Észak-Magyarország, 1958. március (14. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-12 / 60. szám

Szerda 1958. március 13. ESZAKMAGTARORSZAG 3 A z est homályában. a kicsiny falu házai közül magasai! emelke­dik ki ócska, kopott külsejével az egykori hires, ragályi kastély. Öli, de sokat tudnának mesélni ezek az ósdi falak, de nem ez a fontos, hiszen, az egykori ragályi zselléreid, földmun­kások és Id spar asztok nagyon jól tudjak és még ma is tisztán emlé­keznek rá, milyen fényes estéket, pompái» tivornyákat rendeztek itt az urak. Nekik 3;uss volt innen, de ma, ma az övék, ók uralják, ők lakják e házat. Amikor ott jártam, egyszerű, sze­rény emberekkel, kommunista párt­titkárokkal találkoztam. A putnoki járási pártbizottság itt szervezett háromnapos tanlölyamot az alapszer- vezetek titkárai részére. Éppen a tanfolyam végére érkeztem, az elv­társid búcsúzkodtak egymástól. Kí­nálkozó téma volt ez, megragadtam az alkalmat. — Mi volt a tanfolyam célja? — kérdeztem Füle János elvtársat, a járási pártbizottság titkárát. Mist olcon tartotta ülését az országos véradó propaganda bizottság ffétfön délután az Avas szálló Lő­csei termében tartotta ülését az or­szágos véradó propaganda bizottság. Garai Tibor elvtárs, a bizottság el­nöke, megnyitó beszédében hang­súlyozta: —■ Azért vált szükségessé az érte­kezlet összehívása, mert a véradó propaganda igen válságos helyzet­be került. Véradó állományunk le­romlott. Éppen ezért ettől az érte­kezlettől várjuk, hogy megváltozik és fellendül a propagandamunka. Az értekezleten István László elv- táns, a vasmegyei véradó propagan­da bizottság vezetője tartott elő­adást. Részletesen elemezte a ma­gyar véradó mozgalom fejlődését, je­lenlegi állapotát­— A magyar véradó mozgalom ro­hamosan fejlődött. Jelenleg már ma­gunk mögött hagytunk 1--2 szom­szédos országot és elértük az euró­pai szintet. Ezt követően ismertette azokat az okokat, amelyek gátolják a véradó mozgalom előrehaladását. Az előadás után hasznos javasla­tok, ianacsok hangzottak el.-ooo fl Tanácsköztársaság 39. évfordulója tiszteletére egyhetes forradalmi műszakot indítanak a miskolci KiSMiataiok Március 21-én — a Tanácskoz tár­saság 39. évfordulóján lesz egy esz­tendeje. hogy Miskolcon zászlót bon­tott a Kommunista Ifjúsági Szövet­ség. Azóta az ország egyik legnagyobb iparvárosában 200 KTSZ-szervezet alakult, amelyekben több mint 9000 fiatal tevékenykedik. A kettős évforduló méltó megün­neplésére városszerte lelkes munká­val készülnek a KISZ-szervezetek. A fiatalok elhatározták, hogy az üzemekben, a bányákban és a válla­latoknál március 16-tól 23-ig egy­hetes forradalmi műszakot indítanak. Az ünnepi műszakon a minőségi munka mellett, a gazdaságosabb ter­melés megvalósítását vállalták. Az évforduló alkalmából a nagy és kö­zépüzemekben. ifjúsági napokat ren­deznek. Ezekre meghívják az 1919-es Tanácsköztársaság veteránjait és megkérik őket, hogy mondják el él­ményeiket. Az ünnepi gyűléseken számos KlSZ-szervezotben az élen­járó fiatalokat a pártba való felvé­telre javasolják.-ooo­Erdemes részt venni a kedvezményes üszőjuttatási akcióban Az elelmezésügyi és földművelés­ügyi miniszterek legutóbbi együttes rendelkezése szerint az Állatíorgalmj Vállalat által hízóba leszerződött Üszőik közül azokat, amelyelv továbto- •teny ész térire alkalmasak, a felvásár­lás alkalmával a Tenyészálla tiorgal - mi Gazdasági irodának kell átvenni. Az átvett üszőiket a Tenyészállat- íorgalmi a juttatási akcióban részt- venni kívánó termelőszövetkezetek­nek és egyéni gazdáknak a fizeté­sű iy szerinti 10 Ft-os kg.-Jkéniti áron adja át. Az ilyen üszőikre azonnal vemhesüsző nevelési szerződést lehet kötni, amelye-, g Tenyészállatforgal- rni 7 'hónapos vemihességgel 14 85— 16 50 Ft áron vesz át a szerződőktől. Ilyképpen egy-egy üsző 7—10 hóna­pos tartási idő alatt 3 500—5 000 Ft bruttó hasznot hozhat. Érdemes te­hát az akcióban résztvermJ. Az akció lebonyoli tásával a Tenyészálla tfor- galani Gazdasági. Iroda van meg­bízva (körzeti kirendeltsége Miskolc, Fazekas u. 2. sz.) ahol az akcióban való részvéteit be lehet jelenteni. Üszőigénylést a járású. tfőáUattenyész- tok utján is eszközölni lehet.­— Az volt a célunk, hogy tisztáz­zunk néhány elvi kérdést, hogy könnyebben elvégezzük a feladato­kat. — Milyen kérdésekről volt szó? — Megvitattuk a népgazdaság je­lenlegi. helyzetével kapcsolatos kér­déseket, ezen belül főleg a termelő­szövetkezeti mozgalom fejlesztésének fő módszereit. Beszéltünk a pártépí­tés időszerű kérdéseiről, a politikai munkáról, a nemzetközi helyzetről a tömegszervezetek pár lírányi t ásárói még több dologról. — Sikerült-e megértetni, tisztázni ezeket az anyagokat? — Kérdezze meg erről a párttitká­rokat, — válaszolta Füle elvtárs. A párttitkárok sorban ültek az asz­talnál és figyelmesen hallgatták a ragályi KTSZ-szervezet fiataljainak szórakoztató műsorát, rí ajdos Lajos elvtárssal, a ragályi ^ párt titkárral beszélgettem. — Mit adott, magának a tanfo­lyam? — Bar rövid volt az idő. de most már több kérdésben világosabban iátok. A tsz szervezésére a pártszer­vezetünk eddig nem fordított kellő gondot. Az iskola úgy érzem felrázott, bennünket. Azért mondom többes- számiban, mert az elvtársak minden este kijártak a faluba, beszélgetések­re. A három nap alatt szinte szem­látomást javult a község politikai hangulata. — Hasznos volt ez a tanfolyam — kapcsolódott a beszélgetésbe Morvái László elv társ, az also.szuhai párt tit­kár — nemcsak azért, mert egy sor elvi. kérdést, megismertünk, hanem azért is, mert kicseréltük tapasztala­tainkat. közelebbről is megismertük egymást. Kiss József elvtárs, a sajókazaj pár ( titkár, a tömegszer vezetek szere­péről beszéit. — Nálunk eddig csak papíron vol­tak töm egszerve zet ek. Most azonban megtanultam, hogyan kell velük fog­lalkozni. így sorolhatnám vég nélkül a vé­leményeket, amelyek mind arról ta­núskodnak'. hogy nem volt hiábavaló a tanfolyam szervezése. Reméljük — s ezt az elvtársak is kérték —. ho-gy a járási pártbizottság a jövőben is szervez majd hasonló tanfolyamokat. A párttitkárok azzal az élhatáro- r* zással utaztak haza, hogy ki-ki a falujában, vagy a munkaterületén érvényesíteni fogja a tanultakat. Bí­zunk benne, hogy így lesz. (török) •----------oOo-----------* P á r t hí r Értesítjük Miskolc város összes alapszervezeteit, hogy a március 6-ra hirdetett és elmaradt, »Harc a revizionizmus és a dogmatizmus ellen« című előadást március 13-án, délelőtt 9 órakor tartjuk a Béke moziban. Városi pártbizottság agil. prop, osztály. KÖSZÖNJÜK A DIÓSGYŐRI MUNKÁST T'íiósgyŐr új színfolttal gazdagodott: március 11-én újból megjeleni U a nagyformátumú, a diósgyőri nagyüzemek dolgozóinak lapja, a Diósgyőri Munkás. A lap két elődjét, a Diósgyőri Kohászt és a Gépgyári Munkást elhallgattatta ugyan az ellenforradalom, de az utolsó megjele­nésig a párt, az iizem, a dolgozók bátor szócsöveként harcolt a diósgyőri munkások érdekeiért; segítette a termelőmunkát, nyíltan a közvélemény elé tárta a gyár gondját, baját, leleplezte a bürokrácia mesterkedéseit. Elmondhatjuk, hogy a Diósgyőri Kohász a megyében megjelenő üzemi lapok közül sok esetben az egyik legtartalmasabb, legjobban szerkesztett hetilap volt. Azóta, közel másfél éven át, a diósgyőri dolgozók többször kérték a lap újbóli megjelenését, hogy mint az LKM és a D1MÁVAG lapja újra segítsen, tanítson, szórakoztasson. Ez a kérdés teljesült, a lap megjelent, s mint Nemeskéri János, az LKM nagyüzemi pártbizottságának titkára köszöntő vezércikkében írja: „EL leéli érnünk, hogy lapunk necsak a napi hírközlés eszköze legyen, hanem dolgozóink gazdasági és politikai neve­lésének komoly eszközévé váljon”. Ezt a célkitűzést már az első szám hűen tükrözi. A lenini meghatározás alapján mint kollektív propagandis­ta, kollektív agitátor és mint kollektiv szervező került az olvasok elé. A lap első oldalán köszönti a diósgyőri gyárak dolgozóit. Ebben a szerkesztőségi cikkben kérik az üzem munkásait, a lap olvasóit, hogy segítsenek a. lap elkészítésénél. Igen, itt kezdődik az üzemi újság feladata. Szoros kapcsolatot kell építeni a dolgozókkal, hogy írjanak az iizem éle­iéről, eredményeiről, a hibákról, munkáslevelekben hozzák a nyilvános­ságra a javaslatokat, panaszokat, eredményeket, hogy színvonalasabbá, sokoldalúbbá váljon az újság. Az első oldalon cikket közölnek a Lenin Kohászati Művek üzemi tanácsa első üléséről, emellett kiváló dolgozókról készült rajzok színesí­tik a lap első oldalát. A lap két belső oldala is gondosan megírt írásokat tartalmaz. Tennivalóink .címmel Valkö Márton elvtárs, az LKM. igazga­tója irt nagyobb elemző cikket, a gyár előtt álló feladatokról. Üdvözlendő dolog, hogy. a gyár vezetője maga is résztvesz a. lap munkájában. „184&—W58” címmel Majoros Balázs, a lap felelős szerkesztője írt értékes cikket 1848 március 15 — 110 éves évfordulójáról. Ez az írás is komoly politikai felkészültségről tanúskodik, méltó helyre állítja az 1848- as forradalom történelmi jelentőségét:. Tóth Ferenc tollából Kényszer­házasság címmel folytatásos kisregényt olvashatunk., a tőle megszokott színvonalas, fordulatos irasban. Baráth Lajos, a „Védjük a,nép vagyonát” c. keményhangú cikkébzn határozottan kimondja: nevelni, fáradhatatla-- nul nevelni, nemcsak ellenőrizni kell, s ebben jelentős feladat vár nem­csak a párt- és a KISZ-szervezetekre. de a becsületes munkásokra is. A lap harmadik oldalán fényképes mozaikokat közöl a. gyár életé­ről. A negyedik oldalon rajzos karikatúrákat közölnek Vasgyúró címmel. Meggyőződésünk, hogy ez a rovat nemcsak szómkoztató, de leleplező rajzaival továbbra is tetszést arat majd az olvasók körében. Emellett apró sport- és egyéb cikkeket találunk. összegezve: a Diósgyőri Munkás, egy-két lúsebb hibától eltekintve, mind esztétikailag, mind pedig színvonal, tartalom tekintetében bátorhangii, ja üzemi újságként kei-ült a gyár dolgozói elé. A szerkesztőségben dolgozó újságírók politikailag és szakmailag sokoldalúan képzett elvtársak, a párt­ós a szerkesztőbizottság segítségével arra kell törekcdniök, hogy minél több és valamennyi üzemet érintő apró írásolcat közöljenek. Ez az első számból még hiányzik. Ehhez a munkához az Eszakmagyarország szerkesztősége sok sikert kíván. Sz. L. náp'S'ZykáS'Q-lt Ifl/VVUVUWUVVVlAJUVVVWVWVWVVWVVWVtfWVWWWMVUUVtfWtlAnA* GERGELY NAPJA (március 12) a gregoriánus naptárreform előtt a ta­vaszi nap-ej egyenlőség idejére esett, s ez volt az iskolaév kezdete is. Egy országszerte ismert szokás élt ilyen­kor, a gergelyjárás. Maga a szokás bizonyára a középkorba nyúlik visz- sza, bár első adatunk csak a XVII. századból való. A múlt század elejéről azonban értékes leírás maradt fel Tömör községből. 1844-ből az Életképek (I. 292.) kö­zöl. egy szemléletes leírást: »Borsodban ’s csaknem egész felső Magyarországon a református iskolás MAJD MINDEN FA­LU TÖRTÉNETÉBEN van egy nevezetes dá­tum. Égerszög, ez az alig 300 lelket számláló kisközség — az edelényi járásban az „isten háta mögött” (ténylegesen messze esik valamennyi főútvonaltól!) mind a mai napig nemigen dicsekedhetett ilyen neveze­tes dátummal. Talán azért is, mert olyan messze van, ahonnan már út sincs tovább — és még a drótostót is visszafordul, hiszen innen már csak a végtelen erdőség, vagy a csehszlovák határ­őrök karjaiba mehetne... Bár azt bűn volna ál­lítani, hogy a népi demokrácia elmúlt 13 éve nyomtalanul hagyta volna a falut, hiszen — amíg azelőtt harminc éven át egy ház sem épült, most — csupán ebben az évben is 12 új házat akarnak építeni. Hanem ez már olyan do­lognak tűnik, amit természetesnek veszünk, hi­szen egészében véve egész országunk egy ha­talmas építkezés... Arról is beszélnek a régi öregek, hogy száz évvel ezelőtt ezer lelket számlált a falu és szin­te hihetetlen, hogy később alig egyharmadára csökkent, az pedig szinte bizonyos, hogy ezen a fejlődésen, amelyen most megindult — hamaro­san utoléri az edelényi járás sok más községét. Égerszög 1958 március tizedikén termelőszövetkezeti leözség lett! — Hogy is volt, mint is volt? — hadd mond­juk. el. másoknak is! — erről beszélgetünk a ta­né csházán és a beszélgetésből kiderül, hogy bi­zony nem ment könnyen. A nagy változást, amely a falu életében végbement — az embe­rek lelkében végbemenő vívódás előzte meg, hi­szen nem volt könnyű a megszokott, évszázadok óta hagyományként örökölt egyéni, kisparaszti gazdálkodási módszerrel szakítani. Külön-külon valamennyi új tsz-tagnak meg kellett vívni ön­magával ezt a harcot, és — természetesen, hogy sikerült legyőzni a kétkedést, abban nagy sze­repe volt a községi pártszervezetnek, a tanács­nak és a — már 1951 óta működő termelőszö­vetkezetnek. Megalakuláskor — 1951-ben — 112 tagja volt ennek a termelőszövetkezetnek. Sok gond­dal-bajjal kellett megküzdeniük és bizony (ak­HÍRES EMBEREK ( ÉGERSZÖG, 1958 MÁRCIUS 10 ~) kor sem tagadták, ma is megmondjuk őszintén) nem a legjobbak, hanem a leggyengébbek közé tartozott. A termelt javak nagyrészét elvitte a begyűjtés és az állami hitelek törlesztése. Vég­eredményben tehát azok, akik beléptek, semmi­vel sem lettek gazdagabbak, mintha egyénileg gazdálkodtak volna. Zúgolódtak az emberek és — kifelé tekintgettek a tsz-ből. Hamarosan ki is léptek. Negyvenketten maradtak — többek ezek- után mondogatták is, hogy befellegzett a cso­portnak, majd elhagyja az a negyvenkét ember is. Ám azok, akik benne maradtak, nem akar­tak tágítani. „Majd kiforrja ez magát! — így mondogatták — ... kitapasztaljuk, hogy miként gazdálkodjunk, s ha nevettek: mi azért is ben­ne maradunk! Megmutatjuk, hogy az nevet, aki utoljára nevet!” Jól dolgoztak, szépen kerestek. Munkájuk eredményét még az ellenforradalom rágalmazása sem tudta elhomályosítani. Mind­össze öt, vagy hat percre oszlott fel a csoport, de nyomban ott, abban a helyiségben újjá is alakult 26 taggal. Később ez a huszonhat ember tényleg meg­mutatta, hogy szívvel-lélekikel a csoport mellett van. Paraszt ember a nyári munkák idején nem számolja az időt — nem tekintgeti az órát, ha­nem dolgozik látástól — vákulás>ig. Sokat dolgoz­tak ők is. S ősszel nem egy tsz-tag 50 mázsa sze­mes terményt vitt haza, a háztáji jövedelemről nem beszélve. Tóth Lajos például a háztáji gaz­daságában nevelt hízott bikáért 9 ezer forintot kapott. GONDOLKODNI ÉS IRIGYKEDNI KEZD­TEK az egyéniek. Hiszen a tagadhatatlan ered­ményeket a szemük láttára érte el ez a huszon­hat ember. Mozgolódni kezdett a falu, egyre többen és többen beszéltek a tsz-röl, többen kérték, hogy vegyék fel őket. Am ez r— mint Ondó János tanácselnök mondja — ...ez jelentett még csak nagy har­cot. Á tsz-tagok és még a kommunista tagok is gyakran elzárkóztak a kérés teljesítése elöl. Tu­gyermekeknél szokásban volt á Ger* gelyjárás; de -már most csak kevés helyen van divatban- Gergely-nap- kor t. i. az iskolás gyermekek dob­bal, zászlóval, czifrán ’s pántlikásan felöltözve, ’s csaknem minden, házbít beköszöntve, daliás közt bejárták a falut, vagy várost, hogy a még isko­lába nem járó gyermekekkel kedvet kapassanak az iskolába járásra, a? minthogy ha valamelly házba be* mentek, az volt az első szavak; van-c katona ki Pallas táborába beáll? A’ többek közt á kengyelfutó kitünőleg czifrán volt öltözve. A többi Gergelyjárók az asztalt körülállván, egy pár dalt elénekel* lek, ’s ezután leülvén, a’ házi gazda valamivel megkínálta. Ekkor előállt á’ nyárs- és leosárhordó. A nyársat, a' hol különös kárt nem tett, a’ pad­lásba ütötte. A’ nyársra szalonnát szúrtak, a kosárba tojást tettek, tehei lősebb háznál pénzt is adtak. A’ mi így begyűlt, az iskolatanitóé lett, de a’ ki rántottéval néhányszor megven­dégelte a’ Gergely járókat. Volt még a’ Gergely járókkal egy úgy nevezfztt mór jó (bajazzó) is, aki képét korom-> mai bekenvén, ruháját szalmával ki* tömvén, egy karikással kezében a többi gyermek előtt futosott, ’s pat­togott ’s különféle pajzánságot elkö* vetett. A morjó szájába, mennyire emlékezem, következő vers volt adva: „Miért bámulsz reám, vén vasorru bába. Nem láttál még embert angyali formába? Távozz ez ártatlan seregtől messzire, i Mert másként jót húzok hátad , közepire, stb.’'* • AZ ÉRDEKES TRÉFÁS szokás iazóta már majdnem teljesen kive* 1szett, vagy egyes helyeken kevere* i dett a Balázs-napi hasonló adomány- gyűjtéssel. Gyűjtése és alkalomszerű i előadása azonban kötelességeink )közé tartozik. > B. F| l —------>o------— » Szerencsről jelentik > Nagysikerű- ballada- és népi játék* I estet tartottak a napókban a szeren* esi általános leányiskola kisdobosai* A kétórás műsorban népballadákat ,mutattak be, valamint a Borsodi já^ • tékok című kiadványban lévő népi já* 1 tékok gyöngyeiből néhányat* A | nagysikerű estet ötszáz főnyi közön* iség nézte végig. A Tóth Miklósné i pajtáscsalád-vezető által betanított 1 műsor művészi színvonala mind a szakemberek, mind a nagyközönség i legteljesebb elismerését érdemelte ki, Ián kicsit a bosszú (azok v iránt, akik korábban elhagyták a csoportot), , vagy talán kicsit a va- , gyón féltése vezette őket, , de elég az, hogy nem (, szívesen foglalkoztak a (i belépni szándékozók- (| kai, sőt: olyan tsz-tagok is voltak, akik kereken ,> kijelentették, hogy nem vesznek fel új tagot. (i Arra természetesen gondolni sem lehetett, hogy (\ az alig 300 lakosú községben ilyen állapotok (i mellett két termelőszövetkezetet hozzanak létre. Meggyőző munkához fogott a tanács. Februárban 12 új tagot vettek fel és lassan, lassan: szinte napról napra fokozatosan fejlődött a tsz. így1 történt, hogy tegnapelőtt már tsz-községgé nyíl- 1 váníthatták Égerszögöt; így történt, hogy ez a1 dátum emlékezetes marad, és új élet kezdetét1 jelenti Égerszögön. ( A tsz mindenekelőtt az állattenyésztés szín- 1 vonalának további emelését, a gazdálkodás bel- 1 terjesítését tűzte ki célul maga elé. Hamarosan1 sertéstörzset vásárolnak és juhállományukat 126-1 ról ötszázra akarják szaporítani. Ügy gondolkoz­nak, hogy eladnak néhány lovat és teherautót vásárolnak helyette. Ezzel gazdaságosabb, gyor­sabb a szállítás — s ami a legfőbb: a teherautó nem kér enni, ha nem dolgozik, míg ellenben a lovak dagadtra híznak a tehenek rovására. ( S most, hogy a község ez2&l a nevezetes dá- i tummal új fejlődésnek indult, a tanácsnak is, meg vannak a nagy tervei. Ebben az évben { kultúrházat szeretnének építeni. Jórészt társa- ( dalmi munkával, meg van egy kis megtakart tott pénzük is. „Egyszóval minden, de minden \ megváltozik itt — mondja a. tanácselnök —i i • és figyelje meg, pár év múlva rá sem lehet < ismerni Égerszögre.” < * i A TSZ-BEN MAR TÜRELMETLENÜL VÄR-1 JAK a tavaszt az új és a régi tagok egyaránt.1 Alkotó munkába szeretnék önteni ezt a lelke-' sedést, meg akarják mutatni ezen a nyáron — és minden bizonnyal meg is mutatják — az ede­lényi járás többi községeinek, hogy mire képes a közös összefogás és, hogy — ha eddig keveset is, de ezután sokat hallatnak majd magukról. Hiszen máris híresek lettek. ÖNÖDVARI MIKLÓS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom