Észak-Magyarország, 1958. április (14. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-10 / 84. szám

uom, AVtfOi ayi U15 it ES ZAKIUAÜ Y AKORSZ At iek-ponti Bi- sta Pártja ól ■agra is -ira isméi hetővé t< 5 tudom.-' jénefk iköj i előtt : izött koj kulturáL; k továbl áírták i atervet < •s A ka d ' : a k-agyd ovjetunid gók mull kapcsola ból és ki irvezetek gadnak. a nézete ilt meg :ődés sz en; ez vő orsz tényezőj mb min ülődései •öntetűejj zocialisti ?ének é: ztosítékí !ges tá, >0 a köli a leijei ;etlenség :uveréní| aló nert steletber íta állat illám el sszes né fékezi >zív tö| e és ha? b erőit l és a íren ni ása ér-j as szo- ; és tO- dataifoól képes amely s 1 nagy sadalom 1 a szén szánfsá- tk min- rí . pró-* munká­lapításí nos ál-j ji nem­lésében és á Bunista novem- yidatko- és esz- latéinak dősegít- izefogá-- ságáér lhérítá cs V ma pro'bié- legálla izi fe-i irikezésj ti szák súlyod háboj zolgáiq rő ink ség kik [győző-: lépési ríekez- sszehí- vei. Ital a ísokon, : pozi-j lehet- >izton- Ennek í -vé-í Közös nyilatkozat a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió párt- és kormányküldöttségének tárgyalásairól kifejezi a proieianniernacioucui^mu» lenini elveihez való tántoríthatatlan hűségét és kijelenti, hogy a két párt a jövőben is elszánt harcot folytat az ellenség arra irányuló kísérletei el­len, hogy a nacionalizmust a népek közötti ellenségeskedésre és gyűlö­letkeltésre használja fel. A tárgyalások folyamán a két párt képviselői megvitatták a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szov­jetunió Kommunista Pártja testvéri kapcsolatainak további bővítését cél­zó konkrét intézkedéseket. (Folytatás a 1. oldalról.) az elmúlt félévszázadban két ízben iß véres és az európai népeknek mérhe­tetlen szenvedést okozó háború ke­letkezésének tűzfészke volt. Ebből a szempontból különösen nagyjelentő­ségű lenne, ha megkötnék az észak- atlanti tömb és a varsói szerződés szervezete országainak meg nem tá­madási szerződését. A jelen körülmé­nyek között, amikor a népek állha­tatosan követelik a legfontosabb nemzetközi problémák rendezését előmozdító intézkedéseket, e megál­lapodás lehetővé tenné, hogy megkez­dődjék az államok viszonyában meg­lévő feszültség csökkentése, s meg­történjék a kellő fordulat a nemzet­közi kapcsolatok alakulásában. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kijelenti, hogy határo­zottan törekedni fog a sürgető nem­zetközi problémák megoldásra érett kérdéseinek rendezésére, így az atom- és hidrogénfegy ver kísérletek azonnali és általános beszüntetésére, a Németország, valamint más, az északatlanti szövetséghez és a varsói szerződéshez tartozó államok terüle­tén tartózkodó külföldi csapatok lét- iszámának csökkentésére, a közép­európai nukleáris- és rakéta-fegyver- mentes övezet létrehozására. A Magyar Népköztársaság küldött­sége történelmi jelentőségűnek tartja a Szovjetunió Legfelső Tanácsának azt a döntését, ameLlyel egyoldalúan beszünteti az atom- és hidrogén- íegyver-kísérleteket. Ez a mélysége­sen humánus lépés, melyet a népek békéjéért való aggódás sugallt, s amelynek célja az emberek egészsé­gét fenyegető atom- és hidrogénfegy- ver-kisérletek veszélyének megszünte­tése, megfelel a népek létfontosságú érdekeinek és felbecsülhetetlen hoz­zájárulást jelent a kívánatos nemzet­közi bizalom megteremtéséhez. Ez a döntés megnyitja a lehetőségét an­nak, hogy minden állam örökre be­szüntesse az atom- és hidrogénfegy- ver-kísérleteket. A két fél kifejezi azt a reményét, hogy a nukleáris fegyverekkel ren­delkező más hatalmák is haladékta­lanul beszüntetik az atom- és hiidro- génfegyverekkel folytatott kísérleti robbantásokat és ezzel maguk is hoz­zájárulnak a népek közötti béke megszilárdításának nagy ügyéhez. r A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió síkraazáll a leszerelés ügyét szolgáló konkrét intézkedések­ért és erélyesen elítéli az észak- atlanti tömb tagállamai által folyta­tott fegyverkezési versenyt és hábo­rús készülődést. Elítéli az észak­atlanti tömb tagál lamainak minden arra irányuló kísérletét, hogy a le­szerelés kérdésének megvitatása kap­csán olyan feltételek elfogadását erő­szakolják, amelyek sértik a Szovjet­unió és a többi szocialista állam biz­tonságát, ugyanakkor jnég inkább szabadkezet nyújtanak az észak- atlanti tömb résztvevőinek az agresz- szív háborús politika megvalósításá­hoz. A két ország továbbra is határo­zottan szembeszáll a hidegháborúval és annak minden megnyilvánulási formájával és harcol az egyes orszá­gok által folytatott háborús propa­ganda megszüntetéséért., a nemzet­közi gazdasági kapcsolatok és a nem­zetközi kereskedelem szabad fejlődé- j Béért, ami az. államok közötti biza­lom megerősítésének legszilárdabb alapja A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió következetes híve az idegen területen lévő katonai támasz­pontok felszámolásának minthogy a támaszpontok létezése a nemzetközi viszonyokat mérgező gyanakvás és bizalmatlanság egyik fő oka. A két, fél kénytelen komoly aggodalmát ki­fejezni amiatt, hogy a Német Szövet­ségi Köztársaság szövetségi gyűlése felhatalmazta a szövetségi kormányt Nyugat-Nómetország hadseregének atom- és hidrogénfegyverekkel való felszerelésére. A felek kifejezik ag­godalmukat amiatt is, hogy Nyugat- Németország területén előkészület elv folynak külföldi atom- és rakéta- támaszpontok elhelyezésére, mint­hogy Nyugat-Németország e politi­kájának eredményeként Európában kialakuló légkör sokban hasonlít ah­hoz, amelyet a hitlerista Németország terem ett a második világháborúra való felkészülése idején. A felek re­mélik, hogy Nyugat-Németorszagban lesznek erők, amelyek neon engedik meg, hogy országukat az atomháború előkészítésének veszélyes útjára so­dorják; e háború pusztító tüze első­sorban Nyugat-Németország terüle­tén söpörne végig. A két küldöttség kijelenti, hogy Németország egyesítésének ügye tel­jesen a két szuverén német, állam, a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság hatáskörébe tartozik és hogy Német­ország békés egyesítéséhez az első munista mozgalom egységéhez és ösz- szekovácsoltságához, valamint a né­pek közötti béke megvédéséhez. A két párt képviselői hangsúlyoz­zák a kommunista- és munkásmozga­lomban mutatkozp opportunista áramlatok elleni harc és a marxista- leninista tanok eszmei 'tisztaságáért folyó harc nagy fontosságát. A jelen körülmények között, ami­kor az imperialista reakció különös erőfeszítéseket tesz, hogy meggyen­gítse a kommunista és munkáspár­tokat, aláássa azok egységét, meg­gyengítse Összekovácsoltságukat, a ’•eakció egyik fő fegyvere a revizio- nizmus különböző áramlatainak tá­mogatása a kommunista és munkás­pártokon belül, hogy így fékezze a kommunista eszmék mindinkább nö­vekvő befolyását a világ népeire. Ezért mindkét párt kötelességének tartja, hogy határozott harcot foly­tasson a revizionizmus, mint a párt egységét fenyegető veszély ellen. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja 'képviselői rámutatnak arra a ve­szélyre is, amelyet a dogmatizmus és a szektássag jelent a kommunista- és munkásmozgalomban, minthogy ezek a jelenségek gátolják a marxis­ta-leninista elmélet fejlődését, annak konkrét viszonyokra való alkalma­zását és betüráeással helyettesítik az egyes országokban fennálló konkrét körülmények tanul mán vozásá t. A doematizmus és a szektásság elsza­kítja a pártot a tömegektől, ami sem- míesetre sem vezethet a munkásosz­tály, s a szocializmus ügyének győ­zelméhez. A Magyar Szocialista Munkáspárt a Szovjetunió Kommunista Pártja A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió párt- és kormányküldött­ségei teljes megelégedésüket fejezték ki a tárgyalások eredményeivel kap­csolatban és megállapították, hogy megvan minden lehetősége a két or­szág közötti baráti együttműködés továbbfejlesztésének a politika,, a gazdaság és a kultúra minden terüle­tén. Kifejezték szilárd elhatározásu­kat, hogy -népeik javára a jövőben is fejleszteni fogják kapcsolataikat, ami tovább erősíti a szocialista tábor or­szágainak testvéri összefogását és hozzájárul a világbéke megszilárdí­tásához. Budapest, 1958. április 9-én. KADAR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, államminiszter. N. SZ. HRUSCSOV, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első tit­kára, a Szovjetunió Miniszterta­nácsának elnöke. lépés — mint azt a Német Demo­kratikus Köztársaság kormánya ja­vasolja — a konföderáció létrehozása lenne. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió teljes mértékben tá­mogatja az NDK e javaslatát. ★ A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió úgy véli, hogy a tudo­mány és a technika hafaimas ered­ményei, amelyek a Szovjetunió által fellőtt első mesterséges holdakban fejeződik ki, a nemzetközi együtt­működés korábban nem létezett új lehetőségeit, tárják fel a természet törvényeinek az egész emberiség javát szolgáló megismerése terén. Mindkét fél úgy látja, hogy a koz­mikus térségek katonai célokra való felhasználásának megtiltásáról és az idegen területeken lévő külföldi Ka­tonai támaszpontok felszámolásáról kötendő megállapodás — amint ezt a Szovjetunió javasolja — nemcsak a kozmikus térség tanulmányozása területén folytatandó széleskörű nemzetközi együttműködéshez nyitna utat, hanem egyben olyan jelentős lépés volna, amely elősegítené a le­fegyverzés egész problémájának meg­oldását. A küldöttségek ismét kifejezik a Magyar Népköztársaságnak és a Szovjetuniónak azt a szilárd elszánt­ságát, hogy erélyes harcot folytatnak az államok közötti ellenségeskedés élesztősében érdekelt körök minden arra irányuló próbálkozása ellen, hogy a nemzetközi légkört olyan pro­vokatív kérdések felvetésével mér­gezzék, mint a kelet-európai orszá­gokban fennálló helyzet kérdése. A Magyar Népköztársaság és a Szov­jetunió határozottan leszögezi, hogy a népi demokratikus országok állam- rendje nem lehet vita tárgya nem­zetközi értekezleteken — mint aho­gyan nem lehet az bármely más szu­verén állam esetében sem —, mivel ez, a kérdést ezen országok népei már régen eldöntötték, amikor ha­tározottan és véglegesen ráléptek a szociaLizmus építésének útjára. A népi demokratikus országok helyze­téjiek megvitatását erőszakoló kísér­letek mindkét fél véleménye szerint összeegyezhetetlenek az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmá­nyában kifejtett elvekkel és meg­engedhetetlen beavatkozást jelente­nek szuverén országok belügyeibe. A felek határozottan visszautasítják az ilyenfajta, a béke ügyére ártalmas kísérleteket. » A kelet-európai népi demokratikus országokban fennálló helyzet kérdé­sének felvetését, valamint azt a kö­vetelést, hogy nemzetközi értekezle­ten vitassák meg Németország egye­sítésének kérdését — ami „a két szu­verén német állam illetékességébe tartozik — nem lehet másnak tekin­teni, mint arra irányuló kísérletnek, hogy meghiúsítsák a hidegháború felszámolásáról és a fegyverkezési hajsza megszüntetéséről szóló meg­állapodás létrejöttét. Nem leihet más­ként értékelni, mint olyan kísérlet­nek, hogy meghiúsítsák a legmaga­sabb színvonalú értekezlet. Összehívá­sát, melynek célja az esztelen fegy­verkezési hajsza megszüntetése és a háborús veszély kiküszöbölése ha­laszthatatlan kérdéseinek megvita­tása. Csak olyan törekvésnek lehet tekinteni’ hogy a népeket a holnap­tól való rettegésben tartsák, fokoz­zál: az ellenségeskedést és a gyanak­vást az államok között, szítsák a há- Iborús pszichózist, s ugyanakkor egye­ljek hatalmas profitokat húzzanak a katonai szállításokból. A küldöttségek kijelentették, hogy a Magyar Népköztársaság és a Szov­jetunió teljes mértékben együttérez a nemzeti felszabadulásukért harcoló gyarmati és függő országok népeivel, s meggyőződésük, hogy a gyarmati rendszernek — egyes országok mások feletti uralmának — pusztulása fel­tart ózhatatlan történelmi folyamat. A Magyai- Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége kijelenti: A Magyar Népköztársaság kormánya arra törekszik, hogy helyreállítsa, il­letőleg megteremtse a normális vi­szonyt minden országgal, amely ezt kívánja. A küldöttség nagy fontos­ságot tulajdonít azoknak a lépések­nek, amelyeket a Magyar Népköz- társaság a szomszédos Ausztriával való kapcsolatainak megjavítása ér­dekében tesz, mivel Magyarország és Ausztria együttműködése, ameny- nyiben egymás szuverénitásánák és a belügyekbe való í>e nem avatkozás elvének következetes tiszteletben- tartásán alapul, hozzájárulás lenne az európai béke és biztonság megte­remtéséhez. A Magyar Népköztársa­ság kormányának ezen álláspontja a Szovjetunió párt- és kormánykül­döttségének teljes megértésével ta­lálkozott. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió párt- és kormánykül­döttsége kifejezi azt a határozott meswvőződését, hogy a népek közöt­ti béke megőrzésének és megszilár­dításának nemes céljai, a „hideghá­ború'’ és a fegyverkezési hajsza meg­szüntetése, az összes — kis és naev államok — együttműködésének ki- szélesítése megvalósítható, ha társa­dalmi rendszerükre való tekintet nél­kül betartják az államok békés egy­más mellett élésének elvét, amely már széleskörű nemzetközi elisme­résre talált. • A szovjet párt- és kormánykül­döttség magyarországi tartózkodása idején a Magyar Szocialista Munkás­párt és a Szovjetunió Kommunista Pártja képviselői között széleskörű eszmecsere folyt a két párt kapcso­latait érintő kérdésekről. A szívé­lyes, baráti légkörben lefolyt megbe­széléseken a két párt között az összes megtárgyalt kérdésekben teljes egyetértés nyilvánult meg. A két párt képviselői megállapí­tották, hogy az MSZMP és az SZKP együttműködése teljes egészében a Magyar Szocialista Munkáspárt, és a Szovjetunió Kommunista Pártja küldöttségének tárgyalásairól 1957 március 28-án Moszkvában aláírt nyilatkozat alapján fejlődik. Az el­múlt időszakban a két párt kapcso­latai méá jobban megerősödtek és jelenleg az MSZMP és az SZKP ál­landó kapcsolatban vannak, hogy tájékoztassák egymást a kölcsönös érdeklődésre számot tartó legfonto­sabb kérdésekről. Az MSZMP és az SZKP képviselői eeyöntetűen leszögezték: A Magvar Népköztársaság gazdasági és belpoliti­kai helyzetének gyors konszolidáció­ja annak köszönhető, hogy áz MSZ­MP a marxizmus—leninizmus meg­ingathatatlan elvein alaouló halves politikát folytat. Ez a politika teljes mértékben megfelel a magyar dol­gozó nép alapvető érdekeinek és óhajának, alkotóan egyezteti össze a szocialista forradalom és a szo­cialista építés általános törvénysze­rűségeit a Magy ar Népköztársaság fejlődésének konkrét történelmi fél­tételeivel. Az MSZMP és az SZKP képvise­lőinek termékeny eszmecseréje a testvéri kommunista és munkáspár­tok kétoldalú tanácskozásainak fel­tétlen hasznosságát bizonyítja. A lelek hangsúlyozzák, hogy a pártjai­kat érdeklő kérdések közös megbe­szélése végett a jövőben is találkoz­ni kívánnak. Emellett a két párt kép­viselőinek véleménye szerint a nem­zetközi kommunista és munkásmoz­galom érdéke szempont.iából hasznos megszervezni a testvéri kommunista és munkásoártok kéoviselőinek több­oldalú időnkinti találkozóit is. A két küldöttség úgy véli. boev a testvér­pártok képviselőinek 1957 novembe­ri moszkvai értekezletei nagymérték­ben hozzájárultak a nemzetközi kom­N. Sz. Hruscsov jegyzéket intézett Raak osztrák kancellárhoz Mint a bécsi kancellári hivatal közölte, Sz. G. Lapin szovjet nagy­követ átnyújtotta Leopold Figl osz­trák külügyminiszternek azt a jegyzé­ket, amelyet. N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának el­nöke Julius Raab osztrák kancellár­hoz intézett. A jegyzék tájékoztatja Raabot az atomíegyver-kisérletek egyoldalú megszüntetéséről a Szovjetunióban és felkéri az osztrák kormányt, hogy a nemzetközi feszültség enyhítése érdekében támogassa azokat az erő­feszítéseket. amelyek az atomfegy­verek! sértetek általános és tartós megszüntetésére irányulnak. • (MTI)-000­A legjobb építőbrigádok vállalták a falusi iskolák felépítését Borsodban A Borsodmegyei Építőipari Válla­lat dolgozóira igen nagy feladatok megoldása vár ebben az évben. A nagyarányú lakásépítkezések mellett' 11 — egy énként négytantermes — falusi iskolát kell elkészíteniük szeptemberig. Az új iskolák építését — Parasznya és Miskolc-Tapolca ki­vételével — már mindenütt meg­kezdték. Építésüket a legjobb lakás­építő brigádok vállalták. így például az ózd—bolyoki új lakótelep dolgo­zói közül a húsz tagú Tóth ifjúsági kőműves brigád a nekézsenyi, a Csar bai brigád pedig a dédestapolcsányi iskola határidő előtti felépítését ha­tározta el. A falusi iskolák azonos tervek alapján, azonos munkával készülnek. Ezért a dolgozók úgy döntöttek, hogy a határidők lerövidítéséért és a mi­nőség javításáért május 1 tiszteleté­re versenyre hívják egymást. Az emődi építkezésen a „Henri Martin” kőműves brigád — többek között — vállalta, hogy a tornatermes iskolát már augusztus 1-én átadja rendelte­tésének. ■000­M-iskol ton tartották a nyeremény betétkönyvek első negyedévi sorsolását Az Országos Takarékpénztár ren­dezésében szerdán délután Miskolcon ártották a nyereménytakarékbetét- cönyvek 1958. évi első negyedévi sor­solását. Az újdiósgyőri Bartók Béla művelődési házban megtartott sor­soláson a sorsolási bizottságban a pénzügyminisztérium, valamint az Országos Takarékpénztár küldöttein kívül helyet foglaltak a Lenin Ko­hászati Müvek és D IMA VÁG Gép­gyár dolgozói. Csató József, az Országos Takarék- pénztár miskolci fiókjának helyet­tes vezetője, a sorsolási bizottság el­nökének megnyitója után ejtették meg a sorsolást. A sorsolásban min­A sajóbábonyi gyártelepi autó­busz megállónál sokan várakoztak a Parasz­nya felé induló buszra. Nagy volt a torlódás. A sokaságban feltűnt egry tizennyolcéves for­ma fiú. Csakhamar magára vonta az ér­deklődést. Hozzá fordul egy idősebb bácsi és igy szól: — Kedves fiatalember, legyen szí­ves egy cigarettával megkínálni. mert akar­tam venni, de nem tudtam, leltár miqM hamarább bezárták az üzletet. — Kérem szé­pen nem dohányzom, de... Talán azt akarta mondani, hogy kér va­lakitől. A kocsi meg­érkezett. Egy asszony vagy száz méterre jött EGY A LEGJOBBAK KÖZÜL két kis gyerekkel, egyi­ket az ölében hozta, a másikat vezette. A be­érkezett kocsihoz siet­tek. A figtal fiú, amint meglátta a közeledő­ket, sietett eléjük, fel­fogta az egyik kis gye­reket és hozta az autó­buszig, ahol felsegítette őket. Az asszony egy doboz cigarettát ni*>- mott a kezébe. — Kö­szönöm nem kell, — volt a válasz, de az ajtó becsukódott és a cigaretta nála maradt. Mi 'lemaradtunk, vár­tuk, míg ismét vissza­jön a kocsi. Aztán Mis­kolc felől is bejött a busz. Be fordulás a előtt egy gyerek akart előtte keresztül futni. A fiú gyorsan odaugrott és visszarántotta, ha ezt nem teszi, súlyos sze­rencsétlenség történhe­tett volna. Odament aztán a cigarettát kérő bácsihoz és átnyújtotta a segítségért kapott egy doboz Kossuth- cigarettát. Mind a ketten ugyanarra a buszra szálltunk fel. Tessék előre, mxyndta a fel­szállásnál és jött utá­nam. Bent egymás mellé kerültünk. Be­szélgettünk. Vegyész- technikus, most érett­ségizett, jelesre. Az Északmagyarországi Vegyiművekhez jött „ dolgozni, ahol műveze­tőnek osztották be. Nagy lelkesedéssel be­szólt iskoláiról és jelen­leg a KISZ-ben vég­zett munkájáról. ([// egérkeztünk a megállóhoz, ahol le kellett száll- nom. Örömteli szívvel szorítottam a fiatal társammal kezet, aki munkája után is be­bizonyította, hogy kész bármikor embertársain segíteni. Arra gondol­tam, hogy az ilyen KISZ-tagok büszkén viselhetik a KISZ-jel­vényt. RICZU LAJOS A SZOT-ban, Kossuth p. 11. alatt ánrilis hó l)-én, pénteken délután 5 órakor as. iskolai tanuló- ifjúság részére. IdtteJqnloJt/ut** kezdődik. Beiratkozás a helyszínen. den olyan nyeremény betétkönyv iwsztvesz, amelyet 1958 március 29-ig váltottak. A sorsolás eredményeként a 142, 253, 415, 457, 482, 526, 569, 677, 701, 830 és 920-as számvégződésű nyere­ménybetétkönyvek az 1958. első ne­gyedévi átlagbetét ötven százalékát, a 057 és 947 számvégződésűek a száz­százalékát, a 442 számvégződésűek pedig az átlagbetét kétszáz százalé­kát nyerték. A sorsolás lebonyolítása után a Miskolci Nemzeti Színház művészei színvonalas műsorral szórakoztatták a közönséget. A nyereményösszeget az az orszá­gos takarékpénztári fiók, vagy az a postahivatal, amelynél a betét­könyvet váltották, 1958. április 18-tól kezdődőleg minden forgalomban lé­vő nyereménybetétkönyvre kifizeti.-----------ooo----------­Z enei pályázat Miskolc város, valamint Borsod nicg.ve tanácsa vb művelődésügyi osz­tályai által meghirdetett zenei pá­lyázat beadási határideje változatla- “uI ápr!Iis *5-én déli 12 óra. Ezúton értesítjük a pályázókat, hogy mű­veiket a fenti határidő pontos betar­tása mellett küldjék be ieM«ré«en a városi tanács vb művelődésügyi osz­tályának, »»Zenei pályázat« megjelö­léssel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom