Észak-Magyarország, 1958. április (14. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-04 / 80. szám
10 ESZAKMAGYARORSZAc V Péntek, 1958 április 4. MÉLTÓAN KÖSZÖNTÖTTÉK A NAGY ÜNNEPET Menetelé PROLETÁROK 13 000 tonna szén terven felül A Borsodi Szénbányászati Tröszt dolgozód április. 4 tiszteletéire rendezett ünnepi műszakokon terven felül 6000 tonna szón feliszínireküldésére tettek ígéretet. Lelkes munkájukkal vállalásukat túlteljesítve, csütörtök reggelig 13.000 tonna szenet termeltek terven felül. A több szén kitermelése mellett számos üzemiben oldottak meg a további termelés szempontjából lényeges helyi feladatokat. így például a sa jószontpéteri II. aknán, ahol a trösztnél lévő fejtőgépeket próbálják ki, a gépeik folyamatos üzemeltetését a szállítás akadályozta. Az v ünnepi műszakok során 40 csillét állítottak itt üzembe. Ezzel elérték, hogy valamennyi fejtőgép számára folyamatossá tették a szállítást. Több üzemben a bányagépek a megengedettnél több áramot fogyasztottak. Ennek az volt az oka, hogy az indításhoz sok meddő áramot használtak fel. Az áramfelhasználás javítására öt üzemben az ünnepi műszakok során beszerelték a fázisjavító kondenzátorokat. Ezzel a gépek hatásfokát megjavították, s mintegy 12 százalékkal csökkentették az energia felhasználását Elkészült a kínai csőgyár megrendelése A diósgyőri kohászat nagykovács<- mühelyének dolgozói nem mindennapi feladatot kaptak az utóbbi heteikben. A kínai csőgyár négy présoszlopának kovácsolását kellett el- .végezniük. Az egyenkint csaknem 18 .méter hosszú, 30 tonna súlyú darabokat 48 tonnás Öntecsből kellett, ko- vácsolmiok. Ilyen nagy munkadarabot még nem munkáltak meg az üzemben, s ez a feladat erősen próbára tette a dolgozókat. A verseny elindítói Hazánk felszab .dulása 13. évfordulójának méltó megünneplésére a Nehézszerszámgépgyár dolgozói is csatasorba álltak. A szereldei dolgozóik munkaversenyt kezdeményeztek, amelyhez a gyár többi üzemrészei is csatlakoztak. A munkaverseny megindításával egyben komoly felajánlást is tettek a szereldeiek április 4 tiszteletére. Vállalták, hogy 1 százalékkal csökkentik a szerszámfogyasztást, jobban takarékoskodnak a regi eanyaggal, kevesebb lesz a selejt- 3ük. A dolgozók: becsülettel eleget tettek vállalásuknak. Jabak Géza és Komlós József marósok 10 diarab Az ózdiak 1 A kovácsműhely kollektívája — a felszabadulási műszakban becsülettel eleget tett a rábízott feladatnak. Egy hónappal a megadott határidő előtt elkészítették a présoszlopokat. A négy présoszlopot már át is adták további megmunkálásra a DIMÁV- AG-nak. Jó munkájukat bizonyítja, hogy azok minőségileg kifogástalanok. kiteltek magukért eszterga-kapcsolótengely és vonóorsó megmunkálását végezték el selejt- menfesem, határidő előtt. Nánási József és Boncsér Dezső 1000 darab fényes, hatlapfejű csavart készítettek el időben s olyan jelentős anyagmegtakarítást értek el, hogy abból újabb 195 darab csavart készíthettek. Wág- ner Dezső és Svercsek János esztergályosok a 132 órás munkájukat 112 óra alatt végezték el. Ez nagy eredmény, mert 2—3 századmilliméter pontosságú munkákat igényelt. Zarek György 46. darab EAN eszterga villamosberendezésének elkészítését vállalta és 7 darabbal többet készített. :s helytálltak Az Ózdi Kohászati Üzemek termelő gyárrészlegeinek munkáját elsősorban a gépészeti karbantartók biztosítják. Ezt jól tudják a karbantartó .dolgozói, s igyekeznek eredményes munkát végezni. Április 4 tiszteletére vállalták, hogy a durvahengermű részére legyártják a lemezhűtőpadra a két darab szánkameghaj tóművet. Vállalták továbbá, hogy egy darab görgőmeghaj tómű vet, valamint a 3. számú trió hengerlőkocsi alvázcseréjét is komplettra szerelik. Jávorcsik József elvtárs, gyárrészliegvezető nem kis örömmel büszkélkedett: a gépészeti karbantartók április 4 tiszteletére maradéktalanul teljesítették vállalásukat.171 tonnás tervüket 200 tonnára téliesítettek A Lenin Köb' .iá Mű vak húzó- áiűhelyének dolgozói is eredményesein dolgoztak. A márciusi 171 tonnás tervüket 200 tonnára teljesítették. Ez elsősorban az anyagbekészítőknek köszönhető, akik Czagán István vezetésével odaadó és jó munkát végeztek. Különösen jól dolgozott az A) műszakban lévő KISZ-brigád. Hármas felajánlását maradéktalanul teljesítette. Jelentős a selejtcsökkentés- ben elért eredménye is. Kiváló teljesítménnyel dicsekedhet Sebő Bertalan is, aki a nagyhúzógépen márciusban 115 százalékos tervteljesíté&t ért el. ■OOPFelszabadulási ünnepségek Borsodnádasdon !A felszabadulás 13. évfordulójának ünnepségei csütörtök délelőtt megkezdődtek a Borsodnádasdi Lemezgyárban. A dolgozók mintegy 30 kis- gyűlésen méltatták nagy nemzeti ünnepünk jelentőségét és éltették a magyar-szovjet barátságot. Délután élüzemavató ünnepséget tartottak, amelyen Czecze László, a Vaskohászati Igazgatóság vezetője adta át az élüzem kitüntetést. A lemezgyár 1957 második felében 107.9 százalékra teljesítette termelési tervét és a termelékenység 7.3 százalékkal volt magasabb 1956 harmadik negyedévénél. Az önköltség csökkentésével 2 millió 51 ezer forintot takaiítettek meg a félév alatt. A Borsodnádasdi Lemezgyár 1952 óta már nyolcadszor nyerte el az élüzem címet. Este a gyár ifjúsága tábortűzzel, tűzijátékokkal és vidám műsorral ünnepli április 4 előestéjét. Másnap reggel zenés ébresztő köszönti a lemezgyári lakótelep és a környező községek dolgozóit. Délelőtt fél 10 órákor a párt- és a tömegszervezetek megkoszorúzzák a szovjet hősök emlékművét. Ezt követően 10 órakor nagygyűlésen vesznek részt. Délután és este sport- és kultúrműsorok teszik színessé a két nap ünnepi műsorát. Vidáman ünnepelnek a lemezgyár dolgozói, hiszen az élüzemi jutalmazásokon kívül a napokban mintegy kétheti keresetnek megfelelő nyereségrészesedést osztottak ki közöttük.-oooA TTIT II1REI A biológiai és földrajzi szakosztály dr. Aroikszállássy1 Zoltán- vezetésével egy komplexbizottságot hozott létre Tapolca- fürdő tudományos feldolgozására. A földrajz-geológiai, biológiai és az agrártudományi szakosztály vezetősége i£58. június hóban nagyarányú tudományos találkozót rendez a Bükkíennsikon lévő Nagymezőn, melyen a három szakosztály szakemberein kívül a TTIT Hajdu-Bihar, Szabolcs-Szatmár és ’ Heves megyei szervezeteinek küldöttei is részit vesznek. E nagyarányú tudományos rendezvényünkre kívánság szerint indítunk autóbuszokat, melyekre jelentkezéseket előre elfogad a TTIT megyei titkársága. Napok alatt elfogyott az Elet és Tudomány 288 oldalas tudományos kalendáriumának második szállítmánya. Most újabb szállítmárty érkezett a TTIT megyei titkárságára (Miskolc, Széchenyi u. 16. I. em.). A szép kivitelezésű, temérdek ábrával, térképpel és eredeti fényképfelvételekkel illusztrált kalendárium 12 forintos árban kapható. A földrajzi szakosztály április 8-án délután 4 órai kezdettel ,,A titokzatos Afrika” címmel vetítettképes előadást rendez Ormosbányán, a Bányász Klubban. Előadó: dr. Fábri Béla ny. gimnáziumi tanár. A csillagászati szakosztály április 8-án este 7 órai kezdettel ,,A béke két csillaga a világűrben” címmel népszerű előadást rendez Hernádvécse község művelődési házában. Előadó: Suba István. • ,Hogyan védekezzünk a reuma ellen?” címmel április 8-án este 5 órai kezdettel népszerű előadást tart az orvostudományi szakosztály Huta község művelődési otthonában. Előadó: Havasi Pál. FEGYVERROPOGÁS. Lőporfüst émelygős szaga. A völgykatlant szegélyező erdősáv mentén pufajkás támadók szőkéil- nek. Balkarjukat vörös szalag övezi, piros nyakkendőjük egy-egy pillanatra elővillan a bozótosból, akárcsak 9 sapkájukon ragyogó ötágú csillag. Most füstgránát, robban. Sűrű 'köd terpeszkedik a völgy keleti nyúlványára. S a támadók rohamoznak. De a védelem is jól állja a harcot! Behúzódtak az épületekbe, s onnan tüzelnek. A támadók minden talpalatnyi területért nehéz csatát vívnak S amikor közrefogják a megtisztítandó városszéli utca utolsó épületét is, kirohannak a védők, mint Zrínyi Szigetvárnál, s közelharcban próbálják ki rettenthetetlenségüket. Mi ez? Harc! A 4. század veteránjai, akik 1919-ben végigverekedtek a felső tisza- vidóká arcvonalat. Csak — jelképes harc ... Mert íme, a parancsnok, aki az útszéli magaslatról figyeli az «-ütközet-« mozzanatait, »fegyverszünetet« rendel el. És a nekihevült, tűzrózsás arcú munkásőrök, ifjak, apák és nagyapák előjönnek rejtekükből, a pufajka ujjába törlik gyöngyöző homlokukat, s a győző diadalával szemlélik, »ki halt meg?« — és ki maradt életben. Aki harcszerűen mozgott — az él. És aki él... Igen, azért folyik ez a harc. hogy mindenki életben maradjon. Éljen a proletár és a proletárok állama. Hogy is mondta Momvs üli? öld meg az ellenséget, mert ha nem, ő öl meg téged! De nekünk élni kell. Ez a történelem szava ...! ... — Sorakozó! A TAPOLCAI VÖLGY ELCSENDESEDIK. Az Oprendek Sándor zászlóalj nesrvedik százada megindul. Csege András elvtárs, akinek négy fia, veje és lánya is munkásőr —egy sem szegte meg az esküt. Mindenik veteránban él és ég a múlt, nem ho- mályosodik a dicsőség és megaláztatás emléke, a szenvedés esztendei és a várva-várt nap. S amikor beköszöntött a bilincs törő szabadság, legtöbben nemsokára békés pihenőre tértek. Ök megtették a magukét. Élvezték a szabadság-adta gondtalan öregkort a kínnal teli élet után. Aztán — rövid időre bár, de — ismét elsötétült az égbolt. Veszélyben volt a proletárhatalom. Fegyfiúknak, unokáknak: így kell ezt, elvtársak! A tapasztalat tanítja és lelkesíti a jelen s jövő nemzedékét. i:.. Menetel a század. Félrehúzott függöny mögül kíváncsi szemek leskelődnek. Vajon mit érezhetnek odabent? Itt kint a magabiztosság, az öntudat, az erő, a munkáshatalom menetel dörgő léptekkel! Miért teszik? A hitvány rágalmazók azt mondják: pénzért. Egy fillért se kapnak! Nincs más fizetség, csak a hála. De ők ezt is elhárítják maguktól. Kötelesség — ennyi az egész.; 5 Van köztük két asszony is. Az egyik, Szemesné, nemrégiben súlyos szívműtét után érkezett haza a fővárosból. Első útja a századhoz vezetett. A másik asszony, Törökné elvtárs, kétgyermekes családanya. Azt mondja, neki kell a fegyver. Kell! A század felkészült a gyakorlatra — előbb azonban egy kis megbeszélés, amely hasznos lesz a harci siker érdekében. Vállukon feszül a heveder. Csizmájuk keményen koppan az esőáztatta út kövén ... Mily’ megnyugtató e kép! Hej, ha ezekben az izmos munkáskezekben fegyver van 1956 októbere előtt... ! És megható is a kép... A fiatal, csillogó tekintetű arcok között feltűnik egy-egy borzas bajúsz, s a simlis sapka alól ravaszkásan hunyorog az öreg szempár: így kell ezt, elvtárverbe! Fegyverbe! — mint egykoron, 1919 nagyszerű napjaiban; JÖTTEK, MERT JÖNNIÖK KELLETT. A szív, az öntudat adta ki a parancsot. S ezrek és ezrek csatlakoztak hozzájuk, akik velük együtt felismerték az álarcba bújt régi ellenséget. Jöttek az apák és magukkal hozták munkás fiaikat. Az apák, nagyapák, akik most ezt mondják büszkén, oktató hangon a Igen, ez a proletár szív! Nem pénz, hanem öntudat dóig* ez! És csak az érzi át igazán, aki megérti a történelmet. Érjen bár sol* csalódás, legyen bár nehéz az ut —« nincs megállás! Csak akarni kell, nagyon, nagyon kell akarni; * * így mondja Beke Árpád, a még fiatalod« közé sorolandó munkásőr, akinek aa oldalán esett el Oprendek Sándor elvtárs. És így mondja a zászlóaljparancsnok: Deli István. Az egész század, az egész zászlóalj így mondja. Ez a szó tüzeli az ifjút, ez ad erőt a tapolcai hegyoldalon rohamozó öreg, fáradt lábakba. A hittel párosult tudat; s::; Menetel a század. Nincs megállás. Hosszú még az út* DE BIZTOS HELYRE VEZET* mert a történelem új, friss és erős generációja menetel rajta: a proletárok! Cs. Li sak! így, igen, így... Bár elaggott a szív — tud még fiatalosan ' )bogni. Lám csak, a 67 éves Sztupka István elvtárs épp oly büszkén kihúzza magát, mint 39 évvel ezelőtt, 1919-ben. Csak a léptei nehézkesebbek. De amikor az imént roham volt, száguldottak lábai, mert Sztupka bácsi emlékezik még rá, mennyire elverték ezeket a lábakat a Tanácsköztársaság bukása után ... A lelkesedést, azt viszont nem tudták kiverni belőle! Soha! A fegyvert még bírják karjai, s ez a 67 éves proletár bármikor kész harcba szállni a hazáért, a proletárokért, a hatalmas családért. Amott a másik sorban idős Kerekes János halad, aki Bukovinában látta a forradalom tüzét. »Csináljátok ti is így, s 24 óra alatt vége a szenvedésnek!« — kiáltotta neki egy vöröskatona. Nem messze tőle egy határőr alezredes édesapja, Sándor János viszi a fegyvert. Öt mi emlékezteti? Antal Györgyöt, aki 19-ben a parancsnoka volt Edelényben, elevenen a fára szögezték a fehérterroristák. Akkor megfogadta, hogy ha mégegysarsr fegyverhez jut — nem felejt! ÉS 1944-ben, mint a Mókán Komité partizáncsapat tagja, nem feledett... Valamennyien megtartották a proletáresküt. Páles Gyula elvtárs, aki 19-ben sírt a fegyverletételkor: idős A gyakorlat megkezdődött. A munkásőrök szétszéledtek, hogy a parancsnak megfelelően teljesítsék a feladatot. Munkásőr az »ellenség« üldözése közben.
