Észak-Magyarország, 1958. március (14. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-18 / 65. szám

Kedd, 1958. március 18. : AKMAGlAllOKbZÄG H »HIHIIMtlIIIHilllll EVELEZOINK ÍRJAK 'iifüHiHiimiiuiiininiiiiiiiHiiiiiiiHimmiiimimmiiiiiiimmiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiuiimiiMimiimiimiiMiiiiiiiiuiiiiiiiiiiüiiiiiiimiiiiiiiiiimi iiiimmfmitmiiiiiuiimmtiuiiiiiimi A köszönet és hála hantiján A re izorra is kötelező a jómodor A napókban betértem a tokaji földmű vessző vetkezet játékboltjába. A következő jelenetnek voltam szemtanúja: Bejött kíséretével egy jólöltözött férfi. Köszönt, de csak éppen hogy és bemutatkozás nélkül törtetett a pult mögé. közben fürkészve szem­lélte a polcokat. Tett egy-két meg­jegyzést. A pult alá nyúlt és elővette két olyan tárgyat, ami még tokaji vi­szonylatban sem keresett, úgyneve­zett kurrens cikk — és gyanakvón, cinikusan kérdezte, hogy az miért is lett odatéve... Míg a boltvezető vevőit szolgálta ki, állandóan figyel­nie kellett az ismeretlen kérdezős- ködéseire, felelősségrevonására: — miért nem hozat ebből az áruból többet és miért van abból több... stb., stb. A vevők is odafigyeltek, míg a vezető a kérdések áradatára feielgetett. De nem csupán a kérdezősködés- sel hívta magára a figyelmet az is­meretlen, hanem azzal is, ahogyan mondta, kérdezte: nagyképűen, sér­tő hangsúllyal, cinikus arcjátékkal. Nem a szakma ismerete, az ellenőri felelősségtudat látszott rajta. A vevők egy másra tekintő pillan­tása megbotránkozást, elképedést árult el. Ez késztetett arra, hogy megírjam ezeket. Nem ellenőri mi­voltának fitogtatására hivatott sze­mélyiség ő. A revizor is emberként viselkedjék az ellenőrzöttel szemben. Megbecsülést érdemelnek a vidéki Hudabányai panaszok Több mint 1100 bányász részére biztosi* üdülést a Borsodi Szénbányászati Tröszt A Borsodi Szénbányászati Tröszt Hajdúszoboszlón 40 férőhelyes üdü­lőt is berendezett saját* dolgozói ré­szére. Ä téli tatarozás után a kényel­mes üdülőbe a bányászok első cso­portja már elutazott, hogy kipihen­jék a munka fáradalmait. A tervek szerint a Borsodi Szénbányászati Tröszt saját üdülőjében ezévben 400 bányász részére biztosít kényelmes nyaralást. A hajduszoboszlói üdülő mellett az ország más vidékein 590 bányászt üdültetnek még ez évben. Ezen kívül csaknem 200 bányász részére sza­natóriumi gyógy keze léses pihenést biztosítanak. Szanatóriumba első­sorban azokat a bányászokat küldik majd, akik hosszabb ideje dolgoznak vizes’munkahelyen, vagy pedig évek folyamán végzett megerőltető mun­kában kaptak szív- vagy más mun­kahelyi betegséget.-OÜO­Jól teleltek a szőlők lokajhenvaiján Tokajhegyalja több mint 7000 hol­das szőlőterületén a szeszélyes tél elr lenére is jól teleltek a szőlők. Noha több alkalommal tavaszi asra fordult az idő — s számos helyen a nyitást is megkezdték -r- a később jött hi­degek és fagyok alig néhány helyen tettek kárt a szőlőkben. Jelentékte­len fagykárt csak az úgynevezett »fagyszögekben« az északi szélnek kitett területeken tapasztaltak. A szolok jó telelése elsősorban a gazdák gondos munkájának köszön­hető. Az őszi fedést különösen az állami gazdaságok és az egyéni gaz­dák végezték el példásan. Nem mondható el ugyanez az állami tar­talékterületekről. A jó telelés után a gazdák most nagy szorgalommal végzik a pótlást — és amire már évek óta nem volt példa, a trágyázást. Még a magasab­ban fekvő szőlőket is megtrágyáz­zák, noha ez igen komoly munkát és fizikai erőfeszítést jelent a meg­felelő utak hiányában a meredek hegyoldalakon.-ooo­„A tardi helyzet ma" címmel könyv készül a matyófalt) megváltozott életéről 1936-ban — amikor a földesurak, gyárosok, s bankárok reggelig mula­toztak, s marékszárm'a szórták a pénzt — egy könyv jelent meg a 1 óvá­rosban, amely vádoló és drámai han­gon tárta fel a sokszáz magyar falu egyikének: Tárd községnek nyomo­rúságos helyzetét. A könyv írója —■ falukutatása során — hűen fény­képezte a nyomort, a szenvedést, a düledező üstökű )tádfedeles házak lakóinak szomorú sorsát, a hideg Őszi hónapokban rongyokban, mezít­láb iskolába járó kismagyarok éle­tét. Az író azonban nem mutatta meg azt az utat, amely ebből a sor­ból kivezeti a magyar parasztot. A tardi helyzet megjelenése után most új könyv készül a Bükk lábá­nál meghúzódó matyó falu, életéről. H. Szabó Béla írásában a tájtörténet mellett főleg azokkal a hatalmas változásoklcal foglalkozik, amelyek a felszabadulás óta történtek Tardon. Idéz a 22 éve megjelent könyvből és az akkori adatokat összehasonlít ja^ a maiakkal. Könyvében megszólaltatja a tardi gyermekeket, akik elmond­ják »mit ettem a héten«, s »mi sze­retnék lenni«. "A tarái helyzet ma« című könyv 120 eredeti művészi fényképfelvételt tartalmaz majd, s a könyvet előre­láthatólag az ößzi hónapokban a Gondolat Kiqdó adja ki. A Hazafias Népfront májusban — a matyónapok alkalmából — »A tardi helyzet ma« címmel ankétot rendez Tardon. Mit vétett Mátyás király? Mezőkövesd a ma­tyók fővárosa. A ré­giek szerint Mátyás király is járt erre. Egy hadjárata alkalmával seregét több szekér éle­lemmel ajándékozta meg a község népe. E nemes cselekedet any- nyíra megtetszett a ki­rálynak, hogy kiváltsá­gos jogú királyi város­sá tette Mezőkövesdet. Erre a kövesdiek a ki­rály iránti még nagyobb tiszteletből gyermekei­ket Mátyás névte ke- reszteltették. így sok Mátyás nevű gyermek cs ember van Mezőkö­vesden. Amikor a főutcát el­keresztelték, a nagy király iránti tisztelet jeléül Mátyás király útnak nevezték el. Ké­sőbb azonban megvál­toztatták az utca neűét. Most, amikor az ér­deklődés középpontjá­ba kerülnek a matyó községek, főképp Me­zőkövesd, ahol május OtiCDi>CDnc3iiCDMQ.iiQMQ>Jjj „Kétségtelen, az én irodalmi forté­lyom, amely véletlenül mulattatja az an­gol közönséget, elvonja a figyelmet jel­lememről; de azért a jellem csak meg­van, olyan szilárd, mint a köíai. Van lelkiismeretem s e/. a lelki ismeret min­dig nyugtalan és magyarázatot keres... az én lelkem hamisítatlan szónoki por­téka; engem pánt, ha azt kell látnom, hogy az emberek jóiérzák magukat, amikor rosszul kéne. hogy érezzék magu­kat; é» én mindenáron rá akarom bír­ni őket, hogy gondolkozzanak ayégből, hogy ráeszmélhessenek bűnösségükre. (Shaw: Ember és felsöbbrendü ember.) Whcto-t csak Shaw szellemével lehet megmagyarázni. Minden tlyan értékelés, amely öt kiragadja környezetéből, saját eszmevilágából, i viharzó nagy elme jellemző sajá- oxságaif, determináló társadalmi Jcö- *ülményekböl, ferde vágányokra csú­szik. Shaw azért lett óz, aki, mert Írország fia, Angliában élt és az an- lol társadalom körülményei lebegtek szeme előtt. Forradalmiságát is ez a lény határozta meg. Idézett sorai, fényt vetnek alkotó módszerére, írói zéljaira és egéstz életművére. »A bűnös egyének helyébe Shaw i bűnös társadalmat állítja, a gazda­sági probléma szempontjából világit %rra a tragikomikus helyzetre, hogy minden egyes kapitalista: zsarnok uzsorás, pióca, akár van tudomása róla, akár nincs« — irta Hevesi Sán­dor egy fordítói előszavában (1919). Ehhez hozzátehetjük, hogy Shaw azonban nem menti fel, hanem ép­penséggel leleplezi a kizsákmányoló tőkés rend mögött rejtőző egyéni bű­nösöket, gondolkozásukat, jellemüket és ránk bízza: ítéljünk róluk. Dr. Harry Trench, aki beleszeret Sartorius, a gazdag telek- és lakás- uzsorás, a tudatos pióca leányába, x*a«t! az illúzióval jegyzi el a szép és +'iwyrmeveli. Blanche-t, hogy szerel­havá ban ünnepsége kre kerül sor, nem lehetne- e Mátyás királyt is >*rehabilitálni«. Hiszen másutt van utca elne­vezve Mátyásról, no meg azért is, mert ha­talomra jutásának 500. évfordulóját ünnepel­tük ez évben. Talán ez volna a legalkalmasabb idő arra, hogy utcát nevezzenek el Mátyás királyról. MOLNÁR JÓZSEF Mezőkövesd QnoiioT) Szerelmi házasság Shaw- bemutató a Kamaraszínházban ) műket vem szennyezi be pénzérdek. Amikor megtudja, hogy leendő apósa a legnyomorultabb szegények kisaj­tolt utolsó garasaiból szerezte és szerzi vagyonát, szakítana és menekülne a szennytől. De kiderül, hogy az ó év- járadéka. is ilyen piszkos pénzből ered, ő is pióca, csak nem. tudta. Be- mocskoltnak érzi szerelmét is, ma­gát is, de nem tehet mást, megadja magát a piócák közös sorsának. Mert — hogy ismét Shaw szavaival éljünk -r- »egy rút és boldogtalan világban a leggazdagabb ember sem vásárol­hat egyebet, mint rútságot és bol­dogtalanságot.« Trench kénytelen egy nagy üzleti spekulációban részt vállalni, ha egyáltalán élni akar és csak ezen az áron evezhet be a sze­relmi házasságba, — a szennyel fer­tőzött boldogságba. Shaw darabja, amely pedig a múlt században született, ma is frissen hat, él, tanít, gondolkoztál és — szó­rakoztat. a szórakoztatásnak azokkal a magasabbrendű eszközeivel, ame­lyek a legnagyobbak sajátjai. Shaw szellemet hamisítatlanul színpadra vetíteni a legkényesebb rendezői feladatok közé tartozik. Erre a kényes feladatra vállalkozott Nyilassy Judit, végző rendezőszakos főiskolai hallgató, az új rendező- nemzedék nagy ígérete. JH1 lőre bocsáthatjuk, feladatát im- •*-' pozánsgq oldotta meg, amihez természetesen megfelelő művészi erők kellettek. A Szerelmi házasság elsősorban Jákó Pálnak (Sartorius) adott alkal­mat, hogy méltó nagy szerepben mutassa meg alakító művészetének legcsillogóbb értékeit a miskolci kö­zönség előtt. A piszkos üzleten gya­rapodó, magát minden morális feszc- lyezettségen rabló-filozófiával túltevő tőkés ragadozót a legváltozatosabb szituációkban a shawi értelmezés hajszálpontos megértésével eleveníti meg. Ennek a Sartoriusnak szeme- füle mindig mindenre nyitva, mindig mint lesállásból figyeli, ami körü­lötte történik. Előre érzi, honnan ér­heti támadás és mindig kész az ellentámadásra-. Ha kell bebizonyítja: nemhogy kifosztója, hanem jótevője a kíuzsorázottaknqk. Biztonságérzete csak pkkor inog meg egy pillanatra, gmikor konkurrens farkas jelentke­zik, saját egykori nyomorult kirú­gott pénzbeszedője, Lickcheese (Hor­váth Gyula) személyében, aki ki- rugatásáig Sartorius javára a piszkos munkát végezte, aztán ráébredt, hogy ennyi »tapasztalattal«, ennyi lelki- ismereti mocsok terhével u maga is megga.zdagQd.haUk. Meg is gazdago­dik. Túltesz volt gazdáján. Amilyen művészi megszólaltat ója Jákó Pál a tudatos pióca egész lel­kivilágának, cinizmusának és uzso­rás ösztönein áttörő emberi, (apui) vonásainak, olyan ragyogó alakítás Horváth Gyula Lickcheese-e, aki a második felvonásban, mint lázadozó, keszeg, borostás >*■Sanyaró Vendel« jelenik meg, a harmadikban pedig klakkb an-frakkban, előkelőén, fölé­nyes, biztos magatartással, mintha csak azt vágná Sartorius szemébe: ime te piszok uzsorás, ennyi az egész! Horváth alakítása két szerep­pel ér fel, de a kettőnek közös ne­vezője az a mondanivaló, hogy a nyomorúság eltakarja az emberek képességeit, a jólét felszabadítja azokat. A Szerelmi házasság tulajdon- képpeni hősei öze Lajos Trench-e és Szentirmay Éva Blan- che-a. öze nem az a csecsés fiú típus, akibe a nők első látásra beleszeret­nek. De a darab nem is igényel ilyet, hiszen Trench megismerkedése BUniche-csal és kölcsönös szerelem- relobbanásuk, mint előzmény, már megtörtént, mire a- színen megjelen­nek. öze Trench-éről pedig az, első jelenetek után elhisszük, hogy vonzó belső férfitulajdonságaival, fellob­banó érzéseinek tisztaságúval hódí­totta meg az ilyesmihez nem szokott szép Blanchet. öze játéka mindvé­gig értelmes és igaz, vívódásai is meggyőzőek. Kár. hogy olykor ha­daró beszédmódja, zavar. A szerel­méért meg a lelkiismer étével való megalkuvást is vállaló beletörődése olyan, mint egy lélektani kérdőjel. Kérdőjel, amellyel a szerző a játékot befejezi. Trench szerelme kétségtelenül vak, mert nem látja Sartorius papa nevelési és neveltetési elvei alapján menyasszonnyá érett Blanche hibáit, amiket Szentirmay Éva igen jó já­téka oly hűen domborít ki. Nem látja a lány elkényeztet ettségét, szeszélyességét, önfeiűségét és hiú­ságát, márpedig ezek a tulajdonsá­gok előreláthatóan sok bonyodalmat okoznak majd házastársi viszonyuk­ban. Hacsak a széplelkű Trench al­kalmazkodásával nem alakul át a szerelmi házasság azzá, aminek Sar­torius képzeli: előnyös érdekszövet­séggé. Szentirmay Éva helyesen jel­lemzett Blanche-a társadalmi roko­na a „Warrenné” Vivie-jének, ellen- kező jellembeli előjelekkel. Vivie kiszakítja magát az anyja erkölcsi szennyeséből, Blanche belerántja Trench-et is az apja szennyesébe. Megkapó alakítás Becze Ida szív* vei, érzéssel megjátszott, sokat kí­nozott, megalázott, mégis kénytele­nül hűséges szobalánya. Csiszér And­rás Cokane-jét eleinte bizonyos mesterliéltség, gyöngébbek kedvéért való pózok terhelik, később aztán igazán érzékelteti az angol dzsenil- mén szellemes kqrrikat uráját. A második felvonásban, amelyben sis­teregni kezd q. cselekmény, már sok frappáns jelenete van alakításának. Szabados Ambrus idegen nyeívtqdá- sát fitogtató pincére sok derűs per­cet szerez. m A z egészében és külsőségeiben is ** magas színvonalú előadás dí­szére válik az együttesnek, a szín­háznak. Sok ilyen színvonalú és jel­legű előadást várunk. Olyanokat, amelyeknél nem feszélyezik melléál- lásunkat a visszahúzó erők kisérte- tei. Mert mi tagadás, sokszor érez­zük, nincs rendjén, ha szinjiq# kul- túrunk „jól érzi magát, amikor rósz- szül kéne, hogy érezze magát”. Äs ilyenkor magunk mellett tudjuk a csaknem száz évet ért G. B. Shqip-t, aki maga is kritikus volt, mielőtt f művészet öncélúságqt darabjaiban Is tagadó, társadalmi nevelő hivqtósé*- hangosan hirdető drámaíró lett. HAJDÚ BÉLA S Ernődről írják Lehóczki Bertalan emődi olvasónk panaszolja, hogy a téli vakációban az iskolás gyermekeket az állami gazdaság vesszővágásra alkalmazta. A megállapodás az volt, hogy 1200 darab vessző kivágásáért 25—30 fo­rintot kapnak. Ezt a munkát becsü­lettel el is végezték a gyermekek január 2-től 16-ig. Azonban a gyer­mekek munkájukért nem kapták meg a megígért összeget. Az emődi szülők bosszankodnak emiatt, keves­lik a pénzt (egy-egy gyermek 48—90 forintot kapott) gyermekeik munká­jáért, hiszen jégben-fagyban becsü­lettel megállták helyüket, s mind- egyiiknék szép álmai voltaik, hogy a pénzből mit fognak vásárolni. Jó lenne, ha az állami gazdaság főagro- nómusa utána nézne a Lehóczki Ber­talan levelében foglaltaknak és or- tr<-,Ciliim,ák a gyerekek panaszát. Hol szórakozzon a „hívatlan?" Egy hónapja dolgozom Abauj&zán- tón és megütközéssel tapasztalom, hogy bármilyen rendezvény készül itt, azon csak a meghívóval rendel­kezők vehetnek részt. Minden mulat­ság, még a gyakori farsangi bálok is zártkörűek. Kérdem, hová mehet szórakozni a magamfajta fiatal „be­vándorolt”, amikor még a nőnapi ünnepség is zártkörű volt? Balázs Piroska Abaujszántó voltam a négy hetes felülvizsgála­ton, s azt állapítottam meg, hogy a felülvizsgáló főorvosok, de különö­sen dr. Horváth Arnold főorvos elv­társ a legnagyobb hozzáértéssel és igazságosan végzi a felülvizsgálatot. Engem hosszú betegségemből Hor­váth főorvos lelkiismeretes felülvizs­gálata és kezelése gyógyított meg, amelyért ezúton mondok hálás kö­szönetét. Felföldi József Széchenyi u. 11. Az emberek napjainkban nagyon sokat szidják az SZTK-t, az egész betegvizsgálali ellenőrző rendszert, de különösen a felülvizsgáló főorvo­sokat. Én hosszabb ideig szívbetegség miatt kezelés alatt állottam és így nagyon soltszor vettem részt a négy­hetes felülvizsgálaton, ahol azt ta­pasztaltam, hogy a felülvizsgáló fő­orvosok munkáját nagyon sok beteg, akit egészségesnek nyilvánítottak, le­kicsinyít és a főorvosokra gúnyos megjegyzéseket tesz. Én többször Társadalmi e’lenőröket a szabóműhelyekbe is1 A budapesti rádió február 21-én foglalkozott a kisipari árakkal. Elmondta, hogy I. osztályú szabónál 480 forint egy öltöny varrqsi díja. Itt Miskolcon viszont 600 forintot kérnek ezért q munkáért. Jó lenne, ha az újság hivatalosan megírná, hogy nem indokolt az áremelés, tehát régi árban kötelesek dolgozni a miskolci szabók is. Ila sem a kenyérnek, sem a zsírnak az ára nem emelkedik, akkor milyen jogon emelik a szabók a fazon árát? Az a javaslatom, legyen kötelessége a kisiparos­nak műhelyében kifüggeszteni az árakat, és a társadalmi ellenőrök kí­sérjék figyelemmel a szabók árkalkulációit. Akit árdrágításon kapnak, unnak emeljék duplájára az adóját. Takács Lajos, a Lenin Kohászati Miívek dolgozója. földművesszövetkezet dolgozói is a fölöttes szerveiktől, és azok küldöt­teitől. Gönky Lenke Tokaj Másik panasza Orosz B. József le­vélírónknak, hogy nagyon szeretik a miskolci rádió műsorát, azonban Rudabányán nagyon nehezen tudják venni az adást. Kérik a miskolci rá­dió technikusait, tegyék élvezhetővé a rádió hallgatását, hogy a községet érdeklő borsodi műsort jó! foghas­sák. Orosz B. József rudabányal olva­sónk levelében panaszolja, hogy a Kéményseprő Vállalat nem gondos­kodik a rudabányal házak kéményei­nek tisztításáról, kéményseprőt csak akkor látnak, ha a seprési díjat sze­di, vagy ha az utcán találkoznak ve­le. Sürgős intézkedést várnak a ru- dabányaiak a Kéményseprő Válla­lattól. Feleljen erre a gépkocsivezető! előbbi bravúrt. Még ezt is el lehetett volna tűmi, de ami ezután követke­zett, már kevésbé: szembe egy ök- rösfogat döcögött, az ökör az nem olyan gyors, mint a ló, nem sikerült olyan gyorsan utat biztosítani a gépikocsinak. A gépkocsivezető le­szállt és jól fenéken billentette az ökrös fogat gazdáját. Az esetnék nem egy szemtanúja volt. A gépkocsive­zető, mint aki jól végezte a dolgát, tovább száguldott. • Ezekután csak azt szeretném még megkérdezni, hogy így tanítják a fa­lusi embereket a közlekedési szabá­lyokra? Feleljen erre a gépkocsi ve­zetője! Ifj. Felcete Imre Hidvégardó Március 11-én Hidvégardó közsé­gen végigszáguldott a C. M. 235-ös rendszámú tehergépkocsi. Szokás szerint kitértek a velük szembejövő fogatos járművek. A baj nem is itt kezdődött. Az történt velem is, hogy kétlovas szekeremmel hajtottam a község ut­cáján. A gépkocsivezető dudált, utat engedtem. Bizonyára látta, hogy a lovak félnék, mert amikor mellém ért, egy jó hosszút dudált. Lovaim megvadultak, alig tudtam őket meg­fékezni. Még ez nem lett volna baj — egye fene, szórakozik a sofőr — gondol­tam magamba. Velünk szembe jött szintén két lovas kocsi, azok a lovak is féltek. A sofőr megismételte az

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom