Észak-Magyarország, 1958. március (14. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-01 / 51. szám
2 ES ZAKMAG YARORS Z AG Szombat, 1958. március 1. Megkezdődött a magyar szakszervezetek XIX. kongresszusa Az építők Rózsa Ferenc művelődési házában pénteken reggel fél kilenc órakor megkezdődött a magyar szakszervezetek XIX. kongresszusa. A háromnapos tanácskozáson a kongresszusi küldöttek beszámolnak a XVIII. kongresszus óta végzett munkáról, összegezik a szakmai szak- szervezetek további feladatait. A kongresszuson megjelent dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Marosán György államminiszter, Biszku Béla belügyminiszter, Fock Jenő, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a párt Politikai Bizottságának tagjai. Ott volt a kormány több tagja, a KISZ, a Hazafias Népfront, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság és a Magyar Nők Országos Tanácsának vezetői. ‘ A kongresszuson részt vesz Louis Saillant, a Szakszervezeti Világszövetség, főtitkára és a világszövetség három titkára, továbbá a szovjet, az arab, a francia, az olasz, az osztrák, a lengyel, a csehszlovák, a román, a német? a bolgár, az albán, a jugoszláv, a koreai és a vietnami szak- szervezetek, valamint a vegyipari dolgozók szakszervezetei nemzetközi szövetségének küldöttei. A megnyitó beszédet Somogyi Miklós, a SZOT elnöke mondotta. Javaslatára a kongresszus résztvevői egyperces néma tisztelgéssel adóztak az elmúlt kongresszus óta elhunyt magyar és külföldi szak- szervezeti harcosok emlékének. A kongresszus egyhangúlag elfogadta a napirendet, amely a következő: a Szakszervezetek Országos Tanácsának beszámolója, a szám- vizsgáló bizottság beszámolója, a magyar szakszervezetek alapszabályainak módosítása, a vezető szervek megválasztása. Ezután megválasztották a különböző munkabizottságokat, majd Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára tartotta meg a. szaktanács beszámolóját. Gáspár Sándor elvtárs beszámolója Bevezetőjében a XIX. kongresszus jelentőségéről beszélt, majd a szak- szervezetek szerepéről szólt és helyéről a szocializmust építő társadalomban. A szakszervezetekhez való tartozás végső fokon a munkás hata- lom elismerését jelenti. Ha a szakszervezetek jól dolgoznak, döntő tényezői lehetnek — és kell. hogy legyenek — társadalmi életünknek a szocializmus építéséért vívott harcban. A száks.zérvezeti tevékenység egyik központi kérdése a társadalmi és egyéni érdek egymásbahangolása. Ez azt jelenti, hogy szüntelenül rá kell irányi tápunk a dolgozók' figyelmét a szocializmus építésének távlataira, az abból adódó konkrét feladatokra, másrészt állandóan szem előtt kell tartaniuk a dolgozók élet- és munkakörülményeinek állandó javítását. A beszámoló ezután rátért a szakszervezetek feladataira a munkáshatalom gazdasági erősítésében. Hangsúlyozta: A munkáshatalom erősítésének legfőbb kérdése ma az ellenforradalmi támadás következményeinek felszámolása, gazdasági nehézségeink leküzdése, az elért életszínvonal biztos alapjainak megteremtése. Az 1958. évi gazdasági terv és a most készülő hároméves terv célkitűzéseit ez határozza meg. 1958-ban a dolgozó nép termelő munkáját megtestesítő nemzeti jövedelem 4.3 százalékkal, a munkások és alkalmazottak reálbére 4.6 százalékkal emelkedik a tervek szerint — jórészt az 1957-ben hozott intézkedések eredményeképpen, részben az idén először szétosztásra kerülő nyereségrészesedéssel. Saját erőnkből kell tovább szilárdítani gazdasági helyzetünket A tervek számolnak azzal, hogy a régebbinél gazdaságosabban, alacsonyabb önköltséggel dolgozunk, takarékoskodunk az anyaggal, pontosan tervek- szerint termelünk és a beruházások is a terveknek megfelelően alakulnak. Éneikül nem juthatunk előbbre az életszinvonal alapjainak meger ősítésében. Az 1958-as terv- arra épül, hogy ebben az esztendőben lényegében már saját erőnkből kell tovább szilárdítani gazdasági helyzetünket. A terv szerény. Teljesítése mégis sokkal fegyelmezettebb, jobb munkát követel. Le kell vonnunk a tavalyi gazdálkodás során elkövetett hibák tanulságait. Az 1958-as terv eredményes teljesítésének legfontosabb feltétele, hogy mindenütt a gazdaságos- sági szemlélet jusson érvényre. Hangsúlyozta: Elsősorban a termelési értekezletek azok a fórumok, ahol a munkások közvetlenül részi véhetpek a termelés,, a gazdasági vezetés munkájában. Éppen ezért az eddiginél lényegesen jobban kell a tanácskozásokban rejlő tóriási lehetőségeket felhasználni. 4 Az üzemi tanácsokról szólva hangsúlyozta az előadó, hogy azok az üzem valamennyi dolgozójának fórumai, a. szervezetlen dolgozóké is. Art üzemi demokráciának ez az új szerve az általános szakszervezeti munka eredményességének is eszköze. A továbbiakban a bérezésről beszélt, hangsúlyozza, hogy. a béralapnak a régebbinél lényegesen önállóbb felhasználása nagyobb .lehetőséget nyújt a vállalatoknak a helyes bérezési formált alkalmazására. Továbbra is arra kell törekedni, hogy a bérezés mindinkább segítse a gazdaságosabb, termelékenyebb munkát. A nyereségrészesedés célja az egésa társadalom érdekeit szolgáló termelés gázdaságosabbá tétele, a munkások pedig közvetlenül is részesednek. a gazdaságosabb termelés eredményeiből. A munkaversenyről szólva megállapította: — Az elmúlt években a szocialista verseny értelmezése és gyakorlata sok vonatkozásban helytelen volt. A szocialista munkaver- seny nem cél, hanem a gazdaságosabb termelésnek, az önköltség csökkentésének, az anyagtakarékosságnak és a minőség javításának eszköze. Más szóval: a verseny a szocializmus építésének kommunista módszere. A magyar munkásosztály büszke azokra, akik tehetségükkel, szorgalmukkal, szaktudásukkal kiemelkedően járultak szocialista építő munkánk gyorsításához. Nem szabad többé megengednünk, hogy selejtgyártók. ügyeskedők e nemes vetélkedés vámszedői legyenek. A szakszervezetnek ügyelnie kell arra, hogy az anyagi és az erkölcsi megbecsülés a termelés szerény; mindennapi hőseinek jusson, azoknak. akik. az üzemi feladatok megvalósításából a legeredményesebben veszik ki részüket, akik takarékoskodnak az anyaggal, a szerszámmal, akik tanítják az új munkásokat, akik átadják tapasztalataikat. Meg kell akadályozni minden olyan bürokratikus törekvést, amely a kialakult életszínvonalat csökkentené Az előadó ezután- megállapítottá: a szakszervezetek felelősek a bérből és fizetésből élők életszínvonalának alakulásáért. De természetesen ezt nem lehet elvonatkoztatni az ország adott gazdasági fejlettségétől. Sokan hasonlítják össze á magyar munkások életszínvonalát nálunk jóval fejlettebb más történelmi körülmények között' kialakult tőkéi országok dolgozóinak életviszonyaival. Reális képet azonban csak úgy „ka- punk. ha azt vetjük egy£?, hogy a megtermelt új értékekbőltehát a nemzeti jövedelemből — milyen arányban részesülnek a dolgozók, és ha ilyen összehasonlítást - teszünk, azonnal kiderül, hogy. a magyar munkásosztály kibírja az összehasonlítást a fejlettebb tőkés országok dolgozóinak életszínvonalával. Az életszínvonal alakulásáért kimondott felelősségünk a mai hely-» zetben mindenekelőtt azt jelenti, hogy a jelenlegi életszínvonalat védeni, biztosítani kell. Meg keli akadályozni minden olyan bürokratikus törekvést, amely a kialakult életszínvonalat csökkentené, akár az árak — burkolt áremelés, vagy minősegron- tás —, akár a bérek, akár pedig a szociális juttatások oldaláról. A nyugdíjág a lakáskérdég Ezután rátért a nyugdíjkérdésre. Szó sincs arról, hogy nyugdíj- rendszerünk egészében rossz volna és alapjaiban át kellene szervezni — mondotta. — Kiállja az összehasonlítást valamennyi tőkés országéval. De még nagy az aránytalanság a régi és az új alapon megállapított nyugdíjak között. Az aránytalanság a keresetek emelkedése miatt állandóan növekszik. Ez sérti a dolgozók igazságérzetét. Nyugdíjrendszerün k másik' fogyatékossága, hogy nem veszi eléggé számításba a munkában eltöltött éveket, ugyanakkor rövid a vállományi idő. Jelenleg 600.000 nyugdíjas van. A rendezés hatalmas összegeket igényelne. Csak a legégetőbb problémák megoldásához több mint fclmilliárd forintra volna szükség. Helyes volna, ha a kongresszus úgy foglalna állási, hogy a hároméves tervben az élet- és munkakörülmények javítására rendelkezésre álló alapokat mindenekelőtt erre a célra használjuk fel. Társadalmi összefogással a kérdés megoldását előbbre lehet hozma. Ezt- követően a lakáskérdésről beszélt. Európában mintegy 30 millió la- Kasra volna szükség. Nálunk a lakásépítkezés gyorsabbütemű fejlesztését elsősorban az anyaghiány gátolja. Az utóbbi két-három évben sókkal több lakás épült, mint a megelőző években. Az eddiginél sokkal behatóbban kell foglalkoznunk iparfejlesztési és ipartelepítési politikával, mert a súlyos lakáshelyzet részben az ezen a téren elkövetett korábbi hibákból is származik. A gyakori albérleti uzsorákról szólva elmondotta, ezt a kérdést csupán rendeletileg nehéz szabályozni. Olyan közvéleményt kell kialakítanunk, amely gátat vet e zsarolásnak. Az előadó ezután arról beszélt, hogy ellenséges elemeik teljesíthetetlen követelések napirenden tartásával. a munkáshaíalom elleni bizalmatlanság felkeltésére, demagóg hangulat kialakítására törekszenek. A szakszervezeteknek kötelességük a legnyíltabban és legőszintébben feltárni, hogy mire van lehetőség és mire nincs. Majd a továbbiakban kijelentette Gáspár Sándor, hogy a törvénytelen eljárások jórésze a munkások és alkalmazottaik elbocsátásával kapcsolatos. Nem ritka az önkényesikedés, a személyi bosszú. Ilyen eseteket nem szabad eltűrni, éz a szocialista törvényesség durva megsértése. A társadalmi tulajdon védelméről szólva elmondotta: Az üzemi tolvajok túlnyomó része a lumpenproletár és deklasszált elemek soraiból került Ki. Az ügyészség csupán 1957. harmadik negyedeljen 130 millió forint kárt okozó ügyben indított eljárást. Ebből ezernél több lakást leheteti' volna építeni. A szakszervezeteknek törekedniük kell arra. hogy a szervezett dolgozók egységesek legyenek a munkás hala i om megszilárdítása, a szocialista építés fő céljai, a béke védelme és a nemzetközi m unkásszol id ári tás alapvető kérdéseiben hangsúlyozta, majd az ideológiai nevelés jelentőségét elemezte. A főtitkár a magyar dolgozók nevében köszönetét mondott a külföldi munkástestvéreknek, a baráti, szocialista országok dolgozóinak, — elsősorban a szovjet népnek, valamint a Szakszervezeti Vil ágszövetségnek, akik mellénk álltak e megpróbáltatások súlyos óráiban és segítséget nyújtottak. Beszédének befejező részében arról beszélt, hogyan lehet jobban kifejleszteni a szakszervezeti munka mozgalmi jellegét. Hangsúlyozta, hogy a nehézségek ellenére sok pozitív vonása van a szakszervezeti mozgalomnak és ez annak az eredménye, hogy nagy odaadással dolgoztak és dolgoznak ma is a bizalmiak, az üzemi szakszervezeti munkások tízezrei. Szavait így fejezte be: — Soha nem voltak olyan nagy lehetőségeink, mint ma, hogy a magyar dolgozó nép szebb, boldogabb szocialista jövőjének megteremtése érdekében, a békéért, a szocializmusért és a társadalmi haladásért munkálkodjunk! (MTI) __szállodában 17 öztudomású, hogy szállodába általában pihenni megy az ember, mert ez az intézmény helyettesíti a lakásától távol lévő számára a pihenést nyújtó otthoni környezetet. És minthogy a szállodákat jelenleg sokkal inkább a dolgozók, a napi munkában elfáradt férfiak és nők, mintsem az unatkozó, a pihenésben elfáradt semmittevők veszik- igénybe, még fokozottabban kötelező mindannyiunk számára, hogy a szállodák ilyen rendeltetését tiszteletben tartsuk. Nos, ez nem minden esetben sikerül. Miért? Elsősorban azért, mért vannak embertársaink, akik a szállodák — hogy úgymondjuk: kissé túlértékelve — valóban otthonuknak tekintik, de ezt olyan értelemben és módon, hogy általában azt csinálják, amit. akarnak. Kedélyesen ráveregetnek pl. a liftes vállára, megsimogatják. a szobalány erre alkalmas testrészeit, dongó léptekkel masíroznak végig a folyosón, az ajtót sportszerűen csapkodják, a fürdőszobában órákig lubickolnak, még a plafont is bepocskolják stb., stb. Egyszóval: úgy viselkednek, mintha a szállodában rajtuk kívül senki sem tartózkodnék. azaz mintha otthon volnának. Van a szállodai kellemetlenségeknek egy különleges változata is. Ez az, amikor u. n. ..zenei hajlamú vendég”-gel hoz össze a balszerencse. Ez a vendég egyébként tisztességcsen viselkedik, semmi más zavart nem okoz, csupán zenei mivoltát hozza mások tudomására. Kezdődik azzal, hogy éjjel, színház-zárás után hazatérve, már a folyosón trillázva fütyüli az alig pár perccel előbb hallott, mások által is ismert opera-, vagy operett-melódiákat. Ezt folytatja a szobájában, de úgy, hogy áttér a dalmű lényegesebb betétjeinek énekes elismétlésére. Tenorját, avagy baritonját — ó, mely csodás tenor és bariton! — öblösen megrezegteti és árad a melódia két-három szoba, sőt egy-két emelet távolságában is. Ezzel a muzikalitással szemben, persze hasztalan minden védekezés. Keresztül hatol a falakon, sőt még a fülre szorított párnákon is. Egy tény segít csak: ha történetesen abbahagyja. Egyszer ugyanis csak abbahagyja. Ámde reggel minden újra kezdődik, illetve a műsor folytatódik. Az ilyen vendég ugyanis csak fütyülve és éneiéivé tud borotválkozni, mosdani és ,öltözködni. Repertoárja és zenei ismeretei szinte határtalanok. Sokat tud, sokfélét ismer és — dicséretére váljék — igyekszik „műsorát” változatosan összeállítani. Az is megtörténhetik, hogy egy dal, vagy ária különösen megnyeri tetszését, esetleg valami kellemes emlék fűzi hozzá és ilyenkor ugyanazt — lehetőleg szoros egymásutánban — ismételten elzengi. Fogalma sincs az „ártatlannak”, mert figyelme nem terjed túl önmagán, hogy a szomszédban még pihenni kívánók milyen kellemetlen érzésekkel telítődnek, milyen rosszul „indul a napjuk”, csak azért, mert a sors különös játéka folytán szomszédjuk- ■ ban egy elveszett — legtöbbször valóban és végérvényesen elveszett — operaénekes, vagy bonviván telepedett meg. Még valamit a szállodákról. Köztapasztalat az, hogy vékony falai vannak. A beszéd, még a sugdolózás, sőt a gügyögés is áthallatszik. Ha tehát történetesen nászúton vagyunk, gondoljunk a falak vékonyságára és a szobák gyenge szelektivitására. Különben úgy járunk, mint az a nász- utaspár, akik közül az ifjú férj a szerelmi idill kellős, közepén ismételten azt a kérdést intézte nem kevésbé ifjú feleségéhez, hogy „Kié ez az édes kis orrocska?.,. Kié ez a parányi fiilecske? ... Kié ez a gyönyörű szemecske? ...” stb., stb. A szomszédban pihenni vágyó idősebb dolgozó csak elhallgatta a szerelmi kettősnek ezt az alapjában véve ártatlan és kettőjük számára bizonyára szórakoztató, de kívülálló előtt nyilván bosszantó, egyszóiml tehát kellemetlen dialógusát, de mikor már tizenötödször hangzott fel a sztereotip kérdés, hogy „kié ez az aranyos fü- lecske?”, dühbe jött, keményen megdöngette a falat és átkiáltott, mondván: „Hallják, a mindenségit, döntsék el végre, hogy a megjelölt testrészek kihez tartoznak, aztán legyenek csöndben és hagyják az embert aludni!” Ne felejtsük el tehát: a szálloda másoké is, ezért úgy viselkedjünk benne, hogy mások számára ez ne legyen kellemetlen. NOVAK ISTVÁN megyei bíró, a TTIT Szabadegyetem jog- és államtudományi tagozatának vezetője. 'lisztaság — sertésólak nélkül Sokat beszélünk mos- közökben posvány, tanában a tisztaságról, szennyvízcsíkok húzód- Ezért bátorkodom fel- mk t,. , 0 hozni utcánk esetet. A , ■ w „ Visinszkij-utcában — mar meglévő terv sze- ahol lakom — kecske- tint csatornázzák a és sertésólak bűzlenek, környéket, amit részfertőzve a levegőt, és ben el is kezdtek, de nyáron a legyek özöne sajnos a munkálatok lepi el a környéket. A abbamaradtak. Nem tudom mikor kezdik újra a rendezést, de addig is javaslom, hogy mindnyájunk érdekében tüntessék el a környéken lévő ólakat. Az utca több lakója nevében: Várhegyi Gyuláné-000Tavasszal csaknem ötven vándorkiállítás indul vidékre A Műcsarnokban most rendezik és újabb gyűjteményekkel, illetve képekkel egészítik ki a vándorkiállítások anyagát, s a 45 kiállítást ez év márciusától kezdve mutatják be vidéki városokban és falvakban. Egy kiállítás átlag 30 reprodukciót tartalmaz. ezek1 mellé új magyarázó táblákat készítenek, s tárlatvezetői útmutatókat is állítanak össze. Tíz vándorkiállítás anyaga a XIX. század magyar festészetét, három- három az új magyar grafikát, az európai művészetet ismerteti, illetve karikatúrákat tartalmaz. A képzőművészet legnagyobb alkotóit, például Goyát, Rembrandtot, Repint, Leonardo da Vincit, külön kiállítá-oooJól bevált az első hazai országúti versenykerékpár A Csepel Vas- és Fémművek kerékpárgyárában az elmúlt évben készült. el az első hazai országúti ver- senykerékpár mintapéldánya. Az SL 27 típusú kerékpár beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Az egyiptomi országúti kerékpáros versenyek során, a legkülönbözőbb minőségű utakon, nagy szimtváltozások közepette is, mintegy 2100 kilométeres távon felvette a versenyt a legjobb külföldi gépekkel is. Luxor, Alexandria, Port Szaid közötti útvonalakon, a legnagyobb megterhelés esetén is kiválóan működtek a gépek. A gyár műszaki vezetői a verseny tapasztalatait felhasználják a sorozatgyártás előkészítésénél is. Néhány apróbb módosítást hajtanak végre, többek között megerősítik a pedálszerkezetet és a nyergen is változtatnak. A Csepel kerékpárgyár gépét a külföldi szakemberek is nagy elismeréssel fogadták és az egyik mintapéldányért 70 dollárt ígértek. Ez az Összeg megfelel négy kiváló minőségű versenykerékpár árának. A versenykerékpárok sorozatgyártása előreláthatólag még ez évben megindul. (MTI) FELHÍVÁS! A városi tanács vb. építési és közlekedési osztálya március 6-án délután fél 4 órakor a városi tanács vb. kistanácstermében (III. udvar I. emelet) tájékoztató megbeszélést tart a Diósgyőr Hl. kerületben fekvő, a perecesi vasútvonal, a Szinva és a LÁEV kisvasút és a Kiss tábornok utca által határolt területen lévő házhelyekkel kapcsolatban. Az építési és közlekedési osztály felhívja a fenti területen érdekelt telektulajdonosokat, hogy a megbeszélésen jelenjenek meg. si anyag ismerteti. Az UNESCO néhány évre rendelkezésünkre bocsátotta a perzsa miniaturákat és Leonardo da Vinci alkotásait, ismertető kiállítási anyagot. Teljesen új a vándorkiállítások között Európa festészetéről szóló két gyűjtemény, valamint az olasz és a francia festészetet bemutató egy-egy reprodukció-sorozat. Ezeket a Német Demokratikus Köztársaságból hozatta meg a Műcsarnok. (MTI) KARAKÜL-FÉLVÉR BÁRÁNYOK A KÍSÉRLETI NYÁJBÓL A gödöllői Kisállat-tenyésztési Kutató Intézet hosszabb idő óta foglalkozik a karakül-juhok keresztezésével hazai fajtákkal. A karakül-juh azért világhírű, mert háromnapos bárányainak szőréből készüi a perzsa- bunda. Az előzetes tanulmányok után most megkezdődtek a nagyüzemi kísérletek. A Budapesti Gyapjuteimréiő Vállalat egy egész nyájat, csaknem 2(>!J anyajuhot állított be erre a célra* Már világra is jöttek az első fclvér- bárányok, amelyeket a még jobb minőségű gyapjú elérése érdekében tovább kereszteznek. (MTI) Az Északmagyaronszági Papír és Irodaszer Vállalat elad egy drb. teherfelvonót, 100 kg teherbírású 20 méter magasságban üzemeltető, A felvonót 6 lóerős villany- motor hajtja, vagy elcseréli egy ■két méter távolságban működő felvonóért. Átadás megegyezés szerint. Cím: Miskole, Szentpéteri kapu, laktanya. Tel. 35-152.
