Észak-Magyarország, 1957. december (13. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-08 / 288. szám

LSZARMAGTÁRQRSZAG Vasárnap, 1957 december „Mi internacionalisták vagyunk elveink és érdekeink alapján“ — A Borsod megyei pártaktíva ülése A Magyar Szocialista Munkáspárt Borsod megyei es Miskolc városi bizottsága pénteken délelőtt a diós- győrvasgyári Művelődés Házban pártaktiva értekezle­tet tartott. Az utóbbi évek egyik legszebb és legbenső­ségesebb összejövetele volt ez. A vörös és nemzetiszínü zászlókkal, drapériákkal díszített teremben .helyet fog­laltak a megye és a város legjobb kommunistái, akti­visták, öreg harcosok, párt, gazdasági, tömegszervezeii vezetők, a, fegyveres testületek képviselői. Koval Pál elvtárs, az MSZMP Miskolc városi bi­Prieszol elvtárs besséde zottsága első titkárának megnyitó szavai után Prieszol József elvtárs, a Központi Bizottság tagja, a Borsod megyei pártbizottság első titkára tartott tájékoztató előadást. Prieszol elvtárs beszédének közepette váratlan öröm érte a pártaktiva résztvevőit, megérkezett Kádár János elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke; akit a megjelentek forró szeretettel és nagy tapssal köszöntöttek. Beszámolója első részében Prieszol József elvtárs méltatta a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 40-ik év­fordulójának jelentőségét. — A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40-ik évfordulója — mondotta .Prieszol elvtárs — ünnepet jelentett a világ minden dolgozója számára. Az évforduló megünneplé­sére a világ minden részéről össze­jöttek Moszkvában a kommunista és munkáspártok képviselői — és a kapitalisták nagy szomorúságára és ijedelmére — e találkozón bebizo­nyosodott, hogy a szocializmust épí­tő népek és a kommunisták a világ minden táján egységesen, határozottan, az alapvető elvi kérdésekben egyetértésben dolgoznak. a szocializmus építéséért, az emberi szabadságjogok, s a béke biztosítá­sáért. Prieszol elvtárs megemlékezett ar­ról a nagy megbecsülésről és szerétéi­ről, amellyel pártunk képviselőit Moszkvában a különböző orszá­gok kommunista pártjai részesí­tették. Részletesen beszélt azokról a ta­pasztalatokról és élményekről, ame­lyekben pártunk küldötteinek része volt. Ezek a tapasztalatok szemlél­tető erővel bizonyították, hogy a Szovjetunió 40 esztendős fejlődése során milyen hatalmas eredménye­ket ért él, s a világ élenjáró országa lett. Elmondotta Prieszol elvtárs, hogy milyen mély benyomást tett a küldöttségre a Vörös-téren megren­dezett katonai díszszemle, amely bi­zonyította, hogy a szovjet hadsereg a legkorsze­rűbb haditechnikával van fel­szerelve. Az interkontinentális rakéta és atomfegyverek egész sora mellett új harci eszközök jelentek meg. A szemlén résztvett kapitalista or­szágok katonai szakértői a látottak­tól elképedve csodálatukat, elisme­résüket fejezték ki. Ezután részletesen ismertette a kommunista és munkáspártok moszkvai tanácskozását. Beszélt azokról a tanácskozásokról, amelyet pártunk képviselői más országok képviselőivel folytattak. Pártunk ve­zetői tanácskoztak az algériai kom­munisták képviselőivel, a nyugatné­met kommunista párt tagjaival, az olasz kommunista párt delegációjá­val, a Lengyel Egyesült Munkás­párt küldötteivel. Ezekről a tanács­kozásokról szólva kifejtette Prieszol elvtárs, hogy bár részletkérdésekben voltak véleménykülönbségek a tár­gyalófelek között, de az alapvető el­vi, politikai kérdésekben teljes egyet­értés volt tapasztalható. A kommunista és munkáspártok moszkvai tanácskozása a proletárin­ternacionalizmus erejének nagysze­rű megnyilvánulása volt. Az érte­kezleten résztvevő munkáspártok aláhúzták és hangsúlyozták, hogy a nemzetközi kommunista moz­galomban a vezetőhely a Szovjet­unió Kommunista Pártját illeti, s a szocialista tábor vezető ere­je a Szovjetunió. A Szovjetunió Kommunista Pártja felmérhetetlen jelentőségű történel­mi tapasztalatai, harcedzettsége, a szocialista építésben szerzett gazdag tapasztalatai, a marxizmus-leniniz- mus elvei továbbfejlesztése terüle­tén végzett hatalmas munkája foly­tán képes erre a vezetésre. -Az érte­kezleten megmutatkozott, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjának van a legnagyobb tekintélye az ösz- szes kommunista pártok között. A Szovjetunió Kommunista Pártja mellett igen gazdag tapasztala­tai, nagy tekintélye van a Kínai Kommunista Pártnak. A tanácskozás sikeréhez a Kínai Kommunista Párt delegációja nagy­mértékben hozzájárult. Beszéde további részében Prieszol elvtárs a békeharc kérdéseivel fog­lalkozott Hangsúlyozta az értekezle­ten kibocsátott békekiáltvány rend­kívüli jelentőségét, s rámutatott ar­ra, hogy a kommunista pártok egyik alapvető feladata most, hogy szer­vezzék meg országukban az atom- és hidrogénfegyverek betiltása érde­kében folyó népszavazást. Nagy fi­gyelmet fordított a kommunista és munkáspártok tanácskozása a kapi­talista és szocialista országok erővi­szonyainak mérlegelésére. Rámutat­tak arra is, hogy fi spanyol gyarmatosítók és a marokkói események A/, egykor oly hatalmas spanyol gyar­matbirodalom, „ahol a Nap sohasem nyu­godott le”, ma már néhány afrikai parti területre zsugorodott össze, melyeket Spa­nyolország napja,Lnkban szemünk láttára egymásután veszít el. Balra: Marokkó áttekintő politikai tér­képe. Jobbra fent: Harcok Ifni spanyol bir­tokért. Jobbra lent: A spanyol gyarmatbiroda­lom áttekintő térképe. J elmagyarázat: 1. (fekete terület) Spanyolország és je­lenlegi birtokai. 2. Észak-Marokkó, a közel Dunántúl nagyságú volt spanyol védnökség terü- lete, melyet 1956-ban adtak: át. Marokkó­nak, Cauta és Melil-la hídfőállások és né­hány szigetecske kivételével. 2. Ma már Marokkóhoz tartozó Tanger 1956. októberéig nemzetközi terület volt, melynek közigazgatásában Spanyolország jelentős befolyással rendelkezett. 4. Dél-Marokkó védnökség, amely 1957. őszéig a spanyol Szahara része volt, s amelyet Spanyolország most adott át Ma­rokkónak. 3. A marokkói királyi kormány ellen­őrzése alá nem tartozó Marokkói Felsza­badító Hadsereg bázisa. 6. A Felszabadító Hadsereg támadási iránya Ifni spanyol gyarmat ellen. 7. Spanyol katonai repülőbázis, ahon­nan felszállta bombázzák Ifni területét. 8. USA hadirepülő támaszpontok Ma­rokkóban. (TERRA» tanács ..elnökhelyettese többek közölt; a következőket mondotta: — Köszönettel ^ tartozunk képző- mű vészeinknek e derék munkájuk­ért. E képcsarnokkal városunk újabb kulturális intézményhez ' jutott, amely gyarapítja tekintélyét, .egyben újabb lépést jelent; a szocialista kultúra megteremtése felé. Bízunk abban, hogy a képcsarnok elősegíti az értelmiség és munkások kapcsola­tának szorosabbá tételét. Itt a'dolgo­zók megismerhetik képzőművészeink munkáját. Kérjük képzőművészeim, két, hogy alkotásaikban fejezzék ki az újtipusú embert, a szocializmus építését. "" Az elnökhelyettes után Csabai Kálmán, városunk Munkácsy-díjas festőművésze szólalt feL A megjelentek ezután megtekintet­ték a kiállított képeket és képzőmű­vészeid tárgyakat. A baráti, beszélge­tés során megtudtuk, hogy a képző­művészet alkotásait 8—10 havi »rész­letre is lehet vásárolni. Az árusítás megkezdődött. ,-OOö­Karácsonyra az üzletekbe kerül a Mirjam cigaretta A dohányipar eddig 32 féle ciga­rettát gyártott, köztük qz eroszamatú Munkást, Kossuth-ot, valamint a. különleges eljárással pácolt és ízesí­tett dohányú Turist-ot és ,Tulipán-t. Ezek azonban csak férfiak számára készült szívnivalók voltak,' a gyen­gébb nemnek eddig nem gyártottak cigarettát. A jövő - héten azonban a Lágymányosi Dohánygyár -hozzálát a »-kimondottan-« női cigaretta, a Mirjam gyártásához. Kétféle formá­ban, szopókás és parafa hüvelyben készül, alapanyaga könnyű, külföldi dohány lesz. Az újdonság még kará­csony előtt az üzletekbe kerül. (MTI) Képzőművészeti csarnok nyílt Miskolcon PENTEKEN ESTE ünnepélyes ke­retek között, nyitották meg az első miskolci képzőművészeti csarnokot, a Széchenyi u. 23. szám alatti épü­letben. A megnyitón megjelentek a kü­lönböző hivatali szervek, a városi ta­nács képviselői, a miskolci és az ez alkalomból " Budapestről városunkba érkezett neves képzőművészek. Miután Nagy László, a Képcsarnok Vállalat igazgatója, a városi tanács- I nak átadta és gondjaira bízta a kép­csarnokot, Fazekas László, a városi Ezt senki nem is vitatja. Ez a ve­zető szerep nem olyan, hogy ezt va­lami bizottság határozta el, hanem az élet, az a harc, amelyet a Szov­jetunió negyven esztendeje vezet. Hogy a Szovjetunió a szocialista tá­bor vezetője, ezt nekünk nyugodtan meg kell mondanunk. Lesz, aki vi­tatkozik majd, de ha gondolkozik rajta, rájön, .hogy igazunk van. A proletárinternacionalizmus kérdésé­ben, mint minden kérdésben, az egyedüli helyes taktika: a nyílt tak­tika. A továbbiakban foglalkozott Ká­dár elvtárs a személyi kultusz kér­désével, majd az intrikáról szólt. »Az intrikára egyedüli jó orvos­ság, ha elvi alapon dolgozunk, s szemtől-szembe megmondjuk az illetőknek, ha valamivel oeip ér­tünk egyet s mindenkor a kol­lektíva álláspontját tekintjük döntőnek. Aki pedig nem tud leszokni .az intri­káról, aki mindig csakv..azzal., foglal­kozik, hogy kit hogyan szapuÍjonj annak ki kéll tenni á szűrért; ilyen emberekre nincs szükségünk.- Aki a párt tekintélyét lejáratja, a párt és a tömegek kapcsolatát alá akarj» ásni, építőmunkánkat gátolni' igyek­szik, még a legkedvesebb baráttal sem bánhatunk el kesztyűs kézzel.«« Beszéde befejező részében elmon­dotta Kádár elvtárs, hogy azok ez eredmények, amelyeket Borsod me­gye dolgozói az ipar területén el­értek, nagyon szépek. Ez azt bizo­nyítja, hogy a párt Bói^odbah is a helyén van. s azok'á számökV ame­lyek a' fejlődésről, az elért eredmé­nyekről mutatnak , képet;' aflégszebb felszólalásnál is többet jelentének. Az ellenforradalom ugyan visz- szavetett bennünket" a szocializ­mus építésében, azonban van perspektívánk, elveink, olyan tényezőink mint öntudatos párt­tagjaink, s így lehet szép ered­ményeket elérni, — Szeretném, ha a szocializmus táborában, ha nem is. első helyet, de nem is az utolsót foglalnánk el. Eh­hez megvan népünk tudása,- . tapasz­talata és ereje. Sok sikertú Kívánok további munkájukhoz — fejezte be beszédét Kádár-elvtárs. A pártaktívaértekezlet az Interna- cionálé hangjaival ért véget. .. .... . *.. A pártaktíva-értekezlet után a koradélutáni órákban kádár János elvtárs ellátogatott a diósgyőri’ Le­nin Kohászati Művekbe. Megtekin­tette a kohászati üzemek egyik leg-« szebb létesítményét, a középhenger­sort és az összegyűlt dolgozók előtt rövid beszédet mondott. Kádár Já­nos elvtárs a Lenin Kohászati Mű­vekben tett látogatása során számos dolgozóval elbeszélgetett. A kommunista és . munkáspártok tanácskozásán sok szó esett a »ma­gyar kérdésről.«' Pártunk küldöttsé­ge felszólalásában megvilágította a magyar események igazi lényegét és tájékoztatta az értekezleten résztve­vő pártokat. Elmondották a résztve­vők, hogy a világ minden részében az imperialista reakció hogyan pró­bálta felhasználni a magyar esemé­nyeket a kommunista pártok ellen. A magyar események kapcsán is be­bizonyosodott a proletárinternacio- nalizmus hatalmas. . ereje, az. egész nemzetközi munkásmozgalom harcos kiállása a. magyar kommunisták mellett'. Erőt .és bátorítást adott ez a mi harcufifchoz \és ' felmérhetetlen segítséget jelentett. Esry.'pillanatra sem szabad elfe­lejteni, h«erv ,a nemzetközi műn- kásmöTíralnm , az ellenforrada­lom időszakában rendkívül nagy segítséget-nyú jtott; ügy. .kell dolgozííunk. .hpgy erre a se­gítségre rászólgál|únk '. ;és a proletár nemzetköziség'-^ay. murvások .összefo­gásának ráhkesio froiltszakaszán égyré erősebbé> jek k~, fejezte . be beszédét ,-Prieszpl József , elytárs. Priészot elvtárs értékes beszéde után Vitíi'következett',''amelynek so­rán több elvtárs szólalt fel. A vitá­ban felszólalt Kádár János elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt el­ső titkára. Kádár János elvtárs beszéde cionalizmus elveinek képviselete, vagyis az, hogy milyen módon kép­viseli egy párt, vagy egy pártszerve­zet az internacionalizmust. Vannak az internacionalizmusnak általános elvei és időszerű kérdései. Például az internacionalizmus általános elve, próbaköve, alapja a testvérpártok egyenjogúsága és egysége, a Szov­jetunióhoz való viszonya. Majd a Központi Bizottság mun­kájáról szólt Kádár elvtárs. Elmon? dotta, hogy a Központi Bizottságnak két jó bírálója van: a magyar és a nemzetközi munkásosztály. Elmon­dotta: hogyhaj nem akarunk nagy hibát véteni, a sajátos magyar kö­rülmények, figyelembevételére éppen • öíyán nagy' szükségünk van, mint a nemzetközi munkásosztály tapaszta­lataira, segítségére. Kádár elvtárs beszéde további részében részletesen foglalkozott a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának szerepével. Hang­súlyozta: A szocialista országok, a kom­munista- és munkáspártok csa­ládjának vezetője a Szovjetunió Kommunista Pártja. sen foglalkozott Nagy Imre szerepé­ik majd a szocialista törvényesség­ről szólva a következőket mondotta: — Magyarországon senkit sem vonnak felelősségre olyanért, amit nem csinált. Mi a törvényességet minden körülmények között betartjuk. Magyarországon senkit nem kény­szerítenek arra, hogy olyan' bűnöket be vall jón, amit nem követett el. A bíróságnak nincs jogában senkit sem elítélni, ha nincs ellene megfelelő bizonyíték. Ez nagyon fontos elv, s ßzt feltétlen, minden körülmények kpzött úgy a Központi Bizottságnak, .mint mindenkinek be kell tártahi. Természetes ■ azonban, aki a magyar alkotmány által szentesített rtörvé- nyeket, a nép létérdekeit megkáro­sította a múlt év októberében, azt, tekintet nélkül arra, hogy milyen világnézetű, milyen pártnak volt, vagy jelenleg is tagja, — a törvény szigorával felelősségre kell vonni. Ez is hozzátartozik a törvényesség meg­őrzéséhez. A továbbiakban az internacionaliz­musról szólott Kádár elvtárs. Mi internacionalisták vagyunk, elveink és érdekeink alapján. Internacionalisták vagyunk, mert nekünk szent meggyőződé­sünk az, hogy ami a nemzetközi munkásosztály érdeke, az a ma­gyar munkásosztály érdeke is, és fordítva. Ha a Szovjetunióban nagy eredmé­nyeket érnek el, mi is látjuk hasz­nát. A két mesterséges holdból köz­vetlen személyes hasznunk nincs, de a hatás, amit az imperialista agresz- szorokra tett, ahogy a tudományra és technikára hat, az már maga óriási segítség volt a magyar nép nyugalmának, békéjének megőrzésé­hez, saját építő, alkotó munkájához. Nagyon fontos kérdés az interná­lta a szocialista országok és a kommunista pártok jól harcol­nak, akkor nem lesz háború. A kapitalista országok vezetői között azonban vannak őrültek, akik azon fáradoznak, hogy előkészítsék és kirobbantsák a világháborút. Ez az­zal járhatna, hogy a világ népeire ha­talmas,. eddig nem ismert szenvedés zúdulna. Le kell szögezni, hogy egy ilyen háború a kapitalizmus teljes megsemmisítéséi, s a szocializmus teljes győzelmét hozná. Vannak olyan emberek, akik az erőviszonyok vizsgálatánál szűklátókörűén csak abból indulnak ki, hogy egyik vagy másik ország mennyi acélt termel. Ez' teljesen helytelen. A második világháború idején az Egyesült Államok 70 millió tonna acélt termelt s a Szovjetunió csak 19 millió tonnát. A háború folyamán a német megszállás ebből is mintegy 10 milliót lekapcsolt, s a Szovjetunió mégis győztesen került ki a háború­ból. Az erőviszonyok vizsgálatánál a döntő tényező az, hogy a harchoz milyen gondolkodású emberekkel rendelkeznek a harcoló felek, s a dol­gozok milyen rendszerben élnek. Az Egyesült Államok ma kb. 100 millió, a Szovjetunió kb. 58 millió, tonna acélt gyárt. A Szovjetunió tudományos, tech­nikai téren mégis maga mögött hagyta az Egyesült Államokat, amit a földkörül keringő, két mesterséges hold az egész világ bámulatára szemléltetően bizonyít. A Szovjetunió és a szocialista tábor ma vitathatatlanabbul erő­sebb, mint ellenfelei. Ellenségünkre tekintve tudnunk kell, hogy igen komoly erői vannak, de már pusztulásra ítélt erők ezek. A kommunista és munkáspártok moszkvai tanácskozása a szopializ- győzelmének ragyogó perspek­tíváját tárta a világ népei elé. Tisztelt Pártaktíva! Kedves Elv? társak! Kedves Elvtársnők! Örülök annak, hogy hosszabb idő után újra találkozhattam a borsodi pártaktívával és személyesen adha­tom át önöknek a Központi Bizottság üdvözletét — kezdte beszédét Kádár elvtárs. Majd részletesén ismertette, hogy mint személyes résztvevő, mit tapasztalt a Szovjetunióban tett lá­togatása során. Beszélt arról, hogy a Szovjetunió az elmúlt 40 év alatt mi­csoda óriási utat tett meg. A cári Oroszországban élő népek hihetetle­nül elmaradottak voltak. Az 1917-es magyarországi kulturális viszonyok­kal nem lehet dicsekedni, de a cári Oroszország, még. Magyarországtól js elmaradottabb volt. A lakosság 70— 80 százaléka nem tudott írni, olvas­ni. Az elmúlt 40 év alatt azonban nagyot fordult a helyzet a Szovjet­unióban. A Szovjetunió az évek során két olyan alapvető kérdésben, mint a tudományos képzés és a technika legújabb vívmányainak területén, megelőzte a világ leg­fejlettebb kapitalista országát, az Egyesült Államokat. Majd a mesterséges holdról szólt né­hány szót. Elmondotta, hogy a két szputnyik fellövése óriási hatással van Afrika és Ázsia népeire. Példa? ként hozta fel, hogy egy angol új­ságíró meglehetős nyíltsággal írt arról: lehetetlenség, hogy a gyarmati népek, amikor a szputnyikröl beszél­nek, ne gondoljanak magára a rend­szerre. A továbbiakban hangsúlyozta Kádár elvtárs, hogy a magyar nép őszintén örül annak, hogy a Szovjet­unió jelenleg a világ legerősebb állama, az ipar, a mezőgazdaság, a kultúra, a tudomány területén. Kádár elvtárs beszédének további részében arról szólt, hogy kit terhel a felelősség a múlt esztendőben Ma­gyarországon történtekért. Részlete-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom