Észak-Magyarország, 1957. december (13. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-03 / 283. szám

Redd, 1957. december ; C8ZAKMAGYARORSZAG 3 A Borsodnádasdi Lemezgyár nagyságra nézve nem tarto- *ik a legnagyobb üzemek közé, je­lentősége azonban annál nagyobb. Kevés gyár dicsekedhet, hogy 500 különböző" üzemnek, vállalatnak szállít árut, s negyedévenkint 1300 tételes rendelést kap. A borsodnádas- di gyárban előállított lemezből ké­szítik a kazántesteket, fürdőkádakat, mosógépeket, a hires Ikarusz buszo­kat, s ki tudná hirtelen felsorolni, hogy még mi mindent. Naponta mintegy 200 tonna legkülönbözőbb­féle lemez hagyja el a gyárat. A közel száz éves, eléggé korsze­rűtlen gyár, a megnövekedett igé­nyeknek is eleget tesz. Ez elsősorban a dolgozóknak köszönhető. Sike Jó­zsef elvtárs, tervosztály vezető el­mondotta, hogy az ellenforradalom után, ha nem is teljes kapacitással, de azonnal hozzákezdtek a terme­léshez. Kezdetben csak egy, majd, kettő-három, s végül négy henger­sorral dolgoztak. A második negyed­évben már megszabott tervvel dol­gozott az üzem, 102.4 százalékos tel­jesítéssel. (Megfelel az 1956. máso­dik negyedévi tervteljesítésnek.) A harmadik negyedévi tervet pedig 105.3 százalékra teljesítették, amely a múlt óv hasonló időszakához vi­szonyítva, 2 százalékkal magasabb. 1957. eddig esedékes évi tervüket 103.2 százalékra teljesítették. Gyár­fás János elvtárs,, a gyár igazgatója örömmel újságolta, az eddigi ered­ményekből arra következtetnek, hogy az éves tettüket vállalati szinten 3—4 nappal előbb befejezik, s az év végéig 6—700 tonna lemezt gyárta­nak terven felül. A gyár kollektívája, a mennyiségi tervek teljesítése mellett a többi mutatók teljesítésében is szép ered­ménnyel büszkélkedhet. Ezév har­madik negyedévében például az össz­termékhez viszonyítva 5 százalékkal csökkentették a lemezek átlagos ön­költségét. A selejtjük is lényegesen kevesebb, mint régebben. A második negyedévben 2.8 százalékos selejttel dolgoztak, amit a III. negyedévben 2.63 százalékra szorítottak le. (A megengedettnél jóval alatta van.) Az önköltség csökkentéséhez nagyban hozzájárult a platinaszorzó alakulá­ssá. A második negyedévben az elő­írthoz viszonyítva 0.92, a harmadik negyedévben 1.21 százalékkal csök­kentették. Ezévben a hengertörések számát is sikerült csökkenteniök a borsodnádasdi hengerészeknek. Míg az elmúlt évek során negyedévenkint 30—35 henger tört el, addig ezévben negyedévenkint mindössze 13—14 hengertörés volt. Ezt a szép ered­ményt elsősorban a technológia szi­gorú betartásának köszönhetik. T ovábbra is biztosítani tudjuk népgazdaságunk finomlemez Igényét, mindent megteszünk, ami csak tőlünk telik — mondotta Sán­dor Miklós elvtárs, tervosztályvezető. Ezév első negyedében átépítettük az első hengersort, most pedig min­den igyekezetünkkel azon vagyunk, hogy a tél beállta ne akadályozza a termelést. Téli felkészülésünk ed­dig 80 százalékos. Elsősorban meg­felelő mennyiségű alapanyagot igye­AFÉNYKÉPEN LATHATÖ KOM­PLEXUMOT Dobos János brigádja készítette odaadó munkával és a mű­szaki vezetők közreműködésével ér­l tékes megtakarítást értek el. A bri­gád tagjai között van a fényképen Kovács Zoltán üzemvezető, Balogh Pál főművezető, Durai Imre műveze­tő, Székely József minőségi ellenőr, Mares Béla diszpécser, akiknek irá­nyításával és segítségével érték el-ooo­I ifí rJJJ Regény — írta : Ó no dv ár i Miklós Látogatás a Borsodnádasdi Lemezgyárban Elkészült az első nagyíeljesitményü farestlemezpiés a Borssdvidéki Gépgyárban Nálunk különösen a bútorgyártásnál van nagy jelentősége. A Könnyűipari Minisztérium kí­vánságára a gyár dolgozói tudásuk legjavával, erejük megfeszítésével a rövid határidő ellenére minden ne­hézséget leküzdötték, hogy idejében elkészítsék a prést. Munkájuk ered­ményességét növeli, hogy a présgépet fele forintértékben állították elő, mintha azt külföldről kellett volna devizáért behozni. A prés által elő­állított lapok költsége csak egyhar- madát teszi ki az ugyanolyan mére­tű fából készült lapok költségeinek. A BORSODVIDÉKI GÉPGYÁR DOLGOZÖI hazánkban eddig nem gyártott nagyteljesítményű 1100 ton­nás kender- és farostlemezprést ké­szítettek. A prés gyártásának meg­kezdésére elsősorban a fahiány kész­tette a szakembereket. A hathenge­res gép által előállított 2250xl350-es farostlemezlap, amelyet 38 kg/cm2 felületi nyomással állítanak elő, fal­és padlóburkolásra, bútorok készíté­sére, ajtó- és ablakkeret készítésére alkalmas. Újabban hajó-, autó- és vagonburkolásra is felhasználják. ezzel szemben nem biztosítanak meg­felelő összegű beruházást. Ezért nem tudták még megoldani a gyár víz­ellátását sem. Szilvásváradról hoz­nák fel a vizet, de sajnos, pénz hiá­nyában ezt évről-évre nem sikerül megvalósítani. A Borsodnádasdi Lemezgyár dol­gozói már bebizonyították, hogy mindent megtettek és megtesz­nek a többtermelés érdekében. A gyár igazgatójának, minden egyes dolgozójának, műszaki vezetőjének az a kérése az illetékesekhez, hogy ők is tegyék meg azt, amit a bor- sodnádasdiak elvárnak tőlük: oldiák meg végre a vízhiányt. Fodor László keztünk biztosítani. Hengerművünk­nek 3 és félezer tonna platina elő­nye van, ami két hétre elegendő. Megfelelő szenet is sikerült időben biztosítanunk — mondotta Sándor Miklós elvtárs. Nagyon helyesen, időben kijavítot­ták a gyár tetőszerkezetét, csatorná­kat, kitört ablakokat, stb. A kar­bantartóüzem is megfelelően felké­szült a télre, gondoskodtak, hogy a daruk még a leghidegebb időben is működjenek. Most fedik be a víz- és gőzvezetékeket. A Borsodnádasdi Lemezgyár dol­gozóinak munkáját azonban nagy­ban gátolja a gyár rossz vízellátása. A gyár tervét évről-évre emelik, de Arany Jánosra emiékezétt énekének előadása, amikor is a kis­diákok korhű jelmezben, ügyes em­ber ábrázolással jelenítették meg Arany János örökéletű elbeszélő költeményét. Helyes és dícséretreméltó az iskola igazgatóságának kezdeményezése. hogy az iskolai megemlékezéseket — a szülők és érdeklődők bevonásával — szélesebbkörű kulturális megnyit vánulássá fejleszti. Jó lenne, ha más iskola is követné ezt a példát és n szülői munkaközösséggel karöltve, kisebbfajta irodalmi est-sorozatot indítana. a napokban a Malinovszkij-utcai ál­talános iskola nevelőtestülete és felsőbb-osztályos növendékei. Gondo­san előkészített műsoros estet ren­deztek, amelyre a szülőket és az ér­deklődőket is meghívták. Az esten dr. Majoros István tanár tartott ala­pos felkészülésről és tárgyismeretről tanúskodó előadást Arany János munkásságáról. A növendékek Arany János verseit, megzenésített műveit adták elő. Igen ötletesek voltak a dramatizált verselőadások, például a Walesi bárdak és a Toldi második ■ ........< S AJÁT ERŐBŐL az erőmű közelében lévő kis falu házaiban. Megérdemli a község a tá­mogatást, mert adófizetésiben mindig elől járt az edelényi járásban. A köz­ség dolgozói tudatában vannak an­nak, hogy az ellenforradalom milyen óriási károkat okozott népgazdasá­gunknak, és nem várták azt, hogy csak állami támogatásból történjék meg a villany bevezetése, hanem — erejükhöz képest — támogatják a immikálatokait. Szeretnék a hosszú téli estéket már villanyfény mellett eltölteni, s örök időkre eltenni a füstös petróleumlámpákat. így kerül közelebb a falu a városhoz. Juhász Ferenc vb. elnök, Boiraodszirák XX>——— P» .... • B oreodszirák község dolgozói 1957 szeptemberében falugyűlésen, hatá­rozták el, hogy saját erőikből villa­mosítják a községet. A lakosság vál­lalta, hogy nagyobb pénzösszeggel, társadalmi munkával járulnak hozzá a villany bevezetéséhez. A község­fejlesztési hozzájárulást is arra for­dítják. Elhatározásukat tett követte. A községfejlesztési hozzájárulás, to­vábbá a villanybevezetéshez szüksé­ges külön összeg és a társadalmi munka mintegy 200.000 forintot tesz ki. Beszerezték a szükséges anyago­kat, társadalmi munkával ki is szál­lították a színhelyre. A megyei ta­nács sem maradt tétlen, a még hiányzó pénzösszeget biztosítja, hogy minél élőbb kigyúljon a villanyfény ­------------------------c K arácsonyi bőség a kereskedelemben | A karácsonyig hátralévő egy hő­napban még nagymennyiségű árut, több újdonságot szállítanak a keres­kedelemnek a kisipari szövetkezetek. A karácsonyi vásáron százezer kü­lönféle kötött holmi — pulóver, sál, sapka, kesztyű — között lehet vá­lasztani ajándéknak valót. A szövet­kezetek 15.000 textil játékot, babákat, állatfigurákat is küldenek az üzle­tekbe. Egymillió forint értékben a legkülönfélébb műanyagjátékokat készítik. A háziipari szövetkezetek 500.000 forint értékű ajándéktárgyat adnak át, köztük vert és horgolt csipkéket is. Negyvenezer hímzett kislányruhát készítenek. A ruházati ktsz-ek női kabátokat és kosztümö­ket, 12.000 férfiinget és 7000 öltönyt varrnak. Az írószerkészítő ksz karácsonyra piros- és kékbetétes műanyagtollat bocsát ki. A Novochemia Ksz újdon­sága a színes fotólehívó. A Techno' kémiai Ksz kölnit és rúzst hoz for­galomba. (MTI) Orvosi liázat avattak Te!sozso!cán ezt nagyszerű eredményt. A Dobos­brigád már többször bebizonyította rátermettségét a nagyjelentőségű fel­adatok megoldására, ezért a vállalat igazgatósága elismerését fejezte ki a brigád minden tagjának. A gyár dolgozói ebben az évben még 2 darab — az elkészült préssel azonos — gépet gyártanak, a hozzá-. tartozó 120 liter/p-s szivattyúval és vezérművel. SZOMBATON DÉLBEN FELSÖ- ZSOLCA KÖZSÉGBEN ünnepélyes keretek között orvosi lakást, rende­lőt és várót adtak át rendeltetésének. Ezzel a község lakosságának régi kívánsága teljesült. Mindezideig ugyanis igen mostoha körülmények között folyt a betegek gyógyítása. A helyi pártszervezet még 1956. tava­szán szót emelt az áldatlan állapo­tok ellen, s javasolta új, korszerű orvosi rendelő és lakás építését. A helyi tanács magáévá tette a javas­latot. A község lakossága sem ma­radt tétlen. Sokszázan ajánlottak fel társadalmi munkát. 145 000 forint községfejlesztési hozzájárulással és 30 000 forint értékű társadalmi mun­kával tavaly nyáron megindult az építkezés. Felsőzsolca az új létesítmény fel­építéséhez jelentős segítséget kapott. A megyei tanács 110 000 forintot, a járási tanács 20 000 forintot adott, a Borsod megyei Tatarozó Vállalat pe­dig terven felül vállalta az építkezés befejezését. Komoly támogatást adott a járási, megyei pártbizottság, vala­mint a MNB is. Igen nagy segítséget nyújtott Sajó József, a megyei tanács tervosztályá­nak főnöke. Társadalmi munkában készítette el a 15 000 forint értékű tervdokumentációt, s magára vállal­ta a beszerzés tekintélyes részét. AZ ÜNNEPSÉGEN DR. PINTÉR LÁSZLÓ, miskolci járási főorvos mondott rövid beszédet, utána Hor­váth Pál, a községi tanács vb-elnöke köszönte meg mindazok fáradozását, akik az építkezésnél Felsőzsolca se­gítségére voltak, majd átadta a kul­csokat dr. Putz Istvánnak, a községi körzeti orvosnak. '• A boldog tulajdonos most öt, küz­I delmes, nehéz esztendő után végre új, három szoba, összkomfortos la­kásba költözik, a betegeknek pedig nem kell többé sötét, egészségtelen £ hely iségben várakozniuk. i A HELYI PARTSZERVEZET ÉS A A TANÁCS most új feladatok meg- ioldását készíti elő. Jövőre a járási és A a megyei tanács segítségével bekerí- 5tik az orvosi házhoz tartozó telket Aés melléképületet is építenek. Ugyan- Acsak közeli tervük egy új óvoda épí- Atése is. A BI. i :—o—--­| Közérdekű | közlemény \ Az utóbbi időben vasúti pályaudvarain- f kon a személyi balesetek száma megnö- é vekedett. A balesetek növekvő számá- inak elsősorban az az oka, hogy az érvé- \ nyes menetjeggyel rendelkező utazókö- f zönségünkön kívül, igen sokan f elesle- w '^~en tartózkodnak a pályaudvarok el- izárt részén. Az érvényes díjszabási ren- f delkezések értelmében a vasúti állo- r mások váróhelyiségeiben, elzárt részei­dben (peron) csaik érvényes menetjeggyel, < illetve peron jeggyel rendelkező szemé- i lyek tartózkodhatnak. . [ Aki a személydíjszabásna/k ezt a tör- r vényereiű rendelkezését nem tartja be, r az 20 forint bírságot tartozik fizetni. A A balesetek megelőzése érdekében a moz- L gó vonatra fel, illetve arról való lóugrás [a legszigorúbban tilos! Aki ezt a tilalmat J megszegi, az 100 forint bírságot köteles .fizetni. A pályaudvari rend megszegőit -fenti rendelkezések értelmében a héily- ► színen megbírságoljuk, ezenkívül a | rendőrhatóság saját testi épségük elleni I kihágás címén a feljelentést ellenük | megteszi. [ Felikérjük a vasúton utazó közönséget. r hogy a vasutas dolgozók baleset ellent ) küzdelmét a pályaudvari rend feltétlen I betartásával támogassák. | MÁV IGAZGATÓSA« * Miskolc. égett, kopár világ tárult szemeik elé. Egy kupac­ban ültek a kemény fa­padokon, vagy a vagon olajos, koszos padoza­tán. Fáradtak, elcsigá­zottak és elkeseredettek voltak. — Tudnak lőni? kérdezte ismét az őr­mester. — Tudunk — válaszolt bizonytalanul Slezák Ferenc az Ilona-utcaiak közül. — Hát kézigránátot dobni? . — Azt is tudunk, egyiket, másikat — felel­ték néhányan. Az őrmester eltűnt, elvonult a tiszti szakasz felé, aztán kis idő múlva ismét visszatért. — Romkin főhadnagy századába fognak tar- | tozni — mondta nekik. A katonák hallgattak, mintha nem is hoz-, zajuk beszélt volna. Hiszen olyan mindegy volt, ( kinek a századába tartoznak, ha már elszakad­tak hazulról és ilyen bizonytalan élet felé néz­nek. Kisebb-nagyobb megállókkal két hétig tar- . tott az utazási A második hét végén légitáma­dást kaptak: bombák szántották fel a szerel- \ vény előtt a síneket és az utolsó három vagon < telitalálatot kapott, öt ember halt meg a hely- , színen, köztük az Ííona-utcai Kisistók Miklós. < Ott temették el az árokparton, a töltés mellett, i A megrongált vasúton lehetetlen volt tovább ( haladni. Gyalog folytatták az utat O. irányába. ( Odahaza, az Ilona utcában később még meg- , jelent néhányszor a postás és szótlanul, csöndé- , sen becsúsztatta az ajtók hasadékán a haláleset- ( rőr szóló jelentést. Végül azonban már nem is, hozta. Ismét nem járt az Ilona utcában senki, is- , mét nem törődött véle senki. , Pedig sok minden történt még ezután! i (Folytatjuk.) | egymásután indultak a katonákkal telezsúfolt szerelvények, nem volt idő a kiképzésre, mert az orosz frontról érkező rejtelmes táviratok sürget­ték az utánpótlást. A városi kiegészítő parancs­nokságot szinte felvetették ezek a táviratok. Nyidrányi Árpád ezredest, a parancsnokság ve­zetőjét két napja fenyítették meg a hadügymi­nisztériumban, mert elmulasztott egy intézke^- dést. Kevés híja, hogy hadbíróság elé nem állí­tották. Mikor hazaérkezett, azonnal kiadta az egyberendelt írnokoknak a parancsot a tömeges behívásra. Az általános mozgósítás nem kerülte el az Ilona utcát sem! Mind a tizenhárom családfőt bevonultatták, a SAS behívók kíméletlenül há­borúba szólították őket. Vagy nyolcszáz frontra induló katona sora­kozott már a parancsnokság vöröstéglasalakos udvarán, amikor az Ilona-utcaiak megérkeztek. Egy zászlóaljba osztották be őket, az imok nem teketóriázott velük. Jóformán szét sem érkeztek nézni, már bevagoniroztak és robogott velük a vonat a frontra. A vagonban egy magas, nyurga őrmester vette át felettük a parancsnokságot. — Milyen fegyvernemhez tartoznak? — kér­dezte az emberektől. — Gyalogos..: Az Ilona utcaiak együtt utaztak, próbálták valahogy elütni az időt. Unatkoztak. A vonat idegen tájakon futott. De nem volt azokon sem­mi látnivaló: mindenütt, amerre elhaladtak fel* f z Ilona utcát egyéb- C'/*- ként talán csak a rendőrségnél, meg a vá­rosházán, a városi kata­lógusban tartották nyil­ván. Két sor állt róla a rendőri zseblexikonban, ha a járőrtől megkérde­zi valaki, el tudja igazí­tani. Ennyi: „Ilona utca. A Bal­zsam és Szegfű utcán ke- / resztül, a város északi részén, a szeméttelep mel­lett” Dehát, nem kereste soha senki! Nem voltak rá kíváncsi. Miniszterek és turisták, ha érkeztek, nem érdeklődtek az Ilona utca sorsa felől: nem volt ott számukra semmi érdekesség, amit érde­mes lett volna lefényképezni. Volt még százöt­ven ilyen utcája a városnak! Azokkal sem törőd­tek. Az Ilona utca legfeljebb talán csak annyiban különbözött a többitől, hogy ide még számtáb­lákat is elfelejtettek adni a házakra. Nem volt egyiken sem és valójában még az odavalók sem tudták, hogy tulajdonképpen hol kezdődik az utca. Nem is törődtek vele! A saját kapu jók­ra ráismertek, meg tudták különböztetni egy­mástól. Postás meg nem járt soha az utcában. Sen­kinek nem érkezett levele, sürgős távirata, amelyben lakodalomra, vagy éppen temetésre hívták volna; elintézték ezt csendesen maguk közt. Senki nem járatott újságot és soha senki­nek nem érkezett pénze! És mégis, a postás, bár emberemlékezet óta nem tévedt be az utcába, mind a tizenhárom házat megtalálta. Nem té­vesztett el egyet sem... A Balzsam utca felőli részen kanyarodott be és folytatta ott, ahol ab­bahagyta: mind a tizenhárom házba beadott egy SAS-ielzésű katonai behívót * Véletlenül sem hagyott ki egyet sem! A háború eszeveszetten dúlt, a németek már-már Moszkvát szorongatták. Magyarhonból

Next

/
Oldalképek
Tartalom