Észak-Magyarország, 1958. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-23 / 19. szám

CSZAKMAGY AltORSZÄG Csütörtök, 1958. január éS A Polgári Törvénykönyv tervezetének SZOMBATON, JANUÁR 18-AN is­mét összeültek megyénk jogászai és államigazgatási vezető funkcionáriu­sok, hogy a Polgári Törvénykönyv tervezetének országosan folyó vitá­jába bekapcsolódjanak, s a készülő polgári jogi kódex rendelkezéseire vonatkozó észrevételeiket nyilváno­san megvitassák. A Hazafias Nép­front Borsod megyei és városi bizott­sága, a miskolci megyei bíróság, a Magyar Jogászszövetség miskolci csoportja és a TTIT Borsod megj^ei szervezetének jogi szakosztálya által a miskolci értelmiségi klubban meg­rendezett ankétot dr. Zoltán Ödön igazságügyminisztériumi főelőadó ve­zette. Dr. Zoltán Ödön vitaindító referá­tumában elvi és elméleti megalapo­zottságát adta a tervezet szerződé­sekről és a jogellenes károkozásért, valamint a jogalap nélküli gazdago­dásért való felelősségről szóló rendel­kezéseinek. Különös hangsúllyal emelte ki azokat a jogszabályokat, amelyek a tervezetben az új és a ha­ladó gondolatok megvalósulását szol­gálják. Á bevezető előadást követő- leg széleskörű vita indult.meg, amely a tervezet vita alá bocsátott részé­nek leglényegesebb rendelkezéseit rendre felölelte. BIZONYOS. SZERKEZETI MÓDO­SÍTÁSOKAT érintő felszólalásokat követően az ankét résztvevői megtár­gyalták a szerződés semmisségére, megtámadhatóságára, majd pedig a szerződést biztosító mellék-kötele­zettségekre vonatkozó anyagrészeket. Különösen széleskörű vita bontako­zott ki az elévülés kérdésének meg­tárgyalásánál. A tervezetnek a há­vitája roméves elévülési időre vonatkozó rendelkezését számosán támadták, hangsúlyozva azt, hogy bár a jelenleg érvényben lévő 32 éves elévülési idő valóban meghaladottnak tekintendő, mégis az elévülési időt három évre lerövidíteni szintén túlzásnak látszik és számos esetben komoly jogsérel­mek forrásává válhat. Az ankét többségének álláspontja szerint mint­egy 10 esztendős elévülési idő mutat­kozik legcélravezetőbbnek az adott társadalmi, gazdasági és technikai viszonyok közöt.* ÁLTALÁNOS FIGYELMET és lé­nyeges véleménykülönbségekét kel­tett a vitának az a része, amely az ún. »fájdalomdíj« kérdése körül bon­takozott ki. A tervezet a fájdalomdíj intézményét nem ismeri, az ankét résztvevőinek egy része azonban en­nek a kérdésnek tételes szabályozá­sát kívánta. A »fájdalomdíj« intéz­ményesítése mellett felszólalók azt hangsúlyozták, hogy az erre irányu­ló követelés mélyen benne él dolgozó népünk jogtudatában és nagyon sok esetben erős visszatetszést szül, ami­kor a bíróság a testi fájdalmak bizo­nyos ellensúlyozására, a baleset, vagy sértés eredményeként fellépő testi szenvedések rekompenzáció jaként fellépő igényeket arra való hivatko­zással utasítja el, hogy ilyet a jog­rend nem ismer. Szerintük ezt az igényt, mint a nép széles rétegeinek meggyőződésével egyező kívánalmat, törvényi szabályozásban kell részesí­teni. Akadtak azonban a vita részt­vevői között többen olyanok, akik a fájdalomdíjra vonatkozó igények tör­vényi szabályozását szükségtelennek és megengedhetetlennek tartották. A Älagyar Fotóművészek Szövetségének tehetségkutató pályázata A fényképezés még fiatal művészeti ág, de rövid idő alatt páratlan népszerűségre tett szert. Ma már nagyon sokan foglal­koznak — hivatásos és amatőrök — mű­vészi fényképezéssel és még többen ked­velik a szép fényképeket. A fényképe­zés a művelt ember mindennapi kulturá­lis szükséglete lett. A nemrégiben lezajlott I. budapesti Nemzetközi Fényképkiállítás páratlan si­kere azt bizonyítja, hogy nálunk is van közönsége a fotónak, de egyúttal felhív­ta az illetékesek figyelmét a jövő nem­zedék nevelésére. A magyar fotóművé­szek egyre több sikert érnek el a külön- -féle külföldi kiállításokon. Szükség van új és új tehetségek bekapcsolódására, eb- , be .a . nemzeti . .kultúránk. ..szempontjá'o.ól igen jelentps művészi munkába. Ebből a( célból hirdette meg. a Magyar Fotómű­vészek Szövetsége országos tehetségku­tató pályázatát. Hazánkban elsőizben tör­ténik nagyarányú és szervezett intézke­dés' művésztehetségek felkutatására. A pályázaton mindenki részt vehet, aki nem tagja a szövetségnek, vagy országosjelle- gű és nemzetközi kiállításon díjat még ziem nyert. A pályamunkák összegyűjtését a Fotó­művészek Szövetsége tájegységenként szervezte meg. Ugyanígy történik a beér­kezett képek elbírálása és a díjak oda­ítélése is. Borsód, Heves. Nógrád, Sza- bolcs-Szatmár és Hajdu-Bihar megyék területéről a pályázók a KPVDSZ miskol­ci fótószakkörének címére küldhetik be felvételeiket. A beküldés határideje 1958. március 1. A KPVDSZ miskolci fotókörének kez­deményezésére a bíráló bizottság táj­egységenként és országosan értékeli az üzemi íotószakkörök munkáját is az egy- egy szakkörből résztvevők száma és a beküldött anyag minősége szerint. A leg­jobb eredményt elérő pályázók és üzemi fotókörök között értékes díjakat oszt ki a Fotóművészek Szövetsége. Ezenfelül az első 15 szerző kéthetes ingyenes, bentla­kásos fotóiskolán vesz részt, ahol tovább­képzésükkel a legnevesebb fotóművészek, esztétikusok és technikai szakemberek fognak foglalkozni. A pályázat részletes feltételei megtud­hatók az üzenni fotókörökben és az OFOTÉRT boltodban. KPVDSZ Fotószakkör Miskolc. G OLD ON I-T ALÁLKOZÖ VELENCÉBEN Carlo Goldoni nagy olasz dráma­író születésének 250. évfordulója al­kalmából idén szeptemberben is tar­tanak Velencében nemzetközi Goi- doni-találkozót Velence város pol­gármesterének rendezésében a tudor mányos irodalmi és művészeti inté­zettel és a Georgia Cint alapítvány és művelődési központtal karöltve. Eddig 60 rendkívüli érdekességül be­számolót jeleztek. Az ünnepségek október 1-ig tartanak. Érvelésük szerint jogrendünk erköl­csi kártérítést ma már nem ismer, s ezért is, de meg annak folytán, hogy a »fájdalom díja« pénzben, vagy egyéb anyagiakban amúgy sem mér- -hető fel, merőben helytelennek mu­tatkoznék bíróságainkat arra kény­szeríteni, hogy ilyen, ténylegesen és közelebbről fel nem mérhető igények jogossága, jogtalansága és főleg mér­téke tekintetében határozzanak. Ugyancsak széles hullámokban gyűrűzött a vita a tervezet kártérí-' tési felelősséget szabályozó rendelke-1 zései körül. A tervezet ugyanig a1 kártérítési felelősség megállapításé-1 nál a vétkesség elvi alapján áll, s1 csak akkor nyújt — a tárgyi (objek-{ tív) felelősségtől eltekintve — kárté-1 rítésre lehetőséget, ha a kárt okozót< a kár előidézésében vétkesség tér-1 heli. A tervezet elvileg teljesen mel-' lőzi a méltányosságon alapuló kárté- j rítés lehetőségét, vagyis azt, hogy a bíróság — ha azt az eset összes kö­rülményei úgy kívánják — vétkesség nélkül is, méltányosságból marasz­talhasson egyeseket kártérítésben. A tervezetnek ezt a hiányosságát töb­ben meggyőző érvekkel sérelmezték. Rámutattak arra, hogy a méltányos-, sági alapon való kártérítési felelősié- . get a bírói gyakorlat fejlésztette ki hosszú, évtizedes, szívós munka ered-1 menyeként, amikor — a tőkés társa-' dalmi rendszerben — a vagyonilag tehetetlen, elesett, tehát védelemre igényt tartó kisembereket, dolgozó­kat kellett a tőkés, hatalmas és gaz­dag ellenféllel szemben megvédeni. A marasztalás alapja ilyenkor min­dig az volt, hogy az anyagilag lénye­gesén téhetősebb ellenfél éppen anya­gi megalapozottságánál fogva, el tud­ja viselni azt a számára jelentékte­len összegű kártérítést, amely a va­gyontalan dolgozó számára viszont az- élet további lehetőségét biztosítja.­IGAZ UGYAN. HOGY MA MAR A DOLGOZÓK nálunk a tőkésekkel szemben nem szorulnak védelemre, azonban vagyoni és jövedelmi kü­lönbségek ma is fennálltnak, s ezért a Polgári Törvénykönyv felelősségi rendszerében is helyt kellene adni a bírói gyakorlat által kifejlesztett, a bíróságok haladó hagyományaként kezelt méltányossági alapon való kártérítés lehetőségének. Bár a ter­vezet-tartalmaz olyan rendelkezést, amely egyes esetekben módot ad a bíróságnak méltányossági szempon­tok érvényesítésére, mégis szükséges­nek látszanék a tervezetet úgy módo­sítani, hogy a kártérítés egyik elvi alapjaként a méltányosság is szere­peljen. HASONLÓ RÉSZLETESSÉGGEL és alapossággal foglalkoztak az ankét résztvevői a Ptk. tervezetének szá­mos, kisebb jelentőségű rendelkezé­sével is. Az ankét eredményeiből ki­indulva, a TTIT megyei elnöksége a jövőben is biztosítani fogja a közélet­ben szereplő jogi problémák megvi­tatását. TTIT jog- és államtudományi szakosztálya. SIKERŰ LT... A GYÁRRA LEHULLT AZ ÉJSZAKA. Az ég felhős volt, nefii tört át rajta a hold fénye, nem látszottak a csillagok sem. A martinban Soltész Bertalan, az éjszakás művezető most vette át a műszakot. Kemencénként nézte a diagrammot^ majd a program-lapra tévedt a tekintete. A 7. sz. kemencénél megakadt. — Kazánlemez — olvasta, s már nem várt az irodában, hogy a gyár szirénája elfújja a tizet. Kiment a pódiumra. A kazánlemez-gyártás nem egyszerű dolog, minden martinásznak a helyén kell hogy legyen a szíve. Kényes adag ez. Sok-sok mellékkörülmény teszi sikeressé a le­gyártást. Tiszta üstök, öntőminták, pontos elemzés, szinte főtt a feje, amikor rágondolt. — Na, majd csak megcsináljuk, — s végignézte gyorsan a többi kemencét is. A 7. sz. kemencében pedig ezalatt olvadt az acél. De ho­gyan! FŐTT, ROTYOGOTT, és egyszer csak azt vette észre, hogy bi­zony jobban háborog a kemencében lévő adag, mint ahogy kellene. Oda­hivatta a kemence főmestert. Most már együtt vizsgálták a háborgó lái}gfolyamot. — Ez bizony kikezdte a csapolónyílást, Bercikéin! — szólalt meg a kemence főmester. Már a frissítés közepén jártak, íz acélt így nem lehet lecsapolni. Ebből csak a leggyengébb minőségű kereskedelmi acél lesz. Program-eltérés... megaztán a budapesti testvérüzem nem kapja meg a mozdonyokhoz szükséges kazánlemezt idejében — mit csinál­junk, Árpád? — S most már az egész gárda ott töprengett a 7. ke­mence előtt. Még a 4. sz. kemencétől is át-átpislogtak a martinászok. — Bajban vannak a hetessel — morogták maguk elé. — A kazánlemezt meg kell menteni! — hangzott innen-onnan. — Jó, de hogyan? — Először is megpróbáljuk eliagyasztani a csapolónyílást oltott- mésszel és dolomit keverékkel. Aztán szélfrissítéssel gyorsították az acél kikészítését. — A CSAPOLÓNYÍLÁSNAK KI KELL BÍRNIA! — suttogta maga elé Soltész Berci. — Holnap hogyan állok az üzemvezetőség elé, ha elrontom a programszerűséget, ha elrontom az adagot? A leggyakorlottabb martinászokat állították a csapolónyíláshoz, akik a legkisebb rendellenességet is észreveszik. Közben a lila szemüveg egy percre sem került le a szemekről. Talán egy acél születésénél sem volt ennyi bába, de sikerült: Négy óra­kor a vegyészek már jelentették, az adag elemzése jó, le lehet csa­póim. VIGYÁZVA, ÓVATOSAN NYITOTTÁK MEG a csapolónyílást, amely felett már hártyavékonyságú volt a fal, s mire felpirosodott a hajnal a Sajó felett, a kazánlemez már kokillákban dermedezett, és a kemencék fénve halványodni kezdett... (H. J.) Szerkesztői üzenetek Ha csupán a statisztikai adaiok alapján akarnók megállapítani, hogy elindult-e Mád község lakossága azon az úton, amely a mezőgazdaság szocialista átalakulásához ve*et, nem lenne nehéz kitalálni a valót. Két­ségtelen, elindult, hiszen Mádon je­lenleg két III. típusú, két I. típusú termelőszövetkezet és egy nemrég alakult szakcsoport működik. Számok és valóság Minden bizonnyal alaposan mellé­fognánk azonban, ha annak megál­lapításában, hogy hol tart a község parasztsága a mezőgazdaság szocia­lista átalakításának útján, csak a termelőszövetkezetek és szakcsoporr tok számát vennénk tekintetne. Első pillantásra úgy tűnik, hogy a köz­ségben, ahol $ mezőgazdasági nagy­üzem működik, szinté alig lehet egyénileg gazdálkodóra találni. A valóságban azonban Mád lakosságá­nak több mint 90 százaléka még kis parcellákon, egyéni gazdaságban műveli földjét. Egy-egy termelőszö­vetkezet, vagy a szakcsoport taglét­száma nem ‘sokkal haladja túl a 20 főt, s mindössze százan gazdálkod­nak közösen. A szőlő- és gyümöles- termesztéssel foglalkozó Petőfi Ter­melőszövetkezet tagsága például mipdössze 20 hold felett rendelkezik és a tavaly ősszel alakult szakcso­portnak sincs nagyobb területe 12 holdnál. Még a legnagyobb Kossuth­nak is csak 143 hold földié van. A miniatűr közös Gazdaságokon azon­ban az elmúlt évben i^cn íót gazdálkodtak. Ha az előbb említett III. típusú Petőfi Termelőszövetkezet 1957-es Sárszámadási adatait nézzük, meg­állapíthatjuk. hogy egyike a megye legjobban működő közös gazdaságai­nak. Egy-egy munkaegység értéke IIHMtOMimmMIIMIINIMMIMIMNM « IF-ENY es IIIIIIIIMMIMHIimiMIIIIIMIIIMIIIIIH ÁRNYÉK Jflácljwi 86 forintot tett ki, s a tagok hét hó­napi munkájukért átlagosan 24.000 forintot kaptak. Ugyancsak szorgal­masan kellett dolgozniuk, hogy nem sokkal több mint fél év alatt meg­szerezzék az ehhez szükséges csak­nem 300 munkaegységet A szövetke­zet minden tagja előrelátó, okos gaz­dája a földnek, valamennyien kizá­rólag földműveléssel foglalkozó, gyakorlati szakemberek. Gondoskod­tak a következő évek magasabb jö­vedelméről is: 3 holdon új szőlőt te­lepítettek. A Petőfi Term előszövetkezet sok hívet szerez a közös gazdálkodásnak, jórészt az ő példája indította a köz­ség további 26 gazdáját, hogy az el­múlt év őszén hozzákezdjen 12 hold parlag feltöréséhez és új szőlő tele­pítéséhez. A szőlészeti szakcsoport­nak jelenleg még egyetlen termő­tőkéje sincs, oltványhoz ingyen ju­tottak, a feltöretést saját pénzükön végezték, s a karókat hosszúlejá­ratú Hitelre vásárolták. Három-négy év múlva azonban a 12 holdas szőlő­tábla biztos megélhetést jelent a 20 gardának. önként adódik a kérdés, hogy a szakcsoport tagjai miért váltak kü­lön? Sokkal jobban jártak volna, ha belépnek a már működő tsz-be. A szakcsoport és a Petőfi tagjai ezt azzal magyarázzák — és igazuk van —, hogy a termelőszövetkezet nem vesz fel új tagokat. Nem merev elzárkózásból, bizalmatlanságból, ha­nem azért, mert nincs akkora terü­lete. hogy elfogadhassanak új belépő­ket. Igaz, hogy 12 holddal növeke­dett volna a földjük, ha felveszik a jelentkező 26 embert, azonban a ter­mőterület, amely a jelenlegi egye­düli pénzforrás, ugyanakkora maradt volna, se? — bármilyen jól gazdál­kodnának is — nem tudna munkát adni az új tagoknak, a régiek jöve­delmének tetemes csökkenése nél­kül. Pedig most. már egyre többen je­lentkeznek a termelőszövetkezetbe s ezeket a jelentkezőket sorra el kell küldeni, kényszerítve őket arra. hogy újabb miniatűr szakcsoportokat és tsz-éket alapítsanak. Márpedig sok* kai egészségesebb lenne, ha a meg­lévő kis tsz-ek tudnának komoly nagyüzemmé alakulni. Ehhez azon­ban arra lenne szükség, hogy a Pe­tőfi 50—60 holdnyi olyan területhez jusson, amelyen évenkint pár hold szőlőt, vagy gyümölcsöst telepíthet­nek. a fennmaradó területet pedig szántónak használhatnák. Hogyan lehetne növelni a tsz területét? Tóth József elvtárs, a községi ta­nács elnökhelyettese szerint a tarta­lékterületek már régen kifogytak. Ennek ellenére találtak megoldást, amely szinte önként kínálkozik. A négy termelőszövetkezet egviké­nek igen rosszul áll a szénája. A III. timisú Kossuth nem segítője, ha­nem hosszabb idő óta a tsz-roozgalomnak. 140 holdnyi területen, amelynek nagy része — 93 hold — szántó, ti­zenegyen gazdálkodnak, valameny- nyien 50 éven felüliek. Természetes, Miért köhög? Ejnye kérem! Nincs cukorka a zsebében? — Óh, azt könnyen pótolhatja, meg sem érzi a tárcája. Ott van egy bolt közelébe’, térjen hát be »Borsmenthére.« Talál »Anizst« és »Malátát«, »Mézcukorkák«, »Negrók« várják. Kis fáradság s elszáll mérge, elmúlik a köhögése. V, egyen S7°S7C uborkát! rcvételét, melyet a levelező, illetve tudó­sító értekezlettel kapcsolatban tett. Az orvosságot illetően azt javasoljuk, hogy forduljon a pénzügyőrök országos pa­rancsnokságához, hátha ott segítségére tudnak lenni. Palla Károly Borsodszirák. Nem írja, hogy melyik községben és kinél volt ta­nuló. Lakhelye szerint az edelényi járá­si tanács ipari osztályán kellene megkap­nia segédlevelét. A hiányos tájékoztatás miatt levelét továbbítottuk a megyei ta­nácshoz, onnan kapja meg a választ. özv. Kiss Györgyné Ujdiósgyőr. Ezúton tolmácsoljuk az. újgyőri 49i >sz. zöldség­bolt vezetőjének a vevők részéről el­hangzott elismerést jókívánságot - udva­rias, előzékeny kiszolgálásáért. Nagy László Sóstófalva. Féllegi Károly elleni panaszát megvizsgáltuk. A neve­zett arra tett Ígéretet, hogy a motorke­rékpárt hajlandó bármikor megjavítani, az előre megállapított összegben. Szer­kesztőségünknek nem áll módjában az összeget felvenni, mint ahogy azt java­solta. Amennyiben nem tudnak meg­egyezni, az ügy tisztázása végett fordul­janak a bírósághoz. Pollányi Lajos Sátoraljaújhely, Jókai u. 21. Leveleit, tudósításait, szívesen fogad­juk, elsősorban rövid hírek érdekelnek bennünket a járás eseményeiről, moz­galmi, termelési eredményeiről. Papp József Pereces. Érdeklődésére kö­zöljük, hogy jelenleg hitelakció nincs. Hogy mikor lesz, nem tudták az illetéke­sek megmondani. Andok István Kazincbarcika. Vöröshgd- sereg útja 23. A leírtak alapján igaza van. Azonban a baj megállapításnál az orvos is tévedhet. Amennyiben nem nyug­szik meg, panaszával forduljon az SZTK Borsod megyei alközpont rendelőintéze­tének igazgatójához. Zs. Molnár Gyula Mezőkövesd. Az if­júság problémáival foglalkozó levelét megkaptuk. Köszönjük. Sok megszívlelen­dő gondolat van benne. Paranai József Felsönyárád, Bányate­lep, legényszálló 1/14. Kérdezi: miért 50 százalékos munkaruhát, illetve gumicsiz­mát adnak? Az 50 százalékos ruhákat is el kell használni. Nem leltet eldobni. Mindkét anyag alapanyagát importáljuk. A kihordási idő-megállapítá^ kizárólag a helyi szervektől függ. Amennyiben a helyi szerv e téren hibákat követ el, a tröszt vagy a bányász szakszervezet te­rületi bizottságát keressék fel. Nágymáthé József Zsujta, Főutca 2. Fogtechnikus szakma elsajátításához érettségi szükséges. Mikor nyílik ez az Is­kola és hol? Érdeklődjék az Egészség- ügyi Minisztérium szakigazgatási főosz­tályán. Hajduné S. Dóra Miskolc, Baross Gá­bor u. 12. A hirdetés ellen emel kifogást. Mi is egyetértünk észrevételével, azon­ban a nevezettnek joga van annyit kérni, amennyit akar. Miskolcon nemcsak az említett esetben, hanem általában az albérletek uzsoraáron vannak „megálla­pítva.” Ha akad olyan személy, aki négy öt évre kifizeti a lakbért, ám fizesse. A hatóságnak nincs módjában ebbe az ügy­be beleavatkozni. Thőköli Imre Tállya, Kossuth u. 7. Szo­morú, hogy vannak olyan udvariatlan személyek, akik a vonatban nem adják át helyüket az idősebbeknek, betegeknek, gyermekes anyáknak. Az utasoknak kell elitélni az ilyeneket. Bakos Jánosné Pereces, Bollóalja 101. Illetékesektől nyert értesülések alapján közöljük, hogy a bányában megszüntetik a női munkát, függetlenül a munkában eltöltött időtől. Egészségileg a szerve­zetre káros, ezért nem dolgozhatnak a nők a bányában. Leskó Sándomé Telkibánya. Rokoni lá­togatásra Csehszlovákiába lehet utazni. Az iratokat a miskolci iBUSZ-nál (Szé­chenyi és Kazinczy utca sarok) kell be­adni. Zavarkő Gézáné Miskolc, Petöfi-tér 1. Köszönjük kedves megemlékezését, ész­hogy az idős emberek, akiknek túl- 7 nyomó többsége nő, nem tudnakJ megbirkózni ilyen nagy terület meg- , művelésével. így azután nem meglep, pő, hogy a múlt évi mérlegbeszámo-', ló 100.000 forinton felüli deficitet (( mutat és megfelelő vezetés, szákira- nyitás, munkaerő híján ez a deficit ,> egy év múltán tetemesen növekedni,» fog, ha időben nem történik intézke-, i dés. 11 A termelőszövetkezet életképtelen-11 ségét bizonyítja az elkészült éves if terv is, amely semmiféle beruházást!1 nem ír elő, s annyira minimális cé-ú lókat tűz ki, hogy aligha növekedne!1 akár egy fillérrel is az idei 13 forin-i1 tos munkaegység. A kormány hatá­rozata értelmében az életképtelen termelőszövetkezetektől meg kell vonni a működési engedélyt. Ez a határozat vonatkozik a mádi Kos-<[ suth-ra is, melynek tagjait, immár nem a közös munka, hanem a közös tartozás tartja együtt. A tanács vezetői nem egy tsz-t akarnak feláldozni más termelőszö-J vetkezetek érdekében, hanem meg1; akarják szüntetni a termelőszövetke- *} zeti mozgalom két akadályát: az J életképtelen, rossz gazdaságot és aj földhiányt. , J Tóth elv társ elképzelése szerint aj Kossuth földjeiből 60 holdat és aj hozzátartozó épületeket át kellene J adni a Petőfi Tsz részére, mely vágyj szőlőt, vagy gyümölcsöst létesítene J rajta. A fennmaradó területen egyj jól szervezett szakcsoport működhet- J ne, melynek tagjai sorában esetleg * ott lennének a Kossuth tagjai is. Ezi a megoldás lehetővé teszi, hogy a 4 ♦e^me1 ^szöveg-kezet földién ne leesve- é nek újra kisparcellák. figyelembe l veszi mind az állam, mind a felósz-^ tandó tsz tagjainak érdekeit és meg- < nyitná a. község legjobb termelőszö- ( vetkezetének kapuját a dolgozó pa- (t rasztok előtt. Balogh István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom