Észak-Magyarország, 1957. december (13. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-07 / 287. szám

Szombat, 1957. december 7. fiSZAKMAGYARORSZÄG Az iraki nép szabadságharca A z imperialisták és ügynökeik Irakot is bevonták a bagdadi paktumba. A nyugati gyarmatosító körök most azt tervezik, hogy vérbe- fojtják az iraki nép szabadsághar­cát és elszigetelik az ország haladó erőit azoktól az arab országoktól, amelyek a nemzeti függetlenségi har­cot vezetik az arab világban. Azonban mindenki, aki ismeri az iraki nép lelkivilágát, szabadságsze- retetét, tudja, hogy ez a nép meny­nyire óhajtja az arab egység létreho­zását, — nyugodt lelkiismerettel mondhatja, ffogy ez az arab nép gyors ütemben egyengeti a szabad­sághoz vezető utat és nemsokára el­foglalja megérdemelt helyét a füg­getlenség és haladás útját járó arab népek között. Trak reakciós erői, akik híven tel­jesítik az imperialisták akaratát, minden különösebb ok nélkül meg­szakították a diplomáciai kapcsolato­kat a Szovjetunióval. Ezek a reak­ciós erők az emberi szabadság üldö­zőivé váltak. A »kommunizmus elleni harc« jelszavára hivatkozva, drákói törvényeket hoztak, amelyek értelmében betiltják a gyűléseket, megtiltják a sztrájkot, a társadalmi szervezetek létrehozását. Minden hazafit hazaárulással vádolnak. Nu- ri Szaid és belügyminisztere kije­lentette: »Irak nem engedi meg, hogy az ország lakosai közül bárki is kiejtse ezt a szót: béke, hazafi - ság, arab egység.« A reakciónak azonban nem sike­rült a néptömegek megfélemlítése. Amikor kitűzték az \új parlamenti választásokat, a nép megértette, hogy terror közepette nem nyilvánít­hatja szabadon saját akaratát. Ezért az országban mind többen bojkottál- ták a választásokat. Lényegében vá­lasztások nem is voltak, de a parla­ment mégis újjáalakult. Ez a parla­ment volt az, amellyel megszavaztat­ták a bagdadi egyezményt. A bagdadi paktum jóváhagyá- sa után másfél hónappal emelték törvényerőre az Angliával kötött külön szerződést. Ez a szerző­dést még jobban fokozza Iraknak Angliától való függőségét. Anglia ré­gebben két nagy légitámaszpontot használt az ország területén, és most a légitámaszpontok védelmével járó Iminden felelősséget Irakra hárít. A külföldtől való függőség rend­kívüli módon növelte az adókat: emelkednek az árak, a piacokon a pangás jelei mutatkoznak. Az iraki nép nagy lelkesedéssel támogatta azt a határozott egyipto­mi lépést, melynek eredményekép­pen államosították a Szuezi csator­nát. A dolgozó tömegek csatlakoztak ahhoz az általános szolidáris sztrájk­hoz, amely kinyilvánította az arab országok támogatását az egyiptomi néppel szemben. 1956. augusztus 16-án Bagdad fölött az arab államok nemzeti lobogói lengtek, és különbö­ző jelszavakban üdvözölték az egyip­tomi népet. A rendőrség sortűzzel fo­gadta a tüntethet. Egymillió falborító poszteüszínű üvegcsempe A miskolci üveggyárban ebben az évben kezdték meg a különböző pasztellszínű üvegcsempék gyártását. Eddig már több mint nyolcszázezer darabot készítettek belőle. Az év vé­géig a termelés mennyisége eléri az --------------------------ooo e gymillió darabot. A rendkívüli nagy keresletre való tekintettel a gyárban a jövő évben kétszeresére fejlesztik az üvegcsempegyártást s ennek megfelelően építik át. illetve nagyobbítják meg a kemencét. A Népfrontbizottság javaslatára: új lakótelepükön cseréptetos Lázakat építenek a hejocsabai cigányok A diósgyőri kohászok csaknem 49 millió forintot takarítottak meg a müszintiervek megvalósításával A diósgyőri Lenin Kohászati Mű­vek dolgozói az idén a műszinttervek megvalósításával negyvenhárom és félmillió forint megtakarítást akar­tak elérni. A dolgozók fegyelmezett és odaadó munkája eredményeként az eddig elért megtakarítás csaknem negyvenkilencm'illió forint, így már öt millió forinttal haladták túl az évi előirányzott összeget. Különösen jó eredmények mutat­koznak a középhengerműnél, ahol a tervezett kilencmillió helyett 15 mil­lió forint megtakarítás jelentkezik. Ez az összeg főleg a rezsiköltségek, valamint az egy tonna hengerelt­áruhoz felhasznált anyag csökkenté­séből származik. Jól dolgoztak a nagyolvasztómé, valamint az acélmű dolgozói is. Az előbbiek a vasérc­betét mennyiséget a múlt évihez ké­pest tonnánként tíz forinttal csök­kentették, míg az acélműben a se- lejtcsökkentésből eredő megtakarítás túlhaladja a négymillió forintot. Miskolc IV. kerületében, Hejő- csabán számos olyan cigánycsalád él. akik vályogvetéssel is foglalkoz­nak. Ezek a cigányok a város pere­mén emberhez nem méltó »putriké­ban laknak. A füstös, düledező, összevissza épített »házaknak« ne­vezett lakások egészségtelenek és rontják a városképet. Ezért a Hazafias Népfront kerü­leti bizottsága javasolta, hogy a cigányok részére jelöljenek ki új lakótelepet és ott a cigányok tár­sadalmi segítséggel építsék fel egészséges, új otthonukat. A nép­front kezdeményezésének széles visszhangja támadt a kerületben. A Hejőcsabai Cementgyár vezető­sége bontásból visszamaradt építő­anyagot és tetőszerkezetet, más üzemek pedig használt ajtókat, ab- laktokokat ajánlottak fel az új te­lep építőinek. A tanács már ki­jelölte az új cigánytelep helyét is — cementgyár mögötti területen. A mintegy 20 cigánycsalád nagy örömmel fogadta az üzemek és a tanács segítségét és nagyban fogad- koznak, hogy jövőre már tervsze­rűen épített vályogfalú, cseréptetős házakban ünnepük a karácsonyt. 3. 6. D omkin százada to­1 ' vább erősítette védelmi vonalát. A folyó partján a puha, erdő­széli földben jól haladt a munka. Az Ilona-utcai katonák a balszárny vé­delmi állását készítették. Slezák és a sántikáló Deák András egymás mellett»- dolgoztak. Erő­sen esteledett, a folyó túlsó partjáról ismétlődő lövések dörrentek, jól látták a torkolattüzeket. Deák aggodalmaskodni kezdett. — Te. Ferenc! Nekem az az érzésem, hogy itt elhegedülik a nótánkat! Slezák is ezen a véleményen volt. — Bevásároltunk ezzel a főhadnaggyal. Any- nyit nem ért a harcászathoz, mint egy újonc! — mérgelődtek magukban a katonák. Deák még valamit mondani akart, de ebben a pillanatban fülsiketítő robbanás rázta meg az erdőt. Közvetlen közelben mögöttük akna csapó­dott be, tövestül tépett ki egy hatalmas fát és a szétlökött föld beborította a két embert. — Feküdj! — ordította a szakaszparancsnok és belevetette magát egy gödörbe. A becsapódás még kétszer megismétlődött, tel­jesen szétrombolta a balszárnyat. Két embert ve­szítettek. Az Ilona-utcai Kalmár Józsefet és He­gedűs Gyulát a felismerhetetlenségig szétroncsol­ták a szilánkok. Deák és Slezák, amikor csend lett, a két ha­lott felé kúsztak, de a szakaszparancsnok rájuk kiáltott: — Ásni! Ásni, ásni, megint csak ásni! Rendkívüli pilla­natok következtek. Odaá$, a folyó partján elné­mult minden, mintha kettévágták volna a csön­det. Látszólagos nyugalom ereszkedett a tájra, szinte békés csend. De a katonák tudták, hogy ez a végső pillanat, az előbbi becsapódások csak figyelem elterelő támadások voltak, hogy meg­zavarják védelmi vonalukat. Szél borzolta fel a Vazuza vizét, tarajos hullá­mok verődtek a parthoz és néha hangos loccsa­nással hullott le eey-eev nagv földdarab. Mocs­kos, koszos lett ezen n hűlvén a vív. ahogv a röe szeT.mál'ot.t benne. Sievóic egv njHenatra abba­hagyta a m’uhkát és derói<íg kiemelkedett lö­vészárokból, mert repülőgépzúgást hallott, ösz­gyekbe. Felpakoltak: a hátizsákban ennivalót vittek; szalonnát sütöttek, friss forrásvizet ittak, kergetőztek, labdáztak, csipkebogyót gyűjtöttek — lekvárnak. Mióta há­borús világ van, számta­lan formában segítenek magukon. A piac egyre drágább, romlik az áru minősége és sokszor kapni sem lehet. Megyen minden a frontra és a civil népnek csak az maradt, ami a katonák­nak már nem kell. A vaj már egy hónapja eltűnt a zsírt is hamisítva árusítják, vagv margarint adnak helyette. Igaz, hogy olcsóbb, de rosszabb, gyenge a minősége. Az üzletek kirakataiban na­ponta váltakoznak az ár jelző cédulák és megbíz­hatatlanul műrostos minden. A németek elárasz­tották a műanyagokkal az egész országot. A ke­nyér is rosszabb lett — fekete és ragadós. Ha meg kiszárad, megrepedezik és poshadt, savanyú ízű. Minden háborús, minden hamisított és meg­fizethetetlenül drága... Sok embernek eddig eszébe sem jutott, hogy milyen hasznos lehet a kirándulás? Szótlanul mentek el a hegyoldalba kapaszkodó csipkebokor mellett. Olykor-olykor a gyerekek ha szedtek róla pár szemet és nyakláncot fűztek belőle oda­haza. Most becses volt minden bogyó. Azt is ösz- sze szemelgették, amit már betakart az avar. A legtöbb helyen azonban megkopaszodva várta a kései kirándulókat a hegyoldal. Csak a bokrok hegyében piroslott még néhány szem. De ezt is leszedték. Kampós botokkal magukhoz húzták a hosszú gallyakat, ágakat és egy szemet sem hagy­tak rajta. Mind hazavitték és otthon aztán csu­dajó lekvárt főztek belőle. Talán ennek, a há­borús világnak köszönhető, hogy a csipkebogyó lekvár manapság már széles körben elterjedt eledel az emberek asztalán: sok hasonló újítás­sal egyetemben ez is bevonult örökre az étrend­be és a szakácskönyvek receptjeibe. Mások me? gombát gyűjtöttek. Két nappal ezelőtt esett, az eső, rengeteg gomba nőtt a Bükk erdős, füves lankáin. Némelyik tinóru akkorára megnőtt, mint egy kőttesoalacsinta. Az emberek össze­szedték, összegyűjtögették a legkisebbeket is. hosszában felhasogatták, soárgára fűzték, hogy kiszárítás után eltecrvék télre. (Folytatjuk.) He gény — Irta: Ónodvári Miklós tönszerűen, magáról megfeledkezve hajolt ki, mintha nem is az első vonalban lenne, hanem odahaza nézne ki a téglaégető kemence ajtaján. A túlsóparti füzesben géppisztolysorozat patto­gott és Slezák holtan bukott vissza az árokba. A balszárnyon levők most már teljesen elveszí­tették hidegvérüket. Belelapultak a félig kiásott gödörbe és mozdulatlanul várták a következmé­nyeket. — Ásni! — ordította a szakaszparancsnok. A repülőgépzúgás megerősödött. Három va­dászgép közeledett. — Erre tartanak! — kiáltotta valaki. A gépek elrepültek a folyó felett, az erdő sar­kánál félkört írtak le és rettentő sebességgel rá­csaptak a balszámyra. A légitámadással egvidő- ben megkezdődött az aknázás is: vijjogtak a löve­dékek, szórták az aknák a repeszdarabokat, re­megett a föld, reszketett az ég és recsegett, rono- gott az erdő. A balszárny teljesen megsemmisült. Amikor a légitámadás után Romkin főhad­nagy számbavette szétzilált századát, az Ilona- utcaiak közül senkit nem talált életben. Félóra múlva megérkezett a r5 szlóalitörzstől az utánpótlás és elkezdődött az általános táma­dás. MÁSODIK FEJEZET Gyorsan elmúlt a nyár. Bágyadtan, fáradtan sütött a nap, frissek voltak a hajnalok és hűvö­sek az éjszakák, ősz volt. Az útmenti fák lehul­latták leveleiket: megkopaszodva, lombtalanul, szegényesen bámulták a kék eget, a magasban ú«zó bárányfelhőket. Nappal még meleg volt. Az emberek, akik itthon maradtak, mégegv- szer utoljára ezen az őszön kirándultak a he­bagdadi paktum összeomlását, a bábkormány bukását, a monopóliu­mok olaj és stratégiai érdekei veszé­lyeztetését rejtené magában, hanem gyarmati pozícióikat is véglegesen elveszítenék az egész arab világban. A z iraki nép jól tudja, hogy amíg az ország nem szakít a bagdadi paktummal, míg nem utasítja vissza a Dulles—Eisenhower-doktrinát, addig Irak nem változtat agresszív politi­káján, amely tulajdonképpen az arab egység ellen irányul. Hogy mennyire megfelel ez a va­lóságnak, azt teljes egészében bizo­nyítja az események fejlődése, ami­kor is napfényre került az az össze­esküvés, amely Szíria függetlessége ellen irányult. Irak ebben az összees­küvésben fontos szerepet ' kapott. Amikor Henderson amerikai követ Törökországba indult, hogy a Szíria elleni összeesküvést előkészítse, Tö­rökországba sietett Irak és Jordánia királya is. Megkötötték a szerződési az amerikai követtel, amely a Szíria elleni agresszió megindításának szükségességét célozta. Ebben az összeesküvésben részt vett volna Irak is néhány más arab állammal együtt. Mint ismeretes, ezután kö­vetkezeit az, hogy gyors ütemben fegyverszál1 ítmány érkezett Irakba és Jordániába. Ha az események fejlődése eléri a veszélyes határt, az arabok az igazi nagy szövetségesekre gondolnak, akik kinyújtják segítő kezüket a meg­próbáltatás nehéz perceiben. Ez a szövetséges elsősorban a Szovjet­unió és a hatalmas szocialista tábor többi országa, a földkerekség összes béke- és szabadságszerető erői. A z iraki nép. amely kiállt Egyip- tóm védelmében és hősies harcot vív szabadságáért és füg­getlenségéért, szükség esetén nem késlekedik segítséget nyújtani Szí­riának sem, végeredményben nem­zeti és hazafias feladatát teljesíti. Az iraki nép folytatja harcát és nem­zeti egységfrontba tömörülve köve­teli Irak kilépését a bagdadi pak­tumból, a Dulles—Eisenhower-dok- trina visszautasítását, politikai fog­lyok szabadon bocsátását, a demo­kratikus jogok biztosítását és a sem­legesség kikiáltását. 1956 október 29-én megkezdődött az angol-francia-izraeli agresszió Egyiptom ellen. A következő napon az iraki nép már harcbaszállt. Az emberek kimentek Bagdad tereire, utcáira és követelték, hogy az or­szág lépjen ki a bagdadi paktumból, és szabadítsák meg a népet Nuri Szaidtól, valamint az imperialista politika közvetítőitől. A tüntetők golyót és börtönt kaptak, az el­nyomás és az erőszak legbarbárabb módszereivel fojtották el a felkelést. A nép azonban nem hátrált meg. A felszabadító mozgalom tüze átterjedt északra, délre és ország központi ré­szeire. Tüntetések, sztrájkok, véres összeütközések, Irak több mint 30 vá­rosában és falvában mozgósították a széles néptömegeket. Ez a harc a fegy­vertelen nép és a jól felfegyverzett erők között ment végbe. A nép oda­adó hősiességről és bátorságról tett tanúbizonyságot. A z iraki hazafiak a sziriaiak ^ példáját követve megrongál­ták azt az olajvezetéket, amely Kir- kukból a Földközi tengerhez továb­bítja az olajat. Az iraki hazafiak vi­gyáztak a légi támaszpontokra és az olajfinomító állomásokra, nehogy az agresszorok felhasználják ezeket Egyiptom elleni intervenciós céljaik­ra. A hazafias érzelmű csoportok, mindenekelőtt a kommunista párt felhívással fordult az ország népé­hez, hogy folytassa a sztrájkot, szer­vezze a tüntetéseket. Az iraki nép tüntetése és sztrájkja elválasztha­tatlan attól a harctól, amelyet az arab népek vívnak az imperializmus ellen, a gyarmatosítás megszünteté­séért. Az arabok számára ez a harc a jövőt jelenti, az imperialistáknak pedig a lét, vagy nemlét kérdését. Az arab országok néoének küzdelme a szabadságért, a függetlenségéért folyik, míg a gyarmatosítók esztelen próbálkozásai az olajszerzésért, a piacért, katonai támaszpontok léte­sítéséért, uzsoras7erződések és ag­resszív szövetségek , megkötéséért. Az arab népek — köztük az iraki nép­tömegek — ezért nem állnak meg félúton, ezért harcolnak egészen a végső győzelemig. Az imoerialisták tudják, hogy ha kivonulnának Irakból, ez nemcsak a Villany Kácsárdon TÉRKÉPEN HIÁBA KERESSÜK KA.L.SAHD NEVET, hiszen csak egy nemrégen alakult közigazgatási egy-’ ségről van szó. A lélekszámú alig né- hányszáznyi. Pár évvel ezelőtt még szétszórt, je­lentéktelen település volt a zempléni hegyekben, beékelve a bortermő, kú­pos sátorhegyek közé. Afféle hegy vidéki tanyavilág. Az utóbbi évek­ben azonban a foghíjas utcasorok megteltek, kiegyenesedtek. Szépen jövedelmez a szőlő, telik a must és bor árából az építkezésre. Kőért, fá­ért pedig itt, a hegyek között nem kell messzire menni. így mostanára szabályszerű kis községgé kerekedett ki Kácsárd. Hanem egy baj mégis akadt és ez éppen most derült ki, amikor Ká­csárd lakóit nagy öröm érte. Sátor­aljaújhely városi tanácsa ugyanis korábban elhatározta, hogy bevezet­teti a villanyt Kácsárdra, amely 7 kilométerre fekszik ugyan a város­hoz, de közigazgatásilag hozzá tar­tozik. A tanács állta is a szavát és közel 200 ezer forintot költött a ká- csárdi villanyra. Igaz. a munka egv- részét társadalmi segítséggel végez­ték el, és ebből szénen kivették ré­szüket a É^hénygyár. Bútorgyár, a Fínomme<manikai Vállalat és az egyes k^sivarj. szövetkezetek dolgo­zói. de maguk a kácsárdiak is. mint például Faragó Ferencné tanácstag, vagy Sándor András egyéni gazda. aki egymaga három hétig dolgozott a munkálatoknál. AZ ÖSZÖN rAZTÁN ANNAK RENDJE-MODJA SZERINT ki is gyűlt a villany Kácsárdon. De csak a- falucska háromnegyed részében, mert a városi tanács szerint csak ennyi tartozik Sátoraljaújhelyhez, a többi Sárospatakhoz. Oda pedig — a tanácsatyák szerint — vigye a vil­lanyt Sárospatak, amelynek határa szintén 7 kilométernyire nyúlik Ká- csárdig. De a sárospataki Kácsárdot csak egy szekérút, tehát mindössze 4—5 méter választja el az újhelyi Kácsárdtól. Az utca egyik házsora ugyanis ide, a másik oda tartozik. így aztán esténként kétféle világ borul Kácsárdra. Az egyik fényes, tündöklő az utcai lámpák és az ab­lakokból kiáradó villanyfény követ­keztében, a másik Kácsárdot viszont továbbra is hunyorgó mécsesek és pislákoló petróleumlámpák jellem­zik. HÍR SZERINT AZONBAN A SÁ­ROSPATAKI KÁCSÁRD lakói sem­miképpen sem akarnak beletörődni ebbe a kettéosztottságba, illetőleg a jelenlegi sötétségbe. Járják is a pata­ki tanácsot a villany ügyében, mert különben — amint fenekednek — egyszercsak meggondolják magukat és odncsa+lakoznak. ahol villanyt kapnak: Sátoraljaújhelyhez ... (hej)--------------------------— ■" ■ E lkészült megyénk 15 éves mezőgazdasági fejlesztési terve DECEMBER 5-ÉN a megyei tanács vb. a tervkészítő szakemberek be­vonásával megtárgyalta a 15 éves I mezőgazdasági távlati tervet. A bi- {zottság általában jónak és reálisnak I tartja a tervet, és azt az Országos Tervhivatalnak felterjesztette ki- isebb kiigazitásokkal. A végrehajtó bizottság külön di- 'cséretben részesítette a szakembere- 'két a tervkészítésben végzett lelki- ismeretes, odaadó munkáért. A (terv és a javaslatok maguk­ban foglalják mindazokat a lehető- egeket, amelyek megvalósításával , megyénk mezőgazdasága 1975-re igen , komoly fejlődést érhet el a növény- , termesztés, állattenyésztés, szőlő, , gyümölcs, zöldségkertészet és öntözé- i ses gazdálkodás terén. Ez a terv a i belterjesség megvalósításának szem »előtt tartásával készült. Az Országos Tervhivatal jóváha« ' gyása után a tervet nyilvánosságra 1 hozzák a szakemberek és a gazda- : közönség részére, mert az elképzelé­seket csak úgy lehet megvalósitani, (ha azokat minden érdekelt fél ismeri ,és az állam messzemenő támogatása , mellett dolgozó parasztságunk a jobb ,élet biztosítása érdekében teljes oda­adással, szívós, kitartó munkával (dolgozik érte. — ------o——----­A lottó e heti nyerőszámai: 3, II, 27, 38, 77 * A lottó 40. hetének sorsolását de­cember 6-án, pénteken délelőtt tíz ^órakor Rákospalotán, a Növényolaj- l ipari Vállalat művelődési otthonában »tartotta a Sportfogadási és Lottó- ► igazgatóság. Erre a hétre csaknem * kétmillióhatszázezer szelvényt küld­etek be a fogadók, s így egy-egy nye- [ főosztályra körülbelül kilencszáz- I hetvenötezer forint jut. e A szokásos technikai felkészülő* |Után a következő számokat húzták >ki a lottógömbből: 3. 11, 27, 38, 77. * (MTI' T f ‘ - f •• Ü - --- -r JSL-'I H JHSLJL r SLá

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom