Észak-Magyarország, 1958. március (14. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-07 / 56. szám
A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XIV. évfolyam 56. szám 1958 március 7, péntek Akíívaíilésen számolt be romániai útjáról a magyar párt- és kormányküldöttség Az építészeti Kiáffítéteori Mftoífe. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és az MSZMP budapesti bizottsága csütörtökön délután aktívaülést rendezett az EFE- DOSZ-székházban. Az ülésen a magyar párt- és kormányküldöttség beszámolt a Román Népköztársaságban tett látogatásáról. Az aktívaülés elnökségében foglalt helyet Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, dr. Mün- mch Ferenc, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kies Károly, Marosán György, Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, a politikai, társadalmi élet több vezetője és több pártmunkás. Az el-, nökségben foglalt helyet Ion Popes- cu, a Román Népköztársaság budapesti nagykövete. Az aktívaülést Csikasz Józsefné, a budapesti pártbizottság titkára nyitotta meg. Bejelentette, hogy a. Román Népköztársaságban járt párt- és kormányküldöttség vezetője, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára betegsége miatt nem lehet jelen az ülésen s helyette a romániai útról szóló beszámolót Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára tartja meg. Egyben tolmácsolta Kádár János üdvözletét az aktívaülés résztvevőinek. Ezután Kállai Gyula megtartotta beszámolóját. (MTI) Lillafüred környékén pár év múlva a valóságban is megtekinthetjük ezt a szép — új építészeti eljárással felépülő — létesítményt. Rendeltetése; a DIMÁVAG dolgozóinak nyugodt üdülését, pihenését biztosítani. (Tervezte Benej. László, a Miskolci Tervező Iroda mérnöke.) Tito elnök nyilatkozata Sulzbergernek, a New York Times tudósítójának Belgrad (MTI) Mint a Tanjug jelentette, Tito jugoszláv államelnök február 28-án fogadta Sulzbergert, a New York Times tudósítóját. A jugoszláv elnök a többi között elmondotta, hogy a jugoszláv—amerikai viszony jó, s a katonai segély felmondása nem befolyásolta sem a kölcsönös kapcsolatokat, sem a két ország egyébiráhyú együttműködését. A katonai segély felmondásának az volt az egyik alapvető oka. — folytatta a jugoszláv elnök —, hogy e segély elfogadása nem állott már összhangban külpolitikánkkal, mert mi az összes országokkal való. együttműködésre, jóviszonyra törekszünk. Ez a segély-politika más okok miatt is alkalmatlan volt, mert az amerikai kongresszus gyakran a jugoszláv külpolitika felülvizsgálását követelte, különösen ä Szovjetunióval és a többi kelét-európai országgal való viszony tekintetében. Az ilyen követelések sértették külpolitikánk független állásfoglalását. Ezután a balkáni egyezményről, a j ugoszláv—görög—török kapcsolatokról, majd a semleges és az atom- fegyvermentes' övezet kérdéséről szólott. Hangsúlyozta: Érdekünk, hogy az atomfegyver- mentes övezet szélesebb legyen a Lengyelország javasolta térségnél, meri, Jugoszlávia közvetlenül is érintett e tekintetben. Olaszország már beleegyezett abba, hogy terüle- tén rakétatámaszpontokat létesítsenek, s úgy hiszem már építik is ezeket a kilövőpályákat. Jugoszlávia e támaszpontok miatt közvetve veszélyeztetve érzi magát. A rakéták Jugoszláviánál távolabbi területre irányulhatnak, a kilövőpályák pedig arccal Jugoszlávia felé fordulnak. Általában egy olyan ország, amely területileg á két szembenálló oldal között fekszik, ilyen esetben veszélyeztetve érzi magát, mert ha ösz- szetüzés lenne, az ország felett elrepülő rakéták is megsértik a területi integritást. Jugoszláviának állást kell foglalnia és konkrét intézkedéseket kell tennie megfelelő helyeken. Az amerikai tudósítónak arra a kérdésére, ez azt jelenti-e? hogy Jugoszlávia diplomáciai lépéseket kíván tenni ebben az ügyben, Tito igennel válaszolt. Sulzberger azt kérdezte Titotól, hogy lehetségesnek tartja-e egy kommunista ország semlegességét. A jugoszláv elnök azt válaszolta, hogy nemcsak a kommunista ország, hanem más ország sem lehet semleges, "mert az államok egy világközösségben élnek, s mindenfajta közömbösség és semlegesség inkább ártalmas, semmint hasznos «a közösségre. Az amerikai tudósító ezután kifejtette, hogy az Egyesült Államokban a jugoszláviai rendszert »nemzeti kommunizmusnak« nevezik. Megkérdezte Titotól, hogy szerinte milyen jövője van a »nemzetközi kommunizmustól« különböző «nemzeti kommunizmusnak«. Tito nyomatékosan kiemelte, ho^"' »nemzeti kommunizmus« nincs, A jugoszláv kommunisták nemzetköziek. A rendszerek nem különböznek, hanem csupán a szocialista rendszerhez vezető utak. Áz amerikai tudósító végezetül azt kérdezte meg Tito elnöktől, hogy véleménye szerint ki a legnagyobb ember a világon és ki gyakorolta r; a legnagyobb hatást akár gyermekkorában, akár később. Tito azt válaszolta, teljesen lehetetlen kiválasztani valakit, és azt mondani rá, hogy ő a legnagyobb ember. A maga környezetében és a maga sajátos feltételei között minden ember nagy, ha sikerül találkoznia népének törekvéseivel és munkáját ilyen irányban tudja kifejteni. A kortársakról nehéz véleményt mondani. Elismerem, hogy Angliában Churchill nagy ember volt, mint államférfi és mint politikus is. Nagyra becsülöm Eisenhower elnököt, mint katonát és mint embert, aki a béke megőrzésére törekszik. Egy bizonyos időszakban Sztálint is becsültem, sőt egyes érdemeit ma is elismerem. Ma Hruscsovot becsülöm, mert a belső fejlődés tekintetében elég bátor koncepciói vannak és külpolitikája rugalmas. Nagyon becsülöm Nehrut, akinek sikerült a széttagolt nemzeti egységeket egyetlen indiai nemzetben egyesítenie. Az indiai nép követi őt, becsülöm őt úgyis, mint a béke nagy harcosát, mint békeszerető politikát követő államférfit. Ugyanúgy becsülöm Nasszert is, »aki szintén meglátta a nép óhaját, és a széttagolt arab országok egyesítésén fáradozik — mondotta. — Arra a kérdésre pedig hogy szerintem a múltban ki volt & legnagyobb ember,, azt felelhetem, hogy elragadtatással tekintek Marxra és Engelsre. Legnagyobb példaképem Lenin volt és ma is nagyra becsülöm őt.-000A lordok házának véderővitája London (MTI) A lordok házának véderővitájában Lord Alexander volt munkáspárti hadügyminiszter előterjesztette a munkáspárt bizalmatlansági indítványát. Az indítvány kéri, a ház mondja ki, hogy nem helyesli a kormány védelmi politikáját, amely majdnem kizárólag az atomháborúval való fenyegetésre támaszkodik és ragaszkodik a rakétatámaszpontok építéséhez Angliában, a tervezett csúcstalálkozó előtt, . Lord Alexander indokló beszédében kifejtette: — Ha az egész világon kialakult helyzetet nézzük, azt kell hinnünk, hogy a világ őrültek házává kezd fajulni. Védelmi politikánk kész ön- gyilkosság. Angliát és a többi NATO országot Amerika helytelen védelmi politika követésére kényszerítette. Mindenütt, ahol megfordultam, félelmet és kétségbeesést láttam. Lord Winster munkáspárti főrend, a többi között kijelentette: — A NATO politikája világöngyilkossági politika. Ha a háború csak taktikai atomfegyverekkel kezdődnék, hamarosan totális atomháborúvá fejlődnék, mert egyetlen ország sem lenne hajlandó vereséget szenvedni használatlan hidrogénbombával fegyvertárában. (MTI) Amerikai lapok a Szovjetunió legújabb diplomáciai lépéséről Newyork (TASZSZ) Az amerikai sajtó fenntartásokkal, de kezdetben, alapjában kedvezően fogadta a Szovjetuniónak azt a bejelentését, hogy hozzájárul a külügyminiszteri értekezlethez a legmagasabb szintű értekezlet előkészítése céljából. A New York Post azt írta, IlKies letartóztatások Tuniszban áiWtenes összeesküvés vádjával — Tunéziai tittakozás Egyiptomnál Nyugati hírügynökségek és rádió- állomások idézik a tuniszi belügyminisztérium közleményét arról, hogy a hatóságok összeesküvés vádjával letartóztattak 41 tuniszit. A közlemény szerint a tömeges letartóztatás annak következménye, hogy leveleket fedeztek fel, amelyekben Szalah Ben Jusszef, jelenleg egyiptomi száműzetésben élő tunéziai ellenzéki vezér Burgiba elnök meggyilkolására és a jelenlegi tunéziai rendszer* megdöntésére lazított. A leveleket állítólag egy egyiptomi útlevéllel rendelkező személynél találták, akit éppen akkor fogtak el, amikor megkísérelte az átszökést a líbiai—tuniszi határon, ooo—----------------------Az angliai hidrogénbomba-ellenes menet programja London (Reuter) A hidrogónibomba ellen tiltakozó 80 kilométeres menet szervezői szerdán kijelentették, ezzel a menettel A nőmozgalom önzetlen harcosai SZAMOSI SÁNDORNÉ miskolci háziasszony, a városi nőtanács elnökségének tagja. Tíz éve á szülői munkaközösségek városi elnöke. Soha nem csüggedő lelkes akarattal tevékenykedik a gyermekek szocialista neveléséért, a szülők és az iskolák közötti kapcsolat elmélyítéséért. ►>meg akarjuk mutatni a kormánynak, milyen általános az az óhaj, hogy megszüntessék a h idrogénbomba- gyártási versenyt«. A menet terve már néhány hónappal ezelőtt megszületett, de akkor még egészein kisszabású dolognak képzelték. A szervezők támogatóinak száma azonban olyan hamarosan gyarapodott, hogy az eredmény előreláthatólag nagymértékben felülmúlja majd a várakozásit. A négy napra tervezett menet húsvétikor kezdődik. Résztvevői Londonból a Berksihire-ben lévő aldomestani atomfegyverkutató intézethez vonulnak. Útközben különféle vallásos és politikai szervezetek vagy személyek által rendelkezésre bocsátott szállások várják őket; Az alsóház 19 munkáspárti tagja aláírta a menetelést támogató levelet, — ami újabb jele annak, hogy milyen mély a meghasonlás az angol munkáspártban a hidrogénbombával kapcsolatban. (MTI) hogy a Szovjetunió lényegében ki-* küszöbölte a tárgyalások megkezdésének utolsó komoly akadályát. A New York Times washingtoni szemleírója »tekintélyes véleményekre« hivatkozva kijelentette, hogy »a szovjet lépés közelebb hozta a legmagasabb szintű értekezletet«. A Post -Dispatch .a Szovjetunió- hozzájárulását kommentálva hangsúlyozza, hogy »kiküszöböltek mé<£ egy tényezőt, amely ingadozásra jogosíthatta volna fel Washingtont a legmagasabb szintű tárgyalások kérdésében«. Az amerikaiak . milliói írja a Post Dispatch — nem értenek egyet Dühösnek azzal a. véleményével hogy a leszerelési egyezmény nem fór össze az ország legmagasabb érdekeivel; Miután azonban Dulles sajtóértekezletén kijelentette, hogy a legutóbbi szovjet javaslatok »elfogadhatatlanok« az Egyesült Államok., számára, sok lap szinte vezényszóra azt kezdte búj lógatni, hogy a szovjet javaslatok »semmi újat« nem tartalmaznak és hogy azok elfogadhatatlanok az Egyesült Államok és a többi nyugati hatalom számára. A legmagasabb szintű értekezlet összehívásának régi akadályai helyébe — amelyeket a legutóbbi szovjet javaslatok kiküszöböltek — nagy sietve újabb akadályokat állítanak. A sajtó azon lovagol, hogy a külügyminiszteri értekezletnek nemcsak napirendi kérdésekkel, a kormányfői értekezlet összetételének meghatározásával ke] 1 foglalkoznia, hanem érdembeli vitával ÍS; v De távolról sem mindegyik lap csatlakozik ehhez az állásponthoz. A konzervatív* New York World Telegramm and Sun keddi vezércikkében például javasolja annak elismeréséi, hogy a legmagasabb szintű államközi tárgyalások szükségesek. »A nyugati kormányok nehezen szállhatnak szembe a népek akaratával« — írja a lap és azt ajánlja, hogy komolyan lássanak hozzá az értekezlet előkészítéséhez. (MTI) Sokféle áru érkezik Lengyelországból a választék csere alapján A közelmúltban fejeződtek be Varsóban az árucsereforgalmi gazdasági iroda és a lengyel belkereskedelmi minisztérium között a tárgyalások a választókcseréről. Az egyezmény értelmében 1958-ban sokféle használati tárgy érkezik Lengyelországból. Többek között jelentős mennyiségű kátrány fedéllemez. Kapunk irodai papírárut, vegyi cikkei, sportszert, Hikori sílécet, tornatermi felszerelést, egyéb sportszerelvényeket. Lesz a szállítmányban textil méteráru, kefeáru, stb. A küldemény első része a második negyedévben, zöme a harmadik negyedévben érkezik. (MTI) 1ilág proletárjai egrrmiiljrtrk.’ Megkezdte munkáját a városi népi ellenőrzési bizottság vá: Farkas Dezsőnét, a Magyar Nem*»' zeti Bank miskolci járási fiókja hitelügyi csoportvezetőjét, Józ&a Imiré- nrét, a miskolci szikvízüzem igazgatóját, Csiengeri Zoltánt, a Nehézszer- számgépgyár üzemi bizottságának elnökét, esztergályost, Márton Mátyási, a Lenin Kohászati Művek martin- acélmű vezetőjét, kohászt, Závodszki Istvánt, az LKM miartinacélmű gépészetének vezetőjét, géplakatost, Újhelyi Tibort, a DIMÁVAG szertárvezetőjét, lakatost — választotta meg a tanács. A bizottság megkezdte munkáját; Hivatali helyisége: Miskolc, Városi Tanács (Tamácsháztér 8, III. udvar, I. emelet). A bizottság megválasztása — amelyre az elmúlt napokban került sor — alapos és körültekintő munkát igényelt, mivel ennek a szervnek a népgazdaság különböző területére later jedő, fontos feladatokat kell megoldania. Ezek a szempontok vezették a városi tanácsot, amikor a bizottságba nagy szakismerettel rendelkező és tapasztalt dolgozókat választott be. A bizottság tagjai a tanács előtt már letették az esküt. A bizottság elnökévé Rácz Jánost, a városi pártbizottság munkatársát, helyetteseivé Sólyomvári Mihály vasgyári nyugdíjast és dr. Kersch Pétert, a Magyar Nemzeti Bánik fő- csoportvezetőjét választották. TagjaiTORONYI JÁNOSNE, a sátoraljaújhelyi dohánygyár munkásnője, a járási nőtanács elnökségének tagja. A nőmozgalomban eredményesen dolgozik. A községeket járva, segíti ff helyi nőtanácsok tevékenységét.
