Észak-Magyarország, 1958. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-13 / 37. szám

Világ proletárjai egyesüljetek ! mmmmrn A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XIV. évfolyam 37. szám Ára 50 fill e r 1958 február 13, csütörtök Egység Hangonyban Hogyan legyünk jó kommunisták Farsangi tudósítások Tanácskoztak az üzemi fotókör-vezetők DIÁKOK KÖZÖTT J Kisipari termelőszövetkezeteink továbbra is kötelességüknek tartják a lakosság igényeinek kielégítését A KISIPARI TERMELŐSZÖVET­KEZETEK az alapszabályok értelmé­ben 1958-ban új vezetőséget válasz­tanak. Felkerestük Koltai Zoltán elvtár­sat, a KISZÖV elnökét, hogy nyilat­kozzék az eddig lezajlott vezetőség­választó közgyűlésekről, a mérleg- beszámolókról, a kisipari szövetkeze­tek terveiről, feladatairól: — Napjainkig mintegy 21 kisipari termelőszövetkezetben tartották meg az évvégi mérlegbeszámolókat, vala­mint a vezetőségválasztást — mon­dotta Koltai elvtárs. — örömmel tapasztaltuk, hogy a kisipari termelőszövetkezetekben nagymértékben fejlődött a szövetke­zeti demokrácia. A tagság bátran elmondta azokat a hibákat, amelyek akadályozták a zavartalan munkát, gyengítették a szövetkezetei. A szö­vetkezeti demokrácia érvényesülésé­nek eredménye, hogy 4 kisipari ter­melőszövetkezetben új elnököt vá­lasztottak. — A mérlegbeszámolókat — foly­tatta a KISZÖV elnöke .— minde­nütt nagy helyeslés fogadta. Az ed­digi mérlegbeszámolók ugyanis azt mutatják be, hogy szövetkezeteink nyereséggel dolgoznak. Egyhavi jö­vedelemnek megfelelő nyereségvisz- szatérítést kapott a tagság. Van ter­mészetesen olyan szövetkezetünk is, amely magasabb nyereségvisszaté­rítésben részesült. Egyik kisipari szö­vetkezetünkben hét hétnek megfele­lő nyereséget osztanak ki a szövet­kezet tagjai között. — Ami a.terveinket illeti — mop- dotta —, továbbra is igyekszünk ki­elégíteni a lakosság igényeit. A jövő­ben mintegy százezer csecsemőkelen­gyét, 60 ezer férfiinget, 40 ezer férfi öltönyt, 50 ezer női rubát, 60 ezer munkaruhát, 40 ezer gyermekkabá­tot kívánunk elkészíteni. — AZ ELMÚLT ÉVEKBEN nagy keresletnek örvendett a kisipari szö­vetkezetek által készített férfi, női és gyermekcipő. Ebben az esztendőben mintegy 25 ezer pár férfi, 20 ezer pár női, 30 ezer pár gyermekcipőt, to­vábbá ezer pár csizmát akarunk ké­szíteni. — Asztalos szövetkezeteink ebben az évben fényezett hálószobabútort, kombináltszekrényt, konyhabútort gyártanak. A tervek szerint mintegy ezer garnitúrát adunk majd át a. ke­reskedelem nek. A kislakásépítkezésekről szólva el­mondotta, hogy azok meggyorsítása érdekében az építőipari szövetkeze­tek mintegy 22 millió forint értékű munkát akarnak elvégezni. Kisipari termelőszövetkezeteink már a vezetőségválasztó és mérleg- beszámoló közgyűlések alkalmával is csatlakoztak a diósgyőri Lenin Ko­hászati Művek felhívásához. Köteles­ségüknek tartják, hogy fokozottab­ban vigyázzanak a szövetkezetek, a közösség vagyonára. Ebben az esztendőben külön moz­galmat indítanak ' majd a szövet­kezeti tagok kezdeményezése alap­ján, — az import anyagok csökken­tésére, illetve helyettesítésére. A hulladék anyagok felhasználásában már az elmúlt években is értek el eredményeket, azonban mégsem le­hetnek elégedettek, ezért az 1958-as esztendőben minden olyan hulladék anyagot, amely hasznosítható, fel­használnak. A kisipari termelőszövetkezetek feladatait végeredményben az ápri­lisban összeülő KISZÖV-közgyűlés fogja meghatározni. A vezetőségvá­lasztó közgyűlések alkalmával mát kijelölik a szövetkezetek tag­jai azokat, akik a szövetkezetei kép­viselni fogják a KlSZÖV-közgyűlé- sén. A KISZÖV-közgyűlés küldöttei minden bizonnyal alaposan felkészül­nek e nagyjelentőségű tanácskozás­ra, elmondják tapasztalataikat, de rámutatlak majd azokra a-hibákra is, amelyek akadályozták eddig a szövetkezetek munkáját. — REMÉLEM, A KISZÖV-KÖZ- GYÜLÉS ELŐTT még lesz alkal­mam arra, hogy a nagyközönséget a sajtón keresztül tájékoztassam szövet­kezeteink eredményeiről, hibáiról és a feladatokról — fejezte be nyilat­kozatát Koltai Zoltán elvtárs. Pásztory Alajos. Az Explorer és a szputnyik Newyork Walter Lippmann írja a New York Herald Tribuneban: Az amerikai mesterséges hold, az Explorer meg­könnyebbülést hozott számunkra. Tehát hatásos ellenszere annak a pánikhangulatnak, hogy halálos ve­szély fenyeget bennünket. De nem szünteti meg a szputnyik legfőbb je­lentőségét — ami nem az, hogy az oroszok bocsátottak fel elsőnek mes­terséges holdat, s hogy mesterséges holdjuk sokkal nagyobb és súlyosabb, mint az Explorer, A legfőbb jelentő­sége az, hogy az oroszok — miután a második világháború végén orszá­guk el volt pusztítva és technológiá­juk sokkal kezdetlegesebb volt a mienikénél — a tudományos és tech­nológiai fejlődésinek gyorsabb ütemét valósították meg, mint ml. A szput- nyikfcal végzett teljesítményük nem. csupán azt mutatja, hogy urai lettek egy különleges szakterületnek, ha­nem azt is, hogy a fizikai tudomá­nyok és alkalmazásuk területén szé­dületes fejlődést valósítottak meg. Bár az Explorer miár fenn reipül az égen, nincs ok azt hinni, hogy a fejlődés viszonylagos ütemét illetően helyreállt az egyensúly. Nekünk tehát még sokat kell ten­nünk, s véleményem szerint egy­szerre három széles úton kell előbbre jutnunk. Az első teendő, hogy rá kell jönnünk, hogyan tehetnek kor­mányunkat a jelenleginél nagyobb mértékben képessé hosszú távlatú döntésiek meghozatalára és végrehaj­tására. Nem kétséges ugyanis, hogy a rakéták területén való. amerikai haladást bürokratikus huzavona hát­ráltatta olyanok vezetése alatt, aki­ket politikai szempontokból neveztek ki, s akik nem értettek azokhoz a kérdésekhez, amelyekről dönteniük kellett volna FALUSI GONDOK — A járási tanácselnökök értekezletéről — 1958-ban A bajt csupán a Pentagonban nem lehet meggyógyítani, legalábbis ugyanakkor felelősség terheli a Fe­hér Házat és a kongresszus illetékes bizottságait. A második út, amelyre rá kell lép­nünk, még szélesebb ennél. Az ame­rikai közoktatásügy átalakításának útja ez. Az amerikai közoktatás mi­nősége ugyanis — nagy átlagban — csökken. Az amerikai oktatás terén olyan baljóslatú irányzat mutatko­zik, hoigy minél több diákot tanítsa­nak azokból a fontos tudományokból, amelyek műveltté tesznek egy em­bert. Aggódnunk kell az oktatás csökkenő szintje, a kulturális szín­vonal vulgarizálása miatt, ami azzal fenyeget, hogy egy nagy lélekszámú, de másodrendű néppé válunk, el­hízunk és elkéhyelmesedünk. A harmadik út, amelyen el kell indulnunk, annak útja, hogy meg­tanuljunk az élet rideg tényeihez al­kalmazkodni — különösen ahhoz a tényhez, hogy nyugati társadalmunk, melynek mi vagyunk a legerősebb tagja immár nem a legelső, hanem csak egyenlő tagja földünk nagy tár­sadalmainak. Hozzá kell szoktatnunk gondolko­zásunkat ahhoz a nagy valósághoz, hogy nem vagyunk vezető hatalom, hanem csak egyenlő erejű hatalom. Ez az a valóság, amellyel Dulles még nem békült meg. Amiatt van az, hogy az amerika és nyugiati poli­tika — bár kifelé kemény hangot üt meg — belül nem reális, vágyálmo­kat kerget, sőt mondhatni remény­telen vágyálmokat. Az idő azonban múlik és a világ hatalmi struktúrái ának realitásai arra kényszerítik Dullest, hogy el­menjen, ahová nem akar elmenni, olyan találkozóikra, amelyeket nem kíván, s olyan kérdésekről tárgyal­jon, amelyekre elvakult politikánk nem nyújt biztos és kielégítő válásért. (MTI) A barázdákban már lucsofcká ol­vadt a hó és a sárba süllyedő sze­kere láttán a falusi gazda csak mo­solyog, Ez már a tavasz közeledtét jelzi. Hogyan várja a tavaszt a falu, a földek szorgalmas népének milyen feladatokkal kell megbirkóznia az idén? Erről tanácskoztak tegnap a megyei tanács osztályvezetői és a járási tanácsok elnökei, erről be­szélt Bodnár Ferenc elvtárs, a me­gyei tanács elnökhelyettese is. — A falu alakuló élete figyel­münk középpontjában áll. Ha a múlt évi számvetés mérlegét nézzük, nincs miért szégyenkeznünk. Kor­mányunk óriási erőfeszítéseket tett a parasztság segítésére. Ennek bi­zonysága a megnövekedett termelési kedv, az ebből következő több áru és az a statisztika, amely szerint 40 százalékkal több műtrágyát és 11 százalékkal több jó minőségű vetőmagot kaptak falvaink. A termelőszövetkezetek nagy része újjáalakult. Hatott az okos, józan szó és megyénkben a múlt esztendő­ben számontartott 151 termelőszö­vetkezet 5.400 tagja és 53.499 kát. hold földje mellé, az év első hónap­jában újabb termelőszövetkezetek alakultak, újabb családok léptek a közös gazdálkodás útjára és újabh kisparceilák alakultak át a messze­ségbevesző nagy táblákká. A terme­lőszövetkezetek zárszámadásából következtetve azt látjuk, hogy ter­melőszövetkezeteinkben nemcsak a munkafegyelem javult meg, hanem átlagosan számítva 12 forinttal nőtt egy munkaegység értéke. A gépállomások is sokkal jobban dolgpzrtak 1057-ibíéi, minit .az előző években, de még mindég nem hasz­nálják ki az adott lehetőségeket. Az állattenyésztésben is javulás észlelhető. Nemcsak a tejhozam emelkedett, hanem a levágásra ke­rülő állatok is jóval kövérebbek voltak, mint az előző években. Az állatok számának további nö­vekedésével sürgetően fellép a legelő probléma, A legelők zöme elhanyagolt, nem fordítanak gondot a karbantartásukra. Az elmúlt esztendőben legelő gondo­zásra előirányzott félmillió forintból csak 156.000 forintot használtak fel a községi tanácsok, illetve legeltetési bizottságok. Az 1958. év legfontosabb feladata a falu számára, hogy szüntelenül növelje az árutermelést, csökkentse a mezőgazdasági termékék előállítá­sának költségeit, hogy ne csak több, hanem olcsóbb áru kerüljön a pia­cokra és a városi dolgozók asztalára. Nemcsak a falusi vezetők, hanem minden ember feladata, hogy előse­gítse a termelőszövetkezetek létre­jöttét, amely egyetlen reális lehető­sége a nagyüzemi gazdálkodásnak, a sok és olcsó árunak. A szerződéses termeltetéstől hú­zódozó gazdák megnyerése is fő­feladataink közé tartozik. A másik hasonló horderejű probléma a tar­talékföldek használása, illetve ki­használása. A tartalék földeket hasz­nálóik valósággal kiuzsorázzák. Nem gondozzák, nem trágyázzák s így néhány év múltán a föld teljesen kimerül. E tünetre leghatásosabb gyógyszernek az a javaslat mutat­kozik, amely szerint az állami tar­talékföldek bérlőit kötelezni kell pillangós növények termesztésére is. Pártunk és kormányunk agrár- politikája nemcsak kedvet, ha­nem óriási lehetőséget is adott az egyéni gazdák és a termelő- szövetkezetek munkájához. Ezt tükrözte a járási tanácselnökök beszélgetése is. Ez a beszélgetés nemcsak a falu gondjait hozta köze­lebb hozzánk, hanem megnyugtató választ adott arra, hogy a mezőgaz­daság ezévi feladatainak végrehaj­tásához az első és a legfontosabb lé­pésék megtörténtek. Meghalt Marcel Cachin Párizs (MTI) Az AFP jelentése szerint Mar eel Cachin francia kommunista képviselő, a nemzetgyűlés doyenje, az Humanité igazgatója, a Francia Kommunista Párt politikai bizottságának tagja szerdán reggel 88 éves korában meghalt. Temetése szombat on délután lesz.--------------------------ooo-------------------------­A marokkói rádió értesülése szerint hamarosan csúcsértekezlet ül össze Párizsban Rabat (AFP) A marokkói rádió kedden este, francia adásában az alábbiakat kö­zölte: „Párizsból érkezett jelentés sze­rint a francia külügyminisztérium­ban az a hír terjedt el, hogy az al­gériai kérdésben hamarosan csúcs- érteikezléiire kerülhet sor Párizsban. Az értekezleten állítólag a marok­kói király, Balafredzs Burgába elnöke Moklkadem, Felix Gaillard és Chris­tian Pineau vesz részt.” Párizs (MTI) A francia külügyminisztériumban azt állítják, hogy semmit sem tud­nak arról a hírről, amelyre a marok­kói rádió utalt. (MTI) N ATO szakvélemény szerint nem kívánatos, % bogy a Szövetségi Köztársaságban rakétatámaszpontot létesítsenek Bonn (DPA) Mint kedden Bonniban ismeretessé vált, a NATO egy szakvéleményező csoportja nem javasolja, hogy a Szö­vetségi Köztársaságban középható- sugarú rakétatámaszpontckat létesít­senek. Ezt a véleményt eddig még nem juttatták el hivatalosan a kül­ügyminisztériumhoz és a hadügy­minisztériumhoz. A szakvélemény állítólag megállapítja, hogy a Szö­vetségi Köztársaság viszonylag sík területén a rakétatámasizpantoik véd­telenek ellenséges támadással szem­ben, a NATO szakvélemény állítólag kiegészítésül azt javasolja, hogy a francia—ólasz határ mentén az Al­pokban és Törökországban építsenek kilövő állásokat. A szakvéleményről valószínűleg tárgyalni fog a NATO tagállamok hadügyminisztériumának értekezlete, ami előreláthatóan márciusban Luxemburgban ül össze. Az értekez­let a rakétatámiaszpcntok ' kérdésén kívül megvitatja a NATO-hadseregek 'taktikai-atomfegyverrel való felsze­relését. (MTI) Kilőtték a Redstone-rakétát Capecanaveral (AFP) Kedden este a capecanaverali te­lepen sikeresen kilőtték a Redstone- raikétát, a Jupiter—C rakéta első lépcsőjét. (MTI) Tizennégyrenieli csalás és sikkasztás intettével vádolva, rövidesen bíróság elé kerül Rémiás Gyula kisiparos Néhány héttel ezelőtt lapunk ha­sábjain találkozhattak olvasóink a miskolci kapitányság közleményével, amely tudatta, hogy letartóztatták Rémiás Gyula Kazinczy-u. 1. sz. alat­ti lakost, tetőfedő mestert. Rémiás különböző összegeket csalt ki meg­rendelőitől anélkül, hogy a pénzért bármit is nyújtott volna. A kapitány­ság felkérte mindazokat, akiket a csaló megkárosított, hogy jelentkez­zenek a rendőrségen. Jelentkeznek a károsultak És még aznap jöttek egymás után az egyszerű dolgozók, akik házat építenek és akiknek Rémiás tetőfe­dő anyagokat — palát és cserepet — Ígért. A sok építkezés miatt elég nehéz beszerezni ezeket az anyago­kat. A nehézséget használta ki a szélhámos kisiparos, így csalta lépre őket. Egyiktől négy, a másiktól hét­ezer forintot vett el. És most, a ne­hezen felépített házakat — tető hiá­nyában — áztatja az eső és a hóié. A becsapottak között van olyan is, aki már egy esztendeje jár hiába a cserép, illetve a pénze után. A zubogyi iskola javítását ís elvál­lalta Rémiás. Az iskola igazgatójától 5.500 forintot vett fel »előlegként« még a múlt év végén. Azóta még a környéken sem látták. A királdd egy­házközség is rábízta a templom meg­javítását, tőlük 5.400 forintot kért el a szélhámos. A királdiak is bottal üt­hették a nyomát. Hová tűnt az 52.600 forint? Egy esztendő alatt összesen 52.600 forintot csalt ki ilyen módon a hiszé­keny emberektől. És amíg a 14 meg­károsított család siratta megtakarí­tott pénzecskéjét, Rémiás Gyula élte világát, nap mint nap dáridókat ren_ dezett a különböző miskolci vendég­lőkben. A pincérek csodákat mesél­tek »gavallérosságáról«, hiszen ré­szeg fejjel 601—80 forint borravalókat osztogatott. Rémiásnak négy gyermeke van, fe­lesége közületeknek mos, hogy gyer­mekeit eltarthassa, mert a züllött apa nem dolgozik, csak szélhám osko- dik és a »könnyen« szerzett pénzt hasonló könnyedséggel szórja el mulatozásai közben. Rémiás Gyula régi »ismerőse« rendőrségünknek, hiszen már eddig is négy esetben állt különböző bű­nök miatt a bíróságok előtt. Hogyan kapott iparengedélyt Rémiás? 1949-ben sikkasztásért egyhónapi felfüggesztett fogházra ítélték. 1951­ben orgazdaságért és a közellátást veszélyeztető bűntettért 8 hónapi börtönt kapott. Alig került ki a rács mögül, 1952-ben már újra a bíróság előtt állt. Ugyancsak sikkasztás mi­att 3 havi börtönre ítélték el. 1955 szeptember 30-án csalásért és a társadalmi tulajdon terhére elkö­vetett lopásért állították a vádlottak padjára. Egy év és 4 hónapi börtön volt a büntetése. Joggal merül fel ezekután a kér­dés: hogyan kaphatott újra ipart egy ilyen négyszeresen büntetett előéletű szélhámos? Közben adóhátralék miatt megvonták az engedélyét, az­után újra megkapta. Igaz, letartózta­tása előtt sem volt érvényes iparen­gedélye, de most is adótartozása miatt vették el tőle a hatóságok. Ki tudja, ha időközben le nem tartóz­tatják rendőri szerveink, vajon nem kapta volna meg újra Rémiás Gyula, a csaló, a szélhámos működési enge­délyét? Rémiás Gyula esetéből tanulnia kell az I. kerületi tanács illetékes hivatalának, nézzék meg végre, hogy kinek adnak ki iparengedélvt. M, K,

Next

/
Oldalképek
Tartalom