Észak-Magyarország, 1958. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-07 / 32. szám

4 CSZ AKMAGT AHORSZ Ä l» réftick, 1958. február 7. I borsodi szakszervezetek megnövekedett felelősségéről,; Htu^uuu, fiam, BESZKÁRT-bárka a XIX. kongresszusi határozat-tervezet megvitatásáról j Beszélgetés Kormos István elvtárssal, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa elnökével * Február 'hónap utolsó hetében. Bu­dapesten megrendezik a magyar szakszervezetek XIX. kongresszusát. Ez a kongresszus a szakszervezeti mozgalom fejlődésének igen fontos állomása lesz. Nagyjelentőségű ese­mény a munkásosztály, de az egész dolgozó népünk életéiben is. Két mil­lió szervezett munkás képviselői fog­lalnak majd állást ezen a tanácsko­záson a dolgozók élet- és munkakö­rülményeit érintő kérdésekben, a Magyar Szocialista Munkáspárt, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány és a szocializmus építése mellett. A XIX. kongresszus munká­jának eredményesebbé tétele érde­kében igen helyesen vitára bocsátot­ták a kongresszus -határozat-terveze­tét és a magyar szakszervezetek alapszabály-tervezetét. A határozat ali.g néhány napja látott napvilágot különböző napilapok hasábjain, már •is élénk érdeklődést váltott ki a dol­gozók kőiében. Felkerestük Kormos István elvtársat, a. Szakszervezetek Megyei Tanácsa elnökét, akivel el­beszélgettünk a Borsod megyei szer­vezett munkások problémáiról, vala­mint a megjelent határozat-terveze­teidéi. Felitett kérdéseinkre a kö­vetkező válaszokat kaptuk: A Hogyan látja a szakszerveze­^ tek feladatát a népgazdaság fejlesztésében, a termelés gaz­daságosságának növelésében? — Gazdasági célíkitű zéseinket a 3 éves terv tartalmazza. Helytelen lenne azonban azt a következtetést levonni, hogy a szakszervezetek csu­pán gazdasági, érdekvédelmi szervek. Ki kell jelentenem, hogy a szakszer­vezetek érdekvédelmi, szervek, de nem csupán gazdasági célkitűzések­ért szállnak síkra. Az osztályharc politikai és ideológiai frontján, is vé­dik a munkásosztály érdekeit. Fele­í/ ülföldi« — buda- «*•*- pesti — baráto­mat kísérlem a minap az állomásra. Kifogy­tunk a témából, unot­tan néztük az esti vá­rost. — őszintén sajnál­lak, öregem — így ő. Várakozó arc, meg­hatott pillantás. Lám. rendes gyerek. Sajnál. — Ilyen városban lakni1... Egyenlő a bűnbeeséssel — és még sajnálkozóbb Lett az arca. Próbáltam leszerelni: — Kincs más témád? ... Egyébként sincs iga­zad. A fejlődés nehéz­ségei ... szűk kereszt­metszetek ... Stb ... — Hiába. Luciferi követ- hezetességgel igyeke­zett hívő telkembe plántálni a kételyt. — Jóllakott arcok, jólöltözött emberek ... Megengedem.. De a szellem, jő ember, a szellem!... — Szerzői esték. Pezsgő irodalmi élet. Legalábbis az irodalmi élet ígérete. Megjelent és jelenendő művek: Ez neked semmi? •— Semmi. Számom­ra semmi. Ezt én nem ismerem. Én csak ki­lépek a Széchenyi-utcá- ra és a múlt században érzem magam. A han­gulat teszi. Minden vá­rosnak sajátos hangu­lata van, öregem. Mis- kolcé az ósdiság. Ósdi- ságot ásítanak itt még a házak is. Mit mond­jak? A reklámok, a vil­lamosok? ... Próbáltam tréfára fordítani a dolgot. — Kár, hogy elmész pajtikám! Este benéz­hettünk volna egy-kéL presszóba, és más len­ne a véleményed. Meg­látnád, micsoda fővá­rosi nívójú, lüktető presszóélete van Mis- kolenak. Fanyarul nevei. — Inkább hívj meg egy este a színházba. De csak semmi köny- nyü műfaji Mondjuk egy Ármány és szere­lem előadásra. Kiván­csi lennék a »lüktető nézőtérre«. Magain is kaján let­tem. Most megkapod, Lucifer! — gondoltam, és büszke nyugalom­mal részletezteni az épülő új színház nagy­szerűségéi. — Hagyd! — intőit le, hangjában egy már­tírnak kijáró szána­lommal. — Nézz csak oda! —• mutat a viUamosabiak- ra. — Lóiíom. Plakátgk. Két terjedelmes pia- kát. Egy munkás kör­vonalai, kezében a. Népszabadság. Szöveg: az egyiken: »Népsza­badságot minden dol­gozó asztalára.!« A má­sikon: »A kommunista sajtó tanít, nevel, szó­rakoztat!« — Nem tetszik? — kérdeztem epésen. — Nem! — Sajnállak! Ezek szerint nem értünk egyet. Nem mond iga­zat? — Igazat mond, és mégsem. — Igaz a tartalma, de ahogy ezt tálalja... Én olvasom a Népsza­badságot. Tiszteletem és elismerésem. A cik­keiből, riportjaiból ér­ződik az új stilus, az új látásmód. Éppen ez­zel nincs összhangban ez a szürke, ötletteten plakát. Az ilyen unal­mas reklámozást azt hiszem, nem köszöni meg a. Népszabadság. — A szándékot nézd! — mondom én. De be kell vallanom, már ha­tározatlan a hangom. Mert elképzelem, hogy nézi ezt a plakátot egy jó iróniácö.1 megáldott ember. aki — ez lénye­ges! — nem ellensége rendszerünknek. Mi­lyen gondolatai támad­hatnak? — Hm. Nézd csak! Újra a régi hang. Ki­nyilatkoztatás. — Ilye­neket gondolhat magá­ban. i é aratom bizonyára 19 tovább tmktált volna ironikus meg­jegyzéseivel. de szeren­csére az áüomás elé értünk. Széliünk le a villamosról. Az én ba­rátom, még mindig ka­jánul néz rám. — Figyelted, hogy recsegett? — ??? — Már azt vártam, hogy a fatékolmány lemarad a vasvézról. — Tudod mi ez. öreg fiú ... BESZKÁRT- bárka. Az. — Nevet. — Az. BESZKÁRT-bárka. Magom is nevettem. És hazafelé jövet, még jobban szerettem ezt az agyoncsepült várost, ósdi hangulatával, unalmas plakátjaival, BESZK ÁRT-bárkáival együtt, mmt azelőtt. Hiába,... Tősgyökeres miskolci vagyok... (nz) Húszezer méter pamutvászon megtakarított anyagból egy hónap alatt Hogyan dolgosnak a szakcsoportok a mezőcsáti járásban ? A miskolci pamutíonó dolgozói jól kezdték az új évet: januári termelési, tervüket nemcsak túlteljesítették, hanem figyelemreméltó eredményt értek el a gazdaságosság terén is. így az elmúlt hónapban anélkül, hogy az a minőség rovására ment volna, a technológiai fegyelem szigo­rú betartásával, a fonónők és műsza­kiak gondos munkájával két tonna gyapotot takarítottak meg. Ez a mennyiség húszezer méter pamutvá­szon, illetve szövet készítéséhez ele­gendő. Az elért megtakarításban je­lentős szerepe van egy technológiai módosításnak. A nyujtóműbe ugyan­is januárban úgynevezett uszószál- vezető szerkezetet szereltek fel a gé­pekre. Biztatóan növekedett a termelé­kenység is: ezer orsón egy óra alatt harminchétezer méterrel készítettek több fonalat a tervezettnél. Ez a múlt évi negyedik negyedévi ered­ménynél is jobb. Tavaszi és nyári kirándulásokat szervez a TTIT Borsod megyei szervezete Borsod megyében a TTIT földrajzi szakosztályának különbizott­sága gazdag tervet dolgozott ki a tavaszi és nyári hónapokra. Elhatároz­ták, hogy a megye és az ország különböző tájainak megismertetésére kirándulásokat, tanulmányútokat és körutazásokat szerveznek. így pél­dául pénteken a Diósgyőri Papírgyárat keresik fel, március 2-tól pedig minden vasárnap autóbuszkirándulást rendeznek Borsod legszebb vi­dékeire. Az első ilyen közös kirándulásra a zempléni hegyekbe kerül sor, dr. Peja Győző Kossuth-díjas gimnáziumi igazgató vezetésével. —-------------------ooo—-----------------------­A KÖZPONTI BIZOTTSÁG, vala­mint a SZÖVOSZ igazgatóság hatá­rozata alapján megállapíthatjuk, hogy 1957-betn a mezőcsáti járás íöldművesszövetkezeteiben nem tel­jesen kielégítő a munka. Amíg egyes községekben a szakcsoportok szerve­zésével mind a helyi pártszervezet, mind a földművesszövetkezet vezető­sége kielégítően foglalkozott, addig voltak olyan községek, ahol a mód és a lehetőség meg volt a szakcsopor­tok (szervezésére,' mégsem tettek en­nek érdekében semmit. Egyebek közt Ernőd és körzetéiben, S aj ószöged és Tiszapalkonya, valamint Mezőcsát körzetében sem értünk el kellő ered­ményt. A jelen pillanatban a járás terü­letén egy állattenyésztési szakcso­port, két méhészeti szakcsoport, öt vegyes, növénytermelési szakcsoport működik. Az állattenyésztési szak­csoport a mezőcsáti körzeti földmű­vesszövetkezetnél alakult. Az alaku­láskor tizennégy tagja volt, kétszáz- huszonhat darab anyabirkával, ezen kívül egy darálóval rendelkezett. A csoport az állatállomány részére a takarmányt közösen szerzi be, ugyan­csak közösen értékesíti a gyapjút és más, eladásra kerülő cikkeket az ál­lami begyűjtő vállalatokon keresztül. MÉHÉSZETI SZAKCSOPORT Igriciben működik, 16 fővel és 153 méhcsaláddal. Közösen kötöttek méz-szállítási szerződést. közösen végzik a méhek vándoroltatását, a jövedelem 10 százalékát pedig a kö­zös alap növelésére fordítják, kaptá­raikat, műlépet stb. vásárolnak be­lőle. A mezőcsáti méhészeti szakcso­port tíz fővel és 55 móh-családdal alakult és ugyanazok az elvek sze­rint működik, mint az igrici szak­csoport. A földművesszövetkezet a méhész szakcsoportoknak a szeszélj-es idő­járás mialt segítséget adott a cukor beszerzéséhez. Ugyancsak a földmű - vesszövetkezeteken keresztül bizto­sítják a műlép, a kaptár és egyéb kellékek beszerzését is. Vegyes, növénytermesztési szak­csoport Tiszadorogma községben ala­kult, amely 785 katasztrális hold földterülettel rendelkezik és tagjai­nak száma 213 fő. A szakcsoport tag­jai az elmúlt ősz folyamán közösen végezték a szántást, vetést, trágyá­zást és egyéb munkákat. Ebből a szakcsoportból alakult meg az Új Élet Term előszövetkezet, amely 1958 októberétől kezdi meg működését. GELEJ KÖZSÉGBEN is működött és dolgozott az elmúlt évben apró- mag termelő szakcsoport és ez is termelőszövetkezetté alakult át az ősz folyamán. A .jelenlegi helyzet azt mutatja, hogy más szakcsoportokban is megvan arra az adottság, hogy rövid időn belül termelőszövetkeze- tékiké alakuljanak át. Más vonatko­zásban pedig kedvező adottságok, lehetőségek vannak arra, hogy újabb •szakcsoportok alak ülj anaík példa u 1 Tiszák eszi ben. ahol a 94 katasztrá­lis holdas gyümölcsösön igen előnyö­sen dolgozhatna egy szakcsoport. Ugyanitt nagyon gazdaságos volna egy oltványnevelő szakcsoport létesí­tése, ahol az egész járásnak tudná­nak biztosítani gyümölcsfaoltványo­kat. Az elmúlt hetekben végzett felül­vizsgálások alkalmával az FJK veze­tősége megállapította, hogy a saját­maga által kidolgozott alapszabály szerint legjobban a mezőcsáti Lenin állattenyésztési szakcsoport dolgozik. ÖSSZEFOGLALVA: megáhápít­hatjuik, hogy a földművesszövetkeze­tek járási központja és a helyi föld­művesszövetkezetek a párt és a kor­mány mezőgazdasági célkitűzéseit csak résziben hajtották. végre és nem használták- ki a lehetőségeket, ha­nem a könnyebb ellenállást keresve, egyes területeikre összpontosították az erőt a szakcsoportok létesítésénél. Az is tény. hogyr a földművesszövet­kezeteknél maguk az igazgatósági elnökök, de egyes párt és állami funkcionáriusok sem érzik fontos feladatnak ezt a munkát, úgy véle­kednek, hogy ezekben az egyszerű társulásokban sok az öncélúság. a jó fölxipolitika. ami részben fenn is áll. Ezzel ellentétben figyelembe kell vermi, hogy ezek a társulások, a fo­kozatosság elve alapján később alap­jai lehetnek a mezőgazdasági ter­melőszövetkezeteknek . TOMPA LAJOS mezőcsáti fjk. ig. elnöke A napokban ért véget az abaúj- szantói Mezőgazdasági Technikum­ban tartott KISZ-titikári továbbkép­ző. Három járás KISZ-tagjai; encsi, szikszói és abaújszántói KlSZ-veze- tőségi tagok találkoztak itt. Mivel is foglalkozott tulajdonkép­pen az értekezlet? Erre voltam én is kíváncsi, ami­kor Luterán elvtárstól, az abaújszán- tói járás KISZ-titkárától érdeklőd­tem. Elmondotta, hogy három járás hatvan KISZ-vezetője nagy lelkese­déssel és örömmel jött erre az érte­kezletre. Felszólalásaikkal aktívan hozzájárultak az értekezlet sikeré­hez. Reméljük, hasznára válik a to­vábbi munkájuknak. Mit mondanak a részvevők? A kö­rülöttünk csoportosulok közül első­nek Szendy elvtársnő válaszolt a fel­tett kérdésre. — Az ujfalusi KlSZ-alapszervezetr bői jöttem és sokat tanultam az ér­tekezleten, a bennünket közelebbről érintő KISZ I. országos konferen­ciájáról. — Különösen az agrárkérdésről tartott előadás érdekelt, mivel úgy gondolom, az itt nyert tapasztalata­im a legjobban fel tudom használni munkámban. Elhatároztam, hogy ha hazaérek, megalakítjuk a lányok és fiatalasszonyok munkaközösségét. Biztosan jó visszhangra talál ez a többi tapasztalatokkal is. Továbbá azon leszünk, hogy szervezetünk va­lóban kommunista szervezet legyen és kövesse a Központi Vezetőség ál­tal kitűzött irányelveket. Egy másik elvtárs, Tasi Miklós, az aszalói alapszerv küldötteként főtt. Ezeket mondotta: — Minden vágyam az, hogy az iífi hallottakat saját munkámban hasz­nosítsam. Ennek érdekében előadás- sorozatot fogunk rendezni, ismertet­ve az értekezlet anyagát — fejezte be. Az értekezlet utolsó napján kedves kis epizód történt. A záróülés után következett a műsoros est, melyet a fiatajak rendeztek. Bár nem sok ide­jük volt felkészülni rá, mégis sok taps hangzott el, mellyel kifejezték elismerésüket. Utána reggelig tartó táncmulatsággal ért véget ez a mind­annyiunk számára sokáig feledhetet­len tanfolyam. Ifj. Mika István Abaúiszámó Nagy feladat előtt lősnek érezzük magunkat azért is, hogy a párt és a kormány vezetésé­vel diadalra vigyük a munkásosztály ügyét: a szocializmus építéséit. Ezért fő feladatunkat a munkáshatalom további, erősítésében, a népgazdaság fejlesztésében látjuk. Úgy véljük Borsod megyében, is meg keli osztani az ipar, az üzemek vezetésének gondját a fizikai és szellemi dolgo­zókkal, hogy egyformán felelősséget erezzenek azért, amit tesznek, s ami körülöttük történik. Ezért igein he­lyesen tovább kívánunk foglalkozni azokkal a formákkal, amelyek mun­kásaink és mérnökeink alkotóképes­ségének kibontakozását segítik elő. Ezek: a szocialista munkaverseny fejlesztése, az üzemi demokrácia legfrissebb hajtásának, az üzemi ta­nácsok munkájának segítése, illetve támogatása, termelési tanácskozások szervezése, a munkások és műsza­kiak szakképzettségének állandó fo­kozása. Mit tesznek a dolgozók élct- és munkakörülményeinek megjavításáért? — A szakszervezetek nagy felelős­séget éreznek a murikáshaialom sor­sáért, a munkásosztály, a dolgozók életszínvonalának alakulásáért, de felelősieknek érzik magukat a dolgo­zók élet- és munkakörülményeit sza­bályozó rendeletek helyességéért és azok betartásáért. Az elmúlt évek­ben e feladat végrehajtásában figye­lemre méltó eredményeket értünk el. Szakszervezeti szerveink a nap minden órájában foglalkoznak és intézik a dolgozók ügyes-bajos prob­lémáit. A munkakörülmények javí- tásóra fordítandó összegeket pl. úgy használták fel. hogy ezek a technika fejlesztését, a munka egyszerűbbé és jobbá tét elét. a gazdaságosabb terme­lést szolgálják. — Több millió forintot fizettünk r ki segélyezések címén. Számos intéz- f kedést tettünk a munka- és egészség- f ügyi körülmények megjavítására. Ez f évben továbbá intézkedések végre- f hajtását kívánjuk tenni a dolgozók f élet- és munkakörülményeinek meg- f javításában. A kongresszusi haláro- f zati terveziettel egyetértve több gon- f dot fordítunk a bérezés problémái- f nak megoldására, a Munka Törvény- f könyv által előírt rendeletek és reii- f delkezések betartására, a lakásheiy- f zet javítására, üdültetésre, árueUá- f tásra, .munkavédelemre és más a f napi életben jelentkező kérdések el- f intézésére. f Miben látják feladatukat a j ^ dolgozók nevelésében és kul- a turális színvonalának emelé- A sében? J — Tudatában, vagyunk annak., \ hogy a szocializmus építésének fon- f Los feltétele a dolgozók általános f műveltségének, szakmai tudásának J emelése, művelődési igényeik kielé- f gítése. Ezért kulturális tevékenysé- \ günik nemzetünk és az egész embe-f riség haladó kultúrájának ismertető- f sáré épül fel. Az elmúlt években f harcot folytattunk a burzsoá néze-J tok, a nacionalizmus, sovinizmus, a{ revizionizmus ellen. Ezt a harcot é tovább kell fokoznunk. Meg kell mu- <1 latnunk, hogy milyen súlyos káro- <1 kát okoztak az ellenforradalom sze- <1 kértolói. Fel fogunk lépni a dogmati- < kus nézetek ellen. Dolgozóink ígé-«1 nyel alapján elősegítjük .az üzemek «1 kulturális életének fejlődését, hogy«1 az a szocializmus építéséért folyó11 harc érdekeit szolgálja. Kulturális«1 tevékenységünk során elsősorban a«1 tagság művelődését tartjuk szem«1 előtt, s ezért továbbfejlesztjük az«1 üzemi könyvtárakat, ismeretterjesztő előadásokat rendezünk filmvetítéssel < egybekötve, üzemi kultúrc&o portok« részvételével kultúrversenyeket rsn-r dezünk, a művelődési otthonok és a«| művészeti együttesek munkáját tá-f mogatva jelentősen megjavítjuk. gh Milyen feladatok állnak a szakszervezeti bizottságok előtt? — Területi bizottságainknak, az üzemi bizottságoknak és műhelybi­zottságoknak február 20-ig aktíva értekezleteken, szakszervezeti gyűlé­seken meg kell vitatniuk a kibocsá­tott kongresszu&i határozat-terveze­tet és az alapszabály-tervezetet. Ki kell kérniük az öntudatos dolgozók javaslatait, észrevételeit, hogy azok­kal is elősegítsék a kongresszus mun­káját. Nem szabad elfeledkezniük arról, hogy a szakszervezetek XIX. kongresszusa csak akkor végezhet eredményes munkát, ha a szervezett dolgozók aktív részesei lesznek a ta­nácskozásnak, éppen azáltal, hogy a vitára bocsátott 'határozati javaslatot és alapszabály-tervezetet javaslataik­kal és észrevételeikkel teszik egésszé, jobbá éppen a szákszervezeti munka fellendítése és megjavítása érdeké­ben — fejezte be nyilatkozatát Kor­mos István elvtárs, a Szakszerveze­tek Megyei Tanácsának elnöke. Dragos Gyula Emberiesség—életbiztosítással! hisz mindenki szeretne hazamenni. Én annak az aggályomnak adtam kifejezést, hogy mi lesz, ha valami Szerencsétlenség történik útközben a zsúfolt autóbusszal. A kalauz kérdés­sel válaszolt: — Maga mit avatko- zik bele? Ha valami baj lesz, én tar­tom a hátam... Na, köszönöm szépen, ha én kitö­röm a nyakam vagy huszadmagam- mal! Végül az eszmecsere záróakkord­jaként a kalauz megjegyezte: — Életbiztosítással kapta a je­gyét? — S hozzáfűzte, hogy ne vi­tatkozzam vele, mert megállítja it kocsit és leszállít. Az ilyen viták és esetleges szeren ­csétlenségek elkerülése végett azt ajánlanám a MÁVAUT-nak, állítsa­nak be még néhány autóbuszt a for­galomba és akkor biztonságosabban, kényelmesebben utazhatnának a dol­gozók. Sok lemaradt és összepréselt utas nevében: AMBRUS PÁL, Hejőcsaba Január 20-án délután fél három­kor a délelőttös műszakról siettek haza a Berentei Hőerőmű dolgozói. Feleségemmel a MÁVAUT megálló­nál vártuk az autóbuszt, mely meg is érkezeit időben. Rendszáma: G. J. 537. sz. Ikarus. Körülbelül hatvanan szálltunk fel s elindultunk Miskolc felé. Sűrű köd ülte meg a tájat. Út­közben többen le, majd felszálltak. A kocsi zsúfolt volt. Megérkeztünk Sajószentpéterre a vendéglőnél lévő megállóhoz. Itt már 25—30 ember várakozott a kocsira. 'A kocsi meg­indulásakor a kalauz felszólította az utasokat, hogy menjenek hátrább, a kocsi belsejébe. Én megkérdeztem, hogy miért enged fel a kocsira any- nyi utast, amikor ki van írva, hogy »40 személy tetőterhelés nélkül’■« — és mt már hatvannál is többen va­gyunk. A kalauz azzal válaszolt: örüljek, hogy fent vagyok, s csak egy kis emberség kell az egészhez

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom