Észak-Magyarország, 1958. március (14. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-13 / 61. szám

Csütörtök, 1958. március 13. CSZAKM Af^AKORSZ Aö 5 cÁ. Varázskeringő bemutatója A iifyhttyt&k IcUUcá A kisbíróság évszá­zados kelléke, a kulya- börbol készült dob is kimegy lassan a divat­ból, a technika kiszo­rítja. Különös egy ma­sina az a hangoshíradó, ha az kinyitja a száját* bizony túlkiabál egy tucat kisbírót is. És ez a dobgyilkos technikai csoda—a kutyák nagy örömére és Berci bácsi nagy bánatára — Har­sányba is bevonult. A községi tanács az el­múlt évben mintegy 18 ezer forintos költséggel hangoshíradót vásárolt, s most az az »ördög­in as i na« tájékoztat i a a község dolgozóit a köz­érd ck ű t u dinivalókról. Még énekelni, meg ze­nélni is tud az ebadla, föltéve, ha a kisipari termelőszövetkeze l »abrakot lök eléje«. Sajnos. Harsány — pe­dig torony iránt aligh a van tíz kilométerre Miskolctól — még nem kapott villanyt. A ktsz négykilowattos benzin- motoros áramfejlesztő­je szolgáltatja az ára­mot a hangoshíradó­hoz, meg a mozihoz, mellyel szintén az öt­FÉLSZAZADDAL EZELŐTT, ami­kor Oscar Strauss Varázskeringő jé- 7ick bécsi ősbemutatójára lelvonul­tak a Habsburg főhercegek is, azzal a megnyugtató tudattal élvezhették az előadást, hogy őket nem fenye­geti olyasféle kihalási veszedelem, mint az operettben Hessen-Cassel-i uralkodóhercegi családot. A nyál- szapora Habsburg tenyészetből jut legalább egy tucat „nyuszi” a mo­narchia minden országának — vsak győzze a nép őket eltartani. Az előadáson megjelent ulánus- tisztek pedig nyilván irigyelték és ostobának tartották azt a Niki had­nagyot, aki mint friss tenyészalamj beépülhetne Joachim uralkodóher­ceg kihaló családjába, de ő inkább megszökik a hercegi nászágy elől Guszti barátjával egy nyári sörkert­be, ahol beleszeret a. női zenekar prí­másába, Franciba és ezzel olyan ok­talan bonyodalmat okoz. Bezzeg, ha közülük érne valakit ilyen szeren­cse ... No de hagyjuk, mit gondol­taik akkor a bécsi ulánustisztek. Az operett mindenesetre túlélte a sza­pora Habsburgok uralmát és mint a miskolci bemutató igazolja, Joachi- mék lepipálták őket. Mert Joachimck esténkint most is' ki-kiuralkodják magukat a miskolci színpadon. • „Csak párosán szép az élet — de kínszenvedés egyedül — ha van, aki megölel téged — rád az ég is kide­rül .. ” Sokakban még elevenen élnek a Varázskeringő valamikor igen nép­szerű melódiái. Sokan a dalszöve­gekre is pontosan emlékeznek, ame­lyek költői megfogalmazásukban együtt szárnyaltak a muzsikával. A miskolci Varázskeringő-bemutató után bizonyosan újjáélednek a többi fülbemászó Strauss-dal dallamai is: az „Ó te édes, ó te kedves, ó te hun­cut kis betyár..a Pikkoló dal és a többi. Az eredeti szövegkönyvre azonban a miskolci előadásokon aligha is­mernek rá a régi színházlátogatók, mert Dörmann és Jacobson régi szö­vegkönyve súlyos kozmetikai műté­ten esett keresztül. Beleznay István rendező, Virágli Elemér karnagy és Téry Tibor koreográfus ötleteivel összehangolva., kicsiszolta, felfrissí­tette az avatag részeket, előjátékot és utó játékot írt hozzá, még egy Vi- rágh—Beleznay slágert is iktatott a zenébe (Nádassy Anna prológja), azonkívül új szereplőt is épített a cselekménybe Lizi komorna szemé­lyében s ehhez is hozzá kellett ido­mítani az eredeti mesét. Az ember persze önkéntelenül is arra gondol: ha a Varázskeringő ilyen nagy operációra szorult, miért nem választottak más operettet. Hi­szen ennyi fáradsággal akúr új ope­rettet is írhattak volna. De ha már így esett a választás, a fekete-sárga bécsi romantika maradjon csak fe­kete-sárga — így lenne helyesebb. A kétfejű sas karmaiba, komikus igye­kezet vörös zászlócskákat tűzdelni. • AZ A RECEPT, amely a Bajadér szegényes mesekeretének feltöltésé­nél kitünően bevált, nem minden esetben alkalmazható ugyanolyan eséllyel. Általában a receptszerűség a művészetben rendszerint giccs- veszéllyel jár. Ezt tudják Belez­nay ék is. Viszont úgy érezték, hogy a. félévszázados bécsi operett a maga< eredetijében nem állja ki az idolig próbáját. Ezért igyekeztek közelebb ^ hozni űs mai közönségigényekhez, < részint csiszolásokkal, kipróbált ha-{ táseszközök betoldásával, meglehető- ( sen szembetűnő korszerűsítésekkél,y részint azzal, hogy tágabb teret biz-{ tosítottak a. látványos művészi pro-( dukcióknak. ( Mindennek eredményeképpen az( előadás sok művészi elemmel gaz-\ dagodott, de a muzsika és szöveg- ( könyv szerves egysége, egységes stí- i lusa és hatása, a sok pótanyag követ-I keztében részhatásokra bomlott. AI látványosságok kerültek előtérbej Magunk is kénytelenek vagyunk azt operett elő adást a hullámzó hatásnakI az alapján szemügyre venni, ame-i lyet a Varázskeringő ebben a for-t mában kiváltott. t Élményeink is darabokra töredez-t nek. Sok a szép és maradandó köz-* tiik. Nem felejtjük el sokáig a szép* díszleteket, jelmezeket és táncokat,* Nem felejtjük el a sörkert keringő* lugasait, amelyekben szerelmes pá-* tok turbékohmk; azokat a művészi* színvonalú külsőségeket, amelyek* minden felvonásnak, képnek stílű-* sós keretet adtak. Amikor a. szerep-* löket kitapsolták, és velük együtt* megjelent a színen a rendező, a kar­nagy, a koreográfus, arra gondol­tunk, velük együtt meg kellett volna{ jelennie a közönség előtt Ütő Endre díszlettervezőnek, Katona Piroska jelmeztervezőnek is. akiknek ugyan­olyan jelentős részük van a siker kimunkálásában s akik megérdem- { Hk, a szinlapon nem szereplő mun- katársaikkal külön is foglalkozzunk. venhetes év gazdagí­totta a harsányiakalv De a nótázásbán Berci bácsi sem marad 'alul a technika-csodán* Míg annak áram, Berci bácsinak ber kell, hogy felgyűl jón a kedve. Éa akkor a harsány! kis­bíró lepipálja a, fiata­lokat hangerőben és az ősi dalok ismeretében. Nem holmi mai szüle­tésű, ahogy ő mondja: jampi vagy mi fene dal fakad nótáskedvű aj­kán, ősi, lassan elfelej­tődő. hol szomorú, hol pedig igaz magvarps vidámságé népdalokkal öregbíti nótáskodvő jó­hírét. Berci bácsi nem vén ember, de hatvanba- rom év mégis csak hat­vanhárom év, s a vir- tuskodó közmondás sem fiatalíthatja meg sok utat megjárt lábai t* A közigazgatás szolgá­latában becsületben el­töltött 34. év emlékeivel és sok-sok fáradságá- val vonul majd nyug­díjba. Mi pedig kívá­nunk a legöregebb k.ls- bírónak nyugodt, békés öregséget és jóegászsé- get. Mert megérdemli. Gulyás Mihály Március 15-i ünnepségek Borsodban Borsod megyében március 15-én a Hazafias Népfront bizottságok, a KISZ-szervezetekkel közösen majd mindpn községben ünnepségeket ren­deznek. Miskolcon — az ország má­sodik városában — pénteken este nagygyűlést, tartanak, másnap pedig a tömegszervezetek, az üzemek, bá­nyák és vállalatok küldöttei meg­koszorúzzák a Kossuth és Petőfi szobrot. Ezen a napon Mód Aladár, a TTIT országos főtitkára »Két-ooo­Irodalmi délután a könyvtárban A II. Rákóczi Ferenc könyvtár if­júsági részlege ma, 13-án, csütörtö­kön délután fél 5 órai kezdettel tart­ja meg második irodalmi délutánját, „A reformkor páratlan gazdagságú költője: Vörösmarty Mihály” cím­mel. A nagy érdeklődésre való te- -------------------------uoo k intettel az előadást nem a könyv­tárban, hanem a Zeneművészeti Szakiskola hangversenytermében tartják meg. Belépődíj nincsen. Min­den általánosiskolai tanulót és ven­déget szeretettel hív és vár a könyv­tár vezetősége. Kulturélet Bódvarákón G. B. Shaw: Szerelmi házasság bemutatója elé Nagyjelentőségű bemutató lesz 14-én, pénteken este a Miskolci Nemzeti Színház kamaraszínházában. G. B. Shaw: Szerelmi házqsság című háromfelvonásos színjálékát mutatják be a színház művészei. A darab a múlt század végén játszódik egy rajnamenti városban, s egy fia­tal orvos és egy gazdag vállalkozó lányának szerelméről szól. A darab­ban Shaw rendkívül élesen pellengérezi ki a gazdag Sartorius vagyoná­nak eredetét és azt a világot, amelyben az ilyen vagyonok keletkeznek. A Szerelmi házasságban a miskolci színház művészei közül Jákó Pált, Szentirmay Évát, Öze Lajost, Csiszér Andrást, Horváth Gyulát, Becze Idát, Szabados Ambrust és Demény Gyulát láthatjuk. A díszlete­ket Ütő Endre, a jelmezeket Katona Piroska tervezte. Egy új névvel is találkozunk a szinlapon: „rendezte Nyilassy Judit fh.”. Nyilassy Judit főiskolai hallgató diplomamunkaként rendezi a darabot. Ez az összefog­lalója és vizsgája öt esztendei főiskolai tanulmányainak. A főiskolán mint Nádasdy Kálmán Kossuth-díjas rendező növendéke tanult. Főisko­lás munkái között eddig olyan művek rendezése szerepelt, mint Szig­ligeti Liliomfija és Bródi Sándor egyfelvonásos víg játéka, a Lajos király válik. Két esztendeje már a Nemzeti Színház segédrendezője, ahol az ország legjobb rendezői: Major Tamás. Gellért Endre és Marton Endre mellett dolgozik. A Szerelmi házasság rendezésével, minden bizonnyal, Miskolcon is tanúbizonyságot tesz rendezői tehetségéről. A MISKOLCI S/IMÉLYPALI IUDI 1K Á LLOMÁ SFŐNÖKSÉGÉNEK annyit kivárnunk megjegyezni, hogy nemcsak az őrhe­lyek és az irányító­szobák ragyognak a tisztaságtól, ha­nem a vágányok között is mindenütt rend és tisztaság uralkodik. A ren­dezőpályaudvar is az állomási őryök- ség egyik része, munkájával nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az elmúlt félévben kiváló eredmények szület­tek. * Az állom ^főnökséghez tartozó rendezőpályaudvar, a forgalmi, vala­mint a kereskedelmi főnökség közös munkájának legszebb bizonyítéka, hogy mcsak az elmúlt félévben tel­jesítették túl az élüzem szintet, de ez év január, február hónapjaiban is jóval a szint felett dolgozták. — Bái* nehéz volt a kezdet — mondja Halmai Bertalan elvtárs —, úgy érzem, hogy a jelenlegi fegyelem további biztosításával, munkatár­saim. a pártszervezet és szakszerve­zet segítségével elért eredményeinket megtartjuk, ha lehet még fokozni fogjuk. Olyan elvtársak,kai. mint Szilágyi III. János kormánykitünte- tett gurításvezető. Török József ko­csimester, kiváló dolgozó. Tóth R Imre kiváló dolgozó térfel vigyázó* Bíró Sándor főtiszt kiváló dolgozó <♦ még a nagyszerű teljesítést ejérif sokasága biztosíték arra hogy a kzo mélypályaudvar állomásfőnöksége sok kimagasló eredménnyel, mint az or­szág legjobb állomása állandóan az éten fog állni és büszke lösz ránk minden magyar vasutas. Lc&ko Pál U egedűs Bertalan * * bácsi nemcsak a megye, hanem az or­szág egyik legöregebb kisbírójanak tartja ma­gát — ez év október elsején ünnepli hiva­tal baállásának har­mincnégy ed ik évfordu­lóját. öregember, nem vénember — válaszol­ja, ha valaki évei után tudakozódik. Bírják még kenyérabrak on tartott »csikói« a hiva- uildik tállá iramot, a botot sem azért, hordja, m in t ha rászorul nának fáradhatatlan lábal — csak mert Harsányban sok a hamis kutya. Pe­dig szép időt leélt már. hatvanharmadik nya­rát tapossa az idén. Nem tágít a harminc­négy év óta oly igen megszokott ki.sbír ói ti­tulustól, a hivatalsegé- di címet degradálénak, sértőnek tartja magára nézve'meg a falu lako­sai előtt sem nyert még polgárjogot az új el­nevezés. Ha Berci bácsi kezében, megperdül a mesterien kezelt dob, az emberek emígyen szólva sietnek ki a ka­puba; — no mit akar már megint az a kis­bíró? énekszámaival, szellemes mimikájá­val, sajátosan nőies humorával és; stilusérzekével soha hatást nem té­vesztő Nádassy Anna, föudvarmes- ternöjére. A Párizsi vendégben és néhány operettben formált alakjai után talán már megszokta, hogy a játék végén mindig kiderül róla, hogy nem is grófnő, hercegnő, hanem valami kétes múltú kispolgári nő-: személy. Márffy Vera finoman for-; máit‘ Heléna hercegnője amolyan: félbeszakadt primadonna-szerepnek; hat e bonyodalomban. Faludy Mária: (Lizi komorna) igen megnyerő köz-: vétlenségével és egyszerűségével: férkőzik a nézők szivéhez. A N ÁSZÉ J SZAK A szellemesen megrendezett bonyodalmaival együtt ■ idézzük fel Fehér Tibor szenilis ku- • jón Joachim hercegének megdob-; bent, tanácstalan, mulatságos alak-; ját. Ezt a hagyományos és hálás; alakításra bő teret kínáló operett-; figurát Fehér Pufi nagy buffói gyu-\ korlattal aknázta ki. Itt idézzük a, villanó mosolya, fürgelábú, pergő; szavú humorista-komikus Papp 1st-; ván hol döbbenetes butaságot, hol; meglepő elmésséget eláruló Lothar grófját. Papp örökös nevetésével olykor a közönség helyett hangsú­lyozza szerepe mulatságosságát. Nem lehet erről leszokni? Mennyit fejlődött a szemünk előtt; Gyarnmthy Ferenc, Guszti hadnagy: alakítója! Felvillan egy-egy jó szín- ] ként Mikes Béla (ezredes), Sárközi; Sándor, Bánó Pál és meg több sze- ; replő. > Virágh Elemér lcarnapy a kitágult; cselekménykeretet találékonyan töl­ti ki zeneileg a Strauss muzsikákkal, hozzátoldván saját szerzeményét is. (Amely valahogy kiütközik a stílus­ból, mert kétségtelenül más a Strauss muzsika és más a Virágh- muzsika jellege.) Amig azonban a zenekar lendületes, fegyelmezett munkája magas szinten halad, a színpad énekes produkciói elhalvá­nyulnak mellette, nem tartják ezt a szintet, kivéve néhány kisebb hang­igényű énekszámot és Nádassy Anna kiművelt koloraturszopránjának fel­villanásait. A zenélőórás előjáték kissé baná­lis táncjelenete arra figyelmeztet, hogy szerelemről lesz szó ebben az operettben — ami olyan kivételes eset operettekben, ugyebár?... Az előadás kidolgozása alapos munka volt és ezért minden részese elismerést érdemel. HAJDÚ BÉLA március« címmel megemlékezést tart az értelmiségi klubban. Az előadást kultúrműsor követi. Monokon, Kossuth Lajos szülőfa­lujában ürinepi estet tartanak a művelődési otthonban. A megemlé­kezés után a községi énekkar és ze­nekar Kossuth-dalokkal szórakoz­tatja a megjelenteket. Ezen a napon a monokiak lobogódíszbe öltöztetik Kossuth Lajos szülőházát. Gombnyomással állítom a váltót úgy, hogy a 30 iparvágányra futó kocsik biztosan, ä balesetek kizárásával fut­nak le és ami a legfontosabb, telje­sen meg van kímélve az ember fizikuma. De mi van akkor, ha mégis na­gyobb sebességgel fut le a g ürítőről a teher kocsi? — Akkor sem esünk kétségbe — mondja Kiss László vágányfékkezelő elvtárs —, mert a hidraulikus vá­gányfék segítségével meg tudjuk fé­kezni a »rohanó« kocsikat. Az emel­tyűik állításával elérjük, hogy a vá­gányokba épített fékberendezés fel­emelkedik cs megfelelő fékhatás ki­fejtésével csökkenti a kocsi sebessé­gét, megkönnyíti a célfékezést a vá­gányokon. így kevesebb lékutat kell biztosítani sarukká! a kocsik részére. Végignéztük az 1561-es teherszerel- vény szétrendezését. Egymásután egyeli.kint engedik le a kocsikat a gurítóróL Nagyszerű látvány! Szinte tudják az egyes teherkocsik, hogy melyik vágányra kell beállniok. A rendezőben megtudtuk niég azt is, hogy mióta Miskolcon gurító mű­ködik, az 1957-es év volt a csúcstel­jesítmény éve. 885.852 kocsit gurítot­tak le, és jelentősen csökkent az egy kocsira eső kárösszeg forintértéke. Eddig nem sokan ismerték a ren- dezőpál vaud var életét, most röviden bemutattuk leiadataikat. Még csak ionkor kihaladt, a 491-esen kész a íétopróba, a 9387-cs indulásra kész 40 kocsi koksszal Diósgyőr felé. Aki nem ismeri a számok jelentőségét, el sem tudja képzelni, mit jelentet­tek az irányítóknak. Eláruljuk. Vo­nat- és vágányszámokat. Pattogó gyors jelentések. Utasítások, — ez jellemzi az itt dolgozók munkáját. Bizony hosszú sétát kellett meg­tennünk Péter János elv társsal, amíg elértünk a gurítódombra. A guritáa vezető éppen az egyik szerelvény »szétszedését« végezte. Egy ideig néz­tük munkáját., majd igen hosszú időt töltöttünk a 3. sz. szolgálati őrhelyen, ahol az automatikus váltóberendezést és a hidraulikus vágányfékei, keze­lik. Megtudtuk, hogy 1952-ben az or­szágban először a borsodi bánya- és iparvidék rohamos fejlődésének kap­csán itt építették meg ezeket a ra­gyogó szerkezeteket.. Tökéletesen működnek. Büszkék is rá a vasuta­sok, még külföldi vasutas küldöttsé­gek is megcsodálták ezt a gyönyörű hipermodern felszerelést. Pocsai László váltókezelő ül az automatikus váltó mellett. Kérdé­sünkre az alábbi felvilágosítást adta a váltóról: — Naponta 2500—3000 kocsit gurí­tunk le ennek a berendezésnek a se­gítségével. Mióta megépült, sokkál biztonságosabb lett a munkánk. Érhettek volna el ilyen sikert az előadás szereplői, ha a jelmezterve­ző kifogyhatatlan ötletei, tudása és ízlése nem varázsolja rájuk a kort, a szerepeket hitelesítő, az illúziót és a hangulati hatásokat fokozó ruhákat; ha a díszletek nem teremtenek a helyzetnek megfelelő stílusos kör­nyezetet? Simor Ottó Niki hadna­gyának jelmezei például maguk is hangsúlyozzák a hódító szerelmi hőst. Mindjárt, jegyezzük azonban meg. hogy Máthé Éva (Franci) és a női zenekar fehér-világoskék jelme­ze a leggyengébb pontja a jelmez­frontnak nemcsak mert belevesz a sörkert és a zenepavilon fehér szí­neibe, hanem mert formájával is él­jél entéktelcniti a. színpadon sokat forgolódó muzsikus lányok figuráit. Annál artisztikusabb és stíluso­sabb a tánckar tiroli jelmeze és a nagy keringöhöz kreált sárga, fe­kete díszítésű táncruhája. Egyébként a sok szép táncszám közül is Téry Tibor nagy munkájából ezek a tán­cok a legkiemelkedőbb művészi él­ményeink. Talán nem elégítik ki a tánckor leghőbb ambícióit, de szép kollektiv teljesítmények. A DÍSZLETEK minden színen íz­lésesek, ötletes, a hangulatnak meg-% felelő megoldások. De valamit még­sem hagyhatunk szó nélkül, nemcsak erre az előadásra, hanem, több más­ra is gondolva. Sokszor tapasztal­juk, hogy amíg a szobák, termek illúziót keltenek, a falakra festett talmi képek, portrék lerontják az il­lúziót. Nem lehet ezen segíteni? . # A látványos hatású művészi él­mények természetesen nem hoiná- lyosíthatják el a játék, a zenei érté­kek fényét, ha a széttördeltség aka­dályozza is az operetimese folyama­tos kibontakozását. Szívesen gondo­lunk Simor Ottó Niki szerepének ízléses tolmácsolására és kiegyensú­lyozott játékára, amelyet a végkífej- lósig megtart. Általában az egész előadás kidolgozottságán túl érezzük minden jelenetrészben, alakításban a rendező avatott kezét, és minden­fajta túlzás, hamis póz kerülését. Máthé Évában (Franci) azt az új tí­pusú primadonnát kell értékelnünk, akinek a primadonnasága a sokolda­lú színésznő drámai és vígjátéki ru­tinjával párosul, ezért tud mester­kéltség nélkül üde légkört teremteni a színpadon. Szívesen gondolunk az operett egyik legkedvesebb szereplőjére, az leszti tudását és szórakoztatja a köz­ség lakosait, működnek a szakkörök is. Havonta (két-három ismeretter­jesztő előadást tartanaik a község la­kosainak. A kis község kultúrottho- nának eleven, lüktető élete példa­ként szolgálhatna más, jobb körül­mények között élő kultúrotthonok vezetőinek is. Bódvarákó, a kis, edelémyi járás­beli falucska, fejlett kultúréletéről nevezetes a járásban. Az edelényi járás 13 községi kultúrotthona közül a bódvarákói kultúrotthon működése mondható szinte a legjobbnak. Tö­rök Sándor kultúrotthon igazgató vezetésével egyfelvonásosokat adnak elő, a tánccsoport rendszeresen fej­(Tudósítónktól.) Szolgálatukat fe­jezték be azok a vasutasok, ákik a személy pályau d v ar forgalmi irodája slőtt beszélgetnek. Közelebb megyünk hozzájuk, vajon miről is folyik a szó? Az egyik elv társ szakszerű magyará­zatot tart a többieknek. — Nem vé­letlen — mondja —, hogy több mint nyolc hónapja kiváló eredmények születnek az állomásfönökségen. — Erre a másik megjegyzi: — Higyjé- tek el, hogy a jó vezetésnek köszön­hetők a sikerek. Halmai Bertalan állomásfőnök elvtárs és három he­lyettese, Simon Mihály, Kocsis Lász­ló és Péter János elvtársak összefog­tak a pártszervezettel, a szakszerve­zettel, rendet teremtettek az állomás- üönökségen, teljesen felszámolták az E>Uen,forradalom »túlkapásait« és már tavaly év elején megalapozták a ké­sőbbi sikereket. Erre a harmadik vasutas megszólal: — A jó vezetést pedig segítettük valamennyien és most büszkék lehetünk arra, hogy jogos várományosai vagyunk a Mi­nisztertanács és SZOT közös vándor­zászlójának. A tudósító ezt a beszél­getést, hallva, hirtelen nem is tudja, kikről írjon? A forgalmi, vagy a ke­reskedelmi dolgozókról, vagy a ren­dezőpályaudvarról? Látogassuk meg a rendezőpályaudvart, írjunk ezúttal róluk. A rendezőpályaudvar irányítószo­bájába lépünk be. Szinte »bábeli« zűrzavar fogadja a belépőt. A 2. sz. őrhely térfelvigyázó.ja hangszórón jelenti, hogy a 469. sz. vonat 7 óra

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom