Észak-Magyarország, 1958. március (14. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-25 / 71. szám

Kedd, 1958. március 25. eszakmagyarorszag 5 SHAW: SZERELMI HÁZASSÁG Képek a miskolci Kamaraszínház előadásáról Reggeli a Rajna, partján, öze lajos (dr. Trench), Csi­szár András (C»- kané), Jákó Pál (Sartorius) ás Szentirmai Éva (Blanche). nagyüzem kerüljön túlsúlyba a par­cella-gazdaságokkal szemben. A szocialista országok példái már ismertek a szakemberek és megyénk parasztság előtt. Most egy kapita­lista állambeli példát említünk. N yngat-Németor szagban kb. nyolc hónapja tanácskozásra jöttek össze számos ország mezőgazdasági szak­emberei és politikusai- Ezen a ta­nácskozáson a nyugatnémetek igen élesen felléptek a kisüzemi gazdál­kodás ellen, mint olyan gazdálkodási forma ellen, amely a legjobban gá­tolja a német gazdaság előrehaladá­sát. s egészen radikális megoldásokat javasoltak — természetesen kapita­lista módon — 4 kisüzem felszámolá­sára. Világosan kell látni a paraszt­ságnak. hogy Magyarország nem lehet egy sziget a világgazda­ságban, ahol elavult módszerek­kel, maradi módon és körülmé­nyek között drágán termelnek. A mai termelési forma mellett nem tudunk lépést tartani a rohamo­san fejlődő világpiacon, a kon­kurens partnerekkel. Az lgaz, hogy a nemzeti jövede­lem nagyobb százalékát az ipar tér- ijieli, azonban a külkereskedelmi mérlegünket és a külföld felé való fizetésképességünket a mezőgazda­sági export teszi aktívvá. A jelenlegi külföldi adósságunk törlesztése, fizetőképességünk fokozása azt lehet­ne mondani, majdnem kizárólag a mezőgazdasági export termeléstől függ. Ezt követően Forgács elvtárs me­gyénk termelőszövetkezeteinek hely­zetét, eredményeit és hibáit elemezte. Részletezte a minisztertanács leg­utóbbi határozatát, mely az anyagi támogatás és a beruházása hitelek formáit tartalmazza. Ez az anyaga támogatás, eltér a korábbi formájától Korábban a beruházási Inteleket sok­szor ráerőszakoltuk a termelőszövet­Amikor a tanítvány már felülmúlta a mestert. Horváth Gyula (Lickchze- se) és Jákó Pál (Sartorius). ... És a Shaw-bemvtatő legszíne­sebb, leghívebb alakítása: William de Burg Cokane, a nagybácsi (Csiszár András). ooo-------------------——• A fegyelmezetlen dolgozók csökkent nyereségrészesedést kaptak a miskolci vízmű és fürdővállalatnál Cßh}i tiéiwel A RÉG| H|BAK NÉLKÜL — EGY ÉV ÚJÁN ÚJRA A KÖZÖSBEN — megélni a földből. Az a kívánságunk, hogy mi. volt agrárproletárok, ka­parásztok külön alakíthassunk szö­vetkezetét. Mi jobban szót értünk egymással, mint a módosabb gazdák­kal. Alakítsanak ők is külön szövet­kezetei és versenyezzünk egymással. KUZSELLA GÁBOR szavai nyo­mán itt is, olt is közbekiabálás hal­latszik: >'Úgy van, legyen két tsz. Van hozzá elég földünk.« A járási tanácstól kintiévé egyik elvtárs arról beszél, hogy jobb lenne talán mégis egy szövetkezetét alakítani, de az általános hangulat. Kuzsclla Gábor javaslatát támogatja. Közben újabb javaslat születik: -'-A fel végiek vo­nuljanak át a tanácsházára és ott válasszák meg a tsz- vezet őségét.« A jelenlévők egy része átvonul a tanács épületébe, jelezve, hogy egyetértenek az elhangzott javaslattal. Az alvégiek — nagyrésze volt agrárproletár és kisparaszi — az iskolában maradnak. Ezzel eldöntött ténnyé vált, hogy a községben, két tsz alakul. Egyhangúlag választják meg a ve­zetőség tagjait, s külön az elnököt. Minden bizonnyal már ezt is eldön­tötték mielőtt idejöttek. A felvégiek — majdnem mind középparaszt ok — Kuzsella Páít. az alvégiek pedig KuzsoUa Gábort választották elnö­küknek. Nem okoz gondot a tsz ne­vének megválasztása sem. Mindkét termelőszövetkezet a régi nevet, vette fel. Eszerint a Kossuth nevét viselő termelőszövetkezet 21 családdal és kb. 400 kát. hold földdel, a Bátor Termelőszövetkezet, pedig 18 család­dal és mintegy 200 kát. hold földdel alakult meg. Ez kedden történt Azóta azonban a Kossuth taglétszá­ma 33-ra. a Bátor taglétszáma pedig 28-ra emelkedett. Nagyon tanulságos és a jövőre nézve bíztató kezdet, , KOROMSÖTÉT , és sáros a gagy- , bátori utca, de az i itteniek úgy lát- _ i szi k már megszok- ® , ták a sötétséget is. i meg a sárt. is. A , szokottnál éLénkebb I jövés-menés tapasztalható ezen az l estén a faluban. Valami különös ese­mény készül a községben, hogy # »fentről« ennyien kijöttek. Az alvég-' ről, meg a felvégről csizmás, szőrme- kucsimás parasztok sietnek szapora léptekkel a község központja— az iskola felé. Egyiknek, másiknak a kezében clemlámpa villain, azzal pró­bálja megvilágítani maga előtt a sá­ros utat. Az iskola ablakain gyér fény szűrődik ki. Hiába, a petróleum- lámpa nem villanyégő! 1955-ben alakult először termelő­szövetkezet a községben »Kossuth« és '4-tátpr« néven. A lóét termelőszö­vetkezet. magábafoglalt.a a falu vala­mennyi családját. Qagybátor termelő­szövetkezeti község lett. Azonban a fiatal, tapasztalatlan termelőszövet­kezetek, a közös munkában és harc­ban még kellően össze nem forrt tag­ság nem tudott szembeszállni az i ellenforradalom viharával és 1956 i végén mindkét termelőszövetkezet i feloszlott. Jobbágy János volt ter- i mclpszövetikezeti tag erről csak cny­Í nyit mond: »Az ellciifOTradaJam ide­jén szó tu grot. tunk. Nem is tudom miért.«' De így voltak ezzel a többiek is. Jórészük a kilépésikor megbánta elhatározását, voltak akik alá sem 1 írták a kilépési nyilatkozatot, mint 1 pl. Fügéi Ferenc, Tahi Gábor és |Nikházi Miklós, ök voltak azok, akik ’ azóta is, de különösen az utóbbi he- 1 lekben a legkövetkezetesebben to- | rekedtek a termelőszövetkezet újjá-4 1 szervezésére. ' | JELENLEG A GAGYBÁTORI ter- ' | melószövetkezet-szervezésnek abban ', van a jelentősége, hogy — ellentét- ' | ben a régi módszerekkel «*- most ; maguk a dolgozó parasztok kezde- i ményezték a termelőszövetkezet szer­vezését. Olyan, emberek térnek most vissza a közös gazdálkodáshoz, akik már egyszer próbálták azt. A múlt évben ismét egyénileg gazdálkodtak. Módjukban állt tehát összehasonlí­tást tenni a két gazdálkodás! forma között. Minden qgitációs érv helyett meggyőzőbb volt számukra a gyakor­lati tapasztalat. Akik ezen az estén eljöttek erre az újjáalakuló ülésre, azok már jó­val előbb eldöntötték magukban — nagyon is határozottan —, hogy alá­írják a belépési nyilatkozatot. Meg­hány ták-vetették ezt már maguk között, nem is egyszer. Volt. rá ide­jük bőven a hosszú lél alatt. Most aztán összejöttek, hogy hivatalosan is kifejezésre juttassák elhatározásu­kéit.. Itt vannak az elvtársak a me­gyétől és a járástól is. Tanúi akar­nak lenne a nagyszerű eseménynek, mely bizonyítja, hogy dolgozó pa­rasztságunkban mély gyökeret vert a közös gazdálkodás eszméje, melyet az ellenforradalmi események sem tud­tak kitépni. No meg persze tanulni, tapasztalni is akarnák a gagybálori példán, hogy saját munkájukban a jövőben kevesebb hibát kövessenek el. Az alakuló ülést Székely elvtárs, az encsi járási tanács egyik vezetője nyitja meg. Nem sokat beszél, jelez­vén ezzel is, hogy itt most nem neki. hanem az egybegyűlteknek kell le­tenni a garast. Nem is kell őket ' noszogatni. Kuzsella Gábor, határo­zott fellépésű, erőteljes 35—40 év kö­rüli dolgozó paraszt emelkedik szó­lásra. — Első voltain, aki belépett, mikór először alakult a községben tsz. Most is elsőnek léptem be. Én nem aka­rok a bányába járni. Itthon akarok A mezőgazdasági értelmiség legfőbb feladata: a nagyüzemi gazdálkodás segítése Mezőgazdasági szakemberék tanácskozása a megyei tanácson Tegnap délelőtt megyénk mezőgáz- dasági szakemberei — járási főagro- riómusok és községi mezőgazdasági felügyelőik, valamint a megyei tanács mezőgazdasági osztályának munka­társai*— tanácskozásra gyűltek össze a megyei tanács dísztermében. Busz­nyák András osztályvezető megnyi­tója után Forgács Gyula megyei fö- egrcnóimus tartott vitaindító beszá­molót. Bevezetőben a mezőgazdasági felügyelők elmúlt évi munkáját ele- inczte. — Eredményes munkáról számol­hatunk be az 1957-os műtrágya fel- használás terén — mondotta többek között. — A megyében dupla meny- 3iy iséget használtak fel 1957-ben, mint 1956-ban. Egy mázsáról 33 má­zsára emelkedett a dikonirt fogyasz­tás. Növényápolás tekintetében is ja­vulás volt. A kedvező időjárás mellett en­nek az eredménye, hogy búzából 1,25 mázsával, kukoricából 3,1 mázsával, cukorrépából 25 má­zsával termeltünk többet hol- ' dánként, mint az elmúlt években. Javulás van a munkák idejében való elvégzésében is. Javult az őszi vetés, a koraőszi trágyázás és az őszi mély­szántás. E néhány felsorolt eredmény mel­lett sajnos több a hiba, illetve több ars olyan dolog, mely ben semmi előre­haladást nem értünk el, sőt vissza­esés mutatkozott. Például holdan­ként több mint 10 kilogrammal csök­kent a tsz-ekben a műtrágya felhasz­nálás. Csökkent a hormonos gyom­irtás. Minősíthetetlenül súlyos hiba, hogy az egyébként is kevés istállótrá­gyánkat nem kezeljük helyesen. A szakszerűtlen kezelés miatt megyénk­ben közvetlenül 20 millió forint, köz­vetve a terméshozam növekedését figyelembevévo- 40 millió forint a kár. Hasonló súlyos hiba, hogy mű­trágyázás terén nem tudtuk elérni a komplex műtrágya használatot. Igen súlyos hibának mondható, hogy •— bizonyos eredmények mellett — © téli oktatási idény alatt háromezer- ötszáz szakelőadás helyett csak 1328 előadást tartottak a felügyelők, sok esetben ezek is gyengék voltak. A legsúlyosabb hiba az, hogy a mezőgazdasági felügyelő elvtársak legnagyobb része megbeszéléseink, utasításaink, a párt- és kormány- .határozatok ellenére is keveset fog­lalkoztak a termelőszövetkezetekkel, a termelőszövetkezetek fejlesztésével, Nőm kielégítő a szocialista nagy­üzemi gazdálkodás melletti kiállá­suk. Gyenge a, szövetkezetért folyó helyi agitáció. Sok felügyelő ké­nyes kérdésnek, népszerűtlen feladatnak tartja, hogy határo­zottan [kiáll jon a szocialista nagy­üzemi gazdálkodás mellett. Ha körülnézünk a szomszédos és 0 távolabbi szocialista és kapitalista, államok mezőgazdaságában, láthat­juk, hogy milyen nagymérvű a mi, ■lemaradásunk annak ellenére, hogy az éghajlati és talaj adottságaink! egyáltalán nem rosszabbak, sőt job­bak. Csehszlovákiában például 3 mázsá- | val, az NDK-ban, Dániában és Hol-1 landiában még több mázsával többi a hektáronikér^i búzatermés. Cukor-1 répából Csehszlovákia 123 mázsával, i az NDK 119 mázsával, Ausztria 771 mázsával, burgonyából Csehszlovákia i 63 mázsával termelt többet hektá-i rönkén,l, mint mi. A műtrágya fel-1 használásunk hektáronként haló-i anyagban nálunk 9.8. kg, az NDK-1 ban 142. Ausztriában 72, Dániában, i Hollandiában 200, Amerikában pedig' 200 kg-on felüli. A gépi munkánknál i is hasonlóan alacsony színvonalon' vagyunk. Ha í i gy elembe vesszük, hogy ha a* 1 szántás mélységét csak 2—3 centi­méterrel növelnénk, holdanként leg­alább fél mázsa búzáért ékkel 1 ér­mei bel nőnk többet. Ez a megyében 2400 vagon búzaérték, azaz 5 millió forint többletet jelent. Ha jelenlegi gépparkunkat legalább 90 százalékig kihasználnánk, 30—3^ százalékkal csökken the tnénk minden veszély , nélkül a lóállományt és ehelyett 20 ezer darabbal növelhetnénk a tehén- állományt. Forgács Gyula• elv társ ezután a na^vüzemi, illetve a kisüzemi gaz­dálkodás problémáival foglalkozott.. — Míg a Szovjet unióban 100 szá­zalék. Csehszlovákiában 70, Bul­gáriában 85 százalék a szocialista nagyüzemek aránya, vagy a ka­pitalista országokat nézve Ang­liában és az^USA-ban kisüzem gyakorlatilag alig létezik, addig nálunk a mezőgazdaság egészé­nek csak 22 százaléka nagyüzemi. Fejlődésünk gyors ütemét ez nagy­mértékben gátolja. A mezőgazdaság szakemberek, a szakma mesterei, ve­zetői kell. hogy minden tekintélyü­ket. szakmai tudásukat latbavessél- annak érdekében, hogy mielőbb j ahogyan a tagok az alakuló ülésen bírálták a múltban elkövetett hibá­kat. Kuzsella Gá­bor például arra kérte a járási párt­ós tanácsszervek vezetőit, hogy rendszeresebb és haté­konyabb segítséget adjanak majd a működő tsz-nek, ne úgy, mint a múltban. A legtöbb felszólalás a munkával, a munkgf egyetemmel kapcsolatban hangzott el. Különösen a Kossuth Tsz tagjai hangsúlyozták, mennyire fontos, minden munka­képes családtagnak bevonása a me­zőgazdasági munkába. — Nincs szükség olyan tagakra, akiknek a lánya, vagy a fia a város­ba üzembe jár dolgozni. Minden csil­lád tagra szükség van a Lermelőszo-' vetkezettben, — mondta Fügéi Fe­renc. Egy másik felszólaló az. újonnan választott, vezetőséghez intézte sza­vait:- Ne a sógorság, koanaság alap­ján intézzétek a tsz ügyeit. Tanulja­tok a régi hibákból. SZÓBA KERÜLT a lótartás is; Többen úgy vélekedtek, hogy a lovak egy részét el kell adni és helyettük inkább egy Zetoi’t kellene vásárolni. Erre bizonyára sor is kerül rövide­sen, majd ha a közös munkák meg­indulnak. Epülelgondjaik nincsenek. Mindkét termelőszövetkezet meg­kapja a régi épületeket, amelyekben a közös állatállományt el tudják he­lyezni. G agyba torban mindössze 25—30 család nem írta még alá a belépési njilatk ozatot. Minden bizonnyal elöbb-utóbb aláírják ök is. Erre biz­tosíték a már eddig belépettek jó agitációs munkája. Gagybátor rövidesen újra •— és most már végérvényesen szövetkezeti, kozsegge köZ. SZEMES ISTVÁN a megyei pártbizottság miuikntár&a ^ A miskolci vízmű- cs fürdőválla­latnál — az elmúlt évi jó munka alapján — héttőn este 183 dolgozó között, több minit 27U.OOU forint nye­reségrészesedést osztottak ki. így egy-egy dolgozó átlag tíznapi fizeté­sének megfelelő összeget kapott. A vállalat vezetősége 27 fegyelmezetlen dolgozónak — például akik igazolat­kezetelcre, s így — mert azok rend­szerint nem voltak kihasználva nem vezettek kellő eredményre, sőt, ha egy-egy termelőszövetkezetben rpsszul zárták az évet, még megjutal­maztuk őket, mert munkaegység- hitelt adtunk részükre. A gyakorin’ bizonyítja, hogy ezzel nem növeltük a termelőszövetkezeti parasztság mu'nkaaiktivLtását, ellenkezőleg. Az új hitelrendszer legfontosabb alapelve, hogy csak olyan beruhá­zásra, forgóeszköz befektetésre hasz­nálható fél, amelyik rövid idő alatt jelentős terméknövekedést eredmé­nyez. A beszámoló utolsó részében For­gács elvtárs részletesen, elemezte a termelőszövetkezetek növénytermesz­tési és állattenyésztési feladatait. Foglalkozott a mezőgazdasági értel­miség előtt álló feladatokkal. A mezőgazdasági értelmiség leg­fontosabb feladata, hogy támo­gassa a nagyüzemi gazdálkodást, de necsak támogassa, hanem ak­tívan vállaljon részt annak lét­rehozásában. Ahhoz, hogy a mezőgazdaság egészét a fejlődés bányába vigyük, el kell érni, hogy a jelenleg jólműködő ter­melőszövetkezetek eredményeikben. hozamaikban még jobban távolodja­nak, még feljebb kerüljenek a kis­üzemi gazdálkodásnál. A közepes és gyenge termelöszövetkezeteknéi pedig fokozott munkával kell bizto­sítani, hogy elérjék a jelenleg jöl- működő termelőszövetkezetek szín­vonalát. Ezek mellett elsőrendű és állandó kötelességük a mezőgazda- sági felügyelőknek a még egyénileg gazdálkodó parasztok meggyőzése a nagyüzemi gazdálkodás fölényéről. A továbbiakban a beszámoló a me­zőgazdasági felügyelők munkáját, feladatait elemezte. A beszámolóhoz az értekezleten jelenlevő járási fő« agronómusok és mezőgazdasági fel­ügyelők szóltak hozzá. A különös sze­relmi história hő­sei: öze Lajos és Szentirmai Éva. lanul mulasztották — csökkentem nyd'e&ég vissza térítést fizetett ki. Az így fennmaradt, összeget pedig a vál­lalat idős dolgozói kapták jutalmul. Nagy József főművezető és Csillag Gyula művezető, akik több mint há­rom évtizede álltak szolgálatban s azóta becsülettel dolgoznak —- 17 napi fizetésnek megfelelő összeget kaptak. Az és^alttH<zg^ae<Mzág, megírta, illetékes szerv válaszolt valóságot. A panasztevő Koncz Árpádnál a munkát elvégezték, melyről ö maga adott két esetben is igazolást. A Közlekedés és Postaügyi Minisztérium autóközlekedési igazgatósága a ..Bányász­atitón” című cikkre többek között ezeket válaszolja: A cikk utolsó előtti bekezdésében em­lítetteket megvizsgáltam. A vállalat Ka­zincbarcika—jóvámos között négy jára­tot közlekedtet, melyből egy járat pol­gári, egy járat, a hőerőmű, két járat pe­dig a Borsodi Szénbányászati Tröszt bér­letében van. Mind a négy járat menet­rendje Sajóvámosig szól, mivel a me­netrend szerkesztésekor a japhafetlan, rossz útra való tekintettel az országos autóbuszmenetrend és dijszabásszerkesz- tő’ség nem engedélyette a gépkocsik bejá­rását Sajópál faivá ra. A Miskolci JM>. Autóközlekedési Válla­lat: „Emberiesség életbiztosítással” című cikkre többok között Így válaszol: Kazincbarcika—Miskolc között közleke­dő autóbusz Miskolc felé haladva Saió- szentpétertg 33 utast szállított. A helyi megállónál 8—10 utas várakozott. Ekkor szólalt meg a gépkocsin utazó Ambrus Pál és megfenyegette a kalauzáét. A ka­lauznő- kérte, hogy ne zavarja az utaso­kat, ne vitázzon, (le Ambrus Pál egy má­sik utassal is kikezdett. Elfogadjuk Amb­rus Pál hejőcsabal lal-tos kritikáját, azon- , ban tőle is több türelmet kívánunk, A Kéményseprő Vállalat igazgatója mis­kolci Csonka-sor (Avas) és HemáíJkak községek lakóinak panaszát megvizsgálva megállapította, hogy a vállalat egyes dol­gozói felületes munkát végeztek. A her- nádkakiak panasza azonban nem fedi a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom