Észak-Magyarország, 1958. március (14. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-08 / 57. szám
Világ proletárjai egyesüljetek ! F _________________________________ mmmnmm A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XIV. évfolyam 57. szám Ár a 50 fillér 1958 március 8, szombat NEMZETKÖZI 1 £ KSHESEaWS»/ tö nőMQZGALOM Ez az út hasznos tapasztalatokkal és tanulságokkal szolgált számunkra Aktívaülésen számolt be romániai útjáról a magyar párt- és kormányküldöttség Országos Tanácsának elnöke, Karsai Ferenc, a XXL kerületi pártbizottság titkára, Kakuk Józsefné, a KIS- TEXT pártbizottságának titkára, Falka György, a Ghe- orghiu-Dej Hajógyár, Czinkota Lászlóné, az Egyesüli Izzó, Beliczki József né, a KISTEXT, Jelinek Sándor, a Ruggyantaárugyár és Toman Ferenc, a BVK dolgozója. Az elnökségben foglalt helyet Ion Popescu, a Román Népköztársaság budapesti nagykövete. Az aktívaülést Csikesz József né elvtársnő, a Budapesti Pártbizottság titkára nyitotta meg. Bejelentette, hogy a Román Népköztársaságban járt párt- és kormányküldöttség vezetője, Kádár János elvtárs, az- MSZMP Központi Bizottságának első titkára betegsége miatt nem lehet jelen az ülésen, s helyette a romániai útról szóló beszámolót Kállai Gyula elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára tartja meg. Egyben tolmácsolta Kádár elvtárs üdvözletét az aktívaülés részvevőinek. Ezután Kállai elvtárs emelkedett szólásra. Kállai Gyula elvtárs beszéde A párt- és kormányküldöttség olyan szeretetteljes, őszinte baráti fogadtatásban részesült, amely felülmúlta minden elképzelésünket. Romániai utunk — mondotta — a szó szoros értelmében a magyar—román barátság diadalmenete volt. Ezt tanúsítja az a mély, szívélyes, testvéri fogadtatás, amelyben a román párt és kormány vezetői bennünket Bukarestben részesítettek. Erről tanúskodik az a viharos lelkesedés, amelyet a romániai dolgozókkal való találkozásokon tapasztaltunk. Bukaresti tartózkodásunk utolsó napján ez a lelkesedés a stadionban tartott hatalmas tömeggyűlésen a Magyar Népköztársaság, a forradalmi munkás-paraszt kormány és a Magyar Szocialista Munkáspárt iránti szűnni nem akaró szimpátiatüntetéssé növekedett. ■ Kállai élvtárs ezután sok tényt mondott el a1 baráti fogadtatásról, majd így folytatta: — Az egyszerű emberek elsősorban azért fogadtak bennünket mindenütt ilyen szeretettel, mert a Magyar Szocialista Munkáspárt, a forradalmi munkás-paraszt, kormány, a magyar munkásosztály, a dolgozó nép nem hagyta veszni hazánkban a proletárdiktatúrát, a szocializmus ügyét, hanem kemény kézzel leverte az ellenforradalmat, biztosította Magyarországon a népi hatalmat. Meg vagyunk győződve róla, hogy a két nép barátságának, a szeretetnyilvá- nításnak ez az igazi alapja. Politikánk erősíti a szocialista országok testvéri egységét nyárról szólott és hangsúlyozta, hogy a. munkások és parasztok hatalma ma szilárdabb, mint az ellenforradalom előtt volt, s ha továbbra is hűek maradunk a marxizmus—leninizmus elveihez, attól sem jobbra, sem balra nem térünk el, akkor nincsen olyan erő, amely ezt a hatalmat valaha is megrendíthetné. Kállai elvtárs ezután arról szólt, az ellenforradalom leverése óta folyta tott politikánk erősítette a szocialista országok népeinek testvériségét és egységét, a proletár internacionaliz mus eszméit, s egyben a béke megőrzéséért vívott küzdelem is volt. — Közölhetem az elvtársakkal mondotta —, hogy a Román Munkáspárt, a Román Népköztársaság kormánya és dolgozó népe ezzel a politikával teljes mértékben egyetért és folytatásához nagyon sok sikert kíván pártunknak is, kormányunknak is, dolgozó népünknek is. Láttuk Románia ■második ötéves tervének kiemelkedő létesítményeit, a bukaresti Augusztus 23 Gépgyárat a régi kis moldovai mezőváros he lyén, Roman városában Románia legmodernebb automatizált csőgyárát a ploesti olajmező korszerű berendezéseit, Marosvásárhelyen Délkelet Európa legnagyobb és legkorszerűbb bútorgyárát stb. Meggyőződtünk r-óla. hagy a Román l'úá'olcnztársimár jelentős sikereket ért el a gazdaságr építésben, s ezek a dolgozók életszínvonalának fokozatos emelkedésévé] jártak együtt. Kállai elvtárs ezután részletesen beszélt a Román Népköztársaság nemzetiségi politikájáról, s a többi között a következőket mondotta: — Meggyőződtünk róla, hogy a Román Munkáspárt kitűnően alkalmazza a lenini nemzetiségi politikát. Tapasztalataink alapján mondihatjük, hogy a Román Népköztársaság 17 nemzetisége ma már nem a faji gyűlölködés szellemében, hanem testvéri egyetértésben él és dolgozik a Román Munkáspárt vezetésével, a szocializmus felépítésén. A Magyar Autonom Tartomány nagyszerű gazdasági és kulturális fejlődése 1952-ben a Román Népköztársaság nagy nemzetgyűlése elfogadta az ú;i alkotmányt, amelynek 19. cikkelye szentesítette a Magyar Autonóm Tartomány megteremtését. A magyar nemzetiségnek a legnépesebb nemzeti kisebbségnek— 44 képviselője van a nagy nemzetgyűlésben. A szabad nyelvhasználat természetessé vált, s a gazdasági és kulturális fejlődés nagyszerű távlatai nyíltak meg a magyarok előtt csakúgy, mint a románok előtt. A székelyek régi óhaja, a Székelyföld iparosítása valósággá vált. Marosvásárhely, épült fel a Simó Géza Bútorgyár, működik már a 100 000 kilowatt kapacitású erdőszentgyörgyi Vörös Csillag Hőerőmű, az Enesel Mór Gépgyár, s mintegy 200 más korszerű iparvállalat. A munkásosztály létszáma a Magyar Autonóm Tartományban az . utolsó . nyolc évben csaknem 2Ö 000 fővel növekedett Fejlődik a mezőgazdaság is. A szövetkezeti mozgalom újabb sikereket ért el. A Román Népköztársaságban magyar egyetemek és iskolák működnek, a tudományos és szépirodalmi folyóiratok egész sora jelenik, meg. — A Román Munkáspárt leninista nemzetiségi politikájának eredményeképpen a romániai magyar értelmiség is mellettünk, az internacionalizmus mellett, s a nacionalizmus és az ellenforradalom ellen foglalt állást a nehéz napokban. A marosvásárhelyi írók nyilatkozata a magyarországi ellenforradalmi eseményekkel kapcsolatban, a kolozsvári írók levele magyar író-társaikhoz, valamint számos más ciklk és nyilatkozat élesen leleplezte az októberi események elleniforradalmi jellegét, és értékes segítséget nyújtott számunkra a magyar értelmiség egyes csoportjainál megnyilvánuló helytelen nézetek leküzdésében. Kállai elvtárs elmondotta, hogy Romániában sehol sem találkoztak azzal a nálunk az ellenforradalom idején lábrakapott teóriával, hogy a munkásosztály vezető szerepe idejét múlta, s a mi rendszerűinkben az értelmiséget illeti meg a vezető szerep. A román értelmiségiek, diákok elmondták, hogy az értelmiség i&zá'F/üvtatás a 2. oldalon.) LÁNYOK! ASSZONYOK! I A nemzetközi nőnap alkalmából a tavasz első virágai mellett a | megbecsülés és szeretet virágaival köszöntünk mindnyájatokat. | Ma néhány ünnepi percre mindenütt felétek fordul a figyelem, a hála és | a megbecsülés és a férfiak egyenlő félként köszöntenek benneteket, akik | az esztergapadnál dolgoztok, a kenyeret, életet adó földön, az íróasztalok | mellett, a kórházakban és a laboratóriumokban, vagy seregnyi gyerek | kékbekötött dolgozatfüzete fölött töprengtek, és otthon a tűzhely fényébe | tekintve annyiszor gondoljátok, milyen nehéz nőnek lenni. | Titeket köszöntünk, akik az ország fele vagytok, akik bár más-más j világnézetűek, más társadalmi és anyagi helyzetűek, de mégis egyék vagy- | tok abban, hogy országunk, népünk békéjét állítjátok és minden eszköz- | zel készek vagytok jelenünk nyugalmát, jövőnk biztonságát megvé- | tíelmezni. | Titeket köszöntünk, az erőseket, akiket az tesz erőssé, hogy béke- | vágyatoik találkozik a világ minden asszonyának és minden gyermekét j féltő édesanyának a vágyával és erejével. És ez a vágy és erő hatalmas. | Ez a vágy és erő hegyeket tud elmozdítani, és a hegyek erejénél is na- | •gyobb erőket, az atomfegyvereket is megállítani. Az asszonyok kezében | óriási hatalom van. | Óriási erő! Sok évszázad elnyomása, páriasorsa megacélozta az | asszonyok gyengeségét. Erő, nagy erő kellett, ahhoz, hogy elviseljék év- | századok súlyos kizsákmányolását. | A kapitalista társadalom megtagadta a nőktől is a személyes sza- | badságot. „Szabadon adhatták el munkaerejüket”. Egyre nőtt az üzemek- | ben dolgozó munkásnők. az önálló kenyérkereső nők száma, akik napról- | napra érezték a kapitalista kizsákmányolás terhét, azon belül különleges | kizsákmányoltságukat, mert azonos munkáért kevesebb bért kaptak. | A dolgozó nők, az elnyomottak között is a legelnyomottabbak, | soha sem maradtak és nem is maradhattak távol a felszabadító | mozgalom nagy országújától. Azok soraiban, akik a jobbágyok felszaba- | dításáért harcoltak, a dolgozó nők tízezrei küzdöttek. | Népünknek a szabadságért és függetlenségért vívott igazságos há- | borúit a nők is segítették. Hiszen forró > ...... ■' ’ " í. | a haza az osztálytársadalmakban a dolgozóknak jelenthetett, szerelték i családjukat, otthonukat, a földet, mely nem volt az övék, de az ő kezük j munkája után termett. i | A nőket szabaddá a szocializmus tette. Lenin a nők teljes szociá- | lis egyenjogúságát olyan alapelvnek tekintette, amely a kommunisták- | nál vitán felül áll. így fejtette ki: „A proletariátus nem vívhatja ki a tel- | jes szabadságot, ha nem vívja ki a nők teljes szabadságát. Tudjuk, hogy | koránt sem elég, ha a politikai szabadságjogokat biztosítjuk a nőknek, § biztosítani kell számukra a teljes szabadságot és egyenlőséget, gazdasági | téren is ós családon belül is.” t Mi ezt az alapelvet magunkénak valljuk. Szocializmust építő ha- | xánkban a nők is megtanultak élni szabadságukká! és megteremtették | szervezetüket, a mélygyökerű MNDSjZ-t. Ez a szervezet sok olyan asz- -1 szonyt nevelt, aki okosán, tapasztaltán tudott tájékozódni. | Az októberi események vérzivatara után megalakult Országos Nő- 1 tanács azért tudott rövid idő alatt tömegekre ható mozgalommá válni, | mert meg voltak a gyökerei. -Ma az Országos Notanács a magyar nők 1 legjelentősebb mozgalma. Világnézeti különbség nélkül tömöríti egy nagy | táborba az asszonyokat. | 0 arcol a nők egyenjogúságáért. 1956 októbere után szükség volt | ** arra, hogy nőtanácsaink kiálljanak igazságtalanul megvádolt I Hővezetők mellé és megakadályozzák, hogy valakit csak azért, mert nő, | eítávolítsanák a munkahelyéről. | Jogi bizottságokat alakítottak a nőtanácsok, ingyenes jogi tanács- | adásokat indítottak ügyészek, bírák közreműködésével, hogy az asszo- | nyok megismerjék az óikét védő törvényeket és adott esetben élni tud- | janak jogaikkal. Városunkban is működik a megyei nőtanács heljűsé- | gelben, Tanácsház tér 5. alatt ilyen jogi tanácsadás, amelyet asszonyaink | bármikor igénybe vehetnek. | Küzdenek a nőtanácsok azért, hogy „a második műszak” terhét | megkönnyítsék. Nem akarjuk, hogy a nő csak házi rabszolga legyen, akit | a kis háztartás elnyom, fojtogat, fásulttá tesz, lealacsonjút és csak a | konyhához láncol. | Azt akarjuk, hogy okos, ésszerű kezdeményezésekkel, segítségnyúj- f fással, gépek kölcsönzésével időt adjunk arra, hogy minden-nőben fel- | ébredhessen az érdeklődés a művelődés, a tudomány, a művészet, a kul- 1 túrái is élet iránt. Szakmai ismereteket akarunk adni, hogy könnyeb- | ben végezhessük háztartási, vagy termelési munkáinkat. Előadásokat | tartunk, amelyeken megtanulhatják az asszonyok otthonuk szépítését, | «saját maguk és lakóhelyük csinosítását. A n birizgálom egyik legjelentősebb állandó jellegű tevékenysége | a szülői munkaközösségben folyik. A szülői munkaközösségeikben a, nő- 1 mozgalom célja a nevelés kérdéseit előtérbe helyezni, hogy azok az is- = kola és család együttműködését szolgálják, ahol a szülő és pedagógus | egymást őszintén segítve a szocialista nevelés módszereinek kimunká- I lásán dolgoznak. f A gyermekvédelem terén is áldásos munkát. végeznek p nőt má- i csőik. Az ifjúságvédelmi bizottságok tagjai inspekciót vállalnak az ut- [ cán, italboltoknál, moziknál. A gyermekvédelemmel kapcsolatban busz- j kén említjük a Gyermekvárosért indított mozgalmat. A Borsod megyei \ nőtanács is vállalta egy kis ház építését és berendezését. És ma, amikor \ a nők napján örömmel számolunk be eddig elért eredményeinkről, há- j ]ásan köszönjük meg minden adakozónak azt, hogy árva gyermekek ar- \ cáról segít letörölni a bánatot és a könnyeket. iyfindezeket azért teszi az Országos Nőtanács, hogy gyermekeink j 1 M élete boldogabb és nyugodtabb legyen. Mindent a béke, az áhí- i főtt és áldott teremtő, szabadságot jelentő béke érdekében. Hiszünk ab- | ban, hegy a szputnyikok fénye és ereje mellett megtalálja a világ azt az ! utat, amelyet a haladó erők a Szovjetunióval az élen mutatnak. Kedves Nőtársunk és Barátunk! Támogasd a nőmozgalmat, amely j nem szervezet, amelybe nem kell belépni, nincs tagsági könyve és me- i rév szabályai, hanem meleg szíveddel, okos asszonyi tapintatoddal akkor j és ott dolgozol, amikor és ahol alkalmas területet találsz. A mi nőmoz- i gaJmunk nem más, mint az asszonyok tömegeinek olyan időszaki, j vagy állandó tevékenysége, amely alkalmas arra, hogy a nőket össze- : fogja és felébressze benne a társadalom iránt érzett felelősséget. Minél j több asszonyhoz eljutni, minél több különbözően gondolkozó asszonyt ; közelebb hozni egymáshoz és a szocializmus gondolatához. Minél több ! asszonyt hívni, nevelni, segíteni, hiszen nemcsak, egyesek számára akarjuk felépíteni a szocializmust, hanem az egész nép számára, az egész néppel együtt. Ha hazánk és népünk felemelése érdekében őszintén szövetkeznek velünk és segítenek a munkában olyan asszonyok, akik nem materialisták, hanem vallásosak, nem kommunisták, de haladó szelleműek és szeretik hazájukat, akkor mi fogjunk kezet velük szeretettel és dolgozzunk örömmel együtt, határozottan állást foglalva az országot vezető párt politikája mellett. VARGA GÁBORNÉ, Borsod mamiéi nntanáes elnöke A Román Népköztársaság 17 nemzetisége testvéri egyetértésben él és dolgozik Kállai elvtárs ezután a román dolgozókkal folytatott beszélgetésekről, találkozásokról számolt be. Majd a következőket mondotta: — Ez az út hasznos tapasztalatokkal és tanulságokkal szolgált számunkra. Megismerkedtünk a szocialista építés útján járó gyorsan fejlődő Román Népköztársaság gazdasági, politikai és kulturális munkában elént nagvszftn'i oredm«n.ve:vj=x Meggyőződésünk szerint ez a fogadtatás és szeretetnyilvániítás annak a politikának is szol, amelyet pártunk és a kormány az utóbbi tizenöt hónap alatt követett. A román párt és kormány vezetői s a tömegek is látják, hogy ez a politika helyesen tükrözi népünk érdekeit, s éppen ezért összhangban van a szocialista tábor országainak és népeinek érdekeivel; összhangban van a testvéri román nép érdékeivel, egyenesen és közvetlenül erősíti a magyar —román barátságot. Román barátaink látják és helyeslik, hogy szakítottunk a Nagy Imire- féle árulókkal, ugyanakkor felléptünk a dogmatikus, szektás hibák ellen is, amelyeket a Rákosi-féle vezetés táplált, s amelyek talajul szolgáltak az ellenforradalom és a vele szövetséges revizionisták aknamunkái ának kibontakoztatására. Kállai elvtárs ezután a magyar munkásosztály forradalmi hagyomáKedves elvtársak! Még nincs egy hete, hogy párt- és kormányküldöttségünk hazatért romániai látogatásáról. Első szavam erről az útról hadd legyen egy ránkbízott üzenet átadása. Romániai munkások, parasztok, értelmiségiek mindenütt, amerre csak jártunk, kértek bennünket: adjuk át a magyar dolgozó népnek meleg kézszorításukat és forró testvéri üdvözletüket. Ezután Kállai elvtárs a romániai látogatás céljairól beszélt. Elmondotta, hogy ez viszonzása volt annak a látogatásnak, amelyet a Román Nép- köztársaság párt- és ‘ kormányküldöttsége 1956 novemberben, még az ellenforradalom napjaiban tett nálunk. Emlékeztetett arra, hogy Ghe- orghiu-Dej elvtárs által vezetett román párt- és kormányküldöttség látogatása nyomán milyen nagy segítséget nyújtott a román nép a magyar forradalmi erőknek. A látogatás másik célja az volt, hogy a két ország pártjának és kormányának vezetői véleménycserét folytassanak a legfontosabb nemzetközi, belpolitikai, gazdasági és kulturális kérdésekről, s ezekben közös megállapodásra jussanak. — Amikor a Román Népköztársaság területére léptünk — folytatta beszámolóját Kállai elvtárs — előzetes programunk némileg módosult, helyesebben kibővült. Látogatásunk említett kettős céljához egy harmadik járult: a baráti találkozás a Román Népköztársaság dolgozó népével. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és az MSZMP Budapesti Bizottsága csütörtökön délután aktívaülést rendezett az EFEDOSZ-székházban. Az ülésen a magyar párt- és kormányküldöttség beszámolt a Román Népköztársaságban tett látogatásáról. Az aktívaülés elnökségében foglalt helyet Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, dr. Münnich Ferenc, a Minisztertanóxs elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly. Marosán György, Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Komócsin Zoltán és Nemes Dezső, a Politikai Bizottság póttagjai, dr. Sík Endre külügyminiszter, Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, Borka Attila, az MSZMP Budapesti Bizottságának titkára, Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Sebes István külügyminiszterhelyettes, dr. Harrer Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának álelnöke, a budapesti népfront-bizottság elnöke, Erdei Lászlóné, a Magyar Nők
