Észak-Magyarország, 1958. április (14. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-09 / 83. szám

jvimaossze csäk. raenany -napja wi- tózkodunk Magyarországon, de sok nagyszerű, sőt felejthetetlen élményl szereztünk találkozásainkon a ma­gyar munkásokkal, parasztokkal, országuk vezetőivel, ifjúságukkal és kommunista veteránokkal. És ami a fő dolog, e találkozók tanulsága: a szovjet és a magyar nép közötti tar­tós és megbonthatatlan barátságra szükség van, ez a barátság ma olyan szilárd, mint amilyen még soha sem volt. Egyes imperialista országok képviselői, a burzsoá sajtó azt hí- reszteli, hogy önöket, akik ezeken a gyűléseken megjelentek, valamiféle erőszakkal (kényszeritették arra, hogy ide jöjjenek és találkozzanak a szovjet párt- és kormányküldött­ség tagjaival. Ez hazugság! Hazug­ság azért is, mert az arcokra, ame­lyekkel én szembenézek, rá van írva, hogy a mi népeinket megbont­hatatlan, tartós, őszinte és szoros barátság fűzi egybe. (Éljenzés és taps, ütemes felkiáltások: szovjet- magyar barátság!) Kozlov elvtáns ezután a szegedi textilmuvek látogatása során szer* zett élményeiről beszélt, további si­kereiket kívánt a texilművek dolgo­zóinak. Majd arról a történelmi út­ról beszélt, amelyet, a Szovjetunió az A nukleáris fegyverek elleni tiltakozó menet kettőn nagygyűlést tartott Aldermastonk Aláermaston (MTI) Csaknem 12 ezer ember vett részt a hétfői aldermastoni szabadtéri gyű­lésen, amellyel tetőzött az 50 mérföl­det megtett, a nukleáris fegyverek el­len tiltakozó menet 4 napja. A nagy­gyűlést az aldermastoni atomfegyver­kutató létesítmény közelében tartot­ták. A nagygyűlés határozati javas­latot fogadott el, amelyet kedden szándékoznak MacMillannaik, vala­mint az Egyesült Államok és a Szov­jetunió londoni nagykövetének átad­ni. A határozat a többi között a kö­vetkezőket hangoztatja: »Felszólítjuk képviselő. (MTI) an Anglia, a Szovjetunió és az Egyesült Államok kormányait, vessen nyom­ban véget a nukleáris fegyverek kí­sérletének, gyártásának és tárolásá­nak.« Körülbelül 5000 férfi, nő és gyer­mek ezzel fejezte be a négynapos til­takozó menetet, amely pénteken a londoni Trafalgar-Square-ről indult. A pénteki trafalgar-squer-i gyűlésen hatan szólaltak fel, közöttük Niemöl- ler nyugatnémet lelkész, Bayard Rustin amerikai színesbőrű énekes és egy munkáspárti angol parlamenti elmúlt negyven év alatt megtett. Beszéde további részében a ma­gyar népnek a felszabadulás után elért nagyszerű eredményeivel fog­lalkozott, szólt arról, hogy az ellen­ség hogyan próbálta kihasználni a hiányosságokat és hibákat. Ismertette a Szovjetunióinak a nemzetközi feszültség enyhítésére tett erőfeszítéseit is. A szegediek hosszantartó tapssal fogadták azt a bejelentését, hogy a szovjet kor­mány egyoldalúan beszüntette az atom- és hidrogéníegyver-kiisérlete- ket. — A Szovjetuniónak ez a békés lépése végérvényesen le fogja lep­lezni mindazokat, akik ahelyett, hogy a békére törekednének, atom­fegyvertartalékokat halmoznak fel háborús támadó szándékkal — mon­dotta. — Mi pedig azt mondjuk, elég volt abból — hogy a háború réme kísértsen állandóan, elegük volt a népeknek abból, Anglia népé­nek és más népeknek is — hogy atom- és hidrogénfegyverekkel megrakott repülőgépek szálljanak a békés polgárok házai felett. A Szov­jetunió következetes, szilárd, világos és őszinte békepolitikát hirdet és tartja magát e politikában kinyilat­koztatott minden szavához: szüntes­sük meg a háborús veszélyt, a há­ború rémét, akadályozzuk meg, hogy az emberiség a szörnyű háborús sza­kadék szélére juthasson. Ezért tá­mogatják a világ népei, köztük a magyar nép is, a Szovjetuniónak e hatalmas béikekezdeményezését. (Hosszantartó, lelkes taps.) F. R. Kozlov szűnni nem * akaró lelkes tapssal fogadott beszéde után a lelkes hangulatú nagygyűlés az Internacionálé hangjaival ért véget. Az emelvényről lejövő szovjet kül­döttség tagjait virágcsokrokkal hal­mozták el. (MTI) bejáratánál virágcsokrokkal fogadták őket a dolgozók és az üzem vezetői. A küldöttség tagjai ezután Moczán Lajos gyárigazgató vezetésével meg­tekintették az üzemet, majd a gyár udvarán elhelyezett díszemelvényhez vonultak, amely előtt mintegy 15 ezer ember, a textilművek és a többi sze­gedi gyár munkássága hosszantartó tapssal és viharos éljenzéssel köszön­tötte a testvéri szovjet nép küldötteit. A nagygyűlést a magyar és a szovjet himnusz hangjai után ifj. Komócsin Mihály, a szegedi pártbizottság első titkára nyitotta meg. Forró szeretet­tel köszöntötte a kedves vendégeket, majd F. R. Kozlov szólott a megje­lentekhez. A szovjet párt- és kormányküldött­ség három tagja, — F. R. Kozlov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottsága elnökségének tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökihelyettese, V. V. Grisin, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke és A. P. Bojkova, a Szovjetunió Kommunista Pártja le- níhgrádi városi bizottságának má­sodtitkára — hétfőn Szegedre látoga­tott el. A szovjet vendégek Kállai Gyulának és Kiss Károlynak, az MSZMP Központi Bizottsága titkárá­nak, a Politikai Bizottság tagjainak kíséretében érkeztek a városba. Az üdvözlések után a Szegedi Tex­tilművekbe látogattak el. A gyár fő­ügyeibe és nincs ilyen szándé­kunk. Mi azt mondtuk és mondjuk ma is: a szocialista országokban a körülmé­nyek olyanok, hogy a tőkés rendszer­rel való békés gazdasági versenyben miénk lesz a győzelem. önök tudják, hogyan gúnyolódtak rajtunk ellenségeink, amikor a nagy Lenin felszólította Oroszország mun­kásosztályát, vegye kezébe a hatal­mat és a dolgozó parasztsággal együtt harcoljon a szocializmus győzelméért. Osztályellenségeink és a nemzetközi munkásmozgalom soraiban megbúvó revizionisták, opportunisták és egyéb ügynökök azt hajtogatták: ez hiú ábránd, mert a műveletlen orosz munkások és parasztok bajosan győz­hetik le a kapitalizmust. Lenin és a bolsevikek hogyan merészelik felszó­lítani a munkásokat, hogy vegyék kezükbe a hatalmat egy ilyen elma­radott országban. S íme eltelt negyven év. Hol volt Oroszország azokban az időkben? Abban az időben az egyik legutolsó helyen állt. Hol van a Szovjetunió ma? Milyen magaslatokra jutott fel? A, gazdasági fejlődés színvonalát te­kintve: a világon a második helyre került és messze maga mögött ha­gyott olyan országokat, mint Anglia, Franciaország, Németország és egyéb országok. (Taps.) Melyik ország ne­veli a legtöbb középiskolai és egye­temi végzettségű szakembert? A Szov­jetunió. (Taps.) Kinek a mesterséges holdjai röppentek fel legelőször m világűrbe? A szocialista ország, a Szovjetunió mesterséges holdjai! (Vi*» haros taps.) S ki akarja most utolér­ni a Szovjetuniót a tudomány fejlő­désében? Az Amerikai Egyesült Álla­mok tűzi maga elé a feladatot, hogy utolérje a Szovjetuniót. (Taps.) Állhatatosan harcolnunk kell a világ békéjéért — Gondolom nem értenek félre.' Nem dicsekszünk s nem óhajtjuk megbántani az amerikai népet. Az amerikaiak derék emberek. De elér­kezett az idő, amikor a kapitalizmus kénytelen utat engedni az új, a hala­dó rendnek, a szocialista rendnek. Ez elvtársak, nem jelenti azt, hogy a szocialista országok beavatkoznak a kapitalista országok ügyeibe. Ott is van munkásosztály, ott is vannak dolgozó tömegek, s ők megteszik a magukét, csak türelem kell hozzá; Ismétlem: minden ország népének belügye, hogy milyen rendszer van az illető országban. — Engedjék meg, kedves elvtársak, hogy ismételten kifejezzem az önök iránt érzett szeretetünket, őszinte el­ismerésünket és mély tiszteletünket.- Párt- és kormányküldöttségünk a szovjet nép testvéri üdvözletét hozta el önöknek, s biztosítja önöket arról, hogy sehol sem találhatnak jobb ba­rátokra a szocialista országok népei­nél. (Hosszantartó taps). A szocialis­ta országokban olyan rendszer szü­letett, amelyben nincs kizsákmányo­lás, nincsenek kizsákmányolok, örök­re megsemmisült a kapitalista rend, megszűnt a nemzetiségi elnyomás. A szocialista országok népei önzetlen segítséget nyújtanak egymásnak és megbecsülik testvéreik munkáját. Még szorosabbra kell zárnunk sorainkat, valamennyi szocialista ország munkásainak, parasztjai­nak és értelmiségi dolgozóinak sorait. Állhatatosan harcolnunk kell a világ békéjéért. (Hosszantartó taps). Éljen a Magyar Népköztársaság munkásosztálya! (Hosszantartó taps.) Éljen Magyarország dolgozó pa­rasztsága! (Hosszantartó taps.) — Éljen a magyar értelmiség, amely a munkásosztállyal együtt ha­lad, a Magyar Szocialista Munkás­párt vezetésével! (Hosszantartó taps.) — Éljen a magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány, élén Münnich Ferenc elvtárssal! (Hosszantartó taps.) — Éljen a magyar nép kiváló fia, a Magvar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke, kedves- elvtársunk* Dobi István! (Hosszantartó taps.) — Éljen a Magyar Szocialista Mun­káspárt, élén Kádár János elvtárasal, (Viharos, hosszantartó taps.) (MTI) — A lázadók okozta nagy károk ellenére a Magyar Népköztársaság határozottan és magabiztosan halad a szocialista gazdaság fejlesztésének útján. Mindenekelőtt Önöknél is, nálunk is a Szovjetunióban és a töb­bi szocialista országban is vannak nehézségek, amelyeket le kell gyűr­nünk. Nem számíthatunk senki se­gítségére, saját magunkban kell bíz­nunk, saját munkánkra és tudomá­nyunkra kell támaszkodnunk. Szaka­datlanul növelnünk kell a mun­ka termelékenységét, erősítenünk kell a munkafegyelmet és minél ke­vesebb ráfordított munkával,. minél több terméket kell előállítanunk. Csak a munka termelékenységének növelésével haladhatunk még gyor­sabban, s vívhatunk ki újabb és újabb győzelmeket. — Elvtársak! A Szovjetunió Kom­munista Pártja, a szovjet kormány mindent megtesz, hogy fejlessze az ország gazdasági életét, emelje né­pünk életszínvonalát, s biztosítsa q világ békéjét. Mi nem akarunk há­borút, nekünk nincs szükségünk háborúra. Ez azonban nem jelenti azt hogy lemondunk. az osztály- harcról. Az osztalyharc addig nem szűnhet meg, amíg vannak kizsák­mányolok és kizsákmányoltak. — Mi azt mondtuk és ma is azt mondjuk; a népek belügye* hogy milyen államrendszer legyen az osryes országokban. Mi nem avat­kozunk be más országok bei­nern világos, azt fel kell világotsóitanl. (Taps.) Elvtársak! Á sztálinvarosi gyűlé­sen is elmondtam: amikor hírül ad­tuk, hogy delegációt küldünk Ma­gyarországra. — de még nem jelen­tettük be, kikből fog állni ez a kül­döttség — az imperialista reakció azt Írogatta a külföldi sajtóban, hogy — úgymond — Hruscsov nem utazik Magyarországra, mert úgy fogadnák ott, hogy hosszú orral kel­lene onnan távoznia. (Derültség.) Sőt. mi több, kaptam táviratokat nem szocialista országokból. Az egyik táviratban egy jóalkarom ezt írta: Hruscsov úr ne utazzék Ma­gyarországra. de ha mégis oda uta­zik. vigyen magával ió nagy őrséget. Azért javaslom ezt önnek — írta a továbbiakban ez a jóakaróm —. mert- látom, hogy ön jó ember, ön a béke ügyéért harcol. (Nevetés, taps.) Ter­mészetesen. van velünk őrség, de akármilyen és akármekkora legyen is az, a nép támogatását semmiféle őrség sem pótolhatja. A nép nagy erő, királyokat dönt le trónjáról, nagyszerű forradalmakat hajt végre és nehéz rákényszeríteni idegen aka­ratot. ha ez ellenkezik a nép osztály­Minden félelem nélkül jöttünk ide Önökhöz, magyar elvtársaik, mint testvér testvérhez, és örülünik, hogy nem csalódtunk. (Viharos taps.) — Jól esik nekünk, hogy i,tt tar­tózkodhatunk az önök városában, amely kiemelkedő szerepet játszott Magyarország történelmében. Itt szólalt fel először Kossuth, a magyar nép dicső fia, amikor harcba hívta Magyarország népét a hazája függet­lenségéért és szabadságáért. Lángoló beszédeiért, szabadságszeretetéért, a haza érdekeinek odaadó szolgálaté-, ért szeretik és tisztelik Kossuthot Magyarország és a Szovjetunió dol­gozói. De az az idő, amikor Kossuth élt, a burzsoá forradalmak időszaka volt. Most más korban élünk, a szocialista forradalmak idején, ami­kor a munkásosztály harca folyik a nagytőke ellen. — Elvtársak! Ügyünk a Szovjet­unióban, Magyarországon, a . Kínai Népköztársaságiban és valamennyi szocialista országban igein jól halad. A szocialista országok gazdasága biztosan ível felfelé, gyors ütemben fejlődik a szocialista tudomány és kultúra. Mi örülünk ezeknek a sike­reknek. Mi nem akarunk háborút, nekünk nincs szükségünk háborúra A magyar nép földesurak és kapi­talisták nélkül, szocialista alapon építi országát — és nagy sikereket ért el. De őszintén meg kell mon- • dánom, hogy az ország volt vezetői a múltban súlyos hibákat és torzí­tásokat követtek el. A reakció ki­használta ezeket a torzításokat. A népi demokratikus rend magyaror­szági ellenségei, külső imperialista erők támogatásával, 1956 őszén ellen- forradalmi lázadást szerveztek. A reakció , megkísérelte, hogy megsem­misítse a Magyar Népköztársaság dolgozóinak vívmányait. A fasiszta lázadók terrort szerveztek a mun­kásosztály legjobb fiai ellen. Azokban a napokban előttünk, a Szovjetunió Kommunista Pártjának és a szovjet kormánynak vezetői előtt, ott állt a nehéz kérdés: mit tegyünk? Erősek voltunk és a mi oldalunkon volt az igazság. (Folytatás az L oldalról.) •zói, a kommunista párt vezetésével. Harcban a belső ellenforradalommal ; és a beavatkozókkal, megvédtek a f szovjet hatalmat. Az imperialisták azonban nem tudtak beletörődni a szovjet szocialista állam létezésébe. ; Fondorlatokat szőttek ellenünk, gaz­dasági blokáddal próbálták meg- fojtani a fiatal Szovjet Köztársasá- . göt, térveket készítették szovjet álla­munk fegyveres megtámadására. A háború, amelyet Hitler indított a ■ Szovjetunió ellen — mint tudják — a fasiszta Németország szétzúzásá­val végződött. A szovjet hadsereg felszabadította M agya rországot a hitiért fasizmus alól és szétverte a Horthy-rendszert. — A magyar munkásosztály, a dol­gozó parasztság és a néphez hű ér­telmiség önfeláldozó küzdelemben vívta ki azt a lehetőséget, hogy ér­dekeinek megfelelően építhesse szo­cialista államát. öntudatának hianya miatt az osz­tályellenség eszközévé vált. Elvtársak! Higyjék el, nagyon ne­héz volt döntenünk, de úgy véltük, nem nézhetjük közönyösen, hogy pi­masz fasiszta elemek Budapesten és más magyar városok utcáin és te­rein állati kegyetlenséggel gyilkol­ják le a munkásokat, a parasztokat, kommunistákat és a magyar nép más legjobb fiait, s hogy az ellen- forradalom megkísérli a nép vérébe fojtani a magyar dolgozók szocialis­ta vívmányait. Nem nyugodhattunk bele, hogy ismét a fasiszta rend dia­dalmaskodjék önöknél, s Magyaror­szág újabb háborús fészekké váljék. De nehézséget okozott az, hogy a magyar dolgozók egy bizonyos, leg­kevésbé öntudatos része; az ellen­séges propaganda hatása alá került, 3 résztvett azokban a rendzavará­sokban, amelyeket az ellenforrada­lom szervezett. Ott állt előttünk a kérdés: mit tegyünk? A józan ész ízt követelte, hogy segítsünk a Ma­gyar Népköztársaság munkásainak is dolgozóinak. De más dolog az, logy gazdasági segítséget nyújtsunk: lémet, gabonát küldjünk, tanácsot idjunk, s megint más dolog, hogy csapatokat küldjünk. Nem remeg a rezünk, amikor vissza kell vernünk íz ellenség támadását, de láttuk, iogy a magyar lakosság egy része célokat követ ü. Amikor a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának és a népköztársaságuk kormányának, Kádár elvtársnak meghívására eljöttünk Önökhöz, mé­lyen meg voltunk győződve arról, hogy teljes megértésre találunk Önöknél, s hogy nyiltan és becsüle­tesen nézhetünk a népi Magyaror­szág munkásainak, parasztjainak és dolgozó értelmiségeinek szemébe. Úgy jöttünk Önökhöz, mint leghí­vebb barátainkhoz és testvéreink­hez. örülünk, hogy nem csalódtunk várakozásainkban. — " Mióta a népi Magyarországon va­gyunk, mindenütt azt tapasztal­tuk, hogy a magyar nép a legba­rátibb érzésekkel viseltetik a Szovjetunió iránt. Elvtársak! Emlékeznek milyen dühödt lármát csapott a nemzetközi reakció az 1956-os magyar esemé­nyek napjaiban. Mi mindent össze nem írtak ellensége ink. Azért, hogy félrevezessék az embereket, pár­huzamot vontaik az 1956-os esemé­nyek és az 1848-as magyar forrada­lom között. Az ellenséges propaganda azt rikácsolta, hogy amint a cári Oroszország kormánya az 1848-as forradalom elnyomására küldte csa­patait Magyarországra, most — úgy­mond — ugyanez ismétlődött meg, amikor a szovjet csapatok elnyom­ták az állítólagos »népi« forradalmat. De efféle párhuzamot csak a ma­gyar és a szovjet nép ellenségei von­hatnak. Ki ne látná világosan, hogy az 1848-as magyar forradalom és az imperialista reakciós erőiktől támo­gatott 1956 október—novemberi el­lenforradalmi fasiszta lázadás két tökéletesen különböző dolog. A kü­lönbség az, hogy 1849-ben Oroszor­szág cári kormánya, vagyis a ki­zsákmányolok kormánya sietett a magyar népet kizsákmányolok kor­mányának segítségére. A magyarok jól tudják, hogy 1849-ben az orosz cár Habsburg-ház segítségére küld­te csapatait, mert a magyar forra­dalom veszélyeztette az orosz ön­kényuralmat is. Az orosz cár nem­csak a magyar, hanem az orosz, nép ellensége is volt. (Taps.) Kíméletle­nül leszámolt a haladó orosz közé­leti : férfiakkal." fegyveresen törte le -a dekabristák lázadását, s megsem­misítette. vezetőiket. Volt azonban elvtársak, egy más Oroszország is. Herzen és Cseraisev- szkij Oroszországa együttérzett az elnyomói ellen feltámadt magyar néppel. Mi ennek az Oroszországnak vagyunk közvetlen örökösei. Amikor elhatároztuk, hogy telje­sítjük a magyar dolgozók felhívá­sát és segítségükre sietünk, jól tud­tuk, hogy a munkásosztály minden ellensége, az imperialista világreak­ció, a saját céljainak megfelelően -használja majd ki ezt a -lépésünket. De hittük és. meg voltunk győződ­ve róla, hogy a. magyar munkásosz­tály, minden magyar dolgozó és a világ összes országának valamennyi .haladó embere, végül is jól megért bennünket.. Ismétlem, nem lehettünk tétlenek, amikor az imperialista réakció kardot rántott a magyar dolgozó nép el­len. Ezért ä szovjet kormány tel- jesítette- a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány kérését, és úgy döntött, hogy fegyveres segítséget nyújt a magyarországi ellenforradalmi lázadás' elnyo­másához. A magyar nép nehéz napjaiban megadtuk ezt. a segítséget. Elvtársak, magyarok! Ügy vélem, nagyon jól tudják, hogy amikor harcba küldtük harcosainkat és tisztjeinket a fasiszta lázadóik ellen, nem volt más célunk, csupán az, hogy segítsük barátainkat, akik át­menetileg bajba jutottak. (Taps.) Amikor a burzsoá államok egy má­sik országba küldik csapataikat, hó­dító célokat követnek, és arra tö­rekszenek, hogy az illető ország dol­gozói felett megszilárdítsák a ki- zsákmányqlók uralmát. Mi azért se­gítettünk Önöknek, hogy a marok­nyi fasiszta összeesküvővel szemben megvédhessek érdekeiket, megvéd- hessék azt a jogukat, hogy kizsák­mányolok nélkül építhessék életü­ket Amikor segítettünk a magyar népnek az ellenforradalmi erők szétzúzásában, internacionalista kötelességünket teljesítettük. De többet is tettünk ennél: nagy gazdasági segítséget nyújtottunk a Magyar Népköztársaságnak a fa­siszta lázadás szétzúzása után, hogy gyorsabban helyrehozhassa az ellen- forradalmi összeesküvők okozta ká­rokat. A Szovjetunió szenet, acélt, gabonát küldött Magyarországnak. De nemcsak a Szovjetunió segítet­te önzetlenül a mag var dolgozókat, hanem valamennyi szocialista or­szág is, mert a szocialista országok őszintén kívánták,,, hogy az az anya­gi kár, amelyet’ az 1956. évi október —novemberi események idején a Magyar Népköztársaság elszenve­dett., ne csökkentse erősen a magyar nép életszínvonalát. Cselekedhet-e így egy olyan állam, amely hódító olyan régen volt, mindössze 15—17 évvel ezelőtt. Mit mondanak erre a magyar burzsoá nacionalisták? A szovjet emberek tudják, hogy Ma­gyarország dolgozó népe nem felelős Horbhy-fasi&zta klikkjének cseleke­deteiért. Mi tudjuk, hogy Horthy egyaránt ellensége volt a magyar és a szovjet népnek. (Taps.) Azt hiszem, hogy ez világos a munkások, a dol­gozó parasztok és értelmiségiek előtt. (Hosszú taps.) Aki elölt pedig El alkarok mondani itt valamit, ami biztosain nem tetszik a burzsoá nacionalistáknak. Valószínűleg kö­zülük is akad egy-kettő itt ezen a gyűlésen. A magyar burzsoá nacio- maliiSták azt állítják, hogy minket, terhel a felelősség a cári kormány múltezázadibeli eljárásáért. Hallgat­nak azonban. arról, hogy Hitler had­seregével együtt magyar csapatok is fe-arcoltak a Szovjetunió területén • és eljutottak Sztálingrád alá. Ez nem ás Ugy jöttünk Ónokhoz, mint leghívebb barátamkho és testvéreinkhez Kozlov elvtárs beszéde Szovjet vendégek Szegeden A mi igazságunk: a munkásosztály igazsága, a dolgozók igazsága A nehéz napokban segítséget nyújtottunk a magyar népnek ÍV* Sz. Hruscsov beszéde az 19 SS április 7-i ceglédi gyűlésen

Next

/
Oldalképek
Tartalom