Észak-Magyarország, 1958. március (14. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-15 / 63. szám

Szombat, 1958. március 15. fcSZAKMAGYARORSZÄG n. 1848 BORSODBAN hk Y/Á/L .-mís 1040 tavaszéin a forradalom, a lw*tO szabadsagharc levegője, a külföldi és pesti eseményeik, a po­zsonyi országgyűlés híre gyorsan el­jutott megyénk legkisebb falvaiba is. A parasztság, a még kisszámú munkásság már régen várta ezt. Be­lülről feszegették a dolgozó töme­gek a fejlődést akadályozó feudális rendet. A parasztság osztályharca job­bágyfelkelésben robbant ki és ez az antifeudális él együtt jelentkezik a parasztság hazafias érzésének íellob- banásával. 1331-bep. az akkori ko­lerajárványt követő embertelen, bar­bár intézkedésekre zendülés volt a válasz. A zendülés Zemplénből in­dult ki és végigrohant a környező megyéken is és az egész országban éreztette hatását. Ez nemcsak a túl­zott népellenes intézkedések, hanem alapjában véve az egész feudális tár­sadalom ellen irányult. A borsodi parasztok azt mondták, „eleget ural­kodtak már a nemesek, muszáj egy- gyé lennünk/’ A parasztság meg­mozdulásait rettenetesen kegyetlen terrorral, sort űzzél, börtönnel fojtot­ták el. „A föidesurak bosszút liheg­tek, s a papok helyeseltek” — ol­vasni régi feljegyzésekben. A zendü­lést letörhették, de a forradalmi tü­zet már nem tudták eloltani. A márciusi események hatására a parasztság hitte, ütött az ő órája és orvoslást nyer a felgyülemlett sé- relemhalmaz. A megye parasztságá­nak mozgalmai a jogos sérelmek orvoslásán túl, a fennálló rendszer megváltoztatására irányultak. Szűcs Sámuel, a vármegye akikori egyik tisztviselője feljegyzéseiben ír arról, hogy a vármegye uraira, a nemes­ségre milyen hatást gyakoroltak a franciaországi, a bécsi, a budapesti eseményeik, „e hírek igen rossz ha­tást okoztak, mindjárt a paraszthá­ború jutott mindenkinek eszébe.” Később ezt olvasni: „Az úrbéri vi­szonyok megszüntetése és adó sok aggodalomra ad alkalmat.” Ez az aggodalom be is válik. Későbbi fel­jegyzésekben ezt találjuk: „a ne­messég nem volt hajlandó fizetni” és „a nemesi jogok mellett óvást emeltek”. Ez nagy visszahatást gya­korolt a megye parasztságára úgy, hogy május 8-án vidékről szekereik­kel, gyalog nagy tömeg jött a vár- megyeházára, ahol követelte a pol­gári demokratikus jogok megvalósí­tását. Fegyveres erővel, áldemokra­tikus és álhazafias demagógiával szerelték le a tömeget. Áprilisban küldöttségeik járták a megyét, hogy felvilágosítsák a népet a beállott változásokról, a papi tized és az úr- foérrendszer eltörléséről, közteher­viselésről. Figyelmeztették a földes­urakat is, ne alkalmazzanak a pa­rasztsággal erőszakot régi követelé­seik behajtásában. A nemesség egy része azonban makacsul ragaszko­dott ősi jogaihoz. A parasztság — mint ez a nagy összejövetel is iga­zolta — attól félt, hogy minden ma­rad a régiben. Még maga Szűcs Sá­muel is így ír: „most tetszik ki a konzervatívek, különösen a főrendi­ek gyalázatossága.” A forradalom vezető rétege, a köaépnemesség csu­pán reformot akart, a nép polgári demokratikus forradalmat. Március 16-án a postakocsi már nemzeti zászlóval érkezük Pestről Miskolcra, amelyen polgári demokratikus for­radalmi jelszavak vannak aranybe­tűvel kiírva: „szabadság, egyenlőség, testvériség”. A parasztság régi vá­gyát, a földosztást akarja megvalósí­tani. A parasztság földfoglaló moagal- ma két nagy hullámban je­lentkezik. Egyik a március 15-i ese­mények, áprilisi törvények idején, a másik, a kisebb hullám a nyár vé­gén és ősz elején. Földfoglalások vol­tak Szabolcs megyében, majd He­vesben osztottak urasági földeket, ez átcsapott Borsod-Abaúj-Zemplén megyékre is. Borsod alispánjának jelentésében ezt olvashatjuk: ..So­kan szeretnék még a szabad kocs- mázást. szőlődézsma elengedését, sőt a zsellérek részére földosztást kieszközölni.” Egész községek tagad­ják meg a földesuraknak járó bért. A gömöri parasztok sérelmezik: „mi földesuraink, ki'ket már most földes- urunknak nem ismerjük, az úri szol­gáltatásért zaklatnak.” Amikor a nemzetőrség felállításá­ról van szó. mint Szűcs Sámuel fel­jegyzésében olvashatjuk: „a föld né­pe részvétlenséget mutatott”, azt mondották: „megyünk, ha föld lesz”. Egyik levelező ígv ír Táncsics tücár­jában: „de hol a föld ... melyből én enmagamat és addig rongyosán nö- vel'kedett családomat iápiáljam.” Táncsicson, Petőfin kívül nem volt senki Magyarországon, aki a job­bágyfelszabadítást komolyan akar­ta. volna. A nemesi reform pedig nem elégítette már ki a parasztságot. A parasztság forradalmi célkitűzése csak részleteiben valósulhatott meg. mivel a munkásság nem volt még sem osztály, sem politikailag elég érett. így a parasztságnak nem volt SSSS-Y&A M AW M //K * jO»S®F ATTIkA-: 1. MÁRCIUS ♦ Langy. permeteg eső szemerkél X új búza pelyhe ütközik. ♦ Kéményre gólya s. a levert tél $ jeges csúcsokra költözik. ♦ Zöld robbanásokkal kitört X a kikéleti víg erőszak. J Asztalos műhelye élőt* X remény legyint meg. friss fenyöswag. 1 X Mit ír a hírlap? Dúl a banda • Spanyolhonban és fosztogat: * Kínában elűz* egy bamba z tábornok a parasztokat c kis telkükről. Had fenyeget. • vérben áznak a tiszta vásznak. J Kínozzák a szegényeket. * Hadi uszítok hadonásznak. forradalmi vezetője. A kormány el­ítélte a földfoglalási mozgalmakat. A törvény „erejével”, és ha kellett, agyonlövetésSel szerzett érvényt akaratának, elfojtotta a földfoglalá­sokat. Volt rá eset, hogy a katonai diktatúra sem hozta meg a 'kívánt eredményt. Akkori jelentésben ol­vasható: „Boldogkővárallyán tanyá­zó katonaság nem az, hogy a lakoso­kat csillapította és engedelmességre intette volna, hanem még lazította.” Az arlóiak például, akiket nemzet­őröknek hívtak be. nyilván a re­formmal való egyet nem értés miatt mentek haza. A megye parasztsága ellentétben állt a kormány és a megye nemessé­gének pusztán reformista törekvé­seivel. De amikor még azok a kicsi kivívott szabadságjogok is veszélybe •kerültek, Kossuth lángoló szavára kapát, kaszát fogtak és életük felál­dozásával. vérük hullatásával is harcoltak kivívott jogaik és az or­szág függetlenségének megvédésé­ért. A miskolci, edelényi. kazai. szentistváni. keresztesi, vámosi, Csá­ti, várkonyi, szilvás!, varbói, ónodi és a többi honvédszázadokban sok borsodi, abaúji, zempléni paraszt- és munkásember, haladó gondolkozást! polgár és értelmiségi harcolt Kos­suth zászlaja alatt. A z 1848-as események idején a ^ nagyipari proletariátus szere­péről beszélni még nem nagyon le­het. Számbelileg és politikai öntu­datban is gyenge, képtelen még ve­zető erő lenni. Miskolcon abban az időben hozzávetőlegesen alig ezer család él iparból. Bár a régebbi fel­jegyzések sok gyárat említenek meg, de nagyon sok esetben a gyári jelző túlzás, mert az üzem mindössze ma­nufaktúra jelleggel bír. Nevezete­sebbek a diósgyőri, hámori üzem, amelyben 173 munkás dolgozott, s a kisüzemekből nagyobb üzemmé egyesített ózdi gyár. A megyei mun­kásság kis létszáma ellenére is ko­moly szerepet játszott az események balratolásában. Az 1848-as pesti áp­rilisi sztrájkok hulláma ide is át­csapott, az üzemek, manufaktúrák munkásai, a céhbeli segédek kenyér- követeléssel léptek fel. Béremelést, munkaidőcsökkentést és több szoci­ális juttatást vártak. (Napi 12—16 órát dolgoztak hétvégi szünnap nél­kül.) A nemzeti kormány itt is haj­tott végre néhány szociális reformot, mint pl. 11 órára csökkentette a munkaidőt és a katonai laktányasze- rű életet igyekezett elviselhetővé tenni. A nemesség, dé még a radikális polgárság is félt a munkásságtól. A »gyanús erőket« (munkásokat) kez­detben vonakodtak felfegyverezni, de később, amikor válságosra fordult az ország sorsa, kénytelen-kelletlen felfegyverezte őket. és bizonyos mér­tékig engedte, hogy a munkásság és a parasztság bálra tolja az esemé­nyeket. Kossuth mündig nagy figyelmet fordított az ipari munkásságra, fel­ismerte az ipar jelentőségét. »Műipar nélkül — hangoztatta — a (mezei gazdaság csak félkarú óriásihoz ha­sonlít.« Kossuth nem is csalódott a megye munkásaiban. 1848 május 27-én az ózdi munkások összegyűj­tött forintjaikat és a következő leve­let küldték a Pesti Hiirlap szerkesz­tőségébe. »Igen tisztelt szerkesztő­ség! Idecsatolván küldünk édes ha­zánk segélyezésére mi is csekélyke összeget. Nehéz keresményünkből krajcáronként raktuk össze. Bár ad­hatnának többet, de mi csak szegény munkások vagyunk. Ám ha vagyont nem áldozhatunk, felajánljuk a ha­zának erős, edzett karjainkat és a szabadságért lángoló vérünket, elha­tározván. hogy valamennyien be- óllunk honvédnek.« A borsodi nem­zetőrök között ott harcoltak az ózd’, miskolci, diósgyőr-hámori munkások és a céhlegények is. A megye munkásai azonban nem­csak felajánlott pénzükkel és fegy­veresen vettek részt a harcokban, hanem fegyver, lőszer gyártásával is. Ózd 20.568 darab hétfontos ágyúgo­lyót öntött a haza védelme érdeké­ben. Gyártottak puskacsöveket is. A diósgyőri hámori üzem is lőszergyár­tásra, fegyvergyártásra rendezkedett be. Gyártottak szuronyokat, csőcsap- ágyúkat, puskákat. A feljegyzések Rischek András vasesztergályos ne­vét örökítik meg, aki a diósgyőri hámorban olyan nagyszerűen dolgo­zott. hogy valósággal versengtek érte más üzemek, hogy ott is segít­sen az üzem fegyvergyártásra való berendezésében. Szemere Bertalan, megyénk szü­lötte. 1849 március 26-án Kossuth- hoz küldött levelében elismeréssel nyilatkozik az üzérnek munkásairól, a manufaktúra, a kézműipar dolgo­zóiról. akik többezer tábori edényt, bakancsot fehérneműt készítettek a nemzetőröknek. És Szemere ezért nagy jelentőséget tulajdonít Miskolc­inak:. Talán érdemes még megjegyez­ni azt hO'gv a burzsoázia egy része minden lehető módon igyekezett akadályozni a forradalmat és sza­badságharcot. 1848 november 20-án például Kossuth erélyes levelet kül­dött a rimavölgyi részvényeseknek »... a hadügyi megbízott által muta­tandó mintára a legrövidebb idő alatt készítsék él a szükséges és általa meghatározandó ágyúgolyó- és gránát mennyiséget, különben vona­kodás. vagy mulasztás esetére a gyá­rat az áiladalom számára elkobozha­tom.« 104Q márciusában az osztrák IOhadsereg megbénítására a Bükik-hegységben parti zá n-alakutoto­kat hoztak létre. Ennek vezetője Egressy Gábor, a hírneves magyar színész volt. Ebben a gu er illa-csa­patban nagyon sok ipari munkás is részt vett és a partizánok félelmetes hírre tettek szert az ellenség között 1848-as forradalomra és szabad­ságharcra büszkén emlékezhet vissza a megye munkássága és parasztsága, mert őseik forradalmi tetteikkel, az elnyomók elleni harccal aranybetűk­kel írták nevüket a magyar nép tör­ténelmébe. A megye munkásosztálya hű maradt a forradalom eszméjéhez az októberi ellenforradalom szélviha­rában is. Ha akadtak közöttük, akik temocskolták a forradalom szent ügyét, azok nem igazi, nem törzBökös munkások, hanem a munkásosztály-1 hoz csapódott lumpenproletár és egyéb elemek voltak. És hű maradt 48 forradalmi eszméjéhez megyénk parasztsága is. nem nyújtott segéd­kezet az ellenforradalomnak, szán- tott-vetett, munkával bizonyította be, hogy ragaszkodik népi demokratikus rendszerünkhöz. A munkások és pa­rasztok. akiknek gyökerei a mélybe nyúlnak, évszázados forradalmi ha­gyományok ápolói, Kossuth. Petőfi, Táncsics mutatta úton haladnak a szocializmus felé. Csorba Barna. Boldog vagyok: gyermek a lelkem, • Flóra szeret. S lám, álnokul, X meztelen, szép szerelmünk ellen tankkal, vasakkal rölvonul ♦ az ember alja. Megriaszt •­a biizgóság e söpredékben. ♦ S csak magunkból nyerek vigaszt, X erőt az élet érdekében. ♦ 3. t Zsoldos a férfi, a nő szajha, X szivüket el nem erhetem. ♦ Gonoszságuk is föl van fújva. X mégis féltem az életem. ♦ Hisz nincs egyebem e kívül. « Számol ezzel a gondos elme. ♦ A megbántott Föld ha kihűl, o ég Flórám és szívem szerelme. { Mert mi teremtünk szép, okos lányt X és bátor, értelmes fiút, J kj őriz belőlünk egy foszlányt, © mint nap fényéből a Tejút, — J és ha csak pislog már a Xap. ♦ sarjaink bízóan csacsogva , J jó gépen tovább szállanak > a művelhető csillagokba. $ (1937) X Húsznapos fe!szabadu!ási verseny indul be a Lenin Kohászati Művekben A szakszervezetek Borsod megyei bizottságának kezdemény ezésére a Lenin Kohászati Müvekben március 20-tól április 10-ig, felszabadulási verseny kezdődik. Célja, hogy a gyár üzemei között az év elején beindított verseny lendületét tovább fokozzak, a gyár dolgozói az élüzenrfe’.iét elekei teljesítsék. így biztosítsák az első negyedév sikeres befejezését és meg­alapozzák az új negyedév jó beindí­tását. Karbonténlasxártással kísérleteznek a Lenin Kohászati Müvek tüzáUóanyaa ayárában A 700 köbméteres kohó átépítése alkalmával Angliáiból kapott carbon- téglá'kat használtaik fel a kohó bélés­anyagának. Az új bélés nagyszerűen megállta a helyét és ezért a Lenin Kohászati Művek műszaki kollektí­vája elhatározta, hogy megkísérli a carbontágla hazai gyártását. A ki­A diósgyőri nagyolvasztómű kommunistái a nyersvas minőségének javításáért A diósgyőri kohászat nagyolvasató­művének MSZMP alapszervezetei e héten összevont ülésen tárgyalták meg, máik azok a legfontosabb tenni­valók, amik elősegítenék a nyersvas minőségének további javítását. Az ezen a téren mutatkozó fogyatékos­ságokat, valamint lehetőségeket Hor­nyaik Imre, a nagyolvasztómű üzem­vezetője ismertette. A nagyolvasztó- mű 'kommunistái ennek alapján elhatározták, hogy erélyesen kézbe veszik a minőségi nyersvasgyártás ügyét és ennék érdekében különböző intézkedéseket vezetnek be. így már­is felvették a kapcsolatot a Kohá­szati Készletező Vállalat repülőtéri telepével, hogy ott — a munka­fegyelem szigorításával — az anyag- keveredést szüntessék meg. Ugyan­csak intézkedtek aziránt is, hogy az anyag-tároló bunkerekben az anya­gokat pontosan mérlegeljék. Szigo­rúan ellenőrzik mind a salak, mind a nyersvas csaipoTá®nál az előírások betartását. Üj eljárás bevezetésével megoldják a pontos próbavételt s ál­talában minden fen+os munkaműve­letet, az előírt technológiákat ellen­őriznek. Az egyes műveletek és technoló­giák helyes megtartásának ellenőr­zésére felelősöket jelöltek ki és azok részben munkahelyükön, részben ön­tevékenyen társadalmi munkában látják el feladatukat. így az üzem­ben több mint ötven kommunista ko­hász ügyel majd arra. hogy a mar- tiinüzemet jómdnősógű nyersvassal lássák el. serieteket elsősorban laboratórium­ban végezték. A kokszpor, faszén- por, kőszénpor és kőszénliá Irány, valamint egy kevés grafitból készülő tégla laboratóriuma kísérletek után, nagyszerűen bevált. A laboratóriumi kísérletek befejezése után megkezd­ték a tűzállóanyag gyárban is a kis­üzemi gyártás kísérleteit. A tűzállóanyag gyár műszaki dol­gozói most vizsgálják a tehetősége­ket, hogyan lehetne minél előnyöseb­ben és minél előbb rátérni a carbon- tégla hazai gyártására. Ha ez sikerül nekik, ami, ismerve az ott dolgozó műszákiakat, minden bizonnyal fog is, akkor a Il-es számú kohó átépí­tése alkalmával, amire a jövő évbén kerül sor. már hazai, illetve diós­győri car bontéglát fognak felhasz­nálni. Megyénkben 250 öntevékeny színjátszó csoport készül a tavaszi bemutatókra Borsod megye 320 öntevékeny színjátszó csoportjának csaknem hatezer tagja van. A csoportok jó munkájára jellemző, hogy az elmúlt év második felében 334 egész estét betöltő előadást tartottak és tagjai 2173 műsorososten léptek fel, ame­lyeken több mint négyszázezer ven­dég vett részt. Az öntevékeny színjátszó csopor­tok többsége az idén a könnyű ope­rettek és esztrád műsorok helyett — komoly, nevelőbatású színművek előadására készül. így például a szikszói színjátszók Gogoly: Revizor - ját. a tardiak Moliére: Dán din Györgyjét. a megyaszóiak Jókai: Aranyemberét, a monokiak pedig Szigligeti: A csizmadia mint kísértet című népszínművét viszik színpadra. A próbák már szorgalmasan folynak és tavasszal 250 színjátszó csoport tartja meg bemutatóját. Közülük so­kan — hazánk felszabadulásának ün­nepén — április 4-én mutatkoznak be új műsorukkal. A pályafenntartási gépállomás fiataljai között A NAPOKBAN ellátogattunk a MÁV miskolci pá­lyafenntartási gépállomásra azzal a szándékkal, hogy megismerjük az ott dolgozó fiatalokat. A műhelyek ben igen sok fiatal szorgoskodik a kijavítandó gépek mellett. Bartók András elvtárstól, a KISZ-szervezet titkárától megtudtuk, hogy a gépállomáson dolgozó fiatalok valamennyien tagjai a KISZ-nek, sőt vannak idősebb dolgozók, akik mint tiszteletbeli tagok segítik, támogatják a szervezet munkáját. Ismerjünk meg né­hány fiatalt — milyen .körülmények között végzik mó­kájukat. 7*~ A KOVÁCSMÜHELYBEN dolgozik a *20 éves Ko­vács Bertalan, aki salin fogasléc kovácsolását vég­zi. Az Ajax kalapács nagy zaját túl kiabálva megtud tűk. hogy Kovács elvtárs nagyon szereti munkáját — minőségi munkával tervét állandóan túlteljesíti. Ré/ László taktaharkányi paraszti) ú kérte a gépállomás vezetőit, tegyék részére lehetővé, hogy itt dolgozzon. Segédmunkásként kezdte. Szerény, példamutató visel­kedésével és szorgalmával elérte, hogy átképzés let* Ma mái' önálló munkákkal is megbízzák. Sokat foglal kozik vele a KlSZ-vezetőség, segítik a munkában, a ta­nulásban. rajta múlik, hogy jó szakmunkás véljél belőle. * MOTORALKATRÉSZEKET esztergálnak az eszter­gályos műhely fiataljai. Kiváló minőségi munkát vé géz közöttük Tóth Piroska esztergályos, akinek a mun­kafegyelem terén is kifogástalan a magatartása. Ernődi parasztszülők gyermeke. 1952-től szakmunkás. — Nagyon szeretem az esztergapadot és munka­helyemet — mondja Tóth elvtársnő —. igen jólesik hogy a szakvezetés és dolgozótársaim is megbecsülik a munkámat. Segít a KISZ-szervezet. így lehet jól é* eredményesen dolgozni. T* A LAKATOS műhelyben Nagy János bácsi veze­tésével dolgozik, az Ifi-brigád. Salin-emelőket javíta­nak. Varga András, Nagy István III. és Nagy Sándor elvtársak végeznek különösen jó munkát. A fiatalók elmondják, hogy a felszabadulás ünnepének tisztele­tére az eddigi 30 Salin-emelő helyett 40-et készítenek el. Megtudtuk még azt is, hogy nagyon szeretik János bácsit, aki tiszteletbeli KISZ-tag és a fiatalé’* ’-•»'nví- ‘ása mellett segíti a KISZ-szervezete1 ; A motorszerelő műhelyben Szántai István motor­szerelő és Regéczi Endre villanyszerelő elvtársak a leg­jobb dolgozóik. y VÉGIGJÁRTUK a műhelyt, sokat láttunk, tapasz­altunk. A fiatalok munkája fokozatosan javult az el­múlt időkben. Az ellenforradalom alatt itt is megszüll­ek ék a fiatalok szervezetét. Bartók András a párt- és szakvezetés segítségével létrehozta a KISZ-szervezetet. Munkaterv szerint dolgozik a szervezet és minden tag­nak megbízatása van. Szép eredményeket értek el az anyag és áramén er gia megtakarítása terén. Az áram- akarékossági mozgalomban például 1141 forintot ta­karítottak meg. Az üzem területéről összegyűjtik az el­fekvő ócskavasat. — a vasgyűitésért a szakvezetés tö|fc>b .'■'tatait pénzjutalomban részesített. A fiatalok részt- vesznek a szakmai és politikai oktatásokon, amelyek °en színvonalasak. Március 5-e nagy nap volt KISZ- zervezetiik életében. Ezen a napon tettek fogadalmat a fiatalok és velük együtt a KISZ-szervezet öreg tisz- eletbeli tagjai is letették az esküt. ’•'Fi \,v.'‘,(irOTrr h“nn,"-.k a kérdés. Miért lett a MÁV pályafenntartási gépállomás KISZ-szervezete az az ~'n tósá egyik legjobb szervezete? Egyszerű a felelet: segíti munkájukat az üzem párt- és szakszervezete, segíti őket a szakvonal vezető­sége. Ennék eredményeként a jól dolgozó KlSZ-szerve- zet kollektív egységbe forrasztotta a fiatalokat. Leskó Pél

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom