Észak-Magyarország, 1958. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-09 / 34. szám

észa; EMAG YAK 0*8 ZAG Vasárnap, 1958 február 9. 1 ÜTIKflLflUZ IX. IIMiaMIIMIlUHlKIIIIHIIMIIIIMIIMi „4Szendrő odra kapitánya sereggel jő bCcizincz felé... ! Beszélnek a meg- sárguit papiro: í ^5ft&M&íí&S' KCUSIIPAIRIÍ IMiyNKA VLMÉLKODÖ anya ÖNKÖLTSÉGCSÖKKENTÉS TOLCSVAI MÓDRA (Rossz a kályha a ktsz-ben,) A* — Mi történt veled fiacskáin? — Megdorgált a mesterem. NEMCSAK A SÁTORALJAÚJHELYI VASAS KTSZ-BEN VAN ÍGY — Mit csinálsz? — Megsütöttem a kezem, kell hűtenem. így le HERKULES JELENTKEZIK «*“" a SÁROSPATAKI RVHÄ7ATI jai Kazincbarcikai bronzkori leletek. — Eljöttem, mert hallottam, hogy vonuló germán törzsek, s ezekkel váltakozva és ' őket követve az ava­rok és hunok hatalmas nemzedéke szintén itt tanyázott. Borsvezér csa­patai először a Sajó, a Boldva és a Tardona vidékén telepedtek le. Earciháról a honfoglalás utáni első évszázadból írásos emlék nem ma­radt fenn, a- település azonban már magvolf... :A . fálu. első írott említess 1200 körüli' időkből ' való. Első neve Barcz, majd Barcza és csak később lett Barczika. Körülötte új települé­sek jöttek létre, Bereute, Kazincz (Cozonoch, Kázmic) Alsó-Barczika, (Alsyo Barch) és Felső-Barczika (Felsőbarcza) néven. Ebből is láthat­juk, hogy az öt részből álló egyesült Kazincbarcika megyénk egyik ősi települése. Az első jobbágyzendülés _ ß földet, erdőt a nemesek, a pa- ^ pák uralták, \A jobbágyok sú­lyos adót fizettek, jog nélkül éltek a kazinczi földeken. Az oklevelek és feljegyzések szerint 1219-ben Be­reute jobbágyai 'zendülést szerveztek, szerhb észálltak elnyomóikkal, meg­tagadták a munkát és a várbörtön őrzését. A jobbágyok, zsellérek sár­ral bdagasztott faházakban éltek. A településnek csak úgy, mint lakói­nak. szerencsétlen sorsa volt. A ta­tárjárás idején teljesen elpusztult, majd 1323-ban Csák Máté a földig lerombolta Kazincot. Pár év múlva újra felépült, s a kazinci vár önálló vár lett. Malmot, iskolát építettek és d kazinci hegyoldalon már ebben az időben megkezdődött a szőlőmű­velés. A röneszánsz korából sem maradt ivott emlék, csupán a Mátyás-legen­dák éknek ma is a nép ajkán. Az 1400-as években huszita harcok foly­nak a környéken, s amikor a két huszita vezér 1457-ben elfoglalta Vadnát, Barcikát is éveken keresztül megszállva tartja. A szegény nép állandó rettegésben, nélkülözésben él, s ha megtagadja a katonai szol­gálatot, az adófizetést, halállal bün­tetik. A mohácsi vész idején Kazinc és Barcika vidékén a császári csapa­Igy álmodott, mesélt, reményke­dett a szegény nép. Barcika környékén 1544-ben jele­nik meg először a török sereg. Fel­égeti Kazincot, Felső-Barczikát és 1554-ben a füleki pasa elpusztítja Also-ßarczikdt. Erre a. sorsra jut 1585-béri Bér ént e is. Később, áéTüjra kezdődő törökdúlás idején a telepü­lések ismét elpusztulnak, majd új helyen, a Sajó jobbpartján, a mai helyén épül fel újra Barcika. A kontyos török nyomában sj)arcika és Sajókazinc között üt­^ között meg a törökkel Hatvani A.ndrás, a szendrői vár akkori kapi­tánya. Maroknyi seregével vitézül küzdött, de a túlerővel szemben ő is, katonái is . elvesztők. Egyedül Hat­vani- jobbágya maradt életben, aki üldözőbe vette a kontyos törököt, ura gyilkosát, a dárdájával leszúrta. Ennek a csatának emlékét őrzi a még máig is fennmaradt kobzos dal. Két versszaka így szól: Szendrő vára kapitánya Sereggel jő Kazincz félé. Hatvani a jó kapitány. Ki törököt üti-veré, ötödnapja vonul sereg Völgyek ölén, hegyek hátán. Míg nem egy nap elé toppan hirtelen a török sátán. (Feljegyezte: dr. Vereczkei Imre.) A nép életéről, nyomorúságáról szóló balladák. történetek még ma is élnek az öregek ajkán, és mindegyik­ben felcsendül az elnyomott nép re­ménysége egy jobb, szabadabb, bol­dogabb élei után. Régész a várhegyen A monda szerint a barcikai vár- dombon Rákóczi idejében »vi­rágzó« vár állott. Létezéséről azon­ban hivatalos feljegyzés nincsen. Az tény, hogy a Rákócziak birtokosok­ként szerepeltek Barczikán és Ka- zincon. Jósika Miklós, a »Csehek Magyarországon« című könyvében csupán a dédesi és a vadnai várról tesz említést. 1955-ben a Magyar Nemzeti Múzeum egyik régésze ása­— Kulcsot csak Ízapuval együtt erős emberre van szükségük az új csinálunk. lift mozgatásához. FELE SEM TRÉFA (A cipész ktsz-ek télen csak egész vékony talpat kapnak.) OPÉSZ)par! ICtSTé' / z + BALETTCSUM/)« /, XŰ$Z/Té$ŰT ■V-áila£fu&~ SOK KISIPARI SZÖVETKEZETBEN VAN ÍGY összeállította: Pásztory Alajos Rajzolta: Longauer Imre A S métm mélységből felszínre került mammutagyar. Hegybevájt pincék a kazinci hegyoldalon. A hosszú téli estéken olvassa el az új Kincses Könyveket! Kittenberger Kálmáns Víulászkalandoh Afrikában A most elhunyt hírneves vadász lebilincselően érdekes élményei Afrika vadonjaiban. Stevenson: Kincses sziget Élet-halál harc a kalózokkal Flint kapitány kin­cséért az elhagyott szigeten. iwunlonyi Gésa: Egri csillagok Két kötetben jelent meg ez az örökértékű mű, mellyel a szerző hősi emléket állított Eger ön­feláldozó védőinek. Kincses könyvek kaphatók, vagy megrendelhetők a föld­művesszövetkezeti boltokban és a falusi könyvárusoknál. Minden kötet ára 6 forint tásokat kezdett, s a felszínre került 4 leletek igazolták egy kisebb épít-1 mény létezését. Sok kerámia, régi ^ pénz, vasszerszámok és több, török i időkből származó nyíl került nap- ( fényre. Ezenkívül egy leégett cölöp- i építmény maradványaira bukkant a1 kutató. Lehetséges, hogy a szlávok ^ építették meg először, de lehet, hogy < avar-maradvány. S az is csak fel- ( tevés, hogy a huszita harcok során pusztult el. Az ásatást még folytatni i akarják. é Barcika temploma, műemlék, a f XV: században épült. Környékén J jobbágytemátőt találtak. Az . 1930 as 4 években az egyik építkezés során 4 bronzkori kancsók és több bronz l dísztárgy került ki a földből, ezeket 5 is a múzeumokban őrzik. Az elmúlté években a. nagy építkezések helyónt mammut agyarakat találtak, melyek f szintén a budapesti és a miskolci múzeumba kerültek. Barcvkán szüle­tett Égressy Béni, a Szózat meg­zenésítő je, Kazincon járt iskolába j Egressy Gábor, a magyar színészei r úttörője, s még tovább sorolhatnánk \ azokat az értékes levéltári anyago-a kát, melyek valóban gazdaggá teszik 4 Kazincbarcika történetét. Feljegyzé-1 sek beszélnek arról is, hogy a 48-as t szabadságharc idején ebből a kis 1 faluból is tömegesen jelentkeztek aé borsodi nemzetőr-seregbe. r Megyénk történetének nem egy fe-\ jezete igazolja, hogy a barcikai pa-é msztok. munkások, hősiesen küzdőt- r tek az emberi életért, a szabadságért, f a Tanácsköztársaság idején épp úgy\ mint a Horthy-rendszerben. Me- 4 gyénkben a 30-as években Bereuten i volt az akkori munkásmozgalomJ egyik legerősebb fészlce, ahol Lóska \ Lajos vezette a parasztok, a bánya-4 szók harcát az elnyomók ellen. A 4 Hprthy-rendszerben Barcikának f mindössze egy orvosa volt, s hiába \ épült egy villanytelep, a dolgozók 4 lakásaiban nem égett a villany. A ^ lakosság 90 százaléka egészségtelent házakban lakott, s gyermekek Sajó-\ szentpéterre jártak iskolába. A köz-4 ségi képviselőtestületben a [földbir- # tokosok, a népnyúzók hatalmaskod- f lak. Ezért a barcikai, berentei és ^ herbolyai bányászok nem egyszer A sztrájkoltak, tiltakoztak. 1 Üj történelem 4 J dolgozó nép ebben a kis bá- t Cyl nyészfaluban is tudta, hogy új ^ világnak kell jönnie, s ez az új világ J 1945 december 12-én beköszöntött, * Barcikára, Berentére és Kazincra f megérkeztek a felszabadító szovjet f csapatok. Szétszakadt az évszázados f bilincs, s ma Kazincbarcika élő pél- f dája annak, hogy mire képes egy f felszabadult nép, mely magának ál- \ kot. Pár esztendő leforgása alatt tel- * jesén megváltozott, új lett a táj képe. \ Itt épült fel az ország egyik leg- f nagyobb hőerőműve, hat gépegység- f gail. A hatalmas központi szénosztá- ▼ lyozómű, mely egységesíti a borsodi f szenét. Felépült hazánk egyik leg- \ nagyobb szénpályaudvara, olyan f üzemek, melyek ország-világ előtt f híressé tették Kazincbarcilcát s épí- f tőinek nevét. Most van kibontako- f zóban a 35.000 lakosú új város, mely- f nek utcáit szobrok, parkok, modem lakások szépítik, díszítik majd. | l r~T/ öt eteket lehetne írni Kazinc- f barcika múltjáról, jelenéről. f jövőjéről. Hasznos lenne, ha az épülőt városban múzeumot létesítenének a f meglévő történelmi értékek, hagyó- f mányok megmentésére, a további i kutatásokra, hogy az utókor is meg- 4 ismerje egy kis falu nagyszerű né-\ pének egykori küzdelmeit, s a mat felfelé ívelő útját. a SZEGEDI LÁSZLÓI tok hatalmaskodnak. Ebben az idő­ben a Sajó partján felépültek a nádból készített kis halászkunyhók, a lakosság nagy része halászattal foglalkozott. Az egyik halásztörténet ma is ismeretes: Kincs a Tardona patakban Jegyszer egy öreg halász egy szép ^ aranyhalat fogott a Sajóból. A.mikor kivette hálójából, a hal meg­szólal: Tudom, szegény vagy, szegény az egész falu népe. Ha úgy cselek­szel, ahogy én kívánom, te is, a falu is gazdag lesz. Holnap délben indulj el a Tardona-paiak men' n és nézz a vízbe. " Találni for--; égy teknő aranypénzt. Vigyázz, senki né lás­son, mert akkor nem találod meg. Engem pedig dobj vissza a Sajóba. A kalász így cselekedett. Másnap megtalálta a temérdek kincset, s amikor számolni kezdte, hirtelen ott termeit a falu bírája és így rendel­kezett: a kincs engem illet, én va­gyok a/ bíró! A hadász ellenkezett, s ekkor a gonosz bíró előkapta kését és leszúrta a halászt, aztán az üres tekhőbe fektetve bedobta a patakba. 'T/ azincbarcikának nincs olyan ^ sorsdöntő szerepe a magyar történelemben, mint hazánk neveze­tesebb városainak, múltja mégis szép és gazdag, élénken példázza az el­nyomott szegény nép történelem­formáló szerepét. Nincsenek híres műemlékei, az egykori kis jobbágy- falu múltjáról csupán a megsárgüU, s lassan feledésbe merülő feljegyzé­sek beszélnek. A Sajó-völgynek ez a. része 'is ten­gerfenék volt, a környező hegyek felszínén ma is lépten-nyomón meg­található a temérdek csiga- és kagyló-maradvány. A település kör­nyékét millió éveken át mocsár bo­rította. ősember nem igen lakott ezen a területen.' A réz- és bro-nz- korszajk idején — mely időszámítá­sunk élőid háromezer év között tar­tott ezen a vidéken — Kazincbarcika környéke már lakott terület volt, az itt élő emberek virágzó kultúrát te­remtettek. A faluban az 1930-as években, értékes bronzkori dísztér- gyak kertelték felszínre. A vaskor és a népvándói'lás idején itt a Sajó- mentén haladtak végig a vaskori né­pek, majd a szkithák, különböző át-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom