Észak-Magyarország, 1958. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-30 / 25. szám

ÉSZAKJAI* X ARURöZ AG

Csütörtök, 1958. január 30*

Beszámoló az országgyűlés szerdai ülésszakáról

(Folytatás az 1, oldalról.)

lehetett állapítani, hogy a Frunze gyárban nekünk szükséges óriási kompresszorokat tudnak gyártani — s egy év telt. el azzal, hogy ezt Nyugaton kerestük! Az egész három millió rubelba kerül. Azonnal vállalták a megrendelést.

Miért teszem ezt szóvá? Szeretnék szólni a mi igen derék műszaki értelmiségünkhöz, amelynek többsége a népi . demokráciáihoz hűr —... de ha valami rendkívül komplikált dolog megoldásáról van - szó, sajnos elsősorban Nyugat felé néz: Meg szeretném mondani, a Szovjetunióban most lefolytatott tárgyalások idején akármelyik komplikált igen fontos gép, Diesel-gép, villamosmozdony, yagy egyéb gépek egész sora iránt

érdeklődtünk, amiről itthon azt regélték, s azt mondták, hogy csak Nyugaton van meg, a szovjet szervek azt mondták: ne keressék Nyugaton ezeket a terveket, mi ezeket gyártjuk, óriási összegeket fizethetnek ki az angoloknak és a nyugatnémeteknek, mi ingyen a Magyar Népköztársaság rendelkezésére bocsátjuk.

(Taps.) Nekünk tanulnunk kell ; Nyugattól és a leghaladottabb tech -nikát figyelemmel kisémi, de ugyanakkor tanulnunk kell a Szovjetuniótól és elsősorban tőle kell tanulnunk.

A Szovjetunióban kötött megállapodás értelmében nemcsak a gépipar, a textilipar és néhány más

iparág kap segítséget. Az egyezmény szerint.

kilenc millió rabéi értékben bibridkukorica elóálfiitásóhoz szüksége* termelőberendezéseket is vásárolunk

Ezek egymillió hold kukorica vetéséhez biztosítják majd a hibrid vetőmagot, s ez holdanként mintegy kétmázsa többletet eredményez.

A beruházáshoz nyújtott segítség •kötelez berniünket arra, hogy azt ésszerűen használjuk fel, így a Dunai Vasműnél, a debreceni gördülő- ősapágygyárban, a MÁVAG-ban, az Egyesült Izzóban, az Orionban, a Klement Gottwald gyárban, s a székesfehérvári aluminium : hengermű építésénél.

A Szovjetunióval már megkötött és a többi szocialista országgal kötendő hosszúlejáratú megállapodások — amelyek közvetlenül aláírás előtt állnak — bizonyít™ ják e tábor országainak együvé tartozását és az együttműködésnek azt a fölényét, amelyet sen?-1 miféle más, kapitalista országo- ^ . kai jellemző együttműködéssel biztosítani nem lehet.

' Nem kell különösebben, -aláhúznom, hogy az előttünk álló feladatok nagyok. A hibák kijavítására erőfeszítéseket, teszünk és mi, .akik a gazdasági vezetésben dolgozunk, tanulva az 1957. évi hibákból, fogyatékosságokból, a minisztériumok élén, vagy a gazdasági bizottságban, azon leszünk, hogy ezeket, a hibákat felszámoljuk. új tartalékokat tárjunk fel jobb, észszerűbb gazdálkodással., Ebben a munkában, támogatnak bennünket a dolgozó tömegek.

Az 1958. évi tervet reálisnak tar tóm és meg vagyok győződve arról, hogy itt, a vitában elhangzott javaslatok tovább javítják ezt a tervet és népgazdaságunkat az 1958. évben tovább tudjuk fejleszteni.

Egyrészt kijavítjuk a régi hibákat, biztosítjuk a dolgozók életszínvonalát, másrészt új perspektívákat dolgozunk ki, hiszen készül a hároméves tervünk, amikor is az .ipar, a mező-gazdaság számos területén tovább akarunk egy lépéssel menni, felszámolva a mostani nehézségeket Biztos vagyok abban, hogy erre az országban meg van a megfelelő politikai feltétel — de meg van a szocialista országokkal való gazdasági együttműködésen keresztül is — e. reális gazdasági alap is. Javaslom a terv elfogadását^

A következő felszólaló

NÄNASI LÁSZLÓ

volt, aki főként az 1958-as tervnek a mezőgazdasági termékek felvásárlására vonatkozó részével foglalkozott. Arról is szólt, hogy az iparcikkek minősége és választéka tekintetében a falusi lakosság, de kisebb mértékben a Városiak szempont iából is találni hiányosságokat, s erre ebben az évben komoly figyelmet keP fordítani.

VARGA LÉNÁRD

Heves megyei képviselő arról szólt, milyen feladataik vannak az üzemi ■dolgozóknak á terv teljesítésében. Elmondotta, hogy a kormánynak a legutóbbi hónapokban kiadott intézkedései igyekeztek a ' bérezés visszásságait megszüntetni, a rendellenességeket kiküszöbölni, a helytelen besorolásokat megváltoztatná. Ezek az intézkedések biztosítják a helyes, a szocialista elveken alapuló bérezést.

Az iparban dolgozó értelmiségieké munkások legfontosabb feladatait a gyártmányok műszaki színvonalának növelésében, az export-képesség fokozásában jelölte meg.

Hangoztatta, szükség van a munka- fegyelem megszilárdítására, s helyeselte az üzemi társadalmi bíróságok létrehozását. Beszélt arról, hogy az önkéntesség alapján kibontakozó munikaverseny alapját a setejtmentes munkának, a szerszámtakarékosságnak és a gépek karbantartásának kell képeznie.

NAGY JÖZSEFNÉ

képviselő szólt többek között a gazdálkodási tartalékok ésszerű felhasználásáról. a műnk ás vándorlásból

adódó termeléskiesés -és a költség- emelkedés problémáiról.

SZIVERI KALMAN

képviselő a mezőgazdasági tervnek a mezőgazdaságra vonatkozó részével foglalkozott. Hangoztatta, milyen nagy jelentősége van a legutóbb megjelent termelőszövetkezeti nyugdíjtörvénynek és annak, hogy az idei terv további nagyarányú beruházási hitelt biztosít a termelőiszövetkezeteknek. Fontos, hogy a beruházásokat ne aprózzák el. Javasolta, hogy a terv-biztosítottá keretből növeljék a betakarítógépek arányát s határozzák meg milyen határig terjedhet a szövetkezetek gépesítése.

SZÁDECZKY-KARDOS ELEMÉR

képviselő többek között szólt arról, hogy energiatermelésünk lényeges javulására mindaddig nem számíthatunk, amíg nálunk is meg nem kezdődik az atomenergia hasznosítása, Ezért egyáltalán nem tekinthető túlzottnak, hogy a terv 38.7 milliót irányoz elő kísérleti atomreaktor építésére.

Beszélt ezután arról, hogy az értelmiség túlnyomó része megértette és elismeri a kormány határozott, nyílt és emberséges politikájának helyességét és saját érdekének is látja majd, hogy a terv megvalósításában maga is minél nagyobb részt vegyen.

Beszélt végül a szovjet tudomány eredményeiről. Néhány hete tért vissza a ritka elemek geokémiájával foglalkozó moszkvai konferenciáról, ahol a külföldiek között Anglia és az Egyesült Államok egy- egy tudományos világnagysága is jelent volt.

Valamennyi külföldit bámulatba ejtették a leningrádi gyárban készült műszerek, a legkényesebb és az egész világon nagy ritkaságszámba menő tudományos eszközökben elért felkészültség, ezek tömeges felhasználása, s az a nyíltság, amellyel e kérdésekről a szovjet kartársak beszéltek.

A következő felszólaló

CSERGŐ JÁNOS kohó- és gépipari miniszter

volt. Válaszolt azokra az észrevételekre, amelyeket Apró Antal, a Minisztertanács első elnökhelyettese tett a Kohó- és Gépipari Minisztérium munkájáról. Az észrevételeket elfogadta s elmondotta, hogy a múlt év első felének nem eléggé átgondolt munkája után a második félévben sókkal kisebb mértékben fordultak elő hibák. Ez az időszak az 1958-ra való felkészüléssel telt el. Igen komoly tárgyalásokat folytattak a Szovjetunió szakembereivel arról: hogyan tudjuk a gépiparnak azokat az ágait fejleszteni, amelyek a magyar viszonyoknak, népgazdaságunk érdekeinek megfelelnek.

Csergő János végül kijelentette: a minisztériumhoz tartozó üzemek vezetői, dolgozói, a minisztérium vezetői mindent el fognak követni, hogy az említett hiányosságokat megszüntessék, a kohó- és gépipar előtt az idén álló feladatokat megoldják.

Ezután

CZOTTNER SÁNDOR nehézipari miniszter

emelkedett szólásra. Beszélt arról, hogyan járultak hozzá a minisztériumhoz tartozó iparágak — elsősorban a szénbányászat és a villamosenergiaipar — az ellenforradalom kártevéseinek helyreállításához. Szólt arról a harcról, amely az ellenforradalomban született, a munkát bénító munkástanácsok ellen folytattak. •

A szénbányászatban a múlt év első negyedében 255 forint volt a tonnánkénti önköltség, a negyedik negyedévben már sikerült kétszáz forint alá szorítani. 1958-ra 196.80 forintot terveztek. Van lehetőség arra, hogy az igazgatási, a szállítási költségeket felülvizsgálva, a lehetőségieket maximálisan kihasználva, tovább sikerül csökkenteni az önköltséget.

A kormány az egymilliárdot kitevő ipari beruházásokon felül jelen tős összeget adott a szénbányászok lakáshelyzetének megjavítására.

Elmondotta, hogy különösen jó eredményeket ért el a kőolajfeldolgozó és gyógyszeripar. Az utóbbi exportja meghaladta az 1956-os színvonalat. Az idei tervről szólva a miniszter elmondotta, hogy

a szénbányászat előirányzata 14.4 százalékkal haladja meg az 1957-es szintet. Ez fokozott feladat elé állítja a bányászat dolgozóit.

Ezután

KISS ARPÄD

az Országos Tervhivatal elnöke

válaszolt a vitában elhangzottakra, hangoztatta: Egyetértek a felszólalókkal abban, hogy az idén meg kell alapoznunk 1959—1960-as terveinket. Hangoztatta, hogy továbbra is erősíteni kell a vállalati önállóságot, de csak olyan körben, hogy az alsóbb szervek a hatáskör mellé a felelősséget is el tudják vállalni.

Beszélt iparunk szerkezeti átalakításáról is. Elmondotta, hogy a magyar műszaki tudományok művelői a felszabadulás után nem várt, nagy eredményeket értek el, hasonló volt a helyzet a munkások termelési kultúrájának növekedésében. Ma már el lehet mondani, hogy az ipar szerkezeti adottsága és műszaki fel- készültségünk ‘nem fedi egymást, bizonyos mértékben műszaki tartalékaink vannak.

A Szovjetunió által nyújtott háromszáz millió rubeles beruházási hitelt az jellemzi, hogy nemcsak biztosítja a szerkezet átalakítását, e tartalékok fel- használását, hanem a hosszúlejáratú szerződésekkel lehetőséget ad termékeink átvételére, piacot Is nyújt új termékeinknek.

Az országgyűlés az 1958-as népgazdasági terv irányvonalait egyhangúlag jóváhagyólag tudomásul vette. Ezután Rónai Sándor bezárta az ülésszakot. (MTI)

G magyar forradalmi munkás-paraszt kormány és a Magyar Szabad Szakszervezstek Országos Szövetsége elnökségének határozata

a termelési tanácskozásokról és a szocialista munkaversenyben élenjáró dolgozók és vállalatok jutalmazásáról szóló határozat egyes rendelkezéseinek rftódosításáról.

A magyar forradalmi munkásparaszt kormány és a Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöksége az alábbi határozatot hozza:

Az élüzem címek adományozása

az első félévi eredmények alapján augusztus 20-ig, a második félévi eredmények alapján április 4-ig történik.

Az 1068/1957. (VIII. 4.) számú határozat III. fejezet I. pontjának utolsó bekezdése ennek megfelelően módosul.

Budapest, 1958 január hó 24.

Dr. Münnich Ferenc s. k., a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. (MTI)

Vasszer

amerikai újságíróknak adott

nyilatkozata

vereket és lőszert bocsátott rendelkezésünkre, amely öt évre fedezi szükségleteinket. E lőszerek gyártási szabadalmait is elkértük a Szovjetuniótól, hogy mi magunk is előállít-* hassuk azokat. A Szovjetunió habozás nélkül megadta a kívánt szabadalmakat”.

Nasszer ezután hangoztatta, a Szovjetunió megadta a szükséges hitelt Egyiptomnak, hogy az utóbbi fejleszthesse iparát és harcolhasson a munkanélküliség ellen.

Algériával kapcsolatban egyebek között így nyilatkozott: „Korunkban már lehetetlen gyámság alatt tartani egy népet. Az algériaiakat sem•* mi a világon, sem erőszak, sem dol-> lárok, sem ravaszság nem tántorít- hatja el attól, hogy folytassák füg- getlenségi harcukat”

Az amerikai újságírók végül kérdéseket tettek fel Nasszernék a csúcsértekezlet összehívására előterjesztett legutóbbi szovjet javaslatokkal kapcsolatban. Az egyiptomi -íiamfő válaszul ki’«döntette. „már írtam Bulganyin elnöknek, válaszomban kifejtettem, hogy Egyiptom, támogat minden intézkedést és minden lépést, amely alkalmas a világ- béke megszilárdítására. Ellenzem a háborút, mint a nemzetközi problem mák megoldásának eszközét. Azt hi-> szem, minden kis országnak ez az álláspontja”. (MTI)

A Szovjetunió és az Egyesült Államok kulturális, technikai és művelődési egyezménye

Moszkva (TASZSZ) Mint jelentettük, Washingtonban hétfőn végétének a tárgyalások, amelyek 1957 október 28-án kezdődtek a Szovjetunió és; az Egyesült. Államok között a két omszág kapcsolatainak kibővítéséről.

A tárgyalások eredményeként aláírták »A Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok kulturális, technikai és művelődési egyezményét.«

A két küldöttség közös kommünikét fogadott el, amelyek többek között kijelentik:

Az egyezményben a két fél vállalja, hogy biztosítja a cserét olyan területeken, mint a rádió és a televíziós adások, továbbá filmek bemutatása, valamint a legközelebbi két év alatt megszervezi a széleskörű cserét a kultúra, a technika és a művelődés területén.

Művelődési téren először a tanulmányaikat befejező diákok, tanárok egyetemi tanárok cseréjére kerül sor a két ország között. A megfelelő tudományos akadémiák előkészítik majd a tudósok cseréjét előadások, valamint tudományos kutatómunkák céljából. Az orvostudomány és a mezőgazdaság terén kétéves időszak alatt számos kölcsönös látogatásra kerül sor. Ezenkívül sportküldöttségek cseréje is lesz, kiváló színjátszó csoportok és művészek pedig kölcsönösen látogatást tesznek a két országban.

Míg bizonyos cserék már a legközelebbi jövőben megkezdődnek, más vonatkozásokban, így például a Moszkva és Newyork közötti közvetlen légijáratra vonatkozólag elvi megállapodás jött létre és e kérdések további megvitatására később kerül majd sor.

A szóbanforgó egyezményt mindkét fél jelentős első lépésnek tekinti a kölcsönös megértés megjavítására a Szovjetunió és az Egyesült Államok népei között. Mindkét fél kifejezi azt a reményét, hogy ezt ®z egyezményt úgy hajtják végre, hogy lényegesen elősegítse a két ország viszonyának javulását és ezzel a nemzetközi feszültség. enyhülését is. 1958—59 folyamán szakemberekből álló küldöttségek kölcsönös cseréjére kerül sor a vaskohászat, a bányaipar és a műanyagipar terén.

Emellett a két fél megállapodott abban, hogy kívánatos további cserék megszervezése ipari téren 1958—59 folyamán.

Biztosítják a szakemberekből álló küldöttségek cseréjét az állattenyésztés, a mező-gazdaság gépesítése, az állatorvostan, a gyapot termelés és a mezőgazdaság néhány más területén, továbbá küldöttségek cseréjét az erőgazdálkodás és a faipar terén. Egészségügyi vonatkozásban szakemberekből álló küldöttségek cseréjét irányozzák elő a mikrobiológia, a fiziológia, az ideggyógyászat, az antibiotikum kutatás, a biokémia terén. Kölcsönösségi alapon csoportosan vagy egyenként tudósok és szakemberek cseréjére kerül sor felolvasások és szemináriumok tartása végett a tudomány és a technika különböző problémáiról, továbbá együttes munkák elvégzése és specializálódás céljából. Az egyezmény előirányozza egyetemi és középiskolai tanárokból álló küldöttségek cseréjét is, hogy megismerkedjenek a két ország felsőoktatási rendszerével, továbbá közoktatásügyi küldöttségek cseréjét, szovjet és amerikai egyetemi hallgatók csoportos cseréjét tanulmányaik folytatása végett. Biztosítják írók, zeneszerzők, művészek csoportos cseréjét a kapcsolatok megteremtése, tapasztalatok kicserélése és a két ország társadalmi és kulturális életének megismerése céljából. Ifjúsági, szervezetek, nőszervezetek küldöttségei és városok képviselői látogatnak el kölcsönösen a másik országba. Megegyezés jött létre arród, hogy megszervezik a rádió- é-s televíziós adások cseréjét, a tudomány, a technika, az ipar, a mező- gazdaság, a művelődés, az egészségügy és a sport különböző kérdéseivel kapcsolatban.

Megállapodtak, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió kölcsönös megértésének erősödése és baráti kapcsolatainak fejlesztése céljából időnként megszervezik olyan adások cseréjét, amelyek a felek megállapodása alapján megvilágítják a nemzetközi politika kérdéseit.

E csere részletéről alkalmanként jön majd létre konkrét megállapodás.

Az egyezmény e szakaszával kapcsolatban kifejezésre juttatják, hogy a nemzetközi politikai kérdésekkel foglalkozó adások szövegének kiese-, rélése előre megtörténik. Ha a felek valamelyike úgy vélekedik, hogy valamely adás olyan hatású lenne.- amely nem segíti elő a Szovjetunió és az Egyesült Államok viszonyának meg javulását, akkor ilyen adás cseréjére nem kerül sor.

Az egyezmény előirányozza művészek és színházi együttesek cseréjét is. így

az Egyesült Államokba utazik 9 Moszkvai Nagy Színház balett- csoportja, a Szovjetunió Állami

Népi Táncegyüttese, a Szovjetunióba utazik a philadelphiai

szimfonikus zenekar. Ezenkívül a két ország sok más kiváló művésze és előadóművésze vendégszerepei az Egyesült Államokban^ illetve a Szovjetunióban. Együttműködési terv jött létre a film vonatkozásában. így a Szovjetunióban és az Egyesült Államokban filmbemutatókat tartanak a két ország filmművészeti dolgozóinak részvételével. Ezenkívül sor kerül játékfilmek, dokumentumfilmek, népszerű tudományos filmek cseréjére.

A sport terén kosárlabda, hoki* könnyű- és nehéz atlétikai, birkózó és egyéb sportversenyekre kerül sor. Megegyeztek abban is, hogy mindkét fél elősegíti az idegenforgalom fejlődését.

Az egyezmény elvileg szükségesnek ismeri el, hogy kölcsönösségi alapon meg kell teremteni a közvetlen légi járatokat a Szovjetunió és az Egyesült Államok között, és előírja, hogy később megfelelő tárgyalásokat kell folytatni erről a kérdésről. (MTI) ooo----------------------—<

A

nglia a NATO elé terjeszti a csúcsértekezletre vonatkozó javaslatait

London (MTI)

A Reuter Iroda »-rendszerint jólértesült forrásra« hivatkozva jelenti, hogy még ezen a héten a NATO párizsi állandó tanácsa elé terjesztik a brit javaslatokat, amelyek értelmében külügyminiszteri értekezlet útján, vagy rendes diplomáciai úton elő kell készíteni a csúcsértekezletet.

Valószínűnek tartják, hogy ugyanezeket a javaslatokat, amelyek némileg kiszélesítik a legmagasabb szintű tárgyalások előkészítésével kapcsolatos korábbi angol álláspontot. fogja tartalmazni Harold MacMillan brit miniszterelnök Bulganyin marsallhoz intézett válaszlevele is.

MacMillan válaszlevelét a NATO állandó tanácsában történő megvitatása után haladéktalanul elküldik Moszkvába — mondja a Keuler írod» értesülése.

A kairói rádió jelenti, hogy Nasz- szer egyiptomi elnök nyilatkozott amerikai újságírók egy csoportjának. Interjújában egyebek között kijelentette: „Az a célunk, hogy a térség népei kívánságainak megfelelően egyetlen államban egyesítsük az ösz- szes közép-keleti országot”.

Nasszer ezt követően rámutatott, hogy az egyiptomi—szíriai unió létrejöttét a közeljövőben fogják bejelenteni Kairóban és Damaszkusz- ban nyilvánosságra hozandó hivatalos közleményben.

Nasszel Izrael állam jelenlegi határairól szólva kijelentette: „Ha jól tudom, az ENSZ fegyverszüneti demarkációs vonalnak és nem állandó határoknak tekinti ennek az államnak a határait”. Mint mondotta, bizalmatlanságot keltenek benne Izrael állam terjeszkedési törekvései. „Egyáltalán nem lepődnék meg — folytatta —, ha egy szép napon közölnék velem, hogy az izraeli fegyveres erők ismét átlépték határainkat”.

Az elnök másik kérdésre válaszolva „sajnálkozását” fejezte ki amiatt, hogy az amerikaiak szívósan nyomást gyakorolnak Egyiptomra avégett, hogy függetlenségi politikájának feladására kényszerítsék.

Miután párhuzamot vont az amerikai és a szovjet politika között, így folytatta: „A Szovjetunió fegy-