Észak-Magyarország, 1958. április (14. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-09 / 83. szám
4 ßSZAKMAGYARORSZAG Szerda, 1958. április 9. Az idén elkészül az ózdi kohászatban a iamintaraktár Az Ózdi Kohászati Üzemekben a nagy raktárhelyiség építését kezdték Az idf" ? .*-*?** vagy a gyárban nem alkalmas he- mint egymillió formt ráfordítással lyen tárolták. Ezért a múlt évben befejezik és az új raktárhelyiséget az több millió forint előirányzattal új, év végén átadják rendeltetésének. —---------------------ooo---------------------------M egkezdték a kínai csőgyár alkatrészeinek megmunkálását a OIMÁVAG-ban A DIMÁVAG Gépgyár az idén az utóbbi évek egyik legnagyobb rendelését .topta: a baráti Kínai Népköz- társaság részére szállítandó csőgyár alkatrészeit kell elkészíteniük. A mintegy százmillió forintot kitevő és több évig tartó munka elvégzésére a gyárban külön üzemrészt rendeztek be. A műszaki és gazdasági vezetők több hónapot fordították a munka megszervezésére és előkészítésére. A napokban a diósgyőri kohászatból megérkeztek az első munkadarabok s azok megmunkálását megkezdték. Először a többszáz alkatrészből álló úgynevezett kalibráióprést készítik el. Ez körülbelül hat hónapig tart, de még ebben a negyedévben hozzáfognak a nagy Pilger-hengersor pörgő állványainak és a nyújtó berendezés alkatrészeinek megmunkálásához is. Miskolcon tartják a nyereménybetétkönyvek sorsolását vagy Kálmán dr. fordításában jelent meg pl. Madách: Az ember tragédiája. Bagihy Gyulának 1922-től 4 verses kötete, 3 noveliás kötete, 3 regénye, 5 elbeszélés gyűjteménye és 8 színdarabja jelent meg eredeti eszperantó nyelven. Számos művét fordították le más nyelvékre: kínaira, németre, oroszra, csebre stb. ö még ma is munkás klubokban tanít, oktat, nevel s adja közkinccsé a munkásmozgalomban igen eredményesen felhasznált eszperantó nyelvet. A NÉPI DEMOKRATIKUS ORSZÁGOK eszperantó mozgalma a fel- szabadulás után rohamosan fejlődik. Moszkvában, a világifjúsági találkozó alkalmával külön eszperantista táborozás is volt, ahol a különböző nemzetiségű fiatalok tolmácsok nélkül barátkoztak és ismerték meg népeik szokásait, kultúráját és tettek fogadalmat a békés együttműködésért; A Szovjetunió Tudományos Akadémiája is elfogadta az eszperantót. Közismert, hogy az eszperantónak ezt a szerepét már az ENSZ is elismerte. Az eszperantó gazdag 70 éves múltjából ez a kis ízelítő igen rövid bepillantást ad abba a nagy jelentőségű mozgalomba, amely nem a világnyelvre való törekvést, egyeduralmat, hanem a népek egymás közötti békés megértését nemzetközi nyelv segítségével igyekszik valóra váltani. kell már szinte zubogó csőben-« dolgozni a brigádoknak. De gondoltak a jövőre is. Az 1-es siklóban új frontfejtést alakítanak ki, amit a negyedév végén már telepíteni tudnak* Emellett pedig tartalékfrontról is gondoskodtak. A műszaki feltételek megteremtésével biztosították, hogy az alberti bányaüzem már a második negyedévben, visszaszerezze korábbi jó hírnevét. ÉS ÍGY folytathatnánk tovább azokat az intézkedéseket, melyek mind azt célozzák, hogy a második negyedév is olyan eredményes legyen a borsod i szén trösztnél, minit az első volt. S hogy ne csak a több szén termelésében llegyen eredményes — intézkedési tervet dolgoztak kj az önköltség csökkentésére is. A frontfejtéseken például visszatérnek a korábban igen jól bevált párhuzamos ácso- lásra. Ezzel havonta csaknem 200 köbméter bányaíát takarítanak meg. Ez pedig olyan mennyiség, ami a sajószentpéteri III-as akna egész havi ácsolati faszükségletét fedezi; Előre nem látott súlyos gondokkal is meg kell küzdeni azonban az üzem vezetőségének. Ilyen előre nem látott akadály volt, hogy, Ella-aknán a csoportos pillérfej tésinél begyulladt egv szénmező. Négy napig tartó meg, feszített munkával dolgozott ott naponta 48 bányász és több mint 50 bányamentő, hogy a tüzet lokalizálni tudják Erőfeszítésük sikerrel járt. A védőgátak készítését már befejezték, s ezzel párhuzamosan készíti^ elő az új szénmezőt is. A hét végén már erről az új munkahelyről is küldenek felszínre szenet. Szív, akarat, a bánya szeretető ~ ez jellemzi a műszaki vezetőket és a bányászokat a borsodi szénmedencében. Reméljük, hogy munkájuk a második negyedévben is sok sikert hoz majd a Borsodi Szénbányászati Trösztnek. (K. L.J AZ OLVASÓ olykor talán már úmta ás, amikor az újságban arról olvasott, -hogy a Borsodi Szénbányászati Tröszt üzemeiben mennyivel több szenet termeltek, milyen új gépeket állítottak üzembe, vagy arról szólt a tudósítás, milyen erőfeszítéseket kellett tenni a bányászoknak a terv teljesítéséért. A szén — világ- viszonylatban is talán a második legfontosabb »közszükségleti cikk« — mindennapi életünk elmaradhatatlan tartozéka. Hogy mennyire fontos, azt akkor tudnánk meg, ha hiány lenne belőle. , Egyelőre azonban — hála a derek borsodi bányászoknak — erről nincs szó. A Borsodi Szénibányászati Tröszt dolgozói becsülettel kitettek magukért az első negyedévben. Terven felül több mint 38 000 tonna szenet küldtek felszínre. A szám önmagában is eleget mond. Azonban az is bizonyos, hogy egyre több szénre van szükség, ezért a második negyedévben a borsodi bányászok is újabb, a korábbinál komolyabb feladatok megoldása előtt állnak. A második negyedévben terven felül mintegy 22 000 tonna szenet akarunk termelni — így mondta Lator- czay János, a tröszt művelésű osztályának vezetője. Ha ez az ígéret valóra válik, akikor már több mint fele meg lesz júliusra, a kommunista bányászok országos tanácskozásán, az év végéig terven felül vállait 100 000 tonna szénnek. Annak azonban, hogy ezt a szén- mennyiséget ki tudják termelni, feltételei vannak. Mégpedig nem is kis feltételei. Mit is tesz a tröszt annak erdekeben, hogy az üzemek maradéktalanul teljesíteni tudják a vállalt feladatot? Egész sor üzemben tesznek ennek érdekében ^ intézkedéseket. Anna-bá- nyán például a művelés alatt lévő bányatérségben lecsapolták a »hívatlanul« jött bányavizet. Ezzel elérték, hogy a nagy termelékenységű frontfejtést ismét teljes ütemben tudják üzemeltetni. A lyukói bányaüzemben, az Adri- ányi-szinten márciusban kezdte meg próbaüzemelését az új frontfejtés. A kezdeti nehézségek után most már rendszeresen megy ott a munka. Ennek bizonyítéka, hogy a márciusi elmaradás után. —- amikor a front üzemeltetése érdekében a geológiai nehézségekkel kellett megküzdeni — áprilisban már 108 százalékos tervteljesítést értek el. A frontfejtés tehát bevált — s egyre több szénnel segíti a második negyedév feladatainak megvalósítását. A bányászok munkaerejének kímélésére a munkahelyi szállítást — egyik legnehezebb bányamunkát — gépesítették. A SAJÓKAZINCI bányaüzemhez tartozó Terv-tárón frontfejtésen dolgoztaik eddig a bányászok. A front azonban a geológiai adottságok mellett1 igen sok nehézséget okozott. Hol szabadás, hol nyomás nehezítette, vagy éppen napokra akadályozta a A borsodi zenei napok alkalmából a sárospataki Rákóczi-vár ősi parkjában találkoznak az ország legjobb dalosai A nyári hónapokban nagyszabású zenei napokat rendeznek Borsod megye városaiban és nagyobb közséegyiik kiemelkedő eseménye az észak- magyarországi zeneiskolák tanárainak hangversenye lesz. A borsodi zenei napok május 1-től.-augusztus 20-ig tartanak. geiben. A több mint három hónapig tartó zenei napok programját a napokban készítették el a megyei és miskolci tanács, művelődési osztályai. A terv szerint csaknem 100 énekkar és 34 zenekar a klasszikus és a ma élő zeneszerzőik műveiből ad hangversenyt. Az ünnepi napok alkalmából seregszemlét tartanak a hegyaljai, a hernádvölgyi és a bodrogközi dalosok. Június végén pedig a sárospataki Rákóczi-vár ősi parkjában rendeznek hangversenyt, amelyre meghívják az ország legjobb kórusait, így töb-bek között a székesfehérvári, a szegedi, a karcagi, s a budapesti dalosokat. A miskolci zenei napok I. kerületi tanácstagok fogadóórái Április 9: dr. Veress Zoltánná 17 órától Ady Endre u. 16. sz., Jakab Ferenc 17 órától Arany János u. 33. sz. Április 10: Gyöngyösi István 17 órától Hunyadi u. 44. sz. Április 11: Vass István 17 órától Nagy Sándor u. 17. sz. Április 13: H. Tóth András délelőtt 10— 12 óráig Avasalja u. 13. sz. Vörös József délelőtt 9—11 óráig Szentpéteri kapu 18. sz. Azari József délelőtt 10—12 óráig Gy.i- mesi u. 2. sz., Nagy Ferenc délelőtt 8—10 óráig Sajó u. 12. sz. ELBEísZELES E HÓNAPBAN LESZ 41 EVE, I hogy Zámemhof Lajos Lázár dr., az i eszperantó nyelv szerzője leíhúnyta I szemét. Kevesen tudják, hogy küz- 1 delmes életében egy olyan nemzet- 5 közi nyelvet hozott létre zseniális c összeállításiban, amellyel előtte már t többszázan sikertelenül próbálkoztáik, t Zámenlhof a lengyelországi Bialy- r stokbam született és miután szülővá- 1 rosának lakossága 4 nemzetiségiből 1 tevődött össze, a fiatal Zámenhof 1 érezte a külömnyelvűség okozta bol- •* dogtalanságot és meggyőződött arról, hogy ez is oka annak, hogy szülő- < városának 4 nemzetisége között ál- f landó gyűlöl-tség és békétlenség ural- ] kedik. ; A nemzetközi segédnyelv megaiko- 1 tásán hosszú évekig dolgozott, míg i 1887-ben nagy liéhézségek közepette ] sikerült álnéven (Dr. Esperanto ma- i gyárul Dr. Reménylő) kiadná tan- f könyvét ezzel a címmel: »Nemzetközi - nyelv. Előszó és teljes tankönyv i oroszok számára«. Az orosz kiadást - nemsokára angol, francia, lengyel és 1 «lémet kiadások követték. Még ezek után is nagy nehézségekkel kellett megküzdenie, meid : az előző számtalan nemzetközi nyelv- : kísérletek bukásai és kudarcai után s kevesen hittek az eszperantó nyelv ■ sikerében. Közben a nyelv és irodalma értékes művekkel gazdagodott. Többek között Zámenhof le- ! fordította Shakespeare Hamlet-jét-% eszperantó nyelvre. Abban az időben# néhány híres ember is kifejezte he-^ lyeslését az eszperantóról. Köztük# van Leo Tolsztoj, a nagy orosz író,# aki így írt egyik levelében Zámen-f hóinak: f »Az eszperantó olyan könnyű, hogy f amikor megkaptam a grammatikát, f «szótárt és a cikkeket, nem több mint \ 2 óra múlva írni, olvasni tudtam \ ezen a nyelven. Az eszperantó nyelv \ tanulására szánt áldozat oly kicsi és \ a következménye akkora lehet, hogy ■nem lehet meg nem csinálni ezt a, próbát.« 1889 októberében jelent meg az első eszperantó nyelvű újság,, amelynek 544 előfizetője volt. Ma, már többszáz eszperantó nyelvű új-, ság jelenik meg szerte a világon. , Az eszperantó első egyetemes kon-, gresszusát 1905-ben tartották megi Franciaországban, ahol 30 országból i 388 résztvevő volt jelen. Zámenhof i meghatottan üdvözölte eszperantó i nyelven a kongresszus résztvevőit,! akik nemzetiségre való tekintet néfl-i kül, tolmácsok segítsége nélkül,! mindannyian megértették egymást.! 1958. évben a németországi Mainz1 városában rendezik meg a 43. kon-' gresszust. i HATVAN ÉVVEL EZELŐTT az* eszperantó nyelv - Magyarországra is! megérkezett, amelynek első híve és] terjesztője Bálint Gábor nyelvtudós,] a kolozsvári egyetem professzora ] volt. 1921-ben megrendezték az első magyar eszperantó kongresszust, t 1952-ben a negyedik országos kon-| gresszus Miskolcon voüt, amelyen 2141 eszperantista küldött vett részt. Eb-i ben az időben az irodalom igen nagy i szerepet játszott a magyarországi! eszperantó mozgalomban, különösen! azért, mert ma is világszerte ismert és* nagyrabecsült két kiváló eszperantista író, Bagihy Gyula és Kalocsay Kálmán dr. magyarok voltak. Kalocsay i A kocsiban hamuszürke arccal fekszik egy fiatalasszony. Ajka meg-megrebben, melle szaggatottan, hol gyorsabban, hol lassabban hullámzik. Az orvos föléje hajol. Bál kezében óra, a pulzust méri. Az asszonyka meg vonaglik, arca eltorzul a fájdalomtól. Az orvos mindenkit kiparancsol a fülkéből, egyedül marad a, betegnél. Ekkor nyílik az ajtó. Üde, szőke fiatal lány lép be. — De kérem, senkinek nem lehet ide ... — szól feléje a férfi. — Kérem, utolsó éves orvostanhallgató vagyok, segíteni szeretnék. A. férfi egy pillanatra rajtafelejti a szemét, majd elkapja tekintetét. — Segítsen. S már utasít is, mintha kórházban lenne. A LÁNY a kézitáskáját is a fülkében felejti s elsiet. Néhány perc múlva megrándult a szerelvény. Kerekei egyre gyorsabban nyelték a kilométereket. A vasúti őr szinte szaladva ért haza Felesége ijedten és kérdőn nézett rá, de most oda se figyelt. Gyors egymásutánban hajtotta az üzemi telefon karját. A következő öt. percben már az állomáson tárcsáztak. A vonat ezalatt száguldott mint a hír, ha sürgős a dolga. A mozdonyvezető derékig kihajolva előre figyelt. Egyik keze a szabályozón, minden pillanatban készen a megállásra. Idegfeszítően rohantak a percek, mint a vonat. A fűtő egymásután szórta a táplálékot a csapóajtón, nehogy korogjon a mozdony tüzes, telhetetlen gyomra. Már messziről szemébe villant a vezetőnek a zöld fény a szemaforon. Szabad az út. S amikor megállt a vonat az állomáson, akkora szelet csapott, hogy a várakozó utasok kénytelenek voltak még a szemüket is behunyni. A. peronról két egyenruhás férfi igyekezett a szerelvény felé. Kezükben hordágy. A mentőautó éles kanyarral, szirénázva indult útjára. A vonat ablakából az orvos, meg _____________ friss ismerőse csillogó " ' '—szemmel nézte az egyre távolodó kocsit. A lány a sarokba húzódott. Táskájából fésűt halászott elő s ráncbaszedte fürtjeit. A férfi vele szemben, szótlanul figyelte a műveletet. Cigarettára gyújtott, a lányt is kínálta. Amaz szendén megrázta a fejét s úgy suttogta: — Köszönöm ... A füstkarikákat kiszippantotta a huzat, mert még az ablakot is elfelejtették felhúzni. — Messzire utazik? — szólalt meg a férfi. A lány újra a fejét rázta s megmondta hová megy. — Én is ott szállók le. Ott lakom. — Én meg odavaló vagyok. Látogatóba megyek haza. Beszélgetés közben arról is megfeledkeztek, hogy nem erre a kocsiosztályra váltottak jegyei. Akkor eszméltek, amikor feltünedeztek a város külső házai, messziről már integettek a gyárkémények, a város zaja is mind közelebbről hallatszott. — Holnap hívjon fel telefonon. Itt a szám. Ha akarja megmondom mi újság közös betegünknél. Megkérdezem a kórházat. A lány mosolyogva bólintott. S MÁSNAP legénylakásában alig kapta be a vacsorát, csöngött a telefon. Már szürkült az ég nlja. Messziről vonatfütty furakodott be az ablakon, autó tülkölt a szomszédos utcában s valahonnan nagy csapat gyerek zsivaja lopakodott lakásába. Egy pillanatig várakozott, nem szólt bele a telefonkagylóba, majd röviden csak ennyit mondott: — Fiú született, 3 kiló 65 deka. Az ifjú anya nagyon boldog. Azt üzeni: köszöni a segítséget. Néhány perc multánKa fiatal orvos a fotöjbe ülve gyújtott cigarettára. Bekapcsolta a rádiót s ábrándosán fújta a füstöt a mennyezet felé. Szeme különös tűzben égett. TÓTH FERENC Az eszperantó történetéből (Kulcsár László és Máthé Csaba összeállításából! Április 9-én, szerdán délután 3 órakor tartja az Országos Takarék- pénztár a nyereménybetétkönyvek 1958. I. negyedévi sorsolását a Bartók Béla Művelődési Házban, Uj- diósgyőr, Marx K. u. 15. sz. alatt. A sorsoláson kihúzott számok döntik el, hogy melyik nyereménybetétkönyv nyeri a benne levő átlagbetét 200 százalékát? A sorsolást műsor követi, amelyben fellépnek: Fehér Tibor és Faludi Mária, a Miskolci Nemzeti Színház művészei és Pataky Ferenc fejszámoló művész, ezenkívül Harsányt László szalon- és jazz-zenekara. Belépés díjtalan! Mindéin érdeklődőt szeretettel vár az Országos Takaréktermelést. A műszaki vezetés az adottságokat figyelembe véve úgy határozott, hogy célszerűbb és gazdaságosabb áttérni a keleti mezőben a kézi pillért ejtésre. Az átállás megtörtént, s a második negyedév eredményei mutatják majd meg, hogy helyes volt-e az intézkedés. Az ormosi IV-es és II-es aknán van a legvastagabb széntelep. Eddig azonban csak a felét tudtak lefejteni — a másik fele bent maradt, ugyanis/ nem lehet biztonságosan dolgozni, ha csaknem három méter magasan kell nyitva tartani a szenelő munkahelyet. Hogy ez a szén se menjen kárba, most a tröszt műszaki vezetői új eljárást, az úgynevezett kétpados fejtési technológiát dolgozták ki. Ezzel az eljárással a szóntelepet teljes vastagságában le tudják, fejteni. A több szén kitermelése pedig olcsóbb szenet is jelent. A kétpados lejtés előkészületeit, kísérleteit a második negyedévben befejezik — s aztán megkezdik az üzemszerű termelést. Az ormosi I-es aknát »rosszhírű« bányának tartották, mert tűzveszélyes, nehéz üzem volt. Ez a híre most. megszűnik. Lefejtették ugyanis a tűzveszélyes V-ös telepi számmezőt, s áttértek a IV-es telep fejtésére. Az új szénmezőben biztonságosabban lehet bányászkodini, s így mintegy 10 százalékkal több termelési várnak. Az albert telepi bányaüzemről az utóbbi időben keveset lehetett hallani. Pedig az alberti bányászok eddig is derekasan dolgoztak, de erejüket nem a termelésre, hanem a tűz elfojtására, a tűz okozta károk helyre- állítására fordították. A tüzet most már végérvényesen sikerült lokalizálni. A négyes ereszkében április közepétől újra termelhet a frontfejtés. Itt a tűz mellett a vetők közötti vágatokban összegyülemlett víz elvezetésére vízlépcsőket építették. Nem Mit várhatunk a Borsodi Szénbányászati Tröszttől a második negyedévben ? szott meg az amúgy is erőtlen napsugár, hogy a nyakát törte. , A zakatolást zsivaj, lárma váltotta fel. Lihegő, kíváncsi emberek szaladgáltak a vasúti töltésen, az ablakokból fürtökben kandikáltak ki az emberek. Még a kalauzok arcára is tanácstalanság telepedett. A vonat közepetáján gyors egymásutánban, sürgető kiáltás hangzott. — Orvost! Orvost! A követelő, kérő, ideges hangot átvették az utasok is. Nem messze az útkanyarban, ahol a sínek, kecsesen hajlanak a legközelebbi állornás irányába, szerényen állt a kis őrház. Jó kilométer volt még az út odáig. A sínpár közepén egy ember sietett a vonat felé talpfáról-talpfára ugrálva. Lihegve ért oda s kissé megszeppenten kérdezte: — Mi történt? Útközben ezernyi gondolat cikázott ál az agyán. Már az is eszébe jutott, hogy valahol törött a sin, meglazult egy csatlakozó s a kanyar előtt lassító vonat alól kiborult a sin. Kérdésére a vonatvezető felelt kurtán: — A vészfék... Folytatná tovább is, hogy meghúzták, de akkor toppan oda egy fiatalember. Idegesen veszi ki szájábóba cigarettát. Sapkáját is feljebb tolja. Homlokán izzadságcseppek híznak mind kövérebbre. 1 — Kérem... Az utolsóelőtti kocsiban ... 1 Mély lélegzetet vesz, folytatná, de a vonat• vezető közbeszólt, hivatalos, csaknem nyers * hangon: > — Maga húzta meg a vészféket? | — Igen, én, de... ) — Jöjjenek gyorsan, az orvos már ott van — [sürgeti akkor a kis csoportot, a hivatalos embe- Ireket egy másik utas. A VAGONOK úgy sszeverődtek, hogy resztékeik is beleremegik. A mozdony fújtatva, rüszkölve, mint egy ősz fenevad, állt a nyílt ályán. Behemót, de tet- zetős testén úgy csú-