Észak-Magyarország, 1958. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-29 / 24. szám

4 ÉSZAKMAG YARORSZAO Szerda, 1958. január 29. Sokmillió forintot akarunk megtakarítani évente A KISZ első országos értekez- létén sok szó elhangzott ar­ról, hogy az ellenforradalom követ­keztében anyagilag is milyen ha­talmas kár érte országunkat, és a károk helyreállításában milyen feladat hárul a fiatalokra. Több fel­szólaló javasolta, hogy a 3 éves terv egyik legnagyobb ifjúsági mozgalma a takarékossági mozgalom legyen, takarítsunk meg milliókat és milliár­dosat. így segítsük országunkat a gazdasaga megerősödésében. Az országos értekezlet e határoza­ta nagy visszhangra talált megyénk fiataljai között, és bár 1957 utolsó negyedévében KISZ-szervezeteink meg-nem tudtak megfelelő figyelmet lordítani a takarékosság megszer­vezésére, mégis néhány helyen nagyszerű eredmények születtek. A diósgyőri Lenin Kohászati Mü­vek ,.Béke” kohójának ifjúsági bri­gádjai 1957 utolsó három hónaDiá- ban több mint 3 és fél millió forint értékű fajlagos koksz és vasérc meg­takarítást értek el. A DIMÁVAG ifjtisáei exportbrigádjai pedig 50.000 forint értékű anyagot és szerszámot, a SnjószoníDéteri Üveggyár fiataljai 90.000 forint értékű anyagot takarí­tottak meg. Mindezeket figyelembe véve me­gyénk KISZ-szervezetei elhatároz­ták, hogy 1958 január 1-től a taka­rékosságot és társadalmi munka mozgalmat tömegméretűvé téve, sok millió forint értékű anyagot ta­karítanak meg, illetve ilyen értékű társadalmi munkát végeznek. Hogyan akarjuk végrehajtani e nagyszabású tervünket? Mindenekelőtt a fiatal és idős mű­szakiak segítségét kértük, támogas­sák KISZ-szervezeteinket abban, hogy az adott üzem sajátosságainak megfelelően határozzák meg, a KISZ milyen fő területekre irányítsa a fiatalok figyelmét a takarékosság te­rén. A műszaki vezetők felmérik az elmúlt év tapasztalatait és meghatá­rozzák. hogy a gazdaságosabb ter­melés érdekében pl. a martinkemen­céknél a pakurával és az ötvöző anyagokkal kell takarékoskodni. A műszaki vezetők több helyen még arra is tanácsot adnak a KlSZ-szer- vezeteknek, hogy a megtakarítást milyen műszaki intézkedésekkel, mi­lyen gyakorlati fogásokkal lehet el­érni. L'ví többmillió forint értékű megtakarítás és tnrsaöaiVnl munka elvégzése első hallásra i---­E GYÜTT A SOMSALYI BANYAÜZEM az Özdvidéki Tröszt egyik legjobban termelő üzeme. Ha az ember ellátogat ide, nem lát különös, feltűnést érdemlő esetet. A versenytábiára naponként kiírják az eredményt, a napi terv mindig teljesítve van; az emberek végzik megszokott mun­kájukat. A feketén ásító aknából zakatolva bukkan elő a sárgaszemü mozdony, mögötte .szénnelleli csillék kígyóznak. Ez mutatja: a bányá­szok izma szenet feszít odalent. — A műhelyben kattog a fúrógép, öntvényt mar az eszterga; az íróasztal fölé gondolkodó fejek hajolnak: számolnak előre, és az eredményeket értékelik. Az irodában tükörké­pet kapunk, hogy hogyan dolgoznak, keresnek az üzem bányászai. Ha a kis bérelszámoló lányka mosolyog, amikor a decemberi kereseteket olvassa, biztos rendjén van minden. Nemcsak 6 matematikai törvények szerint, de a bányász és családja is elégedett. Mit is mutat az összesítő? Böbék Antal 5.011 Ft. Vincze Antal 4.448 Ft, ifj. Torai Béla 4.090 Ft. Túrái Aladár 3.578 Ft és a többi. Ezek az Összegek egy hónapi keresetet mutatnak. Persze a legjobbakat em­lítjük, de azért, mert ezek a bányászok szorították legjobban a csá- Mrvnyelet... AZ UTÓBBI IDŐBEN mindennapos a tervteljesítés Somsályon. Ennék okát keresni érdekesnek tűnne: hisz a dolgozó nép, a terv tel­jesítését, követelményként állította a somsályiak elé tis. Azért mégis, valaminek kell itt lenni, ami hajtóerő, ami irányít, buzdít, példát mutat, aminek a vezetésével mind több és több csille szén jön ki a föld alól, aminek a segítségével több és több piros- •bvrepes 2—3 szobás lakás épül a iankások oldalán. itt is, mint az ország többi részében, a párt él. El és irányít. So r,súlyon több mint". 2.5(1 kommunista van. Neon sok ez számban, de • gyakorlatban sokat tudnak tenni. Augusztusban az üzem a tervét 101.5 százalékban teljesítette. A IV. negyedévben a pártszervezet beszámoltatta az üzem ve- actösegel. — Több és olcsóbb szenet kell adni — mondták ki a határozatot. De hogyan? A PART VEZETŐI, az üzemvezetőség és a műszakiak összedug­ták a fejüket, és rájöttek, hogy hogyan. Egyszerű: a 20.9 százalék jelenlegi produktív termelő erőt»emelni kell. — méghozzá 30 százalékra egy féléven belül. A műszaki vezetők kételkedtek.--- Nem lehet megtenni. És volt is mire hivatkozni: kell a fenntartási létszám, a szállítás, stb. A főmérnök azonban nem így látta. — Meg lehet és meg is tesszük. Decemberben mar 1.719 tonnával adott többet az üzem, mint az augusztusi hónapban, mert a produktív létszám állandóan emelkedett. Napjainkban — pedig hol van még a félév — mér így alakul a munkaerő elosztása: produktív (közvetlen szénfal mellett dolgozók): 28.9. fenntartási: 15.5, egyéb földalatti: 35.6, külszinszállítas: 20 .százalék. Ezt mutatja a gyakorlat. A PARTSZERVEZET javaslatára ezt tették a műszaki vezetők; a legszebb, a gyakorlati munkát azonban a vájár, a szállító, a fenn­tartó végezte. A dicséret, nagy része őket illeti. De (alán nem is helyes •(választani: mert a párt. a dolgozók, a mindennapi élet ma már any- nyira eggyéforrt, — hogy egymás nélkül nem is élhetnek. Baráth Lajos hatalmas összegnek, erőnkön felüli feladatnak tűnik. A diósgyőri Lenin Kohászati Művek martmacélművé- ben 4 martinász ifjúsági brigád dolgozik. Ezek a brigádok többek között vállalták a külföldi import pakurával (kemence fűtőanyaggal) való takarékosságot. Vállalták, hogy az 1 tonna acél előállításához szűk' séges mennyiséget 8, illetve 6 liter' rel csökkentik. Ez azt jelenti, hogy a 4 brigád tagjai napi 2000 liter pa­kurát takarítanak meg. 1000 liter kül­földi pakura ára 440 forint, vagyis egy hónap alatt a négy brigádnál 28.000 forintot, egy év alatt pedig 312.000 forintot jelent. Mindez csak 4 bri­gád. összesen 16 fiatal munkájának eredménye. De ebben az üzemben nemcsak 16 fiatal dolgozik, hanem jóval több, akiknek hasonló megta­karításokra van lehetőségük. A nagyolvasztónál, öntödénél, henger- dénél hasonló megtakarítási lehető­ségek vannak. A nagyösszegű meg­takarítások mellett KTSZ-szerveze- teink nagy figyelmet fordítanak a filléres, forintos megtakarításokra is, amelyekből a forintok milliókká nőnek. A megyénkben lévő 230 ifjúsági ''ligád és az egyénileg versenyző atalok egyik legfőbb vállalási pontja a takarékosság legyen. Az üzemi fiatalokon kívül a falusi és a diákifjúságot is bekapcsoljuk a ta­karékossági mozgalomba a legkülön­bözőbb célkitűzésekkel (villannyal való takarékosság, ^iskolai tárgyak megóvása, tisztaság, egyéni takarék­betétkönyv. stb.). A különböző terü­leteken dolgozó fiatalok takarékos­sági eredményeit negyedévenként i endszeresen értékelni fogja a me­gyei KISZ-bizottság és a külföldi ju­talomüdülésekre, a KISZ által szer­vezett külföldi utazásokra elsősor­ban az ezen s téren legjobb ered­ményt elérő fiatalokat küldik. Az évi több millió forintos célki­tűzésűnkben a társadalmi munka értéke és a társadalmi tulajdon vé­delmének értéke is nagy helyet fog­lal el. KISZ-szervezeteink ebben az évben több nagyszabású társadalmi munka akciót, végeznek el. így töb­bek között 100.000 facsemete elülte­tése. az ellenforradalmárok által felgyújtott avasl kilátó újjáépítése, csanyiki úttörőtábor építése, kultúr- házak rendbehozása, stb. A társadal­mi tulajdon védelmével, a lopások, sikkasztások leleplezésével, a pa­zarlás, pocséklás elleni harcunkkal is nagy összeget akarunk népgaz­daságunknak megtakarítani. KM indezeket a munkákat most ez Lév eleién kezdtük el. és ezért nagyobb eredményekről még nem számolhatunk be, de úgy gondoljuk, hogy ezt a mozgalmat állandó, szi­lárd munkával tömegméretűvé téve, a jövőben nagy összegű megtakarí­tásokról és társadalmi munkáról ad­hatunk hírt. E mozgalom nagyszerű eredményei nemcsak gazdaságilag erősítik majd országunkat, hanem elősegíti a közös munka nyomán a kommunista közösségek kialakulá­sát a KI SZ-szeeveze tek ben, vala­mint a KISZ-en kívüli fiatalok be­vonásával az ..Együtt” jelszó gya­korlati megvalósítását. Nagyjelentő­ségűnek tartjuk e mozgalmat azért mert a fiatalok által e téren elért eredmények elősegítik ifjúságunk megtépázott becsületének helyreál­lítását, szilárd alapokra való helye­zését. Pataki László A Borsod megyei Notanács feliiivása a megye asszonyaihoz, leányaihoz a társadalmi tulajdon védelme érdekében Az elmúlt napokban elhangzott a Lenin Kohászati Művek dolgozóinak felhívása a társadalmi tulajdon vé­delméért. A felhívással mi, Borsod megyei dolgozó nők, édesanyák, leá­nyok egyetértünk, mert magunk is látjuk azt, hogy lopják, pazarolják, herdálják a nép, mindnyájunk közös vagyonát. A' napokban a Kossuth-rádió kom­mentárja arról szólt, hogy az elmúlt év tíz hónapjában csak Borsod me­gyében 57 millió forint az a kár (ennyiről tudnak!), amelyet a társa­dalmi tulajdon elherdálói, rablói okoztak. Ebből a hatalmas összegből hány dolgozó édesanyának lehetett volna könnyíteni otthoni munkáján, szociális intézmények, háztartási gé­pek, stb. fokozott gyártásával, kb. 570 családnak lehetett volna kétszo­bás, összkomfortos lakást építeni a 10 hónap alatt ellopott összegből. Vagy hány helyen lehetett volna a túlzsúfolt iskolai termek problémáját megoldani. Mi édesanyák, dolgozó nők érezzük legjobban, mit jelentene ez, ha a mi háztartásunkat, ottho­nunkat lopkodnák. A társadalmi tu­lajdon rovására elkövetett lopások, herdálások is érintik zsebünket, ház­tartásunkat. Ezért széliünk , vele szembe, mert nem tűrhetjük, hogy szemünk láttára szabadon, büntetle­nül lehessen garázdálkodni a nép vagyonával. Édesanyák, asszonyok! Akik háztartásukban dolgoznak, a társadalmi tulajdon védelméért hí­vunk harcba. Járjatok mindenütt nyitott szemmel, segítsetek leleplezni a tolvajokat, mert minden eltulajdo­nított forinttal titeket is megkárosí­tanak. Üzemek, gyárak, hivatalok dolgozó női! Gondoljatok arra, hogy a tókós minden eszközzel és erővel védte va­gyonát, amit a dolgozók teremtettek neki. Most, amikor a nép vagyonáról, a magunkéról, az egész társadalom tulajdonáról van szó, minden erőnk­kel harcolni kell magunk és gyer­mekeink megkárosítói ellen. Senki ne nyúlhasson büntetlenül ahhoz, ami a miénk. Teremtsünk olyan lég­kört, ahol az egész társadalom meg­vetésével találja magát szemben az, aki a nép vagyonára kezet emel. Falvak dolgoskezíi asszonyai, leányai! Hívunk benneteket, segítsetek eb­ben a harcban, mivel nemcsak az üzemekben, hanem falun is, állami gazdaságban, gépállomáson, termelő- szövetkezetben, földművesszövet kezet lerületén is sok a lopás, a herdálás. Ezt az egész falu dolgozói megérzik, hiszen kevesebb kultúrotthon, szociá­lis intézmény, gép, stb. jut a falunak, de a munkaegység, és a földműves- szövetkezetből való visszatérítés is megrövidül a lopás által. A tolvajok garázdálkodását a becsületes embe­rek érzik meg, ezért minden erővel harcoljunk ellenük. Város és falu asszonyai, leányai! Segítsétek a népi ellenőrzést, vegye­tek részt a népi ellenőrző bizottsá­gokban. legyetek népünk vagyoná­nak védelmezői. Borsod megyei Nőtanács, Szakszervezeti Nőblzotlság, FőldművesszOvetkezetek Nőbizottsága,-000­A SZVEHDLOVSZKl OPERET1 SZINHAZ már több esetben mutatta be és játszotta nagy sikerrel magyar szerzők operettjeit. Kálmán Imre és Lehár Ferenc szerzeményei állandó müsorszávxai közé tartoznak. A szín­ház együttese a közelmúltban meg­ismerkedett Kemény Egon „Valahol Délen" című. mai magyar operettjé­vel. A színház vezetői a budapesti Fővárosi Operettszinházhoz fordul­tak tanácsért és segítségért, ahonnan Szinetár Miklós rendező utazott Szrerdlovszkba. Ugyancsak meg­küldték a szükséges díszletterveket. A színház együttese nagy lelkese­déssel fogott hozzá az előadás élőké szítéséliez. Szinetár Miklós tevékeny részese volt ennek a munkának. A munka folyamán kialakult és egyre jobban megerősödött a szovjet és magyar művészek, színházi szakem­berek barátsága, alkotó együttmű­ködése. Ez az együttműködés meg is hozta gyümölcsét: az előadás álta­lános elismerést keltett, a közönség nagyon melegen fogadta az operet­tet. A szverdlovszkl siker után a szín­ház Moszkvában vendégszerepeit, ahol a moszkvaiaknak Is bemutatták a „Valahol Délen”-t, a, Majakovszkij Színház nézőterét zsúfolásig megtöl­tő közönség, valamint a sokezer te­levíziós készülék képernyőjén figye­lő néző elölt. A moszkvai közönség vagy rokonszenvvel kísérte a darab­beli magyar zeneszerzőnek, Péteri­nek sorsát, s viharos tapsokkal fo­gadta a magyar népi táncokat, ame­FRUSKA Bemutató a Miskolci Nemzeti Színház Kamaraszínházában I Magyar színpadi siker a Szovjetunióban lyeket az együttes tagjai kiváló mű­vészettel adtak elő. „ Amikor az előadás végén a szerepe lökkel megjelent a színpadon Ke­mény Egon zeneszerző és Szinetár Miklós rendező, a nézők szűnni nem akaró lelkes tapsa fogadta őket. Az ünneplést Szinetár Miklós köszönte meg. A szovjet emberek nagyra értéke­lik Kemény Egon operettjét, ezt az Igaz, mindent Segyőző hazaszeretet­ről szóló, művészi alkotást, amely igazolja a néppel összeforrt iga ti művészetnek, a nyugati, cszmsnélkii . li, hanyatló polgári, művészet fölött aratott diadalát. A MOSZKVAI RADIO STÚDIÓ­JÁBAN a magyar vendégek a szov­jet főváros zenei életének kiválósá­gaival és a rádió munkatársaival ta­lálkoztak. Jurlj Miljutyin. a nálunk is ismert szovjet zeneszerző, a szov­jet főváros zenekedvelő közönsége nevében melegen üdvözölte a ma­gyar vendegeket. Beszelt magyaror­szági élményeiről, alkoto terveiről, és részleteket mutatott be most ké­szülő új operettjéből, a „Lámpások- lámpácskák”-bői. Kemény Egon szin­tén beszámolt terveiről, és elmond­ta, hogy most a „Karaván" című új operettjén dolgozik. Részleteket is mutatott be belőle, majd bemutatta azokat a. szerzeményeit\ amelyeket épp az elmúlt napokban, moszkvai tartózkodása idején alkotott. Ezek­ben a müvekben a szerző a zene sa­játos kifejező nyelvén mondja el gondolatait és érzelmeit. Ennek a nyelvnek nincs szüksége tolmácsra. S amit Kemény Egon magyar zene­szerző eljátszott, az megnyerte a szovjet emberek szivét, s elhintette, bennük a szovjet és magyar nép megbonthatatlan barátságának szép gondolatait. (G. Korotkevics cikke nyomán.) -------•—o----------­F eüiírá m Azok a 17 éven felüli fiúk és lá­nyok, akik kedvet éreznek az ejtőer­nyős sport iránt, jelentkezhetnek a DVTK Repülő Klubjában. Részletes felvilágosítást az Ejtőernyős Szakosz­tály vezetősége ad. Jelentkezni lehet minden hétfőn és csütörtökön 17-től 19 óráig Miskolc, II , Maros u. 1. sz. alatt. HIRDETMÉNY. A Miskolc városi tanács vb. építési éa közlekedési osztálya pályázatot hirdet az osztályon betöltendő közgazdász álláspá. A pályázat beadási határideje február W Feltételei: közgazdasági egveteml végzett­ség és legalább 2 éves vállalati szakmai gyakorlat. érkölcsL bizonvitvány. Fizeté­si feltételek a 27-ÍY57. MU. M. sz. rende­let szerint. Pályázatot hirdetőnk továbbá, az osztály felügyelete alá tarto-ó egvtk vállalat műszaki vezetői és főkönyvelőt állására. A műszaki vezetői állásra' pá­lyázhat építészmérnök 3 éve-, szakmai gya­korlattal, vagy építőmester 10 éves szakmai gyakorlattal, a főkönyvelői ál'ás mérleg­képes könyvelői kéocsitéshez és legalább- i éves szakmai gyakorlathoz kötött. Mind­két állás betöltéséhez erkölcsi bizonyít­vány szükséges. A meghirdetett műszaki vezetői és főkönyvelői állás illetményét sz 1'1057. és a 150057. mu. M. sz. rendelet határozza meg. Pályázat beadásának ha­lárideje: február 10. Mindhárom állás azonnal betölthető. A nálvázat beküldé­séhez a felsorolt feltételű okmányok zagy azok hi*-‘-g másolata s -z eddigi nűködésről szóló önéletralz. csatolandó. Miskolc város! tanács vb. építési és köz- ekedési osztálya. a darab leghálásabb szerepét ját­szotta, de a legnehezebbet Is. A víg­játéki helyzetek kimunkálása nagy- ( részt az ő érdeme. • , Öze Lajos (Tony) a gátlásokkal, ( kisebbségi érzéssel vert vőlegény-( jelölt szerepében alakított nagyot. ^ Puskás Tibor játéka kívánnivalót hagy maga után. A jenki nagyvonalú, erkölcsi gátlástalanságát, az ameri-, kai aranyifjúkra oly igen jellemző, fesztelenséget nem volt képes vissza-, adni. A szinpadi helyzetek megjit-, Szásában bizonytalankodott. Érdemes, megemlékezni Bánhldy József játé-, káról. Néhánymondatos szereplésével, hozzájárult a színházi est sikeréhez. 1 A mozdulatok, beszéd típusalkotó ( gesztusával fzig-vérig hű képmását ( adta a zsírosra hízott amerikai ügy-( védnek. I A rendezés Orosz György hozzá- ( értését dicséri. A rendező kezemun-( kája harmonikusan olvadt be a szí-1 nészek játékába. A fölöslegességnek ( még a látszatát Is elkerülte, minden i színészi rezdülésnek, mozdulatnak 4 értelme, jelentése volt. * ÖSSZEGEZVE — elismeréssel kein lóznunk a művészek odaadó jáfé-J inak, tehetségük legjavát adva ön-J Vték formába a messziről, a ten-j 7rentúlról repertoárjukba impor- i lt vígjátékot. i A közönség szűnni nem akaró taps-i l köszönte meg az »átszórakozott«.} végigkacagott színházi estét. i GULYÁS MIHÁLY? semmi kifogásunk nem lehetne a műsorválasztás ellen. De így színhá­zunk jelenlegi műsor-választása nem éppen szerencsés — a Művelődés Házban a Bajadér, a Kamarában a Fruska — mindkettő a könnyű szó­rakozási igények kielégítését szol­gálja. A Fruska szerepeit a legjobb pró­zai színészek alakították. György László (Harrington), kiváló drámai színészünk sikeresen oldotta mea a vígjátéki feladalolcal. bár az első fel­vonásban még némi bizonytalanság jellemezte alakítását. Túljátszottá szerepét. Az asszonyzsarnokság elleni lázadása azonban már szinte teljes mértékben mentes volt az előbb em­lített hibáktól — meglehet azért, mert Itt bizonyos fokig drámai fel­adatot kellett megoldania. Gyarmatiig Anikó (Harrlngtonné) töre'lenül magasszínvonalú játékot produkált. A negatív hősszerep élet- szerűségét, stkerültségét iHtatni név lehet. Vargha Irén (Grace) az eller szenves nővér szerepében elismerő érdemlően játszott. Szentívány Éva (Fruska) alakítás 'oggal váltotta ki a közönség viharé■ tetszését.. A címszerep ráméretezett feladatait nagy hozzáértéssel, igaz művészi átéléssel oldotta meg. Igag, FRUSKA, a vígjáték főhőse a mű­veltségkönyvtár köteteivel Igyekszik felvértezni magát, hogy ő is számít­son valamit a családon belül és kí­vül. »Elvileg« is alátámasztja ebbeli igyekezetét: Ha az ember nem elég szép, nem elég okos és ruhája sincs elegendő, hogy választékos öltözkö déssel hívja magára a figyelmet, szellemét kell kiművelnie. A bema­golt »arany mondások« elpuffogtaiá- sával a. vígjátéki helyzetek számos alkalmá-t szolgáltatja. A huszonnégy kötetes müvelts-g- könyvtár szellemességét gyermekes egyszerűséggel magáévá tevő Fruska bájos, szeretetreméltó egyéniséggé fejlődik. Apja, aki huszonöt éven át nyögte felesége uralkodását, »fel­lázad'« sorsa ellen, ő lesz az úr a háznál. Lázadása a vígjátéki hősies­ség sajátos körülményei között ját­szódik le. A rendezés minden elis­merést megérdemlőén segíti a hősö­ket abban, hogy a vfgiátékszerűség minél jobb. hatásosabb legyen. A DARAB eszmei mondanivalóját illetően — se nem oszt, se nem szo­roz, azaz nevelési szándék, illetve nevelf’i érték alig van benne. Ha Mískolcnak lenne még vagy három színháza, ahol a Fruskával egyidő- ben komoly darabok mennén^ PÉNTEKEN, 1958 január 24-én tartotta a miskolci Nemzeti Színház az idei színházi évad hetedik be­mutatóját. Ezúttal egy amerikai író, Barry Conners Fruska című vígjátékot adták elő. A cselekményekben gaz­dag. fordulatos és érdekes vígjáték meglepően színvonalas alkotása az amerikai színpadi irodalomnak. Mon­dom, meglepő, mert közismert tény, hogy az amerikaiaknak »nincsen« érzékük a szolid, finommívű szel­lemességhez, nem értenek hozzá, vagy talán az amerikai kontinens éghaj­lata, társadalmi légköre nem ked­vez neki —. darabosság, érzelmi fel­színesség jellemző rájuk. Conners Fruskája a polgári vígjáték könnyed stílusában íródott. Célja semmi más, mint szórakoztatni, de dicséretére legyen mondva, hogy ezt a célt a nevettetés nem hétköznapi eszközei­vel éri cl. A polgári életérzés derű­je sugárzik a darabból, — társa­dalmi problémákat alig-alig érintő könnyedséggel lejt át o vígjátéki helyzeteken. És mivel társadalomáb­rázolásra nem törekszik, s ízelítőt is aha ad az amerikai élet vígjátékba is »becsempészhető« problematikii- fából, akár Franciaországban is ját­szódhatna a vígjáték. Nincsen törté­netisége, társadalmikig hitelesített korábrázolása. Úgynevezett örök- tmberi vázra épül fel a cselekmény.

Next

/
Oldalképek
Tartalom