Észak-Magyarország, 1958. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-22 / 45. szám

ESZAKNAGYAROKSZAO Szombat, 1958 február 22. Külügyi vita as angol alsóhásban Bevan és Selwyn Lloyd felszólalása London, (MTI) Az angol alsóház csütörtökön foly­tatta az előző nap megkezdett kül­ügyi vitát — jelenti a Reuter. Aneurin Bevan, a munkáspárti ellenzék külpolitikai vezérszónoka felszólalásában tiltakozott a kelet- nyugati csúcsértekezlet összehívásá­nak késlekedése miatt. Bevan élénk derültség mellett em­lékeztetett MacMillan miniszterelnök szerdai kijelentéseire: A késlekedés annak tudható be, hogy »együttha- ladásra kell bírni a karaván összes tagjait« »Ez a karaván olyan lassan ha­lad — mondotta Bevan —, hogy Inkább hasonlít gyászmcnethez, amelyben Dulles, Selwyn Lloyd és Pineau látszanak a legközeleb­bi gyászoló hozzátartozóinak.« Bevan ezután »holdkórosságnak« nevezte Kína folytatódó kirekeszté­sét az ENSZ-ből. »Ha teljes egység­ben. reális alapokon vennénk fonto­lóra a helyzetet, akkor Kína már régen tagja lenne az ENSZ-nek«— hangoztatta. A szónok sürgette a nukleáris kí­sérletok felfüggesztésiét és a továb­biakban hangsúlyozta, hogy a bag­dadi paktum »a szó szoros értelmé­ben homokra épült« és semmi erővel sem rendelkezik. Bevan hangoztatta, őszinte meg­győződése, hogy az oroszok valami­féle megegyezésre törekednek. »Első ízben köti össze közös érdek a kom­munista és a nemkomm urüsta nem­zeteket, nevezetesen az, hogy ne tör­jön ki harmadik világháború.« A szónok végül bejelentette, hogy az ellenzék támogatná a kormányt, ha az biztosítékot nyújtana, arra, hogy az egészen közeljövőben megtartják a csúcs­értekezletet és a maga részéről őszintén törekszik megegyezésre a Szovjetunióval, Az ezután felszólaló Selwyn Lloyd külügyminiszter foglalkozott a szu- dáni és tuniszi, helyzettel. Az ellenzéknek azzal a javaslatá­val foglalkozva, hogy hajtsák végre Európában az egymással szemben álló felék egymástól való szétválasz­tását, Selwyn Lloyd kijelentette: Még mindig az a meggyőződésem, hogy a legjobb terv ezzel kapcsolat­ban az Eden-terv. Ez a terv kiterjed a német egység kérdésére is.« A külügyminiszter a továbbiakban kijelentette: „Meg kell kísérelnünk, hogy közös tervet dolgozzunk ki KATÓ-beli szövetségeseinkkel. Ezt zárt ajtók mögött kell elvégezni, mielőtt még a tervet a nyilvánosság­nak bejelentenék.” Selwyn Lloyd elutasította Gaits- kellnek azt a javaslatát, hogy Nagy- Britannia a csúcsértekezlet megtar­tásáig ne kezdjen hozzá rakétatá­maszpontok létesítéséhez. Selwyn LloyÚ befejezésül han­goztatta: »Határozottan találkoz­ni akarunk az oroszokkal és meg akarjuk kísérelni ezeknek a kér­déseknek rendezését.« Selwyn Lloyd a továbbiakban ki­jelentette, hogy a kormány nem zár­ja ki a Rapacki-terv fontolóra véte­lét. Az angol kormánynak látnia kell a terv jellegét és meg kell vitatni azt szövetségeseivel. Az angol külügyminiszter hangoz­tatta, inkább szeretne olyan tipüsu csúcsértekezletet, amelyen — bár az előkészítő munka eredményeként semilyen kérdést sem zárnak ki a napirendről — a kormányfőknek konkrét elgondolásaik vannak arról, hogy milyen kérdéseket érdemes a leginkább megvitatni. (MTI) A Pravda vezércikke a közepeuropai atomfegyvermentes övezet létesítéséről Moszkva (TASZSZ) A Pravda pénteki száma „A béke és az európai népok biztonsága ér­dekében” címmel vezércikkben fog-, lalkozik a közép-európai atomfegy­vermentes övezet létesítésével. A vezércikk részleteket idéz az atomfegyvermentes övezettel foglal­kozó szovjet kormánynyilatkozatból és újból kifejti a szovjet kormány- nyilatkozatban erre a kérdésre vo­natkozólag leszögezett állásfoglalá­sát. Ezután így folytatja: A közép-európai atomfegyvermen­tes Övezet létrehozásának gondolata ésSzerű lehetőséget ad arra, hogy megtegyék az első lépést a leszerelé­si egyezményhez és a nemzetközi fe­szültség enyhüléséhez vezető úton. Ezt a gondolatot támogatják a szo­cialista országok is, valamiint min­den ország széles néprétegei. — Ugyanakkor egyes amerikai, angol és nyugatnémetországi hivata­los . személyiségeknek az utóbbi na­pokban tett .kijelentései az atom- fegyvérmentes övezet megteremtésé­nek megakadályozására törekednek. — A hidegháború szószólói — foly­tatja a Pravda — nem véletlenül igyekeznek arra, hogy befeketítsék az atomfegyvenmentes övezet meg­alakításának tervét. Maga a New Yonk Times is beismeri, hogy ez a terv „jelentős együttérzésre talált bizonyos európai körökben”. — Valóban — írja a Pravda — az atomfegyvermentes övezet körül a napokban' ismét élénk vita indult meg a nyugateurópai országokban. A párizsi sajtó megállapítja, hogy a .lengyel kormány emlékirata nagy érdeklődést keltett a francia politi­kai körökben. Néhány politikai párt és több lap élesen bírálta a hivatalos körök el­utasító álláspontját a lengyel javas lattal szemben. így a Német Szociál­demokrata Párt sajtóközlönye rá- . mutatott arra, hogy a lengyel kor­mány javaslatának eliftasítását sem katonai, sem pedig politikai szem­pontokkal nem lehet indokolni. Ez a gondolat — írja a sajtóközlöny — behatolt a népele tudatába. Ha a szö­vetségi kormány elutasítaná az atom­fegyvermentes övezetet és kibúvók­hoz folyamodna, tovább folytatná azt politikát, amely kizárólag a fegy­verkezési versenyt szolgálja, ennek végzetes következményei lennének a német népre nézve. A nyugatnémet Neue Rhein-Zei- tung egyenesen üdvözölte az atom­fegyvermentes övezet tervét. »Véle­ményünk szerint — írja a lap — a terv jelenlegi formájában hibátlan. Lehetőséget nyújt a nemzetközi hely­zet enyhülésére és a lázas fegyverke­zési verseny beszüntetésére. Nem jár semmiféle olyan kockázattal, amely nagyobb lenne a jelenleg fennálló kockázatnál és kitűnik egyszerű, propagandamentes fogal­mazásával.« — Nem kétséges — állapítja meg a Pravda —, hogy a nyugateu­rópai közvélemény széles rétegei ér­deküknek tartják az atomfegyver­mentes övezet létrehozását. E javas­lat megvalósítása megegyezne min­den európai állam népeinek alapvető érdekeivel, hiszen a népeket mélyen aggasztja az atom- és hidrogénhábo­rú veszélye. — Itt az ideje, hogy hallgassanak a népek szavára! — írja befejezésül a Pravda vezércikke. (MTI)-ooo­Hirtelen feszültség robbant ki az egyiptomi—szudáni határon Szudán a Biztonsági Tanács azonnali összehívását kérte London (MTI) Mint a Reuter jelenti, Szudán fő­városában, Rhartumban csütörtökön jegyzéket hoztak nyilvánosságra, amelyben a szudáni kormány kije­lenti, hogy az ország határán nagy egyiptomi csapatösszevonások foly­nak és a Biztonsági Tanács azonnali összehívását kéri »az egyiptomi agresszió megállítására«. A Hammar­skjöld főtitkárhoz intézett jegyzék hangoztatja, hogy Szudán el van tökélve területének megvédésére és ezért »a helyzet a béke megbontását eredményezheti, 6őt ha nem lépnek közbe, fegyveres konfliktussá is fej­lődhet«. A jegyzék azt állítja, hogy a vitatott területek lakossága szu­dáni nemzetiségű és sohasem szava­zott egyiptomi választásokat Jelentések szerint szudáni csapat- összevonások folynak az egyiptomi —szudáni határ mentén. Szudáni hi­vatalos személyiségek a kairói tár­gyalások megszakadása után »a leg­nagyobb mértékben súlyosnak« mondták a helyzetet. Hasszuna, az Arab Liga főtitkára kijelentette, tanulmányozza a kér­dést mielőtt éld öntené, hogy van-e lehetőség közvetítésére: Az ENSZ diplomáciai köreiben iz­galmat okozott az a khartumi jelen­tés, hogy Szudán a Biztonsági Ta­nács azonnali összehívását kéri. Pénteken délután ült össze a Biztonsági Tanács az egyiptomi—szudáni nézeteltérés megvitatására Newyork <AFP) Osman, Szudán ENSZ-képviselóje csütörtökön a késő esti órákban fel­kereste Hammarskjöld főtitkárt é.3 kérte, sürgősen hívják össze a Biz­tonsági Tanácsot, hogy intézkedjék' „az egyiptomi agresszió” megszán tetőséről. A Biztonsági Tanács ülését pénte­ken, helyi idő szerint 15 órára, ma­gyar idő szerint öté 21 órára tűzték ki. ÍHmiHlltlHNIIHlMIHHmHIIHIIINNtltltilMINHIHHHH Mezőkövesdi jegyzetfüzetből! mar csak hallomásból ismerik azt a matyó-életet, amelyben nagyapáik, apáik inuk szakadtáig dolgoztak a keserves és keserű kenyérért. Ennek a szomorú matyó-történetnek a meg­mentésére vállalkozott két mezőkö­vesdi, Kiss Gyula és Varga István, amikor Farkas Juli balladáját egy- felvonásos drámában dolgpzta fol azzal a céllal, hogy bemutatásával emlékeztessen a szomorú múltra, s ezzel is megmutassa a fejlődést. A színjátszócsoport ifjú és lelkes tag­jai — valamennyien a hajdani sum- mások gyermekei — nagy lelkese­déssel tanulták a darabot Varga Ist­ván avatottkezű rendezése mellett és a próbák után ítélve, nagy sikerre számíthatnak. A bemutatandó mű- ^ sor második da­rabja is helyi népha­gyomány feldolgozása. Á hajdan Mezőkövesd környékén, a Fehórló- csárdában gyakran megfordult betyár his­tóriáját számos nép- ballada örökíti meg. Ezeket dolgozta fel La­jos Árpád, Balogh Sán­dor pedig látványos koreográfiát alkotott hozzá. A táncos-zenés játék első része a régi mezőkövesdi »zöldvásá- roffi« játszódik, ahová Bogár Imre balladája bejönnek a másik két matyó falu. Tárd és Szemtistván lakói is. A három matyó község vásározói természetesen a színes, háromféle, szemgyönyörködtető ruházatot viselik. A második rész a híres Fehérló-csárdában ját­szódik. A próbán még kardigánokban, divatos öltözetekben járták a táncot a Bálint Elemér vezette kitűnő népi ze­nekar muzsikájára •azok a matyó fiatalok, akik már nem a hatal­mas birtokokon sum- méskodnak, hanem, a Matyó-szövetkezetben, vagy valamelyik más, nagyipari jellegű üzemben tevékenyked­nek napközben, de már vasalgatják, készítge- ták a színes népvisele­tet, hogy a bemutatón ezernyi színben pom­pázzon a forgó-kavargó tánccsoport, hogy a kis »népi-opera« előadása színpampás, gyönyör­ködtető, művészi és emlékezetes legyen. (J, jártunk a Szőke Ti­sza Halászati Terme­lőszövetkezet csárdájában. Ilyenkor nagy a forgalom. Sok halászlé elfogy, de még több bor. A vásározók meg — hiába a jó és olcsó ha­lászlé — jobban szeretik a szőlőlét. A szőlőlé a hangú* lat szerint mégiscsak erősebb, mint a Gulyás bácsi ál­tal jól megpaprikázott halászlé. A magas jókedv néha aztán gyors haraggal jár és megvan a baj. Ottjártunk- Iwr is a rendőröknek kellett beavatkozni. A vásározók dicséretére legyen mondva, még éppenséggel nem ve­rekedtek, csak kezdeni akartak. Szóval, kisebb nézet- eltérés megtörténik egy-egy jó vásár után, ami rosszul is végződhetne persze, de itt, Csáton, ott voltak derék rendőreink. Olyannyira fogyott a bor, hogy Bártfai Józsefnek, a Szőke Tisza Halászati Tsz elnökének még aznap ko­csira kellett ülni, hogy Gyöngyösről pótolják a kiürült hordókat. Elnök híján Gulyás Lajos bácsi, meg Csattos Irén mondott egyet s mást a szövetJcezet életéről. Any- nyit megtudtunk, hogy 26-an vannak, és tavaly január­ban alapították meg a „Szőke Tiszá”-t... Gulyás Lajos bácsi már nem jár ki a folyóra. A lábas mellé került öreg korára. Szdkácskodik. Kész a halászlé. Csípős, hogy marja az ember torkát, de így jó. Gulyás bácsi ízleli. •— Ez teszi! — mondja. Nekem könnybelábad tőle a szemem, ő észre sem veszi, legalább is így mutatjat a paprika csípősségét. VÁSÁRKOR A CSÁTI CSÁRDÁBAN Üjabb rendelés érkezik a konyhába. Ma már a harmincegyneháiiyadik. Gulyás bácsi szép adagot mer a tányérba és az a sze­rencsésebb vásározó, aki ke­vés szálkával kapja. Ez vi­szont nagy ritkaság — így mondják. A fehér tányérban, mintha aranyhalak pik­kelyei lennének, úszkálnak, pislognák a zsírfoltok. — No, akinek nincs étvágya! G ulyás Lajos bácsi főleg arra büszke, hogy itt adják — állítása szerint — a legolcsóbban a halászlevet. Bár én már Miskolcon is ettem hétötvenért halászlevet, megengedem, hogy ennél ol­csóbban már kívánni sem lehetne. — Hanem egy halász ne avval dicsekedjék, hogy milyen halászlevet főz, de hogy milyen halat fog — igy tartja Gulyás Lajos. Neki pedig volt módjában, hisz 1914-től, gyereksége óta, halászattal keresi kenye­rét. Csak a halász termelőszövetkezetnek több mint 10 éve tagja. A legnagyobb halat 18 éves korában fogta. 93 kilós volt. 93 kilós hal szép pénzt jelentett akkoriban is, ilyen nagy azóta sem került horogra. Most legutóbb két 70 kilós harcsát fogtak. Az egyiket Bártfai József, az elnök. 70 kilométeres Tisza-szakasz tartozik a csáti szö­vetkezethez. Ehhez jön 10 kilométer a Sajóból. A ha­lászat, no meg a halászcsárda jó jövedelmet ígér a csáti halászoknak — különösen altkor, ha tavasszal a kerthetyiségük is megnyílik, itt a csárda udvarán. N: Z.. öreg dolgozók találkozója Borsodnádasdon Érdekes esemény zajlott te szer­dán este a Borsodnádasdi Lemez­gyár műszaki klubjában. A 100-ik évfordulójára készülő üzem vállalat­vezetősége és a gyártelep Hazafias Népfront-bizottsága vendégül látta a gyár legidősebb nyugdíjasait. Az összejövetelen az idős dolgozók ba- ráti poharazgatás mellett mondták el ifjúkon élményeiket, hogyan dol­goztak és milyen volt a sorsuk régen. Az elmondottakat megörökítik az üzem 100-ik évfordulójára készülő könyvben. ooo­Töbt mint száz dolgozó vesz részt továbbképző szakmai tanfolyamon Xiszapalkonyán zeit. A 150—170 órás előadásokat az A Uszapalkonyai evőfwi vállalat a dolgozók szakmai fejlesztése érde­kében kazán- és turbinagépész, va­lamint villanyszerelő és hegesztő továbbképző tanfolyamokat szerve­erőortűvállalat legkiválóbb mérnökei tartják és azokat rendszeresen több mint száz szakmunkás látogatja. 111. Farkas Juli balladája A Matyó-együttes ma e sti bemutatkozása elé Ma este felgördül a függöny a mezőkövesdi Gazdakör tenyérnyi színpadán: a különböző színjátszó-, zene- és tánccsoportok egyesüléséből született Matyó-együttes bemutatja új műsorát, a Farkas Juli balladá­ja című egyfelvonásos drámát és a Bogár Imre balladája című, kétrészes táncos-zenés játékot. Eddig sem pihentek Az új együttes zömét alkotó köz­ségi színjátszócsoport eddig sem tét­lenkedett. A korábban bemutatott Sereg András balladája című pro­dukciójuk jóhíre messze meghalad­ta a megye határait. Mezőkövesden kívül nemcsak a járás több községé­ben adták elő, de átmentek más já­rásokba, sőt más megye területére is. Sok nehézséggel küzdve készültek az új bemutatóra. Nem volt kultúr­otthon, ahol próbálhattak (most kö­vetkezett be némi javulás e téren a földművesszövetkezeti csoporttal tör­tént fúzió révén), hihetetlenül gyen­ge az anyagi támogatás (a községi tanácsnak a negyedévi kulturális ke­rete 2000 forint), a díszleteket ma­guk csinálják, ruhákat maguk köl­csönöznek, illetve kémek kölcsön. Látogatásunkkor éppen a függöny Összeállításával bíbelődtek, — mégis megszületett az új műsor. Farkas Juli balladája „Ezemyolcszázhatvanötödik évben Mi történt a belegrágyi 'nagykertben? Farkas Julcsa fellépett az asztagra. Egyenesen beleesett a dobba. Mikor ezt a szeretője meglátta, A két kezét a fejére kapcsolta: — Gépész uram, álljon meg a masina, A szeretőm beleesett a dobba!.. így kezdődik a matyó summások balladája a tragikus sorsú summás- lányxól, aki nem lehetett a kedveséé, hanem az intéző úr erőszakának esett áldozatul. Farkas Juli szomorú históriáját hosszú évtizedeken ke­resztül mesél gették a messzi földe­ken, idegen birtokokon dolgozó me­zőkövesdi su mmások, formálgatták, dallamot is faragták hozzá. A sum- másélet, a múlt sok keserűségével együtt, eltűnt a mezőkövesdiek életé­ből és a mai mezőkövesdi fiatalok Az együttes tervei TERVEIK KÖZÖTT ELSŐKÉNT SZEREPEL, hogy szeretnék új műsorukat más községekben és Miskolcon is bemutatni. A megyei ta­nács művelődésügyi osztálya ebben bizonyára segítségükre lesz. Március első napjaira a Kossu th-rádióhoz kaptak meghívást, ahol a „Matyó lakodalmas” című énekes, zenés kompozíciót mutatják be, il­letve veszik fel. A közeli hetekben bizonyára hallani is fogjuk a rádió­ban. Népi zenekaruk a napokban szerepelt a rádióban, s most Bálint Elemér vezetésével újabb rádiószereplésre készülnek. A lelkes kutató-szerzőpár, Kiss Gyula és Varga István most dolgo­zik egy újabb, helyi tárgyú, háromfelvonésos darabon. A darab az 1849- es kápolnai csata idején játszódik, amikor Mezőkövesd lakosai zászlót ajándékoztak a hős honvédeknek. Ez a zászló — Illyés Gyula utifeljegy- zései szerint — ma is látható a leningrádi múzeumban, rajta a hímzés: „Mezőkövesd lelkes nemzetőreinek”. Hogyan született meg ez a zászló, mi indította a mezőkövesdieket a zászló ajándékozására, ezt mutatja be a készülő színmű. , Dicséret és javaslat naiK mai prooiemait, es a imm gaz­dag kulturális hagyományainak ápo­lása mellett, a község Jakéinak figyel­mét mai életére is rá kell művészi fanmábain irányítani; MA ESTE az együttes bemutatja fáradozásainak eredményét. Ez a be­mutató is minden bizonnyal csak öregbíteni fogja a mezőkövesdi kul­turális élet jóhírét és dokumentálni fogja, hogy van Mezőkövesden olyan kulturális élet, amely méltó hajlékot kíván. — Három cikkben, kis mozai­kokban adtunk számot a 23.000 la­kosú nagyközség kulturális életének mai helyzetéről és próbáltuk alá­támasztani a mezőkövesdiek jogos igényét a kultúrotthonra. Hisszük, hogy a kérés mind az illetékes szer­veknél, mind a társadalom széles rétegeinél meghallgatásra talál. BENEDEK MIKLÓS K) "-T . . Ha végignézzük az együttes pró­báit és visszamenőlegesein a tevé­kenységüket, lelkes munkájukat és ismerjük azokat a nehézségeket, amelyek között műsoraik megszület­nek, feltétlenül dicséretben kell ré­szesítenünk az együttest és személy szerint Varga Istvánt, aki szerző, szervező, rendező, színjátszó, kellé­kes, az egész együttes irányítója egy- személyben. Dicséret illeti az együt­test azért, mert munkájában nem a nagyobb kasszasiikert ígérő operettek, könnyű produkciók felé fordul, ha­nem Mezőkövesd néphagyományai­nak gazdag táráiból meríti előadásai­nak témáit, gyűjti, feldolgozza, be­mutatja, a ma embere számára át­menti, művészi formában élvezhe­tővé teszi azokat. A dicséret ellenére el kell azonban marasztalnunk őket azért, mert egész tevékenységükkel a múltba fordultaik. Meg kell látniiok a ma életét is, Mezőkövesd dolgozói­

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom