Észak-Magyarország, 1958. április (14. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-03 / 79. szám

OsMrffflfc, WM. április % A1CMAG YARORSZAf? 3 LELKES EMBEREK n r. Frey Gyula állatorvos író- asztaléinál ül. Kimutatásokat lnéz, kimutatásokat csinál. Megvallom, kissé felszegnek tartom így, az író­asztalinál, Szívesebben képzelem el immlka közben, a par asz tokikai be­szélgetve. Többször találkoztam már vele Garadna környékén. Mindig úton volt. Hat község tartozik hozzá, hat községben keli ellátnia az állat­egészségügy nehéz feladatát. Itt, az encsi járásban, a Hennád völgyén különösen fontos szerepe van az állatorvosnak. A Hemád-völgy mindig híres volt az állattenyésztés­ről. Most is híres állattartók laknak Garadnán és környékén. Sefcsiík Já­nos garadnai dolgozó paraszt például •igencsak szép jövedelmet és hírnevet szerzett magának .az apaállatnevelés »évén. A baj viszont az. hogy az encsi járás országos viszonylatban is a leg­fertőzöttebb májmételyes terület. Rengeteg 'kára származik ebből a gazdálkodóknak és az egész ország­nak. A fertőzött szarvasmarha le- isoványodik, tönkremegy, elapad a teje. A mételykor miatt egy tehénnél 50, sőt még magasabb százalékos a te jhozam csökkenés. Ha ezt pénzben átszámítjuk, csak egy tehénnél kib. 5000 forint az évi veszteség. Frey Gyula körzetében mintegy kétezer darab szarvasmarhával számolha­tunk. Ha csak ezer állatot veszünk alapul, akkor is 5 millió forint a kár, *— egy évben. így volt eddig. Most Márkus Leó dr. járási állat­orvos kezdeményezésére hadat üzen­tek a májmételynék. Frey Gyuláék eddig 6298 szarvasmarhát vizsgáltak meg. Kiderült, hogy a megvizsgált állatoknak több mint a fele fertőzött. A vizsgálat után, az első széntetra­klcridos kezelés eredményeként kot hónap után 90 százalékkal csökkent a fertőzött állatok száma. A betegséget sokan nem ismeók falun, vagy ha ismerik is. lebecsülik. Az állatorvosnak nemcsak az állatok gyógyítása a feladata, hanem a gaz­dálkodók állandó felvilágosítása is. Mert ha részletesen elmondja a be­tegséget és a következményeit, mindjárt másként veszik a gazdál­kodók. Mi a májmétely-betegség lényege? Frey Gyula dr. gyorsan, precízen el­mondja — persze szakkifejezésekkel tűzdelve. Ketten — az állatorvos, meg az újságíró megpróbáljuk köz­érthetően visszaadni a betegség le­írását. 0%. J&ey Gyula garadnai állatorvos és felesége az új laboratóriumban. Martíneez György felvételei. A májmétely a szarvasmarha ^ májában élosködik. Elszívja az állaittól a táplálékot, ami lesová- nyodással, a bőralatti kötőszövetek­kel, kocsonyésodással és egyéb tüne­tekkel jár. A kifejlett és ivarérett májmétely petéket ürít. Ezek a lege­lőkre kerülnek. Az iszapos legelőkön a törpe iszapcsigába jutva fertőző- képes lárvákká fejlődnek. Kirajza­nak, a csigából a fűszálakra mász­nak, ismét a legelő állat májába ke­rülnek, s újra kezdődik a fertőzési folyamat. Mivel lehet ellene védekezni? Elő­ször is az iszaipos, mételyes legelőik megjavításával, a .belvíz levezetésé­vel — röviden: csatornázással. A másik védekezési lehetőség a szén­iét raklor idős kezelés, az oltás, amit eddig is sikerrel ‘alkalmazták. KA indez — a fertőzöttség felmé- ” rése, az oltás, az ellenőrzés — sok munkát és időt igényel. S az ellenőrzést például társadalmi mun­kában végzi Frey Gyula dr. feleségé­vel együtt, aki kitartó asszisztense, lelkes segítője férjének. Hiába volna azonban Frey Gyula dr. és kollegái fáradságot nem kímélő munkája, az állam támogatása nélkül nem sokra mennének. A most létesített új labo­ratórium nélkül nehéz lett volna a fertőzöttség felmérése, hiszen Mis­kolcra, Pestre kellett azelőtt küldeni a vizsgálandó anyagot ,s ez annyira körülményes volt: hogy szinte leihez tétlenné tette a munkát. Ez a mosta­nában létesített garadnai- állatorvosi laboratórium a harmadik ilyen vidéki létesítmény az országban, Dr. Frey Gyula szerint a három­éves terv végére, 1960-ra teljesen megszűnik a máimételyveszély az encsi járásban, ha addig megoldódik az iszapos, nedves talajú legelők, rétek lecsapolása is. NAGY ZOLTÁN „Büszke vagyok, hogy dolgozhatom a népért /# A Szolnok megyei Pusztatenyőn, egy földesúri birtokon szüle­tett az uradalmi kovács harmadik gyermekeként. A Tanácsköztársaság idején még alig volt egy éves, de a gyászos leverés után neki is Ízlelnie kellett a ránehezedő kor fojtogató kegyetlenkedését. A kis családnak menekülni kellett az uradalomból, mert apjára, a volt direktóriumi tag­ra biztos halált készítettek a népgya- lázásra félként gyilkosok. Farkas­lyukban állapodtak meg. Apja bá­nyába szállt, dolgozgatott itt három évig, de a mélységek nehéz levegője lassan kiszorított belőle minden éle­tet. Négy éves volt akkor, hogy a korai árvaság reászakadt. Keservek, kuporgató szükség és nyomorúság között cseperedett, öröm télén napók reménytelenségével nőtt. S mikor már érezni tudta kar­ja erejét, 13 éves korában robotba állt — gondot enyhíteni. 16 éves, amikor őt is a bánya sötétsége fo­gadja. Itt dolgozott 1940-ig. Ez volt Imre József elvtárs, az ede- lényi járási pártbizottság titkárának élete 1945-ig. A tavaszthozó április az ő szívében is lángot vetett. Vörös katonának állott, harcban állt a fa­sizmus ellen. 1946-ban, a Magyar Kommunista Párt tagja lett. A párt iskolára küldte. Az iskola elvégzése után, az ózdi járási pártbizottság agit-prop. titkára lett. Majd két éves pártfőiskolát végzett. Mikor a főisko­láról visszatért, az edelényi járás tit­kárává választották. Innen Mező- csátra került, itt érte az ellenforra­dalom is. Mezőcsátról, az edelényi járás kommunistáinak kérésére visz- szament Edelénybe. Az ellenforradalom leverése után tevékenyen résztvett a párt újjászer­vezésében. Abban az időben ez nem volt könnyű dolog. Több helyen — Kurityánban, Ormosbányán és Ru­dabányán — illegálisan szervezték a kommunisták sorait. Nem hátrált meg ókkor sem, amikor fegyverrel támadták meg és lövöldözték a pártbizottság kocsiját. A szívós, szer­vező munkának meg lett az eredmé­nye. Ma a járásban — különösen a bányaüzemekben — erős, tekintélyes pártszervezetek dolgoznak. Albertte- lepen 170, Rudolf telepen 200 és Or­mosbányán 320 tagja van az alap­szervezetnek. Irányítása alatt hama­rosan kibontakozott a munka, a tettrekészség. Az ő és a kommunis­ták munkáját dicséri, hogy a megyé­ben az edelényi járás két bánya­üzeme: Sajókaza és Ormosbánya megkapta az élüzem címet. Fejlődött a termelőszövetkezeti mozgalom is. Ebben az évben 65 új belépő jelent­kezett. I mre elvtárs a társadalmi ügyek intézése mellett nagy gondot fordít a dolgozókkal való foglalko­zásra is. Naponta többen felkeresik, s ő mindenkit türelmesen meghall­gat, tanácsokat ad, és segít a bajok orvoslásában. Nemrégen az edelényi és a kurityáni parasztok ügyében intézkedett, mert földjükért — ame­lyet a bánya vett el tőlük — nem kapták meg a kártalanítást. Egy szendrői szegényasszonynak pedig közbenjárt, mert kétszer akarták vele megfizettetni azt a házat, amit megvásárolt. Sorolhatnánk a példák sokaságát, amelyek mind azt bizonyítják, hogy Imre elvtársat tisztelik, becsülik a járásban. A dolgozók bíznak benne. Nem múlhat el nevezetesebb alkalom, hogy őt meg ne hívnák. Ma 39 éves, de cseppet sem tör­ték meg a felette elsuhanó évek. Tettrekészebb, harcosabb, mint vala­ha. Mikor munkájáról, eredményei­ről kérdeztem, szerényen kitért a vá­lasz alól. Csak annyit mondott: »Büszke vagyok, hogy dolgozhatom a népért.-« S ez a pár szó mindennél többet mond. Egyszerű bányász volt a mult- ^ bam, megkeserített sorsú, nyo- morbadöntött, mint a többi millió. A párt felemelte, emberré tette. S ő, ki a múltban csak hat elemit járha­tott, ma egyetemi államvizsgáira készül... Török Alfréd-ooo­Átadták rendeltetésének a DlMÁVAG-ban az új, ezerszemélyes üzemi éttermet és konyhát A DIMAVAG Gépgyár dolgozóinak üzemi étkezését eddig — megfelelő méretű konyha és étterem hiányá­ban — csak nehézkesen tudták lebo­nyolítani. Ezért többmillió forint költ­séggel már korábban megkezdték a hivatalház mellett az új ezerszemé­lyes konyha és étterem építését. Az új, emeletes szociális létesítmény el­készült és átadták rendeltetésének, így kedden, április 1-én a gyár dol­gozói már az új, korszerű, csinos ét­teremben költötték el ebédjüket. Az első étkezés részvevőit, valamint a konyha és étterem személyzetét a gyár szakszervezeti bizottságának vezetői üdvözölték. A korszerű háztartási gépekkel, konyhafelszereléssel ellátott létesít­ményben liftek szállítják az ételt az emeleten lévő étterembe, s abban ké­sőbb büfét és eszpresszót is beren­deznek. Akikre nem jut a rivalda fényéből lf. Az igazgató közvetlen művé szeti munkatársa — a rendező: Orosz György \ A színműíró megírja a vígjá- ték, az operett, vagy tragé­dia szövegét, esetleg néhány záró­jelbe tűzött utasítást iS úr bele, hogy miként képzeli ed a megjelenítést, de a papírra vetett holt betűket, író; 1 elképzeléséket a rendező változtatja I élő játékká, az élet egyik, '/agy má­sik mozzanatát tükröző cselekmény nyé. Az ő művészi munkája nyomár lesz az írott műből látható és halihó tó színpadi játék. Munkája végig/í séri a darabot a szöveg elfogadásátó a bemutatóig, sőt még azon is tú Megismerkedik a darabbal, tanúimé nyozza azt, rendezői tervet készít szereplőket választ. szóról-szóra mozdulatról-mozdulatra kidolgozza és betanítja az egész darabot, díszle teket, kosztümöket terveztet és mé~ ki tudná felsorolni hányféle művész; munkát végez a rendező addig, amíg a kézhezkapott szövegkönyvből a premieren sikeres színpadi elő­adás lesz. Mennyi munka, mennyi tervezgetés, milyen művészi képzelő­erő kell ahhoz, hogy mintegy előre lássa, mi fog történni egy adott je­lenetnél, vagy mozzanatnál a színpadon, milyen hatást fog az kivál­tani . . . Nem feladata ennek a kis írásnak a színházi rendező munkáját részleteiben ismertetni, méltatni. A rendező munkájáról felesleges is minden írott szó, felesleges a méltatás, hiszen a munka eredményes, vagy eredménytelen voltát fényesen bizonyítja az előadás. Ha pedig sok nagysikerű előadást láthatunk ugyanannak a rendezőnek művészi munkája nyomán, már bizonyíték fekszik előttünk: ez a rendező valóban mestere a munkájának. így vagyunk a Miskolci Nemzeti Színház fiatal rendezője, Orosz György munkájának értékelésével is. A főiskola elvég­zése után, ezelőtt hét évvel jött Miskolcra és azóta a jólsikerült előadá­sok plákátjam gyakran olvashattuk: ..Rendezte: Orosz György”. T anító volt eredetileg, majd bölcsész-hallgató lett, végülis a szín­^ művészeti pályát választotta véglegesen. A főiskolán Nádasdi Kál­mán, Major Tamás, Márkus László, Abonyi Tivadar és Oláh Gusztáv voltak a mesterei. Főiskolás korában már több fővárosi színházban segédren- dezősködött. Vizsgadarabként a Különös házasság-ot és az Úrhatnám polgár-t rendezte, majd Miskolcra kerülve, Major Ottó Határszélen cí­mű új magyar drámájának rendezésével mutatkozott be. Űj magyar dráma volt az első miskolci rendezése és azóta is érdeklődésének előte­rében az új, mai életünkkel foglalkozó színpadi művék állanák. Hosszú sort tenne ki, ha minden darabot felsorolnánk, amelyet Miskolcon ren­dezett; csak nehányat említünk meg: Kaviár (ez egyik legkedvesebb rendezése), Három a kislány, Foster ezredes bűnösnek mondja magát (a szerző szerint, ez az előadás áll legközelebb az elképzeléséhez). Borjú, Zeng az erdő, Állami áruház, Ezer év, János vitéz, Ármány és szerelem, Fruska, Denevér, Rigoletto, Pillangókisasszony. A szűkszavú felsorolásból is látszik, hogy Orosz György a színműirodalomnak szinte minden ágazatában otthonos; rendez operát, operettet, társadalmi szín­művet, vígjátékot. A sok édes-gyermeke színdarab közül legkedvesebb­nek a mai témájú Borjú-t és Ezer év-et, valamint a Pillangókisasszoiry-t tartja. A közelmúltban két vendégrendezése is volt: Debrecenben a Sybdll-t, Egerben az Ármány és szeredem-et rendezte. Most Nádasdi András rudabányai író új, mai tárgyú színművének rendezésére készül, s a szezon végéig még egy új. mai magyar darabot szeretne rendezni. A színházon kívül is jelentős művészi munkát végez. Korábban a városi színjátszó stúdiót, majd az LKM színjátszóit patronálta. Önte­vékeny színjátszói közül ma már számosán főiskolások, vagy már szí­nésziek. A megyei tanács színjátszási ügyelnék előadója. Sokoldalú mű­vészi tevékenységét államunk két kitüntetéssel honorálta: tulajdonosa a „Szocialista Kultúráért” éremnek és megkapta a „Népművelés kiváló dolgozója” kitüntetést. iQrosz György nem átutazó, futó-vendég Miskolcon. Itt kezdte pályáját, hét éve itt van és még nagyon sokáig itt szeretne dolgozni, hoigy mind több művészi színelőadással ajándékozhassa meg a miskolciakat. Még fiatal ember, de eddigi munkája nagy művészt ígér. Kell, hogy mi, miskolciak is megbecsüljük. (bm)------------ ooo—..................... S zovjetunióbeli anyagot használnak, gépesítették a munkát— felére csökkent a bugák csiszolási ideje A diósgyőri eléktroacélmű öntő- csarnókában a kokiTlák kezelésére szokásosan használt grafitos vizesol­dat nem volt mindenben megfelelő. Ettől az anyagtól ugyanis az öntecs felülete érdes maradt, így azon még sók köszörülést, csiszolást kel­lett végezni, hogy a felület tiszta le­gyen. Az év elején a szovjet kuznyec.ki lakk használatát vezették be. Ennek vitathatatlan előnye, hogy felső ön­tésénél a felfröccsenő acél nem ta­pad a kokilla falára, így az öntecs nem pikkelyesedig tiszta felületű lesz. Az öntőcsamoki dolgozók azonban --------------------------ooo­nem álltak meg az igen jól bevált szovjet anyag egyszerű módon tör­ténő használatával. A lakkot ugyanis egyideig a meleg kokilla falára egész­ségtelen körülmények között kézierő­vel kenték rá. Ennek a munkának megkönnyítésére sürített levegővel működő szóróberendezést készítettek. Igv néhány hete már géppel végzik ezt a munkát. Ezzel egyenletesen, gyorsan tudják a kokilla falát a lak­kal beszórni. A kuznyecki lakk használata igen hasznosnak bizonyult: az öntecsek felülete sima maradt és így körülbe­lül a felére csökkent a bugák meg­munkálási, illetve csiszolási ideje. Rövid időn télül behozzák az időjárás okozta kiesést az uíbelyt járás tsz-ei Késlekedve, meg-megállva, de vég­re valahára mégis megérkezett a ta­vasz! Jóllehet, még hűvös szelek fúj­nak, ólmos eső esik — áprilist írunk. Nincs megállás, a tavasz már nem fordulhat vissza. Hej, de nagyon régen várjuk. S különösen várják a paraszt emberek. Majd egy hónapja már, hogy min­dennap neki, nekiindultak ki a ha­tárba, hogy valamit mégis végezze­nek, de az idő közbeszólt. Meg is kés­tünk egy kicsit, de ezt a késést még könnyű behozni. Megyénk egész te­rületén, a vasárnapi, enyhe idő után alkalmassá vált a talaj és meg­kezdődött — a tavaszi munka. A sátoraljaújhelyi járásban — nrrnt Fehér János osztályvezető tájékozta­tott bennünket —. nagy kedvvel fog­tak hozzá a tavaszi munkákhoz. Itt is megkéstek és most azon iparkod­nak, hogy ezt minél előbb behozzák. Már eddig is nagy sikert ért el a kisrozvágyi Petőfi Termelőszövetke­zet ahol Ift katasztrális hold árpát. Révleányváron 5 hold árpát, 4 hold zabot, Vajdácskán pedig 20 hold ár­pát vetettek el. De ugyancsak 20 hold árpavetést jelentett a cigándi Petőfi Termelőszövetkezet is. Bodrogolasziban, a Győzelem Tsz a cukor és marharépa vetésével is a befejezéshez közeledik,' s mindezen kívül mintegy 20 holdon a fejtrágyá­zást, 40 holdon pedig az istállótrá- gyázást végezte el a gépállomás se­gítségével. Az egész járás nyüzsög, mint a hangyaboly — így Fehér elvtáns —, szorgalmasan dolgoznak az egyéni termelők is. Eddig összesen ötezer hold körül vetettek el tavaszbúzát, árpát, zabot és cukorrépát. Vidékiek tigvefem! ’'uw . ' «ui. -adloját visszautazásáig •ég aznap 6 hónapos garanciá­val megjavítja a Miskolci Vilia- •nosipari Ktsz. II. sz. gyors-ser- • ice. Miskolc. Adv Endre u. 16. A Béke-tér sarkán. Telefon: *5-658.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom