolni. A mintegy 350—360 ta- •got foglalkoztató művészeti együttes • sokirányú tevékenysége szakágan­ként külön-külön értékelést kívánna •és érdemelne. Az elmúlt évben elég • sokat hallottunk a Szinvavölgyi • Együttesről. Tudjuk, hogy három •diósgyőri gépgyár közös művészeti •együttese és, hogy az elmúlt év vé- 'gén az Országos Vasas Fesztiválon 'milyen nagy sikerrel szerepeltek. Az utóbbi hónapokban mind kevesebbet hallunk róluk, olyan vád is érte őket, hogy az együttes befelé fordult. 'Mindez nem egészen így van. mert 'az együttes él, működik. MŰKÖDNEK AZ EGYES > MŰVÉSZETI CSOPORTOK. tevékenykednek, legfeljebb a város közönsége előtt nem eléggé ismert a tevékenységük. Az együttes sokfelé ágazó tevé­kenységéről szinte csak tőmondatok­ban, egészen röviden .tudunk szólni. A 40 fős tánckar Tóth János vezeté­sével rendszeresen próbál és a Vasas .fesztiválon nagy sikerrel bemutatott számai mellé új számok betanulásán, fáradozik. Az énekkart Horváth Kiss; László, a miskolci Zeneművészeti; i Szakiskola igazgatója vezeti, próbái-; i kát rendszeresen megtartják. A 31; itagú fúvószenekar Rőtül István veze-; ítésével, valamint a 20 tagú pengetős; I zenekar is ét, működik, gyakorol.; i A fotószakkör mintegy 40 fővel mű-; i ködik. A képzőművészek szakköre; »két művésztanár vezetésével, 15 fő-; »vei, az irodalmi szakkör mintegy 40; »fővel tart rendszeres heti fbglalkozá-; »sokat. A bélyeggyűjtő szakkör és a; »csillagászati szakkör is rendszeresen; »tartja foglalkozásait. A színjátszó; »szakkör az együttes legfiatalabb; »szakága. A közelmúltban alakult; »újra, most szerződtettek hozzá szak-: »mai vezetőt és már április 12-én be; »is mutatták első színdarabjukat, Szig-: »Ügeti Ede Cigány-át. Az ismeretter-; ijesztő munka, sajnos, a múlt év kö : »zepe óta stagnál. Most folynak tár-; »gyalások a TTIT-tel, hogy a beindí-; i tandó ismeretterjesztő előadássoro ; i zatra megfelelő előadókat biztosítson ; »Fenti tevékenységen kívül egy mozi*; »is kezel még a művészeti együttes, a:; »újdiósgyőri Békét, amely hetenként öt napon tart előadást. * ' A fenti száraz felsorolás természe- < tesen nem árul el sokat az egye' I szakkörök munkájáról, eredményei-J ről, de a csoportok nagy száma ezt! még is nehezíti. Pedig voltak \ SIKEREIK A KÖZELMÚLTBAN j is. Korábban több helyen voltak vi-J déki kultúrotthonokban vendégsze-j replésen, még a messzi Égerszegre is; elmentek. Március 20-án, a Tanács-J köztársaság évfordulóján, illetve azj öreg harcosok találkozóján a fúvósj és pengetős zenekaruk szerepelt nagyj sikerrel, a gyárakban ünnepi alkal-J makkor szerepeltek; például az ápri-J lis 4-ét megelőző ünnepségeken, ami-J kor tarka műsorokban az egyes cso-J portok közös produkcióval léptek aj gyárak dolgozói elé. A fotókör hétj tagjának a felvételei , szerepelnek aj Vasas Szakszervezet Nemzetközi; Fotókiállításán. Doma István szak-J köri tag »Életöröm« című képévelj harmadik díjat nyert. Beszédes ké-J pék tanúskodnak a korábbi nagyobbj sikerekről, elsősorban a már említettj tavaly évvégi Vasas fesztiválról. J Van munkájuk, vannak terveik, deJ VAN PROBLÉMÁJUK IS BŐVEN. | Anyagi ellátásuk három forrásból] táplálkozik: t*a Vasas Szakszervezet] központjától kapott pénzbeli segít-J ségból, a három diósgyőri gépgyári támogatásából, valamint saját ren-i dezvényeiknek a bevételéből, első-< sorban a moziból. Felszerelési problé-J máik nem elsődlegesen számottevők j ilyen téren való ellátottságuk nemi adhat komoly panaszra okot. Sokka1! nagyobb probléma a helyiség. Egyí helyiségben vannak a területi párt-j alapszervezettel, illetve az épületei! megosztva használják, azonban így aj hatalmas létszámú együttesnek rend-j kívül kevés hely jut. A látogatásunk-J kor az irodában próbált az énekkar,! a probaszobában. amely egyben dísz-j letraktár is, próbáltak a színjátszók., gyülekeztek a táncosok és motoszkál-; tak a szekrényekben a fotósok, fúvó-: sok és egyéb szakkörök tagjai. A tán-: cosok — hely hiányában — a műve-: lődési otthontól mintegy 3—4 kilo-: méterre lévő, Nagy Sándor utcai he-: lyiségbe kellett, hogy menjenek pró-: bálni. Az együttes évekkel ezelőtt a: helyiség koré nőtt, s most. a helyiség: hiányában, az e«”í»ttesben való köz-: reműködés lehetősége bizony vesztett: vonzerejéből. Több esetben kérték.: hogy a vasgyári nagyvendéglő eme-: leti helyiségeit, amelyek korábban a: vasgyári kultúrmunkások céljait: szolgálták, adják vissza nekik. S ak-: kor ők a jelenlegi helyiséget teljes! egészében átadhatják a pártalapszer­Ma a fakitermeles a fo erdészeti foglalkozás. A fadöntést modem, szovjet mintájú fanyírógépe kke 11 végzik. Az erdő ad munkát az asszonyok­nak, lányoknak is. ök gondozzák az' erdei utakat, ültetik a facsemetéket,' jelzik a kidöntésre váró fákat. Maga a község oly közel van az' erdőhöz, hogy szinte hozzá van vő- ve. A régi házak szabálytalan, cso­portos elhelyezkedése jól mutatja a hegyoldal és hegyláb kanyargós út-: jainak irányát. , A templom dombos helyen épült. ( Mellette csinosan faragott fatorony( áll, a templom harangtomya. A fa-( lun átfutó kis hegyipatakra támasz- ( kodva, vízi kendertörő malom mű-{ ködik. A község régi települése a ro-, kon családok, hadak elhelyezkedését { jellegzetesen mutatja. Az udvarokban, egymás mögött épült rokoni házak, sorából egész kis zúgutcák alakultak { ki. Az ismeretlen ember könnyen( AZ ÉSZAK-BÚ KK egyik leg­szebb csúcsa a 772 m. magas örvény- kő. Innen láthatók legjobban a ma­gyar Svájc dombokba szelídülő he­gyei, kanyargós völgyei, a köztük megbúvó apró falvakkal. Ha kissé balra letekintünk és követni próbál­juk egy darabon a sebes Csondró pa­tak sötét, szűk völgyének futását, a Bartoskő, Odvaskő, Kemesnye szik­lás csúcsainak vonulatát, e sziklák lesüllyedt hátterében, egy kis falu- kiszögellésen nyugszik meg tekinte­tünk. Ott van Mályinka, a több mint 900 lelket számláló hegyifalu, többé- kevésbé rokon családok, a Kulcsár, Mihály, Veres, Pál hadak fészke. Mályinka, régibb nevein Malin, Málinka, mint magyar település, a honfoglaló magyarság egyik borsodi nemzetsége, az Ákosok leszármazot- tainak birtokaihoz tartozott. Legré­gibb írásbeli adatai a XIV. század­ból valók, de eredete régibb. Neve helyrajzi név. („Mái” — hegyoldal, füstölögtek a szenesedő máglyák („milék”), melyeket földdel és ha- raszttal takartak be, s állandóan fi­gyelték, hogfj ki ne gyulladjanak. A kiégett faszenet aztán szekereiken szállították el a szélrózsa csaknem minden irányába, főleg az Alföldre. A szénégetés néhány éve megszűnt. Vasalószénre nincs már szükség, a faszéngáz-meghajtású gépek elavul­tak, a vegyészet, gyógyászat csak kis mértékben igényel faszenet. El­tűntek hát a milék, nem szórják már az erdő illatába fanyar füstszagu­kat. Nyomukat a simára ledöngölt, itt-ott még sötétlő szenelőhelyeket lassan benövi a fű és a bozót. Az ősi szénégető eszközök, lapátok, bon­tó horgok (plészákok), gereblyék a padlásokon pihennek. ráldi bányákba, a kazincbarcikaié vegyiművekbe és az ózdi kohászat-i ba. A jobb kereset máris m.egenge-i di, hogy a nép az eddiginél jobban» építkezzék. Egy-két év alatt sok új< ház épült. A múlt év őszén a jó mun-» ka jutalmául a község megkapta a» villanyt. Fényesek már az esték. A kivilágított főutca messze küldi ba-{ rátságos, hívogató fényét, s ragyog nak a házak. Bevonul a rádió is ze-{ nevel, szórakoztatással, ismeretter-• jesztéssel, a külvilág friss híreivel. 1 A nép egészséges elhatározása,1 akarata meghozta a falu gazdasági1 fellendülését. Hisszük és meg va-{ gyünk róla győződve, hogy ezt ha-' marosan követni fogja a kulturális élet fellendítése is. LAJOS ÁRPÁD Málinka — kis hegyoldal.) A község a századok folyamán hol nagyúri, hol királyi birtok. A török hódoltság alatt a lakosság egyidőben elmene­kült, de később visszatért, fizette az adót, nyögte a sarcot, de dolgozott a magyar nagyuraknak is, a Perényi- eknek, Pálócziaknak. Pedig nem sok vagyona volt (egy-két hold gábona- föld, az úrbéreseknek egy kis erdő). A határ túlnyomórészt erdőség. E táj is elég nehézzé tette az életet. A nép~életmódja évszázadokon át: harc a természettel. Fűrész, fejsze, favá­gás, erdőirtás, a kezdettől fogva szűk gabonatermő határ kiszélesítésére való törekvés, amely időközönként sikerrel járt. De az erdő a századok alatt kiheverte az emberi kéz okozta sebeket, s vissza-visszanyerte dús növényzetét. Ki kellett egyezni a természettel. Meg kellett tartani a gccbonatermö dűlőket, gyümölcster­mő dombokat a vadon szaporodó bo­zótokkal, fákkal szemben, s a meg­élhetés megkönnyítésére ki kellett használni az erdő kincsét, a fát. MÁLYINKÁNAK hosszú időn át egyik legjövedelmezőbb keresete a szénégetés volt. Ez a füstös, rendkí­vüli szívósságot és éberséget igénylő mesterség valósággal az erdőhöz kö­tötte a szénégetőket. Ágasfákból összerótt »kulibákban« kellett meg­húzódniuk. A szálláshely közelében

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom