Észak-Magyarország, 1958. március (14. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-14 / 62. szám

2 ES ZÄKMAG YARORS ZÁCr Péuíek, 1958. március 14. K BANYAJARAS x Egységben a szocializmusért Ülésezett a Hazafias Népfront megyei bizottsága nagy és mozgósító jelszavát: Bé­két a világnak! Az egész emberiség jövőjéért ..tuda­tosan, vállalt felelősség önti formába, a hatvannégy kommunista- és mun­káspárt közös elhatározását, amelyet egybefoglal a moszkvai békekiált- vány. E szavakat követően Urbánpé elv- társ logikusan beszélt a háború el­kerülhetőségéről, de sajnálattal em­lékezett meg arról, hogy a nyugtái országok kormányai és politikusai tovább erőszakolják a fegyverkezési, óriási költségbe és nyomorúságba kergetik a. népeket a nagy létszámú hadseregek fenntartásával- A nyugat- európai országok nagy veszélynek teszik ki magukat azáltal, hogy bele­egyeznek rakéta-támaszpontok fel­építésébe. Az Egyesült Államok dik­tálni akar a világnak, gátolja a le­szerelést, elveti a Szovjetunió béke­javaslatait. — Ezekből a tényekből láthatjuk, hogy ma még nagyon is előttünk áll és megoldásra vár a háború vagy béke, a pusztítás vagy építés, á lenni vagy nem lenini kérdése. Cselekedni kell! Meg kell menteni az emberisé­get a háború katasztrófájától! A saputnyikok és a békekiáltvány a mi ügyünket szóigáiják. A Szovjetunió felfedezései hatnak a nemzetközi erőviszonyok alakulására. Ezt igazol­ják a jegyzéksorozatokat követő vé­lemények is — mondotta Urbánné elvtárs, majd röviden összefoglalta a békemozgalom megyénkben elért eredményeit. A közeli feladatokat így határozta meg: — A Béke-Világtanács 1958 júliu­sának eleién világkongresszust hív össze a leszerelési és nemzetközi együttműködés érd-ekében. Erre a nagyjelentőségű találkozóra méltó­képpen kell felkészülnünk. Az Orszá­gos Béke tanács elnöksége 1957 de­cember 4-i ülésén, úgy döntött, hogy májusban kerül megrendezésre a »•Népek Barátsága Hónapja", amely­nek záróaktusa az V. Magyar Béke- kongresszus lenne. A barátsági hónap során erősít­sük tovább népünkben a nem­zetköziség eszméjét, még elem­zőbben ismertessük a Szovjet­unió és a szocialista országok békeharcát. Saját és mindany- nyiunk érdekében szálljunk síkra a fegyverkezési hajsza megszün­tetéséért, „.a leszerelésért. A békemozgalom fellendítésével egy­idejűleg fokozzuik . az erőfeszítést a népi, nemzefi egj'ség további szilár­dításáért. A békebizottság titkára elmon­dotta, hogy a barátsági hónap kere­tében több békegyűlést, bókeeistefc rendeznek, határtalálkozót szervez­nek csehszlovák szomszédainkkal. A találkozókat és gyűléseket kultúr- e&eményekkel kötik egybe. Negyedük napirendi pontként a Hazafias Népfront megyei bizottsága megtárgyalta a második negyedév akcióprogramját. A program — poli­tikai és gyakorlati tevékenységét nézve — igen gazdag. A határozattá emelt' javaslat — többek közölt — kötelezi az elnökséget, hogy minden hónapban tárgyalj om meg valami aktuális problémát, az országos el­nökség témáját véve figyelembe; Eszerint áprilisban a községpoülikai feladatokról, májusban az idegenfor­galmi és műemlékvédelmi problé­mákról, júniusban a mezőgazdaság szocialista átszervezésének kérdései­ről kell tárgyalni. Ankétek tartásáról is gondoskodott a bizottság. A müve-* lődfsi programban kiemelkedő év-* fordülók megünnepléséről van szó. Ugyanakkor a békéért végzendő fel­adatát is megszabja a liatározait a bi­zottságnak. »A -népfront-bizottságok-* nak nem csak támogatni, hanem propagálni és az emberek tudatába kell vinni a Magyar Szocialista Mun- káspárt és a forradalmi munkás- paraszt kormány helyes politikáját és annak eredményeit« — szögezi le a határozat. Az elnökség tagjai által tartott be­számolókat élénk vita követte. A Hazafias Népfront megyei bizottsá­gának ez évi első nagyszabású ülése a koradélutáni órákban ért véget. (cs. 1.) Nagyszabású néprajzi gyűjtőmunka indul Borsodban A Borsod megyei tanács művelő­dési osztálya, a vidéki pedagógusok és néprajzkutatók segítségével ebben az évben nagyszabású gyűjtést indít a már feledésbe merülő népszoká­sok, hagyományok, dalok, mesék és népi értékek feltárására. A nemes munka megindulását a Borsod megyei tanács végrehajtóin-* zottsága tizezer forinttal segíti, a pe­dagógus szakszervezet pedig 25 nép* rajzkutató anyagi támogatását vál­lalta. Az összegyűjtött anyagot a művelődési osztály megvásárolja. A gyűjtött munka feldolgozásával pe­dig'1 az eddigi tervek szerint elkészí­tik a borsodi népmeséket, Borsod megye néprajzi bibliográfiáját és a néprajzgyüjtők válogatott anyagát; Mint ismeretes, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Politikai Bizottsá­ga 1957 novemberében határozatot hozott a népfront-bizottságok újjá­szervezésére, illetve kiegészítésére. E határozat szellemében ülésezett tegnap délelőtt a Névelők Házában a Hazafias Népfront Borsod megyei bizottsága. A meghívottak egyönte­tűen elfogadták, az Iván István or­szággyűlési képviselő, valamint Var­ga Zoltán elvtárs, az MSZMP me­gyei bizottsága osztályvezetője által előterjesztett javaslatot, s ezzel újjá­választottnak, illetve kibővítettnek nyilvánították a Hazafias Népfront megyei bizottságát és elnökségét. Iván István elvtárs bevezető sza­vai után Kállai László, a népfront megyei titkára emelkedett szólásra. — A Politikai Bizottság novem­beri határozata félreérthetetle­nül tisztázta a Hazafias Népfront szerepét és helyét a szocializmust építő társadalomban. Leleplezte a népfronttal szembeni szektás és revizionista nézeteket és konkrétan megszabta a Hazafias Népfront feladatát — mondotta többek, között. — A Ha­zafias Népfront-mozgalmat egy nagy gépezethez, hasonlíthatnánk, amely az ellenforradalom következtében széthullott. Az volt eddig a fő felada­tunk, hogy e széthullt gépezet alkat­részeit összeszedjük és összerakjuk. Nagyjában ezzel már elkészültünk. Most már az a fő feladatunk, hogy a párt irányításával munkába lendítsük ezt a gépezetet — a magyar dolgozó nép érdekében, a szocializmus építéséért. Kállai elvtárs ezután tájékoztatta a megjelenteket a Hazafias Népfront megyei bizottságának elmúlt negyed­évi munkájáról. A mozgalom politi­kai munkájának egyik fő mozzanata volt, hogy a mezőgazdaságban kel­lően ismertesse a párt agrártéziseit. Ennek érdekében népfőiskolát és an- kétokat szervezett az elnökség. Az ankétokon számos reális és időszerű javaslat született. A megbeszélések, előadások min­den esetben felkeltették a dol­gozó parasztság érdeklődését. A dolgozó parasztság fokozottab­ban hajlik az új felé, egyre job­ban érlelődik benne a vonza­lom a termelőszövetkezetek iránt. Nem_ végzett kisebb munkát a bi­zottság a művelődést és kulturáló­dásit illetően sem. Megrendezte a Bodrogközi Napokat, azzal a céllal, hogy a hatvan esztendővel ezelőtti bodrogközi földosztó-mozgalom év­fordulójának emlékét méltóképpen felidézzék; a bizottság tíz olvasókört szervezett, helytörténeti ismertetést adott a felsővadászi Rákóczi-kas- télyról, mint műemlékről, Dámócon és Rudabányán irodalmi estet rende­zett; a TTIT-vel közösen előkészítet­te a Borsodi Szemle című tudomá­nyos folyóirat megjelentetését (való­színűleg április 4-re adják ki az el­ső példányt), valamint a sárospataki. Rákóczi Múzeummal együtt, egy fü­zetsorozat első példányaként, kiadja Karcsa község monográfiáját, ismer­tetve benne a bodrogközi földosztó- mozgalom rövid történetét is. Kállai elvtárs ezután a békemoz­galomban betöltött szerepéről beszélt a bizottságnak, majd a következőket mondta: — Nem volna teljes e rövid érté­kelés, ha nem beszélnénk munkánk fogyatékosságairól is. Ezideig nem tudtuk elég szerve­zette tenni a kollektív munkát, a bizottságok és elnökségek tag­jai nem mindannyian akti vak. A kezdeményezés és öntevékenység is lehetne határozottabb. Ki kellene végre zökkenni a kam­pány-rendszerből, s állandóvá tenni a tömegek rendszeres felvilágosítá­sát, mozgósítását a feladatok érde­kében. Nem lehetünk elégedettek a tömegszervezetekkel kiépített kap­csolattal sem. Különösen a szakszer­vezeteknek és a KISZ-nek vagyunk adósai... Úgy érzem — hangsúlyoz­ta a megyei titkár —, akkor tudjuk kiküszöbölni e fogyatékosságot, ha a népfront-bizottságok aktivitással, ön- tevékenységgel, kezdeményezéssel szereznek a mozgalomnak nagyobb tekintélyt. Ezen túLmenöleg az a fel­adatunk, hogy a népi demokráciához hű emberekkel bővítsük az aktíva­hálózatot. A sokrétű munkába von­junk be mindéin becsületes embert, így toborozzunk a szocializmus épí­téséhez mind több segítséget. Kállai László elvtánsat Urbán Já- nosné elvtárs, a megyei békebizoít- ság titkára követte a felszólalásban. A békemozgalom eddigi eredményei­ről és a barátsági hónap előkészíté­séről tartott beszédében, különösen a következőket hangsúlvozta: — Kormányunk békepolitikát folytat. Nálunk törvényerőre emelkedett a békéért folyó harc, a népek barátságának eszméje. Nem véletlen, hanem a népmil­liókban élő és kifejezést kereső törekvés szülte meg korszakunk lakozott a 400 csillés mozgalomhoz. Az eddigi eredmények azt bizonyít­ják, a mozgalom keretében egyre szebb eredményeket érnek el a som­sályi mozdonyvezetők. Napi 1200 csil­le helyett mintegy 1400 csaliét szál­lítanak. a külszínre. A mozdonyvezető elvtársiak most elhatározták, hogy a mozgalmat to­vábbfejlesztik, s minden igyekeze­tükkel azon lesznék, hogy tovább csökkentsék a csillefordulók idejét. Megírják a borsodi szénbányászkodás monográfiájá t A borsodi szénmede ncében 170 éve folyik bányászkodás. Ezalatt az idő alatt 277 bányát nyitottak. Legtöbb bánya a Szuha völgyében volt, itt 177 aknát mélyítettek. A borsodi bányászkodás történe­tét most monográfiában dolgozta fel a Borsodi Szénibányászati Tröszt megbízásából egy bányamérnökökből álló munkaközösség. Levéltári, ok­mánytári kutatások után, a volt bá­nyakapitányságon elfekvő adomá­nyozási iratok alapján állapították, meg, hogy már az 1760-as években bányásztak szenet Borsodban, még pedig a putnoki járásiban fekvő Szu- hafő és Trizs község határában. Az első rendszeres művelésű bányát Sa- jókazán a báró Radvánszkyak mű­velték 1786-tól. A kitermelt szenet először csak saját uradalmi műhe­lyeikben használták fel. A legtöbb bányatelket 1880. és 1884. között ado­mányoztak. Az adatok alapján azt is megálla­pították, hogy kezdetben földbirto­kosok és közbirtokosok nyitottak bá­nyát, s ezek csak később, a kapita- lizálódás során kerültek különböző részvénytársaságok birtokába; külö­nösen azután, hogy a bányászkodás nagyobb tőkebefektetést és gépeket követelt. Foglalkozik a monográfia a különböző bányászkodási eljárások­kal, a bányák fejlődésével, a gépek alkalmazásával s megállapítja, hogy az állam kezében levő bányák voltak korábban is a legkorszerűbbek. A monográfiát több mint 500 kora­beli térkép, valamiait fényképfelvé­tel egészíti ki. A monográfia most elkészült, s a háromkötetes művet a tervek szerint az év végére meg is jelentetik. FODOR LÁSZLÓ Baráti találkozás ahol Kákóczlky Gyula szólóénekes köszöntötte operetlszámokkal a kül­földi vendégeket. Késő este volt, mire a küldöttség tagjai visszaérkeztek szálláshelyük­re, hogy kipihenve az utóbbi napok zsúfolt, programját, csütörtökön bú­csút vegyenek városunktól, és visz- szautazzanak hazájukba. Búcsúzóul fogadják mindannyiunk baráti kézszorítását, amely a hatá­ron túl is tartósan fogja jelképezni a csehszlovák és a magyar nép ba­rátságát. Bollóbás Józsefne A nemzetközi nőnap alkalmából városunkban járt szlovák delegáció szerdán búcsúláíogatást tett a Le­nin. Kohászati Művekben és a DI- MÁVAG Gépgyárban. A Lenin Kohászati Művekben Valkó .Márton igazgató elvtárs ka­lauzolta a küldöttséget. Vendégeink a hengerdében és a martinban soká­ig gyönyörködték a. szikrázó vaslá­vában és a tűzlkígyószerűen tekergő izzó rudakban. A kohászati «látogatás után a DI- MÁVAG Gépgyár modern éttermé­ben tartott össztáncon vettek részt, ÉLETREKELT KARTONOK prémium szó és az egymásután kö* vetkező betétek bizonyítják, hogy* a ■munkahelyen meg lehetnek elé-* gedve a könyvecske tulajdonosával* Találékony, ötletes emberről mesél* az a kartonlap, amelyiknek »újítá,si* dijak« a jelszava és már alig jut* hely az új bejegyzések számára. * IGEN SOKAN GYŰJTENEK nyaA ralásra, üdülésre, »megérdemelt pi■-* henésre«, de már azt nehéz kitalálni * hogy vajon mire gondolt a »szépség-* fiatalság« jelige kitalálója. Vannak* furcsa, sőt tréfás jeligék is, ezeket* minden bizonnyal jókedvükben talál-* ták ki a betétesek. Legalább is erre* enged következtetni a »jó muri«* jelige. A Homeros, Athene, Venus * Cupido jeligék választói valószínűleg* a görög mitológia álomvilágában él-* nek — vagy talán más valami járt* az eszükben? Úgy látszik azonban,* vannak olyanok is, akik nem a leg-* rózsásabb kedvvel, hanem inkább« jobb későn, mint soha alapon láttak* a tákarél<x>skodáshoz. Ez lehetett a* helyzet az »utolsó pénz«, »nincs* több«, »szerencse fel«, »csak így to-* vább« és főleg az »új élet hajnala.«* című könyvecskék tulajdonosainál, * A legjobb jeligét talán mégis csakJ az választotta. aki a »méhecske« szót* írta könyve fölébe. Mert, ha olyan* szorgalmasan hordja a betétet a ta-\ karék pénztárba, mint a méhecske a! mézet, akkor minden bizonnyal va-\ lóra válnak legszebb álmai. \ így ismertem meg barátom elbe­széléséből a betétkönyvek érdekes1, »titkát«. i DÉZSI LAJOSI Amiről | a betétkönyvek mesélnek egyik betétkönyv jeligéje csak egy betű: »Ö« — minden szerelmi vallo­másnál többet mond, ez a nagy Ö betű. Egy másikon az áll, hogy »menyasszony«, a következő sorszám »vőlegény« és a kettő mögött disz­kréten meghúzódik egy harmadik »esküvő« ' felírással. És a három könyvecskében talvarékosan sora­koznak a betétek. Vannak persze olyanok, akiket költőibb lelkiilePtel áldott meg az ég, valószínűleg ezek nevezték el könyvecskéiket a szá­mukra legkedvesebb lényről arany­virágnak, hajnalkának, liliomnak, hóvirágnak és igy tovább. EZEK A JELIGÉK inkább csak a takarékoskodók érzelmeiről árul­kodnak, de nem céljaikról. Sok beté­tes választja azonban annak a tárgy­nak, célnak nevét jeligéül, amire gyűjti a forintokat. Van, aki csak azt írja könyvecskéjére, hogy terv, vagy beszerzések. De van, aki konkrétabb. Sok betétkönyvön áll az, hogy lakás, telek, vagy építkezés. Sokan pedig a bútor, háztartási gép, tűzhely, tü­zelő, központi fűtés és van, aki a tanulmányi költségekre takarékosko­dik, amint ezt a jelige elárulja. Még ennél nagyobb célok is akadnak. Már nem egy helyen előfordul a motorkerékpár, sőt az autó jelige is. Arról is mesélnek a betétkönyvek, a betétlcartonok, hogy lei hogyan áll­ja meg a helyét a munkában. Sok kartonon van feltüntetve a jutalom, VAN EGY JÓ BARÁTOM, aki az Országos Takarékpénztár egyik fiók­jában dolgozik. Művelt, könyvolvasó ember, aki a munkában is a tartal­mat, ßz értelmet keresi. Barátom ■munkahelyén már évek óta. a taka- rélybetéfesekkel foglalkozik, elfogad és kiad betéteket, betétkönyveket állít ki és kezeli a betétkönyvek ellenőrző kartonjait. Nem tudok elképzelni ridegebb, sívárabb dolgokat a kartonoknál. Ha ilyesmire gondolok, úgy érzem, hogy távol kerülök az élettől a rub­rikák, a számok kietlen, unalmas vi­lágába. Érthető,, hogy. amikor mun­kájáról kezdtünk beszélgetni, meg­gondolatlanul q következőkét talál­tam mondani: —• A te munkád biztos unalmas. — Miből gondolod? — nézett rám csodálkozva. — Azért, mert betét­könyveket, kartonokat kezelek? Hidd el, hogy sok érdekesről tudná­nak mesélni ezek a kartonok, ha megszólalnának. És mesélni kezdett a kartonok lát­szólag szürke, de mégis érdekes világáról, • A jelszavas betétkönyvek­ről volt szó és ámulva hallgattam, hogy milyen sok emberi, szívbéli titkot árulnak el a takarékoskodó emberekről, terveikről, vágyaikról azok a jeligék, melyeket betétkönyv vük elnevezésére választanak. Sok betétkönyvre csak kereszt­neveket jegyeznek fel a betétesek: Jutka, Mária, Laci, Gyurka, Pista... a tulajdonosok keresztnevei, s igen gyakran azoké, akik számára hétről-, hétrei hónapról-hönapra gyarapod­tunk, növekednek a forintoki Az József Attila-est Hétfőn, március 17-én este 7 óra­kor kerül sor a Filharmónia Lro- dalrpi-cst sorozatának következő mű­soros estjére. József Attila költésze­tének gyöngyszemeit hallhatjuk Jákó Pál, Tóby Katalin, öze Lajos, Gyar- mathy Anikó, Farkas Endre és Hor- • váth Gyula, a Miskolci Nemzeti Színház művészeinek tolmács olásá- ' ban.- Énekszámokkal Kováts Irén énekművészinő működik közre, Szűcs Ilonka, zongoraművésznő kíséretével. A József Attila-estet á Zeneművé­szeti Szakiskola hangversenytermé­ben tartják. « A somsályi bányászok túlszárnyalják a 400 csillés vállalásukat műszak alatt 400 csillét huzatnak Id a külszínre és adnak vissza a bá­nyába. A bánya vezetői, elsősorban a szakszervezet felkarolták a nagysze­rű kezdeményezést, s megadtak min­den segítséget, hogy a mozgalom széles körben elterjedhessen. A két mozdonyvezető mozgalma sikerre ve­zetett. Azóta 21 mozdonyvezető csat­Á somsályi bányászok eredményes munkáját nagyban gátolta a nehéz­kes szállítási. Gyakran van a bányá­ban üres csillehiány, a szén és a meddő nem jut elég gyorsan a kül­sőmre. Kovács Károly és BJnrévi Lajos mozdonyvezetők 400 csillés mozgal­mat indítottak; Vállalták, hogy egy Borsodi bányászok az országos kommunista bányászaktíva határozatainak végrehajtásáért körlett kommunista bányászok fia­talokat vesznek maguk .mellé, így oktatják őket a gyakorlatban az elő­váj ások fáradságos, a geológiai vi­szonyok ismeretét megkövetelő mun­kára. Az edelónyi bányaüzem almáiban a munkafegyelem lazasága okozott sok kiesest. Ezért a kommunista bá­nyászok azt a feladatot kapták, hogy járjanak elől jó példával. A munka­fegyelem megsértőit, a lazsál óivá t pe­dig bírálják meg “a műszakot meg­előző felolvasáson. A pártfeíadatok végrehajtása sok- száz kommunista bányászt mozgósí­tott a borsodi szénmedencében. A kommunista bányászok aktivitása nagyban hozzájárult a márciüsi terv- teljesítésihez. • Á Budapesten megtartott kommu­nista bányászaktíva után a Borsodi Szénbányászati Tröszt üzemeinél dolgozó pártszervezetek is fokozott tevékenységbe kezd teli. A kommu­nista aktíván elsősorban a gazdasá­gos termeléssel összefüggő kérdések­re fordították figyelmüket. Minden üzemnél megtárgyalták, mi akadá­lyozza a több és az olcsóbb termelést. A megbeszélések eredményeként a szuhavölgyi szénbányáknál a fejtel­jesítmény fokozását jelölték * meg feladatul, Á kommunista bányászok kötelezettséget vállaltak, hogy még á második negyedévben elérik az egytoamás összüzemi fejteljesítményt. Ormosbá.nyán a kommunista bá- • nyászök elsősorban az új munkahe­lyek előkészítésére törekednek. Gya­Kétpados frontfejtéssel csaknem hat évig hányászkodhatnal: az ormost l ~ös aknában A további széntelepek feltárásának új ereszkéket hajtanak. Ezzel az ötös telepen mintegy 40 évre elegen­dő szénmennyiség lefejtését teszik lehetővé. A nagy víz csökkentésére a száraz munkahelyeik biztosítása ér­dekében központi zsomp-rendszert létesítettek. Tekintve, hogy az or- mosi ötös alma szénmezejének na­gyobb része a Szuha-patak árterülete alá esik — s ez már két alkalommal komoly vízbetörést okozott — a víz­betörésnek Intelt vágatokat beton- gátakkal zárták le. így biztosították a folyamatos munka lehetőségét. A kétpados frontfejtés a második félév-ben kezdi meg üzemszerű mun­káját. Ez mintegy 17—20 százalékkal növeli majd a bánya naoi teljesítmé­nyét. A Borsodi Szénbányászati Tröszt ormosbányai ötös aknájában a mint­egy három méter vastag széntelep- neiiv csak a felét tudják kibányászni a geológiai adottságok miatt. A fel­hagyott művelésekben visszamaradt szén nem egyszer begyulladt, az om- lasztott ' részekben pedig jelentős mennyiségű bányavíz gyűlt össze. Emiatt nemcsak jelentős mennyisé­gű szén maradt a bányában, de a bányászkodás is veszélyes volt. A ezéntelep egész vastagságban való lefejtésére most új, úgynevezett kétpados frontfejtés technológiáját dolgozták ki. Egy előkészítő vágat­párral biztosítják, hogy először a felső, majd pedig az alsó szénréteget fejtsék le. A kétpados frontfejtéssel csaknem hat évig bányászkodhatnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom