Észak-Magyarország, 1958. január (14. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-24 / 20. szám
Péntek, 1958. január 24. 5 ::asmagyaäqrszag 'JCéjfuek a megye kulturális életéből NAGYON RÖVID MÚLTRA TEKINTHET MÉG VISSZA a Borsod megyei központi pedagógus énekkar. A megye minden részéből, a legtávolabbi falvakból járnak be próbára a lelkes kórustagok, hogy rendes nevelői munkájuk mellett, pusztán a kultúra iránti szeretetből, minden ellenszolgáltatás nélkül (még útiköltségüket is jórészt maguk fedezik) szolgálják a kórusművészet fejlődését. Első bemutatkozásukkor, a Zeneművészeti Szakiskola hangversenytermében tartott Kodály-esten nagy sikert arattak művészi műsorukkal. A hetventagu kórus most új műsorra készül. Az országban elsőnek mutatják be Mendelssohn Wasserfahrt című szerzeményét. Műsorukban szerepel ezen kívül Bartók Bolyongásra, Pecci A hűség-e, a Katonák dala, Gounod Faust című operájából, a Takarodó Erkel Névtelen hősök című operájából, Schnmanntól az A tó álmodik és az Ó ne sírj ..; című művek. Új műsorukat előreláthatólag márciusiban mutatják be. • „Hogyan segítette a munkásmozgalom fejlődését az ismeretterjesztés” címmel új, ismeretterjesztő kiadványt terveznek a megyei tanács művelődésügyi osztályán. A kiadvány még az év első felében megjelenik. • A megye és a város karnagyai részére kamagyi klub létesítését tervezik. A klub biztosítja majd a karnagyok szakmai továbbképzését, azonkívül rendszeresen tartanénak szakmai bemutatókat, tanácsadásokat. Az első szakmai bemutatóra még februárban sor kerül; közreműködik a miskolci Zeneművészeti Szakiskola énekkara Horváth Kiss László vezetésével. Nagy népszerűségnek örvendenek a megye községeiben az ismeretterjesztő előadások. A szovjet béke csillaga című csillagászati előadást a közelmúltban ■ Halmajon 260, Kisfokaiban 300, Ongán pedig 520 érdeklődő hallgatta végig feszült érdeklődéssel. ^ * Prügy községben a községi népi együttes a Halálratáncoltatott lány balladája című, .mű bemutatására készül. A művet — a helyi adottságoknak megfelelően, és helyi motívumokkal változatossá téve — átLevelet hozott a posta... Városi tanács műve- el Flach Antal, a műlődésügyi osztályának, velődésügyi osztály előMiskolc! — így szól a címzés azon a levélen, amely most érkezet t Varga Béla osztályvezető helyettes kezeihez. S utána a tartalom: Értesítjük Önöket, hogy a Magyar Néphadsereg Színháza valamennyi dolgozónk bevonásával hajlandó miskolci színház javára egy előadást tartani, amelynek teljes bevételét a tanácsnak átutalnánk. A Magyar Néphadsereg Színháza tudja és érzi annak a társadalmi összefogásnak jelentőségét, mely a miskolci színház újjáépvtését célozza és mindenben kész támogatni szép törekvésüket. Aláírás: Magyar Bálint igazgató és Ma- lonyai Dezső üzem,- igazgató. Érdekes története van ennek a levélnek, melyet hadd mondjon adója. — A Miskolci Nemzeti Színház nagy nehézségekkel küszködik az anyaépület átépítése, illetőleg korszerűsítése miatt. Városiunk érdeke, hogy a társulat még ebben az évben az újjáépített színházban tarthassa előadásait, s ezért a városi tanács művelődésügyi osztálya széleskörű, szinte országos mozgalmat indított. Varga Béla osztályvezető helyettes többi között arra kérte fel az ország valamennyi színházát, hogy egy- egy előadás teljes bevételének felajánlásával segítsék az építkezést. Erre érkezett ez a levél, az első fecske, melyet remélhetőleg a többi is rövidesen követni fog. — Úgy hallottuk, a százéves színház újjáépítésével kapcsolatban a most lezajlott tanácsülés is jelentős határozatot hozott? — Igen. A tanácstagok is érzik fontosságát annak, hogy a színház az őszi évadot már lehetőleg a korszerűsített épületben kezdhesse el. Ezért #a legutóbbi tanácsülésen azt a határozatot hozták Kovács Sándor elnök javaslata nyomián, hogy az állami költség- vetésen felül egy millió forintot irányozzon elő a város a színház építésének meggyorsításéra. Ugyanakkor még azt is megjegyzem — mondotta a művelődésügyi osztály előadója —, hogy a Hazafias Népfront elnök- sége szintén magáévá tette az újjáépítés ügyét és különböző társadalmi munkáik megszervezésével igyekszik a színház felépítését segíteni. f—v) ka mellett újra megalakítják a társadalmi bíróságot, amely a kisebb lopásokat a helyszínen tárgyalja majd, s hoz megfelelő intézkedéseket. Az erőmű kommunistái a társadalmi tulajdon fokozottabb védelme érdekében pártmegbizatást adtak a KISZ-fiataloknak. A fiatalok vállalták, hogy a gyári rendészetnek segítséget nyújtanak. Brigádot alakítottak, amely a rendészet kérésére ellenőrzi majd az üzemből távozó gépkocsikat. Ezenkívül a fiatalok »ezer- szemű őrsöt« is szerveztek. Az őrs tagjai összegyűjtik az erőmű területén található vas- és fém hulladékot és azt átadják a MÉH Vállalatnak. Nagy gondot fordítanak az energia- és anyagtakarékosságra, s leleplezik a társadalmi tulajdon fe- csérlőit. A ÍZ- A KISZAKADT az ég dyny-> haja. Fehér lepelbe burkolózott a világ. Végtelen ragyogó szőnyeg terült a földre, lábszárig érő, süppedös, hogy alig bír benne haladni a két ember. Jobban mondva egy, mert a másik még csak emberke. Fújtatva kocog nagyapó mellett, igyekszik lépést tartani vele. Nagy bundasapkája minduntalan a szemére huU, s hol azt bökdösi feljebb dermedt jobbjával a másikkal az öreg kabátjába kapaszkodik ■—, hol az orrát dörzsöli, mert cinkét fogott a hidegtől és a cinke állandóan elő akar bújni rejtőkéből. De már nincs rá ideje a huncutnak. Nagyapó megáll, kiszuszogja magát és megszólal: — Itt volnánk, Andriskám... Előbb a gyerekről söpri le a havat, azután magáról, majd félősen bekopog az ajtón. Felgyűl a villany, s a küszöbön ingre gyürkőzve, kipirult arccal megjelenik egy férfi. Andris ugrana a nyakába, de az csak zavartan áll, bámulja a jövevényeket, köszönni is elfelejt; nem tudja, mit kell ilyenkor cselekedni.-r- No, beengedsz-e bennünket, András? — szól végre az Öreg. — Átf áztunk a vonattól idáig. Cudar idő van... Tudod — teszi hozzá magyarázólag, amint becsukták maguk mögött az ajtót —, nem bírtam már ezzel a gyerekkel. Mindig csak látni akart, gondoltam ... Eljöttünk hát, no!... András még mindig zavart. Aztán hirtelen észbe kap. Kényszeredetten a gyerekhez lép, lehajol hozzá, leveszi fér jéről a nagy sapkát és az arcát cirógatja. Andris meg belecsimpaszkodik, szorítja, mintha soha nem akarná többé eU engedni; örömpírtól színesedett arcát a férfi borostás áliához, szorítja. András furcsán érzi magát, lagymatagon tűri a gyerek csókjait, s közben idegesen tekintget a szoba felé. Odabenn csönd van, még a függönyt sem htizkodják félre az ablakon. Ettől aztán megnyugszik kissé. A konyhaszekrényből poharakat szed elő, a demizsonból megtölti és kínálja az öreget. Isznak. Néhány percig hallgatagon szemlélik egymást, végül a bor viegoldja nyelvüket. — Régen jártál nálunk, András — kezdi az öreg. András, szokása szerint, a homlokát ráncolja —r mindig igy tesz, ha erősen gondolkozik. t i — Élég regen... Vagy tíz hónapja. — Megnőtt a gyerek, mi? — Meg. MAHOLNAP iskolába megy — gondolja András. Azt hiszem, a hetediket tapossa... Gyorsan számolni kezd. Három volt, amikor elváltam, annak pedig majdnem négy éve. Hogy telik az idő!... Nézi a gyereket. A szökés haját, mélyen ülő szemeit. Tőle örökölte, rá hasonlít. Csak a pisze orra az anyjáé. Ilonának van ilyen pici orra. Es a tövében egy csöpp anya jegy. Erre még jól emlékszik. Arca, ajak ja elmosódott már... Eh, nem is érdemes gondolni rá! Annak már úgyis vége. Nem értették meg egymást ... Eleinte vágyott utána, főleg a gyerek vonzotta, de aztán, hogy végleg elkerült tőlük, lassan más érzés foglalta el szivében a bú helyét. Még néha gondol a gyerekre, de már nem oly gyakran... Most azonban, hogy meglátta, hogy idehozta a nagyapja, volt apósa, egyszeriben megszólalt a lelkiismer etc. Üjból megtölti a poharakat. 1 ÜL €€ — Egészségére! —■ biztatja az öreget. ■— Neked is. Percenként iszik. Innia kell — nem tudja miért, de kell! S ahogy tüzeli az ital, úgy oldódik fel benne az elfeledett, de még szunnyadó érzés a fia iránt, r— Gyere ide, Andriskám! A FIÜT KÉTSZER sem kell biztatni. FaJcepnél hagyja nagyapót, s beleröppen az apja ölébe és ott megnyugszik csendesen, mint nyuszi a puha fészekben. András megsajnálja a gyereket. Hogy ragaszkodik hozzá!... Szeretne hirtelen valami szépet mondani neki, adni valamit, hogy egyengesse adósságát —, de szó nem hagyja el a száját. Cirógatja a szőke fejecskéjét s érzi, hogy szíve táját melegség önti el . . . Az öreg a szemét dörzsöli. — Ládd-e — mondja fátyolos hangon —, hát ezért nem bírtam vele. Hozzád jobban ragaszkodik. Az anyját nem emlegeti annyit, mint téged. — Hát hol az anyja... Hona hol van? — kérdi András közömbösen. — Pesten. Valami tanfolyamon szakmát tanul. Azt írja, ápolónő lesz. — Mikor látta a gyereket? — Élég régen. Ügy volt — melegszik az Öreg a beszédbe —, hogy karácsonyra hazajön, de még sem tudott. Bizony, most csak kettecskén éldegélünk, igaz-e, kisfiam? Hiába leérdezi, Andris se nem lát, se nem hall, boldogan ücsörög az apja ölében. Most ő azt sem bánja, lia tetejére áll a világ. Itt van végre, Nála, akit annyiszor emlegetett, akit mindig visszavárt. Mert amikor elment apu, azt mondták neki, majd hazajön, de ő hiába leste a kaput napokon, hónapokon, éveken át — apu nem jött vissza. S ha nagy ritkán el is jött, csak, pár percig maradt, már búcsúzott is. Az utóbbi időkben pedig hiába várta... Egyre-másra kérlelte nagyapót: — Nagytatus, miért nem jön apuka? Tudod-e hol van? Hát akkor menjünk mi hozzá! S lám, milyen jó, hogy any- nyit nógatta nagyapót, mert ime, most itt pan s talán cl sem megy többé aputól. Még arra is megkéri, hadd maradjon itt nagyapa is, mert mit is csinálna szegény egyedül?... És bizonyosan vágyna ő utána, hiszen nagyon összeszoktak ők már ketten! Már mondaná is elgondolását, amikor hirtelen megszólal apu: — Várjál csak, te kis golyhó, hozok én neked mindjárt valamit! De mit ám!... BESZALAD a szobába s egy nyaláb játékkal tér vissza. Hű, micsoda meseország lesz itt mindjárt! Mert van itt kiskocsi, amit lovacskák húznak, tojó tyúk, mici-mackó, szaloncukorral telt kosárka... s nem is látja nagy hirtelenjében, mi mindent pakol apu a földre. Andris tapsikol örömében, mert egy dobozból előkerül a kis fehér autó, amelyik szirénázik —■ ilyenre vágyott ő már régen, ilyen van a szom- séédék Lajcsijának is és ilyenért irt anyunak Pestre, hogy küldjön, ha. sok pénze lesz, de úgy látszik, ezideig még nem volt sok pénze anyunak.tNo de sebaj, most már itt az autó, apu biztosan neki adja és ő nagyon szeretni fogja, vigyáz rá, nem rontja el, mint a rossz gyerekek, még aludni is azzal fog... — Ziii-zsüüü-sss...! Rohan az autó, egyenest Andrisnak, félre kell kapnia a lábát, nehogy nekiszaladjon. S amikor megáll, ő próbálja: meglöki, vissza apunak és a kis autó ugyanolyan fürgén suhan keresztül a konyhán, mint az előbb. — Ziii-zsüüü-sss! András kacag, tele szájjal, szemei ragyognak, s hol az apját, hol a kis autót nézi és nem tud betelni az önfeledt boldogsággal. Aztán hirtelen végeszakad a játéknak. A szoba ajtajában megjelenik egy kislány, felkapja az Andris felé vágtató autót és dacosan a szívéhez szorítja. — Ez a* én autóm!... Andrisban megdermed a vér, elönti a pulyka-harag. Ki ez a kis pendelyes, hogy meg meri zavarni öt és aput a játékban! És nem is az ő autója, azt neki hozta apu, most az előbb, azért, hogy vele játsszon. Csodálkozó szemeit apura veti, s amikor látja, hogy apu csak szótlanul áll, tarkóját simogatva, melléje lép, átöleli lábát — mint kicsiny korában tette, ha védelmet keresett — és úgy néz farkasszemet a kislánnyal. E merészségre viszont a kicsi mereszt nagy szemeket, bömbölve nekiront Andrisnak, cibálja a kabátját, s húzza-vonja aputól, az ő apujától. — Menj iryien, te cúnya!... S már-már kitörne a két gyerek között a hadd-el-hadd, ha meg nem szólal András leverten, rekedt hangon: — Ne bántsd Andrist, fivikém... ö a te... ő a te.. .testvéred ... Évi erre pityeregni kezd. Nem érti a dolgot. Hiszen most nem is volt rossz, hát miért nem kell apunak!?... És hogy volna az ő testvére, amikor neki nincs is testvére és ezt a másikat soha nem is látta! Zokog Évike, ezt az ő kis lelke nem bírja ^viselni.., Andris is megszeppen. Hogy lenne az a másik apu gyereke, hiszen egyedül ő az apu gyereke. Mit keres ez a kis görcs az apu ölében? Az utálatos! Ha annyira oda van azért az autóért, hát vigye, de az ő apját hagyja, békén. Ni^ hogy bújik hozzá az undok. Mi jogon? Annyira haragszik rá, hogy talán meg is tudná ölni...! András próbálja összebarátkoztatni a gyerekeket. — Mondjad szépen, kislányom, Varga Évike vagyok... —i Valga Évite vadok — selypíti a csöppség. . — No most te, Andriskám... De Andris hallgat, mint a sír. Odasompolyog nagyapóhoz s az ő oltalmában gyűlölettel teli pillantásokat lövell az apja ölében hancúrozó kislányra. — Látod, milyen jó kislány vagy, Évikém — babusgatja András. — Ugy-e, neki adjuk Andrisnak az autót? Apu majd vesz neked másikat. Jó? — Neti addut. Évite kap aputól másikat. S MÁR NYÜJTJA is kedvesen Andrisnak az autót, mosolyogva, megbékélten, de Andris undorodva elfordítja a fejét. Nem kell neki, egy világért sem kell, mert azé a másiké, aki elvette tőle aput. Belefúrja fejét a nagyapó kabátjába, hogy ne is lássa azt a másikat és úgy szorongatja valami a torkát, hogy majd megfullad ... CSALA LASÍ3* A Lenin Kohászati Művek dolgozóinak a társadalmi tulajdon fokozottabb védelméről szóló felhívása széles visszhangra talált Borsod megyében. Az üzemek, bányák, vállalatok dolgozói sorra csatlakoznak a kezdeményezéshez és számos helyen jelentős intézkedések történtek a népvagyon felelőtlen elherdálásának megakadályozására. A Tiszapalkonyai Erőmű Vállalat kommunistái, pártonkívüli dolgozói például pártcsoportértekezleteken és kisgyűléseken tárgyalták meg, s tették magukévá a kohászok felhívását. A dolgozók első lépésként — a kommunisták javaslatára — elhatározták, hogy társadalmi ellenőrcsoportot szerveznek. A 10 tagú csoport az üzemrészekben észlelt hiányosságokra, pazarlásokra, visszaélésekre hívja fel a dolgozók és a vezetők figyelmét. A felvilágosító nevelőmunA Jiszapalkonyai Erőmű Vállalat dolgozói lokozott harcot indítottak a társadalmi tulajdon tecsérlői ellen játszók bemutatták Remenyik Nagy i csatá-ját, most Kodolányi Földindu-1 lásánaík bemutatására készülnek. A i répáshu tataik a kis bükki községe-1 két keresik fel Krúdy Gyula Azi arany meg az asszony és Móricz < Zsdgmond Lélekvándorlás című szín- < művével. A borsodnádasdiak íeb-' ruárban mutatják be Kisfaludy Csa- < lódások-ját, a tarcaliak Kodolányi' Földind'ulását és Bródy Sándor Ta-1 nítómő-jét, a menajiak Darvas Sza-1 kadék-ját, a kázsmánkiak Tamási1 Áron Énekes madár-át. A kis Ko-1 vácsvágás a Mennyet járt ifiúr és a' Mintaférj, Széphalom A vén bakan-1 esős és fia, a huszár, Kisrozvágy az1 Annuska bemutatására készül. Sem-' jén község színjátszói példamutatóan1 választottak: Kisfaludy Hűség pró-1 bájá-t, Tolnai Jubilánsok-ját mutat- 1 jak be, valamint több Csehov-egy-' felvonásosra készülnek. Kasszasiker-' rei kecsegtető operettel már — szerencsére — csak elvétve találkozunk, így Putnokon a Mária főhadnagy- gyal és Szikszóm a Lili bárónő-vei. Ez utóbbinál a darabválasztás hifoá- ( ját a lelkiismeretes felkészülés, a jó { előadás menti némileg és ad lehetőséget a színjátszók munkájának dí- ( cséreténe. • A megyében folyó ismeretterjesztő munka megjavítása érdekében új filmekkel bővítették a megyei tanács ismeretterjesztő filmednek tárát. Sajnos, a tapasztalat szerint a filmek forgalmazása nem kielégítő. Kultúr- otthonaink az ismeretterjesztő munka során nem élnek eléggé a filmkölcsönzés adta lehetőséggel. (A kölcsönözhető filmek jegyzékét külön közöljük.) dolgozták. Az átdolgozás és a betanítás Oláh Zsuzsanna, helybeli pedagógus kitűnő munkája. m Országos viszonylatban is a legjobbak közé tartozik a mezőkövesdi színjátszócsoport, amely Varga István művészi vezetésével már nagyon sok sikerrel öregbítette a megye színjátszóinak jóhírét. Most átdolgozzak és felúj ítják a már korábban bemutatott mezőkövesdi tárgyú, sár ját gyűjtésű és feldolgozásé Sereg András balladája című művet. Ugyancsak most készülnek a szintén Saját gyűjtésű és feldolgozásé Farkas Juli balladája bemutatására. A bemutató előreláthatóan február elején lesz. ^ A tardi községi színjátezócsoport Móricz Zsigmond Nem élhetek imi- asákaiszó nélkül című színművével készül a farsangra. A hidasnémetiek Mcliére Fösvényét mutatták be. Vizsoly községben az általános iskola nyolcadik osztályosai a Ludas Matyit és a Négy évszakot tanulták és mutatták be. Az edelényi kultúrotthon színjátszói vidéki körútra indultak A nagymamával; most készülnek a Liliomíi bemutatására.* Balajton az Annuská-t mutatták be, a farsangra Csizmarek Mátyás Bu- jócská-jával készülnek. A kis Hangács község színjátszód Darvas József Hófordulój á-nak előadásával örvendeztették meg a kis község lakóit; a csemelyiek Moliére D and in György-ével. A kis Irota község Nagy Endre Miniszterelnök című maró szatírájának . bemutatására vállalkozott. A n^dabányai üzemi szín* A „hagy>*natna" sikere az edelényi kulturházban A bemutatónak nagy sikere volt és a műsort meg kellett ismételni. Az eredményes munkáért elsősorban dicséretet érdemel Tiszolczky Béláné, Kelemen Anikó, valamint Mátrai és Szilvásiné elvtársak. A szorgalmas tanulás és jó felkészülés alapján eléírt művészi sikerért külön dicséretet érdemelnek. A csoport többi tagja is becsülettel helytállt. Nem maradhat elismerés nélkül a színfalfestés mestere, Joó Vencel tanár elvtárs sem. Drótos Ilona Edelény AZ ELMÚLT NAPOKBAN szokatlan plakátot olvastak az edelényi kultúrház hirdetőtábláján a .kíváncsi emberek. »A nagymama« című színdarabot készült bemutatni a járási és a helyi kultúrcsoport. Nagyobb magyarázatra volna szükség ahhoz, hogy az olvasóközönség megértse a piákéit jelentőségét. A kultúrházban eddig csak vendégszínészek szerepeltek. Nem volt önálló kultúrgárda. Most megszületett ez is. Az ünnepek alatt mutatkozott be. Érthető, hogy a közönség kíváncsian várta fellépésüket.
