Észak-Magyarország, 1958. március (14. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-01 / 51. szám

Szombat, 1958. március ti 5 ESZAKMAGYARORSZAG FILMHIREK ? l A NAGYVILÁGBÓL — Belgrádban. bemutatták a Var- dar-fílm legújabb produkcióját, a Kis Ember-1. A filmet már átvette Bulgária és átvételi tárgyalások foly­ni ak Belgiummal, Franciaországgal, a Szovjetunióval és Egyiptommal. # — Bar dem, a neves spanyol film­rendező új filmet forgat, A bosszú címmel, amelynek cselekménye An­dalúziában játszódik és a parasztok életét mutatja be. * — Két új DEFA-film is foglalkozik a fiatalok sorsával és helytállásival. A »Tett színihelye Berlin*« cselekmé­nye napjainkban, a »Hajnalig ül­dözve« a századforduló idején játszó­dik. —' Egyre több szovjet kooprodukciós film készül. 1957-ben befejezték az »Utazás három tengeren« című, Afa- naszij Nyikifinről, a híres utazóról készült színes szélesvásznú, »Fivérek« című szovjet—koreai, a »Szampó« című (a Kalevala finn eposz nyomán készült) szovjet—finn szélesvásznú filmet. 1958-ban befejezik a »Nor- mandia-Neman« című szovjet—ófran­cia, az »Anzervos« című (Homérosz Iliásza nyomán készülő) szovjet—gö_ rög, az »Én Mohamed Halil Egyip­tomból« című szovjet—'bolgár, az »Éjszakai leszállás« című szovjet— csehszlovák és a »Tudor Vladimi- reszku« című szovjet—-román közös filmprodukciót. * — »A halász fia« címmel Krumins, a fiatal rendező művészi filmet al­kotott a rigai filmstúdióban Lácis regénye nyomán. * — A moszkvai televízióban bemu­tatták a »Találkozás Angliában« című dokumentumfilmet s ezzel egyidőben az angol televízió közvetítette a »Szovjetunió ma« című dokumentum- filmet. * — A Brüsszelben megrendezett szovjet filmhéten Vera Mareckája, Grigorij Kozincev és Izolda Izvic­kaja képviselték tást. szovjet filmgyár­ÚJ KÖNYVEKRŐL KRAUS—KULKA: Halálgyár A két csehszlovák lakatos megjárta a po­kolhoz vezető utat és magát a poklok poklát Birkenaut, Auschwit- zot. Tanúságtételnek szánták a könyvet, hogy a világ tudomást szerezzen a példátlan kegyetlenkedések, gyil­kosságok sorozatáról. Egyetlen koncentrációs táborban sem fedték fel a nácik céljaikat olyan nyíltan, mint Bir- kenauban. Itt érte el a tetőfokát a módszeres emberirtás, itt szervez­ték meg náci alapos­sággal a haláltábor;;, majd a halálkomibiná- tot. A szerzők* mint laka­tosok szabadon mozog­tak a hatalmas tábor belső területén és sok mindent láttak, hallot­tak. Részletesen. írnak az auschwitzi konszern­ről, a hozzátartozó tá­borokról. A kezdeti idő­szakról épp úgy, mint az újabb és újabb de­portáltak érkezéséről, fogadtatásukról és ké­sőbbi sorsukról. írnak többek között az élő embereken végzett kí­sérletekről, a gyerme­kekről, a bordélyokról és az elgázcsítás első kísérleteiről, de beszá­molnak a birkenaui S onderko-mmandó fegy­veres lázadásáról is az SS-legények ellen. Ellenforradalom Magyarországon 1956 1956 októbere súlyos megrázkódtatásolzat okozott hazánknak, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalomnak. A nemzetközi és a ma­gyar reakció erői kihasználva az országban 1956 őszén kialakult hely­zetet* ellenforradalmat robbantottak ki; hazánk tragikus események, a nemzetközi méretekben folyó osztályharc nyílt szintere lett. Az esemé­nyek, amelyeknek tanúi voltunk, -még hosszú ideig lesznek az érdeklő­dés középpontjában, október tanulságai pedig fontos alapját képezik a párt és kormány tevékenységének. E kérdések legfontosabbjaira ad vá­laszt a most megjelent „Ellenforradalom Magyarországon 1956” című tanulmánykötet. A három kötetes tanulmánygyűjtemény gazdag anyaggal mutatja be az ellenforradalom okait, előzményeit és mozgató erőit. A tanul­mánygyűjtemény első kötete az ellenforradalom előtörténetével és ki­robbanásával foglalkozik. — Tel-Aviv és Haifa premier mo­zijaiban bemutatták a »Negyvenegye­dik« című szovjet, filmet. * — Amerikában bemutatják a Szov­jetunió S'zputny ik -dokumen tumf ilm- jét, amelyhez külön népszerű be­mondószöveget készítenek. * — Az olasz sajtó részletesen, elem­zi Cecil B. de Miile amerikai rendező »Tízparancsolat« című legújabb film­jét. A cikk rámutat a film történe- iemhamisító tendenciájára, bibliai idézetekkel bizonyítja, hogy a ren­dező csupán vallási érdekeket kívánt szolgálni, gyakran nem a legerköl­csösebb formában. « — Dosztojevszkij »A fehér éjsza­kák« című novellájának filmváltoza­tát Visconti rendező készítette el. Visconti szabadon használja fel Dosz­tojevszkij irodalmi értékű novelláját, .a filmben túlárad az érzelmek ereje és a szenvedély. Ä film gyengébb, mint Visconti többi alkotása, annak ellenére, hogy kiváló főszereplői van­nak: Mária Schell, Jean Marais és a legjobb alakítást nyújtó Marcellé Mastroiamni. # — A Borba című jugoszláv lap amerikai tudósítója jelenti, hogy a televízió és a mozi tulajdonosok kö­zötti harcban újabb javaslat merült fel: a televízió speciális csatornákon közvetítsen filmeket a nézők szá­múra, amelyben a legjobb színésze­ket szerepeltessék. A Chikágóban végrehajtott kísérlet nagy sikerrel járt, mert a televízió adta kiegészítő­műsorban Bing Crosby és Frank Si­natra lépett fel. — Az olasz mozi tulajdonosok til­takoznak a nagy adó terhek miatt. Lazio területén valamennyi mozi be­zárt és lehet, hogy Zoli miniszter­elnök ígéretei ellenére erre országo­san is sor kerül. « r — Az idei Karlovy Vary-i nemzet­közi filmfesztivál keretében június 21—28-ig valamennyi csehországi megyei városban gyermekűim feszti­válokat rendeznek. * — Kína filmipara ma 50.000 em­bert foglalkoztat, háromszor annyit, mint 1952-ben. Sanghajban készül az első kínai szélesvásznú film az »Egy régi katona új története«, amely Észak-Kelet Kína parasztjainak éle­tét mutat ja be, * — Szovjet delegáció utazott Olasz­országba, hogy megbeszéljék a két ország kulturális együttműködését. A küldöttség egyik tagja Szergej Ge- raszimov filmrendező, aki kooproduk­ciós filmekről tárgyal az olaszokkal. Akik látták, azóta sem felejtet téli el Szergej Obraszcov világhírű báb­együttesének 1949-i miskolci vendég- szereplését, s az eltelt idő alatt sok­szor emlegették: vajon mikor láthat­juk legközelebb. Értesülésünk szerint Obraszcov és együttesének negyven tagja a közel­jövőben isanét Magyarországra láto­gat. hogy néhány felejthetetlen estét szerezzen a bábszínjátszás, kedvelői­nek, begy örömöt, vidámságot hoz­zon Budapestre és abba a néhány vidéki városba, amelyet a rövid — mintegy háromhetes — látogatása alatt felkereshet. Az együttes vendégszereplése so­rán két felnőtt- és egy gyermekmű­sort mutat be: a »Furcsa koncert* című vidám, szatirikus összeállítás1, a »Szarváskirály« című bábjátékot és a gyermekeknek az »Arányikul- csociská«-t. A »Furcsa koncert« című műsort az együttes egyik tagja, Gerdt magyarul konferálja majd. Szeretettel várjuk őket hazánkba és városunkba, Miskolcra is. Bízunk benne, hogy ide is eljutnak, ha a Kultúrkapcsolatck Intézete, vagy más, a vendégszerepléseiket intéző szerv nem feledkezik meg az ország második városáról, és ha a városi tanács művelődésügyi osztálya ezért a sarkára áll. — Reméljük, rövidesen Miskolcon láthatjuk és üdvözölhet­jük Szergej Öbraszcovot és világhitű együttesét. ooo--------------------------* Anyák iskolája indul A Magyar Vöröskereszt városi szervezete március 3-án, hétfőn délután 5 órakor a szervezet helyi­ségében, Bajcsy-Zsilínszky-u. 7. sz. (régi SZTK-épület) tanfolyamot in­dít az anyák részére. A tanfolyam tárgya a terhesség alatti életmód, és a csecsemőápolás. A tanfolya­mot neves előadók vezetik, mint--------------------------ooo­p éldául dr. Nemecskay Tivadar egyetemi magántanár, a megyei kórház szülész főorvosa és dr. Kos- tyál László, a megyei kórház gyer­mekosztályának vezető főorvosa, egyetemi tanár. A tanfolyam díj­talan és vizsga nincs. A Vöröske­reszt városi szervezete szeretettel hívja és várja az érdklődőket. * 3 PANASZOS LEVELET KAPTUNK a minap egy kazincbarcikai olva­sónktól. Nincsen módunkban a hosz- szú levelet közzétenni, pusztán kö­zöljük, hogy a miskolci színház leg­utóbbi kazincbarcikai vendégszerep­lését kifogásolja. Megírja, hogy a kint járt színészek a »Fekete Péter« című operettet mutatták be nem ép­pen a legsikeresebb előadásban. Kéri, hogy a miskolci színház hasonló ní­vójú előadásokkal ne rombolja le ka­zincbarcikai rajongóinak emlékében azt a korábban kialakult kellemes képet, amelyet korábbi vidéki előadá­saival magáról megteremtett. Elöljá­róban el kell moiftöanuník, hogy egé­szében egyetértünk levélírónknak az­zal a kifogásával, amely szerint a »Fekete Péter« nem alkalmas arra, hogy a szocialista kultúra terjeszté­sének zászlaja alatt sorozatban mu­tassák be vidéken, a más színházi kultúrához nem jutó közönségnek. Az előadás színvonalához nem szól­hatunk -hozzá — bár nem vonhatjuk kétségbe levélírónk állításait —, mert nem láttuk a kazincbarcikai előadást, másrészt pedig ugyanezen darabnak, ugyanezen együttes által való előadásáról a megye más köz­ségeiből dicsérő levelek jöttek. Most már nem is ezen van a hangsúly. A »Fekete Péter« azóta egyébként is lekerült a műsorról; reméljük, vég­legesen. Most azt kell vizsgálat tár­gyává tennünk, hogy miként jutott egy általién a »Fekete Péter« Kazinc­barcikára és a megye más helységei­be és a jövőben milyen műsorral kí­vánja a miskolci színház a megye tSZÍTtházkultúráját. a dolgozók szocia­lista szellemű, színház-művészet út­iján való nevelésének, ügyét szolgálni. A megye színházkulturájáról van szó Kieiégítik-e a miskolci színház vidéki vendégszereplései a megye szinházigényét, s hogyan ? Reméljük, Miskolcon is láthatjuk... Obraszcov világhírű bábszínházával ismét hazánkba lásogat Hoayan védekezhetünk a tbc ellen betegséget meggyógyítani nem tud­juk, csak a betegek életét hosszab­bítjuk meg, ma kb. 10—15 évvel. Ez azt jelenti, hogy a fertőzési lehelő - ség ma nagyobb, mint régen, volt, mert jóval többen termelik a bacii- lusokat. A betegséget csali a kezdeti szakában tudjuk teljesen meggyógyí­tani, tehát ha meg akarunk szaba­dulni tőle, vagy el kell kerülni a megbetegedést, vagy a legkorábbi stádiumban kell megkezdenie a gyógykezelést. Ezekről a kérdésekről fog előadást tartani dr. Szepesi Kál­mán főorvos, mely előadás iránt máris igen nagy az érdeklődés. Az előadást a »Mindenki iskolája és a Milliók védelme« című hangos­filmek bemutatása kíséri, melyre * mindenkit szeretettel vár a rendező­ség. 3-------------------------­» Egészségünk védelméért« film- vetítéses előadássorozatban március 2-án. vasárnap délelőtt 11 órakor dr. Szepesi Kálmán, a városi tbc gondozóintézet vezetője »Hogyan vé­dekezhetünk a tbc ellen« címmel tart előadást Miskolcon a Szakszer­vezetek Megyei Klubja nagy előadó­termében (Kcssuth-ütca 11. szám). Miről szól majd az előadás: A fel- szabadulás óta negyedére csökkent a gümőkóros meghaltak száma. Eme eredmény által erősen megközelítet­tük ' azokat az államokat, amelyekben a legalacsonyabb, a halálozás. Minek köszönhető ez?' Mindenekelőtt az új, hatásos gyógyszereknek és a legújabb sebészi eljárásoknak. Sajnos azonban, míg a halálozás csökkent, a betegek száma állandóan emelkedik még­pedig azért, mert az előrehaladott h's egyszer még „megúsztakw... AZ EMBEREK elmélázva járnak az utcán. Én magam is. Ilyenkor fel­rezzent egy-egy derűs hang: — Mi az, már meg sem ismersz? Hiába köszön rád az ember? Mégy, mint a vaklégy? Tegnap délben, mint derült égből a villám, rámcsattant a rendőri síp­szó. Földbe gyökerezett a lábam. A következő pillanatban már betájol­tam magam a földrajzi szélességi és hosszúsági fol-cok szerint és megálla­pítottam, hogy a riasztó figyelmezte­tés nem nekem szól. És valóban... A sípszó a. megboldogult Népbüfé elől, az úttesten hangzott el. Én a járdán álltam megkönnyebbülten és csak néztem a fekete fejkendős pa­rasztnénikét, aki hóna alatt egy fo­nott gyermekjotelkával, batyuval a hátán, kosárral a karján, lihegő siet­séggel igyekezett a szemközti oldal­ra... Nem figyelt a sípszóra. — il­letve nem tudta, hogy neki szól, így természetes, hogy csak törtetett elő­re. A rend derék őre azonban nem méltányolta ezt a spontán igyekeze­tét és sutbadobva fütyülő jé t, így szólt: — Jöjjön csak közelebb, nénikém! A nyakig felmálházott néni meg­torpant és állt csodálkozva. Értel­metlenül nézeti, várta,, hogy majd csak történik valami. De nemcsak a néni várt. Vártak azok is, akik utánam értek oda. De minek kellene történni? Azt, hogy a nénit elgázolja a villamos, vagy egy autó, amíg az úttest közepén ácsorog, senkisein akarta. Azt sem várta a kiváncsi csődület, hogy a rendőr megbüntesse a nénit. Szóval, nem tudtuk, hogy mire várunk, de vártunk... Csak a rendőr maradt nyugodt és derűs. — NA, JÖJJÖN HAT! — bátorí­totta és tegye mán le azt a kis kar­széket, hadd pihenjek egyet! A közlekedési vétségben elcsípett néni — miután megértette, hogy a felszólítás egyenesen neki szól — tétova dermedtségéből felocsúdva, engedelmesen indult a rendőr felé és letette eléje a fotelkát. — Tessék — rebegte sírássá szo­morodott hangon. — Igaz, hogy az unokámnak vettem —, de ... Nem tudta tovább folytátni, mert a sip ismét felharsant és most egy őszbecsavarodott bácsinak gyökere­zett földbe a lába, ahogy életepárjál meglátta a rendőr előtt szipogva. A kis csődületből, mosolybaszaba- dult a várakozó feszültség. A rendőr is elmosolyodott és néhány perc múlva — miután kioktatta a két járation embert a gyalogközlekedés szabályaira — mqr a két öreg is vidáman loholt az állomás felé, mondván: ; — EZT MÉG MEGÜSZTUK, de .máskor vigyázni kell, mert fene jó .fütyülője van a rendőrnek, tán még .Árgus szeme is lehet annak a fütyii- ‘ lőnek, mert oda “ fütty ént. “Lhsl csak szándék, vagy járatlan tudatlan- [ ság készül a ballépésre .. s ............... \ — helyes irányba terelje. A felsorolt| darabok — az egy »Megperzselt Iá-! nyak« kivételével — ezen a téren alig-! ha tesznek valami érdemlegeset, min-2 den művészi szórakoztató voltuk el-! lenére. Bízunk benne, hogy a szezon! végén bemutatandó új magyar darab! némileg helyes irányba billenti majd! a mérleg nyelvét, de addig is kell! valami módot találni a színháznak,! hogy nevelő-funkcióját is teljesít-! hesse. Ne tévessze szem elől a szín-! ház vezetősége, hogy ha a miskolci! színház vidéki szerepléseiről beszé-j lünk, az egész megye színházlkultú-« rajáról van szó és ne feledje azt sem i hogy a vidéki öntevékeny kultúrcso-1 portok is a miskolci színházat tekrn-j tik példaképüknek. (A kultúrcsopor-, tok operett-dömping-je is nagyrészt; a »Fekete Péter« és a miskolci ope-J rett-láz • folyománya.) J Tudatában vagyunk altnak, hogy A vidéki előadásokra járó színművé-! szék milyen nehézségek között, mi-! lyen fáradságok árán teljesítik hiva-! fásukat és ezért csak tisztelettel« adózhatunk nékik. Tudjuk, hogy A megye két nagy helységében., Tokaj-; ban es Mezőkövesden nem tudnak« előadást tartani, mert nincsen elő-« adásra alkalmas helyiség. Tudjuk.j hogy szívesen játszanának alkalmas; mai magyar darabot, de nagyon ne-J héz a választás a rendkívül gyengej kínálatból. Mindezek ellenére neinj nyugodhatunk bele, és nem nyűgöd-! hat bele a színház vezetősége sem,! hogy a vidéki előadások csaknem tel-« jesen feladják szocialista nevelő fel-« adatukat. « KÉRJÜK AZ IRÖKAT, írjanak vi-J déki előadásokra alkalmas mai dara-« bokát, a dramaturgok kutassanak < ilyenek után, a színház állítsa be vi-í déki tervébe is azokat, hegy a vidéki« közönség ne csak várja a színházat < de kaoia is meg tőle mindazt, ami a< szocialista színháztól joggal elvár-< ható. ; Benedek Miklós *■ bemutatták Sárospatakon és Szeren­csen a »Fruskát«, most mennek vek Sajószentpéterre, Sátoraljaújhelybe, Kazincbarcikára, Edelénybe, Kuri- tyánba, Sajókazára, Putnokra, Ki- ráldra. Március közepén, ha a »Fér­jem a háziasszony« sorozat-előadása lekerül a Kamaraszínház színpadá­ról, azzál indulnak. Azt követi majd Bernard Shaw »Szerelmi házas- ság«-a és a nagy sikert aratott »Meg­perzselt lányok«. Szó van arról, hogy a szezon végén a Kamaraszínház egy új magyar darabot is bemutat, s azt is kiviszik vidéki előadásokra. A nyáreleji idény tervei között szere­pei, hogy azokban a községekben, ahol szabadtéri színpad is van, be­mutatják a két nagyoperettet: »A ba, jadér«-t és ^ »Varázskeringő«-t, hogy a fentebb felsorolt prózai műveken kívül operettet is juttassanak a vi­déki nézőknek. EZ LENNE A MŰSORTERV. Ha azt vesszük tekintetbe, hogy ezzel re­mélhetőleg végeszakad a »Fekete Péter«-szerű produkciókkal való há­zalásnak, a hivatalos irányítás és el­lenőrzés hiányában talán alacso­nyabb nívójú, semmiképpen nem szo­cialista kultúrát tükröző vidéki van. dorszínészikedésnek, úgy azt mond­hatjuk. a műsorterv helyes, mert művészileg sokkal többet nyújt majd o vidéki közönségnek. Sajnos, ez csak egyik oldala a sokat emlege­tett éremnek. Á szocialista állami színháznak a művészi szórakoztatá­son kívül, azzal párhuzamosan, nép­nevelő funkciója is van! Feladata, hogy a nézőket a művészet eszközei­vel szocialista módon gondolkodó em­berekké nevelje, világnézetüket — a bemutatott művészi produkciók útján A MISKOLCI SZÍNHÁZ vidéki vendégszereplései gazdag és eredmé­nyes múltra tekinthetnek vissza. Élénken emlékszünk még olyan sike­res darabokra, mint Goethe »Kéz ke­zet mos« című műve, Sásdi Sándor »Cseresznyevirág«-ja, Sarkad) Imre »Szeptember«-je és sorolhatnánk még néhányat. Ez a láncolat az ellenfor­radalom idején megszakadt és ezt a hisebb-nagyobb döceenőkkel jó fo­nalat jóformán még a mai napig sem vették fel újra. Állami vidéki ven­dégszereplés a közelmúlt napokig nem volt. A színház művészeiből ala­kult együttesek szabadnapjaikon jár­tak ugyan vidéken (így került vi­dékre a »Fekete Péter« és két másik dara b), le látogatták a megye tekin­télyes részét, azonban ezek az elő­adások nem a színház által irányított műsorpolitika megnyilvánulásai vol­tak. Ez okozta azt, hogy a fLar^bvá- lasztássiba is, az előadásba is csúsz­hattak olyan hibák, amelyek káros fényt vetnek a színházra, de nem for­dulhattak volna elő, ha a vidéki sze­repléseket a színház erre hivatott vezetői hivatalosan és felelősségtelje­sen intézik. Hogy miért nem volt ál­lami vidéki vendégszereplés február utolsó napjaiig arra nehéz lenne el­fogadható feleletet kapni A most megindult »hivatalos« vi­déki vendégszereplések műsorterve nagyjából készen áll. Vidéken is be­mutatják a Kamaraszínház — arány? lag kevesebb művészi létszámot igénylő — darabjait a miskolcival azonos szereposztásban. Ettől csak ábban a ritka és elkerülhetetlenül szükséges esetben térnek el, ha vala­melyik művészre miskolci előadásnál pótolhatatlanul szükség van. Mái

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom