Észak-Magyarország, 1958. április (14. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-11 / 85. szám

Péntek, 1938. április 11. ßSZAKMAGTARORSZÄG 5 Rajz J a n esi - RAJZ JANOS Az idei Kossuth-díjasok között felbukkant egy név, amely sok miskolciban idézte fel az egyko­ri színházi esték emlékeit, a 30-as évek egyik kedves színészének alak­ját. Rajz Jancsi — így becézte a város apraja-nagyja és így hirdették nevét a színlapok is. Csaknem év­tizedes nxisko-lci pályafutása alatt mennyi mosolyt, derűt varázsolt ez ? kistermetű, eredeti humorú táncos- jiomikus a nézők arcára! Rajz Jancsiból a Nemzeti Színház­ban Rajz János lett — az egykori táncoskomikusból igen komoly drá­mai színész. Ez azonban egyáltalán nem lepett meg. Rajz János már Miskolcon is többször kapott jelen­tős prózai szerepet irodalmi igényű vígjátékokban, színművekben és mindannyiszor azt kellett megálla­pítanunk, hogy ez a sajátos humorú komikus sokkal mélyebben érző ember, sokkal igazabb jellemábrá­zoló művész, mint legtöbb akkori prózai színésztársa. Amikor néhány évvel ezelőtt a Nemzetiben az „Űri muri” pincérszerepében láttam, arra gondoltam, vajon felfedezik-e ebben a szerény művészemberben, ebben az élet mélységét ismerő epizód is­tában” a nagyobb szerepekre jogo­sító képességeket. Bennem akkor is elevenen élt több könnyekig megha­tó prózai szerepe, megkapó jellem­figurája. Egy ilyen kitűnő prózai alakítása után kérdeztem ki Rajz Jancsit, hon­nan jött, hogyan lett színésszé, mi érlelte ki benne azokat a képessége­ket, hogy az ábrázolt alakokat belül­ről is meglássa, beleérezzen lelki­világukba. Akkor tudtam meg, hogy Rajz János a cirkusz porondjáról* került a színházba. Évekig cirkuszi artista volt és ott fedezték fel színé­szi tehetségét. így került a Miskolci Nemzeti Színházba és itt járta ki a Eredményes munkát kívánunk a menyei kommunista bányászaktívának Ma délelőtt 9 órai kezdettel az alberttelepi kultúr házban a Magyar Szocialista Munkáspárt Borsod-Aba- uj-Zemplén megyei végrehajtóbizott­sága mintegy 350 ember részvételé­vel megyei kommunista bányászakti- vát tart. Az aktíván a Borsodi és az Ózdi Szénbányászati Tröszt üzemei­nek párttitkárai, igazgatói, főmérnö­kei, üb. elnökei, KlSZ-titkárai, vala­mint egynéhány kommunista^ fő­könyvelő, üzemi tanácstag, kiváló dolgozó, mintegy 30—40 pártonkívüli vesz részt. A megyei bányászaktiva célja a kommunisták vezetésével, a gazda­ságosság messzemenő szemelőtt tar­tásával, az 1958. évi tervfeladatok túlteljesítésére mozgósítani a dolgo­zókat. Az aktíva meg kívánja hatá­rozni a sor onkö vetkező feladatokat, a tervek teljesítésével kapcsolatos részletes tennivalókat, (összüzemi tel­jesítmény emelése, önköltség csök­kentése, munkaidő jobb kihasználása, munkafegyelem javítása, anyagtaka­rékosság, társadalmi tulajdon védel­me, stb.) Az aktíva előadója Papp Károly elvtárs, a megyei pártbizottság titká­ra. A megye bányászatában jelentős állomást elfoglaló kommunista aktí­vának eredményes munkát kívánunk.-OOQ­„Salamoni ítélet" Ätt —o" W«£h£i szobában feleségével, kis rittesse el l »agának*y - pertuk gyermekével és egy tüdőbeteg rokon- — a kecske is jóllakik es a káposzta lánnyal. Éléskamrájuk nimes,fatartó- is megmarad. De csali szerintük... juk nem volt, éppen ezért' örömmel a pincét azonban olyan arányban, vették azt a döntést, hogy megkap- ahogy a tanács akarja, megosztani ták a volt légoltalmi pincét. Bérén- nem lehet. A megosztás költséges dezték éléskamrának és itt tárolják volna és további veszekedésre adna tüzelőjüket is. A szomszédok azon- okot. Hagyja csalk meg a tanács a ban nem nézték jó szemmel a.z Al- volt, légoltalmi pincét teljes egészé- mási család boldogulását és «szemet ben az Almési családnak, a szomszé- vetettek« a pincére, — pedig az ud- dók pedig lássák be, hogy egyforma varon rendes fáskamrával rendelkez- minden lakó, minden lakónak egyén­nek, sőt nem is társbérlők — és meg- lő joga van, hogy normális körülmé- inditották a hajszát. Minden erejük- nyékihez képest éljen az adott hely­kel be akarták bizonyítani, hogy ne- zetlben. Reméljük, hogy javaslatunkat, kik szükségük van a légoltalmi pin- az illetékesek elfogadják és ezáltal téré is. Fáradozásukat siker koro- megszűnnek az Eperjesi utcai áldat- mázta, mert a városi tanács illető- lan állapotok. késéi olyan «salamoni« döntést hoz- (—ó—r) színművészet iskoláját. Állandóan, táncoskomikusként szerződtették. De, akkor is tudtuk, hogy Rajz több, mint táncoskomikus, több mint egy elhatárolt konvencionális szerep­körre alkalmas színész. Olyan vér­beli művész, aki az élet mélységei-, be lát és életlátása belülről, szívéből fakad, ami átüt bármilyen alakítá­sán. Szereti az embereket és ember- szeretete felmelegíti a nézőt. JVA őst, amikor Rajz János magas? *”* kitüntetése Miskolcon is nagy? örömet kelt, meg kell emlékeznünk ? arról, hogy a Miskolci Nemzeti Szín- ? ház nemcsak a ma«rvar színészet hős-? korába gyökerező haladó hagyomá- - nyaival, nemcsak a Déryné miskolci sírjához, Egressy Gábor és egy sor régi nagy színész-hős nevéhez, az avasi Latabár-sírbolthoz és a több mint száz éves színházi épülethez fűződő múltjával emelkedik ki a vi­déki színházak közül, hanem azzal is hogy ez a színház mindenkor, még az ellenforradalmi korszak év­tizedei alatt is jó iskolája volt a ma­gvar színművészeinek. A miskolci színház a fővárosba, az országos hírnév felé vezető léocsőt jelentett a kiemelkedő tehetségek számára Az idekerült művészék. ha igaz tehetsé­gek voltak, innen távozva rendsze­rint valamelyik budapesti színház­nál kötöttek ki. Ezt bizonyítia azoknak az orszá­gosan isimért fővárosi színészeknek sora, akik hosszabb-rövidebb ideig miskolci színház tagjai voltak, mielőtt valamelyik fővárosi színház­hoz szerződték volna. Sulyok Mária. Bilícsi Tivadar. Ladányi Ferenc. Davka Marsit Kiss M«nvi. Kemény László. Neménvi Lili. Mezev Mária. Bessenyei Ferenc. Peérv Piri. Fülön Sándor* Misoga T.ászló. Barna Anct Solti György. Földénvi László. Gál Sándor, Deák Sándor. Kazal László, Bellák Miklós. Pethes Ferenc. Páló- czy László, Komló* Juci. Keresz- tessy Mária és még sokan áffál+ak, forrtak, fejlődtek a miskolci színház deszkáin országosan elismert művé­szekké. Ezek az esvkeri miskolc- művészek bizonvára rég? miskolci közönségükkel e^W’üt örülnek esrvi’k ’^.-.cyorénvebb művésztársuk magas „+0+ésének. A Miskolci Nemzeti Színház az “ államosítás után már kedve­zőbb körülményeik között tölthette he a színművészet nagy gyakorlati ‘■"kólájának hagyományos szerepét. bizonyos, hogy a színház újjáépí­tése után még előbb fog rugtatni -angsorban a vidéki színházaik között. Olyan fémjelző kulturális intézmény ’esz. amelynek vonzóereie vetekedni Fog bármely fővárosi színházéval. Ha miskolci színésznek lenni eddig is megtisztelő feladat volt, ezután még- inkább az lesz. Hajdú Béla A MISKOLCI FILHARMONIKUSOK KONCERTJÉN - EGERBEN (UTIJEGY ZhJ) SZÜRKE felhőgomoly fedi a Bükk csúcsait, esőtől csillog a szerpen­tinül a hatalmas farmotoros Ikarusz alatt, amely a mislcolci Liszt Fe­renc filharmonikus zenekart viszi Egerbe vendégszereplésre. A szokat­lanul kemény időjárás, a szitáló, aprószemű, hideg eső átláthatatlan ernyőt von a festői szépségű Egerre, elrejti a kíváncsi szemek elöl a karcsú tornyokat, a hatalmas székesegyházat, a törők minaretet, a vá­rat. A városból jóformán csak a Gárdonyi Géza Színház Öreg épületét látjuk, amelyben első alkalommal mutatkozik be idegen, másvárosi közönség előtt a miskolci filharmonikus zenekar. Nem különösebben nagy esemény, de nekünk, miskolciaknak mégis jelentős ez a vendégszereplés: filharmonikus zenekarunk hire túljutott Miskolc, túljutott Borsod megye határain; egy másik megyeszékhely, az évszázados kultúrájú Eger igényli zenekarunk koncertjét. A viszonylag fiatal zenekar művészi sikereinek elismerése, munkájának figyelemre­méltó dicsérő értékmérője az egri városi pártbizottság és a városi ta­nács meghívása. A közönség érdeklődése, a jegyelővétel arról tanúskodik, hogy Eger­ben igénylik a komoly zenét. Bár a vendégszereplés napja — húsvéthét­fője —, nem a legalkalmasabb közönség szervezésére, a zenerajongó, ünneplőruhás egriek csaknem teljesen megtöltik a színház nézőterét FELGÖRDÜL a függöny, $ Rubányi Vilmos karnagy fellep a kar­mesteri dobogóra. Pálcája lassan emelkedik, s a. következő pillanatban fenségesen szárnyalnak a teremben Schubert VII. szimfóniájának ak­kordjai. A kitűnő művészi tolmácsolás lebilincseli a közönséget. Léleg­zetet visszafojtva hallgatják a gyönyörű produkciót, figyelik a zenekar tökéletes összmunkáját, a karmester dinamikus, a zenekart mesterien irányító vezénylését. Egy köhintés, egy pisszenés sem hallatszik, még oz egyes tételek közötti rövidke szünetben sem. Csak az utolsó tétel után csap fel a tetszés tapsa. Szünet után Weiner f-moll szerenádja követke­zett, majd Liszt. Les preludes-je, amelynek tolmácsolása a koncert leg­nagyobb sikerű számának tekinthető. A lelkes hallgatóság szűnni nem akaró vastaps-sorozattal jutalmazta érte a zenekart és kitűnő karmes­terét. A zenekar — mint ez a koncert is tanúsítja — hangversenyről hang­versenyre erősödik, mindinkább bővíti repertoárját, fokozza önmagával szembeni művészi igényességét. A remek vezetés nagy mesterségbeli tudása, a koncert vezénylése közbeni szuggesztiv ereje, a zenekar egyé­nenként is kitűnő művészei munkájának mesteri összhangzatba ková­csolása méltán hozza meg a sikert. Ezen a koncerten zenekarunk méltó formában képviselte Miskolcot, elismerést, dicsőséget szerzett városunk zenei életének a megye határán túl is. Köszönet jár érte -— a vezénylő karnagyon ki^ül — a fuvola-, fagott, kiirt- és más hangszerszólókat mesterien tolmácsoló művészeknek, a zenekar minden művészének. (A koncertet a miskolci közönség április lö-én, kedden este'hall­hatja a Zeneművészeti Szakiskola hangversenytermében.) Az EGRI KÖZÖNSÉG nagy szeretettel és az igazán művészi él­ményt nyújtó produkciónak kijáró tisztelettel fogadta a miskolci fil­harmonikusokat. A szünetben, valamint az előadás után hallott beszél­getésekből, a közönség néhány tagjával folytatott párbeszédből az újság­író a következő megállapítást szűrheti le: A komoly művészi, zenei élmény után vágyó egri közönségnek jól­eső felüdülés volt a hosszú esztrád-sorozat után a miskolci filharmoni­kusok koncertje. Egerben van talaja a komoly zenének, igénylik azt és várják, hogy igényüket ki is elégítsék. (Filharmónia, figyelem!) Nagyon elismerőleg nyilatkoztak a koncertről és szeretnék, ' ha ez a vendégsze­replés sorozatossá válhatna. m Ari EGRI VENDÉGSZEREPLÉS sikere el kell gondolkoztassa a ze­neipar vezetőit: helyes-e, ha csak Miskolcra korlátozzák tevékenységü­ket. N Aligha. A megye területén számos helyen, 5 más megyék városai­ban is szívesen látnák, hallanák őket. Hisszük, hogy ez a vendégszereplés — a zenekar egyes tagjai ré­széről helytelenül megnyilvánuló ellenkezés dacára — csak első lépésnek tekinthető azon az úton, amelyen haladva, a zenekar még sok-sok vá­rosban szerez elismerést és dicsőséget a miskolci zenekultúrának. (benedek) az ózdi városi tanács címére az Ózdi kohászati üzemek dolgozójával, Karkusz Jánossal tör­tént meg az alábbi elszomorító eset. Építkezni szeretett volna, mert je­lenlegi lakása nedves, egészségtelep. Takarékoskodni kezdett, hogy előte­remtse a házhelyre valót. Két évig tartó takarékoskodásának meg lett az eredménye: egybegyült annyi az élére rakott forintokból, hogy ház­hely után nézhetett. Ózd III. kerüle­tében, a Vasút utcában eladó telekre bukkant. Mielőtt megkötötték volna az adás-vételi szerződést, ügyvédi segédlettel tisztázták a telekkel kap­csolatos tudnivalókat, nincs-e meg­terhelve, rendben van-e a tulajdonos «szénája«. Mindent rendben talál­tak, s a sajóvárkonyi 1358. és 1359. számú telekkönyvi betétekben, a 162. és 163. hrsz. alatt felvett 253 négy­szögöle* bel telki házhely 14 000 fo­rint ellenében Karkusz János tulaj­donába került. KARKUSZ JANOS boldognak érezte magát. Mégsem spórolt hát hiába, föld van a talpa alatt, melyen megvetheti a lábát, felépítheti kis családjának a megálmodott házat. Szüleire, múltjára gondolt, nehézsor­sú édesapjára, aki hiába küzködött Játástól-vakulásig, nem tellett neki házhelyre, örülhetett, ha nagy csa­ládjának biztosítani tudta a minden­napi kenyeret, ö még csak nem is álmodhatott saját házról, ráneheze­dett az úri Magyarország minden kilátástalansága. Szíve-lelke bizako­dással telt meg; nagyon-nagyon hitt a jövőben, abban, hogy majd odahagyja a dohoslevegőjű, örök félhomállyal vert egyszobás lakást és a magáéba költözhet. Az ózdi városi tanácshoz benyúj­tott építkezési engedélyt az Építés­ügyi Minisztérium elbírálta és enge- Z délyezte a fentnevezett telken az • építkezést (ez is egyik feltétele volt 1 Karkusz János részéről a telek meg- X vételének!) * Elkészült a tízezer köbméteres gázíartéfy Miskolcon NAGY SZORGALOMMAL, lelke­sedéssel látott munkához. Salakkö­vet ‘és egyéb építési anyagot szállí­tott a házhelyre, adósságokba verte magát, s lényegében megkezdte az építkezést. De egyszercsak mi tör­tént? A városi tanács műszaki osztá­lyán közölték vele, hogy a Vasút ut­cában városrendezési szempontból építkezni nem lehet. Egy világ om­lott össze Karkusz Jánosban, s ha nem szégyelli a könnyeit, sírvafakad. A 34 éves férfi összetörtén, remény- vesztetten ment haza. Hiába volt hát az áldozat, hiába küzdött? Nem tud­ták az illetékesek ugyanezt egy fél­évvel ezelőtt, 1957 júliusában, amikor megvette a telket? Eddig közel 18 ezer forintjában van a telek — kidob­ta az ablakon ..: Minden határozat mögött emberi sersok rejlenek. Akkor leszünk még erősebbek, ha nagyszerű céljainkat közvetlenül is összehangoljuk a dol­gozó emberek érdekeivel. Nem hin­ném, hogy ehhez hasonló kérdések­ben ne tudnánk úgy dönteni, hogy a döntés eredménye ne legyen lehan­goló. Biztosíték rá szocializmust épí­tő társadalmunk emberséges szelle­me. A VÁROSI TANÄCS jóindulatát kérjük Karkusz János ügyében. Biz­tosak vagyunk abban, hogy meghall­gatásra talál a kérés és Karkusz Já­nos vasgyári munkás nem hiába ho­zott áldozatot, fáradozásait siker ko­ronázza. (Gulyás) Miskolc város gázellátásának javí­tására mintegy három millió forin­tos előirányzattal már korábban meg­kezdték a tízezer köbméteres gáztar­tály építését. A Sajó partján épített tartály szerelését a napokban befe­jezték. Folyamatban van a gázgyárat az új tartállyal összekötő gázvezeték lefektetése is és az előreláthatólag a nyáron elkészül. Az új gáztartállyal u jelenleginél ötszörösen több gázt tudnak majd tá­rolni. Ezzel biztonságosabb és egyen­letesebb lesz a város gázellátása.-000­KÖSZÖNJÜK... A VÁROS LÜKTETŐ ZAJÁTÓL TÁVOL, csendes kis mellékutcában barátságos épület integet. Fehér zo­mánctáblán felirat: „Megyei Gyer­mekvédő Otthon”. Ez a cím a kö­zömbös járókelők közül soknak nem mond semmit, másoknak, akik la­kói lesznek és közelebbről megisme­rik, egész világot jelent. Pótolva az elvesztett otthont, szülői szeretetet, biztos menedéket adva az élet üldö­zése elől, gondoskodva testi-szellemi szükségletről. Egyszóval mindent nyújt, amit a családi otthon hiánya AZ ALSÓZSOLCAI SZAKCSOPORTBAN Tavaly az alsózsolcai czüstlcalászos tanfolyam hallgatói elhatározták, hogy szakcsoportot ala­kítanak és szakszerűb­ben gazdá Htodnak. E l- határozásukat tett kö­vette. N övény termesz­tési szakcsoportot alakí­tottak. A járási tanács a volt bocsi tsz földjét adta át nekik, ám a jut­tatott föld — bár minő­ségileg jó — táperőben szegény volt. A szak­csoport tagjai azonban igyekeztek időben elvé­gezni a talajművelési munkál és termésered­ményeik magasan meg­haladták az egyéni gaz­dákéit. Mindez a közös munkának köszönhető. A tavalyi tapasztala­tok alapján ebben az évben továbbfejlesztik gazdálkodásukat. Első és legfontosabb felada­tuknak tekintik a talaj­erő visszapótlást. A szervestrágyázáson kí­vül műtrágyát is hasz­nainak és kát. holdan­ként mintegy 80 kg nit­rogénműtrágyáit szórnak ki. Ezzel egyidejűleg különböző talajjavítási kísérleteket is végeznek és ezek tanulságait le­vonva hasznosítják a módszert nagyobb terü­leteken iS, A szakcsoport főleg a izerződéses növények termesztésével foglalko­zik. Termelvényeiket a szövetkezet útján érté­kesítik. Ebben az évben nyolc kot.'holdon az ön- özéses gazdálkodást is helyezetik. Ügy szeret­nék, ha termelvényei­ket .a mezőgazdasági ki­állításra is elvihetnék — amennyiben a követel­ményeknek megfelelnek. Erre megvan a lehető­ség. Nyolc hold gyümöl­csösükben időben elvé­gezték a mechanikai munkákat és most a nö­vényvédő állomással szerződést kötnek, hogy még rügyfakadás előtt el tudják végezni a. per­metezést is. Egyébként a. gyümölcsösre két va­gon előzetes exportszer­ződést kötöttek. Dicsé­ret illeti a szakcsoport patronálásáért Egerszegi Tibor elvtársat, a SZÖ- VOSZ agronómusát, aki­nek az eddigi eredmé­nyekben jelentős része van. A szakcsoport ebben az évben termelési ver­senyre hívta a bocsi Petőfi Tsz-t. A munka nem lesz könnyű, de remélik szép eredménye­ket érnek el. megtagadott az ide kerülő elhagyott gyermekektől. Az otthon lakói ártatlan, szeren­csétlen gyermekek. Az ok, amiért az otthonba kerülnek, igen különbö­ző. Szocialista államunk óriási össze­get költ az otthon fenntartására. En­nek ellenéire az otthon dolgozói mégis sok nehézséggel és problémá­val küzdenek, aminek megoldása az állami költségvetésben biztosított összegből nem valósítható meg min­den esetben. Az otthon szépítéséhez: megyénk ‘társadalmának segítsége is szükséges. Problémáink megoldásá­ban nem állunk egyedül. Megyénk társadalmának egy része, üzemek, vállalatok dolgozói készek voltak segítséget nyújtani, a szeretet szavá­ra hallgatva. Ismeretlenül is megta­lálták az utat, hogy a maguk kis ajándékaival felkeressék gyerme­keinket. Meglepetésükkel az öröm fényét csillogtatva szemükben, mo­solyt fakasztva sokszor bánatos ar­cukra. Köszönjük gyermekeink ne­vében a felejthetetlen perceket, órá­kat, amit játékaikkal és egyéb ado­mányukkal szereztek. Köszönjük azoknak, akik úttörők voltak a segítésnyújtásban, meg­emlékezve szerető, családi otthonuk­ban az elhagyatott gyermekekről, így elsősorban a 36. sz. Autóközle­kedési és a Miskolci Kiskereskedel­mi Vállalatnak, Erdőigazgatóság- naík, Lenin Kohászati Műveknek. Ál­lami jÁríj háznak, Városi Vöröske­resztnek és a Miskolci Üveggyár­nak. Köszönjük a segítséget! A Megyei Gyermekvédő Otthon dolgozói. /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom