Észak-Magyarország, 1958. március (14. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-14 / 62. szám
2 ES ZÄKMAG YARORS ZÁCr Péuíek, 1958. március 14. K BANYAJARAS x Egységben a szocializmusért Ülésezett a Hazafias Népfront megyei bizottsága nagy és mozgósító jelszavát: Békét a világnak! Az egész emberiség jövőjéért ..tudatosan, vállalt felelősség önti formába, a hatvannégy kommunista- és munkáspárt közös elhatározását, amelyet egybefoglal a moszkvai békekiált- vány. E szavakat követően Urbánpé elv- társ logikusan beszélt a háború elkerülhetőségéről, de sajnálattal emlékezett meg arról, hogy a nyugtái országok kormányai és politikusai tovább erőszakolják a fegyverkezési, óriási költségbe és nyomorúságba kergetik a. népeket a nagy létszámú hadseregek fenntartásával- A nyugat- európai országok nagy veszélynek teszik ki magukat azáltal, hogy beleegyeznek rakéta-támaszpontok felépítésébe. Az Egyesült Államok diktálni akar a világnak, gátolja a leszerelést, elveti a Szovjetunió békejavaslatait. — Ezekből a tényekből láthatjuk, hogy ma még nagyon is előttünk áll és megoldásra vár a háború vagy béke, a pusztítás vagy építés, á lenni vagy nem lenini kérdése. Cselekedni kell! Meg kell menteni az emberiséget a háború katasztrófájától! A saputnyikok és a békekiáltvány a mi ügyünket szóigáiják. A Szovjetunió felfedezései hatnak a nemzetközi erőviszonyok alakulására. Ezt igazolják a jegyzéksorozatokat követő vélemények is — mondotta Urbánné elvtárs, majd röviden összefoglalta a békemozgalom megyénkben elért eredményeit. A közeli feladatokat így határozta meg: — A Béke-Világtanács 1958 júliusának eleién világkongresszust hív össze a leszerelési és nemzetközi együttműködés érd-ekében. Erre a nagyjelentőségű találkozóra méltóképpen kell felkészülnünk. Az Országos Béke tanács elnöksége 1957 december 4-i ülésén, úgy döntött, hogy májusban kerül megrendezésre a »•Népek Barátsága Hónapja", amelynek záróaktusa az V. Magyar Béke- kongresszus lenne. A barátsági hónap során erősítsük tovább népünkben a nemzetköziség eszméjét, még elemzőbben ismertessük a Szovjetunió és a szocialista országok békeharcát. Saját és mindany- nyiunk érdekében szálljunk síkra a fegyverkezési hajsza megszüntetéséért, „.a leszerelésért. A békemozgalom fellendítésével egyidejűleg fokozzuik . az erőfeszítést a népi, nemzefi egj'ség további szilárdításáért. A békebizottság titkára elmondotta, hogy a barátsági hónap keretében több békegyűlést, bókeeistefc rendeznek, határtalálkozót szerveznek csehszlovák szomszédainkkal. A találkozókat és gyűléseket kultúr- e&eményekkel kötik egybe. Negyedük napirendi pontként a Hazafias Népfront megyei bizottsága megtárgyalta a második negyedév akcióprogramját. A program — politikai és gyakorlati tevékenységét nézve — igen gazdag. A határozattá emelt' javaslat — többek közölt — kötelezi az elnökséget, hogy minden hónapban tárgyalj om meg valami aktuális problémát, az országos elnökség témáját véve figyelembe; Eszerint áprilisban a községpoülikai feladatokról, májusban az idegenforgalmi és műemlékvédelmi problémákról, júniusban a mezőgazdaság szocialista átszervezésének kérdéseiről kell tárgyalni. Ankétek tartásáról is gondoskodott a bizottság. A müve-* lődfsi programban kiemelkedő év-* fordülók megünnepléséről van szó. Ugyanakkor a békéért végzendő feladatát is megszabja a liatározait a bizottságnak. »A -népfront-bizottságok-* nak nem csak támogatni, hanem propagálni és az emberek tudatába kell vinni a Magyar Szocialista Mun- káspárt és a forradalmi munkás- paraszt kormány helyes politikáját és annak eredményeit« — szögezi le a határozat. Az elnökség tagjai által tartott beszámolókat élénk vita követte. A Hazafias Népfront megyei bizottságának ez évi első nagyszabású ülése a koradélutáni órákban ért véget. (cs. 1.) Nagyszabású néprajzi gyűjtőmunka indul Borsodban A Borsod megyei tanács művelődési osztálya, a vidéki pedagógusok és néprajzkutatók segítségével ebben az évben nagyszabású gyűjtést indít a már feledésbe merülő népszokások, hagyományok, dalok, mesék és népi értékek feltárására. A nemes munka megindulását a Borsod megyei tanács végrehajtóin-* zottsága tizezer forinttal segíti, a pedagógus szakszervezet pedig 25 nép* rajzkutató anyagi támogatását vállalta. Az összegyűjtött anyagot a művelődési osztály megvásárolja. A gyűjtött munka feldolgozásával pedig'1 az eddigi tervek szerint elkészítik a borsodi népmeséket, Borsod megye néprajzi bibliográfiáját és a néprajzgyüjtők válogatott anyagát; Mint ismeretes, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága 1957 novemberében határozatot hozott a népfront-bizottságok újjászervezésére, illetve kiegészítésére. E határozat szellemében ülésezett tegnap délelőtt a Névelők Házában a Hazafias Népfront Borsod megyei bizottsága. A meghívottak egyöntetűen elfogadták, az Iván István országgyűlési képviselő, valamint Varga Zoltán elvtárs, az MSZMP megyei bizottsága osztályvezetője által előterjesztett javaslatot, s ezzel újjáválasztottnak, illetve kibővítettnek nyilvánították a Hazafias Népfront megyei bizottságát és elnökségét. Iván István elvtárs bevezető szavai után Kállai László, a népfront megyei titkára emelkedett szólásra. — A Politikai Bizottság novemberi határozata félreérthetetlenül tisztázta a Hazafias Népfront szerepét és helyét a szocializmust építő társadalomban. Leleplezte a népfronttal szembeni szektás és revizionista nézeteket és konkrétan megszabta a Hazafias Népfront feladatát — mondotta többek, között. — A Hazafias Népfront-mozgalmat egy nagy gépezethez, hasonlíthatnánk, amely az ellenforradalom következtében széthullott. Az volt eddig a fő feladatunk, hogy e széthullt gépezet alkatrészeit összeszedjük és összerakjuk. Nagyjában ezzel már elkészültünk. Most már az a fő feladatunk, hogy a párt irányításával munkába lendítsük ezt a gépezetet — a magyar dolgozó nép érdekében, a szocializmus építéséért. Kállai elvtárs ezután tájékoztatta a megjelenteket a Hazafias Népfront megyei bizottságának elmúlt negyedévi munkájáról. A mozgalom politikai munkájának egyik fő mozzanata volt, hogy a mezőgazdaságban kellően ismertesse a párt agrártéziseit. Ennek érdekében népfőiskolát és an- kétokat szervezett az elnökség. Az ankétokon számos reális és időszerű javaslat született. A megbeszélések, előadások minden esetben felkeltették a dolgozó parasztság érdeklődését. A dolgozó parasztság fokozottabban hajlik az új felé, egyre jobban érlelődik benne a vonzalom a termelőszövetkezetek iránt. Nem_ végzett kisebb munkát a bizottság a művelődést és kulturálódásit illetően sem. Megrendezte a Bodrogközi Napokat, azzal a céllal, hogy a hatvan esztendővel ezelőtti bodrogközi földosztó-mozgalom évfordulójának emlékét méltóképpen felidézzék; a bizottság tíz olvasókört szervezett, helytörténeti ismertetést adott a felsővadászi Rákóczi-kas- télyról, mint műemlékről, Dámócon és Rudabányán irodalmi estet rendezett; a TTIT-vel közösen előkészítette a Borsodi Szemle című tudományos folyóirat megjelentetését (valószínűleg április 4-re adják ki az első példányt), valamint a sárospataki. Rákóczi Múzeummal együtt, egy füzetsorozat első példányaként, kiadja Karcsa község monográfiáját, ismertetve benne a bodrogközi földosztó- mozgalom rövid történetét is. Kállai elvtárs ezután a békemozgalomban betöltött szerepéről beszélt a bizottságnak, majd a következőket mondta: — Nem volna teljes e rövid értékelés, ha nem beszélnénk munkánk fogyatékosságairól is. Ezideig nem tudtuk elég szervezette tenni a kollektív munkát, a bizottságok és elnökségek tagjai nem mindannyian akti vak. A kezdeményezés és öntevékenység is lehetne határozottabb. Ki kellene végre zökkenni a kampány-rendszerből, s állandóvá tenni a tömegek rendszeres felvilágosítását, mozgósítását a feladatok érdekében. Nem lehetünk elégedettek a tömegszervezetekkel kiépített kapcsolattal sem. Különösen a szakszervezeteknek és a KISZ-nek vagyunk adósai... Úgy érzem — hangsúlyozta a megyei titkár —, akkor tudjuk kiküszöbölni e fogyatékosságot, ha a népfront-bizottságok aktivitással, ön- tevékenységgel, kezdeményezéssel szereznek a mozgalomnak nagyobb tekintélyt. Ezen túLmenöleg az a feladatunk, hogy a népi demokráciához hű emberekkel bővítsük az aktívahálózatot. A sokrétű munkába vonjunk be mindéin becsületes embert, így toborozzunk a szocializmus építéséhez mind több segítséget. Kállai László elvtánsat Urbán Já- nosné elvtárs, a megyei békebizoít- ság titkára követte a felszólalásban. A békemozgalom eddigi eredményeiről és a barátsági hónap előkészítéséről tartott beszédében, különösen a következőket hangsúlvozta: — Kormányunk békepolitikát folytat. Nálunk törvényerőre emelkedett a békéért folyó harc, a népek barátságának eszméje. Nem véletlen, hanem a népmilliókban élő és kifejezést kereső törekvés szülte meg korszakunk lakozott a 400 csillés mozgalomhoz. Az eddigi eredmények azt bizonyítják, a mozgalom keretében egyre szebb eredményeket érnek el a somsályi mozdonyvezetők. Napi 1200 csille helyett mintegy 1400 csaliét szállítanak. a külszínre. A mozdonyvezető elvtársiak most elhatározták, hogy a mozgalmat továbbfejlesztik, s minden igyekezetükkel azon lesznék, hogy tovább csökkentsék a csillefordulók idejét. Megírják a borsodi szénbányászkodás monográfiájá t A borsodi szénmede ncében 170 éve folyik bányászkodás. Ezalatt az idő alatt 277 bányát nyitottak. Legtöbb bánya a Szuha völgyében volt, itt 177 aknát mélyítettek. A borsodi bányászkodás történetét most monográfiában dolgozta fel a Borsodi Szénibányászati Tröszt megbízásából egy bányamérnökökből álló munkaközösség. Levéltári, okmánytári kutatások után, a volt bányakapitányságon elfekvő adományozási iratok alapján állapították, meg, hogy már az 1760-as években bányásztak szenet Borsodban, még pedig a putnoki járásiban fekvő Szu- hafő és Trizs község határában. Az első rendszeres művelésű bányát Sa- jókazán a báró Radvánszkyak művelték 1786-tól. A kitermelt szenet először csak saját uradalmi műhelyeikben használták fel. A legtöbb bányatelket 1880. és 1884. között adományoztak. Az adatok alapján azt is megállapították, hogy kezdetben földbirtokosok és közbirtokosok nyitottak bányát, s ezek csak később, a kapita- lizálódás során kerültek különböző részvénytársaságok birtokába; különösen azután, hogy a bányászkodás nagyobb tőkebefektetést és gépeket követelt. Foglalkozik a monográfia a különböző bányászkodási eljárásokkal, a bányák fejlődésével, a gépek alkalmazásával s megállapítja, hogy az állam kezében levő bányák voltak korábban is a legkorszerűbbek. A monográfiát több mint 500 korabeli térkép, valamiait fényképfelvétel egészíti ki. A monográfia most elkészült, s a háromkötetes művet a tervek szerint az év végére meg is jelentetik. FODOR LÁSZLÓ Baráti találkozás ahol Kákóczlky Gyula szólóénekes köszöntötte operetlszámokkal a külföldi vendégeket. Késő este volt, mire a küldöttség tagjai visszaérkeztek szálláshelyükre, hogy kipihenve az utóbbi napok zsúfolt, programját, csütörtökön búcsút vegyenek városunktól, és visz- szautazzanak hazájukba. Búcsúzóul fogadják mindannyiunk baráti kézszorítását, amely a határon túl is tartósan fogja jelképezni a csehszlovák és a magyar nép barátságát. Bollóbás Józsefne A nemzetközi nőnap alkalmából városunkban járt szlovák delegáció szerdán búcsúláíogatást tett a Lenin. Kohászati Művekben és a DI- MÁVAG Gépgyárban. A Lenin Kohászati Művekben Valkó .Márton igazgató elvtárs kalauzolta a küldöttséget. Vendégeink a hengerdében és a martinban sokáig gyönyörködték a. szikrázó vaslávában és a tűzlkígyószerűen tekergő izzó rudakban. A kohászati «látogatás után a DI- MÁVAG Gépgyár modern éttermében tartott össztáncon vettek részt, ÉLETREKELT KARTONOK prémium szó és az egymásután kö* vetkező betétek bizonyítják, hogy* a ■munkahelyen meg lehetnek elé-* gedve a könyvecske tulajdonosával* Találékony, ötletes emberről mesél* az a kartonlap, amelyiknek »újítá,si* dijak« a jelszava és már alig jut* hely az új bejegyzések számára. * IGEN SOKAN GYŰJTENEK nyaA ralásra, üdülésre, »megérdemelt pi■-* henésre«, de már azt nehéz kitalálni * hogy vajon mire gondolt a »szépség-* fiatalság« jelige kitalálója. Vannak* furcsa, sőt tréfás jeligék is, ezeket* minden bizonnyal jókedvükben talál-* ták ki a betétesek. Legalább is erre* enged következtetni a »jó muri«* jelige. A Homeros, Athene, Venus * Cupido jeligék választói valószínűleg* a görög mitológia álomvilágában él-* nek — vagy talán más valami járt* az eszükben? Úgy látszik azonban,* vannak olyanok is, akik nem a leg-* rózsásabb kedvvel, hanem inkább« jobb későn, mint soha alapon láttak* a tákarél<x>skodáshoz. Ez lehetett a* helyzet az »utolsó pénz«, »nincs* több«, »szerencse fel«, »csak így to-* vább« és főleg az »új élet hajnala.«* című könyvecskék tulajdonosainál, * A legjobb jeligét talán mégis csakJ az választotta. aki a »méhecske« szót* írta könyve fölébe. Mert, ha olyan* szorgalmasan hordja a betétet a ta-\ karék pénztárba, mint a méhecske a! mézet, akkor minden bizonnyal va-\ lóra válnak legszebb álmai. \ így ismertem meg barátom elbeszéléséből a betétkönyvek érdekes1, »titkát«. i DÉZSI LAJOSI Amiről | a betétkönyvek mesélnek egyik betétkönyv jeligéje csak egy betű: »Ö« — minden szerelmi vallomásnál többet mond, ez a nagy Ö betű. Egy másikon az áll, hogy »menyasszony«, a következő sorszám »vőlegény« és a kettő mögött diszkréten meghúzódik egy harmadik »esküvő« ' felírással. És a három könyvecskében talvarékosan sorakoznak a betétek. Vannak persze olyanok, akiket költőibb lelkiilePtel áldott meg az ég, valószínűleg ezek nevezték el könyvecskéiket a számukra legkedvesebb lényről aranyvirágnak, hajnalkának, liliomnak, hóvirágnak és igy tovább. EZEK A JELIGÉK inkább csak a takarékoskodók érzelmeiről árulkodnak, de nem céljaikról. Sok betétes választja azonban annak a tárgynak, célnak nevét jeligéül, amire gyűjti a forintokat. Van, aki csak azt írja könyvecskéjére, hogy terv, vagy beszerzések. De van, aki konkrétabb. Sok betétkönyvön áll az, hogy lakás, telek, vagy építkezés. Sokan pedig a bútor, háztartási gép, tűzhely, tüzelő, központi fűtés és van, aki a tanulmányi költségekre takarékoskodik, amint ezt a jelige elárulja. Még ennél nagyobb célok is akadnak. Már nem egy helyen előfordul a motorkerékpár, sőt az autó jelige is. Arról is mesélnek a betétkönyvek, a betétlcartonok, hogy lei hogyan állja meg a helyét a munkában. Sok kartonon van feltüntetve a jutalom, VAN EGY JÓ BARÁTOM, aki az Országos Takarékpénztár egyik fiókjában dolgozik. Művelt, könyvolvasó ember, aki a munkában is a tartalmat, ßz értelmet keresi. Barátom ■munkahelyén már évek óta. a taka- rélybetéfesekkel foglalkozik, elfogad és kiad betéteket, betétkönyveket állít ki és kezeli a betétkönyvek ellenőrző kartonjait. Nem tudok elképzelni ridegebb, sívárabb dolgokat a kartonoknál. Ha ilyesmire gondolok, úgy érzem, hogy távol kerülök az élettől a rubrikák, a számok kietlen, unalmas világába. Érthető,, hogy. amikor munkájáról kezdtünk beszélgetni, meggondolatlanul q következőkét találtam mondani: —• A te munkád biztos unalmas. — Miből gondolod? — nézett rám csodálkozva. — Azért, mert betétkönyveket, kartonokat kezelek? Hidd el, hogy sok érdekesről tudnának mesélni ezek a kartonok, ha megszólalnának. És mesélni kezdett a kartonok látszólag szürke, de mégis érdekes világáról, • A jelszavas betétkönyvekről volt szó és ámulva hallgattam, hogy milyen sok emberi, szívbéli titkot árulnak el a takarékoskodó emberekről, terveikről, vágyaikról azok a jeligék, melyeket betétkönyv vük elnevezésére választanak. Sok betétkönyvre csak keresztneveket jegyeznek fel a betétesek: Jutka, Mária, Laci, Gyurka, Pista... a tulajdonosok keresztnevei, s igen gyakran azoké, akik számára hétről-, hétrei hónapról-hönapra gyarapodtunk, növekednek a forintoki Az József Attila-est Hétfőn, március 17-én este 7 órakor kerül sor a Filharmónia Lro- dalrpi-cst sorozatának következő műsoros estjére. József Attila költészetének gyöngyszemeit hallhatjuk Jákó Pál, Tóby Katalin, öze Lajos, Gyar- mathy Anikó, Farkas Endre és Hor- • váth Gyula, a Miskolci Nemzeti Színház művészeinek tolmács olásá- ' ban.- Énekszámokkal Kováts Irén énekművészinő működik közre, Szűcs Ilonka, zongoraművésznő kíséretével. A József Attila-estet á Zeneművészeti Szakiskola hangversenytermében tartják. « A somsályi bányászok túlszárnyalják a 400 csillés vállalásukat műszak alatt 400 csillét huzatnak Id a külszínre és adnak vissza a bányába. A bánya vezetői, elsősorban a szakszervezet felkarolták a nagyszerű kezdeményezést, s megadtak minden segítséget, hogy a mozgalom széles körben elterjedhessen. A két mozdonyvezető mozgalma sikerre vezetett. Azóta 21 mozdonyvezető csatÁ somsályi bányászok eredményes munkáját nagyban gátolta a nehézkes szállítási. Gyakran van a bányában üres csillehiány, a szén és a meddő nem jut elég gyorsan a külsőmre. Kovács Károly és BJnrévi Lajos mozdonyvezetők 400 csillés mozgalmat indítottak; Vállalták, hogy egy Borsodi bányászok az országos kommunista bányászaktíva határozatainak végrehajtásáért körlett kommunista bányászok fiatalokat vesznek maguk .mellé, így oktatják őket a gyakorlatban az előváj ások fáradságos, a geológiai viszonyok ismeretét megkövetelő munkára. Az edelónyi bányaüzem almáiban a munkafegyelem lazasága okozott sok kiesest. Ezért a kommunista bányászok azt a feladatot kapták, hogy járjanak elől jó példával. A munkafegyelem megsértőit, a lazsál óivá t pedig bírálják meg “a műszakot megelőző felolvasáson. A pártfeíadatok végrehajtása sok- száz kommunista bányászt mozgósított a borsodi szénmedencében. A kommunista bányászok aktivitása nagyban hozzájárult a márciüsi terv- teljesítésihez. • Á Budapesten megtartott kommunista bányászaktíva után a Borsodi Szénbányászati Tröszt üzemeinél dolgozó pártszervezetek is fokozott tevékenységbe kezd teli. A kommunista aktíván elsősorban a gazdaságos termeléssel összefüggő kérdésekre fordították figyelmüket. Minden üzemnél megtárgyalták, mi akadályozza a több és az olcsóbb termelést. A megbeszélések eredményeként a szuhavölgyi szénbányáknál a fejteljesítmény fokozását jelölték * meg feladatul, Á kommunista bányászok kötelezettséget vállaltak, hogy még á második negyedévben elérik az egytoamás összüzemi fejteljesítményt. Ormosbá.nyán a kommunista bá- • nyászök elsősorban az új munkahelyek előkészítésére törekednek. GyaKétpados frontfejtéssel csaknem hat évig hányászkodhatnal: az ormost l ~ös aknában A további széntelepek feltárásának új ereszkéket hajtanak. Ezzel az ötös telepen mintegy 40 évre elegendő szénmennyiség lefejtését teszik lehetővé. A nagy víz csökkentésére a száraz munkahelyeik biztosítása érdekében központi zsomp-rendszert létesítettek. Tekintve, hogy az or- mosi ötös alma szénmezejének nagyobb része a Szuha-patak árterülete alá esik — s ez már két alkalommal komoly vízbetörést okozott — a vízbetörésnek Intelt vágatokat beton- gátakkal zárták le. így biztosították a folyamatos munka lehetőségét. A kétpados frontfejtés a második félév-ben kezdi meg üzemszerű munkáját. Ez mintegy 17—20 százalékkal növeli majd a bánya naoi teljesítményét. A Borsodi Szénbányászati Tröszt ormosbányai ötös aknájában a mintegy három méter vastag széntelep- neiiv csak a felét tudják kibányászni a geológiai adottságok miatt. A felhagyott művelésekben visszamaradt szén nem egyszer begyulladt, az om- lasztott ' részekben pedig jelentős mennyiségű bányavíz gyűlt össze. Emiatt nemcsak jelentős mennyiségű szén maradt a bányában, de a bányászkodás is veszélyes volt. A ezéntelep egész vastagságban való lefejtésére most új, úgynevezett kétpados frontfejtés technológiáját dolgozták ki. Egy előkészítő vágatpárral biztosítják, hogy először a felső, majd pedig az alsó szénréteget fejtsék le. A kétpados frontfejtéssel csaknem hat évig bányászkodhatnak.
