Észak-Magyarország, 1958. március (14. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-11 / 59. szám

r ÉSZAKMAGYARORSZÁG Kcőő, 19S9. március 11. v A kereskedelmi és vendéglátóipari tanulófelvéteUel kapcsolatos tudnivalók A Belkereskedelmi Minisztérium korábban közölte, hogy az új iskolai évre 21 kereskedelmi szakmába je­lentkezhetnek fiatalok tanúlónak. Ezzel kapcsolatban a minisztérium oktatási osztálya az alábbi tájékoz­tatást adta: Az egyes szakmákra a következő mádon lehet jelentkezni: Az általá­nos iskola vagy gimnázium utolsó éves tanulói úgynevezett továbbtanu­lási laipot kapnak. Ezen kell feltün­tetni-, hogy a kereskedelem melyik ágában szeretnének elhelyezkedni. Az iskola igazgatója a jelentkező lapokat továbbítja a legközelebbi kereskedelmi tanulóiskolának, amely szerint megtartják a felvételiket. A felvételi vizsgák június utolsó nap­jaiban lesznek. A felvételi vizsga sikere alapján dönt az iskola és a szakmai vezetőség. A tanulókat jú­lius vagy augusztusban négyhetes próbaidőre hívják be és ezután kötik meg a végleges szerződést. Azoknak a fiataloknak, akik az iskolát korábban fejezték be, egy-két éve — régi iskolájukban, hasonló módon kell jelentkezniök. Tájékoztatásul még közlik, hogy a cipő-, papír-, írószer-, sport- és játék- cikk ágakra ebben az évben csali Budapesten lesz képzés. így csak azok jelentkezzenek, akik gondos­kodni tudnak budapesti szállásukról. Ugyanez vonatkozik egyébként az óra-ékszer szakágakra is. (MTI) Az Ózdi Kohászati TJzeinek vasutasai között... Érdekes Elektrosztatikus „emlékezőgép“ Egy pazaré nevű algériai mérnök olyan egyszerű és nagy gyakorlati értékű készülékét szerkesztett, amelynek a szakemberek véleménye szerint forradalmi jelentősége van. Az egész tulajdonképpen nem más, mint egy elektronikus működésű „elektrosztatikus emlékezőszerke­zet”, amely megváltoztathatja az egész irodagépgyártást. A berendezés többszáz millió szá- ,mot, vagy információt' képes rakta-, ryzni. Működési elvé — nagyon le­egyszerűsítve' — azon alapul, hog^ egy szikra halad' át két elektróda között. Tudva azt, hogy az informá­ció tulajdonképpen nem más, mint több jel összessége, mely jeleket a kettes számrendszer számsorának se­gítségével lehet kifejezni, az újfajta "készülékben elég a kondenzátornak egy kisülése, hogy a szükséges jelet ' rhegadja. A kisülés következteben a ' készülékben lévő dieléktrokumok „kattogni” kezdenek, s ennek a kat­togásnak az előre megállapított faj­tája segít azután a kívánt informá­ciót megadni. Ehhez az egyszerű módszerhez nincs szükség drága gépelemekre. A szakemberek, akik az új emlékező­készüléket megvizsgálták, megálla­pították, hogy jóval felülmúlja mind­azokat az % ilyenfajtájú berendezése­ket, amelyeket mostanáig készítet­tek. Csempészek működésben A svájci vasút igazgatású ffhoz több panasz érkezett arról, hogy a Svájc és Olaszország között közlekedő személykocsikban elviselhetetlen a hideg. mert nem működnek a villa­mos fűtőtestek. A panasz kivizsgálása során megállapították, hogy a fűtő­testeket csempészek rongálták meg. Ugyanis a fűtőtestekben rejtették el a csempészett cigarettát és annak megakadályozására, hogy a csem­pészáru tönkremenjen, elvágták a villanyvezetéket. Emiatt egész ko­csik fűtése vált lehetetlenné. A felszabadulás ünnepére készül­nek az ózdi kohászok. A gyárrész­legek egymással versenyezve, új munkasikerekkel, a tervek túltel­jesítésével készülnek a nagy nap­ra. A közlekedési gyárrészleg vasu­tasait látogattuk meg a napokban. Az egyes szakszolgálati »ágak dol­gozói fokozottabb lendülettel vég­zik feladataikat, nem akarnak le­maradni a versenyben. Példamutató KISZ*brigád A felszabaduláskor került a fű­tőház élére Paizs Gyula elvtárs, aki 41 éve dolgozik a gyárban. Vé­gigvezet a fűtőházban, ahol moz­donyok futójavításait végzik. A fűtőháziak a legbüszkébbek a KISZ-brigádra, mert a brigád tag­jai eredményes jó munkát végez­nek. A futójavításokon kívül ter­ven felül kijavítottak egy turbó- dinamót, elvégezték a fűtőházi für­dő szerelő munkálatait, elkészítet­tek egy lemezvágó ollót és négy mozdonyon kisebb javításokat esz­közöltek. — Tizenhat mozdonyvezetői tan­folyam volt a felszabadulás óta — mondja Paizs elvtárs. — Ezeken a tanfolyamokon képeztük ki azokat a mozdonyvezetőket és fűtőket, akik a gyár területén levő 54 moz­dony gazdái lettek. Igen nagy vál­tozás a múlttal szemben, hogy nyugodt körülmények között tanul­hatnak a tanfolyamokon, képezhe­tik a jó szakembereket. A pá!yafen»tartás dolgozói sem maradnak le A gyár területén 5 nagy pálya­udvar van. Az itt lévő mozdonyok és vasúti kocsik irányítását végzi a forgalmi 'részleg. A MÁV a gyárig szállítja az anyagot, a gyár területén pedig a forgalom irányí­tásával szolgálják ki az egyes üze­meket. Jól végzi munkáját a pálya fenn­tartás, a műhely és a darucsoport. Róluk is csak az elismerés hang­ján szólhatunk. Beszélgettünk Csomós Pál elv­társsal, a közlekedési gyárrészleg vezetőjével, aki feltett kérdéseink­re a következőket válaszolta: — Nemcsak a kohászati üzemet szolgáljuk ki, hanem mintegy 30 itt dolgozó vállalatot is. Sajnos nagyon szűk a vágány hálózatunk, szpk_,a. kqp§§jí4s,; jgy ..szinte em­berfeletti munkát kell végeznünk, hogy az üzemek ellátása zavarta* lan legyen. Hátráltatja munkán­kat, hogy a különböző vállalatok részére érkezett anyagoknak az irányítása nem megfelelő. Az ózd »—borsodnádasdi vonalon igen ke­vés kocsi áll rendelkezésünkre, nagy nehézségbe ütközik például a somsályi bánya, a Borsodnádasdi Lemezgyár kocsival való ellátása. A gyár dolgozói segítik munkájukat — Vannak eredményeink is, me­lyekre büszkék vagyunk. Minimá­lisra csökkentettük a kocsiállás- pénzt. Jó munkánk elérésében nagy segítséget kaptunk a gyár többi részlegétől. A kocsikat min­dig idejében ürítették ki és rakták meg kész áruval, így mindig ide­jében tudtuk a kocsikat visszaadni a MÁV-nak. Az ellenforradalom alatt voltak visszásságok, de azóta óriási változásop mentek végig a dolgozók. Látják, hogy érdemes volt bízni a pártban és a kormány­ban, mert nyugodt körülmények között dolgozhatnak, élhetnek. Az ózdi kohók aljában a szerte­ágazó vágányhálózatokon a nap minden órájában hosszú szerelvé­nyeket húznak a mozdonyok. A ko­hászat termékeivel megrakott vasúti kocsik nemcsak a gyáriak jó munkáját, hanem az itt cjölgozó vasutasok helytállását is dicséri. Megnövekedett feladataiknak- be­csülettel tesznek eleget Köszönet jó munkájukért! Leskó Pál A napokban a MÉSZÖV központ­ban az iránt érdeklődtünk, hogy milyen a szakszervezeti élet. Külön­bözőek a vélemények. Van, aki elé­gedett, van aki azt mondja, hogy nem jó. Amikor ott jártunk, még a SZOT XIX. kongresszusa előtt vol­tunk. Azóta már a kongresszus is befejeződött és valljuk meg őszintén, erről a nagy eseményről igen keve­set tud a tagság. Azaz vólt valami, de csak előkészület, ennél több nem történt. Szabó Ibolya szakszervezeti bizal­mi szerint jói megy a szakszerveze­ti munka. Hogy mi a. jó ebben? A tagság szívesen vásárolja a bélye­get, örül ha segíthet, ha üdülőbe megy. Ez mind jó és úgy gondoljuk, nem is vonhatjuk kétségbe Szabó Ibolya véleményét. No és mi a rossz? — ha már ilyen sok jó van. — Nem aktív a tagság, nem szeretnék ren­dezvényekre járni, hiányos a veze­tőség — mondja. Grizsák Gyula bizalmi az üzemi bizottság sportfelelőse, elmondotta azokat az eredményeket, amelyeket a türriegsport érdekében tettek. Ez is szép, ez is jó. Lipusz elvtársnak az tetszik, hogy százszázalékos a szervezettség. Ennek mi is örülünk, hiszen kevés ilyen munkahely’ van, ahol ilyen eredménnyel dicsekedhet­nek. : -'-V V,. jr*í* ■■■• Nézzük a rendelvény okét. A múlt év decemberében . .volt taggyűlés. Ez össze volt kapcsolva a termelési értekezlettel. Ez évi rendezvényük­höz tartozik a röpgyűlés, amit a SZÖVOSZ IV. kongresszusa előtt tartottak. Segít-e a szákszervezet vezetősége a bizalmiaknak a vitás kérdéseket tisztázni? — tettük fel a következő kérdést. Sajnos erről keveset hallottunk. Pedig lenne mit tenni. A munkafegyelem megszilár­dítása, a jobb munkaszervezés és a helyes munkamegosztás érdekében sokat tehetne a szakszervezet. Valaki megjegyezte mellettünk, hogy elvégzi ezt a pártszervezet. Helyes, hogy a pártszervezet ilyen aktív és így tevékenykedik, de azért nem engedheti meg magának 'azt u luxust, hogy meg egye a mások ke­nyerét. A pártnak ebben a munká­ban ellenőrző szerepe van, nem pe­dig a végrehajtás. I A pártszervezet feladata' .az is, | hogy a kommunisták segítségével tá­jékoztassa a dolgozókat. Például (olyan kérdésekre kémek választ, jhogy kit lehet állandó külszolgála- . tcsnak tekinteni, vagy kinek iár .prémium, kittek nem. Ezek a gon- I dolatok élnek a közvéleményben és .erre világos választ várnak az em- k berek. Lehet, hogy az igazgatóság I rendelkezései, a SZÖVOSZ határo­zatai világosan és félreérthetetlenü 1 > leszögezik ezt, azonban úgy látszik I nem mindenkihez jutott el a hatá- ) rozat világosan és érthetően. ) Vannak érdemeik, sikereik az ott | dolgozó embereknek. A mozgalmi ) munkában azonban nincs ‘eleven \ élet, mint ahogy a felvetett kérdé­sek igazolják is ezt. Reméljük, hogv i legközelebbi látogatásunkkor már • kevesebb tisztázatlan kérdéssel talál ­• kozunk és még több eredményről p adhatunk számot [ _____ (b) A G AGY VENDÉG IEK maguk is elismerik, hogy falujuk kiesik és főleg kiesett a világ nagy for­gatagából. Sok dombon, völgyön kell túljutni, míg az ember a faluban találja magát. Sajátos szóbeszéd is járja emiatt a gagyvendégiek háza­lását. Eszerint valamikor régen Krisztus és Pé­ter, miért, miért nem-, a Hernád mentén jártak. Péter bizonyára únta már a folyómenti falvak­ban való jótékonykodást, mert azt mondta a Mesternek: — Uram, Teremtőm, menjünk már a Cser­hátra is, nézzük meg az ott élő jótett lelkeket is. Az Űr azonban már kifogyott megváltó ked­véből és ráförmedt Péterre: — Már csak nem megyünk a Cser-hátra, Pé­ter fiam. Éljenek úgy az ottaniak, ahogy tudnak. — S csakugyan nem ment az Űr Cserhátra, pedig ezzel igen sokat vesztett, mert ilyen dimbes- clombos vidékeit ő is ritkán láthat. Ennek a Cser-hatnak egyik faluja Gagyven- dégi és Gagyvendéginek egyik juhásza Vaskó János bácsi, alki az állami gazdaság juhait gondozza. Jól megtermett, nagydarab ember. Vizsolyt származású. Ez illenék is rá, mert vastagnyakú kálomista magyar, csakhogy én nem érdeklőd­tem erről. Erős, nagy keze szorítja a villanyelet — szénát oszt a juhoknak. Közben a Fickót szólítja. — Nem mégy hátrább!? Ördög bújjon be­léd! Lábatlankodsz itt?! A FICKÓ KOPOTTSZŐRŰ, fekete német juhászkutya. Egy éve szolgálja az öreget és fö­löttébb elégedetlen jelenlegi beosztásával. Mert micsoda juhászkutya-élet az, amikor napokat az aikol melletti szénába húzódva kell tölteni? Igaz, jó meleg ez á széna, de úgy megdermednek a kutyaizmok. Futni a nyáj után, kora teggel és késő este: ez a Fickó minden vágya. Most is nagy-nagy örömében ugrándozik, mert hallja, hogy dicséri a gazdája. r** Jó kutya ez a kopottszőrü. Jobb mint az „NINCSEN KÁROM, DE NEM IS LESZ, MÍG EZ A NYAJ A KEZEMEN LESZ" elődje, pedig az is nyolc évet szolgált. Most is megvan, de már nem jár velem, nyugdíjaztam. Ez?! A Fickó?! Három kilométerre is elszalad a juh után és visszahajtja, vissza a’! — Hanem a birkák már nyugodtan ropog­tathatják itt a herés szénájukat, mi benézhet­nénk addig valami jobb helyre, ahol beszélget­ni is lehet. — így az öreg juhász, s a kocsmában telepedtünk le. így is illik Vaskó János bácsival riportozni, mert jókedvű ember hírében áll ezen a vidéken. A gazdaság központjában, Léhiben, Bercsényi Miklós főállat tenyésztő úgy beszélt róla, hogy ő mindenkinek jó embere, és még a gazdaság vezetőjével is így beszél: — Fiacskám, fiacskám ... Vendégi ben még csak hozzá tesznek Bercsé­nyi Miklós véleményéhez. Hogyne, hisz fosztás- kor különösen nagy híre van Vaskó Jánosnak, mert ahol ő ott van, egy estev végeznek a kuko­ri caf osztással. A klarinétja odaszólítja a fiatal­ságot, ő klarinéton játszik, a fiatalok pedig da­lolnak, fosztanak. — Tetszik tudni, ez az enyém nem olyan kis klarinét, amilyen általában lenni szokott, az enyém olyan, mintha tárogató volna. Nagy hasz­nát veszem a mulatságókban, de odahaza is nagy bolondja vagyok. — Volt ideje megtanulni a juhok mellett. — Igaz a’! Csendesült nyári estéken egyedül voltam a nagy határban. Játszottam ... Vaskó bácsi hallgat. — Mégiscsak szép élete van a juhásznak ... — AZ. AZ APÁÚ IS AZ VOLT. A Jakab- falvi tanyán szolgált. Mellette boj tároskodtam gyermekkorom ban. Kilencen voltunk testvérek. Mi mást csinálhattam volna? Most egy pár éve felhagytam vele, egy darabig. Ismerem a gépész szakmát is. Az állami gazdaság megalakulása­kor gépészként dolgoztam. Sok fiatalt ültettem én traktorra. Azóta már sokuk tovább nemesi­i tette szakmáját. Az én fiam is traktorvezető. — Most már köny- nyebb... Mikor én haza­jöttem az első világhá- borúból^csak az a ruhám volt, amiben megházasodtam. Most 54-ben há­zat építettünk a'fiammal együtt, saját erőből. Mindent összeteremtettünk hozzá. Nem tarto­zunk senkinek. Jó ez a ház. Öreg koromra van hol meghúznom magam. Ezért is jöttem vissza ismét a juhászaihoz. Ügy érzem, öregszem már. 1 Hiába, eljárnak az évek ... — Mégiscsak a juhászaiban vagyok otthon. Régen kezdtem már én — még kisgyermek ko­romban. De szép volt, mondhatom. A juh mellett is, meg amit jártunk... A háború előtt. Encsre hordtuk a sajtot, szamárháton. Ott találkoztunk mi, a környék juhászai, beszélgetni, mulatozni, juhásznó.táikat dalolni. „Amott jön már, amint látom, Három fekete szamáron... Jó napot kedves bojtárom. Azt kérdezem, va.n-e károd? Nincsen károm, de nem is lesz, Míg ez a nyáj kezemen lesz.” — Ezt a juhásznótát daloltuk, a legtöbbször. ^ Délutánt, estet így töltöttük ilyenkor együtt, sok- f szór éjszaka derekán indultunk haza. Hanem, f aki elhozta az asszonyát is, annak meggyűlt a r baja. Az együk koma esetét azóta is emlegetjük. Az asszonykájával jött az encsi piacra. A koma kissé bepityókált, nem akart hazaindulni. Sze­kérrel volt, két szamárral, hát betért az egyik házhoz a szamarait a csűr oldalához kötötte, ma­ga meg jóízűen elaludt. Igen, csakhogy az asz- szony ravasz némber volt, elkötötte a szamara­kat és hazaindult, az urát meg otthagyta a csűr­ben s másnap gyalogolhatott szegény feje. — Sok juhászhistóriát tudok én mesélni. A bojtárjaim ugyancsak hallgathatják, ha hozzá­kezdek. Ilyenkor különösen van idő, mikor itt­hon kell etetni a jószágokat. AZ ÖREG JUHÁSZ MESÉL. Hallgatók a bojtárokon kívül is szép számmal akadnak... Nagy Zoltán A hét végén is járhatnának Miskolcról, az Egyetemvárosba "K'< és »2/a« jelzésű autóbuszok köz­lekednek a hét minden, napján, kivé-* ve szombaton és vasárnap. Sajnos, pont ezen a két napon — mikor pe­dig nem kisebb a forgalom — szü­netelnek az említett járatok és néha órákat vagyunk kénytelenek várni a tapolcai kocsikra. Mennyivel jobb volna, ha a hétvégi napodon is leg- álább az esti órákban hasonló jára­tokat indítanának. Molnár János Egyetemváros, AKI VILLAMOSKOCSIKAT GYŰJT Párizsban van a világ egyetlen vil­lamosmúzeuma. A múzeum egy dús­gazdag különc magántulajdona, aki olykor komoly összegeket is fizet gyűjteményének egy-egy újabb pél­dányáért. A szenvedélyes villamos- gyújtő nemrég vásárolta meg azt a villamoskocsit, amely utolsónak köz­lekedett Bordeaux utcáin. Egyébként a múzeumban láthatók Toulouse és Versailles utolsó villamoskocsijai, éppúgy, mint több amerikai és né­met város kimustrált villamosai. Lehet-e hamisítani az ujjlenyomatokat? Különös kérdés nyugtalanítja az amerikai rendőrséget, Edgar Hoover, az amerikai FBI (Federal Bureau of Investigation), a Szövetségi Nyomo­zóiroda vezetője legutóbbi sajtóérte­kezlete során bejelentette, hogy »a dolgok jelenlegi állása mellett lehe­tővé vált az ujjlenyomatok hamisí­tása«. Tény az. hogy az amerikai rendőr­ségnek már hosszabb idő óta tudo­mása van a hamis ujjlenyomatok használatáról. Ezt bizonyítja az Epvesült Államok rendőrfőnökének és az FBI nyomozástechnikai szak­értőinek legutóbbi közös értekezlete. Az itt elhangzott beszámolók kétség­telenné teszik, hogy az amerikai go­nosztevő bandák, a részvénytársasá­gi ajápon megszervezett gang-ek, ki­tünően felszerelt és korszerű tudo­mányos • kutatóeszközökkel ellátott laboratóriumokat tartanak fenn a hamis újjlenyomatok előállítására. Az eddigi vizsgálat megállapította, hogy zselatinhoz hasonló, eddig még ismeretlen vegyi anyagot használ­nak fel a hamis újjlenyomatok előál­lítására. A gonosztevők megszerzik a kellő ujjlenyomatokat, megöntik a negatívját és a tett színhelyéül rá­nyomják a tárgyiakra. Hozzászólás a „Vitára bocsátjuk." című cikkhez Az iskolában szűnjön meg a lakkozott korom es a nylon harisnya A »VITÁRA BOCSÁTJUK« című cikkhez mint édesanya szeretnék hozzászólni. Mindenben egyetértek a levélíró soraival. Nem tartom he­lyesnek az iskola-bálokat. Beszéltem olyan édesanyával, aki látott-futott azért, hogy az ő gyermekének legyen a legszebb ruhája. De nem is rendel­kezik minden szülő annyi összeggel, hogy a legszebbet megvegye. Mi tör­ténik ilyen esetben? Lenézik egymást a gyerekek és a szülők is megj.gy- zéséket tesznek. Azért sem helyes­lem a bált, mert este 8-ig, sőt 10-ig is eltart nem egy helyen. A gyerek­nek tanulni és pihenni kell este, nem pedig hálózni. Szerintem szigorúbban kellene venni a moziba járást is. Manapság ott tartunk, hogy 10—11 éves gyerekek, már az iskolában is egymásnak fir­kálják a szerelmes leveleket. Nagyon helyes lenne, ha minden gyermek — légyen áz általáiios- vagy középislto- lai tanuló — fiú vagy lány — egyen­ruhában járna. Akkor így megszűnne a nylonliarisv yaviselet, a lakkozott köröm és a különféle frizura. Van egy jó közmondás: mindent a maga ——.——..I ■ —I idejében és a maga rendjén. Miért kell a 10—li éves lányokból nagy­lányt mesterkélni. Mondanom sem kell, ezzel állandóan növekszik a gyermek igénye. Mit fog majd tenni, ha egyetemre jár? Nem találja meg, ami után vágyik és ezután követke­zik a botladozás és a rossz útra való térés. ‘ ' ; Üdvös dolog lenne, ha valamilyen sötétkék egyenruha félét viselnének a gyerekek, ami megkülönböztetné őket az úgynevezett jampiktól. Sze­rintem a bálokat meg kellene szün­tetni, mert mint édesanya olyannak voltam tanúja, amin igen megbot- ránkoztarh. JAVASLOM, hogy a tanárok az iskolában fogják szigorúbban a gye­reket, de a szülők is -többet tegye­nek mint eddig. Neveljünk tisztes­séges, becsületes embereket a hazá­nak, nem pedig jampikat. Lehet, hogy egyesek a levelem alapján ma­radinak bélyegeznek, nem bánom, engem is igy neveltek és ez a mód­szer bevált. Én is így nevelem a gyermekemet. EGY MISKOLCI ÉDESANYA inn. _______________ M ilyen a szakszervezeti élet a MESZOV-ben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom