Észak-Magyarország, 1958. március (14. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-22 / 69. szám

ÉSZAKMAGYARORSZÁG Szombat, 1958. március 22. í SZOVJETÜNK) TUOOMSHYOS ÉLETÉBŐL A Bártfai féle asztaüo&műhely ezt sem készítette el az ígért határidőre, augusztus 20-ra. Az anyagot termé­szetesen elhasználta. 1957 november 2-án kötelezvényt írt alá, amelyben vállalta, hogy a deszkaanyag értékét két részletben egy hónap leforgása alatt visszafizeti. Ebből sem lett semmi. A KIOSZ helyi szervénél szívesen rendelkezésükre bocsátották volna még jónéhány hasonló esetet. Az I. kerületi tanácsnál az igazságszolgál­tató szerveknél is vannak már be­jelentések Bártfai csaló ténykedé­sére. Bártfai Mihály asztalos azonban nemcsak a megrendelőkeit, az egy­szerű. dolgozó embereket csapja be, hanem mimdannyiumkat. az államot is. 1957-ben az adótartozások, a pénzügyi számvitelek felülvizsgálatá­nál az ellenőrzés Bártfálnál 7800 fo­rintos adócsalást fedezett fel. Ezt az összeget Bártfai eltitkolta az ellen­őrzés elől. 700 forint pénzbírságot kapott érté, Egyben kötelezték az 1170 forintos adótartozás kiegyenlí­tésére is. Egy árva fillért sem fize­tett, Végre megelégelte üzelmedt az I. kerületi tanács és 1957 novemberé­ben első fokon megvonta az^ ipar- engedélyt Bártfaitól. A későbbiek folyamán a másodfokú hatóság, a vá­rosi tanács ipari osztálya helyben­hagyta a döntést és kötelezte Bárt- fait az iparengedély visszaszolgálta­tására. Fellebbezett. Fellebbezését elutasították-. Már két. ízben küldtek hivatalos felszólítást ipara azonnali beszüntetésére. Fülebotját sem moz­dítja, siránkozik. Igyekszik a kisem­mizett— a szegény embert megját­szani. Amikor feltettük a kérdéseket Bártfai Mihálynak a szállítási határ­idők be nem tartásáravonatkozólag, kibúvó választ adott. Mindjárt az át- kos ellenforradalomira hivatkozott, hogy 1956 október, november, decem­berben ő sem dolgozhatott!). Január­ban, februárban a miskolci TUZÉP leltározott1 (?)- Márciusban áremelés Volt. Adótartozások, bírságok Adótartozásáról érdeklődve ká- csinylőleg válaszolt. Van 1000—1500 formt.'. Máskor pedig 2000 forintot említett. Az iparengedély megvoná­sáról bölcsen hallgat. Tagad, tagad és .tegad^okieYeleket jmufafc* .amjeiyék az o ...társadalmi munkáját elismerek. (Az oklevelék még 7—8 éwél ezelőttiek.) Temérdek panasz hangzott már el 1955-től Bártfai Milhályrá. Az illeté­kesek mégsem intézkedtek, hogy megvonják a csaló kisiparostól mű­ködési engedélyét. Igaz, 1956-ban máSr megvonták iparigazolványát, de hogy-hogynem a városa tanács akkor visszaadta. Nem szabad tovább várakozni. Bártfai tovább folvtatja üzelmeit, az állam, á fogyasztók becsapását, ha nem fogjuk le kezet. Helyesnek tar­tanánk, ha az ügyészség és a bíróság mielőbb felülvizsgálná Bártfai gálád cselszövéseit, a tanács pedig kése­delem nélkül megfosztaná az ipar gyakorlásának jogától. Pásztory Alajos •Március 18-án a délutáni óráikban megyénk szakszervezeti funkcioná­riusai és aktívái gyűltek össze a SzOT-székíházban, hogy Olajos József elvtárs, a SZOT elnöksége tagjának tájékoztató beszámolóját meghallgas­sák a szakszervezetek XIX. kon­gresszusáról. Az aktivaülést Kormos István elv­társ, a SzMT elnöke nyitotta meg. Ezután került sor Olajos elv társ tájé­koztatójára. Olajos elvtárs bevezető­jében a XIX. kongresszust méltatta, majd egész sornyi kérdésről, a munkáshatalom, a termelés, az érdekvédelem és az ifjúság neve­lésének megoldásra váró problé­máiról beszélt a szakszervezet munkásainak. — A határozatokat — hangsúlyoz­ta Olajos elvtárs —, amelyeket a XIX. kongresszus pontokba fekte­tett, minden szakszervezeti tagnak, aktívának és vezetőnek ismernie kell, mert csak így lehet őket végrehaj­tani. Borsodban különösen gondot kell fordítani erre, hiszen Borsod megye, az ország legelső megyéje, munkás-centrum, ipari megye. A szakszervezeti mozgalom, a munkás­hatalom gyökeiéi, harcos hagyomá­nyai találhatók itt. Elég, ha csak a borsodi kommunisták, a gyárimun­kásság aktiv részvételét tekintjük az 1919-es Tanácsköztársaság dicső har­caiban. Hány és hány munkás-zászló- alj született üt és indult a fehérekre! Fiatalok és erőtlenek voltunk 1919- ben. A páirhónapos mumkáshatalmat nem tudtuk megvédelmezni a ránk- özönlő intervenciós és burzasoá ha­dakkal szemben. De ha visszaemlé­kezünk, 1956. októberében is a hatal­mat, az ország vezetését akarták ki­ragadni a munkásság kezéből. 1919 nagy tanulság volt nekünk, 1956 örök figyelmeztetés: hogy vigyáznunk kell a munkáshata- lomra, a proletárdiktatúrára, job­ban, mint a két szemünk vilá­gára. — Borsod jelentősége a bányászat és a kohászat, de nem kevésbé a me­zőgazdaság elért eredményeiben rej­lik.. Tudjuk, életszínvonalunk ma még korántsem kielégítő. 1958-ban, tehát még ebben az évben, 4 százalé­kos életszinvonalemelést tervezünk. De hogy ez a terv ne maradjon terv­nek, ehhez 7 százalékkal kell emel­nünk a termelékenységet. A döntő és nagyobb tehervállalás a borsodi munkásokat érinti. Bízunk benne, hogy nem’ lesz érdemtelen a nehéz­ségek vállalásában. A nyugdíj-kérdésről Olajos elvtárs elmondotta, hogy egyre több erőfeszí­tést tettünk eddig is az elégtelen problémák felszámolásában. Beszá­mítják a szolgálati időt, természetbe­ni juttat ásókat folyósítanak — bár ma még ez sok feszültséget okoz. Említette és megrótta az elégedetlen­kedőket, akik azért sajnálkoznak, hogy részükre csak egy-, illetve két­heti nyereségrészesedést fizetnek ki. Ezek elfelejtik, hogy 1957«ben a bá­nyászatban és a kohászatban 10—20 százalékos béremelést hajtottunk végre. Elégedetlenségre ad okot, ma legtöbbször a lakáshiány! Építünk egész sereg új lakóházat, új város­részeket, mégsincs elegendő lakás. Az a baj, hogy mi drágán építünk; Ha olcsóbban építenénk, könnyebben megszüntethetnénk a lakáshiányt! — A nők egyenjogúsága kőiül sincs minden rendben. Sokhelyütt el­felejtik, hogy a dolgozó nők legtöbb­je családanya és két műszakot keli dolgozniok naponta. Segítenünk kell annak a 165 ezer nőnek, akik a termelő munkában példásan résztvesznek. Segíteni minél több háztartási gép­pel, segítem megértéssel. Beszámolójának hátralévő részében a fiatalság nevelésévél és a szakszer­vezeti funkcionáriusok szervezeti te­vékenységével foglalkozott. — Tizenkét éven át kényelemre és puhaságra neveltük ifjúságunkat. Is­kolákba, egyetemekre tömtük őket. S m3 ott állunk, hogy az iskoláikat bevégezve sokan kerülik a termelő munkát, az íróasztalokat keresik; Ezeket a helytelen nevelés okozta egyenetlenségeket mielőbb el kell simítanunk, hogy a hibákat helyre­hozzuk. A szakszervezeti munka javításá­ról ezeket mondotta: — A szakszervezeti funkcioná­riusoknak többet kell a dolgozók között tartózkodnánk. Ne legyenek nyugodtak addig, ámíg egyetlen panasz vár elintézésre. Az egybegyült funkcionáriusok és aktívák kérdéseket tettek fel Olajos elvtársnak.. Az aktiva-ülés Olajos elvtárs válaszadásával ért véget. Párthírek Értesítjük a filozófiai konferencia vezetőket és hallgatókat, hogy ré­szükre március 24-én délelőtt 9 óra­kor a megyei pártbizottságon előadást tartunk a »materialista dialektika törvénye« c. témából. MB. ágit. prop. osztály« Értesítjük a pártszervezetek veze­tőit, akik még nem szerezték be a marxizmus—leninizmus tanfolyam hallgatói részére a IV—V. téma anyagát, azok részére az olvasókönyv megérkezett. Beszerezhető a varos! pb. ágit. prop. osztályán. Ara: 5 Ft, Mi okozza a tavaszi fáradtság érzéséi »Egészségünk védelméért« film* vetítéses előadássorozatban március 23-án, vasárnap délelőtt 11 órakor dr. Szigeti Jenő belgyógyász szak-* orvos »Mi okozza a tavaszi fáradtság érzését« címmel tart előadást Mis-* kolcon a Szakszervezetek Megyei Klubja nagy előadótermében (Kos-* suth-utca 11). Az előadást a, »Vita-* min A. B. C.« című hangosfilm be­mutatása kíséri, melyre mindenkit szeretettel vár a rendezőség. EZ A MAI IFJ W S AQ! ARANYBÁNYA — A VIZEN A szibériai Unda folyót eddig nem nagyon ismerték, sőt még egyes tér­képeken sem szerepelt. Ma ?nár azonban szovjetuniószerte hallották hírét az Unda folyó aranybányájá­nak. Nemrégiben a kutatók felfedezték\ hogy az Unda völgye és medencéje aranyat tartalmaz. Természetesen homok- és más fenéklerakódás közé keveredve. A folyó vizén jelenleg nagyteljesítményű kotróhajó műkő-* dik, amelyet joggal nevezhetünk úszó arany-gyárnak. A hajót a leg­korszerűbb automata berendezésekkel látták el. Műszakonként átlag több mint 50.000 köbméter homokot hoz felszínre, amelyből különféle tisztí­tók és szeparátorok, úgynevezett hidrociklgnok kiválasztják az arany- koneentrátumokat. Ezek bordázott, rezgő asztalokon jutnak kereszti, s végül a tiszted aranyat higar& és mágnes segítségével elválasztják a szennyező anyagoktólt A HOLD HŐMÉRSÉKLETÉRŐL A szovjet tudósok kutatásokat folytatnak a Hold felszíná körülmé­nyeinek megismerése érdekében; A »titokzatos világról« különösen, érde­kes képet adnak a hőmérsékleti mé­rések. Megállapították például, hogy a Hold felszínén egy Hold-nap alatt —• amely 14.5 Föld-napnak felel meg — a hőmérséklet —120 fok C, és. —-150 fok C. között ingadozik. A lioldfelszín mélyebb területein a hő- mérséldetváltozás — az erősebb Nap-hatás miatt — kisebb. Bebizo­nyosodott az is, hogy a Hold külső rétege rendkívül rossz hővezető. KÓSTOLŐGÉPEK A szovjet konstruktőrök a hús ke­ménységének megállapítására két különleges gépet készítettek. Az egyik gépben rúgás dinémométer mutatja, mennyi erőre van szükség, hogy egy acélszalag a húst felaprítsa. A másik — a tökéletesebbik — ké­szülékben két acélállkapocs közé he­lyezik a vizsgálandó húsdarabot. Az acélállkapcsok ugyanúgy »rágják meg« a húst, mint az emberi fog. Egy különleges készülék automatiku­san rögzíti az acélállkapcsok munká­ját, s ennek alapján állapítják meg a különféle húsfajták keménységét. TUDOMÁNYOS ÁLLOMÁS A FELHŐK FELETT Kirgizia hegyeiben, Frunzetól 128 kilométernyire délnyugatra, kezdték meg a Kirgiz Tudományos Akadé­mia komplex tudományos állomásá­nak építését. A tervek szerint az állo­más a tenger szintje felett 3100— 3600 méter magasban működik majd. Itt nemcsak meteorológiai állomást és különféle laboratóriumokat építe­nek, hanem erőművet, házakat, klu­bot, üzletet, javítóműhelyeket is lé­tesítenek. Az új tudományos állomás a koz­mikus sugárzás, az atmoszféra-fizika, a rádió-technika, a helio-technika, a magashegyi fiziológia és bisztró­ról, meg a melóról, úgy, ahogy szokta —- felelte a 'kérdezett. Nagyon rosszul esett ez akkor. Meghara­gudott, nem is próbált többé közeledni a fiúkhoz, magába zárkózott, összehuzódott, mint a sün­disznó, ha bántják, s ahol tehette, szúrt a sza­vaival. — Ez a mai fiatalság, neveletlen, tisztelet­ien, rossz úton jár, nem úgy, mint mi régen — mondogatta, ha tréfáltak, ha hibáztak; ezzel a megjegyzéssel fogadott a rossz tanulásról, egy- egy csintalanságról hallott hírt. Í gy telt el — nem is emlékszik már pon­tosan — három, vagy négy év. Azt hitte, ő és a fiatalság hadat üzentek egymásnak, az öreg sohasem fogja megérteni többé a fiatalokat és azok sem őt. A mestert azonban még értet­ték és szerették. Arra az időre, amíg a szakmára tanította a gyerekeket, fegyverszünetet kötött, s ugyanolyan lelkesedéssel magyarázott, mint ré­gen. Ilyenkor megfeledkezett haragjáról, csaló­dásáról, szólásairól. Munka után azonban mo­gorván tiltakozott, ha beszélgetni akartak ve1 — Az én tanácsaim úgy sem érmeik semmit, nem nektek, mai fiataloknak valók — dörmögte, különös hangsúllyal nyomva meg a „mai fiata- loík”-at. Ezt akarta odavágni egy héttel ezelőtt is, amikor felkérték, hogy tartson előadást és ve­zesse a vitát az ifjúság problémáival foglalkozó vitadélutánon, de valahogyan mégis meggondolta magát- Legalább megmondhatja a véleményét róluk. Egész heti szabadidejét a beszéd megírására fordította. Mintha vádiratot szerkesztett volna, olyan gondosan kutatott emlékezetében egy-egy vádpont után, fejükre olvasott mindent, amit eddig elhallgatott és. magába fojtott. Elkészült sz írással. Vastag füzetlapköteget rótt tele apró gyöngybetű kikel. Lega­lább két óráig tart majd a felolvasás... Várta a napot, me­lyen elmondhatja, hogy az ifjúság a munkát, a tanulást elhanyagolja, szórakozásra pazarolja szabadidejét, udvariatlan, a szerelemben meg­gondolatlan, az életben könnyelmű, s bizonyára nem tudja majd betölteni a ráváró hivatást. Eze­ket fogja bizonyítani. Talán meghallgatják, talán akad valaki a hallgatóságban, aki megérti őt, hisz neki. Ilyesmiket forgatott a fejében altkor is, ami­kor elindult az iskolába, ahol a vitadélutánt rendezték. A nagy terem zsúfolásig megtelt. Amikor az előadó belépett, lecsendesedett az a halk zson­gás is, amely a nyitott ajtón eddig kiszűrődött és megtöltötte a folyosót. A z előadó levette kabátját és kalapját, ki­nyitotta táskáját: előszedte nagy gonddal írt jegyzeteit, orrára pápaszemet akasztott. Mielőtt hozzákezdett volna a felolvasáshoz, vé­gignézett a haligatóságon. És ahogy a szemüve­gen keresztül találkozott tekintete a gyerekeké­vel. a kerekre nyitott szemekben őszinte érdek­lődést, figyelmet, kíváncsiságot fedezett fel. Egyszerre megérezte, hogy ezek az ismerős és ismeretlen gyerekszemek nem a ..bűnlajstrom’’ felolvasását kérik tőle, hanem az idősebb ember őszinte segítségét, okos tanácsát. Lassan az asz­talra éj tette jegyzeteit, szemüvegét visszacsúsz­tatta a zsebébe és mesélni kezdett saját, ifjúsá­gáról. Őszintén beszélt. Nem feledkezett meg a rosszról sem, a jóról sem. És miközben beszélt, csodálkozva vette észre, hogy minél őszintébb lesz, a sok évvel ezelőtti kis lakatosinas egyre hasonlatosabbá válik ezek­hez a gyerekekhez. Csupán a sorsa volt más» mint ezeké. Majd felbukkant előtte apja képe, amint szigorú szemmel rój ja az ifjúságot: — Ezek a mai fiatalok rossz úton járnak. • Bezzeg mi annakidején*,,. Balogh István fj ét évvel ezelőtt a ■ * műhelybe, ahol dolgozott, ipari tanulók érkeztek. Az üzem leg­jobb lakatosának — ő volt az a lakatos — gondjaira bíztak egy csoport fiatal, vidékről fel­került fiút. — Nevelj belőlük jó szakmunkást és embert — mondták neki és ő, az öregedő mester, minden tudásával és szeretetével igyekezett jó szakmun­kást és embert nevelni a gyerekekből. Keze alatt a fiatalok nagyrésze kiváló szakmunkás lett, mégis ő maga érezte a legjobban, hogy adós ma­radt az emberré neveléssel. A gyerekeik fegyel­mezetlenek voltak — igaz, nem akkor, amikor szemmel tartotta őket, mert féltek egy kicsit a szigorú, lobbanékony tanítójuktól —, valahogyan mindig idegenek maradtak egymás szemében. Nem tudta mi él a kamaszikodó fiúkban, miről és hogyan gondolkodnak. Ha arról beszélt ne­kik, milyen volt az inasok sorsa az ő idejében, unatkozva hallgatták, ha korholta őket, csak azért figyeltek, mert nem akarták, hogy méreg­be jöjjön. Háta mögött azonban gyakran kifigu- 1 rázták, kigúnyolták. Még mostanában is gyakran 1 eszébe jut az a délelőtt, amikor ezt felfedezte. Egyik legjobb tanítványa késve jött munkába. Bosszúsan fogadta: | — Hol járkálsz munkaidő alatt? , — Tegnap szórakoztunk egy kicsit, elalud­jam... , — Szégyellhetnéd magad — vágott a Szává­iba. 7— Ha húsz évvel előbb látod meg a napvi­lágot, ilyesmiért minden teketória nélkül egy­szerűen kirakták volna a szűrödet. De te ezzel lsem törődtél volna, mi? — kérdezte, majd só­ikéig magyarázott még a megszeppent, gyerek- 1 nek. ) Délben az ebédnél izgatottan mesélte a fiú kaz előző nap eseményeit, a reggeli késést; észre [ sem vette a közelben üldögélő mestert, k — És mit szólt az öreg? — kérdezték töb- kben is. [ — Bedobott esy nagy dumát a kapitalizmus­botanika területén végez majd kuta­tásokat. Meg kell jegyezni, hogy a világ eddigi legmagasabban fekvő éghajlat- vizsgáló állomása Olaszországban, mindössze 2280 méter magasban mű­ködik. AUTOMATA ELLENŐRÖK A gyárakban a minőségi-műszaki ellenőrzés nagyon sok időt vesz igénybe. A csapágy-gyártásnál pél­dául valamenhyi technológiai folya­matot . szigorú . ellenőrzés alatt kell tartaná, hiszen bármelyik munka­darab pontatlansága se-iejtet okozhat: Ugyanez a helyzet a, többi iparv^l^§.-„ latnál is, s: étért szerte az országbáh terjedelmes »ellenőr-had« dolgozik. Most az ellenőrzés fontos művele­teit automatizálják és gépesítik. A moszkvai I. számú Állami Csapágy-; gyáriban mintegy 200 automata-ellen­őrt állítottak fel, amelyek mérik, osztályozzák és minőségileg ellenőr-? zik a gyártmányokat. A Lihacsov-, autógyárban szintén, automaták vizs­gálják a különféle alkatrészeket. Sok helyen úgynevezett »aktív ellenőrzést« végző műszereket szerel­tek fel, amelyek a megmunkálási fo­lyamat alatt ellenőrzik a méreteket. Az I. számú Állami Csapágy-gyárban 750 gépet láttak el ilyen műszerek­kel, s az eredmény a selejt csökkené­sében mutatkozott. (mert Bártfai zaklatásnak veszi a megrendelő látogatásait) a KIOSZ miskolci csoportja kötelezte Bár tfalt az előlég visszafizetésére. Március 15 lett volna a határidő.. Bájrtfai nem fizette vissza. Halász Béla szirmai lakos 1957-ben az Országos Takarékpénztártól köl­csönt kapott kis családiháza felépíté­séhez. 1957 december 6-án ,'feártfainál "megrendelt kétr darab épületajtót. A kisiparos 600 forint előlegét kért. Az ígért határidőre természetesen ez sem lett kész. Arra hivatkozott az asztalos!, hogy nincs pénze vasalásra. Ezt persze csak azért mondta, hogy 350 forint újabb előleget csaljon ki a jóhiszemű megrendelőtől. 1958 februárjában ígéretet tett, hogy rövid időn belül elkészíti a két ajtót. Hosszas huza-vona után elké­szült a két ajtó. Megpróbálták beépí­tését. Sajnos »mesteri remekmű« lett mindkettő, ugyanis néhány cen­tivel kisebbre szabták, mint ahogy a szerződésben a megrendelő kíván­ta. Azóta is készül a másik két ajtó. Nem teljesíti a megrendeléseket van egy másik példa." Faragó Dezső 1957 júniusában egy garnitúra konyhabútor elkészítésére - ' kötött szerződést Bártfaival. 1300. forint ér­tékbe# deszkát ádott a ’konyhabútor­hoz '(hogy honnan vette á faanyagot — nem. tudjuk). > : l Nemrégiben két férfi és egy közép- ? korú parasztasszony kereste fel szer- ; kesztőségünket. .Felháborodott han- ■ go# panaszolták, hogy Bártfai Mi- ' háiy Miskolc, Béke-tér 12. sz. alatti : asztalos kisiparos hosszú idő óta \ hitegeti őket a megrendeléseik el- ; készítésével,' máskor- pedig az előleg : visszafizetésével. Vegyük egyenként í ö panaszokat. '-Nemes Lászlómé alacskai lakos 1957 február 27-én Bártfai Mihály asztalosnál megrendelt egy. három- szárnyas toalettet és égy világos be­tétes ágyat. Bártfai ezer forint előle­get kért, s aláírásával vállalta, -hogy 1957 március 20-án mindkét bútor­darab a legjobb minőségben el­készül. , Némesméék álig várták már az ígért dátumot. Március 20-án szekér­rel együtt megjelentek a kisiparos­nál. Azonban a mester sajnálattal állapította meg, hogy nem tudta el­készítem a bútort, mert nem \^olt anyagja, de jöjjenek a jövő szerdán. Azután péntekre ígérte, s így ment" ez hétről-hétre. A megrendelők nem bírják idegekkel 1957 októberében, amikéi, a iríeg- •bendelők .mái- népi, bírták, idegekkel a. hitegetéseket. Bártfai újabb határ­időt adott; Október 18-ra készen lesz­nek a bútorok. Nem lett kész. 1958 máróiiÉs -7-én hosszú zaklatások; után Becsapta az államot, a dolgozókat — mégis dolgozik a csaló kisiparos A XIX, kongresszus után Sz«k8ze*vezeti aktíva ütés Miskolcon

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom