Észak-Magyarország, 1957. december (13. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-14 / 293. szám

Szombat, 1957. december 1L ÉSZAKMAGYARORSZÁG LEVELEK BORSODBÓL & elszabadulásának 13. évfordulóját Gazdanapot tartottak ünnepli Borsodnádasd Hét községben Ía gyermekek örömére: ('jelentkezik „dl fiák&iztas ttitdatb&ci (De a felnőtteknek is kijut a szórakozásból !) a A Hazafias Népfront helyi szer­vezete és a községi tanács végre­hajtóbizottsága az elmúlt napokban £ Hét községben gazdanapot tartott, r Hajdú Ferenc községi tanácselnök megnyitó beszéde után Halász Já­nos szakfelügyelő tartott vitaindító előadást. Beszédében többek kozott elmondotta, hogy a község lakói a környező grófi birtokok mintegy 2300 hold földjét vették tulajdo­nukba, mely igen alkalmasnak bi­zonyult a belterjes gazdálkodásra. A község lakói bátran éltek e lehe­tőséggel, s életüket anyagilag meg­alapozottabbá és jobbá tették. A falu is fejlődésnek indult. Villanyt, kultúrházat kapott, s szinte gomba- , módra nőnek ki az új lakóházak. \ Majd arról szólt, ahhoz, hogy a fej- \ lődés töretlen legyen, milyen fel- f adataik vannak a dolgozó parasz- \ toknak. J A vitaindító előadás után számos t gazda felszólalt és igen hasznos, f értékes javaslatot tett. X A gazdanap fehér abroszokkal ^ terített asztalok mellett, baráti be­szélgetéssel ért véget. BÓTA ALBERT Futnak i .............................—­e lmúlt harmadik negyedévi 280 fo­rinttal szemben most már 313 forint. A selejtet a tavalyi 3.15-ről 2.6 szá­zalékra sikerült csökkenteni. Henge­részeink novemberben újabb 135.000 forintot takarítottak meg, s ezzel ez évben a megtakarított összeg elérte, sőt túlhaladta az egymillió forintot. Eredményekben gazdag évfordulót ünnepelnek december 21-én Borsod­nádasd lakói és dolgozói. E napot jó munkával akarjuk megünnepelni. A hengermű dolgozói például kijelen­tették: úgy dolgozunk, hogy decem­ber 21-re éves tervünket befejezzük! A többi üzemrész is csatlakozott eh­hez és szinte jelszóvá vált a gyár dolgozó inak körében, hogy éves ter­vüket december 21-re befejezik. El­határozásaik között szerepel az is, hogy az év hátralévő napjaiban 1500 tanba készáru finomlemezzel gyárta­nak többet, valamint az, hogy több­termelésük meghaladja a 3 és fél­millió forintot. DECEMBER 21-ÉN elhelyezzük a hála és szeretet koszorúját a szovjet hősök emlékművén, ezzel is kifeje­zésre juttatva soha el nem múló hálánkat és szeretetünket. KORMOS ZSIGMOND Borsodnádasd A z utóbbi évtized- ben, különösen hogy Obrazcov mester jóvoltából nagy »kar­riert« futnak be világ­szerte a »szótlan színé­szek«, örvendetesen fellendült a bábszínját­szás. Ez a míivészeii ág — mert időközben csakugyan művészetté vált — ma már nem csupán az emberek szórakoztatását szolgál­ja, hanem nevel is. Aki már járt a fővá­ros állandó bábszínhá­zában, meggyőződhe­tett erről. A miskolci közönség — és elsősorban a gyermekek — az el­múlt néhány évben szintén megkedvelték a bábszín játszást, an­nak ellenére, hogy a játszó »társulat« ki­csiny volt — de kitű­nően felszerelt — hely- hezkötött s nem tudott a különböző területek­re eljutni. A báb játszó csoport a Miskolci Élel­miszer Kiskereskedel­mi Vállalatihoz tarto­zott, annak irányítása alatt működött a Deb- reczenyi-utca 16. szám alatti kiváló kultúr- helyiségben. Sajnos, a bábjátszó­csoport működése az ellenforradalom s az azóta bekövetkezett egyéb akadályok miatt ezideig szünetelt. Teg­nap azonban, midőn felkerestük a vállalat igazgatóját. Gazdi* *: Pálné elvtársat, s a báb játszócsoport né­hány tagját, — örven­detes hírt hallottunk. A bábjátszócsoport de­cember 29-én az előbb említett helyen 12 szakképzett színjátszó­val és 100 bábbal újból megkezdi működését. Az első előadások so­rán szí nr ekerül: »A sün, meg a nyúl«, »Vi­téz László csodaládá­ja«, s »#1 pákosztos medvebocs.« . Az elmondottak sze­rint havonként, másf'él- havonként változik a műsor, természetesen figyelembevéve az elő­adások látogatottságát. A következő műsor­szám valószínűleg a »Szép favágó legény« lesz, amely által egy székely népmese-fel­dolgozás kerül színre. A jólképzett bábját­szók azt tervezik, hogy olykor-olykor a felnőt­teknek is szereznek egy kis örömet. Való­színűleg rövidesen báb- színpadra viszik Carlo Gozi: »Három narancs szerelme« című művét, ezenkívül esztrádmű- sort is terveznek. Köszöntjük az újjá­élesztett bábjátszócso- portot, s kívánjuk, hogy siker koronázza önzetlen igyekezetükéi. (esi)-ooo­^ 1944 DECEMBER 21. Tizenhárom évvel ezelőtt szabadította fel a szov­jet hadsereg Borsodnádasdot, a hű­iért fasiszták és csatlósai, a nyilasok uralma alól. A felszabadult emberek örömtől csillogó szemekkel, a nehéz­ségekkel mitsem törődve fogtak hozzá már az első órákban, hogy üzemük újra, de most már nekik termeljen. Leghamarabb az 1-es számú hengersor gőzgépét sikerült üzembe helyezni, így az már február 28-án megkezdte üzemszerű termelé­sét. A munka megindult, mely a fel­szabadult új életet hirdette. NEHÉZ IDŐK JÁRTAK AKKOR. .Kevés volt a kenyér, a zsír, de szű­kölködtünk az alapanyaggal is. A kommunisták azonban nem féltek a nehézségektől, élére álltak az új életért folj'ó harcnak, amely siker­hez, győzelemhez vezetett. 1947-ben már elértük az 1938. évi termelési szintet. 1950-ben már 42 százalékkal túlteljesítettük, 52-ben pedig arról adhattunk hírt, hogy 75 százalékkal túlszárnyaltuk az 1938. évi terme­lést. A gyár mellett hatalmas fejlődés­nek indult a község is. Új munkás- lakások százai épültek, ahol boldog családi otthonra találtak’az egyszerű, kérgestenyerű munkások. A gyár­ban felépült az elektroacélmű és egy új, modern 600 személyes fürdő és öltöző. Vidéki dolgozóinknak most már nem kellett esőben, hóban és fagyban 6—12 kilométeres utat lakó­hely üktől a gyárig legyalogolniuk, hanem munkásszállító autók gondos­kodtak kényelmükről. A régi haj­bókoló rimái urak helyébe mun- káskáderek kerültek, akik a munká­sok érdekeit szemelőtt tartva irányí­tották a gyár munkáját, termelését. S hogy jól megállják helyüket, ázt misem bizonyítja jobban, minthogy 1955-ben’ az 1938. évi termelésnek kétszeresét adta a Borsodnádasdi Lemezgyár. EZT A HATALMAS FEJLŐDÉST akarta meggátolni 1956-ban az ellen­forradalom. A külső és belső ellen­ség a 12 év alatt elkövetett hibákat •felnagyítva, eredményeinket elhall­gatva. meg akarta téveszteni a dol­gozókat. Egy ideig sikerült is nekik. De később a kommunisták soraik rendezése után véget vetettek nem­zetellenes törekvéseiknek. S az eltelt egy év után. büszkén mondhatjuk, hogy eredményeink tovább nőttek. November hónapban például az egy Cő egy napra eső termelési értéke az 195C-OS ESZTENDŐBEN utazott első ízben magyar kisiparosküldött­ség külföldre, hogy tanulmányozza a népi demokratikus országok kis­ipari szervezeteinek felépítését és működését. Az első berlini utat. követték a többiek: a lipcsei, az erfurti és a varsói. Kisiparosaink e tanulmányút során gazdag és 'hasz­nos tapasztalatokra tettek szerb amelyek megvalósításához ma . a KIOSZ révén egyre határozottab­ban és egyre bátrabban nyúlnak hozzá. A legfontosabb tanulság az volt, hogy a német, a lengyel kisiparos szervezetek nem részesülnek állami támogatásban, mégis sokkal többet tudnak tenni tagjaik munkalehető­ségeinek biztosítása, szociális, egészségügyi, kulturális és sport- igényeinek’ kielégítése érdekében. E nagymérvű támogatást a szerveze­tek a kisiparosok által befizetett tagdíjakból fedezik. Lengyelország­ban például az átlag tagdíj 80 fo­-ooo­Jegyzefelt a ^ettipléni-liegység turistáiért épéliez NOVEMBER MÁSODIK FELÉ­BEN jelent meg könyvesboltjaink­ban a Zempléni hegység turista- térképe. A térkép ötezer példány­ban 57X^0 centiméteres méretben, hajtogatva, 20 cm magas, ötv.en- méteresi szintvonalakkal, többszín­nyomással, út jelzések feltüntetésé­vel készült. Község- és járáshatá­rok nélkül, szín árnyalással. Ábrá­zolása kiterjed az úgynevezett Zempléni hegység területére, vagy­is Sátorhegység, Hegyköz és Hegy­alja tájait találjuk rajta. Szerencs környékének nyugati része (Monoki erdő) hiányzik róla. ellenben telje­sen felesleges a Bodrogköz Vég- ardótól Rózsástól keletre eső hajto­gatási szelvénye. Jelmagyarázattal, léptékkel, méretaránya 1:83.500. A térkép területünknek első tu­ristatérképe, így örömmel kell üd­vözölnünk, megjelenése hosszú idők mulasztását pótolja! Nem szabad azonban elhallgatnunk: hiányossá­gait sem. Elsősorban adatközlése, névrajza hiányos, különösen Dél- Hegyálján. (Mád, Tállya, Abauj- szántó, Erdőbénye és Bodrogkeresz­túr községek által bezárt belsősé­gen). Út jelzései hiányosak,. Sátor­aljaújhely közvetlen környékén nincs oly sűrű hálózat, hogy feltün­tetése esetén a tájékozódást zavar­ná. Hiányzik a monoki piros átjel­zés is. Dél-Hegy alján legalább 10— 15 olyan objektum van, amely vagy egyáltalán nincs feltüntetve, vagy nevének feltüntetése hiányzik. Eb­ből az következik, hogy a térkép lektora nem. ismeri Dél-Hegyalját és a területet gondozó turistaegye­sületek természetjáró kutatóit nem kérte fel az általuk bejárt és szak- irodabnilag feltárt területekről adatközlésre. Természetesen ingyen ilyet nem lehet kívánni, hiszen a kiszállások költségei, anyagkiadá­sok, élelmezés megterhelést jelent és szerintem jó térkép a fontos, és ha 50 fillérrel vagy akár 1 forinttal emelkedik is önköltsége, megbíz­hatóságában, pontosságában kifize­tődik. Itt nem kezdeti nehézségek­ről van szó, hanem olyan mulasz­tásokról, melyek kellő utánjárással az erre szolgáló fizetett idegenfor­galmi szaktisztviselők által kikü­szöbölhetők lettek volna az első ötezres nyomatnál. A térkép papír­anyaga elég gyenge és munkatér­képként való felhasználásánál csak grafitirón bejegyzést bír el. Adat­hiányok szórványosan, az egész la­pon előfordulnak. (Kotliszka őrház romjai, Hordóskút, Dai~uforrás, Sze­rencsi vár belterületén). AZ ELMONDOTTAKBÓL arra következtethetünk, hogy a készülő Zempléni kalauz ugyanilyen hiá­nyosságokkal fog megjelenni, ha szerkesztői ugyanazon személyek lesznek, mint a térkép szaklektorai. Már pedig feltétlen szükséges, hogy a kalauz Dél-Hegyalját, mintr isme­retlen területet részletesen tárgyal­ja, amelynek még szakirodálma is gyermekcipőben jár!... NÉMETH PÁL Szerencs-------------------------OOO' r int. Ezek a példák arra késztették a kisiparosok érdekvédelmi szervét, a KIOSZ-t, hogy helyes lesz, ha hazánkban is tagdíj-rendezéssel igyekszünk jelentősen megjavítani kisiparosaink jelenlegi életkörül­ményeit. Ugyanis a jelenlegi 3—20 forintos tagdíjból anyagi szolgálta­tásokat nyújtani nem lehet. A KISIPAROSOK jó munkájá­nak egyik feltétele: az erős és anyagilag jól megalapozott kisipari szervezet. Csak ez képes azokat a feltételeket megteremteni, amelyek ma gyorsan fejlődő életünkben megoldandó problémaként lépnek fel. kisiparosaink életében. Ezért valamennyiünknek közös érdeke, hogy a tagdíj rendezéssel megte­remtsük a szervezet anyagi meg­alapozottságát. Felvetődik a kérdés: mire és ho­gyan. használná fel a tagdíjat a KIOSZ? Biztosítanánk a szakmai tovább­iképzéshez szükséges gépi felszere­léseket, a kísérleti laboratóriumot, s minden olyan segédeszközt, amely kisiparosaink szakmai fejlődését elősegíti. Ezért a tervek szerint Budapest mellett négy vidéki vá­rosiban, így Miskolcon, Pécsett, Szegeden és Debrecenben állítaná­nak fel ilyen kísérleti műhelyeket, amelyeket a legjobb szakemberek vezetnének. Feltétlenül megoldjuk az öreg kisiparosok segélyezését. Nagy gon­dot kell fordítanunk a szociális ott­honok létesítésére, s a meglévők korszerűsítésére, stb. TERVEINK KÖZÖTT SZERE­PEL a kisiparos székház felépítése, szakikönyvtárak létesítése, kulturá­lis és sportigények kielégítése és egyéb fontos feladatok. Hasznos te­hát a tagdíj rendezés, mert ön­magáért teszi a kisiparos, amikor szervezetét anyagilag erőssé és megalapozottá teszi. Ha szerveze­tünk minden tagja összefog, a tag­díj rendezés után majd arról adha­tunk számot, hogy az első sikeres lépések után újabbakat tettünk előre a magyar kisiparosok támo­gatása és érdekvédelme terén. GRUBER KÁLMÁN KIOSZ megyei titkár A Varga-hegyiek kitettek magukért A Lenin Kohászati Művek mö­gött húzódili meg a Varga-hegyi település. A gyár lüktető ereje, acé­los alcarattal vértezte fel az ittlakó- kát. Ügy ismertük meg őket, mint akik a tett emberei. A legutóbb például a köz érdekében végzett be­csületes munkájukkal tettek hitet leormányunk, a nép ügye melleit. Az 1957. évi községfejlesztési tervben 18.000 forintot kaptak a Varga-hegyen száz méter hosszú vízvezetékhálózat megépítésére. Mi­vel új településről van szó, a száz méter csekélynek bizonyult, s ezért az ittlakók a tettek mezejére lép­tek. Tűzkő Géza nyugdíjas, városi tanácstag röpgyűlésre hívta össze választóit, s megvitatták, hogyan lehet négyszáz méter vízvezetéket építeni. Elhatározták, hogy társa­dalmi munkával segítenek, fiz ösz­szes szak- és segédmunkákat az ittlakók végezték, s ennek értéke meghaladja a 6000 forintot, nem beszélve a 4800 forintról, amellyel ugyancsak a vízvezeték építését tá­mogatták. Hatvankét lákó derék munkái végzett. A dicséret hangján kell szólnunk Tűzkő Géza városi ta­nácstagról, valamint Nagy Dezsőné- ről, Nagy Sándorról, Balogh And­rásról, Grozman Lászlóról. Kuli Istvánról, özv. Beregszászi Lajos- néról, Nagy Dezsőről és mindazok­ról, akik a munkából kivették ré­szüket. Elismerés illeti a Hajnal­• utca lakóit, a diósgyőri gyárak ve­zetőit és a diósgyőri Kiskereske­delmi Vállalatot, amiért lelkesen támogatták e derék társadalmi munkásokat. ROHÁCS GYULA vb, titkár, városi tanács Megérdemlik a dicséretet A Vendéglátóipari Vállalat 34. sz. étJcezdéjének nem ismerem sem a vezetőjét, sem a szakácsát. Az ott dolgozó munkatársak csak annyit jelentettek eddig életemben, mint a többi ezer és százezer ember. Hogy most mégis írok róluk, annak egyszerű a magyarázata. Két fiam — egy ipari és egy gimnáziumi tanuló — már hónapok óta ebédel a 34. sz. ét­kezdében. Annyi szépet meséltek az ott dolgozókról, hogy végül is arra az elhatározásra jutottam, megírom és megköszönöm fiaim és az ott ét­kező több mint 150 dolgozó nevében az üzem odaadó, figyelmes, gondos és lelkiismeretes munkáját. — Apu!... Tudod mi volt ma?... Kacsasült!... És természetesen leves, meg savanyúság is. Tegnap pörkölt volt és megszámoltam, 11 da­rab húst kaptam. Jó volt — akárcsak anyu főzte volna! Ha főzelék van, ott áll az asztalon az ecet, ha tészta van, a cukor. így beszélt a. fiam, s amíg én hallgattam, már akkor küldtem gon­dolatban egy „köszönömöV’ a Vendéglátóipari Vállalat 34. sz. étkezde dol­gozóinak. Péczeli Endre Sajószentpéter--------------------------ooo—---------------------­K öszönet a neve'őtestület derék munkájáért Tárd életében a napokban újabb esemény zajlott le, amely a község fejlődését igazolja Á nevelőtestü­let irányítása mellett az általános iskola tanulói jólsikerült kultúrelő- adást tartottak. Oly nagy volt a siker, hogy az előadást meg kellett ismételniök. Az előadáson. — túlzás nélkül mondhatom — a falu apraja és nagyja egyaránt megjelent, s jól szórakozott. A községi tanács végrehajtóbi­-----------------------ooo z ottsága ezúton mond köszönetét Novotny László iskolaigazgatónak és a nevelőtestületnek lelkes és fá­radtságot nem ismerő munkájáért, amelyet a falu kulturális életének fejlesztéséért tesznek. Reméljük a farsangi mulatság — amelyre már most készülnek fiataljaink — ugyancsak sikeres lesz. Stefán András vb. elnök, Tárd község Sikeres volt a KISZ-úttörőbál a Földes-gimnáziumban Iskolánk KlSZ-szer- vezete jelenleg öt út­törő csapattal tart kap­csolatot. Fontosnak tartjuk, hogy az álta­lános iskolákból a gim­náziumba kerülő út­törők — iskolánk le­endő KISZ-tagjai — megismerkedjenek a középiskolák légköré­vel és a tanulmányi követelményekkel. A további jó kapcso­lat érdekében KISZ­szervezetünk december 7-én délután műsorral egybekötött KISZ—út­törő-bált. rendezett. Rádai Péter KlSZ-tit- kárunk üdvözlő beszé­dében ismertette az út­törő szervezetekkel folytatott munkánk eddigi eredményeit, majd Lombai Tibor elsőosztályos tanuló mesélte *el az iskolával és a KISZ-el kapcso­latos élményeit. ----------------ooo--------------­A z általános iskola és gimnáziumunk ta­nulói szm.vonalas mű­sorral szórakoztatták vendégeinket, utána éj­félig táncoltunk, KISZ- tagok és úttörőik egy­formán jól szórakoz­tunk. Tóth István, Rejtő Kálmán a Földes Ferenc gimn. Il/b, oszt. tanulói. Úttörők a hulladékgyűjtés sikeréért Az ózd-farkaslyuki általános is­kolák úttörői példamutatóan kap­csolódtak be a vasgyűjtésbe. Isme­retes előttük, hogy mit jelent a hulladék a feldolgozó ipar számára. Ezért a MÉH Vállalat felhívását magukévá téve szabad idejükben lelkesen járták az utcákat, s gyűj­tötték a különböző hulladékanya­gokat. A lelkes, fáradhatatlan mun­kának meg lett az eredménye: 200 mázsa vas, 185 kiló gumiáru, 157 kiló bőráru, 100 kiló üveg és 80 kiló papír gyűlt össze. A MÉH Vál­lalattól ezért 400 forint készpénzt, két futballahdát és 500 darab MÉH- sorsjegyet kaptak jutalmul. A kis úttörők elhatározták, hogy december 16-án újra beindítják a hulladék gyűjtését. Tevékenységü­ket példásan támogatja Dobos Jó­zsef csapatvezető tanár, ezért meg­érdemli az elismerő szót, a dicsé­retet. Reméljük erről az illetékesek nem feledkeznek meg! VARGA FERENC iskolaigazgató, Ózd 1., Farkaslyuk ált. Isk. A Miskolci Ruházati Bolt éftesiti vásárlóit, hogy szaküzleteit ma délután 6 óráig nyitva tartja Tagdi j re ii dezéssel szervezetünk anyagi megalapozottságáért

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom