Észak-Magyarország, 1958. március (14. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-12 / 60. szám

2 ÉS3&AKMAGYAR.ÖRSZAG Szerda* 1958. máfdns 12. Több támogatást kérnek a miskolci József Attila Kultúrotthon aktívái SZÜKKÖRÜ, de annál meghittebb baráti összejövetel volt az elmúlt napokban a miskolci József Attila kultúrotthonban. A kultúrotthon lel­kes színjátszóit, táncosait és más kul- túrmunkásait látta vendégül az ott­hon vezetősége, hogy egy pár virsli, egy szendvics, egy csésze tea mellett elszórakozzanak és megbeszéljék az otthon kultúrmunkáját érintő közős problémáikat. A kedves hangulatú összejövetelre meghívtak; engem is. Örömmel mentem, mert valami két hónappal ezelőtt már foglalkoztam a kultúrotthonnal, s kíváncsi voltam, vajon történt-e azóta valami válto­zás. Ültem a kultúrirnuinkásofc között, hallgattam beszélgetésüket, terveiket, gondjaikat, s a sok elhangzott érde­kességből néhányat feljegyeztem. Ezekből a jegyzetekből próbálok egy­két gondolatot röviden Összefoglalni. A kultúrotthon elhelyezési problé­mái változatlanul rosszak. Híre jött, hogy a Hunyadi-utca 2. szám alatti ^épületet, ahol jelenleg a Közlekedési Vállalat autóbusz-részlegének a he­lyiségei vannak, kiürítik. A felszaba­duló épület lakás céljára alkalmas és nagyon jó lenne, ha a kultúrotthon­ban lakó családokat oda költöztetnék. Nagy lelkesedéssel készülnek a Műkedvelők Bemutató Színpadán való szereplésükre. Vegyes, tarka műsorukban egyfelvomásosok és táncszámok szerepelnek. A korábban ■betanult és már több helyen nagy sikerrel bemutatott egyfelvonásoto­kon kívül most tanulják az »A tanító úr nadrágja« című vidám egyfelvo- ■násost, Bartus Elemér, Gyurkó Hen­rik, Benőcs Sándor, Pintér Éva, Nagy Zsófia és Jaskó Olga szereplé­sével A közelmúltban Hejőpápihan szerepeltek a színjátszók és a tánco­sok nagy ^ikerrel. Az elmúlt évben a megye 27 községében léptek fel. A bábjátezö-csopotrt rendszeresen tart előadásokat a gyermekek részé­re. Legutóbb a Tornyocska, a Répa és a Piroska és a farkas című báb­játékokat mutatták be most — Ba­logh Sándomé vezetésével — az Égigérő fa bemutatására készülnek. A TÁNCCSOPORT munkájában — táncoktató hiányában — egy kis stagnálás mutatkozik. Űj táncokat egyelőre nem tanulnak, műsorukon a korábban betanult számok szere­pelnek. A közeljövőben várható új táncoktató. Sajnos, már nagyon hosz- szú ideje áll az ismeretterjesztő munka. Róna Frigyes karmester el­helyezése óta nincsen előadó, aki az alkalmatlan helyiségben például ze­nei ismeretterjesztő előadás tartására vállalkozna; Balogh Sándor vezetésével meg­alakult -az otthonon belül a magyar nóta barátainak köre és március 29-ér. már meg is tartják az első dalos bemutatójukat, amelynek mű­során helyi szerzők művei is szere­pelnek.­Bizonyosfokú elkedvetlenedés is tapasztalható a kultúrniiinkások kö­zött. A nagy reményekkel indult pengetés zenekar munkája egyhely­ben áll, néhány színjátszó is elked­vetlenedett. Az ok nagyon egyszerű, a kiküszöbölése még egyszerűbb lenne. A zenekar tagjai nem tudnak próbálni,' mert négy zenekari tag nem járhat el a próbáikra. Egyes színjátszónál szintén ez a nehézség mutatkozik. Ezek valamennyien a Miskolci Közlekedési Vállalat dolgo­zói és érthetetlen módon, a sokszáz alkalmazottat forduló-szolgálatban foglalkoztató vállalat nem tudja megoldani, hogy négy kalauzt úgy osszon be váltószolgálatba, hogy azok a. próbákon részt vehessenek. Nagy Bélát is. aki a kultúrotthon, és a Mis­kolci Közlekedési Vállalat kultúr- felelőse, olyan beosztásba tették, hogy képtelen mellette ellátná a kul- túlmunkát. A közlekedési vállalat forgalmi, vagy munkaügyi osztályá­nak meg kellene találni a módot arra, hogy a kultúrmunkások szolgá­lati és a kultúrotthonibeli munkája ne ütközzék. Meg kellene találni a módot annál is inkább, mert így ele­jét vehetnek annak a szóbeszédnek, hogy a kultúrotthonhoz tartozó köz­lekedési vállalatok csak a saját kul- túrcsoportjaikkal törődnek, de oly­annyira, hogy az a központi kultúr- munka elsorvasztásához vezet. PEDIG NAGY TERVEKET for­gatnak. a fejükben az otthon kultúr- muokásai most is: Steinbeck Mélyek a gyökerek című színmüvét szeret­nék bemutatni. Bátor vállalkozás! Hogy vállalkozásukat siker koro­názza, a művészi segítségen felül . szükségük van a Közlekedési Válla­lat- megértőbb támogatására, kultúr- otbhon.uk felszabadítására is. Híjsz- szük, hogy az illetékesek tudnak se­gíteni . 3 ? fbenedek) Csaknem ötven családi kását építenek az idén a kejocsakai cementgyár dolgozói A Műkedvelők Bemutató Színpada megkezdte előadássorozatát Az elmúlt vasárna­pon megkezdte elő­adássorozatát az SZMT kultúrtermében a Mű­kedvelők Bemutató Színpada. Első alka­lommal a miskolci MÁV Erkel Ferenc kultúrotthon színját­szói mutatták be Kis­faludy Károly: »Ké­rők« című háromfelvo- násos művét. A hangu­lat kissé hűvös volt még, első előadás lé­vén kevesen is voltak, de remélhető, hogy rö­vid idő alatt megismeri a város a Műkedvelők Bemutató Színpadát. Ez a célkitűzése is: is­merkedjünk meg kul- túrottihonaink munká­jával. Van közöttük magas művészi fokon álló együttes is, mint pél­dául a perecest bá­nyász színjátszó cso­port, amely már több helyen mutatta be nagy sikerrel a »Fehér Annáit, s akiknek előadását április máso­dik felében ezen a színpadon is láthatjuk. A »Kérők« vasárnapi előadásával kapcsolat­ban hiányosságkén fc említhetjük meg a díszletezéa túlzott le­csökkentését:, amely miatt az előadás — minden jó oldala elle­nére — sokat veszített az értékéből. Egyéb­ként az előadás folya­matosságára, pergőbbé tételére kell fokozot­tabban törekedniük A Műkedvelők Be­mutató Színpadával kapcsolatban szeret­nénk válaszolni a Le­nin Kohászati Művek színjátszóinak is, akik a városi tanács műve­lődésügyi osztályát marasztalják el azért, mert előadásukat nem szervezte meg. Rosszul vannak tájékoztatva: a művelődésügyi osztály nem rendezőszerv, te­hát nem is rendez, csak rendestet. Az elő­adások előzetes prepa- gardája, meghirdetése, pl aká t kiragasztása, néni a művelődésügyi osztály feladata. Hely­telen volt az is, hogy • az LKM színjátszói az előadás megtartását meghatározott létszámú néző jelenlétéhez kö­tötték, s anélkül, nem voltak hajlandók ját­szani. A MÁV kultúr­otthon színjátszói lel­kesen, a kislétszámú közönség előtt is meg­tartották az előadásig Sajnálatos, hogy az LKM színjátszói a. Be­mutatók Színpadáról távol maradtak, azon­ban a közönség a »Tacskó «-t így is látni fogja egy megyei szín-* játszóegyüttes előadá­sában. — A Bemutatók Színpadának legköze­lebbi előadásán, már­cius 30-an a József At­tala kultúrotthon együttesének műsorát láthatjuk; «é-F-A-w» vagy a régi vágóhíd rekonstrukciója valósuljon meg Miskolcon A napokban megjelenő Borsodi Műszaki Élet-ben „Húskombinát, vagy a régi vágóhíd rekonstrukciója valósuljon meg Miskolcon?’? cím­mel dr. Tantó Miklós cikket írt. A cikket lapunkban nagy terjedelme miatt kivonatosan közöljük, MINDEN KULTŰRÁLLAMBAN a közfogyasztásra szánt állatok vágása csak vágóhídon történhet, ahol a hús rendszeres húsvizsgálaton esik át. A yágóhídakkal szemben a legfonto­sabb követelmény, hogy higiénikus, gazdaságos és az érvényben lévő állategészségügyi rendeleteknek megfeleljen. Ha a miskolci vágóhidat bármelyük szempontból is vizsgáljuk, nem mondhatjuk, hogy ezek a kívá­nalmak teljes egészükben biztosítva vannak. A higiénikus kívánalmakat a vágóhíd korszerűtlensége mellett rontja még az a körülmény is, hogy ugyanaz a vágóhíd, amely a felsza­badulás előtt 60.000 ember hússal való ellátását biztosította, a felszaba­dulás után az összpontosított állat- vágásokkal 200.000 ember húskiter- melőhelyévé vált. A gazdaságos húskátermelést nagy­ban akadályozza a vágóhíd elavult­sága mellett az is, hogy a feldolgozó üzemek a város különböző pontjain varinak, a kitermelt nyersanyagokat állandóan nagyobb távolságra kell szállítani. így 600—700 méterre lévő vásártéri húskészítményüzembe, a 8 kálomóterre lévő vasgyári páchurka és zsírolvasztó üzembe, a lóhúst pe­dig az 1 kilométerre lévő feldolgozó üzembe kell szállítani a kitermelési helytől. Melléktermék feldolgozó üzem, mint vérliszt, csontliszt stb. háncs a vágóhídon. Felsőbb szerveink, látva a nehéz­ségieket, némi beruházásokat biztosí­tottak az elmúlt években a vágóhíd és a feldolgozó üzemek higiénikussá- gának biztosítására. így történt meg a vágóhíd udvarának burkolása, zárt, fedett állatpihentető istálló létesítése, a magaspályák részleges fejlesztése, a laboratórium bővítése, továbbá a feldolgozó üzmeket rendbeszedték és a vágóhídi kobzott szervek részére higiénikus tárolóhely létesült. A több évtizedes elavultságon ezek a felújítások azonban gyökeresen alig változtatnak. Az elavultságon, változtató lényeges beruházást, vagy az esetleges rekonstrukció gondola­tát azzal az indokkal vetették el, hogy Miskolc egy teljesen új, modem húskombinátot fog kapná a második ötéves terv első felében. A régi vágó­hidat azért nem célszerű fejleszteni, mert ezen a helyen fog átvezetni a miskolci Sajó-hídtól kiinduló, a Sajó jobb partján végighúzódó Zsolcai kaput tehermentesítő útja, amely a jelenlegi Vágóhídi Utcába csatlakoz­va felüljáróval a Gömöri pályaudvar felett a Szeles utcába torkollana. A MISKOLCI HÚSKOMBINÁT VÁLLALAT 1952-ben meg is alakult és a Szovjetuniótól kapott tervdoku­mentációk alapján a helyi viszonyok­nak megfelelően hozzálátott a terv megvitatásához, kivitelezéséhez. A húskombinát első üzemeltetését 1956 —57-re tervezték. Az októberi ellen- forradalmi eseményeket követő gaz­dasági helyzet megrázkódtatta és megviselte az ország gazdasági ere­jét és e nagyköltségű élelmiszeripari beruházást felfüggesztették Leg­újabb értesülésünk szerint 1966—67- re tervezik a miskolci húskombinát első üzemeltetését. Célszerűnek tar­tom, hogy a leendő húskombinát üzemi főépületét, ahol a munka leg­nagyobb része folyik, majd nagy vo­nalakban ismertessem. Úgy hiszem, bennünket miskolciakat érdekel, hogy milyen lesz a város húskiter­melő helye? Belekapcsolódnánk a vitába szélesebb körben, hogy táj jel­legénél fogva szükséges-e ilyen üzem, vagy más elgondolásai és megoldású üzem építésére gondoljunk, vagy mindkettőt vessük el és a régi vágó­híd rekonstrukciójával foglalkozzunk, mert ennék a lehetőségnek feltételei is biztosítottnak látszik. A régi vágóhidakkal szemben hús­kombinátról azért beszélünk, mert az állati termékek teljes feldolgozása egy területen megoldott, a jelen esetben egy fedél alatt van, nemcsak a húskitermelés és a húsfeldolgozás, hanem az állatvágásnál keletkező melléktermékek feldolgozása is, mint húsliszt, vérliszt, csomtliszt, zselatin- enyv, stb. feldolgozása az üzemen belül bonyolódik le. A miskolci húskombinát helyének kitűzése megtörtént, a Zsolca felé vezető vasút mentén, a 41-es vasúti őrházzal szemben terülne el a Sajó és a vasútvonal közötti területen. A hozzávezető út elkészült, amely a miskolci SajáhícLnak a város felé eső részén ágazik el, a Fonógyár és a Szervestrágyatelep mellett halad. A húskombinát vasúti iparvágánya már ell&észült, ugyancsak a húskombinát mellett épülne fél Miskolc város 550 vagonos fagyasztó-tároló hűtőháza is, amihez részben már hozzákezdtek. A húskombinát napi 100—120 szarvasmarha, 300—350 sertés, 80— 100 borjú, vagy birka vágására lenne alkalmas. A húskombinát üzemi fő­épülete két egymás mellett szorosan egymásba épített épületből álL Az; üzemi főépület frontjának hotssza; 117.3 méter. Építészeti megoldása az; eddig nálunk alkalmazott megoldás-; tói eltérően nem pavilonszerű, ha­nem emeletes (etágos) rendszerű vá-j góhíd lesz, négy emelettel. A kiter-j melt anyag és melléktermék mozga-; tása az egyes munkahelyekre nem; magas pályákon, hanem főleg cső-; pályákon, a húsfeldolgozó üzemék-; ben, nagyrészt konvejerken és lifte-; ken történne. Tehát nem horizontá-; lis, hanem vertikális anyagmozgató-^ son van a hangsúly... * VÉLEMÉNYEM SZERINT először; is a helykérdéssel kellene foglalkozni.; Nem mondható a legszerencsésebb; helynek a kitűzött terület, mert a; hozzávezető út a szervestrágyatele-; pen visz át. Célszerűbb lett volna a; Drótgyár környékén elhelyezni, ahol; szintén meg volna az út, a vasút és; a Saió adottsága. ! A húskombinát építése távoli per-; spéktáva s ezért üzemeltetéséig »át-: menetileg« is meg kell találni a mó-; dot, hogy higiénikusan termeljünk a; régi vágóhídon, hiszen nem keve-; sebb, mint 200.000 ember húskdter-; mélőhelyéről van szó! A húskombi-: nát üzemeltetéséig a régi vágóhídon: legfontosabb volna a sertésvágóhíd; bővítése, új bélház építése, szalag-: rendszerű nagyállatvágás bevezetése,: a pároló és kényszercel.la korszerűsí­tése. Ha azonban a húskombinát épí­tése 15—20 éven belül nem valósulna: meg, foglalkoznunk kell a régi vágó­híd rekonstrukciójával is. mert az üzemek korszerűtlensége, szétdobált- sága nemcsak higiénikus, de gazda­sági szempontból is igen nagy terhet ró a húsiparra. A rekonstrukcióba befektetett költségek pedig 10 óv.alatt amortizá­lódnának és visszatérülnének nép­gazdaságunknak. Legcélszerűbb vol­na, ha egy közvágóhíd jellegű ú;j- húskombinát készülne el mielőbb!.. Dr. Tantó Miklós' A Neiiézszerszámgépgyár azonnali belépéssel felvesz esztergályos szakmunkásokat Jelentkezni a vállalat sze­mélyzeti osztályán, Diósgyőr-Vasgyár, Mexikó----------------------------------wu ■■■ N őnapi ünnepségek szabadságharcos diáklány ihaSStttfbft* telese elleni, táviratban bélyegezték meg a francia gyarmatosítók algériai kegyetlenkedéseit: ORMOSBANYÁN • nagyüzemi pártbizottság és a nőtanáos rendezi« meg a nőnapi ünnepséget. A kultúr- ház nagyterme színültig megtelt lá­nyokkal, asszonyokkal.; Az ünnepi beszéd elhangzása után gyöngyvirág­csokrot nyújtottak át az ünnepelték- nek, majd könyvjutalomban részesí­tették a mőt|hács munkájában ki­tűnt. lányokat, asszonyokat. A kul­túrműsort éjfélig tartó táncmulatság követte; : HARSÁNY KÖZSÉGBEN *a*ár- ! nap, március 9-én ikerült sor a nem- i zetközi nőnap megünneplésére. A ta- : nácsiháza nagytermében összegyűlt I ünneplő közönséget az általános i&­► kola növendékei szavalatokkal és ; énekszámokkal köszöntötték. A kul­► túrműsor után É. Nagy Sándor elv­► társ, a miskolci járási pártbizottság ► kiküldötte tartott ünnepi előadást, ► melyben méltatta a nőmozgalam öt­► évtizedes múltját, a nők szerepét a ► békéért és a nők egyenjogúságáért ► vívott harcban. Az ünnepi gyűlésen ► felszólalt a község köztiszteletbein ► álló lelkipásztora, a helyi bókebizott- íság titkára is. A nő tanács munka já­► ban kitűnt asszonyokat könyvjuta­► lomban részesítették; | ——-.. ,o — ■■■ ► Shaw-hemutató a miskolci ► Kamaraszínházban \ Március 14-én, pénteken este 7 órai ► dettei mutatja be a Kamaraszínház G. B. ► Shaw: „Szerelmi házasság” című szatiri- I kus vígjátékát. A darabot Nyúlásai Ju- £ dit főiskolai hallgató rendezi, akinek ez ► a munkája diplomarendezés lesz. A da- í rab szereplői: Szén tiranai Éva, Jákó Pál, ► Öze Lajos, Csiszér András, Horváth l Gyula, Beeze Ida, Szabados Ambrus és l Demény Gyula. A Shaw-daralb iránt ► máris igen nagy az érdeklődés. MÁRCIUS 8-ÁN, a nemzetközi nő­nap alkalmából meleghangulatú ün­nepséget rendezett a rudábányai Hazafias Népfront a bányász párt­szervezettel karöltve; Az előadást a megyei nőtanács küldötte, Hegyi Imrémé elvtánsmő tartotta; A nőnapi ünnepség keretéiben megajándékoztak két sokgyermekes anyát és egy özvegyasszonyt, továbbá jutalomban részesítettek kilenc asz- szonyt,. akik kiváló munkát végeztéit a nőmozgalom szervezésében. Az ünneplő közönség felemelte tiltakozó szavát Dzsamila Buhired algériai ÖREG HATÁR FIATAL ŐREI i"«^orok Néha még téliesen borús az ég, de a tavaszt már nem lehet 1 S a hegyek közt sem sokáig feltartóztatni. Útnak indulták a dermedt álmukból ébredt patakok, vékony erecskék- ben csörgedezik a hóié. Űjhodik a határ... Hanem, még valami történt a hegyek között: az „öregek” leszerel- ! ték, s helyükbe újabb ifjak érkeztek, hogy őrködjenek a haza határai- . mái. őket látogattuk meg a minap V. százados elvtárssal, a magasabb , egység politikai munkatársával, hogy meggyőződjünk róla, s a szülők- | nek is elmondjuk, miként élnek fiaik, megszokták-e már az új kör- , nyezete t. De adjuk át a szót a harcosoknak, a borsodiaknak és a távolból , jöttéknek. “ Nehéz volt Budapest után megszoknom a csendes vidéket. Most , azonban, hogy a kiképzés után komoly feladathoz láttunk, már becsű- i Zöm is ezt a munkát. A sejtelmes éjszakák, izgalmas portyázások itt i igazán férfivá érlelik az ifjút. S visszakerülve a polgári életbe, bizo- i nyára edzettebb, határozottabb dolgozói leszünk a társadalomnak — i nyilatkozik Csepány Denes határőr, aki az érettségi után kitanulta az i esztergályos szakmát ( Természetesen nem csak a határőrzés mesterségéről esik szó. Hi- i szén nem csupán a határon, de az őrsökön is sajátos életet élnek a fia- < talok. önállósághoz, rendszeretethez, egymás megbecsüléséhez szoknak, i Erről tanúskodnak a körletek, a szépen megvetett ágyak, az egymásnak < készségesen nyújtott segítség, s ragyogóan tiszta fegyverek — a határ- i prök leghűbb bajtársai a harcban. i Fov.p/»v leié fért leírt életét élik, a közösség életét. Minden < egy KIS vsauia percüket ^ Összefogás, az egymásért vagyunk, s a társadalomért harcolunk” — jegyében töltik. VidánialC 1 életerősek. Csák ákkor csendesül egy kicsit az Őrs, ha levelet írnak, vagy 1 olvasnak. i A szépen berendezett kultúrszobában, egy kis sarokasztalhoz fél- 1 revonulva, Blaubacher József éppen barátjának fogalmazza levelét Jk- ' ladra: „Nem bántam meg, hogy határőr lettem...” — írja, s 1 gondolkodik, miképpen festhetné meg legszebben a határőr életét. Al- { mást Ferenc határőr pedig már el is küldte levelét, de megragadja az ( alkalmat, hogy a megye újságja által Valakinek üzenjen a megyébe. ( Csák nem tudja hirtelenjében megfogalmazni mondókáját. ( — Járdánházára üzenem Papp Piroskának, hogy gondoljon rám, ( •ne feledjen el! — Jó lesz így, Almási elvtárs? Jó, — mondja s elpirul , a körülállók kacajára. Pedig nem szégyen a szerelem... , Csere Imre Legyesbényére, Nagy József Zemplénagárdra üzenik, , hogy egészségesek, jól érzik magukat. Csomag nem kell, a koszt jö. , Persze, azért néha nem árt egy kis sütemény, amit az édesanya készít, , mert az mégiscsak más... Olyat senki nem tud sütni...! A rengeteg üzenetet, amit tolmácsolni kellene, a költő Balassi , szavaival foglaljuk össze: .mi lehet e széles föld felett szebb dolog , a végeknél?” Különösen, amikor ifjak vagyunk. Különösen, amikor , épülő, szépülő hazánk határait oltahnazzuk a gonoszok ellen. Erre esküt , tettünk, s becsülettel állják szavunkat. Mi, a géplakatosok, esztergálva- i sok, gazdálkodók és traktoristák, akiket a haza fegyveres szolgálattétel- . re szólított. Mi nvílifr pzt iizpniük' erőt, egészséget nektek, végek ifjú mi pealg ezt üzenj UK. Őrködjetek éberen szerettei­tek és hazátok nyugalma felett; * (esi) A miskolci Zrínyi Ilona* leánygimnázium 700 tanulója egységesen követelte Dzsamila Buhired szabadonbocsátásót tél segíti az építőket és igy ebben az évben csaknem 50 dolgozó ópit majd résziben OTP kölcsönnel, részben tel­jesen saját erejéből családi házat; r>—.....- i. ........... Á héjőcsabai cementgyár dolgozói köziül a múlt évben harmincán épí­tették ■—! a igyár segítségévéi — csa­ládi házat. A gyár az idén is kedvez­ményes fuvarral, építőkővel, cement- -- — —- - - — b an 700 diáklány es a tantestület tágja egységesen tiltakozott Dzsá­mi! a Buhired szabadságharcos lány kivégzése ellen. A miskolci diák­lányok tiltakozó gyűlésükről távira­tot küldtek a francia követségnek, amelyben követelik az algériai diák­lány azonnali szabadonibocsátását; Miskolc dolgozói mély megdöbbe­néssel fogadtál^: a hírt, hogy a fran­cia hatóságok, koholt vádak alapján halálra ítélte a 22 éves algériai diák­lányt, Dzsamila Buhiredet. A nagy iparváros asszonyai és lányai számos helyen tiltakozó gyűléseket rendez­ték; A Zrínyi Ilona leánygimnázium-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom