Észak-Magyarország, 1958. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-23 / 46. szám

Vasárnap, M5& február 23. eszakmagtarorszAg 7 l ..... - ; i illőiioíjvájia úlüiuiuii kőícbeji \ HETI ./* s~y Valamikor leesett az égről egy ( (J csillag, gödröt vájt a he­gyek közé s ott született Alacska, ez a Miskolctól észak-nyu­gatra lévő, történelmileg jelenték­telen múltú kisközség. Csakugyan így hinné az ember... Mert valósággal belefeküdt a he­gyek ölébe, -mindössze egyetlen ki­járót hagyván a sík terep, Sajó- szentpéíer felől. Szinte elbújt a vi­lág szeme elől... Talán ez az oka annak, hogy alig-alig hallatott magáról. Múltjá­ról nagyon keveset tudunk, a fel­jegyzések is hiányosak. Adatot csupán az egyházi anyakönyvben s a megyei levéltárban találunk. Ezekből tudjuk meg, hogy neve már a XII. században is így szere­pelt. Első feljegyzett birtokosa az Alacskay-család volt, amely öt év­századon át vele együtt uralta Egrest, Jetyőt, Kurityánt, Kisfaludat és Nagybarcát. A XVII. században az Alacskayak elzálogosították a köz­séget, majd utóduk nem lévén, Se­nyéi Pétert iktatták be örökösként. Historikus szempontból kevés említésre méltó esemény történt itt. Annyit tudunk csak, hogy a tö­rök alaposan és többször is meg­sarcolta; a szájhagyomány szerint a cár csapatai is jártak Alacskán a szabadságharc idején: az elkobzott marhák, birkák húsét borban főz­ték meg a község terén. anem ha a történelem nem sfl) is, a nyomorúság története annál inkább fészket rakott Alacskán! S a cselédnép hiába til­takozott ellene, szavai nem jutot­tak túl a hegykoszorún, az égre meg hiába vetette a szemét: on­nan legfeljebb jókora záport ka­pott, mely elvitte viskójának nád- fedelét .... Szóval leginkább ezt a mostoha körülményt lehet megemlíteni er­ről az alig kilencszáz lelket szám­láló falucskáról. Két-három évti­zeddel ezelőtt már próbálkozott va­laki egy rövid monográfiát írni róla, de nagyon hamis képet festett az életről, s önönmagával is ellen­tétbe keveredett. így írt a szerző arról a korról, amelynek idején ~ sok-sok harc után — végre fellé­legzettek az elnyomott milliók: »... és a proletárdiktatúra erkölcs­romboló eszméi általában meglazít látták azt az erkölcsi szilárd akn pót, mely a háború előtt volt« Persze, mert az emberek ráeszméld tek arm, hogy az életnek nem fel­tétlen velejárója a szolgaság. Egyébként is lehet-e erkölcsnek nevezni — akár a forradalom előtt, akár utána — azt az életfelfogást, amelynek a lelki terror és az ural­kodó osztály jogtalan jogbitorlása szabta meg az útját?! Az alacskai monográfia szerzője — aki maga is alacskai volt a megalázkodás hangján szólt akkor, amilcor ezt állította: ».. .népünk nagy rétege nem elég érett még a széles autonómiára, a jogkiterjesz­tésre, mert sokszoi' azzal nem él, hanem visszaél.« O itt a cáfolás végett megint csak idézünk (szintén a mo­nográfiából, amelynek ere­deti kéziratára most bukkantunk rá): »A községből — Alacskáról —■ sem a múltban, sem a jelenben (1930-as évek, A szerk.) — az in­telligens családok kivételével — sem a tudományos, sem az ipari pályára nem mentek s nem men­nek.« És most jól figyeljünk: »En­nek oka. nem a vágy, vagy a ké­pesség hiánya, hanem inkább a szegénység. A munkások a rossz - gazdasági viszonyok miatt a lét­minimumot is alig képesek megke­resni. A fiúk, alighogy kikerülnek az iskolából, munka és kereset után mennek.« Tehát adva volt az óhaj is, ké­pesség is, — csak éppen a jogot »nem lehetett« kiterjeszteni any- nyira, hogy a szegény ember is vigye valamire ... Ennek viszont nem a nép »éretlensége« állta út­ját, hanem a szűk korlátok közé szorított jog. Mert mi történik, ha jogot kap a nép? íme, a ma pél­dája: oi'vos, mérnök s egyéb tudo­mányos ember is kikerül a falu­ból. Sőt mi több: autonómiájával is tud élni: önállóan intézi ügyeit — még hozzá női vezetőkkel! A tanácselnök, a tanácstitkár — asz- szony!.;; És ezektől a vezető emberektől senki nem idegenkedik, mert nem váltak »hamis prófétákká«. Régeb­ben talán voltak ilyenek? No. ds adjon választ az, aki benne élt a lm jegyzetek n/vwtnAAfwutfvi II J © Y E Színes szovjet film. telt hitről beszél, miközben a szél­malom vitorlája a levegőbe emeli. A Cervantes-i hős tragikomédiájá­nak felejthetetlen ábrázolása ez a jelenet. A filmből az cseng ki, hog\ a magányosan folytatott küzdelem akkor is meddő, ha bármilyen igaz ügyért is történik. És mégis, az élet gazságaiért, folytatott küzdelmet rneg kell vívni mindaddig, amíg cseppnyi erő van bennünk. A remek rendezés mellett a kivá­ló szereposztás teszi felejthetetlen művészi élménnyé a filmet. A cím­szerepet alakító Cserkaszov döbbe­netes alakítást nyújt. Egyszerű és emberi, külsejében is kitűnően meg­felel a Cervantes-i elképzelésnek. Alakításában Don Quijote figurája óriási jellemmé nő a néző előtt. Ki­emelkedő alakítást nyújt Sancho ITT A KOLCSONGARAZS Húsz hónappal ezelőtt — 1956 áprilisában — alakult meg a Bel­kereskedelmi Kölcsönző Vállalat. Induláskor mindössze négy cikket kölcsönözhettek, ma pedig már százánál többre tehető a kölcsönözhető cikkek száma. A vállalat egyetlen vidéki boltjában, a Misikolc, Vörösmarty u. 82. sz. alatti üzletben csakhamar megjelenik a legújabb kölcsöricikk: az összerakható aluminium garázs. A hullámlemezekből álló garázs rövid idő alatt összerakható 4.20 méter hosszú .és 2.36 m széles. Évi bérleti díja mindössze 1930 forint, de a vállalat el is adja a garázst. A kölcsönző azonban nemcsak a garázshiánnyal küszködő vállalatokra és magánosokra gondolt, mert a kis épület kiválóan alkalmas raktárnak is. Az új cikk iránt a fővárosban máris igen nagy az érdeklődés, úgy hogy a Váci Híracf&stechnikai áruk Gyára — amely a Belkereske­delmi Vállalat dolgozóinak javaslatára kezdte meg a garázs gyártását ■*— most motorkerékpár-garázs elkészítését tervezi. Ezzel szeretné meg­óvni a motorkerékpártulajdonosokat a szabadban való garazsirozás okoz­ta károktól. (b. i.) Panza szerepében Tolubjejev. Nyílt­szívű, árad belőle az életöröm és gyengédséggel szereti álmokban élő urát, aki mellett szinte magát az éle­iét, a paraszti józanságot képviseli. Stilizált spanyol zene kíséri a játé­kot, amelyért Karajevnek jár dicsé­ret. Festőién szépek az egyes tájfel­vételek. *' Költőien szép a film befejezése. A halott lovag, akit legyőzött a rideg valóság, örök életet nyer. Az igazság harcosa hű lován ülve és elválaszt* hatatlan társától, Sancho Panzától kísérve egybeolvad a végtelenséggel. A Don Quijote kiemelkedően mű­vészi filmalkotás. Méltó a Cervan­tes-i regényhez. Kár, hogy Miskolcon csak rövid ideig láthattuk. A KÖLTŐ Színes szovjet film. Hogyan lesz az intervenciós hábo­rúk során, a forradalom edzőtüzé- ben a fiatal Nyikolaj Taraszov köl­tőből igazi költő, a forradalom meg- győződéses katonája? Ezt ábrázolja a most bemutatott új szovjet film. A film alkotói kitűnő atmoszférát teremtenek azzal a frisseséggel, ele­venséggel, amely arra késztet ben­nünket, hogy együtt éljük át Kolja találkozását a forradalommal, együtt éljük át az intervenciós háború iz­galmait, a forradalmi tudat erősödé­sét, a költő tollának a forradalom szolgálatába lépését, igazi költővé, forradalmárrá válását. A film egyik legfőbb erénye‘az a légkör, amely a forradalom első napjainak idejét érzékelteti. Ennek felidézésére kitű­nő alkalom a költő alakja, aki ki akar tömi mindennapi nyomorúsá­gából, embertársaihoz akar szólni, magával akarja ragadni őket. Az igazi, forradalmár-költővé válás mellett a film alkotói az ifjúságot, a szív tisztaságát és a tiszta szerelmet helyezik ábrázolásuk előterébe. A filmtörténet, sajnos, nem új, de a film alkotói szeretetreméltó alakok formálásával, a cselekmény pergővé, idegfeszítően izgalmassá tételével újszerűvé tették. A két főszereplő, Szergej Dvoreckij és Izolda Izvicka- ja alakítása emlékezetesen szeretet­reméltó. Kedves és tanulságos film­alkotás az „A költő”. Különösen if­júságunknak lenne nagyon tanulsá­gos. — Kár, hogy csak rövid ideig vetítik Miskolcon. fűm) fcr-% Úf9 megoldásra váró feladatok előtt Beszélgetés Biró Antal elvtárssal, az MTESZ miskolci intézőbizottságának főtitkárával • •• A Műszaki és Természettudomá­nyi Egyesületek Szövetsége miskol­ci intézőbizottsága nyolcéves múltra tekint vissza. Működésével hagy te­kintélyt vívott ki magának, az ipar vezetése, irányítása, de más fontos kérdésekben is. A legutóbb kibőví­tett választmányi ülést tartottak, ahol meghallgatták a legjobban mű­ködő tudományos egyesületek beszá­molóját, megvitatták távlati tervei­ket és konkrét határozatokat hoztak. Felkerestük Bíró Antal elvtársat, a miskolci intézőbizottság főtitkárát, hogy elbeszélgessünk vele a tudomá­nyos egyesületek munkájáról, a mis­kolci intézőbizottság terveiről és problémáiról. Bíró elvtárs kérdése­inkre a következő válaszokat adta. O Milyen eredményeket értek el az 1957-es esztendőben? — Intézőbizottságunk és csoport­jaink munkáját pozitiven értékel­hetjük. Az elmúlt évben a tudomá­nyos egyesületek 359 előadást, illet­ve klubnapot rendeztek, ahol több mint tízezren vettek részt. Meg kell említenem a Bolyai Matematikai | Társulatot, amely a legtöbb előadást ! rendezte, igen nagy érdeklődés méh jlett. Az Agrártudományi Egyesület , szerencsi ankétjá-n — ahol a szoeia- t lista üzemekben és termelőszövetke- , zetekben végzendő munka időszerű kérdéseit vitatták meg, — több mint , 400 mezőgazdasági szakember jelent , meg. Eredményeinkhez tartoznak (még a különböző tanfolyamok is, ,amelyek szövetségünk eleven, lüktető t életet bizonyítják. © Milyen tudományos kutató­munkát végeztek? i Aktíváink eredményesen vettek i részt a tudományos kutatómunká- I ban. Az elmúlt év novemberében (kétnapos városrendezési ankétet tar- f tettunk, amelynek anyaga Miskolc (város távlati fejlesztési tervének | alapjául szolgál. A Magyar Hidroló- 'giai Társaság miskolci csoportja | szennyvíz-ankétján az ország más városaiból is resztvettek szakembe­© rek, hogy az időszerű kérdéseket tu­dományos alapon is megvitassák. Tudományos kutató munka termé­szetesen az egyesületeken belül fo­lyik. Egyesületeinkben 17 munkabi­zottság működik, amely az elmúlt évben 62 ülésen foglalkozott külön­böző, megoldásra váró feladatokkal. A legjobb munkát a Közlekedéstu­dományi Egyesület munkabizottsá­gai végezték. Elismeréssel kell meg­emlékeznem a Hidrológiai Társaság zsombolykutató szakosztályáról, amely a rendszeres heti kutató útját megtartotta, s az alatt biológiai gyűjtéseket és megfigyeléseket vég­zett a Bük.krhegység barlangjaiban. Csák üdvözölni lehet a Gépipari Tu­dományos Egyesület kezdeményezé­sét is, amely mérnökök és techniku­sok továbbképzésére tanfolyamot szervezett üzemgazdasági témakör­rel. A tanfolyamon 86-an vesznek részt. Résztvettek-e a tervezési munkában, és ha igen, milyen eredménnyel? — Egyesületeink számára a terve­zési munka és a külső kapcsolatok kiépítése jelentette az elmúlt évben a legnagyobb feladatot. Ennek a leg­nagyobb mértékben eleget tettünk. Például Miskolc város rendezésére alakult komplex-bizottság zárójelen­tését az egész országban ismerik. Szeged, Debrecen, Pécs városa is el­kérte a komplex-bizottság jelentését, hogy áttanulmányozza és hogy mun­kájában felhasználja. Az építésügyi minisztérium város- és községrende­zési osztálya levelet intézett hoz­zánk, amelyben legteljesebb elisme­rését tolmácsolja, kifejezésre juttat­va, hogy a felvetett javaslatok alap­ján, más városok terveinek elkészí­tésénél is figyelembe veszik. A mun­kabizottság értékmérőjeként ismer­hetjük el a városi tanács legutóbbi ülésén hozott határozatot is, mely szerint a városié ilesz+és távlati ter­vének készítését a zárójelentés alap­ján kell elkészíteni. Célunk, hogy a közeljövőben ezt az anyagot a sajtón keresztül nyilvánosságra hozzuk. © Milyen terveük és elgondolá­saik vannak? — Legfontosabb feladatunknak tartjuk, hogy az egyesületi munkát Miskolcon kívül, ipari gócpontokban is kiépítsük. Ezért javasoltuk a vá­lasztmánynak, hogy a Miskolcon kí­vüli ipartelepek műszaki értelmisé­gét szervezetünk munkájába bekap­csoljuk. Ennek érdekében a miskolci intéző bizottság Borsod megyei inté­zőbizottsággá alakulna át. Ez a kö­zeljövőben meg fog történni. Fel kívánjuk lendíteni a Borsodi Műszaki 'Élet című folyóiratunk munkáját is. Ezzel is a műszaki pro­pagandát akarjuk javítani. _ üj komplex-munkabizottságot kívá­nunk életoehívni. ügy tervez­zük, hogy a Lenin Kohászati Művek­ben a folyamatos acélöntés techno­lógiájának kidolgozására komplex­munkabizottságot alakítunk. Tervbe- vetíüik idegennyelvű tanfolyamok beindítását is. A társadalmi tulaj­don fokozottabb védelme érdekében elhatároztuk, hogy megalakítjuk a Műszaki Tanácsot, amely minden nagyobb beruházást felül fog vizs­gálni, s nem engedi meg a pénz, az anyag célszerűtlen és felelőtlen fel- használását az iparban. Bíró elvtárssal folytatott beszélge­tés alapján megállapíthatjuk, hogy az MTESZ tagjai az elmúlt évben derekasan resztvettek a műszaki kultúra színvonalának emelésében, a népgazdasági feladatok sikeres vég­rehajtásában. Ebből is láthatjuk, hogy helyes úton járnak. Munkájuk­hoz, terveik megvalósításához sok sikert kívánunk. Nagy feladatra vállalkozott a szov- , jeí filmgyártás, amikor Cervantes , világhírű regényének filmváltozatát elkészítette. A klasszikus regény filmrevitelét Kozincev rendező mű* , vészi módon oldotta meg. A filmbei) Don Quijote, a zavarosfejű lovag tragikomikus tulajdonságai mellett világosán rajzolódik ki a nemes esz­mék rajongója, aki az elnyomottak védelmére kel. Gyakran megalázzák, kinevetik, mégis: alakja az álmokba, az emberbe Vetett hitet sugározza Összeütközik a reális világgal, annak közönyével, értelmetlenségével, az emberi ideálok kigúnyolásával. An­nak ellenére, hogy komikus, groteszk helyzetekbe kerül, mégsem nevetsé­ges, s nem szánalomra méltó, mert a gonoszság ellen küzdő ember' mindig nagyszerű és nemes. Az emberbe ve­korban s aki »elecbolcseletevei« A- meghazudtolia önmagát: i »A nép nagy része bizalmatlan A a vezető emberek iránt. Ennek oka A a nyomorult anyagi helyzeten ki-A vül abban keresendő, hogy bizo- f nyos politikai célok érdekében, A például választások idején, akad- A nak hamis próféták: »Bennem is A olyan paraszt vér buzog, mint ben-1 netek... Egyet akarunkV — ha-A zudják.« Beszéljünk azokról a bi-f zonyos politikai célokról vagy azé »egyetakarásról?« Felesleges. Azt« úgyis tudjuk: Ígérgetésből még A' soha senki nem lakott jól! } y^7 J iszont összehasonlításként £. ( hada jegyezzük meg: ne- r künk is vannak bizonyos f1 pouÁkai céljaink. De mindnek ez 9 a lényege: a lehetőség szerint egy-9 re jobb életet teremteni s pótolni 9 azt, amitől a múlt megfosztotta a 9 népet. Nem tűnhet — mert igaz! 9 — üres fecsegésnek, ha jogos busz- 9' keséggel azt mondjuk: felvezet-9 iük a hegy ormára a völgy bőrt-ö- 9 nébe zárt alacskai parasztokat, 9 hadd nézzenek körül a világban,! 9 És mi történt azóta! B. Gál9 András, ez a hetvenhat éves aggas-9 tyán, akinek gyerekkorában, nem 9 lévén orvos, megvakította az óivar 9 a félszeméi, így mondja: ? — Én már nem is látok régi há- 9 zat Alacskán. Vagy átalakították, # vagy újat építettek a helyükbe (13 9 év alatt inkább hetvenet, mint öt- f vénét), mindenesetre eltűntek af nádtetők... 9 Szóval a jog megtermetté a ma- 9 ga gyümölcsét. Hová lett a két tan- # erős, egy tantermes iskola? Kibő-) vült öt tanteremre és hat oktató- tf val. így nevelik a tudásra szomjast nép kicsinyeit. i1 — A rádiók száma is közel két-{ száz a korábbi nyolccal szemben...{ — Az én időmben még a szóra- , kozás is csak »amolyan parasztnak1, való« volt — így mondták az urak , — meséli Gál bácsi. — Vagy a[, kocsma — már akinek volt rá egy-1, két koronája — vagy a szabadban1, rendezett ugra-bugra... A mai'-, fiatalság? Mit tudhatja... !, Pedig nem ártana, ha tudná., \ Mert sok áldozatba került többek<1 IcöZött az a kultúrház, amelyben as!1 alacskai lányok, fiúk — versengve', a két kultúrcsoport — Figaró há-A zasságál adják elő Budapestről. ho­zott XVII. századbeli jelmezek-)' ben... Meg hadd tudnák azt is, j, ■milyen nehéz volt cipekedni a ne- ji gyedik-ötödik faluba a pálinkának]1 szánt gyümölccsel «— mert a falu-\ ban nem volt szeszfőzde s hiába{\ rimánkodtak érte —. hiszen a ke- [ i nyérkeresetnek egyik főforrása volt 1 «=■= nem kapták meg, csak ettől c< rendtől, amely a joggal együtt a\ kenyeret is igyekszik biztosítani. fl/j it mondjunk még? Hogy surf sincs a szeszfőzdéhez vezető úton, mert jó az út... S hat régen arra panaszkodtak, hogy szűkölködnek a vízben, úgy arra 11 sincs okuk ma, mivel tizenegy kút ontja az éltető folyadékotVagy azt, hogy De távol áll tőlünk a statisztikai , felsorolás. Viszont ez is hozzátar-, i tozik Alacska új monográfiájához, é mert ez az igazság, ezt irta be azt élet a történelem könyvébe. f És ez magyarázza meg azt, ma A miért nem vágynak el a faluból, 9 mint régen. Az akkori szándék,9 melyet az emberi elkeseredés on- J tott dalba, kesergő nótába, a múltéi már, feledésbe veszett a jellegze-9 tes alacskai strófa: 9 »•Elmennék én, de nem tudom hova .. . f Boldog már én úgy sem leszek soha!-« f Más nóta járja Alacslcán. Ví-\ gább, szívderítőbb. Csak egyedül Gál bácsi nem énekel a többiekkel. { Öt fogadalma kötelezi némaságra. \ Amikor meghalt a háborúban a < ve je, akkor határozta el, egész éle-' tén át gyászol, soha többé nemj énekel. ' , Egyébként is rossz emlék fűziI az énekhez: legénykorában tizen-' két óra hosszat ült a főjegyző kar­cerében, mert késő este nótázva ha-, ladt el a földbirtokos kastélya< előtt... Az utóbbiért viszonP bősé­ges elégtételt kapott: unokái bent,] az egykor büszke kastély falai kö-i zott próbálgatják csengő hangju- kát, sokadmagukkal egyetemben, \ dicsérvén a jelent és a jövőt... i //y ért ha múltja a szegénysé- j Ifi gén kívül nem is volt* Alacskának, jövendője lesz. J t CSALA LÁSZLÓ *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom