Észak-Magyarország, 1958. március (14. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-27 / 73. szám

4 ■» CSZ A K3IAG Y AIIOKSZ AO ."tóiíök, 1958. március 27. HimfTin ittf fHW»' c * HOZZÁSZÓLÁSOK a „Vitára bocsátjuk" című cikkhez Miért ne szórakozhatnánk? MÁR TÖBB NAPJA olvasom a „Vitára bocsátják” c. cikkre ér­kezett válaszokat. Én még csak 18 éves vagyok és az a meggyőződésem, hogy az a Miskolci édesanya”, aki a március 11-i szákiban megjelent cikket írta, annak bizonyos tévedései vannak. Én is iskolás vagyok, lányokkal együtt járok egy osztályba és az a meggyőződésem, hogy nemcsak ők, de má­sok is elég rendesen viselkednek (csak az iskolai tanulókra gondolok). A mi osztályunkban például még egy lányt sem kaptak el kilakko­zott körömmel és egyéb dolgokkal. Az, hogy a diáksapkát egyesek nem viselik, megkapják érte büntetésüket. A nylonharisnyára gondolva csak annyit, hogy a lányok alakjára sokat adnak a férfiak és mi te, diákfiúk. Nem egészen arra kell gondolni most, hogy akinek jó az alakja, annak minden jó. Nem, ez tévedés, sőt... A bálokkal kapcsolatosan az a véleményem, hogy a diákokat most nagyon szigorúan veszik és nem lehet ide-oda járkálnunk. Tehát az az . egy-két iskolai rendezvény arra szolgál, hogy az ifjúság kikapcsolódjon egy kicsit a tanulásból, mert tanulni sem lehet állandóan. Nem tudom. mi lenne, ha nem volnának iskolai rendezvények. Az iskola nyáron mi­ből fedezné a táborozást, stb-t? Szóval az a meggyőződésem, hogy a ren­dezvények jogosak. A jampecekről csak annyit, hogy ők te alább adták már. Végül annyit, hogy ne felejtse el kedves „Miskolci édesanya”, hogy ön te volt fiatal. O. Z. Miskolc, II. kér., Gázon Lajos ut 33. Édes anyanyelvűnk tisztaságáért Mentem az utcán egy alkonyba hajló délutánon. Előttem négy egyen­sapkás diáklány haladt. A legköze­lebbi utcasarkon megálltaik. Mikor közelükbe értem, az egyik elvált a többitől. Búcsúzkodtak: szev asztok, szétosztok! A többiek visszaköszön­tek: szevasz, szevasz! Sőt az egyikük még meg is cifrázta a szónyomorod- ványt, belekombdnálva egy »j« nan- got. így: szjevasz! Nem tudtam megállni szó nélkül. Megkérdeztem őket, hogy nem szé­gyellik diáklány létükre ilyen szava­kat használni? Ha ők, akik már ér­telmiségieknek tartják magukat, ilyen s több a társadalom szennyétől átvett szót használnak, mit várha­tunk akkor az egyszerűbb, iskolázat­lanabb emberektől. Nekik éberen kellene őrködni a magyar nyelv tisz­tasága fölött. Azon kellene verse­nyezniük, melyik tud szebben, tisz­tábban, magyar irodalmi nyelven be­szélni útón-útfélen, s azt terjeszteni, nem pedig ezt az ízléstelen j-ampee- nyelvet. ‘Ifejkálk. a jövő értelmiségének, már jfiem kéihNq,ehéz úttörő munkát vé­gezniük. mint 100—150 évvel ezeiőtú őseinknek: színészeknek, íróknak, pedagógusoknak azért, hogy Magyar- országon magyarul lehessen, s tudja­nak beszélni, az emberek. Azért, hogy a magyar gyereknek ne »mut­ter ja«. »fatterja«, hanem édesanyja, édesapja lehessen. Nekik kellene vigyázni anyanyelvűnkre. Erre köte­lezi őket iskolázottságuk, tudásuk, kulturáltságuk. A magyar nyelv is társadalmi tu­lajdon. Ne engedjük bemocsikolni. Társadalmi ellenőrzést kellene szervezni mindenütt, ahol erre mód és lehetőség van: iskolákban, társa­dalmi egyesületekben, kuitúrottho- nokban, és küzdeni a magyar nyelv szennyeződése és szennyezői ellen. A nyelvtisztaságot védelmező diákokat nem szabad árulkodóknak minősíteni. A szülők is -kísérjék figyelemmel gyermekeik beszédét, s ha a figyel­meztetés és oktatás nem vezetne eredményre, a büntetés különböző módjaival lépjenek fél. Dedinszky József Miskolc, II., Herman Ottó u. 23 A karneválozás drága mulatság Jfngedjék meg, hogy én is hozzászóljak a „Vitára bocsátjuk” c. cikkhez, v Három gyerfnekem van. Mind a három iskolába jár. Ha én a ha-' rom gyereket karneválra vinném, azon kellene igyekeznem, úgy lássam el őket, hogy ne érezzék magukat alávalóbbnak a többi gyereknél. Min­den szülő szereli u gyermekét és azon igyekszik, sőt verseng, hogy az övé legyen a legkülöhb. Próbáljon csak számolni valaki, mennyibe kerülne a három gyereket így előkészíteni. De h"a megannyi pénzem volna, akkor sem engednék iskolában kar név adózást. Szerintem az iskola a tudás temploma, ilyen dolgoknak itt helye nincs. Véleményünk az, hogy a gyerek, ha nem megy ilyen helyre, nem is vágyik. Ha már egyszer belekóstolt, máskor is arról ábrándozik, elvonja figyelmét a tanulástól. A karnevál és a bál az iskolás gyermeket nem neveli, hanem rontja. Megtanulhat kitünően szórakozni, még egy pohár víz mellett is mulatni, a pénzzel könnyelműen bánni, nagylegénynek lenni. Ügy látom, ha az iskola befejezése után kezdene bálra járni, sem­mit sem veszítene, s talán érettebb felfogással komolyabb viselkedést tanúsítana. Helyesebb volna az iskolában a józan életre és takarékos­ságra való nevelés, s az ilyen célokra szánt pénzt a gyerekek inkább az iskolai takarékba tennék. Tudjuk jól, hogy az ifjúság helyes nevelése ma országos probléma. Szülök és nevelők fogjunk össze ennek érdekében. Szerintem az iskolában a karnevál, bál és az tekolánkívüli mozibajárás félrenevelik a gyerekeket. KISS KÁROLY A »VITÁRA BOCSÁTJUK« című cikkhez szeretnék magam is hozzá­szólni, mint három iskolásgyermek édesanyja. Az iskolai bálozásokról idáig csak azért nem nyilvánítottam véleményt, mert féltem, hogy mara­dinak fognak tartani. A fiatalság mindig hajlamos arra, hogy a szülő­ket maradinak kiáltsa ki. Ezt igaz­ságtalannak találom. A nemzedékek harcában mindig volt súrlódás szülő és gyermek, öreg és fiatal között, de ez nem jelenti azt, hogy a szülő min­dig maradi és a gyermek mindig haladószellemű. Az a szülő, aki gon­dot fordít gyermeke lelkivilágára is. aki rádiót hallgat, nevelésügyi prob­lémákkal foglalkozik, szülők iskolá­jába iár, stb. az nem lehet maradi. Az iskola nem bálrendezői egylet és mégis nemcsak az általános isko­lákban, de már az óvodákban, sőt a bölcsődékben és napköziotthonokban is rendeznek álarcosbálokat. Szerin­tem az iskolai rendezvényeknek min­dig és legelsősorban a nevelésügyet kell szem előtt tartania. Az általános iskolás lány még csak kezd nagylány lenni, de még nem az. Az általános iskolásfiú pedig még csak nem is kezd nagy fiú lenni. Igazi gyermek. Mikor a kislányom nyolcadikos volt. elmentem egy ilyen évzáró bátra. Bizony a gyermekek nehezen talál­ták fel magukat, Lányok lányokkal . táncoltak, lenézték korabeli fiútársu­kat- akik csak lötyögtek jobbra-bal­ra. Azt sem tartottam helyesnek, hogy a gyermekeiket 10 órakor haza­zavarták és a szülők tovább mulat­tak. Hiszen egy ilyen mulatság a gyermekek szórakozását kívánta szol­gálni, nem pedig a szülőkét. A szü­lők menjenek máshova szórakozni, táncolni. Áz iskola legyen mindig a cÁ békéről A hogy beléptem a terembe, már élénk vita folyt. Kovács elv­társ, az »Időszerű kérdések« szemi­náriumának vezetője kigombolt ing- nyakkal ült az asztal mellett, kö­rötte a hallgatóság, cigarettázva, fesztelenül. Nem kellett itt bíztatni senkit a hozzászólásra. De nem is hozzászólások hangzottak el itt, hi­szen a szeminárium-vezető nem mon­dott semmit, s nem is kérdezeti. A kérdéseiket is a hallgatók tették fel, de a választ is ők adták meg rá. egymás elől kapva el a szót, mert a legdrágábbról: a békéről beszéltek. A füstöt vágni lehetett, aranylón fénylett odakint az első tavaszi nap, s mintha a 15 tonnás pöröly is vidá­mabban döngette volna a földet. És ebben a csodálatos áradatban, az élet újjongó ritmusában huszon­két ember a békéről vitatkozott, a féltés, a szeretet hangján. — Mert mindnyájan egyet aka­runk! És ha mégsem lesz úgy? Meg lehet-e védeni, tartani a békét, el­kerülhető-e a háború? — mondja ki elsőnek Bogár János. Mint megbolydult méhkas az első tavaszi napon, úgy zsongott az egész szoba. — Igenis elképzelhető, hogy elkerül­hető a háború. Igen, meg lehet óvni a békét. — hangzik innen-onnan. — De hogyan? Erről beszéljenek. — Elképzelhető-e, hogy a kapita­lista és a szocialista tábor békésen éljen egymás mellett? Vagy teljesen reménytelen? — és megint zúgás- zsongás, mindenki egyszerre mon­daná: igen. elképzelhető. — De hogyan? Erre válaszoljanak — szól közbe a szemináriumvezető. — Van-e valaki köztünk, aki mind­Szeminúriumon voltam ezt meg tudná indokolni, össze tudná foglalni, s mindnyájunk gondolatait rendszerezné? f\| em kell kétszer feltenni a kér­* ’ dést. Egyszerre tizen is jelent­keznek a huszonkettőből. S akkor Molnár Józsi bácsi kapja meg a szót. Nem áll fel az öreg, csak úgy csön­des hangon kezdi mondanivalóját. — Ahhoz, hogy ezekre a kérdések­re válaszoljunk, tudnunk kell, hogy két részre szakadt a világ. Az egyik tábor a negatív sarok, a másik tábor meg pozitív. Melyek a negatív sarok tulajdonságai? Elő­ször is igyekszik háborús hangulatot szítani, félelemben tartani az embe­riséget. Aztán az egész világon ki­építeni hadi támaszpontjait. Kisebb, helyi háborúkat igyekszik kirobban­tani. Miért? Hogy az eddig felhal­mozott hadianyagot és fegyvereket eladhassa, kiüríthesse raktárait. Aztán támadó jellegű szövetségek létrehozásával (NATO. SEATO) ijesztgetni a másik oldalt. Talán rö­viden ennyi is elég a negatív oldal bemutatására ... — És a pozitív oldal? — teszi fel a kérdést a hirtelen némaságba der­medt teremben Kiss Jóska, a mű­szerházból. Józsi bácsi feléje fordítja fejét, deresedő haján megcsillan a tavaszi napfény. — A pozitív oldal? — hát az fiam. tárgyalásokkal akarja megoldani a problémáikat. Számtalan példáját adta az őszinte béketörekvésnek. Hadseregének létszámát komoly mér­tékben csökkentette. Csak innen, a m;. hazánkból tizenhétezer katona ment haza-, nemrégen búcsúztattuk városunkban is azokat, akik másod­szor is felszabadítottak bennünket. Aztán mit tesz még a pozitív oldal,- a szocialista tábor? kérdezhetitek jo­gosan. Arra is felelek nektek. Állan­dóan f ejlődik. Minden téren. A Szov­jetunió a széntermelés terén például világviszonylatban a harmadik he­lyen áll, míg európai viszonylatban az első helyet foglalja el. Olajterme­lése második a világon. Búza, fa, cukor termelése már túl is szár­nyalta az Egyesült Államokét. Soroljam még? A mesterséges holdak, az in-ter- ^ kontinentális rakéták azt mu­tatják, hogy a technika terén is meg­állja a helyét. Aztán a gyarmati né­pek fokozatos felszabad ulása, az atom- és hidrcgéni'egyverek gyártá­sának betiltására való törekvés, a különböző kapitalista államokhoz, illetve vezetőikhez való felhívások tömege, mind-mind a pozitív oldal őszinte békeakaratát bizonyítják. Hát kell ezeknél a tényéknél több, hát nem elég bizonyíték ez, hogy ki akarja őszintén a békét? — s az ed­dig csöndesen, szinte halkan beszélő ember hangja izzani kezd. — És nekünk... nekünk egy fel­adatunk' lehet. Őrizni, munkánkkal támogatni a pozitív oldalt, hogy erő­sebb legyen a másiknál, mert ha erősebbek vagyunk, inem mernek há­borút kezdeni, meghúzzák magukat; M'^itve van a béke. £ s mi huszonketten némáin hall- u” gattuk. gyönyörködtünk a gon­dolataiban, elraktároztuk szívünk mélyére az öreg kohász szavait a békéről. j. Hamar József A József Attila irodalmi-est amelyet a közelmúltban — közbe­jött akadályok miatt — elhalasztot­tak, értesülésünk szerint, március 31-én este 7 órakor a Zeneművé­szeti Szakiskola hangversenytermé­ben kerül megrendezésre. A nagy proletárköltő életművéből Jákó Pál, Téb.y Katalin, Őze Lajos, Gyarmathy Anikó, Farkas Endre és Horváth Gyula művészi előadásában kapunk ízelítőt. Énekszámokkal Kováts Irén énekművésznő működik közre, zon­gorán kíséri Szűcs Ilonka zongora- művésznő. .... Jogi tanácsadónk írja Szerkesztőségünkben minden szerdán délelőtt 9-től 1 óráig ingyenes jogi ta­nácsadást adnak a miskolci 4. sz. Ügyvé­di Munkaközösség (Déryné u. 9.) tagjai. Alább közöljük szerkesztőségünkhöz ér­kezett jogi kérdésekre jogtanácsadónk válaszát. Palotás István Bocs. Adópanaszával ■kapcsolatban részletes levélben választ küldtünk. (160). Hazadi József Tibolddaróc. 1938. január 20-án kelt határozathozatal 639 forint rok­kantsági nyugdíj lett javára megállapít­va 1957. február 1-től kezdődően. (299). Ináncsi János Tárd. Kötbérpanaszával kapcsolatban; levélben válaszolunk. (219). Boros András Szubakállő. Panaszával részletesen.<csak akkor tudunk foglalkoz­-000­A Műkedvelők Bemutató Színpadán március 30-án, vasárnap délután a miskolci József Attila kultúrotthon együttese mutatja be műsorát Miskolc közönségének. Bemutatkozó tarka műsorukban egyfelvomásosoik, valamint táncszámok szerepelnek.. A jó­hírű öntevékeny együttes. fellépését nagy érdeklődés előzi meg. A be­mutató színhelye a szakszervezetek megyei klubjának nagyterme (Kos­suth u. 11.). ni, ha a kisajátítással kapcsolatos iratom kai rendelkezésünkre bocsátja. (860). Ifj. Zoller Pál Özd. Sziklástető. A Hús­ipari Vállalat levelünkre azt vála­szolta, hogy a Miskolcra történő behe­lyezését hatályon kívül helyezték és to­vábbra is kívánsága szerint, a vállalat ózdi telepén fogja munkakörét ellátni. (658). Germuska Balázsné Felsőnyárád. Pana­szával érdemben csak akkor tudunk fog­lalkozni, ha pontosan megírja a tröszt pontos címét- és nevét. (871). Hegyi Miklós BoJdogkőujfalu. Levelére részletesen írásban fogunk válaszolni. (338). Ifj. Nagy Sándor Korlát: A szóbanforgá fél kh. földingatlant a számunkra kül­dött értesítés szerint e^y éves szerződésre megkapta, részletesen levélben válaszo­lunk. (4605). Hubai Sándor Mád. Kérjük, szívesked­jék a mádi községi tanács által hozott letiltási határozatot, számunkra megkül­deni, mivel csak így tudunk az ügyben érdemlegesen állást foglalni. (384). Kiss Gyula nyug. ig. tan. Miskolc, Amennyiben az átvevő nevét közli velünk, úgy levelet fogunk hozzá intézni kéré­sével kapcsolatban. (392). IJjabb Ciliitek felvásárlására is kiterjesztik a szerződéskötéseket Egyes cikkeknél kamatmentes előleget fizetnek. — Szerződéses felárak. — A tsz-eknél minden cikkre kiterjesztik a mennyiségi felárat. — Már megkezdődtek a szerződéskötések gyermekeké. Ha a pénzszerzés a döntő, akkor rendezzenek irodalmi esteket, kulturális előadásokat, olyas- mát, ami egyben nevel is. A KÖZÉPISKOLÁSOKNÁL már más a helyzet. A középiskolás fiú, vagy lány már megérett a táncolásra, a bálozósra. Szerintem is szerencsés megoldás, ha az ifjúság a szőrűik ozá­sát is megtalálja az. iskolában. A kö­zépiskolákban a táncmulatság is a nevelésügyet szolgálja. Megtanul a fiatalság viselkedni, .kultúráltan szó­rakozni. A tanári felügyelet biztosít­ja, hogy semmi ízléstelenség, semmi kilengés nem zavarhatja meg a ne­mes szórakozást. És ott a fiatal ma­gához való társaságra is talál. Én azt tanácsolnám, hogy minden ilyen táncmulatság után rendezzen az iskola ankétet a szülők és a tanu­lók bevonásával, ahol megtárgyalnák a bál. vagy kiubdéiután erkölcsi eredményeit, úgyszólván »kiértékel­nék« azt. A morálprédiikációt nem szeretik a gyermekek, szóljanak hát maguk is bele. ítéljék meg maguk, hogy mi helyes és mi nem. A gyer­mek sokszor élesebben bírál, mint a szülő, vagy pedagógus. A pedagó­gusoknak tehát csak az volna a dol­guk. hogy a fiatalság csapongó fan­táziáját megértő szeretettel helyes irányba terelje. AZ EGYENRUHA VISELÉSE na­gyon helyes, egészséges megoldás. A nylonharisnya viselése praktikus. A patentharisnyát egy bizonyos korban kinövi a kislány és a gyenge selyem és csipkeharisnvák helyett — ezeket folyton stoppolni kell — még mindig jobb és szebb a nylon. Mérnyí Béláné . , _ Miskolc, Rácz Adám-u. 3. A felvásárlási rendszerben az áru- szükséglet döntő részét szabadon, illetve szerződéses úton kell bizto­sítanunk. Sok segítséget ad e rend­szer megvalósításához a szerződés- kötés, amely biztonságot ad az elkö­vetkező időben a felvásárlási tervek teljesítéséhez. A kormány már ed­dig is lehetővé tette, hogy dolgozó parasztsága nk. termelőszövetkeze­teink minél több cikkre kössenek különböző jellegű termelési és érté­kesítési szerződést. 1957-ben általában növénytermelé­si szerződéseket kötöttek: ipari nö­vényekre, gazdasági és kertészeti magvakra, zöldségre, továbbá hizla­lás! és nevelési szerződéseket vágó­marhára, sertésre, valamint értéke­sítési szerződéseket borra és gyü­mölcsre. A dolgozó parasztság c cikkek többségénél az előirányzatot meghaladó területre, illetve mennyiségre szerződött. Most, ez­cvben már jóval több cukorrépa termesztésre kötöttek szerződést a megye dolgozó parasztjai, mint az elmúlt évben. Mi zott sertésre, valamint bor eladás­ra is at előirányzottnál nagyobb mértékben kötöttek szerződést. Az eddigi eredményeket figyelembevéve, a kormány . elhatározta, hogy az eddigi cikkek mellett ezévben újabb cikkekre- is kiterjeszti a szerződés­kötéseket. Egyebek közt kenyérgabo­nára, sörárpára, napraforgóra és ba- íomfinévelésre. Kenyérgabonánál, sörárpánál és napraforgónál mennyiségi szerződé­seket kötnek. A szerződés kötésével egyidejűleg a termelők kívánságára — kenyérgabonánál mázsánként 60, sörárpánál, illetve napraforgómagnál 80 forint kamatmentes előleget fizet a szerződéstkötő vállalat. Baromfi­nál többféle szerződés indul. A ter­melők köthetnek csirkenevetósi szer­ződést, amelyhez a naposcsibét hitel­Salaktégla eladás] Kislakás és egyéb épít kezéshez nagy mennyiségben készletről azonnal kapható. Normál tégla méretben: . T. osztályú 513.— Fit/1000 drb. il. osztályú 462.— Frt/1000 drb. Szállítást vagonba rakva is vállalunk! Lenin Kohászati Művek Diósgyőrvasgyár Telefonszám: Miskolc 36-581 vagy 35-369 156, 155 mellék. < ► be kapják — azzal, hogy 100 dara­bonként legalább 25 kilogramm rán­tani való csirkét kötelesek visszaadni a megállapított szerződéses áron* Szerződést lehet kötni még: hizott- libára, illetve májaslibára — dara­bonként 50, hizottkacsára, illetve pulykára darabonként 30 forint ka­matmentes előleggel. Az újtipusú szerződéseknél — az előlegeken túl­menően — az állam általában a szabadfelvásárlási árakat meghaladó magasabb szerződéses felárat fizet; így sörárpánál a takarmányárpa ár felett mázsánként 60 forintos felárat* napraforgónál a mázsánkénti 275 fo­rintos szabadfelvásárlási árral szemben 285 forintos szerződéses fel­árat fizet. A termelőszövetkezetnél a szer­ződéskötéseket a növényterme­lés, a szőlészet, a kertészet, vala­mint az állattenyésztés vala­mennyi cikkére kiterjesztik. Ezzel egyrészt termelési segítséget nyújtanak, másrészt pedig a szerző­déskötéseken keresztül a vállalatok által nyújtott előlegeken túlmenően rövidebb lejáratú bankhitelhez jut­nak, s ezenkívül a nagymennyiség­ben és egyöntetű minőségben átadott árutételek után a termelőszövetkeze­teknek fizetett mennyiségi felárat a jövőben minden cikkre kiterjesztik, illetve indokolt esetben megemelik. Egyebek közt a baromfinál az eddi­gi kilogrammonkénti 1 forintos fel­árat 2 forintra, szőlő és must, vala­mint bornál az eddigi 3—5 százalé­kos felárat 10 százalékra emelik. Az önkéntesség teljes betartásával kötött szerződések biztonságot jelen­tenek a parasztságnak árufeleslegeik értékesítésében. Hosszabb időszakra irányt mutatnak a termelésben és mindezzel alátámasztják a termeiéi biztonságát. Az általános iskola nem szórakozóhely

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom