Észak-Magyarország, 1958. január (14. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-30 / 25. szám
« Cs ZAKM AG YARORS ZÄÜ Csütörtök, 1958. január 30. Mi akadályozza a tsz-lcj lesztési Al§ódobszán ? AZ ELLENFORRADALOM UTÁN eltelt egy év alatt pártunk több ízben is kifejezésre juttatta, hogy nem mond le, nem mondhat le a mező-, gazdaság szocialista átalakításáról. Az MSZMP agrárpolitikájának tézisei énről az alábbiakat mondja: »Az MSZMP egész népünk egyetemes érdekét — beleértve a parasztság érdekét is — szem előtt tartva, a mezőgazdasági, termelőerők állandó fejlesztésének fő feladata mellett egyik legfontosabb feladatának tekinti annak elősegítését, hogy mező- gazdaságunk fokozatosan korszerű, szocialista nagyüzemi! mezőgazdasággá alakuljon át.-« Ebből következik, hogy párt- és állami szerveinknek, falusi pártszervezeteinknek és. párttagjainknak elsőrendű feladata a mezőgazdaság szocialista átalakítása érdekében rendszeres politikai munka kifejtése. Vannak azonban — sajnos szépszámmal — olyan elvtársaink, akii: ezt az elvet nem tartják magukra nézve kötelezőnek. Ügy vélik, hogy nem szükséges az egyénileg dolgozó parasztok körében politikai felvilágosító munkát végezni és ismertetni a termelőszövetkezeti gazdálkodás előnyeit és eredményeit. Az ilyen elvtársak azt mondják »Beszéljenek & tsz eredményei, mi nem megyünk könyörögni az egyéniekhez, hogy jöjjenek hozzánk« — és még hozzáteszik: »aki akar, az úgy is belép a tsz-be«. Ilyenfajta nézetekkel találkoztunk az alsódobszai Új Élet Tsz vezetőségének egyes tagjainál is. A tsz az 1956-os ellenforradalmi események során feloszlott, majd a legszilárdabb tsz-tagok, mindenekelőtt a kommunisták kezdeményezésére újjáalakult. Az elmúlt évben, bár sok. nehézséggel kellett megküzdeniök, szép eredményeket értek el. Búzából például 12 mázsa holdanként! átlagtermésük volt, míg az egyénieké csak 9 mázsa. A munkafegyelem és a tsz gazdasági vezetése lényegesen megjavult az előző évekhez képest. A kilépettek legtöbbje élénk figyelemmel kísérte a tsz egész évi munkáját. A jó eredményeket látva, a volt tsz-tagok közül nem egy a visszalépés gondolatával foglalkozott;. Azt lehetett várni, hogy a zárszámadás után többen kérik majd felvételüket. Azonban nem így történt. Csupán 3 új tag jelentkezeti, ebből is ■ kettő más községből jött át. A TSZ VEZETŐSÉGE, de különösen az elnök különböző, elfogadhatatlan magyarázattal indokolja az egyéniek visszahúzódását. Pedig az igazság az, hogy komoly hiiba van a tsz kommunistái és az egyénileg dolgozó parasztok közötti viszonyban. Vadasfalvi Gábor t-sz-elnök magatartása és nézetei egyenesen távol tartják a kilépetteket a tsz-től. Zsebeid Károly községi párt titkár például elmondta, h<*gy Vadasfalvi eléggé durva, fölényes és hangoskodó nemcsak a tsz-tagokkal, hanem a kívülálló dolgozó parasztokkal szemben ■is. - Nemrégiben például egy mulatság alkalmával az egyik egyénileg dolgozó gazda fiát a tsz irodájában, tett- leg bántalmazták. El lehet 'képzelni, hogy hogyan vélekednek az egyéniek az ilyesmiről. Az idei zárszámadásokra a legtöbb tsz-ben egyénieket is meghívtak vendégségbe, hogy ezzel is közelebb hozzák őket a tsz-hez. Az alsódobszai Üj Élet zárszámadására nem hívtak meg * egyénileg dolgozó parasztokat. Ugyancsak egyetlen tsz- tag sem vesz részt a községben folyó ezüstkalászos tanfolyamon, mivel ott egyéniek vannak. Nem mennek agitálni, a tsz eredményeit ismertetni az egyénileg dolgozó parasztokhoz, nem hívják őket a tsz-be. Pedig nem is egy volna olyan, aki már holnap belépne, csak jó szó, egy kis bíztatás kellene nekik. Erre a biztatásra, hívó szóra várnak, de ez nem hangzik el, mert a tsz-tagok egy részének, de elsősorban az elnöknek az a véleménye, hogy nincs szükség a kilépettek között végzett agitációs munkára. »Nem Ifpnyörgünk nekik! Miért léptek ki?« — mondják. Ez a nézet azonban nagyon helytelen és ellenkezik a párt politikájával. Mi az oka a tsz-ben eluralkodott helytelen nézeteknek? LEGFŐBB HIBA, hogy alacsony a pártmunka színvonala. Annak ellenére, hogy 17 párttag van a tsz- ben, mégsincs önálló pártszervezetül:. A községi pártszervezet pedig vajmi keveset foglalkozik a tsz ügyével. Még vezetőségi üléseket sem tartanak. A párttitkár, Zsebeid Károly elvtárs adóügyi megbízott, három községbe jár dolgozni, gyakran nincs otthon, s így meg a legjobb akarata mellett sem tud kellően foglalkozni a pártélet irányításával. A pártáiét úgyszólván csak a kéthavonként tartott párttaggyűlésekre korlátozódik. A tsz kommunistái pártoktatásban nem vesznek részt. Az ősz folyamán beindult ugyan egy szeminárium, azonban az első két foglalkozás után nem jöttek el a hallgatók. Az őszinteség kedvéért rá kell mutatni ,a szerencsi járási pártbizottságon dolgozó elvtársai: felelősségére is. Mindenekelőtt azért kell hibáztatni őket, hogy mindezideig nem gondoskodtak az önálló i&z- pártszervezet megalakításáról, holott más járásokban, mint például a sátoraljaújhelyiben is már a legtöbb tsz-ben létrehozták az önálló párt- szervezeteket. A pártélet gyengesége, a párttagok alacsony eszmeii-politikai színvonala és a felsőbb szervek ellenőrző, segítő munkájának nem kielégítő volta következtében olyan nézetek kaptak lábra az alsódobszai tsz kommunistáinál, amelyek komoly akadályt jelentenek a helyi tsz számszerű növekedésének. AZ ALSÓDOBSZAI ÜJ ÉLET TSZ kommunistái a pártért, a szocializmus ügyéért mindenkor bátran kiállnak. Ezt bebizonyították a nehéz időkben. az ellenforradalom alatt tanúsított magatartásukkal is. Őszin- 1én reméljük, hogy megvan bennük az akarat, hogy pártszervezetük munkáját mielőbb megjavítsák, és igyekezzenek a még meglévő és a tsz fejlesztését akadályozó helytelen nézeteiken változtatni — pártunk politikájának megfelelően. ‘ Mindehhez természetesen elkerülhetetlenül szükséges a felsőbb párt- szerveknél dolgozó elvtársai: segítsége ' is. Politikai nevelőmül!kávai küzdenek a társadalmi tulajdon védelméért megyénkben KÉT HETE, hogy a Lenin Kohászati Művek munkásai a társadalmi tulajdon védelme érdekében felhívással fordultak az ország dolgozóihoz. Kezdeményezésük azóta széles tömegmozgalommá vált. Ebből a munkából részt kértek a tanácsok és a tömegszervezetek is. Célul tűzték ki, hogy az egyre terebélyesedő mozgalmat politikai nevelő munkával támogatják. A Hazafias Népfront Borsod megyei .bizottságának elnöksége kibővített ülésén tárgyalta meg a diósgyőriek kezdeményezését. Felhívásukban hangoztatják: „A Hazafias Népfrontba tömörült dolgozók legfőbb kötelessége, politikai munkával olyap légkört teremteni, amelyben elítélik és megvetik a népvagyon pazarlóit..E jelszó mielőbbi megvalósításáért tervet dolgoztak ki. Így - többek között — elhatározták, hogy a bíróságokkal, ügyészségükkel és a rendőrséggel közösen a megye va-. lamennyi községében előadásokat rendeznek. Ezeken az 'Összejöveteleken elmondják majd, hogy a népvagyon dézsmálói egy-egy járásban és faluban milyen károkat okoznak a népgazdaságnak és á lakosságnak. Ezenkívül a járási népfront-bizottságok vállalták, hogy segítséget nyújtanak a társadalmi bíróságok szervezésében. A 1VIEGYEI TANÁCS művelődési osztályának dolgozói is megbeszélték a diósgyőriek felhívását. Megállapították, hogy különösen a művelődési otthonokban herdálják a közvagyont. így például Bogácson, Tisza- lúcon a művelődési otthon székeit kikölcsönözték, máshol pedig a lelkiismeretlen munka folytán idő előtt tönkrementek a berendezések. A társadalmi tulajdon fokozottabb védelmére az osztály most egy módszertani füzetet ad ki. Ebben meghatározzák a művelődési otthonok igazgatóinak feladatát és azt, hogy miért felelősek. Tervbe vették, hogy a füzet megjelenése után gyakrabban ellenőrzik a művelődési otthonokat és felvilágosító munkát folytatnak azok berendezéseinek védelméért. LEVELEZŐINK ÍRJÁK A Hazafias Népfront-mozgalomról (Tudósítónktól.) A Hazafias Népfront országos ^ tanácskozása óta a ncpíronl- mozgalom új erőre kapott az abauj- szántói járásban. Pártunk és kormányunk helyes, következetes békepolí- tikája eredményeként egyre többen állnak a népfront zászlaja alá. Néhány eredmény. Mit tettek a. népfront-bizottságok eddig? Valamennyi községben újjáalakultak a népfront-bizottságok. Számuk közel. 400. Hatalmas erő ez. különösen akkor, ha állandóan ébren tartja a béke gondolatát. A napi munka egyre inkább megtelik tartalommal. Itt-ott még nyikorog a kerék, de az út, amelyen ha- Ladunk, helyes. Az érdeklődés rendkívül nagy. Nemrégen alakult új iá a járás 50 tagú elnöksége. Az elnökségben helyet kaptak a különböző tömeg- és társadalmi szervek mellett a pártonkí vüliek, kereskedelmek, egyházak képviselői. Különös jelentősége van annak, hogy az elnökség több mint fele pártonkívüli és értelmiségi dolgozó. 'Miközben, a szervezeti kérdéseken munkálkodunk, egyidejűleg mái1 tömegpolitikai munkát is végzünk, szaktanfolyamokat tartunk. Kilenc ezüstkalászos tanfolyam van járásunkban, több mint 250 dolgozó paraszt gyarapítja tudását. Ahol ezek. nincsenek, szakelőadásokat tartunk. Hallgassuk meg', mit mond Farkas Elek gönci református esperes a mozgalomról. — Igen sok községiben az egyház vezetői nem találták meg 'mozgalmunkkal a kapcsolatot, nem mutattak érdeklődést. Egyesek részéről megnemértéssel is találkoztunk. A református egyház támogatja a szocialista rend építését, mert a dolgozó nép jólétét, a nemzet felvirágoztatását szolgálja. Isten áldását kérem a Hazafias Népfront további munkájára. Az esperes kérte a bizottság tagjait, hogy szívvel-lélekkel dolgozzanak, mert ha nincs a munkában szív ős lelek, nem érhetnek el teljes eredményt, s ez árt a mozgalom ügyének. Qok szó esik az ifjúság nevelésé- ről is. Beszélgetés közben hallottam Rácz János vilmányi igazgató- tanító megjegyzését: — Adjunk programot az ifjúságnak. Necsak pedagógus végezzen növelő munkát, segítsenek ebben a szülők is, mert ők is felelősséggel tartoznak a társadul ómnak a gyermek neveléséért. A Hazafias Népfrontnak különösen nagy gondot kell fordítania az ifjúságra. Ez nagy nemzeti ügy, egész társadalmunk feladata. Azzal fejezem be tudósításoma'. hogy ha a gyönyörű abauji tájon Összefognak az emberek, a boldogabb élet hamarább megvalósul. Szádeczki István Nem lenne ráfizetés... RENDŐRSÉGI FELHÍVÁS A Miskolc városi rendőrkapitányság felhívja mindazon dolgozók figyelmét kiktől: Rémiás Gyula, Miskolc, Kazinczy u. 1. szám alatti lakos, foglalkozása: tetőfedő, pénzösszeget vett fel, eternit, vagy epületanyag vásárlás céljából és ezen összeg még nem nyert elintézést. Az érdekelt károsult személyek haladéktalanul jelentkezzenek a Miskolc városi rendőrkapitányság Rudas László u. 10. II. em. 66-os szobában. A Borsodi Ssénbányássati Tröszt dolgozói maguk mögött hagyták versenytársukat A BORSODI SZÉNBÁNYÁSZÁT! TRÖSZT dolgozóit úgy ismerik, mint akik ugyancsak szeretnek versenyezni. Nem egy széncsatából kerültek ki győztesen, — nevüket országszerte ismerik. A Nógrádi Szénbányászati Tröszttel való párosverseny tovább öregbíti hírnevüket. A két tröszt dolgozói között 1957 július elsejétől tart a verseny, s azóta mindig a borsodiak haladnak az élen. Bizonyítja ezt a Salgótarjánban lezajlott kedves, meghitt baráti találkozás is, amelyen a két tröszt vezetői ismertették egymással a negyedik negyedév eredményeit. A Nógrádi Szénbányászati Tröszt részéről dr. Csillag József főmérnök, a Borsodi Szénbányászati Tröszt részéről pedig Monos János igazgató számolt be a végzett munkáról. Csillag elvtárs elmondotta, a nógrádi bányászok annak ellenére, hogy az elmúlt hónapok alatt igen szép eredményt értek el ■— a negyedik negyedévben terven felül huszonháromezer tonna szenet termeltek — mégis lemaradtak a versenyben. Az önköltség területén sem sikerült a nógrádiaknak olyan eredményt elérniök, mint a borsodiaknak, — hangsúlyozta Csillag elvtárs. Monos elvtárs bejelentette: a Borsodi Szénbányászati Tröszt dolgozói 41 ezer tonna szénnel termeltek többet tervüknél, ^ az önköltség területén pedig 4.6 százalékos megtakarítást értek el. Majd összehasonlították a két tröszt statisztikai kimutatásait, elsősorban a mennyiségi, minőségi, termelékenységi és balesetcsökkentési adatokat, s megállapították: a nógrádiak 5, a borsodiak 19.8 pontot szereztek a negyedik negyedéves versenyben. A csapatok versenyében a nógrádiak közül Kovács János Kossuth-díjas vájár érte el a legszebb eredményt 210 százalékos tervtel jesítésscl. A borsodi tröszt csapatai közül ifj. Lukács János feketevölgyi elővájó csapata került az első helyre 205 százalékos eredménnyel. A KÉT TRÖSZT adatainak és csa-' pateredményeinek összehasonlítása után vi jelenlévő elv társak ismertették, hogy ki mit tett saját munka- területén a verseny sikere érdekében. A borsodiak közül Törő József elvtárs, a Borsod megyei pártbizottság ipari osztályának munkatársa elmondotta, hogy igyekeztek a legmesszebbmenő segítséget megadni a tröszt dolgozóinak. Hangsúlyozta: az eredmények eléréséhez nagyban hozzájárult, hogy a pártbizottság a tröszt vezetőivel időben tisztázták a műszaki vezetők helyzetét, s aki nem _ követett el különösebb dolgot az ellen- forradalom alatt, megerősítették be- <-.<?•*+á<??»v*pn. Törő elvtárs szavai után a Nógrád megyei pártbizottság ipari osztályának a vezetője bejelentette, hogy elmennek tapasztalatcserére Borsodba. Stoll Adorján elvtárs, a Borsodi Szénbányászati Tröszt főmérnöke az utóbbi hónapokban tett műszaki intézkedésekről, a jelenlegi nehéz feladatokról szólt. Ádám István elvtárs, a trösztbizottság elnöke arról beszélt, hogyan szervezték meg a munkaversenyt. A BORSODI ELVTÁRSAK hozzászólásai után a nógrádi elvtársak is elmondották, hogyan dolgoztak, s ha el is maradtak a borsodiak mögött, mégis van munkájukban olyan követendő példa, amit nem árt, ha a borsodiak is alkalmaznak. Elmondották a nógrádiak, hogy különösen szép eredményt értek el a balesetek csökkentése területén. (Ezen a területen jobban állnak, mint a borsodiak). A balesetek csökkenését annak köszönhetik, hogy évekre visszamenőleg megvizsgálták a balesetek okait, s ahol leggyakrabban előfordult, ott komoly intézkedéseket tettek. A borsodi elvtársak megígérték, hogy a nógrádiak módszerét átveszik, s átküldik tapasztalatcserére a munk&védeími felelőst. A TALÁLKOZÓ VÉGÉN mindkét tröszt vezetői — a jelenlévő elvtársak legnagyobb örömére — elhatározták, hogy a nagyon értékes, hasznos párosversenyt 1958-ban is folytatni kívánják. F. L. M iért is vagyunk mi gesztelyiek mostohák? — hangzik gyakran az elkeseredett panasz. A gesztelyiek Miskolcra utazása röviden így néz ki: El kell találnia azt a szerencsés napot, órát, amikor a távolsági autóbuszokon van férőhely. December 30-án, hétfőn ez jtörtént: Mindenki reménykedve várta, a félhetes buszt. Meg is érkezett, de tele volt. A félnyolcas szintén. A menetirányító biztatott bennünket, hogy jön másik, mentőkocsit küldenek értünk. El is jött, de Csanálosra ment először, s mire visszaért, már újból megtelt. A kalauz udvarias volt. Elment h postára és telefonált. A válasz ez: ha harmincán leszünk, s a tanácselnök jót áll, hogy mind a harmincán megvárjuk a kocsit, akkor egy újabb „mentőkocsit" küldenek. Ekkor már félkilenc volt. Mi csak 22-en voltunk. Hol vegyünk most 8 utast? Voltak, akik elindultak szerencsét próbálni a műútra, hátha az újhelyi távolsági kocsira felülhetnek. Nem sikerült. Az autóbuszvezető, kalauz szívesen segített volna rajtunk. Mindhiába. Másoknak kellene többet gondolni ránk. Nem szórakozni mentek városba a falu dolgozó parasztjai, hanem felesleges terményüket vitték a piacra, de most már mégsem engedhető meg, mint egylwr, hogy Gesz- telyröl gyalog menjenek Mislcolcra. A tapasztalat azt mutatja, hogy nem lenne ráfizetés, ha Gesztelyre különkocsit küldenének, mert a faluból és környező községekből mindennap lenne annyi utas, hogy egy 30 férőhelyes kocsi megteljen. CSOMA ESZTF.R ______________________ Gesztely H allgassák meg 45 000 ember kérését AHOL SOK EMBER EL, ott sok az eredmény, sok a munkasiker, de a panaszból sincs hiány.' Miskolc II. kerülete 45.00Ü leiket számlál. Ez a kerület közvetlenül a gyár környékén a kolóniát, a lakótelepeket foglalja magába. Régi kérésük és vágyuk, hogy orvosi rendelőt kapjanak rangjukhoz, sokaságukhoz méltóan. Most is van rendelő, de az már nem tudja ellátni feladatát. Egy padlásszobában van a körzeti orvosi rendelő. Mondhatná valaki — ott van a gyári kórház. A belgyógyászat alagsorán van a röntgen. Itt vizsgálják a fertőző betegeket is. Ez megfelel a követelményeknek, de az emberek sokaságának nem. Van itten egy tüdőgondozó is, amely igen szép helyen lévő épületben nyert elhelyezést. Ez híven szolgálja a rendeltetését. így sorolhatnám tovább a problémákat. Kissé elszomorító, hogy pont a gyári körzetben nincs olyan orvosi, illetve egészségügyi intézmény, amely ki tudná elégíteni a lakosságot. Elvégre Diósgyőr — gyárváros. Nem újkeletű dolgokat mondok. Nem is azt, hogy a mi államunk semmit nem tett. Durva tévedés lenne ezt állítani. Sokat, nagyon sokat kaptunk már, mert ha az Avasról nézzük a várost, látjuk, hogy a régi város lassan eltörpül az új mellett. E probléma megoldására is történt már intézkedés, sajnos az ellenforradalom beleszólt. A terv az volt. hogy a Kit ián mellett építenek egv kórházat, ahol majd a rendelőintézet is otthont kap. Ehelyett Miskolcon a Szentoéteri kapuban lévő épületsort kapta meg a város, illetve a megye, de ezzel a diósgyőriek problémája nincs megoldva. A bennünket és sokakat foglalkoztató gondokkal felkerestük a kerületi tanács elnökét, Grósz Károly elvtársat, hogy milyen kivezető utal lát, mit tudunk tenni? — Jelenleg nem rendelkezünk annyi pénzzel, hogy építkezni tudnánk. Egymilliókétszázezer forint a költségvetés, ebből kell gazdálkodnunk. A múlt évi jó munkáért ugyan 100.000 forint jutalmat kapott a kerület, mert leggazdaságosabban használtuk fel a költségvetés összegét, de így sem tudunk komolyabb építkezéshez kezdeni. — Mégis mi a kivezető út? — Illés Béla főorvos vezetésével háromtagú küldöttség járt Budapesten. A tanulóváros kollégiumát szeretnénk megszerezni rendelő céljára. Kisebb átalakítással megoldható lenne. Az épület jelenleg nincs kihasználva. Eredetileg 3000 ipari tanuló számára épült, most csak ki- lencszázan lakják. A 116-os tanintézet elkerülne a 100-asba és így felszabadulna az épület. NEM NAGY KIADÁST kíván az épület átalakítása, szinte átalakítás nélkül is felhasználható erre a célra, úgy gondoljuk, megérdemelnék a vasgyáriak. Az eddigi szomorú ta- oasztalat az, hogy a kicsit beteg, dolgozó egészen bel.ebetegszik a várakozásba, sorbaállásba, ha másképpen nem — idegileg. Télen „jégverem” váróterem van, nyáron pedig ..illatos”. Ezek is elmaradnának, ha illetékes helven szívükre vennék a mi sorsunkat. Takács József ÓxdróI jelentik (Tudósítónktól.) Szerdán, a műszakok befejezése után tartották meg az Ózdi Kohászati Üzemeknél az első negyedévi tervismertetéssel egybekötött termelési tanácskozást. Ezeken a tanácskozásokon döntöttek a ..kiváló dolgq- zó” kitüntetés odaítéléséről, elsőízben az 1957 második félévi eredmények alapján. Az Ózdi Kohászati Üzemeknél 19 dolgozónak maradt el az ellenforradalmi események miatt a „szakma kiváló dolgozója” kitüntetése. Mivel a minisztériumnak anyagi alapja nincs ezen jutalmak kifizetésére, így a vállalat igazgatója az igazgatói alapból biztosította a 19 dolgozó jutalmát. A „szakma kiváló dolgozója” jutalom kifizetésére ugyancsak a termelési tanácskozásokon kerül sor. A jutalmazottak között volt többek között Derencsényi Béla főművezető. Suszter József villany- szerelő, Peták Imre lakatos. Dúrbák László hengerkormányos, Galilt J*.- nos 120-szoros újító műveit* Vass Tibor
