Észak-Magyarország, 1958. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-23 / 46. szám

VarärttM». 1OTS - fcfomir 23. eszakmagyarorszag A FALU NEPE MEGiNT LÉPETT EGYET ELŐRE...! sadakni problémákkal, és nagyon. sok t ember, akit addi.g nem érdekelt aj világ ügye. most élénken figyeli a * bel- és külpolitikai eseményeket, ♦ élénken vitatkozik, szívesen bekap- ♦ csolódik a népfront munkájába. Igen megkapó példa a feisodobszai esel. Éppen előadást tartottam, amikor ki­aludt a villany. Régebben ilyen eset­nél faluhelyen nagy rikollozás, ne­vet gélés, lármázás következett be. És most, mintha mi sem történt volna, én folytattam a beszédemet, a falu lakói éppen olyan feszült figyelem­mel hallgatták, minden pisszenés és nesz nélkül, mint addig. Nagyon jól esett ez a figyelmesség és fegyelme­zett rég. Á ltalában szokásom, ho.gy elő­adás előtt mindig hamarabb kimegyek a faluba, beszélek embe­rekkel, hogy megismerjem, mi a problémájuk. Ezeket a gondokat mindig felhasználom előadásomban. Egyik esetben például Aszalón tar­tottam előadást az életszínvonal emelkedéséről. Nappal láttam, hogy 10—15 iskolás gyerek gyermek bicik­livel ment az iskoláiból hazafelé. Az előadást mindjárt azzal kezdtem, hogy emlékeztettem a felnőtt lakos­ságot, hogy bíz, amikor ők még isko­lások voltak, nemhogy gyermek- biciklire gondolhattak volna, hanem még rendes ruhájuk sem volt. És lám, mennyivel más életet élnek már az ő gyermekeik. Egyik paraszt- ember aztán majdnem könnyezve mondta el. hogy milyen nyomorultul is járt ő iskolába és hát. mégiscsak nagy dolog, hogy az ő fiának már kerékpárja is van. M unkám során sok nehézséggel is találkozom. Nehéz a kiuta­zás. Vannak megoldatlan gondok. De mindezeket elfeledtetik a kedves fi­gyelmességek. Ha kint járok a faluk­ban, az emberek meghívnak maguk­hoz. Aibauj Lakon életemben először voltam. A gyűlés után többen szól­tak, menjek hozzájuk látogatóba.. Egyik is hívott, a másik is. Végül úgy egyeztünk meg, hogy elmentem egyhez és a többi velem jött, ott folytattuk a vitát, a barátságos be­szélgetést. Máskor szüretre hívtak meg, vagy éppen disznótorra, bor­kóstolóra. Jól esőik, mert ebben mun­kám elismerését és az emiberek sze- retetét látom. Mindez arra tanít, hogy' az egy­szerű emberekkel őszintén, közvetlen hangon keli beszélni, megérteni őket, az értelemhez és a szívhez kell szólni egyszerre és őszintén törődni a nép ügyével.. Elmondta: Kalapos Ottó, a Ha­zafias Népfront Szikszó járási elnökségének titkára. BORSODI GYULA: ÉS LÁTTAM ŐT A SZÍNHÁZ élűi t Ereszd el végre, szörnyű döbbenet e csudát látó, fölvert keblemet. Roskatag falaik, fák és annyi lom, mi tartott össze eddig? — Nem tudom. Leomlik oszlop, tető, boltozat, hol az eszmélő lélek oly sokat csapongott .némán, — visszafojtva még, — vagy földübörgött, mintha zeng az ég. — „Mi most e csarnok? Jöjj és csendbe néz körül e házban,— kétszerannyi kéz elkelne benne, mert ahol atyád unalma hajdan szent derűre vált, te ott ma boldog hajlékot keress! Színész! Te fáklya! Ha leszáll az est, hajnali fényt gyújts, hisz te, mint a nap, fázó világnak oldod meg magad. És lenn a téren tűz-parázs szemek figyeljék szavad, — és te szó, te meg a szebb jövőnek egyengess utat, a szívre hullva, mint az öntudat. Kérded mi kell még? Szólj így: Itt vágyó1 hol nincs dicséret, de a munka sok. És áll majd a ház, a hajlék, ahol újra a szépség szól a bolt alól, S te művész leszel, — álmod és valód megszenteli majd verejték s a csók. Alkotsz? — Munkában elfáradt tenyér ritmust dörög rád, — Kell-e több babér?” — Autó dübörgött és írémszórva port, a nagy forgatag szinte elsodort. De e szavaik mind úgy verték agyam, mint orkán, melynek lángostora van. Visszafordultam, — Ki szólt? így ki kért? S Tháliát láttam, — épp aludni tért. a különböző osztályokba, osztály ré­tegekbe tartozó embercsoportokat. Még a pedagógusok többsége is ..be­járó”, Zsolcáról, vagy Miskolcról. Itt még a falu jellegének megfele­lően nem tudtuk megtalálni a meg­felelő hangot. Hasonló a helyzet Hernádszentandráson. Bár az embe­rek szeretik, tisztelik és becsülik egymást, mégis két táborból áll a falu, középparasztokból, meg sze­gényparasztokból. Jellemző, hogy a faluban két tsz van, egy-két tag ki­vételével mind szegény parasztok. Ha valami választásról van szó. ha kö­zépparasztok vannak többségben, akkor csakis az ő jelöltjük kerül be, és ha szegény parasztok vannak túl­súlyban, akkor azok csakis a maguk emberét választják. Sajnos a‘párt- szervezet. de különösen a tanács­elnök nem tesz valami sokat az össz­hang megteremtéséért. Itt is meg le­het találni a hangot az emberek szí­véhez. Ha velük beszélek, mindig figyelembe veszem a helyi sajátossá­got, azt, hogy a szegényparasztság egv lépéssel megelőzte a közép­parasztságot. a szövetkezeti gazdál­kodás felé fordul; s a középparaszt­ság még vár, bi zonytalanikodik, sok felvilágosító, okos szóra van itt szük­ség. I tt-ott még nem elég világos az ■ egyes szervek s a népfront egymáshoz való viszonya. Van példa arra, hogy tanácsvezető utasítani akarja a népfront-bizottságot, másutt a fordítottja mutatkozik. Legrosszabb a helyzet Szentistvánbaksán. Itt nem rhegy’ a népfront-munka, ennek oka. hogy a községi pártszervezet titkára nem ad segítséget, »leereszkedik« a népfronthoz, kéreti, magát. Márpedig a szentistvámbaksai pártszervezet is csak akkor tud jó politikai tömeg­munkát végezni, akkor tudja egybe- hangokui a falu lakóinak életét, ha támogatja a népfront-bizottság létre­jöttét, munikáját. Jó példaként említ­hetem Aszaló községet, ahol a párt, tömegszervezeti, tömegmozgalmi szervek igen jól együttműködnek. A népfront zászlaja alatt találkozik az egész falu akarata. És nagyon sok szép dolgot valósítanák meg. Igen élénken foglalkozik a falu népe poli­tikai, társadalmi, kulturális kérdé­sekkel. Legnagyobb sikere a pedagó­giai előadásoknak van. (ifjúság- és gyermeknevelés, szülök felelőssége, stb.). Az ifjúság nevelése egyébként az egész járás lakosságát is nagyon foglalkoztatja. Általános . tapasztalatom, hogy a falu népe sokkal érettebb, mint az ellenforradalom előtt volt, sokkal jobban foglalkozik politikai és tár­Onműködo műanyagfröccsgép mintapéldánya készül az idén a Borso d vidéki Gépgyárban A Borsodvidéki Gépgyárban már évek óta gyártják a jól bevált, kü­lönböző fajtájú műanyag sajtolására alkalmas présgépeket mind a hazai szükségletre, mind pedig külföldi megrendelésre. Az idén az országban eddig még nem gyártott, önműködő műanyagfröccsgép mintapéldányát készítik el a gyár dolgozói. A gép tervein már dolgoznak a gyár szer­kesztői, s maga a gép az év második felében készül el és a jövő évben kezdik meg sorozatgyártását. A villamos meghajtású önműködő fröccsgéppel a polistyrol elnevezésű műanyagból készítenek majd külön­féle használati tárgyakat, illetve ház­tartási cikkeket; A LAKÁSÉPÍTÉS HANYATLÁSA Nürnbergben kereken 25 százalék­kal volt kevesebb a lakásépítkezések száma az előző évihez viszonyítva. Ennek oka a megnövekedett lakás- építési költségek. Áprilisban átadják rendeltetésének a DIRI A VÁG Gépgyárban az új ezerszemélyes üzemi éttermet és konyhát A DIMÁVAG Gépgyárban csak­nem négyanillió forintos költséggel már korábban megkezdték az ezer személyes új üzemi étterem és kony­ha építését. Az egyemeletes oszlopos kiképzésű, díszes kivitelű épület el­készült és megérkeztek a konyhához tartozó korszerű háztartási gépek és berendezések; így az új létesítményt, amelyben büfé is lesz, április elején adják át rendeltetésének. Ezzel megoldódik a gépgyár dolgozóinak étkezési problé_ mája. A ZENEOKTATÁS NEHÉZ HELYZETE Sclileswig-Holsteinben a diákok 90 százalékának nincs daloskönyve és egyáltalán nincs hangszere. A hely­zet a magasabb osztályoknál sem különb. Az állam elnézi ezt a ször­nyű állapotot, s nem bocsát semmit az oktatás rendelkezésére. NYUGATNÉMET MUNKÁSOK MAGASABB BÉRT KÖVETELNEM A nyugatnémet vasutasok átlagom san 10 százalékos béremelést köve-* teltek a szal<szervezet egyik neustadti gyűlésén. A 280.000 vasúti munkás közül mintegy 100.000 csupán 300 márka bruttó bevétellel rendelkezik havonta. ÚJBÓL FELVESZI A MUNKÁT A FEGYVERGYÁR Az ampoldei kórháznak, amelyet 1945 után egy leszerelt fegyver­gyárban rendeztek be, ki kell költöznie és ismét átadnia helyét a Dyna­mit AG-nak, amely újból megkezdi a robbanóanyagok gyártását. A kórháznak eddig még nem találtak helyet. Az új kórház építési tervét el­vetették, mert jelenleg nem áll rendelkezésre pénzügyi eszköz. /Am Krímien ueiRiic különösen a kertészet gyarapodását révén — még több munkáskézre lesJ szüksége a szövetkezetnek. Már csak azért is, mert az öregek lassan nyug* díjba mennek. A tsz öreg iffrice, a strófákban mókázó Losonczi Kis Berta bácsi sem lesz már sokáig a szövetkezet kerékgyártója. Most még itt van. Kópésan kacsint, hogy hall-* gassuk csak: Műesőt csinálnak a permetező gépek, Zsákmaclzagot sütnek kenyérbe * pékek« No hiszen, mondhatom eh, de minek szóljak^ A régi igricek a sírban megfordulnak. Figurákat mozgat a kulturmozi vászna« Az ifjú igric meg jampizik a bálban. A jampizó ifjú igric után a lottózd nagymama következik, a falu csend-* jét háborgató Zetor, aztán újra a lucskos-sáros út. A tsz-tagok, meg maga Berta bácsi is nevet a huncut- kodó sorokon. Csak az az út! Az nem nevetni való, mert néha a mentőautó sem tud bejönni, a faluba s a nagy beteget hordágyon kell kivinni a mezőcsáti országúira, ami két-három kilométer. Ifj. Potyka György tanács- elnök jópár szór szóvátette már ezt a felsőbb szerveknél, dehát, eddig nemi volt rá pénz. Fontosabb helyekre keU lett. Ügy -mondják, hogy ahány kép* viselőjelölt fellépett eddig Igricibetij az minden alkalommal megígérte a bekötőutat. ígéretet könnyű tenni, de — hisz az igriciek is láthatják —, az ország mai helyzete még most sem engedi meg útjuk megépítését. Ázom* ban biztosra vehetik, hogy — különö- sen, ha eredményesen dolgoznak tt terrnelőszövetkezetben — egy-két év múlva sor kerül régi panaszuk or-* voslására. NAGP. ZOLTÁtí 1QC7 októberében azzal a fela- ; dattal küldtek ide a szik- 1 szói járás ba, hogy segítsem rend be­hozni az ellenforradalom által szét­vert, szétzilált, összekuszált Haza­fias Népfront-bizottságokat. Már az első napokban láttam, hogy — a szikszóit kivéve — a bizottságok jó­formán megszűntek létezni. Egy ha­lott mozgalommal álltam szemben. Mi itt a tennivaló? — töprengtem. Először is a járási elnökség és bi­zottság létrehozásához fogtam. A já­rási párt-vb., tanács, nőtanács segít- i ségével hamarosan sikerült is meg- i alakítani a 15 tagú elnökséget és az ; 52 tagból álló bizottságot. Most már ; a népfrontnak e tekintélyes számú < és tekintélyes, az ügyért odaadóan e dolgozó emberekből álló szervével a < hátam mögött, mint járási titkár s kezdtem meg a falusi bizottságok < létrehozását, megerősítését. Igaz, alig néhány hónapja dolgo- ■ zom a népfront erősítésén, de máris sok tapasztalatot szereztem. Háj öt- : tem, hogy az emberek nem veszik > szívesen, ha a tanácsházára hívják, ‘ s úgy tárgyalnak velük. így aztán ; ha kimegyek egy-egy faluba, min­dig a lakásán keresők fel 10—15 ! munkás, paraszt, értelmiségi, kis- ; iparos családot. Ilyenkor többnyire ! a szomszédok is át-áfcnéznek, s ba­rátságos, kedélyes, őszinte hangú, közvetlen beszéddel könnyen lehet i szót érteni. Jólesően érintett és érint, . hogy a járásban bárhová, bárkihez mentem és megyek be, mindenütt ; szívesen fogadnak, örülnek a látoga- . tásnák. A járás 28 községében mind­össze egyetlen ember akadt, aki ki- ' kijelentette, egyetért a népfront- : mozgalommal, helyesli, de megbiza- : fást nem vállal. Ennek is jogos, vagy ; jogosnak vélt személyi sérelem az 1 oka. Megtanultam, nagyon nagy türe­lemre, sóik tanító szóra van szükség, hogy egy-egy falu népe megmozdul­jon. Ezt mutatja Halrnaj község példája is. A tanácselnök segítségé­vel több embert felkerestem. Este 1 össze is jöttek, de kevesen, s így : választásra nem kerülhetett sor. Új­ra kél napot töltöttem kint, megint beszéltem emberekkel. Megint ösz- szejöttek, de megint kevesen. És mi történt? Az összejött emberek elha­tározták, hogy segítenek a bizottság létrehozásában. Egyszerű emberek, párttagok, tanácstagok, pártonkívü- liek egész sor embert kerestek fel és beszélgetéseik nyomán a népfront létrejötte az egész falu .közügye lett. Az alakuló gyűlésen ott volt a falu felnőtt lakossága. S igen jellemző, hogy a bizottság tagjait nyílt szava­zással, élénk vitával, nagy megfon­toltsággal választották meg. Elnöki nek egy munkásembert, egyik he­lyettesének egy középparasztot, má­sik helyettesének egy szegényparasz­tot választottak. És ez a népfront- bizottság nagyon jól dolgozik, van tekintélye és a szavának súlya. R/|eglanultam azt is, hogy a köz- v ségek népének politikai, kul­turális- nevelése akkor sikeres, ha az értelmiséget is megnyerjük a nép­front munkájához; Alsóvadászt pél­dául mély hallgatás, passzivitás jel­lemezte. Az emiberek nem politizál­tak, í jövetelekre nem szívesen ment. Létrehoztuk a népfront-* bizottságot. Titkárának Csicsovszki ■ András iskolaigazgatót választották meg, és beválasztottak még egy pe­dagógust, Fritlauf Lajost. A bizott­ság megválasztása óta megváltozott a falu élete. Létrehoztak egy igen jól működő gazdakört. Hetenkint háromszor jönnek össze. Hétfőn igen! élénk politikái vitákat rendeznek, szerdán mezőgazdasági kérdésekkel foglalkoznak, pénteken pedig szabad ( összejövetelt tartanak. Beszélgetnek. ( sakkoznák, dominóznak. rádiót , hallgatnak. Egy-egy ilyen összejöve­telen 60—80 ember vesz részt, azért nem többen, mert a helyiség kicsiny. { Alakítottak egy énekkart is. Ez a< férfiakból, nőkből, öregekből, íiata-< lókból álló énekkar népdalokat, in-| dalokat tanul, amellyel különféle) kulturális megmozdulásokon akar) fellépni. A népfront-bizottság távi a-1 tokban is gondolkozik. Azon top-1 rengnek, hogyan építhetnének egyi modern kultúrházat, amely akár egyi évtized múlva is a falu várható fej-) ílődésének megfelelően kielégíti azi igényeket. Olyan helyre tervezik,« ahol parkot, gyermek-játszóteret,* sé-i tateretés egylsörözőt is létesíthetnek.! K a!túrház. parkosítás, sétatér, gyer-i mek-játszótér — falun. Nagyon i nagy lépés ez előre a. falusi emberek i gondolkodásában, életében. i Éles ellentéte ennek Onga községi élete. Itt hiába vontuk be a pedagó-1 gusokat a népfrontba, nem hozta meg a kívánt eredményt, a pedagógusok tartózkodó magatartása miatt. Onga érdekes falu. A lakók nagyobb ré- szc kétlaki, gyárban, vasúton, város­ban dolgozik. A lakosság állandóan cserélődik, a falu élete szétszakadt, zilált. Itt nagy szükség, lenne a nép­front munkájára, amely összefogná Igrici igricek híres dalnokok Hová lett az ihlet, miért nem daloltok? Elnémult lantotok, eszi a szú, rágja, Nem kell már az igric s feledés vár rája, Holdbébi száguld már fenn a világűrben, Minden új már itten, ebben a faluban Csak egy a régi, ócska, a bekötőútja. Tanúsítom, úgy igaz, ahogy Berta bácsi mondja. Különös szerencse, hogy egyáltalán bejutottam Igricibe a sár miatt. Földút köti össze ezt a kis falut a mezőcsáti országútiak Gondoljanak olvasóink a múlt század alföldi útjaira, ahogy Petőfi írta. Ez aztán igazán vendégmarasztaló sár. Csak Pobjedánk szívósságának kö­szönhetem, hogy találkoztam Loson­czi Berta bácsival, az utolsó igrici igriccel. ő mondta el nekem az idé­zett verset, de még többet is — alig győztem hallgatni. Ügy tartják, hogy TV. Béla alapí­totta a falut. Idetelepítette a királyi igriceket — innen a falu neve —, akik azelőtt dalnokokként járták az országot, hozták-vitték a hirt, csatá­ban meg buzdították a. tizenharma­dik századbeli harcosokat. A régen- 1mondott dalok a múltba vesztek. 'Történelemmé lettek. Lassan az 'ősökről is megfeledkezik a falu. 'Megfeledkezik? Minden generáció 'szül egy-egy új énekmondót, aki 1Örökli az ősök ritmusérzékét, rim- i faragó készségét. • Mielőtt megkezdem rigmusos beszédem, ) Losonczi Kis Berta becsületes nevem. I Kutyabörös nemes volt valaha ősöm, . Berta bácsinak hív minden ismerősöm. A jó bort s hazámat, mindkettőt | szeretem . * • 1 Meg kell adni, jókedélyű öreg em- >bér Berta bácsi. Vidám, verseivel hnegnevetteti az igrici lakodalmas [népet, mert Berta bácsi nélkül nincs Persze, még így is sokkal jobb a munkaszervezés, itt, mint több más tsz-ben. Országos viszonylatban harmadik az igrici Kossuth Termelőszövetke­zet,, amely 47 holdas modern, nagy kertészettel rendelkezik. Tavaly ősz­szel rendezték be és szórófejes meg­oldással fognak Öntözni. A terv sze­rint ez 150.000 forint tiszta jövedel­met hoz a szövetkezeti tagok kony­hájára. Ugyancsak jó gazdálkodói érzékre vall a seprőüzem létrehozása. Ahosz- szú téli napokon a seprőüzem mun­kát biztosít a tsz-tagok egyrészének. Eddig 1000 seprő készült el Kazai Károly bácsi, Károly Erzsébet és munkatársaik keze alatt. Csak az a problémájuk, hogy a Vegyinagyke­reskedelmi Vállalat nem akarja át­venni az árujukat. Elég helytelenül teszi, hiszen a seprő gyakran hiány­cikk az üzletekben. Sajnos, az állattenyésztésben nem áll ilyen előkelő helyen a Kossuth Tsz. Az ellenforradalom után eladták az egyébként is gyenge szarvasmar­hatörzset. Most vásároltak tíz darab fajtiszta szarvasmarhát, tíz növendé­ket pedig hizlalásra szerződtek. Ugyancsak vásárolnak sertéseket: törzset és növendékeket A gazdasági fejlődéssel azonban eddig nem. haladt párhuzamosan a szövetkezet fejlesztése, az új tagok felvétele. A legutóbbi közgyűlésen ugyan felvettek két új tagot, de a lakodalom Igriciben. Vidám sorain neveinek az emberek, de csípős stró­fáiért sem haragszanak rá. Elsősor­ban munkatársairól versel. Munka­társairól, az igrici Kossuth Termelő- szövetkezet tagjairól. — Ott kerék- gyártóskodik az öreg. A ma igrice a termelőszövetkezet­ről versel. Két éve dolgozik ott. Ügy tervezi, hogy a közeljövőben nyug­díjba vonul. Megérdemli, hisz’ már a 64. életévét tapossa. Pedig sajnálja itthagyni a tsz-t, mert igen jól érzi magát a szövetkezetben. Ezt bizo­nyítja az a szeretet, ami a tsz-tagok­ról szóló verssoraiból kicsendül. Török László tsz elnökkel én sze­mélyesen is beszéltem, de igazában akkor ismertem meg, amikor elolvas­tam a róla szóló Berta bácsi faragta verset. Nyugtalan természetű ember, a falubeliek igy mondják: élelmes. Élelmes, de nem önző módon. Egy a termelőszövetkezettel. Azt a lendü­letet, ami öt magát jellemzi, sikerrel átviszi a. termelőszövetkezet gazda­ságába is. Azelőtt agronómusa volt a szövet­kezetnek. Most elnöke. Azt, hogy el­képzeléseit valóra tudja váltani, a tagság megváltozott munkaviszonyá­nak köszönheti. A korábbi években bizony fáradságos és kedvetszegő munka volt, inig késő reggelre összc- veszekedték a tagságot, kiosztották a munkát, Most éppen fordítottan igaz a veszekedés. Több a munkára jelentkezőt mint a munkalehotöscg. Rövid hírek a nyugatnémet helyzetről ÁREMELKEDÉS AZ ÉDESSÉG- ÉS CSOKOLADÉIPARBAN A küszöbönálló cukor árának eme* lése után az édesség- és csokoládéi ipar is emelni fogja árait. Április elsejétől tehát egy tábla csokoládé 10 Pfenniggel lesz drágább. NŐK BÉKEMOZGALMA A BETILTÁS ELLEN Koblenz Den nemrégiben tárgyalást indítottak a szervezetben részt­vevőik ellen. Az első vádlott egy 65 éves nő volt, a mozgalom tartományi vezetője, aki ellen „tiltott politikai tevékenység” vádját emelték.

Next

/
Oldalképek
Tartalom