Észak-Magyarország, 1958. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-04 / 29. szám

r ' Av.< Ifi« ÉSZAKMAGYARORSZAG Kedd, 1958. február 4. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése (Folytatás az L oldalról.) 11 százalékkal, árpából 8 százalékkal volt kevesebb, kukoricából 3 száza­lékkal, borból 2 százalékkal volt több a felvásárolt mennyiség, mint 1956- ban. Az év folyamán az állat és az 'állati termékek felvásárlása — a vá­gómarha kivételével----nem érte el a z 1956. évit. Közlekedés A közlekedési vállalatok 1957. év egészében 127 millió tonna árut szál-* lítottak, 10 százalékkal többet, mint 1956- ban és 3 százalékkal többet mint 1955-ben. 1957-ben az utasfor - galom az 1956. évinél 11 százalékkal, az 1955. évinél 2 százalékkal volt több. A vasút — eltekintve az őszi csúcs­forgalom egyes időszakaitól — a szál­lítási igényeket kielégítette. 1957-ben a vasúton szállított áruk súlya 4 •-százalékkal volt több, mint 1955-ben. A tehergépkocsi fuvarozó vállala­tok áruszállítása 1957-ben 2 száza­lékkal meghaladta az 1956. évi és kb 10 százalékkal az 1955. évi teljesít­ményt. A hajózás és szekérfuvarozás áruszállítása bár valamelyest meg­haladta az 1956. évit, az 1955. évi szintet nem érte el. A városi villamosok 1957-ben több -utast szállítottak,' mint 1956-ban, de 4 százalékkal kevesebbet, mint az 1955. évben. E csökkenés elsősorban a fővárosi hálózat rongálódásából és .•az első negyedévi forgalomkorláto­zásból adódott. A városi autóbuszok 16 százalékkal, a távolsági autóbu­szok 25 százalékkal szállítottak több utast, mint 1955-ben; Belkereskedelem A kiskeiresikedelem eladási forgal­ma 1957-^ben. 52,8 milliárd forint volt, e, folyóárakon számítva mintegy 9 százalékkal több, mint 1956-bam. és 20 százalékkal több, mint 1955-ben. 1957- ben az állami kiskereskedélem forgalma folyó áraikon kb. 15 száza­lékkal, e szövetkezeti kiskereskede­lemé körülbelül 6 százalékkal volt nagyobb az 1956. évinél. — Élelmi­szerekből kb. 7 százalékkal, ruházati, textil és ‘bőráruikból kb. 6 százalék- lkai. vegyes iparcikkekből körülbelül .20 százalékkal adtak el többet, mint 1956- ban. 1957 január 1. és december 31. kö­tött 6,7 milliárd forinttal növeked­tek a kereskedelmi készletek. A kész­letek értéke 1957 július—augusztus­ban már elérte, szeptemberben pedig másé egy milliárd forinttal meg­haladta az 1956 szeptember végi készleteket. 1957 végén körülbelül 15,5 milliárd forint értékű készlét •volt a kereskedelemben. Külkereskedelem . Az 1957, évi kiviteli tervet 115 szá­zalékra, a behozatali tervet 102 szá­zalékra teljesítette a külkereskede­lem — tényleges árak alapján szá­mítva. Az 1957. évi behozatal az 1956. évit 43 százalékkal, az 1955. évit 24 .százalékkal haladta meg A kivitel 1957- ben ugyanannyi volt, mint 1956- ban, de 18 százalékkal kevesebb, mint 1955-ben. Az 1957. évben a kül­kereskedelmi egyenleg 2 milliárd de- .vizaáorint behozatali többlettel (pasz- szívummal) zárult. 1957-ben a magas behozatalt elsősorban a Szovjetunió és a többi szocialista ország által .nyújtott — 1,2 milliárd rubel értékű hosszúlejáratú áru- és szabad- devizahitelek tették lehetővé. Az 1957. évi magas behozatali többlet túlnyomó része (mintegy 90 százaléka) az első félévben keletke­zett. A másik félévben a külkereske­delmi forgalom passzívuma mérsék­lődött, sót november és december .hónapokban már együttesen, mintegy .280 millió devdzaforint aktívum volt. Jelentős mértékben megnőtt az összes behozatal több mint kéthar­madát kitevő anyagimport: 1957-ben 45 százalékkal több iparig anyagot hoztunk be, mint 1956-ban és 37 szá­zalékkal többet, mint 1955-ben; A behozatalon belül a fogyasztási cikkek importja nőtt a legnagyobb .mértékben. 1957-ben a fogyasztási cikkek és élelmiszerek az összes be­hozatal 20 százalékát tették ki. A korábbi évekhez képest csök­kent a. fogyasztási cikkek kivitele: v 1957-ben 5 százalékkal kisebb volt a fogyasztási cikkek kivitele, mint 1956- ban és 22 százalékkal kisebb, mint 1955-beni. Az átlagosnál na­gyobb mértékben csökkent .a mező­gazdasági termékek exportja. Beruházások 1957-ben annak ellenére, hogy a Ijeruházási tervet 20 százalékkal túl­teljesítették, mintegy 15' százalékkal ■ kevesebbet fordítottak beruházások­ra, mint 1956-ban. 1957-ben tovább nőtt a befejezet­len beruházások állománya és az óv végén mintegy 12,5—13 milliárd fo­rint volt, kb. 10—12 százalékkal több, mint 1956 végén. Az üzembeíhelyezett beruházáso­kon belül megnőtt a lakások aránya. 1957- ben — az előzetes .adatók sze­rint — állami erőből, állami támo­gatással és magánerőből együttesen 49 OOO lakás készült el. csaknem két­ezer annyi, útónt 1956-ban és másfél­szer annyi, mint 1955-ben, Az év végéig a tervezett 10 000 bányász- lakást — bár egyes befejezési mun­kálatok még hátravannak — felépí­tették. Az 1957-ben üzembehelyezett ipari beruházások • közül legjelentősebb a Dunai Vasmű .II. nagykohója, amely az év negyedik negyedévében már csaknem teljes kapacitással műkö­dött. Az ország villamosenergia-kapa- citása az üzembehelyezett gépegysé­gek révén (a Borsodi Hőerőműnél és a T iszapalkonyai Erőműnél) 8 szá­zalékkal- nőtt. Folyamatban van a Hidasi Brikett gyár, a Berettyóúj- falusi Tejporgyár stb. próbaüzemel­tetése, illetve részleges üzemibehelye- záse. A lakosság foglalkoztatottsága és jövedelmei 1956 végén és 1957 januárjában munkanélküliség fenyegetett. A gyorsütemű konszolidálódás ezt el­kerülhetővé tette és 1957 végén a foglalkoztatottság — a népgazdaság egészét tekintve — elérte az ellen­forradalom előtti színvonalat. A munkások és alkalmazottak szá­mán belül megnőtt a termelők ará­nya: az ipari, az építőipari, a közle­kedési, a kereskedelmi vállalatoknál és az állami gazdaságokban együtte­sen 1000 »-termelőre« 1956 harmadik negyedévében 265 »-nem termelő«, 1957 harmadik negyedévben 243 »nem termelő« jutott. Az államigaz­gatásiban (a költségvetési szerveknél) dolgozók száma 1957 harmadik ne­gyedévében mintegy 16 000 fővel volt kevesebb, mint 1956 azonos . idősza­kában. A lakosság vásárlóereje 1957-ben a végrehajtott béremelések, valamint a kötelező beadás megszüntetése folytán — jelentősen megnőtt. A munkások és alkalmiazottak át­lagos nettó nominálbére (egy kereső­re jutó bér) 26 százalékkal volt na­gyobb, mint 1956-ban. E bérnöveke­désben az átlagkeresetek növekedé­sén kívül, szerepe van annak is, hogy 1956-ban. még volt. 1957-ben pedig nem volt békekölcsönfizetés és gyer- mektelenségi adó. A fogyasztói árak átlagos szín­vonala kis mértékben emelkedett. Az áremelkedéseket is tekintetbe véve, a munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére, az előze­tes számítások szerint, 1957-ben hoz­závetőlegesen 14—16 «százalékkal' volt magasabb, mint.. 1956-ban, A parasztság felvásárlásiból és ter­meltetési előlegből származó pénz­bevétele 1957-ben 27 százalékkal volt több, mint 1956-ban. A felvásárlásiból származó bevételeiknél kisebb mér­tékben ugyan, de emelkedtek a pa­rasztság szabadpiaci értékesítésből származó bevételei is. Ezzel szem­ben jelentős mértékben növekedtek a parasztság által befizetett adók. Mindezt, továbbá a fogyasztói árszín­vonal 1957. évi bizonyos mérvű növe­kedését is figyelembe véve, a pa­rasztság nettó- pénzbevételeinek reál­értéke — az előzetes számítások sze­rint — kb. 8—10 százalékkal haladta meg az 1956. évi színvonalat. Növe­kedett a parasztság paját termelésből származó fogyasztása is. Emellett a termelői készletek is jelentősen nö­vekedtek 1957. év folyamán. Népmozgalom, egészségűéi és kulturális eredmények 1957-ben a születések száma csök­kent, a természetes szaporodás keve­sebb volt, mint 1946. óta bármelyik évben. A múlt évben 167 000 gyer­mek született és 103 ezren haltak meg (1000 lakosra 17,0, illetve 10,5). Az év folyamán 98 000 házasságot kö­töttek (1000 lakosra 10,0), 2000-rel többet, mint 1956-ban. A csecsemő- halandóság 6 százalék volt, a korábbi évekhez képest nem javult 1957. folyamán — az átutazásokat, valamint a végleges letelepüléseket nem • számítva — 76 000 külföldi ál­lampolgár kereste fel az_ országot és 135 000 magyar állampolgár járt kül­földön. Az egészségügyi szervezetet nagy feladat elé állította az év folyamán fellépő gyermekbénulási és influenza- járvány. A járványos gyermekbénu­lások száma meghaladta a 2500-at, 117 százalékkal volt több, mint 1954- ben, amikor az eddigi legmagasabb szintet érte el. Mintegy 1 200 000 gyermek beoltása a további járványt, illetve annak jövőbeni veszélyét nagymértékben csökkentette. Októ­ber folyamán szokatlan méretű volt az influenzajárvány, amely becslések szerint országosan a lakosság egy- harmadát (Budapesten csaknem 40 százalékát) érintette. A betegségek túlnyomó része enyhe lefolyású volt, 3—6 nap alatt zajlott le. Az év folyamán 2900 új kórházi ággyal bővült az egészségügyi háló­zat. 1957-ben az 1000 munkásra jutó üzemi balesetek száma mintegy 10 százalékkal volt alacsonyabb, mintáz előző években. 1957-ben jelentős eredmények vol­tak a kultúrális élet fejlesztése terén. Az általános iskolákban 1 millió 260 ezren tanultak. A napközi ottho­nokat csaknem 64 000 tanuló vette igénybe. Az általános iskolák VIII. évfolyamát több mint loo 000-en vé­gezték el. Az általános iskolát végzett tanulóknak csaknem háromnegyed része középiskolába jár, vagy ipari-, kereskedőtanuló-képzésben vesz részt. Az ipari, kereskedőtanulók száma ez évbén mintegy 90 000 volt, 13 300- zal több, mint az előző évben. A középiskolák nappali, esti és le­velező tagozatain 1957-ben csaknem 160 000-en tanultak. Több fiatal szer­zett középiskolai képesítést, mint bár­mikor gzelőtt: 1957-ben 31 400-an tet­tek érettségi, illetve képesítő vizsgát, ebből 25 500-an a nappali tagozato­kon. Az egyetemek, főiskolák hallgatói­nak száma az 1957—1958, oktatási év elején csaknem 33 000 volt. A hallga­tók egyharmada műszaki pályára ké­szül. Az elmúlt évben a mozik 750 000 előadást tartottak, melyeket 133 mil­lió látogató nézett meg, mintegy 20 millióval több, mint az elmúlt évben. 1957. év folyamán 12 magyar és 103 külföldi játékfilmet mutattak be. A filmgyártás is fejlődött: 16 nagy já­tékfilm készült el, héttel több, mint az előző évben. A színházi és opera­látogatók száma 5 900 000 volt, az előző évhez képest 750 0Q0-rel emel­kedett. 1957. év végén a rádióelőfizetők száma 1 774 000 volt, 187 000-rel több, mint egy évvel korábban. 1957. év végén' közel 550 időszaki sajtótermék jelent meg, ebből 21 napilap. A sajtótermékek példány­száma 1957-ben mintegy 550 millió volt, 16 millióval volt több, mint az előző évben. A napilapok példányszá­ma* 365 millió volt. 1957. évben összesen 12 300 művet adtak ki, 43 millió példányban. Ezen belül a könyvek példányszáma meg­haladta a 23 milliót. Az év folyamán 682 szépirodalmi könyvet adtak ki, 136-tal többet, mint 1956-ban. Budapest, 1958. január; Központi Statisztikai Hivatal. iniierpellAció Miért nem kap elegendő talajjavító anyagot a cigándi Petőfi lermelőszövetkezet ? A többéves múltra visszatekintő cigándi Petőfi Termelőszövetkezet ma már kétségtelenül a megye leggazdagabb tsz-einck egyike. A zár- számadási adatok és a termelőszövetkezet munkája azt igazolják, hogy jó kezekben van a vezetés; a tagság ténylegesen magáénak tekinti a csoportot és évről-évre úgy gazdálkodnak, hogy számottevő jövedelem­mel gyarapodjanak. Beszélgetésünkkor 99 tagja volt a csoportnak, de — mint Albert Sándor könyvelő figyelmeztetett: az a szám napról-napra változik, újabb belépők kérik felvételüket és kilépők is akadnak. A na­pokban 8 új belépő jelentkezett, ám közülük csak hármat vettek fel, 5 felvételi kérelmet kénytelenek voltak elutasítani, mert nincs elegendő földterületük. Ez ma a Petőfi legnagyobb problémája. Sok a tag — kevés a föld­terület, s a belépők leginkább azokból állnak, akik nem tudnak maguk­kal földet is vinni a téeszbe. A vezetőség nemrégen elhatározta, hogy — amennyire lehet: úgy segít a bajon, hogy legalább 140 hold területen talajjavítást végez, ami búza­értéket véve holdankint mintegy 2 mázsás többlettermést eredményezne. 1 Beszéltek az alsózsolcai talajjavító állomás vezetőivel, közölték elhatá­rozásukat és 140 katasztrálís holdra szerződést kötöttek. Még a szerző­dés megkötése előtt kaptak 800 mázsa mésziszapot, ezt felhasználták, de azóta, a szerződés ellenére — semmi hir nem érkezik Alsózsolcáról. A termelőszövetkezet vezetősége és tagsága tanácstalanul várakozik és ezúton is kérik a talajjavító állomás vezetőit: tegyenek eleget szer­ződésbeli kötelességüknek, mert a talajjavítást még a nagy tavaszi munkák megkezdése előtt szeretnék elvégezni. Már kapható Misko’con az új készítmény: a palacsinta-por Egyre könnyebb és könnyebb lesz a háziasszonyok munkája. A kész­ételek, konzervek mellett most új ké­szítmény jelent meg a város legszebb boltjában, a 106-os csemege és édes­ség boltban: a palacsinta por. A szép, ízléses csomagolású por mindössze 2.40 forintba kerül és 8 darab finom palacsinta készül belőle. Készítési módja is egyszerű. A port langyos vízzel kell elkeverni. Elkeverés után 4 percig állni hagyni és ütána forró zsírban kisütni. Az így nyert pala­csinta vetekszik a sok munkával ké­szített »házikeverésű« palacsintával; A palacsintaporon kívül még szám­talan más készítmény is segíti, házi­asszonyaink munkáját. A húsleves­por, a gombalevespor és a zöldség- 1 evespor pillanatok alatt elkészíthető és ízletes leves lesz belőlük. Második fogásnak ott vannak a ki­váló MIRELIT-készítmények, a rán­totthús, a rántottmáj, a vagdaltmáj, a vese-velő, a sertéspörkölt, a szalon­tüdő és a számtalan zöldségféleség, a téli vitaminok pótlására. Aki pedig gyümölcsöt is kíván az ebéd után, annak rendelkezésére áll a friss gyü­mölcsökön kívül a MIREDIT-gyü- mölcsök sorozata, élén á sárgadiny- nyével és őszibarackkal. Az élelmiszeripar mindent elkövet a nehéz és nélkülözhetetlen asszony! munka megkönnyítésére. Vékony Sándor-ooo­Hogyan segítette a munkásmozgalom fejlődését az ismeretterjesztés — címmel kiadványt terveznek Borsodban Borsod megyében — különösen az iparvidékeken — igen népszerűek az ismeretterjesztő előadások. A különböző tömegszervezetek évente 3—4 ezer ilyen előadást rendeznek, amelyeken többtízezer dolgozó gyarapítja tudását. A megyei tanács művelődési osztálya most tervbe vette, hogy az ismeretterjesztő munka eddigi eredményeit összegyűjti, feldolgozza és „Hogyan segítette a munkásmozgalom fejlődését az ismeretterjesztés” címmel könyvalakban is kiadja. Az új kiadvány — amelyet a megye munkásmozgalmi történeté­vel foglalkozó szakemberek készítenek — előreláthatólag a második fél­évben jelenik meg.--------------------------ooo------------------------­I VlűemléLvécíelmi napot és gazdagyűlést tartottak Karosán A Hazafias Népfront Borsod me­gyei bizottsága vasárnap műem­lékvédelmi napot rendezett Har­csán. Csaknem 300 főnyi érdeklődő előtt ismertették a XI—XII. szá­zadban épült karcsai románstílü árpádkori templom keletkezését és történetét. A gazdagyűlésen pe­dig Balassa Iván, a sárospataki Rákóczi múzeum igazgatója elő­adást tartott a bodrogközi földosz­tó mozgalomról és annak 60. év­fordulójáról. Érdekessége volt a gazdagyűlésnek, hogy azon megje­lent a 88 esztendős idős Szabó Já­nos, a karcsai földosztó mozgalom volt elnöke. Az idős dolgozó visz- szaemlékezését magnetofonszalag­ra vették. * 1-000­A diákfényképpályázat eredménye A megyei KISZ-bizottság által hirdetett fénykép-pályázat szép eredménnyel zárult. A beküldött ké­peket magasszinvonalu bíráló bi­zottság értékelte. A pályázatra és ki­Egyesült Arab Állam A közelkeleti térség két fontos állama, Egyiptom és Szíria elhatározta, hogy Egyesült Arab Állam néven szövetségi államot alakít. Az új államszövetség terü­lete 1 170 000 négyzetkilométer, lakosainak száma 23 800 000 fő. Mindkét ország határain belül óriási lakatlan sivatagok találhatók. így Egyip­tom 1 ooo ooo négyzetkilométernyi területé­ből' csupán a Nílus folyó két partján hú­zódó vékony sáv. valamint a folyó del­tája, azaz összesen kb. 40 OOÖ négyzetkilo­méternyi kultúrterület. Szíriában a tengerparti sávon kívül csak a Libanonnal, Izraellel, valamint Jordá­niával határos területeket nmvelik. Az' új államszövetség a világ gazdasági politiká­jában jelentős szerephez jut azzal, hogy területén, keresztül húzódnak a közel- és középkeleti olajxnezők távvezetékei. Ugyancsak itt vezet keresztül a 165 km hosszú Szuezi-csatorna, a világkereskede­lem egyik legfontosabb víziútja. Az új szövetségi állam mindkét tagjá­nak gazdasági életében a mezőgazdaság­nak túlnyomó szerepe van, hiszen mind­két ország alig néhány évvel ezelőtt még félgyarmati függőségű terület volt. A me­zőgazdaság monokultúrális jellegét többek között az is mutatja, hogy az egyiptomi exportban a gyapotkivitel 90 százalékos aránnyal szerepel. A szövetségi állam mindkét tagjának területén különböző ás­ványi termékek felkutatására nagyszabá­sú munkálatok indultak meg. ­> állításra beküldött 147 darab képből a bíráló bizottság megrendezi az el­sőmegyei diák-fényképkiállítást. A kiállított képek azt bizonyítják, hogy a diák fényképezők jól dolgoznak,a 'otoszakkörökben. A bíráló bizottság a kiállított képek közül a követke­zőket díjazta: EGYETEM. I. dij: Juhász Miklós összes képei 1 könyv, 11. díj: „Ordas Koma” jelige 1 könyv, 111. dij: Er­délyi Tamás 1 könyv, IV. dij: Káldi László oklevél. KÖZÉPISKOLA. I. dij: „Szabad- ság-hid” (Földes gimn. főt. szakkör) 2 db. fényképezőgép és 2 könyv, II. díj: „Kísérlet” (Ózd) 1 db. fényképe­zőgép, 1 könyv, III. díj: „Ki lesz az első?” (Ózd) 1 db. fénylcépezőgép és 1 könyv, IV. díj: „A Sajón” (Ózd) oklevél, IV. díj: „Vitorlás” (Földes gimn. foto szakkör) oklevél. KÖZÉPISKOLA EGYÉNI. 1. dij: .,Megbeszélés” (Ózd) Rakácsi József 1 könyv, 11. dij: „Mi a baj?” Döbrö- gi István (ózd.) 1 könyv, 111. dij: „Olvasó fiú” Jakab Sándor (Özd) 1 könyv, IV. díj: Kiséri: „Pihenés az erdő szélén” (Kilián) oklevél, IV. díj: Sv.kösd: „Kézimunkázó” (Ózd) okle­vél. A kiállítás még február 4-én meg­tekinthető a Villamosípari Techni­kum KISZ-termében. (Miskolc, Ma- linovszkij u. 7. I. emelet.) A kiállítás után a képeket vissza* küldjük. Megyei KISZ-bmottsúg.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom