Észak-Magyarország, 1958. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-12 / 36. szám

Szerda* 1958. február 12. ÉSZAKMAGYARORSZÁG 3 Dolgoztassuk a párttagságot A pártmunka emberekkel vég­zett munka. Azt jelenti, hogy minden párttagot — tudása és tehet­ségéhez mérten — feladatokkal bí­zunk meg. A határozatok végrehaj­tására azonban nemcsak a kommu­nistákat, hanem a pártonkívüli töme­geket is mozgósítanunk kell. Nos, nézzük csak mi a helyzet ebben a tekintetben a mezőkövesdi gépállo­máson? Való igazság, hogy a gépállomás pártszervezetében ma sokkal fris­sebb, mozgékonyabb az élet, mint ré­gen. A taggyűlések látogatottábbak. Bátrabb a kommunisták kiállása, egységes állásfoglalása is. Ugyanak­kor van követelni, kívánni való is a pártszervezet munkájában. Hiba pél­dául, hogy a pártvezetőség nem fór­éit kellő gondot egy sor igen fontos kérdésre. Egyik ilyen kérdés: a kommunis­ták politikai képzése, nevelése. Las­san elmúlik a tél, de még a politikai oktatás mindig nem indult be a gép­állomáson. Megszervezte ugyan a pártvezetőség az oktatást, de arról nem gondoskodott, hogy jólképzett propagandistát állítson be. Azaz volt; egy propagandista, Vámos János, de azt kizárták a pártból, mert 12 ezer forintot sikkasztott. Az utánpótlást azonban nem oldották meg. A párt­tagok pedig — Nyikes György, Hő­sek István, Dózsa Lajos, Tóth Imre. Gáspár Márton és a többiek — mind szeretnék, ha tájékoztatnák őket az időszerű politikai kérdésekről. És hiába kérik, a pártvezetőség — de maga a titkár, Molnár István elvtárs is — a fülebotját sem mozdítja. — Minek, már úgyis késő van, — mondja a párttitkár. — Maholnap ki kell nekik menniök a határba. A másik fogyatékosság, hogy a kommunisták ereje, munkája nincs kiaknázva. A párttagság zöme nem végez konkrét pártmunkát, holott egyesek nagyon is túl vannak terhel­ve. BÍaskó István elvtársnak pél­dául négy komoly megbízatása ■ is van. Pártvezetőségi tag, üzemi tanács­elnök, pénztáros és ő tölti be a raj- parancsnoki tisztséget is a • munkás­őrségben. Blaskó elvtárs fáradhatat­lanul jön, megy, dolgozik, de bár­mennyire is igyekszik, sokszor nem .tud eleget tenni feladatának. Mint üzemi tanácselnöknek, elsőrendű fel­adata lett volna gondoskodni több, mint 25 gépállomási dolgozó elhelye­zéséről, hogy míg a munka megkez­dődik, keressenek azok is családjuk­nak Erre azonban nem futotta ide­jéből. A kommunisták. — többek között Dózsa Lajos elvtárs is — jogo­san kifogásolják, hogv a pártszerve­zet jobban, körültekintőbben foglal­kozzon a tagsággal, bizza meg őket is feladatokkal, hiszen szívesen, örömmel teljesítenének bármilyen munkát, mert — mint mondják — ez kötelességük. F ontos politikai kérdésként Vetődött fel néhány héttel ezelőtt a társadalmi tulajdon vé­delme. Súlyának, jelentőségének megfelelő mozgalmat azonban eb­ből sem indított a pártszervezet. Igaz, egy-két esetben alkalmazott felelősségrevonást a népi tulajdon rongálói, herdálóival szemben, de ez kevés. A kommunisták felvi­lágosító, nevelő munkája nyomán olyan légkörnek kellene kiala­kulni a gépállomáson, amelyben szégyennek, súlyos bűnnek tekinte­nék a hanyag, nemtörődöm munkát, a lopást. Ez azonban sajnos még nincs meg. Még most is előfordul­nak gyakran olyan esetek, hogy egyesek felelőtlenül bánnák gépük­kel. Kovács József traktoros például ráhagyta fagyni a földet a gépre, s az komoly bajt okozott. A differen­ciál-szekrény kilyukadt. Nyikes An­tal pedig — aki egyébként párttag — hanyag volt. Nyolc főtengely-csapágy olvadt ki a traktorából. Van tehát ezen a téren is tennivaló, csak job­ban körül kellene nézni. Tehetne lépéseket a pártszervezet annak érdekében is, hogy a gépek javításához folyamatosan biztosítva legyen alkatrész. Jelenleg ez nagy problémát okoz. Sokszor napok tel­nek el, míg meg tudnak javítani érő­gépeket, amelyeket pedig, ha bizto­sítva lenne alkatrész, néhány perc alatt üzemképessé tudnának tenni. Uj alkatrészek híján elkopott, régi alkatrészeket szerelnek vissza. így pedig fennáll annak a veszélye, hogy előbb-utóbb az ilyen gépek üzemkép­telenné válnak. Az pedig nem mind­egy a pártszervezetnek sem: hogyan teljesíti majd a gépállomás tervét, feladatát. \ z itt felsorolt néhány probléma csak kiragadott. Egy része a szerteágazó, sokrétű pártmunkának. De ezekben és más kérdésekben is a pártszervezet csak akkor tud ered­ményt elérni, ha dolgoztatni fogja a párttagságot. És a kommunisták fog­lalkoztatásával nemcsak a munka, a pártélet fog fellendülni, hanem el­mélyül és tartósabb lesz a felelősség- érzet is, a párt, a munka iránt. Török Alfréd. Borsodnádasdon és Szarvaskőn új bányát nyitnak AZ ÖZDVIDÉKI SZÉNBÁNYÁ­SZATI TRÖSZTHÖZ hat bányaüzem tartozik. A nutooká, királdi, íarkas- lyuki, somsáíyi, borsodnádasdi és az egercsehi. .A hat bányaüzem közül «.z e s l * t i i ■ ? 1 >ti i » d elmúlt evoen a királdi bányászok dol­goztak a legeredményesebben. Ter­vükön felül 2600 tonna szenet ter­meltek. Alig maradtak le mögöttük a borsodnádasdiak, mindössze 500 tonnával termeltek kevesebbet. Első­sorban a két jól dolgozó bányaüzem­nek köszönhető, hogy az özdvidéki Szénbányászati Tröszt 1957. év végén azt jelenthette: terven felül 7000 tonna szenet bocsátottunk népgazda­ságunk rendelkezésére. Az Özdvidéki Szénbányászati Tröszt, hogy 100 százalék felett zárta az elmúlt évet, ez elsősorban annak köszönhető, hogy az ellenforradalom után szinte azonnal megindult a bányaüzemekben a szocialista vetéi- I kedés. Főleg a KlSZ-fiatalcfk vcJ- ek. I akik elsőnek csatlakoztak a meg­Uj napíiatásu szovjet gyógyszer nyílt sebek gyógyító ára Moszkva (MTI) Ludmilla Szergejevna Bondar, a Szovjet Tudományos Akadémia szer­veskémiai intézetének kutatója új nagyhatású gyógyszert állított elő nyílt sebesülésék gyógyítására. Fel­fedezése részint a véletlennek kö­szönhető. Az intézel egyik munkatársa kí­sérletképpen savakat készített: nátriumsó oldatot fecskendezett be egy tengeri malacba. Ismere­tes. hogy a nátriumsavas injek­ció fekélyeket vált ki. De ebben az esetben a kísérleti állat — bár megbetegedett — rendkívül gyorsan meggyógyult és a fekély alig egy nap alatt elmúlt. Az állat szervezetében a nátrium- oldatból olyan sav vált ki, amely segíti a sebek gyors behegedését. Ludmilla Bondar többéves kísérlete­ket folytatott a sav teljes elkülöní­tésére és gyógy hatásán ak megállapí­tására. Az állatkísérletek bebizonyí­tották, hogy az intézetben előállított sav rendkívüli hatású gyógyszer. A Cifrerol-nak nevezett gyógy­szert *az állatkísérletek után több esetben embereken is alkalmaz­ták. Elsőizben a moszkvai orto­pédiai klinikán folytattak vele kísérleteket és B. D. Csaklin pro­fesszornak, az ortopédiai intézet egyik vezetőjének megállapítása szerint tökéletes 'gyűlást ér­tek el vele. Eredményes kísérleteiket folytattak más moszkvai kórházakban is. Az eredményes kísérlet után a szervesíkémiai intézetben kidolgoz­ták a Cigerol nagyüzemi gyártásá­nak módszereit is. Az új gyógyszert minél előbb széles körben bevezetik a szovjet kórházi gyakorlatban. (MTI) WO ezer forint jutalom a társadalmi munkásoknak Miskolc város tanácsa egy eszten­deje versenyt hirdetett a város négy kerülete között, melyikük végez több és értékesebb társadalmi munkát. A városi tanács most értékelte a kerületek által »saját házuk tája szé­pítésére« kifejtett törekvéseket. Megállapították, hogy a legtöbb és legértékesebb társadalmi munkát a II. kerületi tanács aktívái vé­gezték. A II. kerületi tanács a területén lévő üzemek segít­ségével 2 villamos váróhelyisé­get, valamint a piactéren hat­fülkés elárusítóhelyet épített. A pe­recest bányászlakótelepen egy úi utca közvilágítását oldották meg, míg más helyen 23 vízvezeték kifolyó cső beépítésével több utcát sártalaní- tott. A kerület lakossága által vég­zett társadalmi munka értéke meg­haladja a negyedmillió forintot. A 100.000 forintos jutalmat most adták át a kerületi tanácsnak. „Fekete műsorok" a megyében Gyakran előforduló jelenség, hogy Borsod megye községeiben ille­téktelen személyek a Miskolci Nemzeti Színház nevében tájelőadást, szer­veznek. A miskolci városi tanács vb. művelődésügyi osztálya felhívja a megye területén lévő kultúrotthonok vezetőinek figyelmét, hogy a náluk megjelenő szervezőket minden esetben megfelelően igazoltassák, mert a Miskolci Nemzeti Színház tájelőadásai naik a szervezőit mindenkor meg­bízólevéllel látja el. A megbízólevél hiányában előadást szervezni szi­gorúan tilos. A hivatásos művészek felléptével rendezett előadások megtartása kizárólagosan a művelődésügyi miniszter 1/1958. (I. 31.) M. M. számú ren­deletében foglaltaik szerint történhet. Aki á rendelet megszegésével ren­dezési engedély, illetőleg műsorengedély nélkül rendez műsoros előadást, az 1955. évi 13. számú törvényerejű rendelet és 1958. évi 3. számú tör­vényerejű rendelet értelmében — amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik — szabálysértést követ el és 3000 fo­rintig terjedő pénzbirsággal sújtható. A kultúrofethonofc vezetőinek, mint a szocialista kultúra terjeszté­sére hivatott kultúrintézmények irányítóinak elemi kötelességük a kul­túra terjesztésének törvényességén is őrködni, annál is inkább, mert az engedély nélkül rendezett „fekete műsor’-ok a szabálysértésen felül — zömükben a szocialista kultúra megismertetését és terjesztését is nagy­mértékben gátolják. induló szocialista munkaversenyhez. Jelenleg is mintegy 20 ifjúsági bri­gád versenyez egymással. A mennyiségi tervek teljesítése mellett az önköltségcsökkentés terü­letén is szép eredményekkel dicse­kedhetnek az ózvidéki bányászok. Az elmúlt évben tornnánkint 7 forinttal lett kevesebb a szén előállítási költ­sége. így 1957-ben közel 6 mdilió fo­rint megtakarítást ért el a tröszt. AZ EREDMÉNYEK MELLETT azonban a hibákról sem szabad meg­feledkezni. Sajnos, az Özdvidéki Szénbányászati Tröszt elővájási tel­jesítménye még mindig nem érte el az ellenforradalom előtti szintet. Ez évben az ózdi bányászok terve is emelkedett. Valamennyi özdvidéki bányának több szenet kell 1958-ban a felszínire küldeni, mint az elmúlt évben. Lőcsei Lajos elv társ, az ózd- vidéki Szénbányászati Tröszt igaz­gatója elmondotta, hogy a megnöve- kedett feladatoknak minden körülmé­nyek között eleget akarnak tenni. S ezt elsősorban úgy akarják elérni, hogy fokozni kívánják az összüzemi teljesítményt. A szén önköltségnek további csökkentését is. célul' tűzték ki az ózdi bányászok. Ezt elsősorban úgy akarják elérni, hogy újabb' lét- számfeiü'ivizLS»gálatot rendelték . ..él. Megvizsgálják a produktív és az í«n- proúuktív dolgozók arányát. LŐCSEI LAJOS IGAZGATÓ elv- társ elmondotta, hegy az 1958-as ter­vek maradéktalan teljesítése érdeké­ben a frontfejtésekről át kívánnak térni a kamaraiéitésekre. Ugyanis-az ózdi bányáknál a fronti ejtési teljb- őíímények jóval kevesebbek, mint kamaraié] lésnél. Somsályon. és Put- nckon. most folynak a kísérletek a gépesített kamarai ejtések érdekében. Legkisebb t ípusú kaparókat és gumi- szalagodat kivannaK anaanna znr. A kamaraié j tések bevezetésével nem­csak az üzemek összteljesítményét kívánják növelni, hanem az önkölt­séget is csökkenteni akarják. Ugyan­is, a kamaraiejtésnél kisebb a szén- vesztesség, és kevesebb a íaíogyasz- tás. Az elővájáeok növelése érdekében a borsednádasdi bányaüzemiben egy F. 5. típusú elővájógépet kívánnak üzemibehelyezni. Ugyancsak munká­ba állítanak három darab Hidasá-iéle rakodógépet. Az 1958-as tervek maradéktalan teljesítése érdekében Bcrsotínádas- don és Szarvaskőn egy új bányát lé­tesítenek, amely 1958 második felé­ben már belép a termelésbe. Napon­ta 10—10 vagon szenet lógnak ter­melni a bányaüzemek.''d fel­tárandó bányaüzeimné, gy 1 millió tonna 4000 kalória c^enteley; van. A szarvaskői bánya szenét ipar­vasú ton Egerbe kívánják majd szál­lítani, Ebből a szén-mennyiségből fe­dezik Eger és. környéke szénellátását. Az Özdvidéki Szénbányászati Tröszt a jelek szerint 1958-ban is maradéktalanul teljesíteni tudja ter­vét. Ezt bizonyítják a dolgozók ja­nuár és februári eredményei, az eddig hozott műszaki intézkedések. . FODOR LÁSZLÓ L i, u Sao-csi: HOGYAN LEGYÜNK JÓ KOMMUNISTÁK Miért kell a kommunista párttagoknak képezni magukat? ív. HA ELVTÁRSAINK IGAZÁN, el­tökélten, lelkiismeretesen és állhata­tosan vallják a proletariátus felsza­badításáért küzdő élenjáró forradal­már szerepét, ha életfelfogásuk és világnézetük valóban kommunista, és soha, egyetlen percre sem szakad­nak el a proletariátus és a néptöme­gek jelenlegi nagy és mélyreható forradalmi mozgalmától, ha nagy erőfeszítéseket tesznek a tanulásra, önmaiguk edzésére és képzésére — akkor minden bizonnyal fejleszteni tudják képességeiket, s elérhetik, hogy ugyanolyan »félreérthetetlen és határozott vezetők« legyenek, ugyan­olyan »félelmet nem ismerők a harc­ban« és »könyörtelenek a nép ellen­ségeivel szemben«, a nehézségek és veszélyek közepette ugyanolyan »men­tesek legyenek minden pániktól és mindentől, ami csak hasonlít is a pá­nikhoz«, ugyanolyan »igazak és be­csületesek« legyenek, mint Lenin volt, és ugyanúgy »szeressék népü­ket«, mint Lenin szerette. Minden bizonnyal képesek lesznek arra, hogy a marxista—leninista módszert és nézőpontot alkalmazzák a bonyolult problémák megoldására, a problé­mák sokoldalú megvizsgálására, az összes pró-k és kontrá-k mérlege­lésére, jóllehet egyszerű elvtársaink ma még messze vannak attól, hogy olyan nagy képességekkel, olyan szé­les-körű tudományos ismeretekkel, olyan körültekintéssel és a tanulás­ban olyan kitartással rendelkezzenek, mint a marxizmus klasszikusai, s az is tény, hogy nagyon sok elvtársunk előreláthatólag sohasem tudja majd a proletárforradalom elméletét olyan mély tudományossággal tanulmá­nyozni, ahogyan a marxizmus klasz- szikusai tették. Másszóvai, ha eltö­kélten, keményen tanulunk, képez­zük és edzük magunkat, ha nem sza­kadunk el a néptömegek forradalmi mozgalmától, s elsajátítjuk a marx­ista—leninista módszert, minden bi­zonnyal képesek leszünk arra. hogy kvalitásainkat a lenini típusú állam­férfiak színvonalára emeljük, • s ily módon munkánkban és harcunkban alkalmazni tudjuk a marxizmus klasszikusainak stílusát, vagyis be tudjuk majd tölteni »a lenini típusú politikai vezetők posztját«, s nem süllyedünk le »a politikai nyárspol­gárok színvonalára«. MENCIUS AZT MONDOTTA: »-Mindenkiből lehet Jao vagy Sun«. Ez ugyanazt jelenti. Ami-kor először eszmélünk rá a marxizmus klasz- szikusainak nagy forradalmi képes­ségeire, nem szabad kétségbeesnünk és habozva megtorpannunk. Ha így tennénk, akkor bizony »politikai nyárspolgárokká« süllyednénk, »kor­hadt fává. amelyet nem lehet farag­ni« és »vályogfallá«, amelyet nem fog a »vakoló kanál«. Ám a különféle emberek különfé­leképpen tanulmányozzák a marxiz­mus klasszikusait. Egyesek Marx és Lenin tanulmá­nyozása során nem hatolnak be a marxizmus—len in izmus lényegéibe, hanem csak felületes ismereteket szereznek a marxizmus—leninizmus­ról. Bár újra, meg újra elolvassák a marxista—leninista irodalmat és be­téve megtanulják a marxizmus klasz­szikusaimak számos tételét és követ, keztetését, mégsem képesek ezeket a tételeket és következtetéseket a kon­krét, gyakorlati problémák megoldá­sának módszereként felhasználni. Beérik azoknak a tételeknek és kö­vetkeztetéseknek idézgetésével, ame­lyeket ki jegyeztek és gépiesen alkal­maznak'. Habár fennen lobogtatják a marxizmus zászlaját, és »igazi« marxistáknak tartják magúkat, még­sem igazi marxisták, és munkamód­szereik homlokegyenest ellenkeznek a marx izmus—lenini zmussal. SZTÁLIN ELVTÁRS Lenin szüle­tésének 50. évfordulójára írt meg­emlékezésében kifejti: »A marxistáknak két csoportja van. Mindkét csoport a marxizmus lobogója alatt dolgozik, »igazi« marxistának tekinti magát. És mégis, korántsem azonosaik. Sőt mi több: egész szakadék tátong köztük, mert munkamódszereik homlokegyenest ellentétesek. Az egyik csoport ren­desen arra szorítkozik, hogy a marxizmust külsőleg elismeri, ünne­pélyesen hirdeti. Mivel nem tud vagy nem akar behatolni a marxiz­mus lényegébe, mivel nem tudja, vagy nem akarja a marxizmust az életbe átvinni — a marxizmusból élő és forradalmi tételeit halott, semmit­mondó formulákká változtatja. Te­vékenységét nem a tapasztalatra, nem a gyakorlati munka számbavé­telére alapozza, hanem Marxból vett idézetekre. Az útmutatásokat és irányelveket nem az élő valóság elemzéséből meríti, hanem analógi. ákból és történelmi páir^amokból. A szó nem fedi a tettet — ez a. leg­nagyobb betegsége ennek a csoport­nak.« Ez az egyik módja Marx és Lenin tanulmányozásának. Az embereknek ez a fajtája egy- idő-ben nem csekély számban volt található Kína Kommunista Párt­hogy a pártban nincsenek többé ilyen emberek? Ezt még nem mond­hatjuk. VANNAK AZONBAN MÁSOK, akik az ilyen embereknek homlok- egyenest ellentétei. Ezek elsősorban és mindenekelőtt a marxista klssszi­jában. Ennek a fajtának legrosszabb példányai még rosszabbak voltak, mint a fent említettek. Valójában ezek az emberek sohasem törekedtek igazán a marxizmus—leninizmus ta­nulmányozására, sohasem törődtek Marx és Lenin nagyszerű proletár jellemével és magasrendű képessé­geivel. Megpróbálták utánozni, per­sze felszínes módon Marx és Lenin bizonyos stílusbeli sajátosságait, fel­szedtek találomra néhány marxista- leninista kifejezést, Kína Marxjának és Leninjének tekintették magukat, úgy viselkedtek a pártban, mint­ha Marxok és Leninek volnának és orcátlanul azt igényelték párttag­jainktól, hogy tiszteljék őket, mint Marxot és Lenint, »vezérek«-nek te­kintsék őket, hűséggel és hódolattal adózzanak nekik. Még odáig is elme­részkedtek, hogy magukat »vezéred­nek nevezzék ki, felelős pozíciókba furakodtak be, nem várva meg, hogy mások jelöljék őket, pátriárkák mód­jára osztogatták a pártban a paran­csokat, megpróbálták kioktatni pár­tunkat, mindent becsméreltek a párt­ban, önkényesen támadták, büntet- gették és kíméletlenül kezelték a párttagokat. Az embereknek ez a fajtála nem törekedett a marxiz- mus-Ieninizmus tanulmányozására, nem harcolt a marxizmus-leninizmus megvalósításáért, sőt opportunisták voltak, a kommunizmus ügyének kaim árai és gyászvitézei. Kétségte­len, hogy az embereknek ezzel a faj­tájával párttagjainknak szembe kell száUm.ok, le kell Teolerni és a fele­dés homályába kell süllyeszteni őket. És párttagjaink már fele­désbe i3 süllyesztették őket. rá­mondhat juk-e teljes bizonysággal, kusok tanítványainak tekintik mágu- kat. Megpróbálják elsajátítani azt a lényeget, azt a szellemet és mód­szert, amely azzá tette a marxizmus klasszikusait, amik voltak. Tisztelik a marxizmus klasszikusainak kiváló személyi tulajdonságait és proletár forradalmi erényeit, fáradhatatlanul törekednek arra, hogy a forradalmi harcban képezzék önmagukat, állan­dó önvizsgálattal ellenőrzik, hogy a dolgokkal és az emberekkel szemben tanúsított viselkedésük és magatar­tásuk megfelel-e a marxizmus-le n-i- nizmus szellemének. Gk is újra meg újra elolvassák a marxizmus klasszi­kusainak műveit, de ugyanakkor nagy gondot fordítanak az eleven valóság elemzésére, mérlegelik azt a konkrét helyzetet, amellyel a prole­táriát usnak bizonyos időpontban és országban szembe kell néznie, tanul­mányozzák ennek a helyzetnek min­den oldalát és sajátos vonásait, s eb­ből vonják le a maguk következteté­seit. Nem érik be azzal, hogy emlé­kezetükbe véssék a marxizmus-leni­nizmus tételeit és következtetéseit, hanem arra törekszenek, hogy szilár­dan álljanak a marxizmus-leniniz­mus talajén. elsajátítsák és a gya­korlatban alkalmazzák a marxizmus- leninizmus módszereit, annak érde­kében, hogy határozottan irányíthas­sák a forradalmi harcokat, megvál­toztathassák a dolgok állását és egyúttal ők is megváltozzanak. Egész tevékenységüket és életüket a mar- xizmus-lenir, izmus elvei vezérlik és nincs más céljuk, mint a proletariá­tus győzelme, a nemzeti felszabadu­lás, az emberiség felszabadítása, a kommunizmus győzelme. CFolytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom