Észak-Magyarország, 1958. március (14. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-02 / 52. szám

Világ proletárjai egyesüljetek ! wememmm A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XIV. évfolyam 52. szám Ára: 60 fillér 1958 március 2, vasárnap r-------------------—-----^ M unka és egészségvédelmi őrjáraton Razzia Harminc év Amerikában Gépállomásaink munkája, eredményei a számok tükrében Borsodi Bors NYILATKOZAT a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány és a Magyar Szocialista Munkáspárt, valamint a Román népköztársaság kormánya és a Román Munkáspárt küldöttségeinek tárgyalásáról 1958. február 20. és 28. között a Román Népköztársaság kormányá­nak és a Román Munkáspárt Központi Vezetőségének meghívására a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány és a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége látogatást tett a Román Népköztársaságban. E látogatás folyamán a Magyar Népköztársaság és a Román Nép- köztársaság kormány- és pártküldöttségei megbeszéléseket folytattak Bukarestben. A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány és a Magyar Szo­cialista Munkáspárt küldöttségében a következő elvtársak vettek részt: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, államminiszter, Apró Antal, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökének első helyettese, Kállai Gyula, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, államminiszter, Szirmai István, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságá­nak tagja, Németh Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, Sebes István, a külügyminiszter helyettese. Keleti Ferenc, a Magyar Népköztársaság bukaresti rendkívüli és meghatalma­zott nagykövete. A Román Népköztársaság kormánya és a Román Munkáspárt kül­döttségében a következő elvtársak vettek részt: Gheorghe Gheorghiu-Dej, a Román Munkáspárt Központi Vezetőségének első titkára, a Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlése Elnökségének tagja, Chivu Stoica, a Román Munkáspárt Központi Vezetősége Politikai Bizottságának tagja, a Román Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Petre Borila, a Román Munkáspárt Központi Vezetősége Politikai Bizottságának tagja, a Román Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének helyettese, Nicolae Ceausescu, a Román Munkáspárt Központi Vezetősége Politikai Bizottsá­gának tagja, a Román Munkáspárt Központi Vezetőségének titkára, Alexandru Moghoiros, a Román Munkáspárt Központi Vezetősége Politi­kai Bizottságának tagja, a Román Népköztársaság Minisztertanácsa elnö­kének helyettese, Avram Bunaciu, a Román Munkáspárt Központi Veze­tőségének tagja, külügyminiszter, Paul Niculescu-Mizil, a Román Mun­káspárt Központi Vezetőségének tagja. A tárgyalások folyamán a felek kölcsönösen tájéJcoztatták egymást kormányaik, és pártjaik tevékenységéről, behatóan elemezték baráti kap­csolataik továbbfejlesztésének, kérdéseit^és a két országot érdeklő legfon­tosabb nemzetközi kérdéseket. Ä baráti együttműködés szellemében folytatott széleskörű, vete­ményesére során a két küldöttség megállapította, hogy nézeteik az ősz- megvizsgált kérdésekben azonosak. i. Ä magyar és román barátságnak mély történelmi gyökerei vannak. Bár a magyarországi és a romániai volt uralkodó osztályok nemzeti el­nyomó politikát folytattak és nacio­nalista gyűlölködést szítva egymásra uszították a magyar és román dolgo­zókat, ennek ellenére a magyar és román nép legjobb fiai egyesítették erőiket és forradalmi harcokat vív­tak a két nép közötti barátságért, a szabadságért és a társadalmi hala­dásért. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatására mind Magyar- országon, mind Romániában megala­kultak a kommunista pártok és a munkásosztály a haladó erők étón tudatos harcot kezdett a két- nép testvéri együttélését zavaró és mér­gező sovinizmus ellen, az igazi barát­ság megteremtéséért. A két ország 'munkásosztálya sok vértanút áldo­zott a közös ügyért vívott küzdelem­ben. Miután a magyar és a román nép felszabadult a fasiszta iga alól és saját kezébe vette sorsának irá­nyítását, a szocializmus építésé­nek útjára lépett és örökre vé- getvetett a kizsákmányoló osztá­lyok által szított gyűlölködésnek. A két nép között tartós barátság jött létre, amely a proletár nem­zetköziség, a kölcsönös megbe­csülés, a területi épség tisztelet- bentartása, a szuverénitás és a betügyekbe való be nem avatko­zás, az együttműködés és a köl­csönös testvéri segítségnyújtás elveire épül. A magyar-román barátság kiállta & nehéz idők próbáját is. Amikor Magyarország függetlenségére és szo­cialista vívmányaira tört az ellenfor­radalom. a román nép az elsők kö­zött nyújtott testvéri segítséget, amelyre a magyar nép hálával gon­dol. A román nép örül, hogy a ma­gyar dolgozók az ellenforradalmat leküzdötték, annak. súlyos következ­ményeit felszámolták, s az ország politikai, gazdasági és kulturális fej­lődésében sikert értek el. Mindkét fél hangsúlyozza: Határo­zottan fel kell lépnünk az imperia­lista köröknek a szocializmust építő országok bel-ügyeibe való minden be­avatkozási kísérleteivel szemben és szüntelenül fokoznunk kell az éber­séget az osztályelletnsóg minden olyan, próbálkozása ellen, amelynek célja aláásni, gyengíteni a népi ha­talmak /#. Szocialista országaink kapcsolatait méltóan fejezi ki az 194« január 24-én kötött barátsági, együttműkö­dési és kölcsönös segélynyújtási szer ződés, a sokoldalú magyar—román együttműködés történelmi okmánya E szerződés szellemében a két ország kapcsolatai eredményesen fejlődtek. A két fél a tárgyalások során meg­egyezett abban, hogy tovább szé­lesíti és fejleszti a Magyar Nép- köztársaság és a Román Népköz- társaság gazdasági együttműkö­dését. Az elkövetkező években növeli a két ország közötti áru­csereforgalmat és e célból az 1958—60. évi időszakra kereske­delmi egyezményt köt. A két küldöttség megállapodott abban, hogy magyar-aromán vegyes gazdasági, együttműködési kormány« bizottságot létesít. Ez a bizottság irá­nyítani és fejleszteni fogja a két­oldalú gazdasági együttműködést, fi- gyelembevéve a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsának ajánlásait. Mind-két. küldöttség megelégedéssel állapítja meg, hogy a két ország kulturális kapcsolatai a Magyar Nép- köztársaság és a Román Népköztársa­ság között 10 éve megkötött kultu­rális egyezménynek megfelelően eredményesen fejlődnék. A kulturá­lis élet minden ágában, különösen a magyar és a román nép szabadságé, ért és nemzeti függetlenségéért kö­zösen vívott történelmi harcainak tanulmányozásáért és a közös forra­dalmi hagyományok ápolásáért és tanításáért az együttműködést a jö­vőben is fejlesztik. A felek elhatá­rozták. hogy elősegítik a szocializmus építésének minden területén elért eredményeik kölcsönös jobb megis­merését. A Magyar Népköztársaság és a Román Népköztársaság, mint a Szov­jetunió vezette szocialista tábor test­véri nagy családjának tagjai kifeje­zik szilárd elhatározásukat, hogy a jövőben is minden eszközzel hozzá­járulnak a szocialista tábor egységé­nek erősítéséhez. ni. A magyar és román kormány, amelyek a szocialista tábor többi or­szágaival együtt következetesen va­lósítják meg a békés együttélés poli­tikáját, megelégedéssel állapítják meg, hogy e politika alapelveit jelen­leg a világ közvéleményének legszé­lesebb körei tevékenyen támogatják. Ezeket az elveket sikeresen alkal­mazzák a szocialista országok és szá­mos európai, ázsiai és afrikai nem szocialista ország között. A Magyar Népköztársaság és a Román Népköztársaság nemzetközi kapcsolataikban következetesen al­kalmazni fogják a jövőben is az ENSZ alapokmányának elveit, ame­lyek arra kötelezik mind a nagy, mind a kis államokat, hogy az egyen­lőség és a kölcsönös tisztelet alapján egyesítsék erőfeszítéseiket a béke és a nemzetközi biztonság megőrzéséért. A felek támogatják & Német De­mokratikus Köztársaságnak azt a javaslatát, hogy a két német állam kezdjen közvetlen tárgya­lásokat Németország egyesítésé­ért, vonják ki a külföldi csapato­kat Németország, valamint a többi nyugat- és kelet-európai ország területéről, s hogy a két német állam mondjon le hadse­regének atomfegyverekkel való felszereléséről. Mindkét nép élet­bevágó érdeke, hogy a német mi­ll turizmus ne veszélyeztesse is­mét Európa népeinek biztonságát és a világ békéjét. A magyar kormány helyesli és tá­mogatja a román kormánynak a bal­káni országok kormányaihoz tetézett, felhívását, amely nemcsak a délke­let-európai országok, köztük Magyar- ország érdekeinek felel meg, hanem nagyjelentőségű kezdeményezés az általános béke szempontjából is. A két kormány tel jós egészében egyetért a lengyel kormány ama ja­vaslatával, hogy a Lengyel Népköz­társaság, a Csehszlovák Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársa­ság, valamint a Német Szövetségi Köztársaság területén létesítsenek atomfegyvermentes övezetet. A Magyar Népköztársaság és a Román Népköztársaság kormányai üdvözlik a Kínai Népközt ársas ág és a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság kormányainak a kínai ön­kéntesek Koreából való kivonására vonatkozó kezdeményezését. Ez érté­kes hozzájárulás a koreai kérdés bé kés úton való rendezéséihez, a nem­zetközi feszültség enyhítéséhez és a 'béke megszilárdításához. A felek együttérzésüket és szolida­ritásukat fejezik ki az arab népek­nek, valamint más ázsiai és afrikai népeknek a gyarmati iga végleges 1 lerázásáért, a teljes nemzeti függet­lenségért és szuverenitásért folytatott harca iránt. Mindkét kormány támogatja a szovjet kormány javaslatát egy magasszintű kormányfői értekez­let összehívására, mert úgy véli, hogy ez megfelel a béke és a né­pek ‘biztonsága életbevágó érde­keinek. Ez az értekezlet meg­nyitná az utat más, bonyolultabb nemzetközi kérdések megoldásá­ra is. Ugyanakkor a két küldöttség nem hagyhatja figyelmen kívül azt a ve­szélyt, amelyet a nyugati hatalmak, s elsősorban qz Északamerikai Egye. sült Államok kormánykörei által to­vábbra is folytatott erőpolitika je­lent. A fegyverkezési hajsza és a hideg­háború, a szocialista országok körüli katonai bázisok megteremtése, az északatlanti szövetség tagállamai te­rületén atomtöltésű rakéták kilövé­sére szolgáló berendezések létesítése a népek jogos aggodalmát váltja ki. A magyar és a román kormány népük akaratának megfelelően visz- szauta&ítja az Amerikai Egyesült Ál­lamok kormányának azon próbálko­zásait, hogy egyes európai szocialista országok társadalmi rendjét nemzet, közi tárgyalásokon vitassa. Az ilyen kísérletéket szuverén államaink bel- ügyeibe való megengedhetetlen be­avatkozásnak tekintik. Amíg fennáll a támadó jellegű északatlanti szövetség és nem való­sul meg az európai kollektív bizton­ság, a Magyar Népköztársaság és a Román Népköztársaság a fenyegetett béke védelmében rendületlenül erő­síti a varsói szerződés szervezetét. Ez a szervezet védelmezője a szocia­lista országok biztonságának, függet­lenségének és Európa békéjének. ív. A Magyar Népköztársaság és a Román Népköztársaság baráti kap­csolatai elmélyítésének és fejleszté­sének alapvető biztosítéka az a gyü­mölcsöző együttműködés, amely a Magyar Szocialista Munkáspárt és Román Munkáspárt között meg­valósult. Pártjainkra hárul az a tör­ténelmi feladat, hogy a két ország népeit a szocializmus építésének út­ján vezessék. A két párt közötti véleménycsere megmutatta, hogy a nemzetközi kommunista mozgalom alapvető kér­déseiben álláspontjuk azonos. A két küldöttség hangsúlyozza, a kommu­nista és munkáspártok képviselőinek a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 40. évfordulója alkalmából Moszkvában megtartott értekezleté­nek történelmi jelentőségét. Az ott hozott határozatok nagy segítséget nyújtanak pártjainak és a nemzet­közi munkásmozgalomnak. A két pártküldöttség rendkívül fontosnak tartja a két párt közötti együttműködést, az elvtársi kapcso­latokat és a jövőben is megtárgyalja közösen a szocializmusért és a béké­ért folyó harc legfontosabb kérdéseit. A ^ Magyar Szocialista Munkáspár­tot és a Román Munkáspártot egész tevékenységében, a szocializmus épí­tésében^ a marxista-leninista elmé­let vezérli. Tanulnak a Szovjetunió Kommunista Pártjának és a többi kommunista- és munkáspárt gazdag tapasztalataiból, alkotó módon, a nemzeti sajátosságok figyelembevé­telével alkalmazzák a marxizmus— leninizmus általános elveit. A két párt megerősíti azt az el­határozását, hogy következetesen harcol a marxizmus—leninizmus revíziójára irányuló minden kí­sérlet ellen, a dogmatizinus és a szektarianizmus felszámolásáért. A jelenlegi szakaszban ia revízio- nizmus jelenti a legfőbb veszélyt a nemzetközi munkásmozgalom számára. A két párt küzd a ka­pitalizmus felmagasztalói, a re­formista és opportunista nézetek, a burzsoá ideológiai (befolyás el­len, a Párt vezetőszerepének növe­léséért a gazdasági, politikai és kulturális életben. A két párt a magyar és a román népet a proletárnemzetköziség szelle­mében neveli és határozottan vissza­veri a burzsoá nacionalizmus bár­milyen formát öltő megnyilvánulá­sait. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Román Munkáspárt hangsú­lyozza, hogy a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségéneik megszilárdítása a munkásosztály ve­zetésével, a tömegekkel való kapcso­lat szakadatlan erősítése, a párt egy­sége és vasfegyelme, a pártmunka lenini elveinek következetes alkal­mazása biztosítja az elért eredmé­nyele megszilárdítását, mindkét ország dolgozóinak újabb sikereit. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Román Munkáspárt képviselői elhatározták, hogy bővíteni fogják a két párt kapcsolatait, kiterjesztik a küldőttségcserét, a pártmunka köl­csönös tapasztalatainak tanulmányo­zását. valamint a pártokmányok és a pártsajtó cseréjét. A szovjet kormány emlékiratot intézett az Egyesült Államokhoz Washington (AFP) Az amerikai külügyminisztérium szóvivője pénteken este az alábbi közleményt olvasta fel a sajtó kép­viselőinek: „Pénteken, moszkvai időszámítás szerint reggel 9 órakor a szovjet kül­ügyminisztériumba hivatták Lleve- lyn Thompson nagykövetet. Gromi­ko szovjet külügyminiszter emlék­iratot adott át neki az esetleges csúcsértekezlet előkészítő eljárásai­nak kérdéseiről. Elhatározták, hogy az emlékiratot egyelőre nem hozzák nyilvánosságra. Ezért az amerikai kormány ezidő szerint nem kíván semmiféle felvi­lágosítást sem adni tartalmáról.” (MTI) ooo-------------------------­Franciaország lemond a külügyminiszteri értekezlet követeléséről Párizs (AP) A francia kormány pénteken kö­zölte: lemond arról a követeléséről, hogy feltétlenül külügyminiszteri ér­tekezletet hívjanak össze, ha a kelet— nyugati csúcsértekezletet „más esz­közökkel is kielégítően elő lehet ké­szíteni”. Ez azt jelenti, hogy a fran­cia kormány rugalmasabb álláspon­tot foglalt el a csúcsértekezlet te­kintetében. (MTI) Tervbe vették Szaud-Arábia, Bahrein és Kuvait egyesülését Hamburg (DPA) Pénteken Szaud-Arábia tárgyalá­sokat kezdett Bahreinnel és Kuvait- tal egy új arab államszövetség lét­rehozásáról. Mint a bahreini uralkodó egyik tanácsadója pénteken közölte, a sejk Szaud-Arábiába utazott, hogy ta­nácskozzék Szaud királlyal. A ta­nácskozás célja az új államszövetség megteremtése, amely „hozzájárulna a Közel-Kelet békéjének és nyugal­mának megszilárdításához”. Szaud-Arábia, Kuvait és Bahrein a világ legfontosabb olajtermelő or­szágai. (MTI) A tárgyalások eredményei teljes mértékben igazolták, hogy a két ország vezetőinek közvetlen kapcsolata és a két országot közösen érintő kerdesekben folytatott véleménycsere szükséges és hasznos és az ihren kapcsolatokat a jövőben is fenn fogják tartani. A Magyar Népköztársaság kormány- és pártküldöttségének a Ro­man Népköztársaságban tett látogatása, a teljes sikerrel zárult tárgyalá­sok a két népet összekötő mélységes tisztelet és szeretet érzésének ha­talmas megnyilvánulásai voltak, jelentős mértékben hozzájárultak a ba­rátság megszilárdulásához és fejlődéséhez. , Magyar Népköztársaság és a Román Népköztársaság minden erő­feszítést inegtesz a közös és fennálló testvén szocialista együttműködés fejlesztéseire és elmélyítésére, a Szovjetunió vezette nagy szocialista tábor országai barátságának és megbonthatatlan egységének megszilárdítására es minden cselekedetével hozzájárul a béke és a népek közötti együttmű­ködés nemes ügyéhez. Bukarest, 1958 február 26. A Magyar Népköztársaság kormány- A Román Népköztársaság kormány- és pártküldöttsége részéről és pártküldöttsége részéről Kádár János Gheorghe Gheorghiu-Dej

Next

/
Oldalképek
Tartalom