Észak-Magyarország, 1958. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-29 / 24. szám

Szerda. 1958. január 29. ES ZA KMAG Y ARORS Z AG 3 A at országgyűlés keddi ülése (Folytatás a 2. oldalról.) A mezőgazdaság termelése így növekszik A mezőgazdasági tervet ismertette ezután. A mezőgazdasági termelés 4.6 százalékos növelését irányozzuk elő. A növénytermelés színvonala körül­belül az elmúlt évinek felel meg, az állattenyésztésé viszont 11.4 száza­lékkal emelkedik. A mezőgazdasági termelés előirányzott emelkedését kü­lönösen reálissá teszi az, hogy az állattenyésztés szemestakarmánybá- zisa c elmúlt évi jó termésből már rendelkezésre áll. A növénytermelés anyagi megalapozását elősegíti, hogy a mütrágyafelhasználást 25 százalék­kal kívánjuk növelni. A vetésterület szerkezete nagyjából azonos a múlt évivel. Őszi árpából mintegy 37 ezer, olajos magvakból mintegy 20 ezer, zöldségfélékből mintegy 13 ezer hold­dal magasabb vetésterülettel számo­lunk. Növekszik a cukorrépa vetéste­rülete is. Csökken-a kenyérgabona vetésterü­lete. A szőlőtermelésben mintegy 8 ezer hold telepítéssel számolunk, ami a szőlőterület állagának fenn­tartásához szükséges. A nagyüzemi gyümölcsösök területe várhatóan 1Ö.6 százalékkal nő, mintegy 9.100 hold nagyüzemi gyümölcsös telepí­tését tervezzük. A szarvasmarhaállo­mány a terv szerint 2.6 százalékkal emelkedik, s míg szarvasmarhából 8 százalékkal kevesebb vágást irányoz­tunk elő, a sertésvágási 12 százalék­kal magasabbra tervezzük. A lakos­ság mezőgazdasági termékekkel való ellátásának alapja továbbra is az ál­lami felvásárlás és a szerződéses ter­melés marad. A szocialista mezőgazdaság új távlatai — A mezőgazdaság tervének ki­dolgozásánál — folytatta — tekintet­tel voltunk arra, hogy a mezőgazda­ság továbbfejlődésének alapja: a nagyüzemi szocialista mezőgazdaság, a termelőszövetkezeti mozgalom fej­lődése. A kormány a termelőszövet­kezeteket támogatja és fejlődésüket elősegíti. Ez a fejlődés azonban csas az önkéntesség alapján törtéphet, erőszakoskodásra, adminisztratív- eszközök alkalmazására a jövőben sem kerülhet sor. A termelőszövet­kezeti mozgalom önkéntességén ala­puló fejlődésnek feltétele, hogy a termelőszövetkezetek jobb eredmé­nyeket érjenek el, mint az egyénileg dolgozó parasztok, tagjainak jobb életet biztosítsanak. A termelőszö­vetkezetek fejlődését a terv jelentős anyagi eszk Őzökkel is biztosítja: a tavalyinak több mint kétszeresét irá­nyoztuk elő a termelőszövetkezetek­nek nyújtandó hosszúlejáratú beru­házási hitelre. Ebből többek között 7.000 szarvasmarha, 22 ezer sertés, 15 ezer juh-férőhelyet, továbbá 40 ezer köbméter silót, 2 ezer vagon befogadóképességű magtárat, 6.500 vagon kukorica tárolására alkalmas górét, 200 kilométer bekötőutat, 26 ezer négyzetméter alapterületű üvegházat lehet megépíteni. Csaknem százezer holdon végeznek talajjavítási, talajvédelmi és üzemi belvízvédelmi munkát. A különféle univerzális traktorból 900, traktor­ekéből 400, cséplőgépből pedig 550 készítését irányozza elő a terv. Megnövekedett a vásárlóerő, nőtt a lakosság jövedelme Ezután emlékeztetett arra, hogy a lakosság jövedelme a tavalyi bér­ügyi intézkedések és a beadási rend­szer megszüntetése eredményeként jelentősen emelkedett. Ezt figyelem- bevéve az idén 4.6 százalékkal emel­kedik a munkások és az alkalmazot­tak egy keresőre eső reálbére az el­múlt év átlagához képest. Ezt a szín­vonalat már a múlt év végén elér­tük, így ebben az évben további élet- szinvonalnövelő intézkedéseket — a nyereségrészesedés kifizetésétől elte­kintve — nem tervezünk. A paraszt­ság reáljövedelme megmarad a ta­valyi kedvező színvonalon. A követ­kező időben az a feladatunk, hogy a mór elért életszinvonalemelkedést sáját erőből, szilárdan megalapoz­zuk. Ennek minden előfeltétele adva van. A megnövekedőit vásárlóerő áru­fedezetét a terv biztosítja. A tavalyi­nál 6.5 százalékkal magasabb kiske­reskedelmi forgalmat irányoz elő. Tavaly igen kedvező volt az élelmi­szerellátás. Sok év óta a legkedve­zőbb. Ezt a színvonalat megtartjuk. A ruházati iparcikkek forgalma az előirányzat szerint 10 6 százalékkal, a vegyesiparcikké pedig 13.6 %-kal növekszik. Több és jobb konfekció­árut hozunk forgalomba. Ugyancsak több szintét ikus műszálaikból ké­szült árut vásárolhat a lakosság. Le­hetőségeinkhez mérten növeljük a tartós fogyasztási javak forgalmát is. A lakosság emelkedő életszínvonalá­nak megfelelően ezek iránt ugrás­szerűen megnövekedett a kereslet az elmúlt évben. Az idén 50 százalékkal több mosógép lesz az üzletekben, mint az elmúlt évben. A televíziós vevőkészülékek iránti kereslet kielé­gítésére négyszer annyi készüléket lehet vásárolni, mint tavaly. Moped­ből a tavalyi 2.500 helyett 10.000, Csepel Pannónia robogóból 500 he­lyett az idén 4.500 kerül forgalomba. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy minden cikkből .zavartalanul ki tudjuk elégíteni a lakosság igé­nyeit. Az ellátás lényegesen javul, de egyes cikkekből időnként nehe­zen tudjuk kielégíteni a lakosság szükségleteit. így például a bútor­forgalom 6.6 százalékos emelkedése ellenére sem tudjuk kielégíteni a megnövekedett keresletet. A keres­kedelem vezetőinék fontos feladata, hogy a rendelkezésre álló árualapot úgy osszák el, hogy minimálisra csökkentsék a hiánycikkek számát. Az iparnak pedig az a feladata, hogy olyan cikkeket gyártson, ame­lyekre a kereskedelemnek szüksége van a lakosság igényeinek kielégíté­sére. Az új állami beruházásokra kilenc millárdon felül tervezünk Az állami beruházásokról beszélt ezután. A terv 9.4 milliárd forintban irányozza elő az állami beruházáso­kat, ami megfelel az 1955. évi szín­vonalnak és mintegy 8 százalékkal magasabb, mint a tavalyi. A beruhá­zásoknak mintegy kétharmadát for­dítjuk a termelés bővítésére, egy- harmadál pedig nemtermelő célokra. Az utóbbiak túlnyomó része a lakos­ság szociális és kulturális igényeit szolgálja. Központjában a lakásépí­tés és az iskolaépítési program áll. Az idén 12.000 lakás építése fejező­dik be állami erőből és további 10.000 lakás építése kezdődik meg. Az OTP hitelakciója utján mintegy 500 millió forinttal támogatjuk a dolgozók lakásépítkezéseit és ezen az úton 20.000 lakás felépítése vár­ható. Mindez annyit jelent, hogy ha kis lépésekkel is, de tovább hala­dunk előre a. lakásigények kielégíté­sében. Kulturális, szociális, ipari beruházásokról anyagokkal való fokozott takarékos­sághoz és ahhoz, hogy a nagy deviza- kiadásokat igénylő importnyersanya­gokat egyre inkább hazad források segítségével pótoljuk. Kerülni kell minden felesleges, vagy luxusjellegű kiadást, de nem szabad a takarékos­ságot hamisain értelmezni, nem sza­bad rontani a termékek minőségét, vagy korlátozni az elemi szükségle­tek kielégítését. — Az idei terv céljainak megvaló­sítása — mondotta végül — nagy erőfeszítéseket, fokozott felelősség­érzetet, jó politikai és gazdasági munkát követel. A tavalyi példa megmutatta, hogy a párt vezetésével a legnehezebb helyzeten is úrrá tu­dunk lenni és ez a záloga további sikereinknek. Kerem a tisztelt or­szággyűlést, hogy beszámolómat jó­váhagyólag vegye tudomásul. (Nagy tans.) Az országgyü^s szerdán folytatja munkáját, napirenden a tervjavaslat feletti vita. (MTI) Dr. Münnich Fcrene és a kormánytagok eskütétele, Kádár János kitüntetése Kedden délután dr. Münndch Fe­renc, a Minisztertanács elnöke, Ká­dár János állammíniszter, Apró An­tal. a Minisztertanács első elnök- helyettese, Kállai Gyula állam­miniszter és Benke Valéria művelő­ért végeztél. Ez a helytállás, ez a munka valóban kommunista ember­hez méltó volt. Kívánok további munkádhoz hasonló sikereket, jó erőt és egészséget, — mondotta befejezé­sül az Elnöki Tanács elnöke.-UOO—­Dr. Miiiiiiich Ferenc, a Minisztertanács elnökének életrajza désügyi miniszter Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke előtt letette az esküt. Az ün­nepélyes eskütételen, az Elnöki Ta­nács fogadótermében jelen voltak a Minisztertanács tagjai. Ezt követően Dobi István átnyúj­totta Kádár Jánosnak az Elnöki Ta­nács által adományozott kitüntetési. A munkás-paraszt hatalomért emlék­érmet. — Kedves Kádár elvtársi Abból az alkalomból, hogy a forradalmi mun­kás-paraszt kormányban eddig viselt tisztségedtől megváltál — mondotta Dobi István —. a Népköztársaság El­nöki Tanácsa A munikás-paraszt ha­Dr. Münnich Ferenc 1836-ban született a fejérine^yei Seregélyesen, állatorvos fiaként. lanulmányait 1910-ben fejezte be. amikor a kolozsvári egyetemen jogi doktori diplomát szerzett,. Ezekben az* években irodalmi tevékeny­séget folytatott, ateista verseivel, cikkei­vel is szembekerült a fennálló társadalmi renddel. Az első világ háborít során, 1915-ben hadifogságba került az orosz fronton. Szibériában került kapcsolatba az oda száműzött bolsevikokkal és álta­luk jutott el a marxizmus megismerésé­hez. 1916-ban már a tomszki hadifogoly táborban Kun Bélával és másukkal for­radalmi propagandát folytatott. 1917 őszén pedig szervezője volt a vörös gárdista egységeknek, amelvek részt vettek a szovjetek védelmében. 191S-bar» parancs­noki beosztásban harcolt az uráli fron­ton a fehér gárdisták és az intervencio- nis*ák ellen. 1918 novemberében tért vis«za Magvar- országra. eevJk alanftó tag.*a volt a Kom­munisták Magyarországi PártHuak. Te­vékeny részt vett a Tanácsköztársaság munkájában és harcaiban, mint a Vörös Hadsereg és a vörös Őrség szervezője. Az északmagyarországi hadiáruban a hato­dik vörös hadosztály poliMkai biztosa­ként vett részt. 1919. júliusában a Vörös Hadsereg politikai megbízottjává nevez­ték ki. A Tanácsköztársaság bukása után cmi- ^racióDa kényszerült, s több országban vett részt a munkásmozgalomban. 1922- ben berlini letartóztatásából a Szovjet­unió szabadította ki, s a Szovjetunióban vezető gazdasági posztokat töltött be. Két és fél évig vett részt a spanyol nép s,‘.aoad-»ágharcal>an, mint a 15. spanyol hadosztály vezérkari főnöke, majd a XL nemzetközi dandár parancsnoka. A pol­gárháború leverését * köve! ően két évet töltött francia internáló táborokban, ahonnan ugyancsak a Szovjetunió segít­ségével szabadult ki. A második világhá­ború kitörése után a szovjet hadsereg­ben teljesített szolgálatot, többek között ;942-hen a sztálingrádi hadsereg vezér­karánál. 1945-ben tért vissza Magyarországra. Pécsi főispán, majd 1946-tól 1949-ig buda­pesti rendőrfőkapitány volt. 1950-től dip­lomáciai szolgálatot teljesített, mint hel­sinki, szófiai, moszkvai és belgrádi kö­vet, illetve nagykövet. Dr. Münnich Ferenc 1956 november 4- től a fegyveres erők minisztereként tag­ja volt a forradalmi munkás-paraszt kor­mánynak. 1957-ben a kormány első elnök- helyettesévé választották meg, tagja a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának. tálamért kitüntetést adományozta néked. Most, amikor átadom a ki­tüntetést, engedd meg. hogy az El­nöki Tanács nevében megköszönjem helytállásodat, fáradhatatlan mun­kádat, amelyet a mu n káshatalom megvédéséért, maid megszilárdításá­Benke Valérin művelődési miniszter életrajza Benke Valéria 1920-ban született, kispa­raszti-kisiparos családból. Eredeti fog­lalkozása tanítónő. 1941 óta vesz részt a munkásmozgalomban, közvetlenül a fel- szabadulás után lett tagja a Magyar Kommunista Párínak. Szegeden végzett szakszervezeti munkát, majd Budapesten bízták meg különböző pártfeladatokkal. Tanított a pártfőiskolan, dolgozott a kő­bányai. majd a budapesti pártbizottságon. 1948—1950 között a nőmozgalomban vett részt, az MNDSZ budapesti titkára volt. •851-től sokáie az Országos Béketanács titkári tisztségét töltötte be, ezután pe­dig, miniszterré választásáig a Magyar Rádió elnöke volt. Benke Valéria tagja a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottságának. KÖZLEMÉNY a szovjet—magyar tudományos-műszaki együttműködési bizottság IX. ülésszakáról Január 27-én Moszkvában végét­ért a Szovjetunió és a Magyar Nép- köztársaság közötti tudományos— műszaki együttműködési vegyesbi­zottság XX. ülésszaka. Az ülésszak megvitatta a Szovjet­unió és a Magyarország közötti ta­pasztalatcsere eredményeit az 1957. második félévében. A bizottság egy­hangúlag arra a következtetésre ju­tott, hogy az említett időszakban bővültek és elmélyültek a két ország tudományos és műszaki kapcsolatai. A szovjet és magyar szakértők sze­mélyes találkozásai, valamint a tu­dományos—.műszaki dokumentációk és információk cseréje mindkét or­szágban elősegíti a népgazdaság mű­szaki előrehaladásának meggyorsí­tását. Az eltelt, időben a Szovjetunióban számos magyar szakértő ismerkedett meg a szénbányászati ipar, a gyen­geáramú ipar, a szállítási gépgyártó ipar. nyersolajkitermelő és feldolgo­zó ipar, az alumíniumipar, a műtrá­gyaipar. valamint a mezőgazdasági termelés legkiemelkedőbb tapaszta­lataival. A szovjet szakértők ugyan­akkor tanulmányozták Magyarország szénbányájának, vegyiparának, va­lamint mezőgazdaságának legkiemel­kedőbb tapasztalatait. szerzett tapasztalatokkal. A magyar szakértők megismerik a szovjet könnyűipari üzemek munkáját, a természetes vizekben folyó halte­nyésztés és halászat, valamint a-me­zőgazdaság kérdéseit. A Szovjetunió díjtalanul átadja a Magyar Népköztársaságnak a vagon- gyártásra, szerszámgépgyártásra, konzervipari berendezések gyártásá­ra vonatkozó műszaki dokumentá­ciókat, valamint a szilícium-szerves lakkok gyártására vonatkozó tech­nológiai dokumentációkat és egyéb műszaki dokumentációs anyagokat. A Magyar Népköztársaság 1958- ban számos szovjet szakértőt fogad, akiket megismertet a gépgyártás, a gyengeáramú ipar, a tüzelőanyagok energotechnológiai felhasználása, az építőanyagok gyártása, a bútoripar, a gyógyszeripar és a bőrkonfekció területén elért legkorszerűbb tapasz­talatokkal. valamint a mezőgazdaság kérdéseivel. Ugyancsak díjmentesen adja át a Szovjetuniónak 1958 else félévében a bányászati iparra, a fém­forgácsoló szerszámgépek készülé­keire, az élelmezési ipar műszereire és berendezéseire, a gépgyártás tech­nológiai folyamataira, egyes vegyipa­ri kérdésekre, valamint a mező­gazdasági termelés kérdéseire vo­natkozó dokumentációs anyagot. Az ülésszak munkája során a bi­zottság magyar tagozatainak tagjai megismerkedtek a Szovjetunió szá­mos tudományos kutató intézményé­vel és ipari üzemével. Az ülésszak munkája a teljes egyetértés és barátság légkörében ment végbe. Az ülésszak által elő­irányzott intézkedések új hozzájáru­lást jelentenek a két ország közötti tudományos—műszaki együttműkö­dés további fejlesztéséhez. A szovjet—magyar vegyesbizott­ság IX. ülésszakának jegyzőkönyvét magyar részről Válvi Péter, a bizott­ság magyar tagozatának elnöke, szovjet részről A. A. Zaharov, a bi­zottság szovjet tagozatának elnöke írta alá. (MTI) ■ooo A kormány jelentős, az eddigieket jóval meghaladó összegeket fordít az iskolahálózat, elsősorban az általános iskoláit fejlesztésére. Tudvalevő, hogy a következő években sakkal magasabb lesz az iskoláskorba lépő gyermekek száma. Az idei beruhá­zási terv 770 általános iskolai tan­terem befejezését teszi lehetővé ezen felül további 350 tanterem épí­tését kezdjük meg. A kórházi ágyak száma is tovább emelkedik és a 10 ezer lakosra jutó ágyak száma az 1955. évi 62.6-tál szemben eléri a 68.3-at. AZ’ ipari beruházások a kapacitá­sok szerkezetének átalakítását segí­tik. A 4.6 milliárd forintos keret jelentős részét az energia- és alap­anyagtermelés bővítésére fordítjuk, a "fennmaradó összeg pedig elsősor­ban korszerűsítésre, a termelés gaz­daságosságának fokozására és a nagy hagyományokkal biró és kedvező exportlehetőségekkel rendelkező ipar­ágak fejlesztésére szolgál. Nagy se­gítséget jelent, hogy a Szovjetunió már ebben az évben rendelkezésünk­re bocsátja a háromszázmillió rube­les beruházási hitel megfelelő részét. Jelentősebb összegeiket fordítunk a borsodi, a , iszapalkon yai és az ajkai hőerőmű további építésére, a ruda- bányai ércdúsitómű megvalósítására, fejlesztjük az Orion Rádiógyár tele­vízió-vevő gyártását és az Egyesült Izzó televízió-képcsó gyártását. Je­lentős összegeket fordítunk gyógy­szeriparunk rekonstrukciójára és to­vábbfejlesztésére. Nagy összeggel szerepel a diese lesi t ősi program megvalósítása, a Dunai Vasmű me­leghengermű vének építése, a csepeli papírgyár rekonstrukciója és a mo­hácsi farostlemezgyár építkezése. Néo- gazdaságunkban rendkívül nagy je­lentősége van annak, hogy belátható időn belül rátérhessünk az atomerő békés felhasználására. Ezért jelentős összegeket fordítunk arra, hogy a Szovjetunióból kapott kísérleti atom­reaktort mielőbb üzembe állíthassuk. A külkereskedelmi terv ismerte­tése során elmondotta, hogy a tava­lyival szemben az idén 22 százalék­kal nő az export, az import pedig 12.5 százalékkál csökken. Az import jelentős csökkentésére módot ad szénibányászatunk és alapanyagter­melésünk tervezett növekedése, to­vábbá az, hogy az idén már nem lesz szükségünk kenyér- és takarmány­gabona. valamint zsír behozatalára. Alapvető érdek fűződik az import­A vegyes bizottság az 1957 decem­ber 18-i szovjet—magyar gazdasági megállapodásnak megfelelően megvi­tatta a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság ipara közötti hosz- szulejáratu tudományos együttmű­ködés bővítésének kérdéseit az erős­áramú és gyengeáramú berendezé­sek, valamint a műszerek és Diesel­motorok gyártása területén. Az e kérdésben hozott határozat tovább szélesíti a tapasztalatcserét és lehe­tővé teszi, hogy mindkét ország ipa­rában bevezessék a legkorszerűbb gyártási technológiát, javítsák a gyártási kapacitás kihasználását és emeljék a gyártott termékek minő­ségét. Az azonos profilú tudományos ku­tató intézetek kapcsolatait tovább bővítik a kohászat, a gyengeáramú ipar. az autóipar, a könnyű- és élel­mezési ipar területén. A Szovjetunió számos magyar szakértőt fogad, megismerteti őket a hidraulikus szénfejtés. a külszíni szénfejtés, az oxigén befuvásos ko­hászati eljárások, a lemezben germű- vek. gázturbinák és turbokompresz- szorok eytrtáste^hnolőgiája. a gyen­geáramú berendezések gvár tás a. va­lamint a lakóházak építése területén 1 PEPC TELEFONON ­AVAGY AZ ÖR 0 M C E l /'1V eng a telefon Va- laki be Jerikóit: — Megszületett! Tud­játok meg ti elsőnek!... Néffu kiló hetven ... ! Azzal le is csapja a kagylót. Mi pedig feltárcsáz­zuk a vasgyári kórhá­zat, hogy megtudjuk, ki lelkendezett az előbb oly igazából — Tessék kérem, Tóth Rezsőmé csecse- mőgondozö vagyok. — Szíveskedjék meg­mondani .. i hm ... no... — Értem. Tessék várni. Halló... Tíz emberke született éjfél­tői . — No. ez szép kerek szám. Nőjenek nagyra a kis jövevények. De •essék még azt is el­árulni nekünk, melyik- nem van túlsúlyban? — Micsoda kérdés! Természetesen a női nem! — És miért termé­szetes ez? — No hallja, amikor párosával jönnek a vi­lágra . .. — Hűha! Kérném a mama nevét. •— Daniké János né. Leányikreket szült. — Mamák és ember­kék rendben vannak? — Mindenki makk­egészséges. — Más újság? — Van. Komlóssu Teri színművésznő is megszülte Veronikát. (Ahá. most már ért­jük. ki volt az isme­retlen lelkendező.) — Suiya? — Tisztára az apja... akarom mondani, vala­mivel könnyebb, de korához képest édes kis tPufika3 kilo hetven... (Aha. Viszont meg lehet érteni azt a kiló- nvi tévedést egy ak­kora embertől... S egyébként is újdonsült apa — nem ért még a -dolgokhoz-.) — Jól vannak? — Minden rendben. — Köszönjük. Gra­tulálunk a mamáknak. s a szülészeti osztóin valamennyi dolgozójá­nak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom