Észak-Magyarország, 1958. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-08 / 33. szám

Saombaf, 1958. február 8. ÉSZAKMAG VARORSZÄG 5 Százezrek folytak el a fekete csatornán Miből tellett az italra, nőkre és házépítésre? adójával, aki olcsó áron kerített a Göngyölegellátónak építési anyagot: téglát, gerendát, cementet. A Gön­gyölegellátónak kérték, de a kiren­deltségvezető háza épült belőle. A vállalat inkasszóján ma is ott sora­koznak a tények. Mintegy 20.000 fo­rintot fizettek ki jogtalanul Borom­issza házának felépítéséhez. Ez csak a (közvetlen kimutatható kár. ér teke. AZ EZRESEK azonban megsoka­sodhatnának, hiszen később a vál­lalat kocsijain a vállalat anyagát szállította a kirendeltségvezető a lakásépítkezéshez. Munkaerőre sem volt gondja, hiszen a telep dolgozóit bármikor kirendelhette az építke­zéshez. Fizetésükről ő gondoskodott. A munkavállalók távollétének iga­zolásáról sem feledkezett meg. A telepvezető. Sándor Istvánná, látva, hogy „főnöke” és kebelbarát­ja — miket cselekszik, nem sokat hederített munkájára. A könyvelé­sek elmulasztásával, a kimenő és beérkező göngyölegek nyilvántartá­sának elhanyagolásával mintegy 72.000 forint értékű kárt okozott a népga zd as ágnak. BOROMISSZA FELELŐTLEN MUNKÁJA nyomán mintegy 158.000 forint úszott el a „fekete csatornán”. 158.000 forint értékű göngyöleggel nem tud elszámolni. Ugyanúgy a MINT TANULÉKONY SZAJKÓ, úgy hangoztatták minden nap a Zöldség-Gyümölcs és Baromfi Gön­gyölegellátó Vállalatnál a társadal­mi tulajdon védelmének szükséges­ségét és fontosságát. A prédikációból persze semmi sem valósult meg. mert a nép vagyonát kétkézzel pré- dáltáiki A miskolci kirendeltség telepén 100 és 100.000 forint értékű üres göngyölegeket tároltak pontosan ki­fejezve: szanaszét dobálva. A berakó, a selejt és a roncsláda kusza össze­visszaságban tornyosultak. Egymást érték a leltárhiányok, mégsem intézkedett senki. Az ellen­őrzés, mint aki jól végezte dolgát, visszautazott Budapestre, a vállalat központjába s jelentette: a miskolci telepen minden rendben van. Igaz, egy esetben kénytelenek voltak szá­mot adni arról, hogy a telepen több- százezer forint értékű göngyöleg hiánjrzik. A budapesti központ veze­tői akkor úgy intézkedtek, hogy ír­ják le a hiányt, mivel a vállalat egésze jól teljesíti feladatait. Az ilyen hanyag ellenőrzés mó­dot, alkalmat és bátorítást adott ar­ra, hogy Boromissza Ferenc kirsn- dóítségvezető és Sándor Istvánná te­lepvezető csákiszalmájaként kezelte a 'sokmillió forint értékű göngyöleg­árut. s a vállalat pénzét saját bűnös céljaik elérésére használják fel. Boromissza Ferencet 1956 elején bízták meg a kirendeltség vezetésé­vel. Röviddel hivatalba lépése után hozzákezdett az egyszerű kis fekete fuvarok lebonyolításához. Feleségé­nek gebines kocsmája volt. Jói ment az üzlet, nagy volt a fogyasztás, de gyenge volt az áruszállítás. Bo­romissza, a vállalat kocsijainak több esetben adott menetlevelet a gebines bolt áruellátásának segíté­sére. Térítést természetesen az ap­rócska szívességért senkisem fize­tett. A nagyvonalúság következő lépése az ital volt: Több esetben a vállalat pénzéből, máskor különböző juttatá­sok révén napokig szinte éjjel-nap­pali mulatónak tűnt a Göngyöl cgel­látó Vállalat miskolci telepe. A .ki­rendeltség természetesen a legtöb­bet fogyasztotta az italokból. Segí­tettek ebben a vállalatnál dolgozó könnyű vér ü nőszemélyek is. Az ita­lozás után a rövid, szerelemre került sor. Hányszor, de hányszor látták az éjjeli őrök, amint a kirendeltségve- zetőt — ittas fővel — a szerelem el­ragadja. Az italozások és a többi munka­helyekre nem illő dolgok a munka­kedvet erősen csökkentették. Megfeledkeztek a rendszeres könyvelésről, azt sem tudták hányadán állnak a vállalat vagyonával. Senki nem tar­totta számon a ládákat, így aztán azok ebek harmincadjára kerültek. Á különböző értékes ládákon úgy (gázoltak a gépkocsik, mint a Szé­chenyi utcán. Senki nem kérte szá­mon a göngyölegjavítóktól, hogy mi­lyen ládákat javítottak ki. Nem is kérhette számon Boromissza Fe­renc, hiszen ha deszkára volt szük­sége, a vállalat anyagát szállíttatta haza. így rövid idő alatt saját háza lett Boromissza Ferencnek. Mindez a közösség vagyonából, a vállalat pénzéből. Kapcsolatai révén össze­köttetésbe került Sz. Kálmánnal, az egyik nagyvállalat beruházási elő­20.000 forinttal sem, amelyet saját háza építésére használt fel. A rend­őrség — igen helyesen — ingatlan­ját zár alá vette. Boromissza bűnlajstromához egy­két adalékkal még szolgálhatunk. A vállalat alkalmazásában a létszám­felülvizsgálat során két olyan dol­gozót találták, akik kereten kívül dolgoztak, illetve lopták a napot — a nép pénzén. A kirendeltségvezető erkölcsére jellemző, hogy előtte csakis a könnyüvérü nők állhatták meg, akik néki és kebel- barátjainak testi ajándékokkal ked­veskedtek. Sok becsületes dolgozót és dolgozó nőt, — akik látták gazda­sági és erkölcsi manővereit — elbo­csátott a vállalattól. Az ő fennható­sága alatt csak az egyvéleményen lévök dolgozhattak. Tanulságos Boromissza Ferenc, Sándor Istvánná és a többi kártevő működésének története. Az ellenőr­zés ilyen mértékű elmulasztása szin­te példátlan a bűnügyek történeté­ben. Reméljük, a rövidesen sorrákerülő bírósági tárgyalás példás büntetést fog kiszabni Borom isszának, aki mindannyiunk borát itta ... PÁSZTORT ALAJOS PATAKY DEZSŐ: Tavasz Pókhálós esendő szobám ablakán, mint virágfejekre buli kacagás, — tobzódó nesszel beizent a Tavasz! Még hó.'ákarta az egész határ, de már az égre nyújtja karjait sok meztelen fa — új ruhára vár! S hideg űrben kering a rög-határ! szép napanyjához száll, közel, közel ölébe bújna, mint vedlett madár, izenese Fény be görbíti hátát a hegyoldal: — „Bimbó-virágos lesz a kalapom” — így száll a szélben vágyó, röpke sóhaj... S acél (illőkön vasat kalapál feszülő ízmú száz barna legény — új dallal zeng a munka dala már! Friss-vibarzású szelek, fergeteg, tobzódjatok, kitárom ablakom: izenj Tavasz! Megyek eléd, megyek!!! A BORSODNÁDASDI KERÉK ^"Ilyen néven vonult be a. gyári naplókba, s egyben az emberek & tudatába is, néhány nappal azután, hogy megtörtént a. baj. Baj? Egyenesen tragédiának Ígérkezett. No, nem azért, mert január 24-én, pon­tosan pénteki napon tört el, hanem azért, mert egyáltalán eltört a. trió- sori hengert meghajtó fogaskerék tengelye, s a tengely után a három mé­ter átmérőjű, 19 tonna súlyú fogaskerék is. Lett nagy riadalom a gyár­ban! Szakom,berek jötiek-mentek, telefonáltak, s akik, csak megnézték a beteg fogaskereket, legyintettek: ezt akár be is takarhatja gyár porból, füstből szőtt szemfedöje, mert nem lehet megjavítani. Telefonáltak a minisztériumba: sürgősen szerezzenek másik kereket. Visszatelefonál­tak: ilyen kereket nálunk az országban seholsem készítenek, Csehszlo­vákiából kell megrendelni. Legjobb esetben négy-öt hónap múlva meg is érkezik. No, csak ez kellett a borsodnádasdiaknak. Majdhogynem könnyük csordult. Oda, a becsület, oda a terv, oda a. sok szép elképzelés és főleg oda, a sok lemez, amit a Ganz vagongyárban és a Ganz hajógyárban is szívrepesve várnak. Vgyctlen reménységük maradt: az Ózdi Kohászati, Üzemek hátha ^ meg tudják javítani és akkor minden rendbejön. így történt; hogy az eltört fogaskereket vagonba rakták, s a kis mozdony szuszogva becipelte az ózdi gyár egyik csarnokába. A szakem­berek itt is körülállták, fényképfelvételeket készítettek a törésekről s mikor a képeket előhívták, Jávorcsik elvtárs, a karbantartó gyárrészleg vezetője szomorúan ingatta a fejét: ez a kerék már csak ócskavasba való, félre kell tenni. De erre megint fel fájdulták. Borsodnádasdon, mire az ózdiak szíve cllágyult, s nem tették félre a kereket. Jöttek a hegesztők, szerelők, lakatosok, ácsok, egész hadseregre való ember és hozzáfogtak a. repedések eltüntetéséhez, a beteg fogas­kerék gyógyításához. Azóta Jávorcsik elvtárs asztalán sűrűn cseng a te­lefon. Hol innen, hol onnan érdeklődnek a nádasdi kerék után. S ö min­denkinek szerényen mondja: * — Megpróbáljuk, talán sikerül. ^Jgen. Talán sikerül. Nagyon bíznak benne. Ha pedig -nőm, akkor Ca- sem vallanak szégyent, hiszen maga az a tény, hogy perbeszáll­tak a lehetetlennel, próbálkoznak, kísérleteznek, az is minden elismerést megérdemel. K. R. Talajjavítás — jobb termés Az elmúlt napokban egy megbeszélésen mezőgazdasági szakemberek közt élénk vita fejlődött ki a talaj javítással kapcsolatban. A vitában résztvevők — bár a talajjavítás nem volt »tárgypontja« az értekezlet­nek, csak műsoTonkívüli szám —, nekem estek, hogy vázoljam nekik részletesen ezt a kérdést. A kényszerítő pont igy hangzott: »Te ott dol­gozol, ahol ezt csinálják.« Engedjék meg azonban, kedves olvasóim, hogy kis írásomban ne csak az akkor érdeklődő 4—5 szakember számára adjak felvilágosítást, hanem — tekintettel az ügy fontosságára —, itt, lapunk hasábjain me­gyénk gazda közönsége elé tárjam mindazt, amit sikerült ezen a téren összeszednem és megfigyelnem és aminek ismerete — gondolom: senki­nek nem lesz kárára! Borsod megye területe talaj tani! ag egyike az ország legváltozatosabb megyéjének. Itt megtalálunk minden olyan talaj féleséget, amit csak az or­szágban fellelhetünk. A legszélsősé­gesebb futóhomoktól — a Jegkötot- tefob réti agyagig, a jó termő mező­ségi talajtól a vakszíkig minden vál­tozatban kisebb-nagyobb területen és foltokban megjelenik. Zömmel azon­ban az erdő-talajtípus legkülönbö­zőbb változatait találjuk. Ez a mozaikszer űnek látszó meg­jelenés azonban csak első látszatra rendszertelen, mert a talajféleségek és a talajtípusok elhelyezkedése me­gyénk területén többé-kevésbé a Ti­1. Gyengén savanyú talaj kb. 2. Savanyú, okvetlenül meszczendö kb. 3. Javítható szikes kb. szótól északra haladva, majdnem zónálisnak mutatkozik'. Azok a talajok, amelyek néni ki­elégítően teremnek: termésátlagaik alacsonyak — javításra szorulnak. A kellő vizsgálat után, a megfelelő mennyiségű és hatóanyagú javító­anyag alkalmazásával ezeknek a ta­lajoknak legnagyobb része megjavít­ható és a javítástól kezdődően emel­kedő ‘termésátlagokkal fizetik meg a reájuk fordított költségeket. Hogyan áll Borsod megye a javí­tásra szoruló talajokkal? Megyénk egész területe — mintegy 1,200.000 katasztrális hold — ebből a mezőgazdasági terület kb. 781.900 kát. hold, amelyből: 253.200 kát. hoki 310.900 kát. hold 34.700 kát. hold Tehát a savanyú és szikes terüle­tek eszesen 375.60Ő katasztrális hol­dat tesznek ki. Ez a megye egész területének 46.4 százaléka. Ilyen mé­retek, arányok bizony indokolttá te­szik, hegy a talaj javítás kérdésével a megye mezőgazdasági vezetői ha­tékonyan foglalkozzanak.. Ezen túl­menően az állami gazdaságok, ter­melőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó parasztságnak is első­rangú érdeke kell, hogy legyen a talajjavítás. Már a háború elölt is történtek Egyénieknél Termelőszövetkezeteknél Állami gazdaságoknál Ez, a látszólag nagy szám azonban az egész mezőgazdasági területnek csak 4.08 százaléka. S bizony még sok tennivalónk akad, amíg _ teljes mértékben megoldottnak tudjuk a talajjavítást. Talán az 1957-ben fel­vett és tavaszra elkészülő közel 600i kát. hold javítja majd az arányt. Sajnos azonban azt is meg keli mondani, hogy a ténylegesen végre­hajtott, kivitelezett javítási számok még ennél is gyengébbek, mert a Talajjavító Vállalat a fent javasolt területnek csak mintegy 60—75 szá­zalékát tudja hatékonyan megjaví­tani, mert kevés a rendelkezésére álló javító anyag. A megoldás: több és jobb hatásfokú javítóanyagot szolgáltató bán}’a, több gép előkészí­tése, s — Borsod megyére átszámítva — kb. évi 5000 katasztrális hold rendszeres vizsgálata és szakvélemé­nyezése. Ezt a teljesítőképességet emelni csak a személyzeti létszám növelésével és a jelenleg nagyon szűk és felelte alkalmatlan helyisé­geink kicserélése után lehet. ___ Mit jeleni a talajjavítás a terme­lőnek, hol találja meg számításait az állam? Hiszen a talaj javítási szak­vélemény elkészítése és vizsgálata, valamint a javítóanyag és a hely­színhez legközelebbi, vasútállomásig történő szállítása a tsz-ek és egyéni gazdák részére teljesen díjmentesen, az állam költségére történik. Azonban a több évre visszamenő kísérletek bebizonyították, hogy a kellő szakértelemmel végrehajtott talajjavítás műiden, kát. holdon két mázsa búzatermés többletet eredmé­nyez. Ezeket az eredményeket nem­csak a hazai, hanem a Szovjet­unióban végzett kísérletek és megfigyelések is alátámasztják. egészen kicsiny javítási kísérletek. A cukorgyári gazdaságok rendszere­sen -használták a mésziszapet. Állami akció is indult a savanyú talajok meszezésáre, amit a régi Mezőgaz­dasági Kamara kezdeményezett és szervezett. Csakhogy ezek cseppek voltak, a tengerben és egy-két jól vezetett, jól szervezett n agy gazdaság privilégiumai lettek. A miskolci talaj laboratórium vizs­gált és javításra javasolt az elmúlt hét évben a beérkezett igények alap­ján: 3 653,3 kát. holdat 10 069,2 kai. holdat 18 173,9 kát. holdat De a nyugati országok eredmé­nyei is ezt erősítik meg. Tehát kai. holdanként két mázsa búza! Ez a termelőnek évi holdgn- kénti 500 forint bevételi többletet jelent, ami nem kis pénz. S hogy a társadalomnak mit jelent ez? Azt, hogy az eddig, kiadott javaslatok alapján megjavított vagy megjaví­tandó 31.896,4 kát. holdon a meg­javítástól számítva évente kerek- számban mintegy 640 vagon búzával terem több — megyei viszonylatban is. Nincsen a • mezőgazdaságban még egy olyan befektetés, ami olyan biz­tosan meghozná a maga jövedelmét, mint a talajjavítás! Mezőgazdasági szakemberek, főleg a termelőszövet­kezetek vezetői gondolkozzanak el ezeken a számokon. Érdemes az egyéni gazdáknak is ceruzát venni a kézbe és számolni egy kicsit. Az eredmény csak az lehet, hogy ők is végeztetnek talajjavítást. Most télen folynak a termelőszö­vetkezetekben a tervezések, ütem­terv készítések. Itt az ideje terveink­be beállítani a talajjavítást is. BENÁRD GÉZA Miskolci Tálai laboratórium tudományos munkatársa A lottó hatodik hetének nyerőszámai A Sportfogadási és Lottó Igazgató­ság február 7-én, pénteken Rákos­keresztúron az Új Világ filmszínház­ban rendezte meg a 6-ik heti lottó­sorsolást. Erre a hétre ismét növe­kedett a lottózók száma: 3,325.197 szelvényt küldtek be a fogadók. így egy-egv nyerő osztályra körülbelül 1,246.000 forint jut. Az öt nyerőszám, a következő: 51* 64, 67, 73, 87. (MTI) Ladislav Jasek hegedűestje SZOVJET, LENGYEL zongora- és hegedűművészek vendégj árasa után a ’ miskolci zenekedvelők szerdán este csehszlovák művészt is hallhat­tak. Nóhányan még élénken emlé­keztek a kitűnő cseh trió néhány év előtti nagysikerű szereplésére. Közismert a cseh nép nagyfokú muzikalitása, nemkülönben a cseh hegedűs »mester-iskola« világhíre. Amint hazánkban a legtöbb hegedűs a »Hubay-iskola« hagyományain nőtt fel, ugyanígy úgyszólván nincs cseh hegedűs, aki ne a világhírű Sevcsik-iskola neveltje volna. A »Sevcsik-iskola-« olyan hegedűs vir­tuózokat adott a világnak, mint Ku­belik, Wilhelmy, Vasa Prihoda, hogy csak hiríelenében néhány nagy ne­vet említsünk. Ezért kettőzött volt érdeklődésünk Ladislav Jasek iránt, aki a mai ifjú gárda kitűnő képviselője. Érdeklődésünket még külön fokoz­ta az a tény, hogy eddigi pályafutása nagyon hasonlít a mi Kovács Déner Bünkéhez. Korban is nagyjából meg­egyeznek. Miként Kovács Dénes, La­dislav Jasek is méltónak bizonyult Londonban a »Flesch«-díjra: Azóta hangversenykörutaken bejárta .a kör­nyező országokat. Szerda esti hangversenye igen ma­gas művészi igényű műsorral von­zotta az érdeklődőket. Nálunk elég ritkán hallott művek kerültek elő­adásra. Sibeliusnak, a finn nép nagy fiának nagyigényű hegedűversenye, Suknak, a mai, illetve nagyon közel­múlt egyik legkiemelkedőbb meste­rének apróbb művei, nemkülönben az egyik legkitűnőbb modern lengyel mesternek, Szymanovszkynak a szer­zeménye. LADISLAV JASEK méltónak bi­zonyult arra, hogy mint a mai cseh hegedüsgárda reprezentánsa szere­pelhessen. Csillogó, nagyigényű technikai készséggel rendelkezik máris. A Si- belius-koncerthen bő alkalma volt ennék bebizonyítására. A mű alkal­mat ad mély. népe földjének és múlt­jának talajában gyökerező, nemes mondaiiivalójú lírájával arra is, hogy előadója megmutassa szívét, szenve­délyességét, erejét. Különösen az első tételben láttunk a ragyogó tech­nikára példát és közben feloldódva még jobban, a harmadik tételben arra nagy ígéretet, hogy az idő ne­mesítő ereje Ladislav Jaseket a nagy «elődök nagy utódává fogja érlelni. A második részben a már említett mester apróbb műveit adta elő. A közönség különösen szívesen hall­gatta a Szymanovszky Noctumot és Tarantellát. Ez a kitűnő mű szenve­délyes sodrásával mindig nagy ha­tást ér el. Hasonló nagy sikerrel jártak a rá­adásként játszott Kreisler-átiratok, De Falla: Spanyol tánca, Dvorzsák: II. szláv tánca és Krisler: Kínai tambour in című szerzeménye. A ZONGORÁNÁL Josef Hala ült. Méltón osztozott a szólista sikere­ben. Színesen, alkalmazkodom egé­szítette ki a hegedűst. A magán- részefcbem pedig lobogó temperamen­tummal mutatta be pianista adottsá­gait. Ecv-két fiatalos túlzás, levelese után néki is nagy jövőt jósolunk, és nemcsak, mint kísérőnek. Örülünk annak, hogy városunk ennyi vendégművésznek adhat pó­diumot, de egyáltalán nem örülünk annak, hogy ezek a vendégművészeik Miskolc, és közte a szakiskola lép­csőházának tisztaságáról nem vala­mi hízelgő képet vihetnek magukkal. V. ZALÁN IRÉN KÖSSENEK meglévő süldőikre szerződést a most be­induló „1958. évi sertéshizlalási akcióban“, mert előrelátó gazda sertéseit a szerződéses akcióban hizlalja lel Kamatmentes hizlalás] előleg! Szabadpiaci árak ingadozásától mentes biztos szerződéses árak! Arak: 106 kg-on felüli súlyú húsjellegű sertés 14.80 Ft/kg. 126—165 kg súlyú zsírjellegű sertés 14.50 „ 165 kg-on felüli zsírjellegű sertés 14.80 „ 171 kg-on felüli tenyésztésbe fogott koca, kanlott sertés 14.— „ 90—105 kg. súlyú szabványszerinti mi­nőségű bacon sertés 15.50 „ Szerződés részletes feltételeiről felvilágosítást Állatforgal­mi Vállalat járási kirendeltségei és felvásárlói nyújtanak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom